Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-24 / 102. szám
1953 december 24 SZABAD AOGR'Cd 5 „MÉLTÓK LESZÜNK A BÉKE-AKNA CÍMRE “ A Kányási Szénbánya főmérnökének levele Az 1953-as év folyamán a Kányási Szénbánya termelési tervének teljesítéséről az utóbbi két hónaptól eltekintve, többször mondtak már bírálatot. Kétségtelen. voltak hibáink is, de voltak olyan rajtunk kívül álló okok is, amelyek munkánkat megnehezítették. Moist azonban mégis örömmel jelenthetjük a Szabad Nőgrádnak és rajta keresztül Nógrád megye dolgozóinak, hogy az 1953-as évi munkánk mégsem volt teljesen ered. ménytelen. December hónap közepéig megteremtettük az 1954. évi termelési terv teljesítésének előfeltételeit és ezzel biztosítjuk a jó minőségű kányási szén 1954. évi tervben megkívánt mennyiségét. Nagu költségeket felemésztő és sok improduktív Az 1953. tervév maradéktalan teljesítéséért folyó küzde- lemiben nagy feladat hárult az üzemék ikomtmun istáira. Példa- mutaításuikikal mozgósították a becsületes pártomfcívüll dolgozókat a kötelezettségek teljesítésére. A kommunistáik helytállása segítette a Zagyvarónái Magyar Viasötvözetgyáir dolgozóit is, hogy 19-én kétszeres -győzelmüket ünnepelhették. Befejezték évi tervüket és üzemhehelyeztéik az új ikeimenceegysé-get, a negyedik kohót. A ferroszd-icium gyártásánál Orosz Gábor, a Gerő-brigáid fő- csaipolója munkás-társaival együtt élenjárt a- termelésben. Beosztottjait a kötelezettség teljesítésére neveli, mert felelősséget érez a gyár tervteljes-ítésé- ént és a dolgozó nép jólétének emeléséért. Nehéz feladatot oldottak meg a vaisöívözet dolgozói. A szállítás és az energi-ai- ellát-ás terén mutatkozó -nehézségeket kellett leküz-deniölk. Ezenkívül harcoln-ioik kellett az első negyedévben szerzett adósság letö-rlesztéséér-t. Az erős akarat, a- jó kollektív szellem minden akadályt legyőzött és 19-én reggel 6 órakor büszkén jelentették: az 1953-as tervév feladatait teljesítették. A negyedik kohó é-pítésiéhéi Is sok nehézséget, akadályt kellett legyőzniük az építőknek, de itt Is győz-elem született. A vasöíműszakszámot jelentő munkával a nyugati siklóban megteremtettük a lehetőségét egy újabb frontfejtésnek, amelynek következtében módunk lesz a jövőévi tervek teljesítéséhez szükséges elövájások megtelepítését eszközölni. Az ül sikló frontjának szállítási megoldása a legmodernebb elgondolások szerint, komplex gépesítés elvén nyugszik és a vágatok korszerű biztosításával nagy segítséget nyújt majd az üzenv dolgozóinak a több szénért folytatott harchoz. Gépi berendezéseink karbantartásához és javításához a tröszt segítségévet Tatabányáról háromf sűrített levegős üzemben specialista szakembert kaptunk. A bérezés vonalán elkészítetvözietgyáir és az építkezésen részvevő vállalatok dolgozói közös erőfeszítéssel, áldozatot vállalva végezték munkájukat, hogy határidőre átadják népgazdaságunknak az új ferrosz'iliicium kemencét. 19-re elkészült a nagy mű, s az ünnepélyes osapolásra készülődtek a dolgozóik. Angyal József sztahanovista művezető kezdte m-eg a csapol ást a vasöí- vözetgyár és a külső vállalatok dolgozóinak jelenlétében. Az ünnepélyes pillanatban vaia,menynyien arra gondoltak, hogy ki milyen mértékben vette ki a részét a -kemence építéséből, hogyan segítették elő, ho-gy 19-én a negyedik kohó üzem-behelyezését ünnepelhetik. A kommunisták pétdamutatáss-al itt is mozgósították valamennyi becsületes p-á-rtonk-ívü! i dolgozót. A „VÄV” dolgozói közül Kardos Béka főművezető szaktudásai, nagy tapasztalata, technikai fel. készültsége, rugalmassága nagymértékben 1-ehető'vé tette, hogy az új kohó 17 nappal a kitűzött határidő előtt elkészült. Lelte