Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)
1953-11-18 / 92. szám
1953 november IS. SZABAD VOGBÍD 5 A PARTMUNKA TAPASZTALATAI ★ Hogyan vezetem a szemináriumot? Elmondta: Marton Mihály, a szurdoki bányaüzem propagandistája Már a soproni egyetemen részt. vertem a politikai munkában. Különösen érdekeltek a nemzetközi események, ezért rendszeresen eljártam a szemináriumokra, aho! ezekről beszélgettünk. Egyetlen alkalommal sem maradtam volna távol a foglalkozásról, de a felkészülésben sem volt hiba. Az egyetem elvégzése után a nógrádi bányászok közé, először, a kis" iterenyei fővölgy üzemhez, majd később a Mizserfai Szénbányák Vállalathoz kerültem. Jelenleg á szurdoki üzem vezetője vagyok. Az oktatási év beinduiátsa előtt arról értesültem, , hogy a Szovjetunió Kommunista* Pártja történetének I. évfolyama konferenciájának vezetésével bíztak meg. Örültem az új feladatnak, mert rendkívülien szeretek az' emberekkel, a dolgozókkal1 foglalkozni. Arra törekszem. . hogy tudásomhoz mérten neveljem őket, de én is sokai tanulok tőlük. Ha kérdéssel fordulnak hozzám, nemcsak kö; telességszerűen. hanem baráti módon is igyekszem az ügyesbajos dolgaikat orvosolni. Tavaly még hallgató voltam, ez- évben már konferenciát vezetek. Tudom, hogy ez a feladat nem könnyű, de kötelességemel teljesíteni akarom, és ennek az alapja már megvan. Ismerem a hallgatóimat, és úgy készülök az előadásokra, a vitavezetésekre, hogy a részvevők érdeklődését felkeltsem. Egyszerű szavakat használok, hogy még a gyengébb képzettséggel rendelkező hal'gató is megértse a tanultakat. A konferencia anyagát nem egyszerre veszem át, hanem már a hét elején megkezdem a tanulást. Kedden szerdán — hogy úgymondjam — csak ismerkedem az anyaggal, átolvasom egyszerkétszer és a fontosabb részt aláhúzom, megjegyzem magamnak. A hét második felében már gondosabban elolvasom és a meg nem értett mondatoknál elgondolkozom. Ha szükséges tanácsot kérek áz üzeni párttitkárátój. Az alapos tanulmányozás után a jegyzetemet átnézem és kiegészítem. Ezzel még nem fejeztem be a konferenciára való felkészülést. Vasárnap szabadidőmben a szépirodalmat, a Szabad Népet, s a szükséges folyóiratokat olvasgatom. így alaposan felkészülve megyek az oktatásra, Ezt megkövetelik tőlem a hallgatóin is. mert nem azért járnak az oktatásra, hogy a két óra csak elteljen, kárbavesszen, hanem azért, hogy tanuljanak. Példamutatásomon keresztül fejlesztem hallgatóim felelősségérzetót, hogy ők is felkészülten jöjjenek el a politikai oktatásra. 8lSfl foglalkozás alkalmával észrevettem, hogy a jó felkészülés a jó foglalkozás alapja, nem unalmas az eltöltött két óra, a részvevőket érdekeltté teszem az anyag elsajátításában. A foglalkozás közben többízben megkérdezem hallgatóimat, hogv megérte ti ék-e a tárgyalt kérdéseket, nincs-e hiba a konferencia vezetésében. Az utóbbi kérdést azért is teszem fel, mert ha a hibámat feltárják, én azt igyekszem kijavítani és abból tanulok is. Az első oktatáson tizen jelentek meg. Hiányzott Kövendi Mihály aknász, Gafrik Mihály lőmester és még négy hallgató. Árva Jánost é® Homoki Istvánt — akik már az első foglalkozáson is alapos felkészülésről tettek tanúbizonyságot — megkértem, keressék