Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)
1953-12-16 / 100. szám
4 SZABAD NOGRID 1953 december 16. j\ Hléplöitársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a; állami begyűjtés többéves rendszeréről (Folytatás a 8. oldalról4 VI. rész A* állami tartaléktő ldekbol haszonbérelt terhietek beadási kötelezettsége 38. §■ Az ü í a<mi tarfaJékföldekből haszonbérelt területek után ked- vezwiönyes terménybeadási, hús- beadási és borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. A tej- beadási kötelezettség alól a haszonbérelt tartaléktőidéi menések. Szánt« és rét együttes területe I. kataszteri Mezőgazdasági tér. melőszövetfeezetek 4<l Egyénileg- gazdálkodó termelők 34. §. (i) Az állami tartalékíöldek- ből haszonbérelt szántó- és rét- területek kedvezményes terménybeadási kötelezettsége a terület nagysága és kataszteri csoportja szerint kát. holdanként búzaikilograromban a következő: Az évi termény beadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kát. holdanként «. Hl. IV. V. Vi. VII. csoportban búzakilograimn 1— 3 hat. hold 4i 3- 5 I» 57 5- 8 » ír 72 8—ie 11 99 75 10—IS »» » 80 15-20 11 it 83 30-25 » ff 88 86 H4 143 168 196 220 57 76 95 11« 13« 147 79 105 131 151 18! 204 98 132 164 190 226 255 126 166 206 248 288 328 134 178 221 263 307 350 140 185 230 274 319 364 148 196 243 291 338 386 (2) A temiéwybeadás: kötelezettség csoportokra osztásárai, teljesítésének módjára és mérséklésére ugyanazok ai szabályok irányadók, mint ai többi területek után megállapított ter- ménybeadási köteteset te égnél. 6 aranykoronánál kisebb átlaga., kataszteri tiszta jövedelmi tartaléktőid eseté« A) sertésbeadás B) baromfi beada-s C) tojásbead is D) szabadválasztású husfteaaa 6 aranykorona vagy nagyobb áitlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföld esetén A) sertésbeadás B) baromi ibeadás C) tojásbeadás 0) szabadválasztású húsbeadas (2) Az 1954. évben külön kedvezményként a 6 aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után a teljes húsbeadási kötelezettséget. a 6 aranykorona vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékíöldek után pedig a húsbeadási kötelezettség 50 százalékát el ke!! engedni. (3) A tarvalékföldekie megállapított húsbeadási kötelezettséget minden termelő a húsbe. adási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékekkel teljesítheti. A teljesítés módjára, a többletsúly elszámolására, a társulásra és a húsbeadási Kötelezettség mérséklésére ugyanazok a szabályok az irányadók, mint a többi terület után megállapított húsbeadási kötelezettségnél. (4) Az állami tartalékföldek- bői veteményeskert céljára haszonbérelt 800 négyszögölnél nagyobb szántóterület után évenként összesen 3 kg baromfit és tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt Kell a termelő szabad választása szerint beadni 35. _ fi) Az állami tartalékföldekből haszonbérelt szántó- és rét- területek után a húsbeadási kötelezettség kát. holdanként hús- kilogrammban a következő: Mezőgazdasági Egyénileg termelöszövetke- gazdálkodó ter- zetek melók óvá húsbeadási kötelezettsége kát. holdanként húskilogrammban o_ tk3U 0.20 1 10 4.— 0.60 0.40 2.20 3.— 0.60 0.60 1.80 6.