Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-18 / 92. szám

1953 november IS. SZABAD VOGBÍD 5 A PARTMUNKA TAPASZTALATAI ★ Hogyan vezetem a szemináriumot? Elmondta: Marton Mihály, a szurdoki bányaüzem propagandistája Már a soproni egyetemen részt. vertem a politikai munkában. Különösen érdekeltek a nem­zetközi események, ezért rend­szeresen eljártam a szeminá­riumokra, aho! ezekről beszél­gettünk. Egyetlen alkalommal sem maradtam volna távol a foglalkozásról, de a felkészü­lésben sem volt hiba. Az egye­tem elvégzése után a nógrádi bányászok közé, először, a kis" iterenyei fővölgy üzemhez, majd később a Mizserfai Szénbányák Vállalathoz kerültem. Jelenleg á szurdoki üzem vezetője va­gyok. Az oktatási év beinduiátsa előtt arról értesültem, , hogy a Szovjetunió Kommunista* Pártja történetének I. évfolyama kon­ferenciájának vezetésével bíz­tak meg. Örültem az új fel­adatnak, mert rendkívülien sze­retek az' emberekkel, a dolgo­zókkal1 foglalkozni. Arra törek­szem. . hogy tudásomhoz mérten neveljem őket, de én is sokai tanulok tőlük. Ha kérdéssel fordulnak hozzám, nemcsak kö; telességszerűen. hanem baráti módon is igyekszem az ügyes­bajos dolgaikat orvosolni. Ta­valy még hallgató voltam, ez- évben már konferenciát veze­tek. Tudom, hogy ez a feladat nem könnyű, de kötelességemel teljesíteni akarom, és ennek az alapja már megvan. Ismerem a hallgatóimat, és úgy készülök az előadásokra, a vitavezeté­sekre, hogy a részvevők érdeklő­dését felkeltsem. Egyszerű sza­vakat használok, hogy még a gyengébb képzettséggel rendel­kező hal'gató is megértse a ta­nultakat. A konferencia anyagát nem egyszerre veszem át, hanem már a hét elején megkezdem a tanulást. Kedden szerdán — hogy úgymondjam — csak is­merkedem az anyaggal, átolva­som egyszerkétszer és a fon­tosabb részt aláhúzom, meg­jegyzem magamnak. A hét má­sodik felében már gondosabban elolvasom és a meg nem értett mondatoknál elgondolkozom. Ha szükséges tanácsot kérek áz üzeni párttitkárátój. Az ala­pos tanulmányozás után a jegy­zetemet átnézem és kiegészítem. Ezzel még nem fejeztem be a konferenciára való felkészülést. Vasárnap szabadidőmben a szépirodalmat, a Szabad Népet, s a szükséges folyóiratokat ol­vasgatom. így alaposan felké­szülve megyek az oktatásra, Ezt megkövetelik tőlem a hall­gatóin is. mert nem azért jár­nak az oktatásra, hogy a két óra csak elteljen, kárbavesszen, hanem azért, hogy tanuljanak. Példamutatásomon keresztül fej­lesztem hallgatóim felelősségér­zetót, hogy ők is felkészülten jöjjenek el a politikai oktatásra. 8lSfl foglalkozás alkalmával észrevettem, hogy a jó felké­szülés a jó foglalkozás alapja, nem unalmas az eltöltött két óra, a részvevőket érdekeltté te­szem az anyag elsajátításában. A foglalkozás közben többízben megkérdezem hallgatóimat, hogv megérte ti ék-e a tárgyalt kérdéseket, nincs-e hiba a kon­ferencia vezetésében. Az utób­bi kérdést azért is teszem fel, mert ha a hibámat feltárják, én azt igyekszem kijavítani és ab­ból tanulok is. Az első okta­táson tizen jelentek meg. Hi­ányzott Kövendi Mihály ak­nász, Gafrik Mihály lőmester és még négy hallgató. Árva Já­nost é® Homoki Istvánt — akik már az első foglalkozáson is alapos felkészülésről tet­tek tanúbizonyságot — megkér­tem, keressék fel