Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-31 / 103. szám
2 SZABAD MÜGRln 1953 december 31 A mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye Hegedűs András elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség december 19-én tartott ülésén Hegedűs András elvtárs be-1 vezetőd, arról szólott, hogy a I Központi Vezetőség október 31-i I ülésének határozata leszögezte: Magyarországon a szocializmus további építésének: kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése. E megállapítás alapján dolgozta ki a politikai bi-, zotitság a mezőgazdaság fejlesztésének programmját. • amelyet, mint határozati javaslatot a Központi Vezetőség elé terjeszt. A mezőgazdaság általános fejlesztésére irányuló nagy célkitűzéseket csak akk<?r lehet végrehajtani, ha egész pártunk és népünk megérti, hogy e terv végrehajtása nem szűkén vett parasztkérdés csupán, hanem egész dolgozó népünk ügye. Ezután Hegedűs András elvtárs azokkal az okokkal foglalkozott, amelyek a mezőgazd-asá-, gi termelés gyors fejlesztését szükségessé / tették. Elsősorban említette, hogv népgazdaságunkban az ipar és a mezőgazdaság között nagy aránytalanság van. ami az iparban is, a mezőgazdaságban is komoly za- xmrokat okoz. Az ipari termelés a felszabadulás előttihez képest több mint háromszorosára nőtt. ugyaniakkor a mezőgazdasági termelés egyhelyben topog Mindenekelőtt tehát ez az arány-' taianság okozta azt, hogy a mezőgazdasági termelés nem tudta megfelelően kielégíteni a lakosság étolmiszerszükségle- teit, amely az utóbbi évek folyamán gyorsan nőtt. A párthatározat, a kormány- programm gazdasági politikának alapvető feladataként ezért a dolgozók életkörülményeinek állandó javítását jelölte meg. A'hhoz, hogv ezt a feladatot sikeresen megoldjuk, mindenekelőtt az szükséges, hogv megteremtsük az életszínvonal emeléséhek anyagi feltételeit. Elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztése útján biztosítani kell a lakosság bőséges ellátását kenyérrel, hússal, zsírral, tej jeli Svümöccsel, borral. továbbá nagyobb mennyisé- gű nyersanyagot kell biztosítani könnyű- és nehéziparunk számára. De a mezőgazdasági termelés fejlesztése nemcsak gazdasági okokból, hanem a munkásparaszt szövetség megerősítése szempont'ábó! is szükséges. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének napirendre tűzése és az a segítség, amelyet az ipari munkásság ad a falunak, kedvezően fogja éreztetni hatását, mert megteremti a lakosság életkörülményei állandó javításának az tos*- . akkogik jóm ót. remt. ó V7' tételét. ; ugyan- gazdaságot, .rasz-tokat teEzutáa. ol beszélt Hegedűs András »v/társ, hogy a mező- gazdasági termelés általános fel len d í lésében támaszkodnunk kell országunk vezető erejére: ipari munkásságunkra és fejlett szocialista nagyiparunkra. Ugyanakkor szaktudásával, tapasztalataival nagy segítséget kel! adnia értelmiségünknek is' ai mezőgazdasági szakembereknek, mérnököknek, tanároknak, tanítóknak. Támaszkodni kel; e munkában a dolgozó parasztságra, annak szorgalmára, szakértelmére, hazánk, pártunk iránti hűségére, hazafias érzésére. Ezután arról szólott, hogy, jelenleg mi jellemzi mezőgazda- sági termelésünket. Elsősorban az, hogy a fel-szabádulás óta elért eredmények ellenére mező- gazdasági termelésünk — a növénytermelés és az állattenyésztés egyaránt — alacsony színvonalon áll és jelenlegi helyzetében nem képes megfelelően kielégíteni népünk egyre növekvő szükségleteit. Ennek