— 1.20 1.20 3.60 36. §. ff) Az állami tartaléklöldeú- böl haszonbérelt szőlőterületek után a szőlőterület minőségi osztályozása szerint az alábbi borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni: A tájegység szerint megállapított borbeadási kötelezettség I. o. szőlőnél 75 százalékát II. o. szőlőnél 50 százalékát Hí. o. szőlőnél 25 százalékát IV. o. szőlőnél borbeadási kötelezettség nincsen. (2) Az állami tartaíékíöldek- ből haszonbérelt' szőlőterületek után megállapított kedvezményes borbeadási kötelezettség további mérséklésének csak elemi kár esetében van helye. A borbeadási kötelezettség teljesítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi szőlőterület után megállapított borbeadási kötelezettségnél (3) Ha az állami taríalékíöl- dekből haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási kötelezettség az 50 litert nem éri el, borbeadást nem kell teljesíteni. VII. rész Beadási árak 37. §. (1) A beadási kötelezettség teljesítésére beadott mezőgazdasági termékekért a termelő részére — a, 2. bekezdésben felsorolt termékek kivételével változatlan véteiárat kel; kifizetni. (2) A 'jelen törvényerejű rendelettel megállapított beadási köteleze.tség teljesítésére beadott alábbi mezőgazdasági termékekért a következő felemelt véteiárat kel1! kifizetni: Termények q-ként Ft bab, gyöngy és lapos 180.— egyszínű és fiirj '70.— vegyes 120.— borsó, Viktória és ex. pressz 150.— lencse, nagyszemü 220.— középszemű 200 — klsszemü 180.— ségre vonatkoznak. A megjelölt minőségnél, illetve a szokvány- minőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelői, a gyengébb minőségű áruknál pedig levonást kelt alkalmazni. (2) A beadási árakkal kapcsolatos átvételi és fizetési feltételeket» valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőség; felárat és levonást az illetékes árhatóság szabályozza, Literenként Bor Ft I/a. területi csoportba tartozó, 13 fokos 5.— 1/b. területi csoportba tartozó. 13 fokos 4.16 il. területi csoportba tartozó, 12 fokos 3.06 Literenként Bor Ft III. területi csoportba tartozó, 12 fokos 2.70 az ország egyéb területén termelt, nem direkt- termő. 11 fokos 2.3! othelió mélysötéfc, festő. 10 fokos 1.75 othelió. nemfestő, 10 fokos 1.30 egyéb direkttermő, 10 fokos 1.05 38. §. (1) A beadási árak a> megjelölt minőségre, külön megjelölés hiányában szokványminőVIII. rész A beadási kötelezettség megállapítása és teljesítése 39. §. (1) Az egyes termelők beadási kötelezettségét a lakóhelyük szerint illetékes községi (városi, város! kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét pedig — a székhelyük szerint illetekes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának közreműködésével — a járási tanács (járási tanáccsal egy tekintet alá eső városi tanács) végrehajtó bizottsága állapítja meg. A Budapesten lakó termelők beadási kötelezettségét földterületük fekvésének helyén kell megállapítani. Ugyanezt a szabályt kelt alkalmazni minden olyan termelőnél, aki nem abban a megyében lakik, amelyben földterülete fekszik, kivéve, ha lakóhelye a közvetlenül szomszédos megyében van. (2) A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai minden évben szeptember 30-ig a termelőkkel egyénenként egyeztetik a beadás alapjául szolgáló terület nagyságát, megtárgyalják a következőév.: húsbeadási és tejbeadási kötelezettséget és a termelő meghallgatásával megállapítják, hogy húsbeadási és tej'beadási kötelezettségét milyen mezőgazdasági termékekkel, milyen időpontban teljesíti, szá- mításbavéve a jelen törvény- erejű rendelet alapján a termelőt megilieiő mentesítéseket és mérsékléseket. A terménybeadási és borbeadáei kötelezettség teljesítését minden év február 1 és március 31 között kell a termelőkkel egyénenként megtárgyalni. Ugyanakkor a beadás alapjául szolgáló területet — az' időközben bekövetkezett változásokra figyelemmel — felül kel) vizsgálni és a, változásoknak megfelelően a hús beadási és tejbeadási kötelezettséget is ki kell igazítani. (3) A termelő a beadási kötelezettség teljesítésére minden évben a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalása során meghallgatásával megállapított és beadási könyvébe bejegyzett mezőgazdasági termékeket köteles beadni. (4) A termelő a beadás: kötelezettség megállapítása ellen a beadás: könyvébe történt bejegyzéstől számított 8 napon belül a végrehajtó bizottságnál felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett bármilyen adat helyesbítését kérheti. A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának a felszólalás tárgyában hozott határozata ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a közvetlen. felettes tanács végrehajtó bizottságához. 