Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-24 / 102. szám
s 4953 december 24. SZABAD XOGRAD sggre' 7 A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI + Pártnap a Salgótarjáni Acélárúgyárban A Sa'.erótariáni Acélárusryár do! gozói az 1953-as tervévben >— de különösen a karmánypro- pramm meo-jelenése után — kiváló eredményeket értek el. Küzdelmük sikerét az élüzem büszke cím elnyerése is hirdette. Munkájuk eredménye nyomán egyre több közszükségleti cikk, mezőgazdasági szerszám ikerüi a községek dolgozóihoz. Az élért sikerek még nagyobb eredmények elérésére serkenti a (ryár dolgozóit, mert valamennyien érzik a felelősséget fezért, hogy miiven mértékben segítik elő pártunk Központi Vezetősége legutóbbi határozatéinak megvalósítását, mennyire látják el a mezőgazdaság dolgozóit termelőeszközökkel. December 18-án a délelőtti harmad dolgozói között nagy volt a lelkesedés. A napi terv <tú<i teljesítésével is méltóképpen készültek a pártnapra. A közös v akarat, a kollektív erőkifejtés „kimagasló sikert eredményezett. 'Ezen a napon 107 százalékos , fervteä iesítést értek el a gyár , dolgozói. A délelőtti műszak dolgozóinak nagyrésze a munkaidő ettelte után nem hazafelé igyekezett, hanem a'kultúrotthon 'nagytermében foglalt helyet, s érdeklődéssel: hallgatta Bíró Zoltán elvtárs, pártunk Kö zrvonti Vezetősége tagján ak, a pártnap előadójának a nemzetközi helyzetet ismertető előadását. A résztvevők érdeklődése még tovább hatványoz<3előtt, amikor Bíró elvtárs gazdaság- politikánk célkitűzéseit és az eddig elért eredményeket ismertette. — A jelenlegi változás, amely hazánkban folyamaiban van, hasonlít egv költözködő családhoz — mondotta Bíró elvtárs — amelv kisebb lakásból nagyobbá költözik és sok akadályt keli leküzdenie. Mi is egy nagy célt fűztünk ki magunk elé, » dci gőzök életszínvonal ónak emelését, amelynek következtében több gyümölcs, élelem kerül a munkásosztály asztalára. E feladat megvalósítása közben számos akadályt kell maid leküzdeni. Ezenkívül látnunk keM, hogy a parasztság csak úgy termel többet és jobbat, ha az iparunk a mezőgazdaságot megfelelő termelőeszközökkel ellátja, s ebben nagy szerepe van a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak. Ez a gyár hazánk egyik fontos üzeme, kapát, villát és más mezőgazdasági szerszámokat készít. Alig van az országban még olyan fontos üzem, mint a Salgótarjáni Ac<3- árugyár, A munkásosztály vezetőszerepét a parasztság nemcsak szóból értékd i, de' abból is, hogy miképpen látjuk el őket termelőeszközökkel. Az acélárugyár sikereit, ió hírnevét hazánkban ismerik, de most különösen itt az idő. hogy bebizonyítsák: támogatlak pártunk politikáját. Bár ezévben teljesítették a tervet, de most ez nem elég. mert 1952-ben a tervkészítésnél még nem tudtuk, hogy több ezerszám ke"1 a mezőgazdaságnak . A MÉSZÖV-nél azelőtt négyezer eke hevert. Most egyet ssm lehet találni, emelkedett a kereslet, ezzel párhuzamosan a parasztság munkakedve is fokozódott. Ezt igazolja, hogy az őszi szántást az idén jobban végezték ei, mint tavaly. 