Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-18 / 92. szám

2 S ZABAD INÓUIti» 1953 november 18. Vita a írrmelőszövetkezeti demokráciáról A tsz-pártszer vezet és a csoportelnök munkájáról A termelőszövetkezeti demo­kráciáról szóló vitákhoz leg­utóbb a salgótarjáni járási ta­nács és a. szécsényi járási ta­nács vezetői szóltak hozzá. Hall. gassuk most meg Diósi Jánost, a pataki Zsdánov tsz elnökét és a balassagyarmati Előre terme­lőszövetkezet dolgozóittak hoz­zászólását, Diósi János a palaki Zsdánov tsz elnöke A pártszervezetnek különösen nagy feladata, hogy őrködjön 3 szövetkezeti élet alaptörvénye, az alapszabály betartása felett. Ha megvizsgáljuk a Zsdánov párts zervezetének munkáját, megállapíthatjuk, hogy Belovai János elvtárs. a csoport párt- titkára, nem nagyon igyekszik betartani az alapszabályzatot. Nem ismeri, hogy hogyan lehet őrködni az alapszabály betartá­sa felett. Nem tart rendszeresen népnevelő és pártcsoportbizalmi gyűlést. ■ Ez súlyos hiba, hiszen így nem tudja ismertetni pár­tunk. kormányunk egy-egy fon­tosabb határozatát. Nincs felvi­lágosító munka a csoportban. A legutóbbi sertéseiosztásnál is a tagság és maga a párttitkár is azt követelte, hogy a sertést ne a jövőévi számadásra osszák ki, hanem' erre az évre. En azt ja­vasoltam a tagságnak, hogy a jövőévi számadásra osszuk ki a sertéseket, mert akikor nem lesz jövede'emkiesése a tagságnak, Súlyos hiba volt az. is, hogy Bacsa József, aki a termelőszö­vetkezetben dolgozott, kétlaki életet élt. Belépett ugyan a ter­melőszövetkezetbe, de földjét megtartotta magának és ezáltal súlyosan vétett az alapszabály­ban lefektetett törvény ellen. A pártszervezet pedig Baosa Jó­zseffel szemben elhanyagolta a felvilágosító munkát, nem győz­te meg a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeiről, nein világosította fel, hogy minden termelőszövet­kezeti tagnak kormányunk biz­tosiíja a háztáji gazdálkodáshoz szükséges földmennyiséget. Ba­csa József ki is lépett a terme­lőszövetkezetből. Rákosi elvtárs júliusi beszéde óta persze van javulás, amit leg­jobban az bizonyít, hogy Imre Józsefné, Halasi Józsefné, Belo­vai Jánosné jó felvilágosító munkája után nem engedtük, hogy a 20 hold kukoricánkat más törje le helyettünk, hanem összefogva, a csoporttagok ma­guk takarították be a 20 Ich. ku­koricát. A pataki Zsdánov ter­melőszövetkezetben ilyen elvtár- sakra van szükség. És Belovai elvtársnak most az legyen a leg­főbb kötelessége, hogy minden csoporitagoí, minden kommunis­tát ■ ilyen, harcos elszántságra neveljen é> akikor büszkén és felemelt fejiel tekinthetünk a jövő elé. és elmondhatjuk, hogy mi, a pataki Zsdánov' termeiő- szöyetkezeíi csoport tagjai be­bizonyítottuk, hogy nálunk jó­létben, boldogságban éi minder! tag. Szrenya Paine és Pap Erzsébet a balassagyarmati Előre tsz tagjai Súlyos hibának tartjuk, hogy Csillag elvtárs. csoportunk el­nöke. nem ellenőrzi a munka­lapokat. amit tagkönyvnek ne­veznek nálunk. Ebben a tag­könyvben csak a csoportvezető­nek van joga .a munkaegységet beírni. Előfordul azonban, hogy a dolgozók három-négy napig nem látják a csoportvezetőjüket, igv nemi tudják beíratni senki­vel a ledolgozott