egyik legfőbb oka az. hogy hibát követtünk ,el a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikában. különösen a középparaszt kérdésben, s elhanyagoltuk az ecryén'leg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását Hibát követett el e téren a földművelésügyi minisztérium és a párt Központi Veze'ősége mező' gazdasági osztálya is. Az elmúlt évek nagy eredményei között említette Hegedűs elvtárs azt, hogy a dolgozó parasztság százezrei megindultak a szövetkezés -útján és ennek folytán jelenleg 4677 szövetkezetünk van, 263.700 taggal: kezükben van az ország szán. óterületének mintegy 20 százaléka, Ezenkívül mintegy 500 állami gazdaság alakult, amelyekhez az ország szántó- területének 13 százalékai tartozik. Ezután arról beszélt, hogv a kuíákgazdaságok terü'e e w elmúlt években erősen csők kent. 1949-ben a szántóterület 17 százaléka tartozott ai külgazdaságokhoz, jelenleg 4.7 százaléka. Ez a csökkenés az is mutatja, hogy a kulák- k zsákmányolás korlátozásának poétikája átcsúszott a külgazdaságok likvidálásába, ami hozzájárult a mezőgazdasági terme'és színvonalának csökkenéséhez. A feladatokról szóivá-. Hegedűs András elvtárs leszögezte: a mezőgazdasági termelés emelésének előfeltétele az, hogy e párt pa rasztpoditékáiáten az elmúlt években elkövetett hibákat kijavítsuk. Milyen feladatokat kell meg oldani? Mindenekelőtt széleskörű termelési és áruforgalmi kapcsolatokat kell kiépíteni a város és a falu. az ipar és a mezőgazdaság között. A termelőszövetkezeteket és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat közvetlenül termelési tevékenységükben kell segíteni, hogy többet és olcsóbban tudjanak termelni:, hogv jövedelmező gazdálkodási ágakat fejlesszenek ki. hogv jómódú élét teremtődjék a falvakban. Ahhoz, hogv az állam a dolgozó parasztságnak a termelési színvonat emeléséhez nagyobb segítséget tudjon adni. át kell csoportosítani beruházásainkat. Az elmúlt három évben — beleértve az ideit is — öt- milliárdot ruháztunk be, ezt az elkövetkezendő három évben két és félszeresére kell emelni, s csak állami eszközökből mintegy 12—13 milliárd forintot kell fordítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A beruházások növelésével meg kell gyorsítani a mezőgazdaság gépesítését, fejleszteni kell műtrágyagyártásunkat, növelni kell az öntözött területeket, támogatást kell adni a parasztságnak ahhoz, hogv megjavítsa gyenge minőségű . földjeit, segíteni kell a gyümölcsösök és szőlők telepítését, rétek és legelők megjavítását. termelőszövetkezeti istállók, silók építését. Jelentős állami támogatást kell nyújtani mindazoknak az intézkedéseknek végrehajtásához, amelyek a mezőgazdasági termelés általános színvonalának emelését szolgálják. Hegedűs András elvtárs ezután a város és a falu közti áruforgalmi .kapcsolatok fejlesztéséről szólott,- A begyűjtési rendszer túifeszítettsége, egyes helyeken a törvényesség megsértésé. a szabadforgalmat korlátozó Intézkedések nagyban aka- dályozták azt. hogv a dolgozó parasztság jelentős mennyiségű terméket tudjon, szabadpiacra vinni. A párt és a kormány eddigi intézkedései tnár soka-t javítottak ezen a helyzeten. A begyűjtési kötelezettség háromévi időtartamra történt megállapítása és mintegy tíz—harmincöt százalékos csökkentése ■ megnövelte a dolgozó parasztság termelési biztonságát és kedvét. A város és a fa-fu közti egészséges áruforgalom kifejlesztése érdekében iparunknak, belkereskedelmi szerveinknek gondoskodniuk