fel az oktatáson meg nem jelenteket. Beszélgessenek el velük és kérdezzék meg, miért maradlak távol. Ezenkívül én is felkerestem hallgatóimat. Egy alkalommal Kövendi Mihály aknásszal beszélgettem. Nem támadtam rá, még csak felelősségre sem von: iám. Megkértem őt, legyen segítségemre a szakmai munkámban. Ha ráér hétfőn este 6—8 óráig dolgozhatnánk az irodámban. Gondolkozott az aknász, miért is mondom ezi neki. Aliért pont a hétfői napon kérem a segítségét, hiszen én hétfőn úgyis konferenciát vezetek. Kis idő múlva eszébe jutott, hogy kötelessége volna résztvenni az oktatáson. Röviden csak ennyit válaszolt: „Nem tudok segíteni mérnök elvtárs, hétfőn nekem is konferenciára kel! mennem, hiszen a mérnök elvtárs vezeti a konferenciánkat.” Célomat elértem*. Még csak kemény szót sem használtaim, mégis eszébe juttattam Kövendi Mihály aknásznak kötél ezet'tségét. Mven beszélgetést folytattam Gafrik Mihállyal is, ami szintén eredményessé vált. A mulasztók mellett azonban foglalkozom* a jól tanulókkal is. Az első konferencián Homoki István volt a legjobb hozzászóló. Ezért megdicsértem*. így dicsértem meg Bódi Nándor 15- mestert is, aki egvike a legszorgalmasabb ha 11 ga t ó i m n ak. Az ellenőrzés során meggyőződtem, hogy Bódi elvtárs szorgalmasan jegyzeteli az anyagot. Ezért is tud értékesen hozzászólni. A többi hallgató figyelmét is felhívtam Bódi elvtárs egyik értelmes válasza után a jegyzetelés jelentőségére. Az elért eredmények mellett azonban nekem i*s van h;bám. Még mindig kevés irodalmat olvasok. Erre figyelmeztettek is. Ha ezen javítok, akkor még jobb, még színvonalaisabb lesz tanfolyamunk. Jó felkészülésemhez még szükséges lenne, hogy kevesebb másirányú társadalmi munkával terheljenek meg, hogy több időt tudjak fordítani a tanulásra. Egyre több bányász vesz részt a sajátház építési akcióban Kormányunk egyre fokozottabb mértékben gondoskodik a bányászok munkakörülményeinek. ellátásának és lakásviszonyainak megjavításáról. Kormányunk saját-ház építési akcióba kapcsolja be a bányászokat és így egy-kétezobás összkomfortos lakásokat építhetnek maguknak. A szükséges pénzt: egyszobáshoz 28.500, kétszobáshoz 36.600 forintot — kormányunk bocsátja rendelkezésükre. A kölcsönt 20 év alatt 2 százalékos kamattal, évenként 12 részletben lehet visszafizetni. Megyénk bányászai közül is egyre többen vesznek részt se játház építési akcióban. így Kis- terenyén december 31-ig 80 lakás építése van tervbevéve. Augusztus 20-án 8 lakásba költöztek be a bányász családok Dorogházán és Nagybátonyban összesen 20—20 lakás helyét jelölték ki: A sajátház akció biztosítja* a toborzott bányamunkások lakás- ellátását is. s egyre több bányászcsalád költözhet be a kényelmes, egészséges, sajátház építési akcióban készült lakásokba. Tervek a bányászok kultúrigényeinek fokozottabb kielégítésére Pártunk Központi Vezetőségének július 27—28-i határozata és . a kormányprogramm a dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki célul. A Központi Vezetőség határozata után sorozatosan jelentek meg azok a* miniszter- tanácsi rendeletek, amelyek gondoskodnak a kormányprogramra végrehajtásáról. Ezt szolgálja a legutóbbi minisztertanácsi határozat, amely előírja* a