40. §. (1) A beadási kötelezettség teljesítésére az előirt mennyiségi és minőség; feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termékeket kell beadni. (2) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az előírt határidőben az illetékes állami vagy szövetkezeti gyüjtőtelepek- hez kel! beadni. A baromfit» tojást és zsírt abban a községben vagy városban kelt beadni, ahol a termelő beadási kötelezettségét megállapították. (3) A termelő a mezőgazda- sági termékeket a begyüjtőiéi e- pen, áívevőhelyen vagy vasút; kocsiba rakva a legközelebbi vasútállomáson köteles átadni. Vasútállomásra szállítás esetében a termelő részére az illetékes árhatóság által megállapított fuvartérítést kell fizetni. (4) A beadott mezőgazdasági termékekről a termelő részére az átvétellel egyidejűleg vételi jegyet kel] kiállítani. A tej, baromfi és tojás átvételét a begyűjtési miniszter által, az élelmiszeripari miniszterrel egyetértve. meghatározott módon kell igazolni. (5) A beadási kötelezettség teljesítésére a földadón, ter- ménykötcsönön és gépállomási díjon felül beadott mezőgazda- sági termékek vételárát az átvételkor azonnal, a tejbeadásnál tíznaponként ki kell egyenlíteni. 41. §. (1) Azt a termelőt, aki beadási kötelezettségének az előírt határidőre valamelyik mező- gazdasági termékből nem tesz eleget, a hely: tanács végrehajtó bizottsága köteles a beadás teljesítésére azonnal felszólítani. (2) Ha a termelő a beadás; kötelezettséget a felszólítás ellenére sem teljesíti, haladéktalanul be kell idézni és a beadás elmulasztásának okát meg kell állapítani. Ha a termelő beadás: kötelezettségét valamelyik mezőgazdasági termékből a saját hibáján kívül nem tudta teljesíteni, a hátralékra a helyettesítés szabályai szerint más mezőgazdasági termékek beadását kell előírni, illetőleg az élőállatok és állati termékek beadására új határidőt kel! kitűzni. Ha megállapítást nyer, hogy ai termelő a beadási kötelezettséget saját hibájából nem teljes1 tette, a be nem ado't mennyiséget 10 százalékkal fel keli emelni és ennek a felemelt mennyiségnek a beadására 3 napos határidő kitűzése mefieít fel kell szólí- tani. (3) Ha a termelő a 10 százalékkal felemelt hátralékot a 3 napos határidő alatt nem adja be, a felemelt hátralékot közadók módjára keld behajtani. A behajtás során elsősorban azokat a mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni» amelyeknek beadását a termelő elmulasztotta. Ezek hiányában a beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas más mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni. Az így lefoglalt mezőgazdasági termékeket a beadási kötelezettség teljesítésére a termelő költségén "az illetékes állami vagv szövetkezeti gvüjtőtelephez kell beadni. (4) Ha a hátralékos termelő a beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas mezőgazdasági termékekkel nem rendelkezik, a 10 százalékkal felemelt hátralék állami szabadfelvásárlási árát kell közadóK módjára behajtani. (5) A behajtási eljárás egyes kérdései tekintetében a pénzügyminiszter a begyűjtési miniszterrel egyetértésben a köz- adók behajtására vonatkozó általános-szabállyokió] eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. 