Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-31 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYE S&LIE7EK1 flBQD NOG MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA IX. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 DECEMBER 31 Boldog új évet! Hagyományos szokás, hogy valósításáért Ä „tfí a tőme- az év végén az emberek vé- gek közé” — jelszó mindéin gig gondolják: hogyan is eddigiektől mélyebb tartalmat Kit e! az elmúlt esztendő, az kaPott Az építés nagyszerű- év elei számos jókívánságból programmjai közül a mostani melyek váltak valóra, milyen tala" » t ^nagyszerűbb. gazdag emlékezetekben az cl- Fe!a^a a!nk végrehajtása múlt esztendő. Amióta népünk azért> mert k>vább erösSfott sa]át kezebe vette sorsának a kapcsolat pártunk és a dol- irányítását, elmondhatjuk, goz<5 nép között. Pártunk sorra-rendre boldogabb új Kozíponti Vezetőségének ha- esztendőket teremtünk. Azóta' tározatai, kormányunk pro- népünk joggal tekinthet visz- grammja olyan célokat tú­sza egy-egy év munkájára, zött ki, amelyek személy sze- fáradozásainak gyümölcs« rint érintenek minden egyes most már neki érnek, gondjai, dolgozót Az 1953-as év terved az ő számára valósul- legjelentősebb - ha le­het így mondani — esemenye, oak meg. népünk szorosabban itömö­Az 1953-as esztendő ügy rült pártunk és kormányunk marad meg emlékezetünkben, köré. A jólét, a bőség meg- mint amikor a szocializmust teremtése, az életszínvonal ép'tő népi demokratikus rend- emelése nagyszerű munkájá- szerünk fejlődésének új sza- ban egyemberként követi pár­kaszába lépett. Az 1945 óta tunkát Épülő szociaüzmu- e Ítélt esztendők gazdaságok sunk ereje éppen abban van, voltak fordulatokban, eredmé- hogy ezt maga a nép építi, nyékben, küzdelmekben. A Népünk eddig soha nem érez­dolgozó nép hatalmának meg- te annyira magáénak pártunk szerzéséért, majd megtartó- és kormányunk célkitűzéseit, sóért és szilárdításáért folyta- mint éppen most. Egyre in- tott harc megnövelte népünk kább megérti, mit jelent az, öntudatát, aktivitását. Bébi- hogy saját sorsának, jöven- zonyosodott, hogy mint min- dőjénék formálása jobban, denütt, így nálunk is, egye- mint bármikor eddig, a saját dűl a dolgozó nép elhivatott kezébe van letéve. Népünk- vezetője a nemzet sorsának, nek ez a növekvő tudata, ak- jövőjének. Az elmúlt észtén- tivitásának fokozódásában, a dobén is fényesen igazoltat munkaverseny szellemének Ez az esztendő azért jelentő- növekedésében, az állampol- sebb, több mint az eddigiek, gári fegyelem erősödésében mert pártunk és kormányunk jut kifejezésre. Népünk tá- vezetésével úgy építjük to- mogatja és támogatnia is kell vább a szocializmust, hogy maximálisan a feladatok vég- az lehetővé tegye népünk — rehajtását és elsősorban munkásosztá- Amikor az óév elköszönt lyunk — életszínvonalának {ölünk, gazdag, tartalmas gyorsabb növekedését. Ez tarsolyt nyújthat át az új alapvetően új a múlttal szem- esztendőnek. A párt határoza- ben, ez az új szakasz lénye- tainak, a kormány intézkedé- ge. Az elmúlt esztendőtől te- seinek egész sora jelzik már hát azzal a félemelő érzéssel eddig is azt az utat, amelyén búcsúzhatunk, hogy a nép haladunk. A megtett intézke- jólétének és bőségének, a dések már eddig is