bányászok szociális és kulturális viszonyainak sürgős megjavítását. A szén termelési terv teljesítésében tév<" lemaradáshoz nagyban hozzájárult az, hogy nem gondoskodtunk megfelelően a bányászok szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről, nem gondoskodtunk főleg a szálláshelyeken arról, hogy az új hány ászdol gőzök a munkából hazatérve megfelelő kulturális nevelésben részesüljenek. De ugyanúgy nem gondoskodtunk a bányászlakta területeken a dolgozók munka utáni szórakoztatásáról és kulturális neveléséről sem. A minisztertanács határozata után a megyei tanács népművelési osztálya az SZMT-vel és a bány ászsz akszervezette! közösen munkatervet dolgozott ki, amelynek alapján az elkövetkezendő időben fokozottabban gondoskodni kívánunk a bányászok kulturális igényeinek kielégítéséről. A bányászterületek művészet; csoportjai részére a népművelési minisztérium segítségével kiváló szakoktatókat biztosítunk, akik gondoskodnak a csoportok munkája színvonalának emeléséről. Nagybátonyban hathónapos „szabadegyetemet" indítunk, kéthetenként egy-egy előadással. A „szabadegyetem” keretében irodalmi, történelmi, geológiai, bányaművelési és politikai előadásokat tartunk. Az előadásokon minden bányászdolgozó részt- vehet. A hat hónap letelte után azok a bányászok, akik rendszeresen rész tvesznek az előadásokon, bizonyítványt kapnak. A megye legjobb kultúrosoportjait és művészeti együtteseit rendszeresen szerepeltetjük a bá- nyászlaktai területeken. A Falu Színház és népszórakoztató vállalatok műsorainak igénybevételével biztosítjuk, hogy minden bányatelepen és bányászlakta községben legalább 'kéthetenként magasszínvonalú művészeti előadáson keresztül szórakozzanak és neveüődjenek bányászdolgo- zóink. A palócmúzeum munkatársaival karöltve elődadásokat tartunk, hogy bányászdolgo- zóink megismerkedjenek megyénk népművészetével és történelmi hagyományaival. Ugyanakkor a* bányászlakta területeken és ezek kul túrotthon aiban h an g! emezbemut a toka t rendezünk egy-egy kiváló szovjet és magyar zeneszerző műveiből. A bányászok hazafias nevelése érdekében feldolgozzuk a karancs- lej'tösJ bányászok fasizmus elleni* hősi harcának történetét, és ebből az anyagból ismeretterjesztő előadásokat tartunk a bányászok között és főleg a szálláshelyeken. A bányászszakszervezettel karöltve biztosítani akarjuk, hogv 1953 decemberéig minden szálláshelyen klubszoba létesül jön. \ szccscnyi fölimúvesszö vetkezel dobozéinak harca a falu jsbb árkilátásáért A szécsényi földművesszö” vetkezeti kisáruház ezév áprilisában kezdte meg feladatának teljesítését. A környező falvak dolgozói hamarosan megszerették a minta áruházát, s annak dolgozóit. A dolgozó parasztok ma máir örömmel vásárolnak az áruházban. Ezt igazolja az is, hogy egyetlen vásári napon az álruház 151.200 forintot forgalmazott. A hetipiacon árusító részleg 34.000 forint értékű cikkféleséget árusított. E napon 1800 vevőt szolgáltak ki. Az októberi termelési értekezlet alkalmával az áruház dolgozói váilitalást tettek a falu jobb áruellátásának biztosítására, ú;. tagok beszervezésére és a hátralévő részjegy befizettetésére. Az áruház dolgozói becsülettel teljesítették fo*gad*aíl*m*ukat. Októberben 1.700.000 