kel! arról, hogy a falut megfelelő iparcikkekkel lássák el. Hegedűs elvtárs ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének e programmja különbözik minden eddigi határozattól, amelyet pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésére hozott. Elsősorban a’ekintetben, hogy a kitűzött célok elérésére mozgósítja népgazdaságunk összes igénybe-1 város közti ka-pcsolat fejies<zté- vehető erőforrásait. E Programm I se, nem adminisztratív úton, végrehajtásában az állami és I ha-nem gazdasági szervezéssel, pártszervek feladata a falu és a I politikai tömegmunkával. A termőtalajok termékenységének növeléséről A . továbbiakban Hegedűs András elvtárs a mezőgazda- sági termelés fellendítésének alapjáról, a talaj termékenységének fokozásáról beszélt. E célkitűzés megvalóisítása megköveteli az egész földművelés színvonalának emelését: trágyázássá,] a talajerők visszapótlását és növelését; helyes vetésforgóval és agrotechnikával a talaj szerkeze ének javítását és gyommentessé tételét, a termőtalaj fokozott védelmét. A talaj táperejének visszapótlása és növelése trágyázással, ez a legfontosabb teendő. Ahhoz az nban, hogy megfelelő meny- nyiségű istállótrágya álljon parasztságunk rendelkezésére, meg kell növelni állatárományunka' is. Az istálló'rágyázást a talajerő növelése érdekében ki kell egészíteni műtrágyázással. A termőtalajok termékenységének növelése érdekében gépállomásokon, állami gazdaságokban és nagyobb termelőszövetkezetekben laboratóriumokat kel] felállítani, amelyekben ingyen kell elvégezni a dolgozó parasztság számára a talaj, a termésátlag fokozása érdekében az egyes vizsgálatokat. Hegedűs András eivtárs ezután arról szólott, hogy a talaj termékenységének fokozásában a trágyázás mellett a helyes vetésforgók alkalmazásának is nagy jelentősége van. Majd arról beszélt, hogy a talaj termékenységét nagy mértékben növeli a talajművelő eszközök helyes alkalmazása. Az agrotechnikai műveletek közül a legfontosabb: az aratás utáni gyors tarlóhántás és az őszi mélyszántás. A talaj termékenységének növeléséhez tartozik a talaj védelme, különösen a szél, az eső pusztító hatásaival szemben. Ezért haladéktalanul meg kell kezdeni a talaij adottságaitól függően a vizszin.es taiajmüve.es alkalmazását, a fásítást, a,z évelő füvek vetésé' a mezővédő erdősávok ültetését, s amíg ezeknek ha ása nem érezhető, sávos vetéssel kell védeni a termő'alajt. A talap inűve és területén az egyik legfontosabb megoldásra váró kérdé-s a szik javítása, elsősoi- ban ön özéssel. A szik után a legnagyobb javításra szoruló területek a la-za homoktalajok, amelyeknek legjobb javíási módja szőlő- és gyümölcsösök telepítése. De javítani kell a homokos ta-'ai terméshozamát zöld trágyázással is. Ezeken a terű eteken gabonafélék után rá vetéssel vagy tarlóvetéssel oivan növényeket kell termelni, amelyek nagy tömegű zöld- trágyát adnak és iaví ják a. talaj termőképességét M ndezek az intézkedések: a trágyázás, a helyes vetésforgó alkalmazása, a ta-'ai adottságá nak megfelelő művelési mód, a ta'a-j védelme, ermel ékenyebbé teszik mezőgazdaságunkat, gazdagabbá szántóföldjeinket. Ez a- mező- gazdasági termelés általános fellendítésének alapkérdése. A kenyérgabonatermelés fejlesztéséről Hegedűs András elvtárs beszédének ebben a részében azzal foglalkozott, hogv a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok között a legalapvetőDb a lakosság zavartalan ellátása a legfontosabb élelmiszerrel: kenyérrel, liszttel, tésztafélékkel. E cél érdekében évente legkevesebb 30—32 millió métermázsa kenyérgabonát, búzát és rozsot kell termelnünk. A kenvé-gabo- nakérdést csak akkor ’ekin-het- ,jük megoldottnak, ha kenyérgabonából elérjük katasztrális holdanként a 9 métermázsáster- mést, ha az elmúlt hat év átlagához képest katasztrális holdanként eg'-másfél métermázsával emeljük a termésátlagot. A legjobb állami gazdaságok, termelőszövetkezetek tapasztalatai azt mutatják, hogv az ilyen termésátlag növekedés 2—3 év ,alatt lehetséges. Ennek érdekében a kenyérgabona számára kell biztosítani a lepi-ebb területeket, a legjobb élővete- ményt, s ahol csak elkerülhető, nem szabad eltűrni, hogy kalászos után kalászost vesse, nek. A kenyérgabona vetésterületekre kell összpontosítani a műtrágya jelentős részét is, különösen a nitrogénműtrágyát. A gabonatermelés fejlesztése érdekében el kell terjeszteni az eddig bevált élenjáró módszereket. elsősorban a keresztsorú vetést. Párt. és tanácsszerveink tanulmányozzák megyéjükben, járásaikban a kenyérgabona termelés helyzetét, az élenjáró módszereket, tapasztalatokat, és ezek elterjesztésével biztosítsák a kenyérgabona-félék nagy termésátlagát. A szilárd takarmányalap megteremtéséről Hegedűs András elvtárs a továbbiakban arról szólott, hogy a növénytermelésen belül — a kenyérgabona-kérdés megoldása mellett — a legfontosabb a ta- karmánvtermelés növelése, szilárd takarrnányalap, takarmány- tartalék létosítése. Ennek érdekében csökkenteni kelj a takar- mánvfelhasználáson belül az abraktakarmánvoka-t és növelni kell a zöldtakarmánvt, szénaféléket és a silót. A lucerna és egvéb pillangósvirágúak vetés- területének kiterjesztése érdekében szükséges a vetőmagaiap megteremtése. Takarmánvrövé- nveink közül ielen-leg a legnagyobb jelentősége a kukorica termelésének van. A k' korica- termel-és fokozását elősem'het- iük azzal, hogv szerződéses úton heterozis kukorica-vetőmagot termelünk. A takarmányai ap biztosítása érdekében nagy jelentősége van a silózásnak is. mert sokmillió métermázsa olyan mellékterméket tudunk takarmányként felhasználni, amelyek silózás nélkül használhatatlanná válnak, vágy értékük jelentős részét elvesztik. Kormányunk naoy segítséizet nyújt a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, hogy megfelelő s'lótakar- mánvt készíthessenek. A t-a-kar- mánytermelés szempontjából 1-egelhanvagoltobb terület a rétes legelőgazdálkodás. Sok gazdaság elhanyagolja a legelőket, ezért ázok elgazosodnak és hozamuk rendkívül alacsony. Ezen sürgősen változtatni kell, elsősorban mű.rágya felhasználásával. Az ipari és olajosnövények termeléséről Hegedűs András elvtárs ezután a növények harmadik n-agy csoportjáról — az ipari és olai-cshövénvek termeléséről beszélt. A felszabadulás óta dolgozó parasztságunk ezen a területen nagy eredményeket ért el. Sokat fejlődői a cukorrépa-, a napraforgótermelés. Az ipari és olajosnövények termelésénél nem a vetésterület további növelése a feladat, hanem a termésátlagok növelése. Ezit elsősorban azzal kell elérni, hogty azokon a területeken helyezzük el az ipari növényeket, ahol a legjobb lehetőségek vannak termelésükre. Ezért a dolgozó parasztság bevonásával ki kell ielölni azokat a körzeteket, ahol az egves ipari növények termelésére legkedvezőbbek a feltételek és itt lehetővé ke!