Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-16 / 100. szám
Í9S3 december 16. 3 SZABAD \oi.n\n A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az állami begyűjtés többéves rendszeréről (Folytatás a 2. oldalról) zeítség alól termelési szerződés címén nem mentesíthető. (2) A különleges irányú termelésre berendezkedett mező- gazdasági termelőszövetkezetek terménybeadási kötelezettségét a begyűjtési miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül — az általános szabályoktól eltérően is megállapíthatja. III. rész llúsbeadúsi kötelezettség 14. §. (1) Az 1954. évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tojásbeadási kötelezettség helyett egységes húsbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. (2) Húsbeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja. (3) Azok a termelők, akiknek szántó- és rétterülete együttesen a 800 négyszögölet eléri vagy meghaladja, de egy kát. holdnál kisebb, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után húsbeadásra nem kötelesek, hanem ehelyett évenként összesen 3 kg baromfit és tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kötelesek szabad választásuk szerint beadni. _ Azok ^ áz öregek vagy más okból munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok, aiki'k a mezőgazdasági ter- melős zövetke zet a 1 a:p s zab ály a szerint a szociális-kulturális alapból természetbeni és pénz. bent juttatásban illetőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek. 15. § A húsbeadási kötelezettséget húskíiagrammban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél egy hűskilogrammna k az egyes élőállatokból és állati termékekből az alábbi mennyiség fele! meg: 1 húski lógramm — I kg hízottsertés. 1 húiskrllogramjB = 1 kg süldő, 1 húskKogramm — 1 kg baromfi, 1 húskilogramm = 1 kg tojás, 1 húskilogramm = 1.50 kg vágóm a-rba, 1 húskilogramm = 1.50 kg vágói uh, 1 húskilogramm = 0.60 kg sertészsír. 16. § (1) A hús beadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kait. holdanként husid logriammban a következő: Alapszabály Mezőgazda- szerint mű- Nagygazdák sági termelő- ködő I. és II. Dolgozó és egyéb szövetkeze, tip. tszcs-k parasztok falusi tek tagjai kizsákmányolók évi húsbeadási kötelezettsége kát. holdanként húskilogrammban A) sertésbeadás 5 — 8 — 8.60 8.80 B) baromfibeadás 0.7» 1.50 1.50 1.50 C) tojásbeadás D) szabadválasztású 0.50 1.50 1.50 1.50 húsbeadás 2.80 4.50 4.90 5.70 (2) A 6ertésbeadás és a szabadválasztású húsbeadás egy- másközötti arányát azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások területére az országos aránytól eltérően is megállapíthatja. A baromfi- és tojásbeadás mértéke az ország egész területén azonos. (3) Az a termelő, akinek szántó- és rétterülete együttesen há. rom kát. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét baromfi, tojás, süldő, hízottsertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint telje- sí iheti. 17. §. (1) A húsbeadási kötelezettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévet, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg. (2) Az olyan termelők húsbeadási kötelezettségét, akiknek szántó- és réíterülete együttesen öt kát. holdnál kisebb, az általuk el.ártott harmadik 14 éven aluli gyermek után 50 százalékkal csökkenteni kell, négy vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében pedig a húsbeadási kötelezettségei teljes egészében el kell engedni. A terület nagyságának megái !a- pításánáil az állami tartalékföl- dekbö! haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni. (3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső húsbeadási kötelezettséget mérsékelni kell. Az egyes szerződéses növények után járó mérséklést mindenkor a termelési szerződések általános Feltételei határozzák meg. Ha a termelő a szerződésben foglalt kötelezett- légeit nem, vagy csak részben teljesíti, a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső teljes húsbeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét fe teljesíteni köteles. (4) A rizsvetésterületek a húsbeadási kötelezettség alól mentesek. (5) Az 1953 szeptember I. után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a húsbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak, 18. §. (1) A sertésbeadást a termelő hízottsertéssel köteles teljesíteni. Az egész sertés beadása után fennmaradó 30 kg-nál kisebb töredéksúly sertészsír beadásával is teljesíthető. (2) A baromfibeadásnak legalább 40 százalékát hízott'libával és kacsával, többi részét pedig a termelő szabad választása szerint csirkével, tyúkkal, gyöngy- tyúkkal, vagy pulykával kell tel. jesíteni. (3) A tojásbeadá-s kizárólag tyúfct o j á ss aí telj es í thető. (4) A szabadválasztású húsbeadást a termelő vágómarhával, vágójuhval, hízottsertéssel, sertészsírral, baromfival és tojással szabad választása szerint teljesítheti. (5) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg élősúlyú hízottsertést, legalább 30 kg élősúlyú süldőt, minőségileg megfelelő baromfit, friss, éphéjú tyúktojást, legalább 280 kg élősúlyú és III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá legalább 35 kg élősúlyú vágójuhot kell beadni. A termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesíté-ére szükséges ser- tést*megfe!elő időben hízóba állítani és úgy hizlalni, hogy az a beadási határidőre az'előírt súly. határt elérje. 