éreztették gazdagabb, műveltebb társa- hatásukat. A határozatok dalom gyorsabbütemű meg- gyümölcsei azonban tömegé' valósításának programmját vei csak a jövő esztendőkben tűztük ki célul. Évszázadokon érnek meg. Az új esztendő, az át legjobbjaink vezetésével 1954-es év gazdag örökségét küzdött népünk szabadsága, kapott. Nem leheti semmi két jóléte kivívásáért. És ahol ségünk afelől, hogy népünk annyi energiát, erőt fordítót- bölcs és helyes irányítással, tak a haza boldogulására, a jól sáfárkodik majd az újesz- nép, a nemzet legjobb erői tendőten a gazdag örökség- meg is senyvedtek, elpusztul- gél. Eddig úgy szólt a jókí- tak. A harcok nem voltak vánság, hogy boldog új évet eredménytelenek, de a belső kívánunk. Most hozzátehet gyengeség, a külső túlerő jü'k, hogy csinálunk is. Ehhez következtében sorra elbuktak, minden feltételünk meg van. Népünk ma ereje teljében Az új esztendő még gazda­van, alkotó aktivitása egyre gabb, még boldogabb lesz, ha szélesebb körben bontakozik a párt- és kormányhatároza- ki. Népünk ma olyan célokat tokból következő feladatokat tűzött ki maga elé, mint a kiki a maga területén mara- iőlét, a bőség eddig hazánk- déktalanul végrehajtja. Cél ban ismeretlen nagyságának kitűzéseink szélesre tárják a megteremtése. kapukat a vezetők és a dől Miért lehetséges ez? Azért gozók öntevékenysége, ak- é’sősorban, mert népünknek ti vitása előtt. A helyi kez- olyan kipróbált, harcedzett deményezések, a _ központi vezetője van, mint a Magyar feladatok megvalósításáért fo- Dolgozók Pártja, a kommu- >y° helyi harcok megkövete­li ist á'k pártja, amely soraiban Ük, hogy minden vezető és hazánk, népünk legjobb és minden dolgozó ismerje és legtapasztaltabb fiait egyesi- ismertesse a párt és a kor­it. mány határozatait, messze Lehetséges azért, mert menően gondoskodjon azok nagyszerű terveink megváló- végrehajtásáról, éberen őr- sításáért folytatott küzdelem ködj'ék megvalósulásukon. Az élén most is, mint mmdig a esztendőben új feladatok kommunisták haladnak. Az Alinak előttünk, amelyek leg elmúlt esztendő emlékei kő- közelebbiek valamennyiünk zött kimagasló helyet foglal sz|m^ra, amelyek megvalósu el az a küzdelem, amelyet a közds erövel ke, kommunisták vegeztek azért, . ___ ho gy pártunk és kormányunk ha«ta üdülnünk. _ nagyszerű programmját is- 1954 küszöbén joggai mertessék dolgozó népünkkel mondhatjuk egymásnak: tol- harcba vigyék e célok meg- dog új évet! Sulyok József csillés 25.0ÖÖ forintot nyert A Harmadik Békekölcsön első húzásának nyertesei között sze­repel Sulyok József 18 éves nagybátonyá osi-Més. 500 forint névértékben jegyzett kötvényei közül egy darab 200 forintos kötvényével 25.000 forintot nyert. A nyert pénznek a felét takarékbetétbe tette, másik ré­szén pedig egy mo-tor-kerék-párt, egy tamgóharmoniikát és egyéb ruhaneműt fog vásárolni. Póczos Sándor Somoskőújfa­lui lakos, salgóbányai vájár szintén 200 forintos kötvényével 10.000 forintot nyert. További: céiij a az, hogy a kapott pénzösz- ezeg-et építkezési anyagok vá­sárlására fordítja. Képünk a Harmadik Békekölcsön húzásának legizgalmasabb pil­la a tát örökíti meg, amikor Vámosi Judit, a Rákóczi-úti iskola úttörője az egyes számú kerékbe nyúl, hogy a 100.000 forintos nyereményhez