42. §. (1) Beadási kötelezettség elmulasztása miatt a 8800/1946. (VII. 28.) M. E. számú rendelet, valamint az 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet alkalmazásának — külön jogszabályban meghatározandó súlyosabb eseteket kivéve — nincs helye. (2) A mezőgazdasági termelés és a begyűjtés körében elkövetett kihágásokról szóld 80/1952. (IX. 16.) M. T. számú rendelet hatályát veszti. IX. rész Zárórend el kezesek 43. §. (1) Ez a törvényérejű rendelet 1954 január hó első naplá-n lép hatályba. (2) Az 1952. évi 26. számú, az 1953. évi 4. számú és az 1953. évi 21. számú törvényerejű rendelet, továbbá a 28/1953. (VI. 10.) M. T. számú rendelet és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások, valamint a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések egyidejűleg hatályukat vesztik Az 1953/54. gazdasági évre ezek a'apján megállapított beadási kötelezettséget azonban a termelők az előirt határidőben teljesíteni kötelesek. (3) Az 1954 január 1-én fennálló hátralékokra a beadási kötelezettség elmulasztásának a jelen törvényerejű rendekében megái 1 apítot; következményeit keli alkalmazni, ha a termelő a hátralékot a begyűjtési miniszter által az 1. § (4) bekezdése alapján megállapítok határidőben nem adja be. (4) Az állami begyűjtés során a begyűjtési miniszter, az Országos Tervhivatal elnökével egyetértve intézkedhetik a begyűjtött mezőgazdasági termékek elhelyezésére szükséges raktárak. pincék, íárolóhelyek és gyüjíőte’epek — térítés ellenében történő — igénybevétele iránt. (5) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a'Z illetékes miniszterenkei egyetértve a begyűjtési miniszter gondoskodik. (MTI) A százötven éves fényképezés „Londuu. Két angoíhoni chi- micusról, Wedgwood (olv.: vedzsvud) és Davy (olv.: devi) urakról jelentik, hogy a képek fényfrássali rajzolására és korlátozatlan számban« máso-lhatá- sára a Rdyai Society (oiv.: rojei szoszájeti. Királyi Társaság, az angol tudományos akadémia) előtt új módszert mutattak be. Hírlik, hogy a módszer titka az volna, hogy a már régtől ismert sötétka-mna hátsó fai- iára pckolkőoldaltai áztatott pa>- pirost erősítve, hosszasabb idő után a sötétkamra előtti kép megrajzolódik a papiroson... A feltalálók módszerüket az admiral itásn-a-k ajánlották fel megvételre, s mint mondják, tízezer íont-ster!inget kaptak érte...” — írja a Magyar Kurír Becsben, 1803 október 23-án. Most százötven éve, hoigv az emberiség egyik évezredes technikai célkitűzése, a valóságnak megfelelő hiteles képek készítése és sokszorosítása megvalósult. Wedgwood és Davy módszere, amely az angol haditengerészet tulajdonába ment át, még elég fogyatékos megoldást jelentett. Eljárásuk tulajdonképpen nem is volt új. Az angol Roger Bacon (olv.: radzser békn, 1214— 1294), a középkor legnagyobb természettudományos gondolkodója, 1265-ben külön tanulmányt szentelt a sötétkamrával való képkószííés kérdésének, eredeti kéziratát a párizsi Nemzeti Könyvtár őrzi. Bacon megállat- pította, hogy a pokolkő, közismert nevén az ezüstnitrát, saját műszavával élve, photolabi- lis, fény hatására színt változtat. Az ő ötlete volt, hogy a sötétkamra fizikai tulajdonságait és az ezüstnitrát kémiai sajátságait egy készülékben felhasználva, a napfénnyel képet lehet készíteni. Baconnek ez a felfedezése feledésbe ment, kézirata könyvtárról könyvtárra hányódott, az emberi haladás nagy ellensége, a katolikus egyház átokkal sújtotta művét. Később Lionardo da Vinci (olv.: leonar- do dá vincsi) és a messinai Francesco Maurolico (olv.: francseszko mauroliko1) egymástól és Bacontól függetlenül is tisztázták a XVI. század eleién a fényképezés alapelveit, Kepler pedig 1611-ben már szerkesztett is egv készüléket, amellyel a bolygók pályáját „fényképezni" tudta. Készüléke távcsöve lencséjéhez szerelt sötétkamra volt, amelynek képsíkján egy fény- érzékeny jódos higanyvegyület- íel bevont ezüstlemezt alkalmazott. 