19. §. (1) Hízottsertés beadásánál a kötelezettségen felül beadott élősúlyt a termelő kívánsága szerint vagy szabadfelvásárlási áron kel! kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani. (2) Vágómarha, vágójuh és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabadfelvásárlási áron kell kifizetni. * (3) A húsbeadási köíeíezettség teljesítésére a termelők egy-egy hizottsertést vagy vágómarhát önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. A beadásra földterületek nagyságától függetlenül társulhatnak és a társulok száma korlátozva nincs. A beadásra társult termelők a hízott- sertés vagy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek. 20. §. (1) Az áüathizlalásí és állat- nevelési szerződések alapján a begyűjtő vállalatoknak átadott állatokat a hűsbeadáni kötelezettség teljesítésébe beszámítani nem lehet. Az 1952. és 1953. évben megkötött üszőnevelési, tinónevelési é® bi'kanevelési szerződések alapján az 1954. évben határidőre átadott állatokat azonban a szerződéseik feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. (2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvas- marha, juh) az eladó húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek a-z állatoknak a beadására társulni nem lehet. (3) A sertésvágás után kötelező zsírbeadás továbbra is fennmarad; ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be. • IV. rész Tej beadási kötelezettség 21. §. (1) Tejbeadásra kötelesek: a) azok 0 termelők, akiknek szántó- és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri, vagy meghaladja; b) azok a tehéntartók, akiknek szántó- és rétterületük nincsen vagy egy kát. holdnál! kisebb. (2) 1954. január 1-től kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási kötele- zettség megszűnik. (3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén mentes a tejbeadási kötelezettség alól. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő 1. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók (2) A 8 kát. holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelőik, valamint 0 földnélküli és a>z egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettei Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok és földnélküli, vagy egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók 24. §. (1) Az 1954. évben az olyan tehéntartónál, akinek háztartásában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvány szerint állandó tejtápiálásra szoruló beteg van, a tejbeadási kötelezettséget 120 literrel, és minden további ilyen személy után még 30—30 literre! kell mérsékelni. (2) Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá a.z alapszabály szerint működő ilyen I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait egy évig a tejbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. (3) Az olyan termelő tejbeadási köteiezetíségét, akinek tehene nincs, ha eohasi üszőt állít be, ez eiléstől számított egy évig el kell engedni. (4) A rizsvetésterületek a tejbeadási kötelezettség aló! menteset (5) A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra kerüo tejmennyiséget — a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kelt elengedni. 25. § (1) Az a termelő, aki tehenet tart, tejbeadási kötelezettségét tejjel köteles teljesíteni. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juhtejet és juhgomolyát is lehet beadni. A teibeadási kötelezettség szempontjából 10 liter tejnek, 5 liter juh tej, vagy 1 kg juhgcmolya felel meg. (2) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejből legalább 3.4 százalék, a juhtej22. §. A tejbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe a termelési adottságok és a sza rvasmarha f aj t ák a lap j án négy tájegységre oszlik. (A tájegységek beosztását a 2. számú melléklet tartalmazza.) A* 1954. évi lej beadási kötelezettség 23. §. (1) Az 1954 évben 0 mezőgazdasága termelőszövetkezetek és a 8 kát. hold vagy ennél nagyobb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők tej beadási kötelezettsége — teheneik számára tekintet nélkül — kai. holdanként a következő: Az évi tejbeadási kötelezettség 1. II. III. tájegység területén holdanként liter IV. kát. 22 19 18 15 68 61 54 49 72 64 57 52 76 67 69 55 rendelkező tehén tartók tejbeadási kötelezettsége az 1954. évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül — a következő: Az évi tejbeadási kötelezettség I. II. Ili. IV tájegység területén összesen liter 470 410 370 330 500 430 390 350 530 450 410 370 nél legalább 6 százalék, a juh- gcmolyánál legalább 47 százalék zsírtartalom kötelező. (3) A tejbeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül fplyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esetben egyszerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható. (4) A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos naponkénti tejbeadásnak megfelelően — a beadásra köteles termelő meg hallgatásával — havi részletekre kell felbontani. A termelő az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni. 26. §. (1) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét — amennyiben azt .nem tehéntejjel, juihtejjel vagy juhgomolyával teljesíti — a hús- beadási kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teljesíteni. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdaságához tartozó szántó és rét együttes területe után kát. holdanként három húskilogramm húsbeadást köteles teljesíteni. (2) A tejbeadási kötelezettség helyett előírt húsbeadást a termelő a húsbeadási ’kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel szabad választása ezerint teljesítheti. A* If).».», övföl kezdve érvényes tejbeadá»! köíeíezettség 27. §. (1) Az 1955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezett- sóst tájegységek szerint a következő: Szántó és rét együttes területe Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő 1. és U. típusú termelőszövetkezeti Az évi tej beadási kötelezettség csoportok tagjai 1— 3 kát. hold 3— 5 5— 8 8—10 f4 10—15 »7 15—20 20—25 J1 Egyénileg gazdálkodó termelők 1— 3 kát. hold 3— 5 5— 8 8-10 10—15 15—20 20—25 25 kát. hold, v. nagyobb Földnélküli és egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterüleftel rendelkező tehéntartók (2) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók tejbeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterületére egyébként megállapított tej- beadáeá kötelezettségnél 5 százalékkal magasabb. (3) A tejbeadási kötelezettségből az újonnan alakult mező- gazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I. va.gy II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak járó ’kedL II. III. tájegység területén liter kát.. holdanként IV. 22 19 18 15 az egész terület irtán összesen 106 95 84 76 213 190 168 152 319 283 253 230 426 378 336 307 638 566 504 460 851 755 672 614 1064 944 841 767 112 100 88 80 224 200 177 160 336 298 266 242 448 398 354 323 672 596 531 484 896 795 708 646 1120 994 885 807 1170 1038 925 844 teheneik számára való tekintet összesen nélkül 112 100 88 80 vezmény. továbbá az előhasí üszők beállítása után adott egyévi mentesség és a rizsvetésterületek mentessége az 1955. évtől kezdve is vaitozalbmpl fennmarad. A gyermekek és tej- táplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény az 1955. évtől kezdve érvényes alacsonyabb tejbeadási kötelezettségre való tekintettel megszűnik (4) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére és helyettesítésére vonatkozó szabályok az 1955. évtől kezdve is változatlanul érvényben maradnak. V. rész Borbeadási kötelezettseg 28. §. (1) A bérbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete a 400 négyszögölet el - éri vagy meghaladja. (2) Borbeadási kötelezettséf megállapításánál a szőlőterület tényleges nagyságát kell alapul venni. (3) Az újtelepítésű szőlőterületeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen szőlőterületek után a telepítéstől számított négy évig borbeadásí kötelezettséget nem szabad megállapítani. a<z ötödik évben pedig csak a borbeadás! kötelezettség felét kell előírni. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek a borbeadásí kötelezettség alól mentesek. 29. §. A borbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe öt tájegységre oszlik 30. §. A borbeadási kötelezettség mértéke tájegységek szerint » következő: Az évi borbeadási kötelezettség I. II. III. IV. V. tájegység területén 11.5 Mai 11- gand-fokos borban kát. holdanként liter Mezőgazd. termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Naigygazdák és egyéb falusi kizsákmányol ók 31. §. (1) Ha a termelő a szőlő területén több mint 20 százalékos tőkehiányt pótol, borbeadási kö- telezettsegét a pótlástól számított négy éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell. (2) Huszonötszázaléko<s vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők borbeadási kötelezettségét a kárt szenvedett szőlőterület nagyságának és a. károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell. 32. §. (1) A borbeadási kötelezettséget bor, must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesíteni. (2) A borbeadási kötelezettséget 11.5 Malligand-fokos minőségű borban kell megállapítani. Ha a termelő a borbeadásí kötelezettséget ennéi magasabb Mat- ligand-fökú borral teljesíti, a f ok á tszám í t ásna k megfelelően kevesebb, alacsonyabb Mail i- gand.fokú bor beadása esetén pedig megfelelően több bori kell beadnia. (3) Must beadásánál Í00 liter 11.5 Malligiand-fokos bornak 105 liter 18 cukorfokos must felel meg. Magasabb cukorfokú mustból a cuter fok átszámít ásnak megfelelően kevesebbet, alacsonyabb cukorfokú mustból pedig megfelelően többet kell beadni. 104 128 160 184 208 168 208 248 288 328 176 224 264 312 344 224 288 344 476 448 (4) Borszőlővel a borbeadásí kötelezettséget azokon a helyeken lehet teljesíteni, ahol a borforgalmi vállalatnak erre átvevőhelye van. A bonbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg borszőlő felel meg. (5) * Af. a termelő, aikíppk szőlőterülete egészben vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, borbeadási kötelezettségét a megyei zöldség- és gyümölosfor- galmi vállalatokhoz beadott csemegeszőlővel is teljesítheti. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg csemegeszőlő felel meg. (6) A begyűjtési miniszter egyes termelőket kötelezhet arra, hogy borbeadási kötelezettségüket k’izáróíag bor, illetőleg must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával teljesítsék. (7) A termelő a bort és mustot az átvételi helyre saját hordójában köteles beszállítani és az állami vagy szövetkezeti begyűjtő kívánságára köteles a hordót — átvételi elismervény ellenében — előre meghatározott ideig használatra átengedni Az állami vagy szövetkezeti begyűjtő köteles a használatra átvett hordóért a hatóságilag megállapított hordóhasznáűati díjai a terme!őnek megfizetni és at előre meghatározott időpontba! ugyanazt a hordót visszaadni. (Folytatás a 4. oldalas]