az első számot kihúzza. ■■•■•■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■a*■■■■■■■» JVA G Y NEMZETI ÜGYÜNK: A MEZŐGAZDASAG FEJLESZTÉSE Megyénk dolgozói lelkesen fogadták a pórt- és a kormány határozatát Á napokban került nyilvánosságra a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat. A határozat megalapozza a növénytermesztés és állattenyésztés hoza- ’ mának emelését és olyan eszközöket ad a dolgozó parasztság, az eg-ész nép kezébe, amelyek segítségével a fellendülés útjára vezetjük a mezőgazdaságot és állandósítjuk annak növekvő, emelkedő színvonalát. E tör­ténelmi jelentőségű határozat megvalósítása jelentős mértékben előre fogja vinni a dol­gozó nép életszínvonalának emelését, jólété­nek állandó fokozását. E határozatot joggal nevezi megyénk népe is a magyar föld fel­virágzásának programmjává. E határozat megismerése, tanulmányozása most folyik kint a megyében-. Érmek ismerete nyomán a dolgozó parasztok helyi tervek elkészítésé­vel, javaslatokkal fogtak hozzá a határozat végrehajtásához, amely jólétet, boldogságot visz minden dolgozó paraszt házába. > ooccooooooooooooooooooooooooocxxx>ooooocxxxx300ooooocí A kisferenyei Vörös Október tsz-ben több gondot fordítanak az állattenyésztésre „El -kehi érni, hogy a követ­kező években biztosítva legyen a lakosság zsírral és hússal való ellátása” — mondja pár­tunk és 'kormányunk a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozata. Ehhez azonban a mezőgazdát.ági termelési általá­nos fellendítése szükséges. Hegyi Kálmán és fia. Hegyi Sándor, a kisterenyei Vörös Ok- tóber-tsz állat-gondozója. Napju­két hajnali 4 órával kezdik, este sötétedésig dolgoznak. Szeretik a- gondjaikra bízott állatokat, munkájukat becsülettel végzik. Ami az állattenyésztéssel kap­csolatos, minden érdekli őket. Amennyire idejükből futotta, ol­vasták pártunk és kormányunk új határozatát is. Hegyi Kálmán az állattenyésztés területén el­követett hibákról beszél, ame­lyeket a határozat is megállae pított: — A tsz 19 tagból ált. Állat­állományunk: 5 telién, 2 borjú, 2 ló és 50 darab aprójószág. Nálunk a legnagyobb hiba az, hogy nincs megfelelő hely gazda­ságunknak. A mostani bérelt ud­var kicsiny, a takarmányt nem tudjuk hová tenni, így nagy­része még most is kint van a határban. Amikor szükség van rá, bizony két-három órába te-' tik, még megérkezünk vele. Ami takarmány meg bent van, csupa tolt, mert nem tudjuk a csirké­ket sem hová rakni. — Az istálló sem kifogásta­lan. Pillanatnyilag még megfe­lel, mert Csak két lovunk van. De, ha még lenne egy pár, már nem férnének az istállóban, ugyanis nem tudnánk a takar­mányt tárolni, ami az áltatok át teleltet éséhez szükséges. — Aztán ott van az az öt tehén. Fejési átlaguk bizony nem a legjobb. Mindössze 6—7 l^ter a napi á*lag. Az egyik pé^lául 4 és fél litert ad naponta. Vali róla szó, hogy szabadpiacon ér­tékesítjük és veszünk helyébe egy jobb tejelő fajtát. A járás­tól azonban még a mai napig sem kaptuk meg az engedélyt. Most Hegyi Sándor veszi át a szót: — Ez így volt eddig, azonban nem jelenti azt, hogy így is marad. Pártunk és kormányunk idejében észrevette ezeket a hiá­nyosságokat és a most megje­lenő határozatában segíteni akar rajtunk. Világos: több zsír és