az oktatáson meg nem jelenteket. Beszél­gessenek el velük és kérdezzék meg, miért maradlak távol. Ezenkívül én is felkerestem hallgatóimat. Egy alkalommal Kövendi Mihály aknásszal be­szélgettem. Nem támadtam rá, még csak felelősségre sem von: iám. Megkértem őt, legyen se­gítségemre a szakmai mun­kámban. Ha ráér hétfőn este 6—8 óráig dolgozhatnánk az irodámban. Gondolkozott az aknász, miért is mondom ezi neki. Aliért pont a hétfői na­pon kérem a segítségét, hiszen én hétfőn úgyis konferenciát vezetek. Kis idő múlva eszébe jutott, hogy kötelessége volna résztvenni az oktatáson. Rövi­den csak ennyit válaszolt: „Nem tudok segíteni mérnök elvtárs, hétfőn nekem is kon­ferenciára kel! mennem, hiszen a mérnök elvtárs vezeti a kon­ferenciánkat.” Célomat elér­tem*. Még csak kemény szót sem használtaim, mégis eszébe juttattam Kövendi Mihály ak­násznak kötél ezet'tségét. Mven beszélgetést folytattam Gafrik Mihállyal is, ami szin­tén eredményessé vált. A mu­lasztók mellett azonban foglal­kozom* a jól tanulókkal is. Az első konferencián Homoki Ist­ván volt a legjobb hozzászóló. Ezért megdicsértem*. így di­csértem meg Bódi Nándor 15- mestert is, aki egvike a leg­szorgalmasabb ha 11 ga t ó i m n ak. Az ellenőrzés során meggyő­ződtem, hogy Bódi elvtárs szor­galmasan jegyzeteli az anya­got. Ezért is tud értékesen hozzászólni. A többi hallgató figyelmét is felhívtam Bódi elv­társ egyik értelmes válasza után a jegyzetelés jelentőségé­re. Az elért eredmények mellett azonban nekem i*s van h;bám. Még mindig kevés irodalmat olvasok. Erre figyelmeztettek is. Ha ezen javítok, akkor még jobb, még színvonalaisabb lesz tanfolyamunk. Jó felkészülé­semhez még szükséges lenne, hogy kevesebb másirányú tár­sadalmi munkával terheljenek meg, hogy több időt tudjak fordítani a tanulásra. Egyre több bányász vesz részt a sajátház építési akcióban Kormányunk egyre fokozot­tabb mértékben gondoskodik a bányászok munkakörülményei­nek. ellátásának és lakásvi­szonyainak megjavításáról. Kormányunk saját-ház építési akcióba kapcsolja be a bányá­szokat és így egy-kétezobás összkomfortos lakásokat építhet­nek maguknak. A szükséges pénzt: egyszobáshoz 28.500, két­szobáshoz 36.600 forintot — kormányunk bocsátja rendelke­zésükre. A kölcsönt 20 év alatt 2 százalékos kamattal, évenként 12 részletben lehet visszafizetni. Megyénk bányászai közül is egyre többen vesznek részt se játház építési akcióban. így Kis- terenyén december 31-ig 80 lakás építése van tervbevéve. Augusztus 20-án 8 lakásba köl­töztek be a bányász családok Dorogházán és Nagybátonyban összesen 20—20 lakás helyét jelölték ki: A sajátház akció biztosítja* a toborzott bányamunkások lakás- ellátását is. s egyre több bá­nyászcsalád költözhet be a ké­nyelmes, egészséges, sajátház építési akcióban készült laká­sokba. Tervek a bányászok kultúrigényeinek fokozottabb kielégítésére Pártunk Központi Vezetőségé­nek július 27—28-i határozata és . a kormányprogramm a dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki célul. A Központi Vezetőség határozata után sorozatosan je­lentek meg azok a* miniszter- tanácsi rendeletek, amelyek gon­doskodnak a kormányprogramra végrehajtásáról. Ezt szolgálja a legutóbbi minisztertanácsi hatá­rozat, amely előírja* a bányászok