Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-24 / 102. szám
3 SZAR AI) AIM. H ÍD 1953 december 24. A Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről X. A mezőgazdasági szervek irányításándV megjavításáról; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvetlen irányításába (Folytatás a harmadik oldalról.) termelőszövetkezetekben pedig a 100 darabot. A határozat a továbbiakban intézkedik a méhészet, valamin t a hal tenyésztés fejlesztéséről, A határozatnak ez a pontja részletesen intézkedik a szarv ásnék területén elért eredményeink felsorolása és a meglévő hibák megáliapítása után a határozat kimondja, hogy a mező- gazdaság gépesítésének fejlesztése, a gépállomások és az állami gazdaságok gépi munkáinak megjavítása érdekében milyen feladatokat kell megvaló- 'sítani. A határozat kimondja, hogy a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a tartóhántás \954-ben lehetőleg teljes mértékben. 1956 Végéig a gabonabetakarítás 80 százalékban, a takarmány-kaszálás 70 százalékban gépesítve legyen. Ezek mellett legfontosabb feladat a cukorrépa, a kukorica, a burgonya, az ipari növények termelésének és az állattartás munkafolyamatainak jelentős- mérvű gépesítése. Ennek érdekében 1956 végéig a gépállomásokat, állami gazdaságokat, kísérleti és tangazdaságokat be kell kapcsolni az országos villamoshálózatba. A gépállomások ez egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére is nyújtsanak hathatós segítséget, főleg a szántásnál, csépiéinél, siló- zásnál, vetőma g+isztitásn ál síb. Gondoskodni kel! az egyénileg dolgozó parasztok kisgép- és szerára igényeinek kielégítéséről. A mezőgazdaság gépekkel és eszközökkel való ellátása érdekében 19ó4-ben négyezer, 1955-ben négyezer. 1956-ban ötezer O—35 izzótejes traktor gyártását kel! biztosítani. Három éven belül kezdődjön meg a DT—54 je:íí szovjet lánctalpas traktor mintájára készülő nagvteljesítménvű szántótrak- 4<>r hazai Gorozalgvártása. talaj- művelés céljaira 1954-ben 5500, ■1955—1956-ban 7000—7000 elö- hántós traktoreke gyártása és 1955-be« kezdjék meg az egyirányú tárcsa sorozatgyártását. A határozat a továbbiakban részletesen felsorolja a mezőgazdasági termelés gépesítésének feladatait, intézkedik az egyetemes kuftiválorok. kombájnok, cséplőgépek, kévekötő aratógépek, viüamosüzemi cséplőgépek. a traktor- és lóvonta- tású pótkocsik, a fogatos ekék. a fogatos vetőgépek, a tókapák, a boronák, a szecskavágók, a répa vágók, a kézi kukoricajnor- zsolók. a kézihajlású darálók, e háti permetező és egyéb mező- gazdasági pépek gyártásáról. A mezőgazdasági gép- és traktorgyártásban a gépek előírt minőségének biztosítása érdekében a határozat kimondja, hogy a gyárak csak az előírt méretű és minőségű anyagokat használhatják fel, minden mező- gazdasági gép- és traktorgyárban kiszolgáló részleget kel! létesíteni, meg keit szüntetni az üzemanyag és tartalékalkatrész ellátásában mutatkozó súlyos zavarokat stb. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdaság gépesítésében fontos feladat vár a munkásosztályra, különösen „ mezőgazdasági gépiparban dolgozó kommunistákra, akik felelősek azért, hogy a mezőgazdasági gépeket jó minőségben határidőre elkészítsék. A továbbiakban a határozatnak ez a pontja kimondja, hogy a gépállomásokon a mezőgazdasági munkák gépesítésének megjavítása érdekében a gépállomások vezetőit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek .terméseredményeinek növeléséért, elsősorban a növénytermelés területén. Ezután a határozat kimondja, hogy a gépállomást dolgozók HMmkabériiket az át Iámtól kapják. A traktor- és komba in- yezeiök, tekintet nélkül arra. hogy tagjai valamely termelőmarha-, a ló-, sí sertés-, a juh-, a baromfi-, a haltenyésztés és a méhészet fejlesztéséről. Meghatározza a termésátlagokat, a minőség érdekélten megvalósítandó feladatokat az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az egyéni gazdálkodók tennivalóit és a földművelésügyi