900.000 hold tartalékföldet béreltek. A mélyszántást is szívesebben végezték, amdytől azelőtt vonakodtak. Parasztságunk termelni akar, s az ipari dolgozóktól függ, hogy. milyen segítséget nyújtunk imatkájukhoz. Minden műszaki vezető gondolkozzon azon, hogy miniéi többet és jobbat termelhessünk a falunak. Bíró elvtárs azután ismertette, hogy.az acélárugyár dolgozóin is mennyire múlik a munkásosztály és a parasztság közötti kapcsolat megszilárdítása. Egyes vezetők elhanyagolták a munkásokkal való bánásmódot, nem használták fel a munkavédelem céliaira biztosított ösz- szegeket, sőt — mint mondotta — egyes minisztériumok azzal dicsekedtek, hogy mennyit takarítottak meg a munkavédelmi keretből. Most komolyan felvet füle a dolgozókkal való foglalkozási. Pártunk Központi Vezetősége a terv teljesítését, a dolgozókról való gondoskodást elválaszthatatlannak tartja. A Saigótariáni Acélárugyár a munkavédelem terén ió eredményeket ért el. 836.000 forintból december közepére már 700 ezret beruháztak. Ebbői létesült több fürdő és 90 darab szekrény. De még tovább kel! haladni, csökkenteni keli a balesetek számát, emellett fel kell készülni az 1954-es tervévre, mert minden méter drótra, szögre, kapára, villára nagy szükség van a mezőgazdaságban. Fokozni kell a takarékosságot, a huiladékanyag felhasználását. Erre keli mozgósítani dolgozóinkat. Központi feladatként kell meghatározni a mimosas megjavítását. A szövetkezetek panaszkodnak, hogy nem megfelelő a legyártott termelő- eszközök minősége. Erre1 kel! mozgósít aniok a pártszervezeteknek is. A gvár dolgozói kövessék a hideghengermű példáját. Itt ió a szervezeti élet, a kollektíva, a kulturális élet, ió az irányítás és hosszú idők óta teljesítik a tervet. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak ió hírneve van. Ugty ismerik, mint munkásosztályunk egyik legjobb osztagát. Most meg kell mutatniok, hogy érdemesek erre a bizalomra, becsületesen. iól szolgál iák a népet. A ió kapa, villa és a többi földműveléshez szükséges szerszámok gyártásával is bizonyítsák be hűségüket pártunk Központi Vezetősége iránt, amely újabb sikerekre vezeti népünket — fejezte be előadását Bíró elvtárs. A dolgozók kezdeményezned ezen a téren. Igv foglalkoznak órarugó. zsiletoenge gyártásával, de a váll a-iatvezetőség a kezdeményezést elnyomja. Horváth elvtárs a gazdasági szerszámává r részi eg vezetője bírálta a munkaügyi osztályt, mert október 10-én 25 fő felvételét engedélyezte, és csak öt nappal ezelőtt kapták meg a 25 dolgozót. Súlyos mulasztásként említette meg. hogy a gyár dol- gizóinak 67 százaléka vidéki, akik a munkaidő után, az autóbuszra várnak, gyakran a hidegben öt óráig ácsorognak, mert nincsen mesepedőhelyisé- gük. Gombos Ede elvtárs. az igazolatlanul hiányzók csökkentésére, a munkafegyelem megszilárdítására hívta fel a résztvevők figyelmét. Ezenkívül elmondotta, hogy a gazdasági szerszámüzem kapott fürdőt, de a gyár ezer női dolgozójának nincs öltözője és fürdője. Pampurik Béla elvtárs a szögverőüzemtől ismertette, hogy a Központi Vezetőség október 31-i határozatára milyen hősies munkával válaszoltak a szegverő üzem dolgozói. Azelőtt egy-egy dolgozó 3—4 gépet kezelt, de 11 szakmunkás távozása után megfogadták, hogy tervüket teljesítik és ennek érdekében 7—8 gép kezelését is elvégzik. A pártnapon résztvevő kommunisták és pártonkivüli dolgozók helyesen mondták el, hogy a minőségi munka meg- iavitását nagymértékben akadályozza az Özdról szállított rosszminőségü alapanyag. Bírálatot Is gyakoroltak a mulasztást elkövetők felé. De egyik gyenge pontja volt az értekezletnek az önbírálat. Húsz hozzászóló közül csak Hegyes elvtárs tett javaslatot a hibák helybeli elintézésére. Ennek ellenére komoly elhatározások születtek ezen a pártnapon. A résztvevők megfogadták, hogy a Központi Vezetőség á'td kitűzött célokért szívós küzdelmet folytatnak. ügy harcolnak, hogy elősegítsék a munkás-paraszt szövetség, megerősítését, munkáiukkal egyre több termelőeszközhöz juttatják a mezőgazdaság dolgozóit. Az értekezleten tett fogadalom nem marad _ puszta szó. mert a gazdasági . szerszámgyárrészleg 