-! tenni, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek ne egv, hanem három évre kössenek szerződéseket. A szerződéses növények között nagy gondot keil fordítani a cukorrépa, a kender, a dohány termesztésére. A gyapottermelést az eddigieknél kisebb keretek között folytatjuk. Az ipari növények termésátlagának fokozása érdekében legfontosabb az őszi mélyszántás és trágyázás. Ezért mindent el kell követnünk, hogy minden ipari növény őszi szántásba és össze! trágyázott talajba kerüljön. A burgonya és zöldség termeléséről Hegedűs András elvtárs ezután arról beszélt: a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagy mennyiségben termeljen burgonyái é6 zöldségféléket, biztosítsa a lakosság zavartalan és bőséges ellátását e fontos élelmiszer- cikkekben. Burgonyatermelésünk jelenleg egész mezőgazdaságunkon belül talán a legelhanyagoltabb, és elmaradottabb. Csak. a városi lakosság b-urgonyaellá- tásénak biztosítására — a begyűjtési kötelezettség teljesítésére és szabadpiacra legkevesebb hatvanezer vagon burgonyát kell termelnünk. Ez az eddigi átlagnak közei kétszerese. Ennek érdekében növelni kell burgonya vetésterületünket, a főfeladat azonban a burgonyatermelés elmaradottságának gyors felszámolása. Ennek érdekében nagyobb gondot kell fordítani a vetŐgu-mók feljavítására és rendszeres cseréjére az egész vetésterületen. A dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek számára nem az egész vetésterületükre. hanem annak csak egy részére tudunk biztosítani egy-egy arányban minőségi vetőgumócserét. A termelő- szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok salát gazdaságukban termeljék tovább ezt, biztosítsák egész területükre a szükséges ve tűgumót. A zöldségtermelés növelése érdekében tovább kel! fejleszteni a makói körzetben a hagyma, a kalocsaiban, szegediben a paprika, a szabolcsiban a káposzta, a szigetköziben és a főváros környékén, valamint a nagyobb ipari városok körül a zöldségtermelést. Ezenkívül meg kell könnví. tenünk a zöldségfélék felhozását a városokba . A gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséről Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik a gyümölcs- és szőlőtermeléshez. Le>- hetőségünk van arra, hogy gyümölcsből, szőlőből, borból, a hazai szükségletok kielégítése mellett jelentősen növeljük exportunkat és ezzel lehetővé tegvük olyan nyersanyagok behoza'álénak növelését', amelyek dolgozóink iparcikkekkel való ellátottságának megjavítása érdekében szükségesek. A gyüraölcs- fasllomány jelenleg mintegy 32 millió. Az ország egy lakosára al'g több mint három darab gyümölcsfa . jut. Szükség van tehát gvümölcsfaá'lomá- nyunk növelésére, elsősorban a 'Tvümölcsfásítás megindítására Gyümölcsfákat kell ültetni, tereken, utak mentén, házak körüli kertekben. Nagy támogatást kell adni üzemi..gyümölcsösök létesítésére, nagy területeken kell létesíteni gyümölcsösöket az állami gazdaságokban is. A gyümölcsfaállományt nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is növelni kell E cél elérése érdekében ki keli terjeszteni a faiskolai hálózatot, 1958-ban a faiskoláknak évi négymillió csemetét keil előállítaniok A szőlő- termelés színvonalának emelése terén legfőbb feladat meglévő szőlőterületeink felújítása, a kipusztult tőkék gyors pő'lááa. Hozzá kell fogni úi szőlő- területek létesítéséhez i6. részben o Duna—Tisza-kőzti homokon, Tokai és Badacsony vidékén. A szőlőtelepítő gazdáknak, terme!őszöveikezeteknek segítséget kell nyújtani azzal i6, hogy az úitelepíiésű szőlő négy évig teljesen mentes a bor-, termény- és álíatbeadás alól. Ezenkívül a gyümölcs- és szőlőterm-e!