Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)
1953-11-18 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 NOVEMBER 18. „A BÉKE GYŐZ A HÁBORÚ Béketalálkozók a megyében Nagy munkához fogolt dolgozó népünk. Uj korszakhoz érkeztünk, a szabad és független Magyarország felépítésében. A párt és a kormány a nép jólétének gyorsabb, erőteljesebb gyarapítására mozgósítja a nemzet erőit. A dolgozók életszínvonalának emelése most a legfőbb közvetlen feladatunk. A párt külön hangsúlyozza a kormányprogramm végrehajtására serkentő felhívásában, hogy harcbaszólítja a béke és a függetlenség minden hívét. A párt és a kormány mindig, de most különösen számít a békeharcosok erőfeszítésére, a korm&nypro- grammjának megvalósítása terén. Amíg az Egyesült Államokban évről évre fokozódik a fegyverkezési hajsza, addig a mi kormányunk programmja az, hogy az idei 58 százalék helyett jövőre 70 százalékot fordítson nemzeti jövedelmünkből a lakosság ellátására. . Nem vitás, hogy az Egyesült Államok igazi programmja a háború. A mi kormányunk programmja pedig a jólét és a béke. De a pro- grammnak a békés mankó és a jólét fokozása nagyszerű tervének nemcsak célja, hanem megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele is a béke. Tehát a béke ügyének védelme bárki részéről, bárhol és bármilyen formában a pro- gramrnunk megöalósítását segíti elő. Ebben a helyzetben különös figyelmet érdemelnek a magyar békemozgalom problémái, a magyar béke- harcosok készülődése a Béke-Világtanács soron- következö ülésszakára: a városi és a járási béketalálkozók. A békeharcosok legfontosabb feladata: a dolgozók felvilágosítása November 15-én Salgótarján város békeharcosai béketalálkozóra jöttek össze, hogy megtárgyalják a békemozgalom eddigi tapasztalatait és megjelöljék a békeharcosok előtt álló időszerű feladatokat. Danilla József elnöki megnyitója után Tajigás Ferencnek* az Országos Béketanács tagjának ünnepi beszámolója következett. — Különböző népeket, különböző problémák foglalkoztatnak. De van egy bensőséges gondolat, amely összeköti & nemzetiségeket: a béke reménysége — kezdte beszédét. Ezután vázolta a békeharcosok feladatát: „Légüres tér nemcsak a természetben, de a politikában sincs, ahol ha nem nyújtunk megfelelő támogatást, munkába kezd az ellenség. Tehát békeharcosaink legfontosabb feladata a tömegek felvilágosítása, hogy tisztán lássanak a nemzetközi kérdésekben. Látniok kell, hogy az öt nagyhatalom megegyezését az amerikai kormány hátráltatja, bár egyre azt hangoztatják, hogy ők tárgyalni akarnak. Látniok kell, hogy az amerikaiaknak fáj a koreai kudarc, s most Vietnamban akarnak egy új Koreát létesíteni. Látniok kell, hogy amikor Németország egységesítését ellenzik, felszítva a német sovinizmust, egy új háborús tűzfészket akarnak létesíteni. A szovjet támadással való ijesz- getés pedig semmi más, mint egy új háború kiprovokálása a békés, építő Szovjetunió eilen. A népek összefogása azonban gátat emel ennek a pusztító árnak. „A béke lekezomgalom alapvető célja. Az első hozzászóló Bencsók Dezsőné, a bányatelep békefelelőse volt. A bányatelep lakói a békeharcban a „békés otthonokért“” küzdenek. Tudják, hogy egységben az erő, összefogással nagy dolgokat lehet véghezvinni: „Lásd mit tesz az erő és az összefogás Koreában már nem arat a halál, Nem süvít a golyó, a bomba nem robban, Alszik a gyermek nyugodtan, boldogan”. Jánosi Péter, a nagybátonyi és a szorospataki bányászok békevágyáról beszélt. A bányászok békét akarnak. Ezért szállnak le nap-nap után a bánya mélyére, s ezért küzdenek a több szénért. Liszeszki Eduard, hazánkban tanuló lengyel ösztöndíjas, a hazájában folyó békeharcról beszél: „A háború okozta pusztításokat talán . a lengyel nép érezte a legjobban, hiszen hatmillió halottal és sebesülttel fizetett. 1944 új korszakot jelent Lengyelország történelmében. Elűztük a mágnásokat, a méltó- ságos uraikat, s a népé leit az ország. Kilenc esztendő múlt el azóta, amikor először megcsillant a lapát, hogy a lengyel dolgozó nép eltakarítsa Varsó utcáiról a romokat. A lengyel nép megszűnt eszköz lenni a háborús gyújtogatok kezében. A békéért folyó harcunk szorosan összefonódik az új társadalom építésével. Mi továbbra is építeni akarunk sok-sok olyan alkotást, mint Nova-Huta a lengyel kohászati ipar büszkesége. Ez egyedül annyit tergyőzi a háborút”. Ez a bé- mel, mint Lengyelország kohóipara , együttvéve. A lengyel ifjúság nem nézi tétlenül ezeket a változásokat, az első sorokban küzd a békéért és a hatéves terv teljesítéséért. Vívmányaink megvédésére egyesülnünk kell, mert így közösen erősebbek vagyunk. Azt kell elérnünk, hogy az eszmék helyességét ne bombákkal bizonyítsák, hanem könyvekkel, eredményekké!