19-én reggel 6 órára befejezte évi tervét és terven felül 220 tonna áru 1,260.000 forint értékben való legyártását válla; ták. Válasz az elmélet napi kérdéseire A kapitalista világrendszer általános válságának kialakulása Az alábbiakban válaszolunk a rétsági járási pártbizottság kérdésére, amely a kapitalizmus általános válságának kialakulásáról szólt. Oztá’in elvtársi „A ezocia- ** lizmus ■ közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. zssniáffcs művében mélyrehatóan elemezte a modern kapitalizmus gazdaságát. Sztálin éivíárs leáll toi só »níive hozzásegít bennünket többek között althoz, hogy megértsük, hogyan hat az imperializmus idején a>z egyenlőtlen fejlődés törvénye. A kapifa!izmusnak az imperializmus ideién végbemenő egyenlőtlen fe'lődési törvényét Lenin fedezte fe! és Sztálin elv- társ fejlesztette tovább. „Az imperializmus időszakában végbemenő fejlődés egyenlőtlenségének törvénye azt jelenti. — mondotta Sztálin elvtárs 1926- ban — hogy egyes országok más országokhoz képest ugrásszerűen fejlődnek, egyes országok gyorsan kiszorítanak a világpiacról más országokat1, időnként háborús összeütközések és háborús katasztrófák ú'ián úira felosztják a már feiósztott világot. el mélyülnek és kiéleződnek a konfliktusok az imperializmus tokárában.-gyengül a világ ka- pilmizmus frontja, lehetőség múlik orra. hogy egres országok proletáriáUlsa. áttörje ezt n jronto", tehetőség nyVik arra, hogy a szocializmus egyes országokban győzzön”, A kapitalizmus ellentmondásának nagyfokú kiéleződése 1914-ben kirobbantotta az első világháborút. Ez a háború, amely a résztvevő hatalmak részéről igazságtalan, imperi,sí ista rablóháború volt, továbbélez- fe a kanit?lizmií= ellentmondásait. fokozta a tőkés rendszer hanyatlását, gazdaságilag és politikailag aláásta a kapitalizmust. A monopolkapitalisták Igyekeztek a háború terhe'! a dolgozók váraira rakni. A dolgozók szembefordultak a tengernyi szenvedést okozó imperialista háborúval. A háború- ellenes harc élőn' az orosz munkásosztály haladt a bolsevik párt vezetésével. Ez a harc eredménnyel végződött. A föld egyhatodán megdöntötték a burzsoáziát és létrehozták az első szocialista szovjet államot. Nyilvánvaló az, hogy a kapitalizmus általános válságának kezdetét nem lehet mereven dátumhoz kötni. Sztálin elvtárs megáll apítotia, hogy a kapitalista világrendszer általános válsága az első világháború időszakában kezdődön, különösen annak 'következtében, hogy a Szovjetunió kivált a kapitalista rendszerből. A Szovjetunió kiszakadása a kapitalizmus rendszeréből elvan csaipást mért a világkapitalizmusra. amelyet az többé nem tud kiheverni. Ezekután felmerüli hét a kérdés. mi az általános válság gyökere? A termelőerők ép a termelési viszonyok között ha'latla- «1 kiélesedett ellentmondás, az egyenlőtlen fejlődés, s a kapitalisták egymiáisközti ellentéte. Ebben van az általános válság gyökere. A termelés társadalmi jellege megköveteli azt, hogy a termelési eszközöket társadalmi tulajdonba vegyék, de *a kapi- listáik ennek ellenállnak, mert a termelőeszközök társaidal miasítá - sa a kapitalizmus megszüntetését jelentené, a kapitalisták pedig harcolnak a létükért. A kapitalizmus általános válsága az egész kapitalista rendszer válságát jelenti. Az általános válság nem csupán gazdasági válság, hanem — mint a neve is mutatja — mindenoldalú vál- sáa, gazdasági, politikai válság. A kapitalizmus általános válsága az első világháborútól, de különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől a kapitalizmus íelias pusztulásáig fart. Czzei szemben a túltenme*■ lésí