é,s oda-adó munkatársa, Bérel Ferenc a legjobb tudásával segítette elő a munkálatokat. Mindkettőjüket munkájuk u-tá-n Ismerték meg és különös megbecsülésben részesítik a Vaeötvö- zet-gyár dolgozói és vezetői. Az építési munkálatok közben több olyan hasznos ész-szerűsííésit ve. tük az országos iránynormákon alapuló összevont normák jegyzékét, amely a dolgozók igazságos bérezését megoldja. A második hónapja használatban lévő szakmányárjegyzéket és az új elszámolási módot becsületes dolgozóink örömmel fogadták. Megállapítható. hogy ezután dolgozóinknak megjavult a munkakedve és versenyhangulata. A kormány új bérpolUikáfa, vállalati, szervezési ás műszaki intézkedései révén biztosítva tótjuk az 1954. évi terv zökkenőmentes beindulását. A kányási vállalat Béke-akna üzeme az új tervidőszak elejétől kezdődően méltó lesz a Béke-akna címre. FÉNYES GYULA főmérnök. zettek be, amelyek segítségévei lerövidítették a szerelési munkálatok határidejét. A hozzájuk beosztott szerelők, Gerecs Lan jós, Csonka Péter és Mogyorósi István is becsületes munkát végeztek. A segédmunkások közül Szűcs Imre, Sárkány László és M-arosszélki Géza harcoltak az él vonail-ba-n, A Vasötvözet-gyár do-lgo-zói közül Krechnálk Gyula. Sebestyén István fáradságot nem ismerve, lelkesen és áldozatkészen vették ki részüket a kohó építés-i munkálataiból. Ezek a dolgozók hősies munkát végeztek, érezték, hogy pártunk és kormányunk fontos és felelősségteljes feladatot bí-zoff rájuk és ők azt kommunista módra végre is hajtották. Elkészítették az új kemencét, s ezáltal bebizonyították: hűek pártunkhoz, dolgozó népünkhöz, áldozatkészen, tevékenyen kiveszik részűiket a dolgozóik életszínvonalának emeléséért folytatott küzdelemből. Valamennyien látták -azt a célt, ho-gy az új kohó beindítása után iparunk számára több f-erroszLíciumot gyártanak, ezáltal elősegítik a mezőgazdaság gépesítését, a p-a^ rasztsá-g termelőeszközökkel való ellátását. Jobb és több termelőeszközzel pedig mezőgazdaság gu-nk jobban tudja biztosítani az ipari dolgozók számára az élelmiszert. Sztahanovista vájárok kimagasló eredményei az emlékműszakon A nógrádi 6zénmeden.ce sztahanovista vájárai és azok brigádjai is sokszáz tonna terven- felüíi szénnel köszöntötték a magyar szénbányászat 200. éves évfordulóját. Nem utolsósorban érdemük, hogy a- Nógrádi Szénbányászati Tröszt december 19-ig esedékes havi terve teljesítésében 102.4 százalékos tervteljesítést ért el. A ménkesi szénbányászok, akik a harmadik negyedéves terv teljesítéséig a nógrádi szénmedencében az utolsók között kullogtak, ma- már büszkén emlegetik, hogy a- szénmed-ence élenjáró vállalatai közé küzdötték fel magukat. A vállalatnál Knkucska Miklós sztahanovista vájár és brigádja csoportos pillérfejtésen dolgozik. A munka helyes megszervezésével, és a bri-gádtagok munkaerejének helyes elosztásával, -a „200 éves a- magyar szénbányászat” em lékműszak hat munkanapján 246 tonna szénnel termelt többet, mint előirányzata. Bakos András vájár csapata- 55.7 tonna. Bakos László vájár csapata 31 tonna terven- fel üli szén kitermelésével segítette ahhoz a ménkesi vállalatot, hogy a december 1'9-i esedékes havi tervében a vállalat 103.3 százaléknál tart. A Na-gv- bátonyi Szénbányák vállalat dolgozói közül is a sztahanovista vájárok brigádjai szereztek ú>abb és újabb termelési győzelmeket. Az emlékműszakon 2.1 százalékkal emelkedett a> vállalat havi tervteljesítése. Na-gy László sztahanovista vájár DISZ-br-igádjának tagjai 107.5 tonna szenet tenmeltek tervükön felül az emlékroűsza- kon. Juhász Ferenc sztahanovistái vájár a vállalat szoros- patak; üzemében 49.4 tonna ter- venfdüli szén kitermelésével -gazdagította a válilaOat eredményét. A Kányási Szénbáinvák Vállalat dolgozói még mindég a nógrádi szénmedence vállalatainak sereghajtói. Utolsók között -kullognak a terv teljesítésében, de Danvi István vájár és csapata, mint mindég, most is megtette -a maga kötetes égek Az emilékmiísrak hat napján 139 tonna szénnel növelték a Ká- nvási Szénbánva Vállalat terv- teljesítését. Méltók az első helyre A Balassagyarmati Állami Erdőgazdaság dolgozói már hosszú hónapok óta ő-rzik a második helyet a- minisztertanács vándorzászl-aijáért folyó országos versenyben, s -keményen tartják első helyüket az é-szak- m-a-gy a rors z á gi erdőga-z d as á-go-k közötti munkaversenvben. Ez érthető is, hisz az erdőgazdaság valamennyi dolgozója- munkája legjavát adj>a, mert tudják, hogy városon és- falun egyaránt vár- iák a tűzifát. Ez a kemény és telkes mu-nka azt eredményezte, hogy a-z erdőgazdaság dolgozói már december 10-én befejezték 1953. évi tervüket, s december 15-én reggelig rná-r 260 vagon tűzifát bocsátottak a- városok és falvak lakóinak rendelkezésére. A tűzifa te-rvenf-elüli termelése mellett jelentős eredményt értek el a bánvafa- termelésében és elszái-lítáisában is. Kedden reggelre má-r elszállították a- 200-ck köbméter bánvafát is a szénbányászok részére. Hogy a zökkenőmentes is az egyenletes szállítást 1954. év elejére is biztosítani tudják; az erdőgazdaság dolgozói úgy határoztak; december végéig még 7000 -köbméter fát termelnek ki. A kitermelt fából az év végéig további 120 vagon tűzifát és 200 köbméter bányaiét száTítanak el az éve® tervükön felül. NÓGRÁDMEGYERI LEVÉL Bangó Vilmos, a Nógrádmegyeri Szegkovács Szövetkezet dolgozója levelet küldött szerkesztőségünkhöz, melvben többek között ezeket írja: „Pártunk és kormányunk egyre nagyobb Tehetőséget nyújt, hogy dolgozóink minél modernebb, korszerűbb, egészségesebb munkahelyeken és minél fejlettebb munkaeszközökkel dolgoznak. Ennek eredményeképpen 1953. december 9-én Nógrádmegyer szegkovácsai is új műhelyt kaptak, amelyben december 9-én reggel 6 órakor kezdték meg az első műszakot. Az új műhely a dolgozók körében jó munkakedvet és hangulatot váltott ki. Ebből az alkalomból a dolgozók elbeszélgettek egymással és párhuzamot vontak a jelen és múlt munkaviszonyai között. Megemlítették többek között, hogy amíg mint magánszektor dolgoztunk, fából tákolt, egészségtelen lyukakban, sok nehézségekkel kellett megküzdenünk. Legtöbb gondot az anyagbeszerzés okozott. Sokszor két Ijetet vett igénybe, amíg be tudtuk szerezni a szükséges anyagokat munkánkhoz. Ez azt eredményezte, hogy egy hónapban csak két hetet dolgoztunk. Ezenkívül az áru eladása is nagy gondot okozott. Dolgozóink már régebben szövetkezetbe tömörülve dolgoznak, hogy a múlt hiányosságait felszámolják életükben, azonban a műhelyépület hiánya, az időjárás viszontagsága, valamint a szénhiány miatt elmaradtunk tervünk teljesítésében. így az éves tervünket december 8-ig 89 százalékra, a november havi tervünket mindössze 65 százalékra teljesítettük. Ma már teljesen más a munkánk, az életünk. Az új műhelyben felszámoljuk a múlt nehézségeit és a 8 órás műszak keretében biztosítjuk az állandó munkafolyamatot, az egészséges munkahelyet, az emberhez méltó életmódot. Azóta a Nógrádmegyeri Szegkovács üzem dolgozóinak létszáma már kilenc dolgozóval emelkedett és állandó az érdeklődés a felvétel iránt. De nemcsak a műhely dolgozóinak létszáma, hanem a termelés színvonala is emelkedik. Ezt a következő adatokból világosan láthatjuk. December 9-e óta a Nógrádmegyeri Szegkovács üzem dolgozóinak napi termelése 120—125 százalék. Az üzem élenjáró dolgozói: ifj. Eácz György sztahanovista, Rácz