é«ro minden anyagot, rézgálico*. szőlőkarót, háncsot és egyéb anyagokat szabadon kell a termelők rendelkezésére bocsátani, elsősorban a földművesszövetke- zeteken keresztül. Az állattenyésztés fejlesztéséről Az élelmiszerellátásiban, a ke- nyérgabonatormelés emelése mellett az állattenyésztésnek van a legnagyobb jelentősége. Hegedűs András elvtárs rámutatott arra, hogy ez fontos a lakosság hús-, zsír-, tej-, tojásellátása, de ugyanakkor fontos a könnyűipar szempontjából is, mert számos értékes nyersanyagot: nyersbőrt, gyapjúit, stb. biztosit. Ezután arról beszélt, hogy állatállományunka felszabadulás után gyoroan fejlődött, meghaladja a felszabadulás előttit, a hozam azonban hallatlanul alacsony. A hozamon legalább 50 százalékot tudnánk emelni a takarmányozás, és a gondozás megjavításával. Különösen súlyos hibák voltak a tehéntartás körül, amit mutat az is, hogy szarvasmarhaállományunk növekedése mellett a tehénállomány elmaradt. Ezt elsősorban az okozta, hogy a tejbe- gyüj-tés kivetése tehenenként történt, függetlenül a föld nagyságától, Egy-egy tehénre a tej - beadási kötelezettség viszonylag magais, 500—600 liter volt. A minisztertanács rendeletéi ezeken a tubákon már javítottak. A tej'begyüjtés új rendszere megnövelte a tetjéntartás- ban mind az egvéni parasztok, mind a termelőszövetkezetek érdekeltségét. Szarvasmarhaállományunk minősége további javításának célja a téjhozam növelése és a- tej zsírtartalmának emelése... A tenyésztési munkáról szólva, Hegedűs elvtárs azt hangsúlyozta, hogy szélesíteni kell a törzskönyvezést, bevonva az állami gazdaságok, termelő- s-zőve'k-ezetok, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok teheneit is, a törzskönyvezett tehenek számát, két-három év alatt legkevesebb százezerre kell emelni. Helyre kell állítani a virágzó szarvasmarhatenyésztést Somogy, Tolna megyében; Bony- hád vidékén, a Kapos völgyében, Győr-Sopron megyében, Moson környékén és a Rába-köz-ben. A lótenyésztésben nagy gondot kell fordítani mén állományunk további javítására és a kancaállomány nagyobbarányú cs-ikőz- tatására. Sertésállományunk fejlesztésénél a vágási átlagsúly növelése mellett a takarékos takarmányozás a legdöntőbb, vagyis az, hogy olcsóbb takarmányból minél több húst és zsírt tudfunk előállítani. Ennek érdekében tovább kell javítani sertésállományunk minőségét, különösen a magyar mangailca- fajtát kell tenyésztenünk, amely sok zsírt ad. Tovább kell ’ fejleszteni a nagy fehér hússertést, amely szapora és gyorsan, fejlődő. A juhállományt az ország területén mind számbelileg, mind minőségileg fejleszteni keli. A dolgozó parasztságot az eddiginél sokkal jobban érdekeltté kell tenni a gyaojúterme- lésben. A juhtenyész'ők ne a tejből — ami a juhnál csak-másodtermék — hanem fatermékéből, a gyatvúból tegyenek szert nagvobb jövedelemre. A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében meg kel! növelni a kelte- tőkapacitásí és még 1954-ben tizenegymillió naposcsibét kell eladni az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, te-melőszövetke- zetoknek és a városi lakosok- neik. A tyúkféléken belül a főirányt a magyar sárga és a magyar fehér fajtákra kell venni. A haltonvésztés érdekében állami segítséggel növelni kell a tógazdaságok területét. Az ál’attenyésztésen bélül tehát a főfelada* a hozamok növelése. hogy hússal, zsírral, tejjel, tolással kielégítően tudjuk ellátni lakosságunkat,