forint forgalmat bonyolítottak le az előző havi 900.000 forint forgalommal szemben — vagyis 30 százalékkal növelték az eladási forgalmat. Ezen forgalomnak mintegy 75 százaléka iparcikk volt. Eladtak többek között 50 darab modern tűzhelyet, két darab 250-es Csepel motorkerékpárt, 18 db férfi, női kerékpárt, 4 db varrógépet, hat db viláigvevő rádiókészüléket, 14 db ekét és boronát, 7 db szecska-vágót, 4 darab répa-vágót, két darab ku- koricaimorzsolót, ezenfelül 30 darab öltönyt* és lódeokabátot, több pár csizmát és bakancsot. Amint az eredmények is mutatják, a kisáruház dolgozói ezzel jelentősen hozzájárultak a dolgozó parasztok iparcikkekkel, főleg mezőgazdasági felszereléssel való jobb ellátásához. A kisáíruház dolgozói októberben 36 dolgozó parasztot szerveztek be a földművesezö- vetkezet tagjává és felvilágosító munkával elérték a 4470 forint részjegy befizetését. Piünyi László MÉSZÖV szervezési oszt. vez. Ahhoz, hogv a fenti feladatokat végre tudjuk hajtani és « minisztertanács határozatának eleget tudjunk tenni, az elkövetkezendő időben nagy szükség van arra*, hogy az SZMT és a bányászszakszervezet is az eddiginél sókkal többet törődjön- a bányászok kulturális ellátottságával és állandóan figyelemmel kísérje a bányászdolgozók: ezirányú igényeit. Az SZMT nyújtson több segítséget ahhoz, hogv a ikultúrfe!e!ösök és kui- túroíthon-igazgatók képzettségüknél fogva biztosítani tudják a minisztertanács határozatának végrehajtását. A színvonalas és szorgalmas kultúrmunkát bányászaink több szénnel, jobb munkával fogják meghálálni. Gálfi Árpád, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője. \ helyi tanácsok nyújtsanak nagyobb segítséget a dolgozok tiizifaelíátásáboi A Balassagyarmati Erdő'gazdaság dolgozói vállalták, hogy 1953. évi tervfeladaton felül még 4000 köbméter tűzifát termelnek és szállítanak le a rendeltetési helyre. A dolgozók joggal tették e vállalást, hiszen évi tű- zifaszállítási tervüket már teljesítették. A november 7. tiszteletére tett vállalás eredményeképpen 2000 köbméter tűzifát már a fakitermelő' munkások kitermeltek. Ez a faanyag a tő mellett fekszik. A fel terhelő munkások már várják az anyag leszállítását, hogy a vagonok százait indíthassák útra. Ezek a tények is mutatják, hogy az erdőgazdaság dolgozói mély szeretettel harcolnak a dolgozók tűzifával való jobb ellátásáért. Most már a tanácsokon a sor, hogy a tervszerű fogatkirende- lésekkel idő előtt biztosítsák a leszállítást. Községeinknek már megvan a szállítási tervük. Mindössze 100—200 köbméter. Ez a terv könnyen teljesíthető, ha a tanács felvilágosítja az igaerő. vei rendelkező dolgozó parasztokat e feladat jelentőségéről. A községi tanácsok és az iga- erővel rendelkező dolgozó parasztok nyújtsanak segítséget a tőmellőli szállítások gyorsütemű végrehajtásához, hogy a tűzifa mielőbb a dolgozókhoz kerüljön. Badacsonyi Ferenc B alassz gyarmat. Erdőgazdas ág Nyakunkba szakadt az esős, sáros ősz. Köztudomású, hogy a víz, a sár legalább i.s olyan halálos ellensége a lábbelinek, mint az éles kés a disznónak... Persze nem állítom, hogy mindez a cipészek örömére ... Ugyanis van azoknak „javítanivaló’1 éppen elég. ...Szóvá; e „szezon” alkalmával mégis