szociális és kulturális viszonyai­nak sürgős megjavítását. A szén termelési terv teljesítésében tév<" lemaradáshoz nagyban hozzájárult az, hogy nem gon­doskodtunk megfelelően a bá­nyászok szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről, nem gondoskodtunk főleg a szállás­helyeken arról, hogy az új há­ny ászdol gőzök a munkából ha­zatérve megfelelő kulturális ne­velésben részesüljenek. De ugyanúgy nem gondoskodtunk a bányászlakta területeken a dolgozók munka utáni szórakoz­tatásáról és kulturális nevelésé­ről sem. A minisztertanács határozata után a megyei tanács népműve­lési osztálya az SZMT-vel és a bány ászsz akszervezette! közösen munkatervet dolgozott ki, amely­nek alapján az elkövetkezendő időben fokozottabban gondos­kodni kívánunk a bányászok kulturális igényeinek kielégíté­séről. A bányászterületek mű­vészet; csoportjai részére a nép­művelési minisztérium segítsé­gével kiváló szakoktatókat biz­tosítunk, akik gondoskodnak a csoportok munkája színvona­lának emeléséről. Nagybátonyban hathónapos „szabadegyetemet" indítunk, két­hetenként egy-egy előadással. A „szabadegyetem” keretében iro­dalmi, történelmi, geológiai, bá­nyaművelési és politikai előadá­sokat tartunk. Az előadásokon minden bányászdolgozó részt- vehet. A hat hónap letelte után azok a bányászok, akik rendsze­resen rész tvesznek az előadáso­kon, bizonyítványt kapnak. A megye legjobb kultúrosoportjait és művészeti együtteseit rend­szeresen szerepeltetjük a bá- nyászlaktai területeken. A Falu Színház és népszórakoztató vál­lalatok műsorainak igénybevéte­lével biztosítjuk, hogy minden bányatelepen és bányászlakta községben legalább 'kéthetenként magasszínvonalú művészeti elő­adáson keresztül szórakozzanak és neveüődjenek bányászdolgo- zóink. A palócmúzeum munka­társaival karöltve elődadásokat tartunk, hogy bányászdolgo- zóink megismerkedjenek me­gyénk népművészetével és törté­nelmi hagyományaival. Ugyan­akkor a* bányászlakta területe­ken és ezek kul túrotthon aiban h an g! emezbemut a toka t rende­zünk egy-egy kiváló szovjet és magyar zeneszerző műveiből. A bányászok hazafias nevelése ér­dekében feldolgozzuk a karancs- lej'tösJ bányászok fasizmus elleni* hősi harcának történetét, és ebből az anyagból ismeretter­jesztő előadásokat tartunk a bányászok között és főleg a szálláshelyeken. A bányászszak­szervezettel karöltve biztosítani akarjuk, hogv 1953 decemberéig minden szálláshelyen klubszoba létesül jön. \ szccscnyi fölimúvesszö vetkezel dobozéinak harca a falu jsbb árkilátásáért A szécsényi földművesszö­” vetkezeti kisáruház ezév áprilisában kezdte meg felada­tának teljesítését. A környező falvak dolgozói hamarosan meg­szerették a minta áruházát, s an­nak dolgozóit. A dolgozó pa­rasztok ma máir örömmel vásá­rolnak az áruházban. Ezt iga­zolja az is, hogy egyetlen vá­sári napon az álruház 151.200 forintot forgalmazott. A heti­piacon árusító részleg 34.000 fo­rint értékű cikkféleséget árusí­tott. E napon 1800 vevőt szol­gáltak ki. Az októberi termelési érte­kezlet alkalmával az áruház dol­gozói váilitalást tettek a falu jobb áruellátásának biztosításá­ra, ú;. tagok beszervezésére és a hátralévő részjegy befizette­tésére. Az áruház dolgozói becsület­tel teljesítették fo*gad*aíl*m*ukat. Októberben 