hús kell a dolgozók asztalára. Ezért kell az állattenyésztést az eddiginél jobban kezünkbe venni, hiszen ez elsősorban a ml érdekünk. Sok javítanivaló van nálunk a Vörös Októberben is. Egyelőre csak két lovat ve­szünk, mert erőnkből most csak ennyire futja. Nincs sertésünk sem. Az 1954-es gazdasági évre 25 mázsa kukoricánk van, hogy sertéseket nevelhessünk. Szarvasmarhaállományunknál ■ a tejhozamot kell növelnünk. Vé­leményem szerint e téren való lemaradásunk oka abban rejlik, hogy a tehenek csak szálasta kormányt és répaszeletet kap­nak. A tejhozam növeléséhez pedig feltétlenül szükséges az abrak, vagy pedig az alapta­karmány gondos megválogatása. — Azért merünk így tervez­getni, mert takarmányunk van elég. Árpaszalmát és pejvál nem is etetünk az állatokkal, mert nincs szükség erre. Nem is beszélve arról, hogy ezeknek a tápértékük is gyenge. Azon­kívül 14 katasztrális hold here, 5 katasztrális hold lucernavetés­sel, valamint másfél hold ka­szálóval biztosítottuk az 1954. évi takarmánybázist. Mi megér­tettük az új határozat jelentő­ségét és így segítjük, hogy valóra váljon az a sok nagy­szerű terv, amit pártunk és kormányunk kidolgozott dolgozó népünk javára. Kiss Pál és Tóth Márton jobban kezelik földjüket Pártunknak és 'kormányunknak a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határozata előírja az istállótrágya helyes, szakszerű kezelését és fel­használását. Fontos és helyénvaló e határozat, mert ugyanis az elmúlt években elhanyagolták ez-en igen fontos anyag helyes tárolását. Ez volt a helyzet a pécskőpusztai Kiss Pál és Tóth Márton bérlőgazdák trágyatelepein is. Ennek következtében a sok istállótrágya felhasz­nálásával sem' tudtak olyan termésátlagot el­érni. amelyet kevesebb istállót rá gyáva! is el­érhettek volnai. Köztudomású dolog ugyanis, hó<gy a helytele­nül tárolt istállótrágya 40—50 százalékos táp- anyagvesztességnek van kitéve, amely az is­tállótrágya értékét felére, esetleg negyedére csökken t-heti. A helyesen tárolt istállótrágya a legfontosabb szerves trágya. Például 15—20 tanná szaksze­rűen kezelt istálló trágyával 75—100 kg nit­rogént, 30—40 kg foszfort és 90—100 kg kál-i- sót viszünk a talajba. Kiss Pál és Tóth Márton egyénileg dolgozók is látják a határozat fontosságát, ennélfogva a nagyobb termésátlaguk elérése érdekében foko­zott gondot fordítanak a- helyes, kisüzemi trá­gyakezelésre. E programm végrehajtása emeli a növényter­melés, ezen keresztül az állattenyésztés hoza­mát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét és a® egész dolgozó nép élets-zínvotplát. Amit a beadás csökkentésén nyert, gazdasága fejlesztésére fordítja (Tudósítónktöl.) A pásztói dolgozó parasztok — akik a nö­vénytermesztés. s állattenyésztés melllett szőlé­szettel is foglalkoznak — naigy megelégedéssel fogadták áz új begyűjtési rendeletét, amely megszüntette^ a szőlőterület ötszörös felszorzá­sát. Toldi József dolgozó paraszt, aki 5 hold szántóterületén kívül 2 hold és 144 négyszögöl szőlőterülettel is rendelkezik elmondja, hogy a gabonatermelés mellett a szőlő volna az, amely rendes gondozás mellett a pén-zjövedelmet biz­tosítaná a családnak. Mivel eddig érvényben volt a terület ötszörös felszorzása bizony el- hanvagol-ta a