“. Ezután különböző szervek, többek között az acélgyár, városi tanács, Nógrádi Szénbányászati Tröszt, Salgótarjáni Üveggyár, tűzhelygyár, kiskereskedelmi vállalat stb. dolgozói megajándékozták a külföldi vendégeket és az elnökség tagjait. Poszpiser Ilona, a megyei tanács fiatal dolgozója arról beszélt, "hogy a fiataloknak mindenkinél drágább a béke, „hiszen nékünk fiatalságunkat, jövőnket, az életet jelenti. Mi, fiatalok, szeretünk élni, ezért harcolunk a békéért, a gyárakban, a földeken”. Ludovik Hóle, a csehszlovák békeharcosok forró üdvözletét hozta a találkozóra. A csehszlovák paraszt nagyobb hektárhozamokért, a bányász több csille szénért, a gyárüzemek dolgozói a tervteljesítésért, a tanuló ifjúság pedig a jobb osztályzatért harcol, ök így védik a békét, így adnak méltó választ a háborús gyújtogatok aljas mesterkedéseire. Fircák Ilona, a közgazdasági technikum két békebizottságának munkájáról beszélt. 14 kis- gyűlést tartottak eddig, s mindegyik a diákság harcos kiállása volt a béke mellett. A további hozzászólók — Szőcs Piroska ápolónő, Függő István, a hideghengermű, Rátkai Tiborné. a Szénbányászati Tröszt dolgozói, Sink József üveggyári sztahanovista és Tóth János pénzügyőri százados — népünk elszánt békeakaratáról tettek tanúságot. Tajigás Ferenc zárszavában annak a reménynek adott kifejezést, hogy Salgótarján dolgozói nagyszerű múltra tekinthetnek vissza, s biztos, hogy a jövőben is az elsők között menetelnek a békéért vívott harcban. A béketalálkozó küldöttei gazdag tapasztalatokkal távozA szovjet üzemekben munkaversenyt indítottak a termelési terv határidő előtti teljesítéséért. Sz. Bodunov, a novokramatorszki Sztálin-gépgyár szerszámkészítő műhelyének gyorsmarósa szocialista munkaversenyt kezdeményezett. A verseny feltétele: az ötödik ötéves terv folyamán 15 évi normát teljesíteni. Az ismert marós már 19(10. évi tervén dolgozik. Egy műszak alatt 300 százalékot teljesít. A képen: Sz. Bodunov gyorsmarós munkában. (Foto V. Szoboljev) iooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooocooeoooooooooooooooo» tak. Ez azonban nem elég, az itt kapottakat erővé kell változtatni. Ezt várják tőlük, kik ideküldték őket tanácskozni. Szükség van erre az erőre, mert sokan vannak még, akik nincsenek köztünk. „Hazánk békét akar, hajthatatlan És mi mind emellett teszünk hitet Washington urai hiába remélnek A béke győz a háború felett“. ,Békét, a nagyhatalmak közötti megegyezést követeljük!" November 15-én délelőtt 10 órakor a megyei tanács nagytermében békenagygyűlésre jöttek össze á salgótarjáni járás dolgozói. Ezen a találkozón a küldöttek megvizsgál iák, hogyan fejlődött, alakult a nemzetközi helyzet, amióta Budapesten megfogalmazták azt a felhívás:, melyet később az egész világ békeharcosai a reménység üzenetének neveztek. Ezen a találkozón Tetnes Gábor, az Országos Béketanács küldötte tartott beszámolót, amelyben többek között a következőket mondotta: November végén újból összeül a békemozgaiom vezérkara, a Béke-Világtanács Becsben, hogy megtárgyalja- a bélíebare-.-helyzetéi és megszabja az elkövetkezendő időszak feladatait. Amikor mi itt együtt ülünk és megvitatjuk a. legfontosabb külpolitikai kérdéseket, amikor azt vizsgáljuk, hogyan függnek ösz- sze feladataink a kormányprogramm teljesítésével, ugyanakkor a világ békemozgalmat is fejlesztjük és erősítjük. E béketalálkozókról azt vigyék haza küldőiknek, meg- bizottaiknak, hogy a nemzetközi békeharc jelenlegi szakaszában, a mi hazánkban a békeharc legfontosabb formája a felvilágosítás, a tájékoztatás, a nemzetközi helyzet alapos ismerete. A mi feladatunk és hivatásunk, hogy az, igazság millió gyertya- fényű fényszórójával áttörjük a hazugság ködbombáit és hozzásegítsük minden honfitársunkat, hogy tisztán lásson a nemzetközi kérdésekben, tudja, hogy a nemzetközi békemozgalom oldalán a Szovjetunió vezette béketábor oldalán van az igazság is és az erő is. Csak