1.700.000 forint for­galmat bonyolítottak le az előző havi 900.000 forint forgalommal szemben — vagyis 30 százalék­kal növelték az eladási forgal­mat. Ezen forgalomnak mintegy 75 százaléka iparcikk volt. El­adtak többek között 50 darab modern tűzhelyet, két darab 250-es Csepel motorkerékpárt, 18 db férfi, női kerékpárt, 4 db varrógépet, hat db viláigvevő rádiókészüléket, 14 db ekét és boronát, 7 db szecska-vágót, 4 darab répa-vágót, két darab ku- koricaimorzsolót, ezenfelül 30 darab öltönyt* és lódeokabátot, több pár csizmát és bakancsot. Amint az eredmények is mutat­ják, a kisáruház dolgozói ezzel jelentősen hozzájárultak a dol­gozó parasztok iparcikkekkel, főleg mezőgazdasági felszerelés­sel való jobb ellátásához. A kisáíruház dolgozói októ­berben 36 dolgozó parasztot szerveztek be a földművesezö- vetkezet tagjává és felvilágosító munkával elérték a 4470 forint részjegy befizetését. Piünyi László MÉSZÖV szervezési oszt. vez. Ahhoz, hogv a fenti feladato­kat végre tudjuk hajtani és « minisztertanács határozatának eleget tudjunk tenni, az elkö­vetkezendő időben nagy szük­ség van arra*, hogy az SZMT és a bányászszakszervezet is az eddiginél sókkal többet törődjön- a bányászok kulturális ellátott­ságával és állandóan figyelem­mel kísérje a bányászdolgozók: ezirányú igényeit. Az SZMT nyújtson több segítséget ahhoz, hogv a ikultúrfe!e!ösök és kui- túroíthon-igazgatók képzettsé­güknél fogva biztosítani tudják a minisztertanács határozatának végrehajtását. A színvonalas és szorgalmas kultúrmunkát bá­nyászaink több szénnel, jobb munkával fogják meghálálni. Gálfi Árpád, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője. \ helyi tanácsok nyújtsanak nagyobb segítséget a dolgozok tiizifaelíátásáboi A Balassagyarmati Erdő'gaz­daság dolgozói vállalták, hogy 1953. évi tervfeladaton felül még 4000 köbméter tűzifát termel­nek és szállítanak le a rendel­tetési helyre. A dolgozók joggal tették e vállalást, hiszen évi tű- zifaszállítási tervüket már tel­jesítették. A november 7. tiszteletére tett vállalás eredményeképpen 2000 köbméter tűzifát már a fakiter­melő' munkások kitermeltek. Ez a faanyag a tő mellett fekszik. A fel terhelő munkások már várják az anyag leszállítását, hogy a vagonok százait indíthassák út­ra. Ezek a tények is mutatják, hogy az erdőgazdaság dolgozói mély szeretettel harcolnak a dol­gozók tűzifával való jobb ellá­tásáért. Most már a tanácsokon a sor, hogy a tervszerű fogatkirende- lésekkel idő előtt biztosítsák a leszállítást. Községeinknek már megvan a szállítási tervük. Mind­össze 100—200 köbméter. Ez a terv könnyen teljesíthető, ha a tanács felvilágosítja az igaerő. vei rendelkező dolgozó parasz­tokat e feladat jelentőségéről. A községi tanácsok és az iga- erővel rendelkező dolgozó pa­rasztok nyújtsanak segítséget a tőmellőli szállítások gyorsütemű végrehajtásához, hogy a tűzifa mielőbb a dolgozókhoz kerüljön. Badacsonyi Ferenc B alassz gyarmat. Erdőgazdas ág Nyakunkba szakadt az esős, sáros ősz. Köztudomású, hogy a víz, a sár legalább i.s olyan halálos ellensége a lábbelinek, mint az éles kés a disznónak... Persze nem állítom, hogy mind­ez a cipészek örömére ... Ugyanis van azoknak „javíta­nivaló’1 éppen elég. ...Szóvá; e „szezon” alkalmával mégis