minisztérium feladatait. szövetkezetnek vagy nem. a termelőszövetkezetekben végzett nr Ilkájukért minden teljesített műszaknorma után a gépállomástól biztosított pénzbem és természetbeni fizetést kapnak. Ezenfelül a traktorvezető, a komba in-vezető, a munkagépkezelő és. a segédkombáinvezető a termelőszövetkezet zárszámadásakor minden elért munkaegység után olyan természetbeni és pénzben! juttatásban részesül, amilyen mértékben szegy munkaegységre eső termelőszövetkezeti jövedelem meghaladja a biztosított bért. A munkabérek részletezése során a határozat kimondja, hogy a dolgozók érdekeltségének fokozása eéijábó! új prémiumrendszert kel! kidolgozni, figyelemmel a termelőszövetkezetekben eleid eredményekre. A traktorosok képzettségének megjavítására a* ipari tanintézetekben alkalmazott kiképzési rendszerre kell áttérnünk A traktorgépész-képzést. az ipari tanulóképzés mintájára 18 hónapos időtartammal kell megszervezni, 1954-ben 3 ezer, 1955-ben 4 ezer 17—19 éves tanuló képzését keíl megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a gépállomásokon legalább 3 évig szakmájukban keű dolgozniuk 1954-től kezdődően 6 hónapos traktoros gépészképző tanfolyamokat kell szervezni olyan 22— 26 éves dolgozók számára, akii- katonai szolgálatukat teljesítették és a traktorvezetésben vagy szerelői munkában legalább egyéves tapasztalattal rendelkeznek. Ezeken a tanfolyamokon évente 4000—4000 hallgatót kefl kiképezni. A kombájn* vezetőket és egyéb speciális vezetőket hasonló módon kell átképezni. A műhelymunk ásóik és a< megyei gépjavító vállalatok szakmunkásainak utánpótlására az MTH irányítása alá tartozó tanulóképzés 'keretében traktormo. torszerelő, esztergályos és kovács-hegesztő szakmunkásokat kell képezni. A traktoros és sza km u n k ás t an ú 1 óik kikép zésük ideje alatt ipari tanulókhoz hasonlóan ingyenes egyenruha, és munkaruha juttatásban és ellátásban részesülnek. A gépállomások dolgozói részére naponta az eddig megállapított hozzájárul ássad háromszori étkezést, ebből egyszer meleg étkezést kel! biztosítani. A traktorvezetőik részére önköltségi áron egyenruhát kell biztosítani, továbbá a gépállomások dolgozói lakásviszonyainak megjavítására, az egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztését lehetővé kell tenni. A határozatnak ez a pontja végül a vezetés színvonalának emelése érdekében megvalósítandó feladatokról szól. 1956-tól gépállomás igazgatójává, főmérnökévé, főagronómusává, gépészmérnökök, illetőleg felsőbbfokú képzettséggel rendel, kező agronómusok nevezhetők ki. lehetővé kell tenni, hogv a gépállomások jelenlegi igazgatói fokozhassák szakképzettségüket. 1954-ben az Agrártudományi Egyetem gépesítési karán végzettek közül 50, a Műszaki Egyetem gépészmérnöki és gépgyári ó-mérnöki karán végzettek közül 25—25 mérnököt, az ipar és a népgazdaság egyéb ágaiból 1954-ben további 50 mérnököt kell a mezőgazdaságba átirányítani. 1954—1955- ben önkéntes jelentkezés alapján az iparból a gépállomásokra és állami gazdaságokra át kell irányítani mintegy ötezer tapaszait, képzett szakmunkást, ré-s-zöen a javítóüzemekbe, részben pedig traktoros gépész--! nek és kombájnvezetőnek. A mezőgazdasági termelést irányító szervezetek munkájának megjavítása érdekében a mezőgazdaság állami irányításában a túlzott központosítást meg kel! szüntetni, hasonlóképpen meg kell szüntetni a gépállomások körzeti agronómusi rendszerét és helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve községekbe kinevezett agronómusi hálózatot, úgy, hegy egy-egv agronómusra általában 2500—3000 kát. hold szántóterület jusson. A 600—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetekbe lehetőleg külön agrottó- must kell helyezni. Minden járásban létre kell hozni egy állattenyésztő állomást, amelynek főfeladala a törzsikönyvelés és az apaállat gazdálkodás. Nagyobb gondot kell fordítani a szakmai propagandára, növelni kell a mezőgazdasági oktató- és dokumentumfilmek