akkor tudunk jó lelkiismerettel és öntudattal ál- lástfoglalni a háborús tervek ellen, ha megfelelően tájékozottak vagyunk, ilymódon felismerik az egyszerű emberek is, hogy a bé. ke és háború az élet és a halál nem vak erők véletlen játéka. Olyan erősek vagyunk, hogy háború nélkül is győzhetünk. E cél elérésében a magyar békeharcosok kötelessége: a nemzet egyse gének növelése, a kormányprogramul alapos és meg- gyöződéses végrehajtása, erőnk és igazságunk tudatának növelése. Tőlünk békeharcosoktól függ. hogy valósággá váltsuk béketalálkozónk jelszavát: „Béke, munka, jólét!” Ez a jelszó az egyre szebb magyar élet jelszava is. Nekünk, a békemozgalom harcosainak, jelen és jövő nemzedék békéjének megvédéséért ereznünk kell kötelességünket, s’ ugyanakkor hatalmas történelmi, felelősségünket. Népünk jólétén, munkálkodva, hazánk gazdagodását termékekben való bőségét segítve, boldog, megelégedett, erős és egységes nemzetet kovácsolunk. Ha hazatérnek, ezért dolgozzanak kedves békeharcos társaim. A siker nem marad el. A békét megoltalmazzuk — gyermekeinknek, magunknak, családunknak, hazánknak, az egész világnak! A szünetben meghitten beszélgettek a küldöttek. Üzv. Végh Jánosné, 60 éves dolgozó parasitasszony elmondotta, hogy Kisterenye dolgozó parasztjai az állam iránti kötelezettségük teljesítésével harcolnak a béke ügyéért. Vörös Ferenc egyénileg dolgozó paraszt arról beszélt, hogy kunyhójába bezárkózva teljesen elzártnak érzi magát a világ eseményeitől. Ha kimegy Kisterenye határába, szeme elé tárulnak azok a lakóházak, amelyek felszabadulásunk óta dolgozó népünk békés munkáját jellemzik. „De egyre jobban kezdem megérteni a nemzetközi helyzet feszültsége enyhítésének feladatait s ezért beadási kötelezettségem ’teljesítésével harcotok a béke megőrzésének ügyéért.” Szünet után a hozzászóló küldöttek tolmácsolták a községek dolgozó parasztjainak, az üzemek, hivatalok do’gozóinak üzeneteit, kik eliiéiik az amerikai imperialisták háborús előkészületeit. Tiltakozásukat fejezték ki N'yugat-Németország felfegyverzéséért, az atomfegyver használatáért és a- nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló vitás kérdések tárgyalás útján való elintézésének elvetéséért. Romecz Gyuláné, a karancs- aljai békebizottság tagja hozzászólásában felhívta az édesanyák figyelmét arra, hogy gondoljanak vissza a két világháború borzalmaira, amikor idegen érdekek megvédéséért vitték el férjeiket gyermekeiket. „Vannak közöltünk sokan, akik soha nem láthatják jérjüket vagy gyermeküket vagy ha visszatértek nyomorultan, az még fájóbb, mert egy életen át szemünk előtt van legszentebb kincsünk a gyermek. Szálljunk síkra és üzentük a háborús gyujlogatóknak; ami kétszer sikerült, az harmadszor nem fog sikerülni nekik, mert mi magyar asszonyok nemcsak dolgozunk, hanem harcolunk is m világ dolgozóinak békéjéért. Sándor János, Vizslás község küldötte elmondotta: „Községünk dolgozói az őszi munkálatokat 100 százalékra teljesítették. Sokan elfelejtették, hogy a háború és béke szó különbözik egymástól. Mi nem azért építjük a szocializmust, hogy egy újabb háborúval ledöntsük, hanem azért, hogy dolgozó népünk jólétének emelésével és további épitömun- kával harcoljon a világ békéjének ügyéért." A többi hozzászólók is szilárd elhatározásukat fejezték ki a béke megvédéséért és megfogadták, hogy a gyűlésről hazaérve elmondják dolgozótársaiknak tapasztalataikat. Csoportos megbeszéléseken hívják fel a dől go. zók figyelmét a békeharc megvédésére, soronlévő feladatainak elvégzésére. A városunkban tartózkodó csehszlovák küldöttek nevében Klárik Gyulej elmondotta, hogy a csehszlovák és magyar nép harca egy és ugyanaz, mert mindkét ország népe lelkes épí- tömunkáva! harcol a világ dolgozóinak felszabadításáért, a béke ügyének megvédéséért. Utána rövid kultúrműsorral szórakoztatták a küldötteket, hogy ezzel - is szorosabbra fűzzék a két ország baráti szálait. A kultúrműsor után a küldöttek átadták ajándékaikat és leveleiket, hogy a Béke-Világtanács bécsi ülésszakára továbbítsák azt, a magyar nép békeszeretete jeléül. A Sa.gótarjánban megtartott járási békegyűlés elnöksége Orosz Bertalan dolgozó paraszt, Ballon József a mátranováki bá. A salgótarjáni járás békegyűlésén résztvett küldöttek egy része Maconka község békeküldötte nyászok ajándékát adja át