megnövekszik a „beteg" cipők száma, s vele együtt nő a; tar­ján! cipész ktsz-re szórt „meg­tiszteltetések”, „áldások” menv- nyisége, sőt minősége is*. Állí­tom, mindezt a „túlhajtott igé­nyek” teszik... Ma reggel egy fiatalasszony így „dicsérte” a suszter-óikat: — Tegyék bolonddá a... holdvilágot, de ne engem! Tud­ta, van egy kis helyes cipőm, a világért sem akarok tőle meg­válni, éppen hogy a sarka akar leválni, s az orra kopott vala­micskét ... Megmentöt a susz­terokban láttam. Egy fiatal­ember — bizonyára árukezelő lehetett — szemügitre vette a cipőm, aztán így szólt: — Nem érdemes megcsinál­tatni. — Az'án miért? — El ette a szeg. Egy idősebb . cipész közbe- zólt: — Hadd lássam csak azt a cipő'. Elvette tőlem, végigmusHc&ta. — Megpróbáljuk ... Három hét múlva kész lesz. — ... S mégsem le't kész a Hol szorít cipő. Azt mondták, „legna­gyobb sajnálatunkra... a branzolt elette a vasszeg... ügy bizony. Ráhúztuk a kap­tafára, egyszercsak reccs, s máris széjjelment''. * Nem sok időm volt gondol­kodni a hallottakon, amikor egy levelet nyomtak a kezem­be. Jászberényi Jánosné, a*z Orvos-Egészségügyi Szakszer­vezet adminisztrátora írta. „ .. .Cipőt rendeltem ... elő­ször kicsi lelt, másodszor nagy­ra sikerült, harmadszorra a minőséggel volt differencia," — írja. Majd más így ......nyers, udv ariatlan bánásmód... Mit gondol a Sajtos és a Sándor elv társ, lehet ez'?... Mennyi baj. van ezekkel a suszterokkal?! Hát mit. gondolnak ezek! Minő­ség nálunk ma a jelszó, nem pedig a se1 ejt!,.. Ráadásul még gorombák is! .. Meggyőződök róla személye­sen, határoztam el. Amikor beléptem. Bodor Jó' zs*ef árukezelő „birodalmába", igen vegyes kép ‘árul: elém A sarokban iszonyú hangon varrógép zörgött. Kétoldalt a fapolcokon százig való „beteg” bakancs, férfi, női, gyermek­cipők sorakoztak szép sorjában. a cipő?... Kész kórház!... S itt er a fiatal mosoiygősszemű Bodor Jóska a „beutaló orvos”, Ö állapítja meg a cipők betegsé­gének mérvét, de az árát is. Több vendég volt előttem, s így alaposan körülnéztem*. Egy csinos faliújság csüngött a fa­lon. Gondoltam, elolvasom, vájjon mit írnak a* minőségi munkáról, az udvarias kiszol­gálásról? Csalódtam. Áprilisi cikkek ékeskednek rajta, poro­sán, e! sárgul tan. No, maid a oanastkönvv mindent elárul! Lapozgatok benne, de bizony abban nincs egy karcolásnyi írás ■sem. Há*t it‘ akkor nincs sem mi, hiba, minden úgy megy, mint a karikacsapás, és mén a ci­pészeket korholják!?! A falon egv hirdetést is találtam. ..Ne dobjai el régi, rossz cipőjét, meglavítja, vagy megfejeli.., Cipőié lyukas? Talma rossz? Gondjai* bízza a cipész ktsz- re.” Mondhatom, találó egy rekl ám. — Mi jót hozatt nekünk, ked­ves elvtárs — szólt felém Bo- do- Jóska. Én nedig elmondtam neki. — Hát az a fia* a'asszony mvamondta a megáit, de nem tehetünk ró a. Higi/je e'. ked­ves e’v'árs. hogy így van. — Úgy bizony, nem sokat te­hetünk .., Jóformán semmit, — kapcsolódott a beszélgetés­be Dudás József, a javítási részleg vezetője. — Nincs jo­gunk becsapni a vevőt — tol­dotta meg a szót, majd ledob­ta a nyalábra való cipőt, ba­kancsot s lehajolva, azok kö­zött kotorászott. Végül kihúz egy ormótlan, elévült, agyccr szakadozott bakancsot és elém tartja: — Nézze ezt a bakancsot... nagy kín a kijavítása, de