számát, az ál.ami szakoktatás szervezetébe hároméves téli mezőgazdasági tanfolyamokat kell illeszteni és a tanfolyamot végzettek kapják meg az „Aranykalászos földműves"- jelvényt. A mezőgazdasági szakkörök segítségével tömegméretűvé kell tenni a mezőA határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági termelés fej.esz- tése érdekében döntő jelentőségű, hogy a falusi pártszervezetek a falusi lakosság körében céltudatos szervező és politikai felvilágosító munkát végezzenek. A határozat megállapítja, hogy falusi pártszervezeteink munkája annak el'enére, hogy a felszabadulás óta sok nagv fe'adatot oldottak meg — az utóbbi egy-két évben visszaesett. Ezért a falusi pártszervezetek munkájában a következő években a legdöntőbb feladat az, hogy a falusi pártmunkában tapasztalható elmaradást, visz- szaesést kiküszöböljék. A határozat ezután a falusi pártszervezetek munkájának főbb fogyatékosságaival foglalkozik. Ezek: a falun élő dolgozók közötti politikai munka, elhanyagolása, az állandó politikai tőmegmun- ka rendszertelensége a dolgozó parasztok, középparasztok között. A falusi pártpolitika nem irányul eléggé a mezőgazdasági termelés fokozására, a terméshozamok növelésére. A párt Központi Vezetősége utasítja a megvei és járási pártbizottságokat, a falusi pártszervezeteket, hogy mozgósítsák a falusi kommunistákat, a falu minden dolgozóját a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott haározatek végrehajtására; karolják fel és fejlesszék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javasltait. Meg kell javítani a falusi lakosság körében a politikai felvilágosító munkát. Ennek érdekében a falusi felvilágosító munkába fokozottan be kel! vonni a dolgozó parasztokat és a falusi értelmiséget. A határozat kimondja, hogy a DISZ Központi Vezetősége tegyen megfelelő intézkedéseket a falusi DISZ-szer vezetek megerősítésére. A falusi DlSZ-szerveze- tek járjanak élen a mezőgazda- sági termelés legjobb módszereinek elterjesztésében. A párt- szervezetek segítsék a falun lévő ifjúsági szervezeteket, hogy megjavítsák az ifjúság politikai nevelését, érjék el, hogv a pa- rasztifjúság saját ügyének tekintse e határozat végrehajtását. A határozat ezután azzal foglalkozik. hoev a falusi pártszervezetek a jövőben törekedjenek arra. hogy a dolgozó parasztság körében végzett felvilágosító munka döntően a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul ion A pártszervezetek őrgazdasági kísérletezést és a korszerű mezőgazdasági eljárásokat. Évente rendezzék meg Budapesten az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Tenyész- állatvásárt, emellett megyénként vásárral egybekötött mezőgazdasági kiállításokat. 1954. őszén újból meg kei! nyitni a keszthelyi és a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémiát, az Agrár Egyetem gépesítési karát önálló mezőgazdasági gépészmérnöki főiskolává kell szervezni, a szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján meg kell szervezni. A falura költöző szakemberek részére háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani. továbbá meg kel! téríteni költözés: költségeiket. A falura költözött szakemberek részére megfelelő lakásokat kelj biztosítani. A gödöllői agráregyeten mellett a mezőgazdasági szakemberek részére külön kart kei! létesíteni. 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egv évre gyakornokoknak kel! beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, ál! alten y és z tő á 11 o- mások agronómusai, illetve alia t ten y és z t öl me I lé. ködjének a párt helyes paraszt- Doltikájának végrehajtása feleli, ellenőrizzék, hogy az állami gazdasági szervek betartsák a [örvényességet. Törődjenek többe: a falusi pártszervezetek a ía si 'akosság anvagi. szociális helyzetével, fordítsanak nagy figyelmet a termelőszövetkezeti tagok jólétének fokozására, a gépállomásokon, állatni gazdaságokban a munkásvédelem megjavítására. A határozat fel - hivia a falusi pártszervezetek