megnövekszik a „beteg" cipők száma, s vele együtt nő a; tarján! cipész ktsz-re szórt „megtiszteltetések”, „áldások” menv- nyisége, sőt minősége is*. Állítom, mindezt a „túlhajtott igények” teszik... Ma reggel egy fiatalasszony így „dicsérte” a suszter-óikat: — Tegyék bolonddá a... holdvilágot, de ne engem! Tudta, van egy kis helyes cipőm, a világért sem akarok tőle megválni, éppen hogy a sarka akar leválni, s az orra kopott valamicskét ... Megmentöt a suszterokban láttam. Egy fiatalember — bizonyára árukezelő lehetett — szemügitre vette a cipőm, aztán így szólt: — Nem érdemes megcsináltatni. — Az'án miért? — El ette a szeg. Egy idősebb . cipész közbe- zólt: — Hadd lássam csak azt a cipő'. Elvette tőlem, végigmusHc&ta. — Megpróbáljuk ... Három hét múlva kész lesz. — ... S mégsem le't kész a Hol szorít cipő. Azt mondták, „legnagyobb sajnálatunkra... a branzolt elette a vasszeg... ügy bizony. Ráhúztuk a kaptafára, egyszercsak reccs, s máris széjjelment''. * Nem sok időm volt gondolkodni a hallottakon, amikor egy levelet nyomtak a kezembe. Jászberényi Jánosné, a*z Orvos-Egészségügyi Szakszervezet adminisztrátora írta. „ .. .Cipőt rendeltem ... először kicsi lelt, másodszor nagyra sikerült, harmadszorra a minőséggel volt differencia," — írja. Majd más így ......nyers, udv ariatlan bánásmód... Mit gondol a Sajtos és a Sándor elv társ, lehet ez'?... Mennyi baj. van ezekkel a suszterokkal?! Hát mit. gondolnak ezek! Minőség nálunk ma a jelszó, nem pedig a se1 ejt!,.. Ráadásul még gorombák is! .. Meggyőződök róla személyesen, határoztam el. Amikor beléptem. Bodor Jó' zs*ef árukezelő „birodalmába", igen vegyes kép ‘árul: elém A sarokban iszonyú hangon varrógép zörgött. Kétoldalt a fapolcokon százig való „beteg” bakancs, férfi, női, gyermekcipők sorakoztak szép sorjában. a cipő?... Kész kórház!... S itt er a fiatal mosoiygősszemű Bodor Jóska a „beutaló orvos”, Ö állapítja meg a cipők betegségének mérvét, de az árát is. Több vendég volt előttem, s így alaposan körülnéztem*. Egy csinos faliújság csüngött a falon. Gondoltam, elolvasom, vájjon mit írnak a* minőségi munkáról, az udvarias kiszolgálásról? Csalódtam. Áprilisi cikkek ékeskednek rajta, porosán, e! sárgul tan. No, maid a oanastkönvv mindent elárul! Lapozgatok benne, de bizony abban nincs egy karcolásnyi írás ■sem. Há*t it‘ akkor nincs sem mi, hiba, minden úgy megy, mint a karikacsapás, és mén a cipészeket korholják!?! A falon egv hirdetést is találtam. ..Ne dobjai el régi, rossz cipőjét, meglavítja, vagy megfejeli.., Cipőié lyukas? Talma rossz? Gondjai* bízza a cipész ktsz- re.” Mondhatom, találó egy rekl ám. — Mi jót hozatt nekünk, kedves elvtárs — szólt felém Bo- do- Jóska. Én nedig elmondtam neki. — Hát az a fia* a'asszony mvamondta a megáit, de nem tehetünk ró a. Higi/je e'. kedves e’v'árs. hogy így van. — Úgy bizony, nem sokat tehetünk .., Jóformán semmit, — kapcsolódott a beszélgetésbe Dudás József, a javítási részleg vezetője. — Nincs jogunk becsapni a vevőt — toldotta meg a szót, majd ledobta a nyalábra való cipőt, bakancsot s lehajolva, azok között kotorászott. Végül kihúz egy ormótlan, elévült, agyccr szakadozott bakancsot és elém tartja: — Nézze ezt a bakancsot... nagy