József élmunkás, Rácz Dezső, Rácz Jenő, Rácz István dolgozók elhatározták, hogy tovább fejlesztik a munkaversenyt, megszilárdítják a munkafegyelmet, munkadmódszerát adással segítik a gyengébbeket. Ez már életbe is lépett, mert minden műszak letelte után a második műszak dolgozóit egy, vagy másfél órán át tanítják, társadalmi munkában.” Kettős győzelem a Vasötvö zetgyár ban: befejezték évi tervüket, felépült a negyedik kohó A mátranováki példa A 2 ötéves terv eddigi időszakában egyre jobb és jobb hírne- vet szereztek, egyre több és több dicséretet érdemeltek ki a mátranovákiak nagyszerű munkájukkal, példás magatartásukkal. Ha megyénk dolgozó népe arra kér választ: kik voltak azok, akik a maguk területén legtöbbet nyújtottak az ötéves terv sikeréhez? — így válaszolunk: a mátranovákiak. Ha azt kérdezik: kik voltak azok, akik legfegyelmezettebben, legöntudatosabban, legforradalmibb módon küzdöttek a célkitűzések megvatósítá- sóért? — akkor is így felelhetünk: a má'ranovákiak. Kik hát ezek a mátranovákiak?: bányászok a legjavából, az ipar kenyerének megteremtői, pártunk útmutatásainak hűséges követed, az építőmunka és a béke megvédésének példamutató harcosai. Nem hibátlan emberek, de olyanok, akik kérlelhetetlenek a hibákkal szemben, akik egységesek a fegyelemben, méltó versenytársak a versenyben, bátran vállalnak feladatot és akiknek adott szavuk hitelessége rendre igazolódott. Az ötéves terv kezdetén a mátranováki üzemeknél sem volt egyetértés. Ezért egymásra tornyosultak a hibák, a termelést gátió akadályok. Az országépístés fokozódó munkájával egyid'ó- ben azonban a feladatok nagysága eggyé forrasztotta a mátranováki bányászokat. Uj pártvezetőség került az üzemek élére és ebben az évben (1951) a mátranováki Alkotmány-akna és Gáli üzemnél az előző évhez viszonyítva közel kétszeresére emelkedett a termelés. Nem a természeti körülmények változtatlak régi helyzetükön, hanem ők, saját maguk, a bányászok és vezetőik teremtették meg az új helyzetet. 1952-ben, a döntő tervévben is sikert sikerre arattak. S hogy a nógrádi szénmedence becsületét megmentsék, Mátranovák 20 sztahanovista bányásza sietett a nagybátonyiak segítségére, akiknek a tervteljesítésoen mutatkozó lemardásuk veszélyeztette a nógrádi szénmedence bányászainak jó hírnevét. Elvitték Szorospatakra az Alkotmány-akna és Gáti-bánya dolgozóinak harcos szellemét és az ott tartózkodásuk alatt a régi csapolok termelése 20—30 százalékkal növekedett. A mátranováki bányászok 1952-ben, a döntő tervévben de- cember 18-án fejezték be évi tervüket. Most, 1953-ban 120.000 tonnával növekedett a vállalat termelési terve. A nagyobb feladatok ellenére mégis már december 12-én jelenhették a terv felett aratott győzelmüket. Nyerges János, Simon Imre, Kuborczik János, Répás Lőrincz és a többi élenjáró sztahanovisták példamutatásával születtek meg az 1953-as év sorozatos győzelmei. A kommunista példamutatás, az elvtársi segítség- nyújtás és a bányászbecsület Mátranovákon ebben az évben 101 sztahanovista oklevelet, 39 első sztahanovista jelvényt és 5 másodikat szült. A békeharc, dolgozó népünk nagy ügye, új, szervezettebb irányítást követelt meg a mátranováki vezetőktől. A vállalat üzemeiben egyre jobban elterjedt a széleshomtokú frontfejtés és az év végére az év elei 120 méterrel szemben 390 méterre emelték a fronthomlokhosszat. Jó irányításra, fegyelmezett munkára vo'4 szükség, hogy ezt el tudják érni. A bányavállalatnál azonban sem az egyik, sem. a másik jó tulajdonság nem hiányzott. A műszakiak és fizikaiak közös célnak tekintették a feladatok megoldását. A vezetők, a dolgozók legkisebb jelzéseire Is reagáltak. Tervszerűen