válságok rendszeresen, időközönként (7—10 évenkénti ismétlődő gazdasági válságok Természetesen a gazdasági válságok alapja szintén a termelőerők és a termelési viszonyok közötti ellentmondás. A gazdasági válság oka, hogy a kapitalizmus termelési lehetőségei mögött elmarad a fizetőképes kereslet, amely adódik abból, hogy a monopőíkapitaliz- mus a maximális tőkésprofit biztosításáért tönkreteszi, nyo- tnorbadöníi a lakosság többségét. A kapitalizmus általános válsága és a túltermelési válság nem azonos, hanem két dolog- és gondosan meg kell őket különböztetni. Természetesen öss zef ü ggnek, kö! csönh ait ásb a n vannak, még nedig annyiban, hogv a kapitalizmus általános válsága ta'aján lezajló periodikus túltermelési válságok gya-, koribbak, súlyosabbak, pusztít tőbbak és egűre nehezebben Iá* b-ol ki belőlük a burzsoázia.', Ugyanakkor a túltermelési válságok hozzájárulnak az általános válság elmélyüléséhez, kiéleződéséhez. Ozíálln elvtárs azt tanítja, “ hogy a kapitalizmus általános válságának két fő szakasza van.. Az első főszakasz az első világháborútól és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől a második világháborúig terjedt. Ennek a fő- szakasznak az alapvető vonása az, hogv a munkásosztály kivívta a győzelmét, megvalósította a proletárdiktatúrát egy országban, de csak egy országban. a Szovjetunióban és a Szovjetunió egyedül álj szemben az egész kapitalista világgal, noha élvezte a nemzetközi proletár!átus, támogatását. Az általános válság második szakasza — mondja Sztálin elvtárs —- a második világháborúval, de különösen azután, ho^y az európai és az ázsiai néni de- mokra'ikus országok kiváltak kapitalista rendszerből, bontakozott ki. A kapitalizmus általános válsága a második világháború következtében tovább mélyült, az imperializmus pozíciói még jobban meggyengültek. A háború nem: váltotta be a fő imperialista hatalmak várakozásait: nemes ak, hogy nem küszöbölte ki a gazdasági és politikai ellentmondásait, hanem ellenkezőleg, még jobban kiélezte azokat. A második szakaszt a kapitalizmus gazdaságii világrendszerének további bomlása, a kapitalista rendszerről levált országok , a Szovjetunió. Kína és a többi népi demokratikus ország gazdasági ereiének hallatlan növekedése Jellemzi. A második világháború, valamint gazdasági következményei legfontosabb gazdasági eredményének az egyedüli, mindent át- fo~é világpiac szétesését kell tekinteni — állapítja meg Sztálin elvtárs. — Ez a körülmény megszabta a kapitalista világrendszer általános válságának további elmélyülését. A Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok leváltak a kapitalista rendszerről és a Szovjetunióval pigvíVt megalkották a kanttal izmus táborával szemben ellő egységes és hatalmas szóda'ista tábort. A szocíarista tábor országai ga^dasámlag tömörültek, megteremtették a szoros gazdaság iegvüttmiT'ödést és kölcsönös segélynyújtást, c, biztosították az mar. az egész né"<zazda- sá'g fejlődésének gyors ütemét, fi második vüáHiáború után " bekövetkezett gazdasági és politikai helyzet a kapitalizmus egyenlőién fejlődésének nagyarányú kibontakozását vonja maga után. A nani politikai események igazolják Sztálin elvtárs azon megállapítását, hogv a fő legyőzött kapitalista országok, akik nyomorúságosán tengődnek az amerikai impnria- ! izmus csizmáin alatt, előbb- utóbb a7 önálló fejiődés útiéira fognak lépni. Ez jelentkezik napiak-’ kan a nyugatnémet monopol kap it at izmus előretörésében a kapitalista világpiacon. A monopolkapitalisták a t'ókésprofitért fo?”