figyelmét arra is, hogy a jövőben fokozottabban törődjenek a falun élő értelmiség anyagi és szociális helyzetével, életviszonyaivá!, segítsék, támogassák munkájukat, jogos igényeik kielégítését. A határozat ezután a járási pártbizottságok legfontosabb feladataként azt jelöli meg. hogv javítsanak az alap szervezetek páríiránvításán, ellenőrzésén, ismerjék meg az alapszervezetek életét. A gépállomások pártszervezeteinek irányítását közvetlenül a járási pártbizottságok hatáskörébe kell utalni. Meg kei! szüntetni a gépállomások politikai osztályai és a politikai he’vettesi tisztségét a gépállomásokon. A gyp állomásokon a párttitkárt függetleníteni kell. Ezután a határozat kötelez: a megyei pártbizottságokat, hogy javítsák meg a járási pártbizottságok politikai irá- nyttását. A megyei pártbizottságok elsőrendű feladata, hogy a járási pártbizottságokat politikaitag fejlett, kultúrált káderekkel megerősítsék. A járási pártbizottságokban dolgozzon agronómus is felelős tisztségekben; a járási pártbizottság egyik titkára lehetőleg mező- gazdasági szakember legyen. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági területen dolgozó pártbizottságok megerősítésére 1954. első felében mintegy ezer megfelelő hozzáértő pártkádert kell mozgósítani. A határozat végül aláhúzza, hogv a mezőgazdaság fejlesztése egész népünk közös ügye. E terv megvalósítása szorosabbá kovácsolja a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráciáink szilárd alapját. Központi Vezetőségünk és kormányunk biztos abban — mondja a határozat —, hogy ai munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség egységes erőfeszítéssel a kitűzött feladatokat sikerrel megoldja1. IX. A mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozásáról és a gépállomások munkájának megjavításáról A mezőgazdaság gépesítéséXI. A falusi pártpolitikai munka feladatairól A nagylóciak problémája Nagylóc község több mint háromezer la-* kosú. Ezzel szemben sem orvosa, sem orvosi rendelője nincs. Az orvossal kapcsolatos ügyet a község dolgozói több esetben párt-* napon és egyéb gyűléseken felhozták. A gyű-* léseken ígéretet tettek a község dolgozóinak, hogy lesz orvos, de sajnos, ez csak ígéret ma* radt. Amikor a községnek orvosa lett volna, akkor az orvosnak lakást nem tudtak biztosítani, amikor lakás volt, akkor orvos nem volt. Jelenleg sem * orvos, sem lakás, sem orvosi rendelő nincs. Ha Nagylóc községben valaki megbetegedik, akkor az or-* vosnak 28 kilométerről, Balassagyarmatról kell kijönni. Ez ast jelenti, hogy amíg az orvos elér a beteghez, addig az meg is halhat. December 14-én például a nagylóci postáról öten is te!«-* fonáltak Szécsénybe orvosért, mert közelebb van, mint Bula** sagyarmat. Szécsényből azonban azt telefonálták vissza, hogy Nagylóc község részére nincs orvos, aki volt, azt Budapestre helyezték. A szécsényi Vidor doktor is azt az üzenetet küldte Nagylócba, hogy nem hajlandó kijönni, mert ő nem Nagylóc községhez tartozik, máskülönben is egyhónapi szabadságon van. A beteg hozzátartozói mégegyszer telefonáltak Szécsénybe este fél 8 órakor, míg végre a balassagyarmati orvos kijött, aki két beteget vizsgált meg, de többre már nem volt ideje, mert vissza kellett mennie Balassagyarmatra. A nagylóci dolgozók azt kérik, hogy Nagylóc községba Gazsi József orvost helyezzék ki, aki jelenleg Szécsénybea^ van. * * Kagylóéról, Kuris a földművesszövet- a község dolgozóínaft Antall,_ a nagylóci kezét hibájából Nagy- élelmiszerellátásával, föl din űvessKÖve. kezet lóc község sem ke-, A húst egyáltalán boltkezelője ellen ér- ínyérrel, sem hússal nem vái.ott.a ki, keltezett panasz. A dől- nem volt el átva. nyeret pedig csak gozók elpartaszoiják, hogy fekele kenywt adott fehér helyett, vagy a fehér kenyér árán adja el a fél- fehér kenyere:, sőt a fuvarköltséget is felszámolja, azért hogy Szécsényből, Kagylóéra szállítják a kenyeret. Előfordul oiyan eset is — írják továbbá — hogy a 2 kg-os