végezték munkájukat, a termelő csapatok viszont egyetlen Igazolatlan műszakmulasztás nélkül harcolták végig az 1953-as évet. Lycn föltételek mellett tudták elérni, hogy Nógrádmegye összes ipari vállalatai közül egyedül, az év minden hónapjában túlteljesítsék előirányzott tervüket. A mátranovákiak voltak, akik versenyt kezdeményeztek, akik elsőnek csatlakoztak egy-egy országos versenyfelhíváshoz. Öntevékenyen tettek fogadalmat, csapatok csapatokkal, brigádok brigádokkal, körletek körletekkel és üzemek üzemekkel vetélkedtek a jobb eredmények kivívásáért. A vállalatnál minden héten tartottak műszaki értekezletet, ahol a körletvezetők, művezetők, a párt- és szakszervezel vezé- töi közösen határozták meg az időközben felmerült hibák kijavításának útját. A pártszervezet, szakszervezet és üzemvezetőség példásan összehangolta munkáját. A dolgozók panaszait meghallgatták, kezdeményezéseiknek helyt adtak. Eredményes munkájuk után minden hónapban 15—18.000 forintos igazgatói alappal rendelkeztek. Ezt az összeget rendszerint a versenyszellem fokozására használták fel. Minden hónapban havi versenyt szerveztek. Célprémiumot tűztek ki a hét legjobb csapatnak, a legjobb körletnek ás- a legjobb üzemnek. Egy-egy sürgős vágat hihajtásánál az igazgatóság célprémiumos. határidős szerződést kötött a vágat kihajtásával megbízott csapattál. A Központi Vezetőség határozata után is, — amely az 1954-es év zökkenő- mentes átmenetére hívta jel a vállalatok figyelmét — ilyen szerződés jött tétre a vállatat igazgatója és Gecse István Csipkés-üzemben dolgozó csapata között. Az új fro-nt előkészítésével megbízott csapat a szerződésileg megállapodott 60 méter helyett a kitűzött határidőre 86 méter vágatot hajtott ki. Ezzel Csipkés-üzem III. ereszkéjében egy 80 méteres frontot készítettek elő. Ambrus-lejtősaknán január elején egy 70 méteres fronton indulhat meg a termelés. De a bányává!tálainál összesen Hőbb, mint 850.000 tonna feltárt szénvagyan előkészítve, hogy pár_ tunk útmutatása szerint biztos alapokra helyezzék az ötéves terv utolsó évének zökkenőmentes termelését. A mátranováki bányászok az elmúlt évben Is jelentős men tiny is ég ü szenet adtak terven felül népgazdaságunknak. Most az 1953-as tervév befejezése alkalmával közét 28.000 tonna tervenfelülj szén kitermelésére tettek fogadalmat. De látják a jövőjüket és arról tervezgetnek, hogy az 1954. évben minden eddiginél nagyobb segítséget adnak pártunk határozatának és kormányunk nagyszerű programmjának megvalósításához. Es ha ezt a mátranovákiak így tervezik, akkor így is lesz! Liska Frigyes az Acélárúgyár sztahano vista üzemvezetőjének nagy része van abban, hogy az általa vezetett hegesztőpá'caüzem dolgozói 1953 december 1-én befejezték évi tervüket. Ez évben két újításit vezetett be. Varga Lajosné a Salgótarján] Üveggyár sztahanovista kötözönője, októberben 154, novemberben 145 százalékra teljesítette tervét. Jelenleg az 1954 június 10-1 tervén dolgozik. Bozó Antal íőkocsimester a salgótarjáni külső pályaudvar legjobb dolgozója. A szolgálat átvétele előtt a munkatervet, a tolatásokat, az ipartelepek kiszól gátasát megbeszéli munkatársaival. a 63-számú Építőipari Tröszt j a Zagyvapáivalvl Bányagépgyár sztahanovista vasbetonszerelő marósnője. Marógépen nagy brigádvezetője. Munkamódsze- j eredménnyel alkalmazta a Koierének átadásával brigádja az szov-féle munkamódszert, amely- 1953. évben rendszeresen 200 j nek segítségével átlagtermelése százalék felett termelt j elérte a 167 százalékot Ménkes bányaüzem kéitszerel sztahanovista vájára 129.6 szá-> zalékra teljesítette e havi tervéi és tervein felül 104 tonna szenei termelt hattagú brigádjával.