4 XVI. századtól kezdve állandókká váltak a tudományos erőfeszítések a könnyen kezelhető és jól rögzíthető, fényérzékeny vegyül etek előállítására. Fabricius 1556-ban megállapította az ezüstklorid fényérzékenységét és Auermann német örvös 1629-ben értekezést írt a fényérzékeny ezüsívegyületekrő!. Wedgwood és Davy felfedezése tulajdonképpen annyi volt, hogy kidolgoztak egy meglehetősen bonyolult és költséges módszert a sötétkamrában előállított kép acéllemezre való át- marására és ezzel lehetővé tették a keletkezett képek nyomda- technikai sokszorosítását. A képsokszerosításnaik ez a módja a múlt század huszas éveitől kezdve igen elterjedt és mintegy három évtizeden át a kép- sokszorosítás technikailag legtökéletesebb módszerének számított. Eljárásuk hosszú ideig, csaknem tizenöt éven át, az angol hajóhad titka volt: Nelson admirális a napóleoni háborúban kémkedési célokra használta fe! a francia hadikikötőkbe küldött sötétkamrával felszerelt, egyébként- fegyvertelen deregé- lyeket, amelyek ezzel az eljárással előhívható hiteles képeket készítettek a francia kikötők berendezéséről és a francia hajókról. Időközben a múlt század tizes éveiben más is felfedezte az angol admiraütás hadititokként kezelt fénvképező-eljárását. Párizsban egy Nicéphore Niepce (olv. niszefor niepsz, 1765— 1833) nevű fiatalember örökölt egy miniatűrképfestő műtermet. A műterem igen jól jövedelmező üzlet volt, de Niepce, sajnos, nem tudott festeni. Csakhamar rájött arra, hogy ha festőket alkalmaz a miniatűrök készítésére, úgv alkalmazottai elhódítják megrendelőit éis a virágzó vállalat igen rövid idő alatt tönkremegy. Niepce ezért gondolkodni kezdett azon, hogy mi módon tudná kiküszöbölni az aroképfestészetből a festőket. Néhány évi kísérletezés után rájött ő is a fényképezés titkára. Mire azonban felfedezte a fényképezést, miniafűrrnűhelye csődbe jutott. Minthogy felfedezésével nem tudott egyebet kezdeni, felkínálta módszerét megvételre Foudhé-nak (olv.: fusé), Napoleon rendőrminiszterének. Fou- ché azonnal meglátta a felfedezés rendőrségi felhasználásának előnyeit, a találmányt huszonötezer livre-ért megvásárolta a francia rendőrség számára». Niepce eljárása a császárság bukása után nyilvánosságra került, ekkortól kezdve terjedt el az egész világon. 1839-ben egy másik festeni- nem tudó francia „festő” Louis-J aciies-Mandé Daguerre (olv. lui-zsak-maodé dager: 1789—1851) nyilvánosságra hoz- • ta a sötétkamrás fényképezés; eljárást tökéletesítő találmányát: jódgőzzel fényérzékennyé tett ezüstlemezt helyezett a sötét- kamra képsíkjába, amelyet a kép elkészülte után higanygőzben hívott elő és rögzített. Daguerre módszere, a daguerrotypte volt a képsokszorcsííás legtökéletesebb módszere 1878-ig, amikor Maddox (olv.: medoksz.) angol orvos felfedezte a brómezüst- emulzióvai bevont lemezt, ma: filmünk első típusát. Daguerre lencsétlen sö.étkamrájához Peh- val magyarszármazású fizikus 1840-ben lencsét alkalmazott, ma is az ő számításait liaszná’- já'k a fényképezőgépek lencséinek szerkesztésénél. A t'ónyké|»ezőia:ép szerkezet? elvi változáson nerri\ ment á: Petzvai felfedezése óta. A kifilmes, compurzáras, automatikus távoiságbeáüítású, nagy fényerejű lencsével felszerelt gyors és tökéletesen üzembiztos modern fényképezőgép egyenes leszármazottja a.z 1840-es Da- guerre-Petzval típusú készüléknek. Az amatőr-fényképezés a múlt ban csak a gazdagok kiváltóé1' I volt. Népi demok"áriánk gondos’ kodi'k arról, hogv a fényképezel művészete és az piőhívás, máso'- lás és nagyítás technikája minden dolgozó és minden diák ró széfé hozzáférhetővé váljék t foto-szakkörökben. Láng Dezső