kín a kijavítása, de ha meggebbedik, akkor sem tudom ügy kijavítani, mint ahogy azt a rendelő szeretné. Most megint nyalábra* kapja a cipőket, bakancsokat és elindul a mühelv felé. Vele tartók én is. Odabent nagy ai kopácsiulás. Szorgos munka folyik, s méghozzá felelősségtel je« éri. Minden erejüket, kéwessésriSket a javítási munkába adják, Cé’iuk, hogv minél előbb, minőségben a dolgozók kezeihez kerüljön a bakancs, vagv a cipő. A négyes számú javítórészleg teliesíte*- te november 7-re tett vállalását. Ötven pár bakancsot javítottak ki a Vasötvöze*gyár dolgozói részére Őrlik I.ajos 171. a Dudás-brigád 141 százalékos tervtelje«ítést ért el. Most me" p:n* vpl’alá't tettek négyszáz pár cipő. bakancs két héten belüli k;?avíl ácsára. méghoz % á munkaidő utón. — Milyen eredményekkel folyik az udvariassági verseny? — kérdem. — Udvariasak vagyunk mi minden vevővel. Ha igaza van, ha nincs, mi hallgatunk. Persze néha igaza van, mert nem akkorra készül el a cipő, amikorra ígértük. Ha tíz kezem lenne, akkor sem győzném. A vevő ezt sokszor nem érti meg, — mondja Dudás József. Nem folytathatta tovább, mert megérkezett Sándor István párttitkár. Kapóra jött! Meg is mondtam neki. — Hogy én nyers és udvariatlan vagyok, s ráadásul még a minőségben is kifogást találnak? Ezt már nem értem. Hisz országos viszonylatban jól állunk a minőséggel! Szóval Jászberény inéról van szó?... Hát most hallgasd meg, hogy történt a dolog. S útközben, míg felértünk a minőségi osztályra elmondta az esetet. — Biró vette jel a méretet, ha jól emlékszem, 37-es számban. Eléje tettük a meglévő bőr- kész etet. Amennyi típusban volt, annyit tétünk eléje. Ö rendelte. saját ízlése szerint. Amikor kész lett. azt mond-a, hagy nagy. Újat kellett csinálni. Tehát már egy pár cipőt raktárra termeltünk. Amikor kész lett a második pár, — ami ugyancsak a saját ízlése szerint készült e', — arra meg azt mondta, hogy kicsi, meg aztán a színe sem tetszik neki.. Pedig amilyen cipőt rendel a vevő, o'yat készítenek. — Hát mégis, hol van a differencia? — kérdem kíváncsian. — Ott, amikor a lábméretei veszik. Tudniillik az egész napi munka után a láb megduzzad, kitágul. Amikor reggel jönnek új cipőt próbálni, akkor a láb az éjjeli pihenés után a normális nagyságban van. így természetesen nagy a cipő. Ez áll megfordítva is. De hát kevesen látják ezt be. Köny nyebb a suszterokat átkozni. * A minőségi osztályon nagyszerű munka folyik. Szinte csodálatos ügyességgel, szalag- rendszerűen .készítik el a szebbnél-szebb cipőket. Itt fenn sff emeleten szabják, varrják, ragasztják az elegáns női, férfi és gyermekcipőket. A minőségi osztály kiváló dolgozója, Pák kerti Gyula elmondja, hogy tizenöt fajta cipőt készítenek, de az osztályon lehet rendelni 50 cipőtípust is. A fő hangsúly a minőségen van. Ha a „cvik- koiás" nem jó, a rámázó az! visszaadja*. Lehetetlen seíejtet termelni. A polcokon mint a nap sugara, úgy fényiének a; szebb- nél-iszebb fekete, barna boxbőr- ből készült férfi, női, és minőségi cipők. S ezek a cipők méltó választ adnak azon dolgozók részére,1 akik oly előszeretettel — ok. nélkül, túlhajszolva saját igényeiket — átkot szórnak a salgótarjáni cipész ktsz dolgozóinak minőségi munkájára.