kenyere; ketté egy napra hozott, liba van az olajki-* utalás terén is. A dolgozóknak 3—4 na- pót fölöslegesen el kell pazarolni, ha az o ajat ki akarják váltani. A dolgozók jogosan háborodnak fei, hiszen a helyi szövetkezetnek. ha ezt az árut kiutalni egoi dódna a Húskiutalásuk , - . ,. ... ugyan volt Szécsény- näk> vagja es merettenul ^en. a földműves- probléma. A nagyfája egy knogramm- szövetkezet üzemág- 'őri dolgozók azt ban a doigozoKna*. vezetője azonban erő- mondják, ha ez így Vizsgálatunk meg- sen iiluminá't álla- megy tovább, jövőre ál'apítotlai, hogy no- pótban volt Szécsénv- nem fogunk napra- vember 7-én és 8-án ben és nem törődött forgó: termelni. Tűzhely — lábak nélkül 1953 október 25 és 30 között vettem egy — tűzhetL/ci a nagyoroszi földmivesszövetkezet- ben. de lábakat a tűzhelygyár, illetve a kiutaló szerv nem küldött vele. A tűzhely áfát azonban teljes egészében ki kellett fizetni és igéreíet tettek arra, hogy a lábakat sürgősen megrendelik és eljuttatják hozzám. A tűzhely lábak azonban semmiképpen nem akarnak megérkezni. Ugyanígy járt egy másik vevő is. ö is megvette a tűzhelyet, de lábakat ö sem kapott hozzá. Ennélfogva a tűzhely használhatatlan. A kereskedelmi osztály és a MÉSZÖV kirendeltsége sürgősen figyeljen fel az ilyen hiányosságokra és a dolgozók iogos kérését mielőbb intézze el. SERES KALMAN, Rétság Egy új lakás örömei és üröméi megállapította, hogy Győri elv társnőnek teljesen igaza van. A helyszíni vizsgálóinál még súlyosabb hibák is merültek jel, hiszen a fürdőszobából már a kamra alá is elterjedt az üreg. Ezáltal a kamra fala körülbelül 70 centiméter magasságban megrepedt. De van itt még más hiba is, hiszen a szobában ts ki van törve az ablak, ami már átvevésnél is így volt, de eddig még nem történt intézkedés, pedig ígéret volt már elég, 1 ITC-/? meg egyáltalán nincs ülődeszka. Ezeket a hiányosságokat már régen kiküszöbölhették volna, ha az illetékes építőipari vállalat nagyobb gondot fordítana a dolgozók egészséges, nyugodt e.helyezésére. Éppen ezért haladéktalanul keressék fel a 13-as kislakást, s a javítási munkálatokat minél előbb végezzék el. p yöri Istvánná, aki a sal- "7 götarjáni 13. szövetkezeti házban lakik, panasszal fordult szerkesztőségünkhöz és arra kért bennünket, hogy helyszínen vizsgáljuk meg a lakását. Levelében megemlíti, hogy a fürdőszobában lesüllyedt a mozaiklap és egy nagy üresség van a föld alatt. „Már két hete járok a megyei tanácsnál ez ügy elintézése végett, de ezidáig intézkedés még nem történt. Kilenc gyermekem van. Ebből három egészen apró és Ki vannak téve annak, hogy beesnek az üregbe, ahol vagy a kezük, vagy a lábuk kitörhet. Meguntam már a jár- ká'.ást, s azért kérem a szerkesztősége!, hogy segítsen panaszom megoldásában." ★ Szerkesztőségünk kivizsgálta Győri elv társnő panaszát, és Bányába mennek A Horthy-faslzmus idején,ső! a népi demokráciánkban az 1953 október 31-i párthatározat élőit is, idegenkedtei;,- a rimód dolgozók az üzemeltben való elhelyezkedéstől. Ezidáig Rimóc községben, egyetlen bányamunkás sem volt. Pártunk és kormányunk októberi határozata óta Rimóc község dolgozói is megértették, mit jelent bányásznak lenni. Azok a kedvezmények és juttatások, amelyben bányászaink részesülnek, Rimáé község dolgozóit is magukkal ragadták. Rimóc községből már öt dolgozó jelentkezett, de van kilátás arra, hogy rövid időn belül még húsz dolgozó fog jelentkezni bányamunkára. Rácz Lajos Zárszámadás a jobbágyi termelőszövetkezetben A JOBBÁGYI Ui Otthon tszben megvolt a zárszámadás. Bár passzívan zárt a tsz. egv-egy dolgozó mégis 12.000 forint átlagos jövedelemhez jutott. Árpa. vetésüket 200. búzavetésüket pedig 100 százalékra teljesítették. A jobbágyi Ui Otthon milliomos tsz akar lenni. Ehhez azonban a tagok odaadó, lelkiismeretes munkája szükséges. Véget kett vetni annak az állapotnak, hogy egyesek 5—6 holdat kint hagynak háztáji gazdaságban, a tsz- ben pedig felületes munkát végeznek. k