szőlőművelést. Sok tőkét kiha­gyott veszni. Ezeket újjal nem pótolta. De, hát nem is volt rá pénze. Toldi József most nagyon örül annak, hogy pártunk és, kormányunk orvo­solta a dolgozó parasztok sérelmeit. Örömmel mondogatja mindenkinek, hogy az új begyűjtési rendelet milyen szép jövedelemhez juttatja csa­ládját. Csak termékféleségekből 530 búzakilo­grammal kell kevesebbet beadnia, mint 1953-ban. Tojásbeadása 11.25, baromfibeadásai 11.25, ser- tésbeadása 13, vágómarhabeadása 33 kilo­grammal, a borbeadási kötelezettsége pedig 220 literre csökken az 1954-es évben. így most már nem volt nehéz kiszámítania, hogy a kormány által nyújtott kedvezmény 1954 évre 5694 fo­rint pénz jövedelmet biztosít családjának. E pénz­összegen fel, tudja ruházni a családot, pótolni tudja a kiveszett szőlőtőkéket úi oltványvenyi­gékkel, mert hisz a kormány a szőlő utánpót­lására is kedvezményt biztosít. A traktorosok köszönik a párt- és a kormány gondoskodását — A mezőgazdasági termetes fejlesztéséről szóló párt- és korm.ányhatározat fellelkesítette a karancskeszi gépállomás dol­gozóit is. Erről beszélnek a munkahelyeken, gépjavítás köz­ben. Mindez érthető, hisz a ha­tározat orvosolta az eddigi ba­jokat. hibákat, melyek nehezítet­ték a traktoristák anyagi, s kulturális helyzetét. Most e ha­tározat az ő vágyaikat fejezte ki és váltja valóra. Amikor a határozatban a gépállomásokra vonatkozó részt olvastuk, bi­zony rájön az ember, hogy a felvétett hibák, mint például a laza fegyelem, a muttkaerőván- dorlás, a dolgozók szociális helyzetének alacsony színvonala, melyhez hozzájárult az elavult bérezési rendszer is — meg­voltak a mi gépállomásunkon is — mondja Bocsó Gyula po­litikai helyettes. — Mindezek nem nagyon serkentették, s alig tették érdekeltté a traktoristá­kat a nagyobb termések eléré­sében. De most az új határozat nemcsak, hogy kiküszöböli a hi­bákat, hanem nagyban növeli a dolgozók munkakedvét, azok anyagi és kulturális életkörül­ményeinek emelését. így, érzik a dolgozók, hogy a párt és a kormány figyelemmel kíséri munkő " myeik alakuló ’ életfa Hekker , nyilatkozik a — Köszönöm a kormány szerető gc a xsái. Ezekütán még csak l/'-J /esz a traktorosélet. Fogadom, hogy a pártnak és a kormánynak ró­lunk, traktoristákról való gon­doskodását a minőségileg jobb gépjavítással fogom meghálálni. Gordos DlSZ-titkár így fe­jezi ki a fiatal traktor isták vé­leményét; — A határozat megjavítja « dolgozók munkaviszonyát, mun­kakedvét. A határozat arra is intett bennünket, fiatal trakto­ristákat, hogy fokozzuk szakmai felkészültségünket. Mi elhatá­roztuk, hogy teljesítjük ezt. a megbízatást. A téli gépjavítás alatt kérni fogjuk a nagyobb szakismerettel rendelkező trak­toristák segítségét, hogy a gya­korlatban is megismerjük az erőgépek bonyolult szerkezetét. Most még jobban látjuk, mint eddig, hogy a mezőgazdasági termelés növeléséhez öntudatos, magas szakmai ismeretekkel rendelkező traktoristák szüksé­gesek. Ezenkívül elhatároztuk még azt is, hogy társadalmi munkában, jó minőségben kija­vítjuk a körzetünkhöz tartozó termelőszövetkezetek termelési eszközeit. ült HS-ef Mai számunkhoz díjtalanul mellékeljük a Szabad Nógrád 1954 évre szóló képes falinap­tárát!

Next

/
Thumbnails
Contents