ha meggebbedik, akkor sem tudom ügy kijavítani, mint ahogy azt a rendelő szeretné. Most megint nyalábra* kap­ja a cipőket, bakancsokat és el­indul a mühelv felé. Vele tar­tók én is. Odabent nagy ai ko­pácsiulás. Szorgos munka folyik, s méghozzá felelősségtel je« éri. Minden erejüket, kéwessésriSket a javítási munkába adják, Cé’iuk, hogv minél előbb, minőségben a dolgozók kezeihez kerüljön a bakancs, vagv a cipő. A négyes számú javítórészleg teliesíte*- te november 7-re tett vállalását. Ötven pár bakancsot javítottak ki a Vasötvöze*gyár dolgozói részére Őrlik I.ajos 171. a Dudás-brigád 141 százalékos tervtelje«ítést ért el. Most me" p:n* vpl’alá't tettek négyszáz pár cipő. bakancs két héten be­lüli k;?avíl ácsára. méghoz % á munkaidő utón. — Milyen eredményekkel fo­lyik az udvariassági verseny? — kérdem. — Udvariasak vagyunk mi minden vevővel. Ha igaza van, ha nincs, mi hallgatunk. Per­sze néha igaza van, mert nem akkorra készül el a cipő, ami­korra ígértük. Ha tíz kezem lenne, akkor sem győzném. A vevő ezt sokszor nem érti meg, — mondja Dudás József. Nem folytathatta tovább, mert megérkezett Sándor István párttitkár. Kapóra jött! Meg is mondtam neki. — Hogy én nyers és udva­riatlan vagyok, s ráadásul még a minőségben is kifogást talál­nak? Ezt már nem értem. Hisz országos viszonylatban jól ál­lunk a minőséggel! Szóval Jászberény inéról van szó?... Hát most hallgasd meg, hogy történt a dolog. S útközben, míg felértünk a minőségi osz­tályra elmondta az esetet. — Biró vette jel a méretet, ha jól emlékszem, 37-es számban. Eléje tettük a meglévő bőr- kész etet. Amennyi típusban volt, annyit tétünk eléje. Ö rendel­te. saját ízlése szerint. Amikor kész lett. azt mond-a, hagy nagy. Újat kellett csinálni. Te­hát már egy pár cipőt raktár­ra termeltünk. Amikor kész lett a második pár, — ami ugyancsak a saját ízlése szerint készült e', — arra meg azt mondta, hogy kicsi, meg az­tán a színe sem tetszik neki.. Pedig amilyen cipőt rendel a vevő, o'yat készítenek. — Hát mégis, hol van a dif­ferencia? — kérdem kíváncsian. — Ott, amikor a lábméretei veszik. Tudniillik az egész napi munka után a láb meg­duzzad, kitágul. Amikor reggel jönnek új cipőt próbálni, akkor a láb az éjjeli pihenés után a normális nagyságban van. így természetesen nagy a cipő. Ez áll megfordítva is. De hát kevesen látják ezt be. Köny nyebb a suszterokat átkozni. * A minőségi osztályon nagy­szerű munka folyik. Szinte cso­dálatos ügyességgel, szalag- rendszerűen .készítik el a szebb­nél-szebb cipőket. Itt fenn sff emeleten szabják, varrják, ra­gasztják az elegáns női, férfi és gyermekcipőket. A minőségi osztály kiváló dolgozója, Pák kerti Gyula elmondja, hogy tizenöt fajta cipőt készítenek, de az osztályon lehet rendelni 50 cipőtípust is. A fő hangsúly a minőségen van. Ha a „cvik- koiás" nem jó, a rámázó az! visszaadja*. Lehetetlen seíejtet termelni. A polcokon mint a nap sugara, úgy fényiének a; szebb- nél-iszebb fekete, barna boxbőr- ből készült férfi, női, és minő­ségi cipők. S ezek a cipők méltó választ adnak azon dolgozók részére,1 akik oly előszeretettel — ok. nélkül, túlhajszolva sa­ját igényeiket — átkot szórnak a salgótarjáni cipész ktsz dolgozóinak minőségi munká­jára.

Next

/
Thumbnails
Contents