ó harc. a szoc’alisia országok fokozódó ellentétéhez vezet. Szabó István. a maximális A DISZ Központi Vezetőség X. teljes ülésének határozata nyomán 1953 december 5-én megyénkben is megkezdődtek a DISZ-atapszervezeteik vezetőségeinek újraválasztó taggyűlései. Megyénk DISZ és DISZ-en kívülálló fiataljai egyaránt lelkesen fogadták ai DISZ KV határozatát és lelkesen indultak harcban vezetőik megválasztásáért, figyelembevevő, hogy ezen múlik a DISZ-szervezetek életképes munkája hosszú időre. ★ Példának tekinthetjük ezen a területen a berceli gépállomás fiataljait, akik a vezetőségválasztásnak megfelelő komolysággal láttak munkához a taggyűlés alapos előkészítéséhez. A taggyűlésre a fiatalokat az ifjúgárdisták segítségével mozgósították. Minden egyes fiatalt felkerestek, s elbeszélgettek velük a vezetőségválasztás fontosságáról. Ennek következtében a taggyűlésen nemcsak a gépállomás minden fiatalja, hanem még idősebb elvtársak is megjelentek. A taggyűlésen megjelent a gépállomás vezetője és a politikai helyettes elvtárs is. A titkári beszámoló élesen bírálta a vezetőség eddigi munkáját és javaslatét tett az új vezetőség további munkájára. A titkári beszámoló után a fiatalok élesen bírálták a DISZ-vezetőség munkáját, de az üzemi vezetést is. Többek között felvetették, hogy a DISZ nem biztosította számukra a sport és kulturális lehetőségeket, hónapokon keresztül nem kaptak műsorfüzeteket és így nem tudtak kultúr előadásokat tartani. Komolyan bírálták a járási DISZ-bizottság vezetési módszerét, Jutárszolgálatát” és követelték, hogy a járási bizottságról kimenő elvtársak sokkal többet tartózkodjanak kint és több segítséget adjanak a munkájukhoz. A vezetőségbe a gépállomás legjobb fiataljait választották be, mint például Juhász János traktorost, aki párttag, titkárnak választották, vagy Bere Mária traktoros tagjelöltet, Urban Mihály, Káplár János traktorosokat és Kikilaji Katalin könyvelőt. Ezek a fiatalok mindig példaképül álltak a gépállomáson dolgozó fiatalok előtt és ezért a fiatalok bíznak bennük. A taggyűlésen négy fiatalt vettek fel a DISZ-be. A berceli gépállomáson lefolyt taggyűlés azt mutatja — amely nem egyedüli a választások során — hogy a balassagyarmati járási DISZ-bizottság komolyan, tervszerűen látott az előttük álló nagy feladat megvalósításához. A járási DlSZ-bizott- ság ebben a munkában nemcsak a vezetőségválasztás befejezését látja, hanem érzi, hogy az alapszervi vezetőségek helyes kiválogatásán múlik a DISZ munkájának fellendítése, ezen múlik, hogy a DÍSZ mennyiben tud hozzájárulni a párthatározatok és a kormányprogramm megvalósításához. A jó munka megszervezésével, a járás területének részletekre való felosztásával megszüntették a futárszolgálatot, a bizottság tagjai kevesebbet kerékpároznak és így nincsenek kitéve a kifáradás veszélyének. A helyesebb munka- módszer következtében az oktatásnak a száma és színvonala is napról napra emelkedik a járás terűidén. Dejtár községben például 25-ről 30 főre emelkedett a hallgatók száma, Ma- gyarná.'dórban, ahol eddig nem volt oktatás, most a vezetőség- választás után beindították. A járási DISZ-bizottságot ezen eredmények eléréséhez nagyban hozzásegítette a járási pártbizottság, amely nagy se- uítaége* adott azzal, hova páH- bizottsápi ülésen megtárgyalták a vezetőségválaszfás mepindu- lását. Azonkívül Barta elvtárs, a pártbizoHsÚP titkára résztvett a járási DlSZ-blzottsőgon tartott értékd ő ülésen és ott felhívta a járási DISZ-bizottság figyelmét, hogy a lányokat és a középparasztokat ne hagyják ki a vezetésből, sokkal bátrabban vonják be őket a vezetőségbe. Barta elvtárs nap. mint nap komoly segítséget ad Viador elvtársnak, a járási DISZ-bi- zottság titkárának azon keresztül, hogy rendszeresen megbemerüli problémákat és tamoga* tást ad a hibák kijavításához, így biztosította a munka helyes ! megszervezésével, a pártbizottság segítségével a balassagyar~ maii járási bizottság a vezető* ségvá'asziások során az első helyet magának. ★ Hogyan fordulhatott elő, hogy ai kisterenyei körzetben öt vezetőség vél a szt ó taggyűlésből három helyen nem tartották meg a taggyűlést? A kistere* nyei bányáknál Nagy Ferenc efvtáirs a függetlenített DISZ- titkár. A fiatalok elmondják, hogy igen ritka esetben látják a bányában és nem foglalkozik velük rendszeresen. Nem foglal* kozik problémáikkal, nem ad se* ■gítséget munkájukhoz. Jelen; cg azon töpreng. hogy elmegy az ifjúsági mozga'omtól, ahelyett, hogy erezné a DISZ* vezetőség választásának jelen* tőségét és fontosságát. A tag* gyűlésekre való mozgósítást ab* ban látja, hogy két nappal a gyűlés előtt hirdető plakátokat ragasztott ki, amelyen közölte a vezetőségválaisztást. Azonban ő maga a taggyűlés előtti na* pon sem ment el a munkahelyre, így a járási bizottságról kimenő elvtársak nem találták öt sehol. A fiatalokkal n©m beszél* getett el senki, sőt a pócsházi üzemnél még utolsó napon sem tudták, hogy' kit javasoljanaik a taggyűlésen titkárnak. A fiata* lók a vezetöségválasztó taggyű* lésről csak az utolsó napon vet* tek tudomást, amikor a járási DISZ-bizottságról, s a megye* bizottságról kint lévő elvtár* sak beszélgettek velük. A titkári beszámolót — helytelenül — Nagy elvtárs akarta elkészíteni és azt öt példányban le* sokszorosítani az alapszervi tit* károknak kiadni, azonban ez is csak terv maradt. Ezekért a felelőtlenségekért a járási DISZ-bizottságot, és a megyebizottság ifjúniunkásfele- lősét, Bagoly elvtársat is terhe* li a felelősség. A salgótarjáni járási DISZ-bizottság sokkal jobban szervezze meg a munkáját, hogy erejük és idejük legyen egy-egy vezetöségválasztó taggyűlés alapos előkészítéséhez. számolják fel a járási DISZ-bizottságon belül a szer* vezetlenséget, kapkodást, a fu* társzolgálatot, sokkal többen foglalkozzanak a taggyűlések előkészítésével, nagyobb segítséget adjanak a titkári beszámolók elkészítéséhez. Ezt csak úgy tudják elérni, ha a bizottság tagjai huzamosabb ideig tartózkodnak kint a területen, nem járnak be minden este a járási székhelyre, ha a járási bizottság titkára, Rozgonyi elv* társ felszámolja azt a nézetét, hogy aktívákkal ilyen feladatot, mint a vezetőségválasztás, nem lehet megoldani, ha sokkal fokozottabban igényeli ai járási pártbizottság segítségét, ha Rozgonyi elvtárs Torják elv* társtól, a járási pártbizottság titkárától nap mint nap kikéri a véleményét a választások során felmerült problémákhoz. Bagoly elvtárs pedig sokkal többet tartózikodjon a járási bizottságon és a területen, adjon segítséget a járási bizottság munkájának helyes megszervezéséhez. Ha a járási DlSZ-bi- zottság, valamint Rozgonyi elvtárs ilyen formában próbál* ja és fogja a munkáját meg* szervezni és irányítani, akkor elkerülik azt a veszélyt, amely már a salgótarjáni bizottságnál felütötte a fejét: az elvtársak a munka helytelen szervezése kö* vetkeztében kimerüljenek. ★ DISZ-bizottságaink a balassagyarmati járási DlSZ-bizottság példájából tanulva és a salgótarjáni járási DISZ-bizott- súg példáján okulva alaposan szervezzék .meg munkájukat, hogy ezzel biztosítsák a DISZ előtt álló nagy feladat megvalósítását. Vratni József, * megyei DISZ-bizottság tagja A DISZ-vezet őségválasztás eddigi tapasztalataiból szélik a választások során feU