munkaegysége­ket. Mi csak nóh,a írjuk fel a munkaegységeket, de a munka hevében sdkszor elfelejtjük pa­pírra rávezetni egységünket, amikor pedig a csoportvezetővel találkozunk, három-négy nap múlva, már elfelejtjük, hogy mit dolgoztunk. Néha érezzük, hogy becsapnak bennünket. Itt kelle­ne a Csillag elvtársnak rendsze. rés ellenőrzést gyakorolni, hogy a dolgozók által elért munka­egységet rendesen vezessék, mert nincs senkinek joga. hogy a. dolgozók munkaegységét el­herdálja. Hiba az is, hogy nem ismertet'1< ai dolgozókkal ,a so- ronlévő feladatokat. így sok esetben a dolgozók kapkodnak, nem tudják, mit csináljanak. Nem ismertetik havonta a ledolgo­zott munkaegységet sem. Nem tudjuk, hogy mennyi egységünk van. Csillag elvtárs úgy gon­dolja, ő mindent tud. Pedig hai mindent tudna, nem idegen­kedne a szerződéskötéstől, hi­szen a szerződéskötés nagyobb jövedelmet biztosi ana a cso­porttagságnak. Megkezdték működésüket az állami állattenyésztő állomások Az állami. állattenyésztő ál­lomások célja, hogy fokozottabb mértékben támogassák terme­lőszövetkezeteink és az egyéni­leg dolgozó parasztok állatte­nyésztését, növeljék annak ho­zamát, 6 ezen keresztül emel­jék dolgozó népünk életszínvo­nalát. Nógrád megyében októ­ber 29-én alakultak meg álla­mi állattenyésztő állomásaink. A járási állattenyésztési szer­vek a járások székhelyén, az állattenyésztő állomások me­gyei igazgatósága pedig Balas­sagyarmaton van. Termelőszö­vetkezeteink és dolgozó pa­rasztságunk á 11 at tenyésztéssel kapcsolatos kérdéseikkel fordul­janak bizalommal az állatte­nyésztő állomásokhoz, vagy a megyei igazgatóságokhoz, ahol mindenkor rendelkezésükre ál­lanak. Mik>s László igazgató A karancskeszi gépállomás élenjáró traktoristája Varga: Gyula, a nyári cséplési idény alatt ismerkedett meg Gor- dos Tibor, körzeti szerelővel, a gépállomási pártszervezet nép­nevelőjével. Ismerkedés közben sok szó esett a traktoristák díja­zásáról, a jó munkai után járó premizálásáról. Varga Gyula kedvet kapott a traktoroséietre, s így augusztus 1-én traktoristának jelentkezett a gépállomáson. Jó munkát végzett a cséplés- nél, utána G—35-ös traktorával segítette a karancssági Alkot­mány tsz őszi szánt ás-vetési munkáját. A szövetkezet vezető­sége, a tagság megelégedéssel beszél Varga Gyula minőségi munkájáról. Az egyik üzemi ér­tekezleten munkavállalást tett. Vállalta, hogy az őszi idényter­vét december 10-e helyet novem­ber 7-re befejezi. Napról napra teljesítette műszaknormáját. Túl­tel jesítési eredménye egyenlete­sen emelkedett. Erőgépén rend­szeresen elvégezte a karbantar­tást. így gépjavítás miatt kevés idő esett ki ai munkából. Ezt szokta; mondani: .„A rendszeres karbantartást meghálálja a gép.” Október 24-re 294 normálholdat teljesített. Keresete szeptember­ben 2206 forint és 45 fillér volt. Varga Gyula az időbeni, s a minőségi munkával harcol a tsz-ek megerősítéséért. A gépál­lomás pártszervezete, de vala­mennyi dolgozója elismerően nyilatkozik Varga Gyula példás munkájáról. Bócsó Gyula politikai helyettes, Karancskeszi, gépállomás A MEDOSZ üzemi szervezeteinek feladatai a munkaversenyszervezés terén Jól jövedelmez a háztáji gazdaság a ceredtótújfalusi Búzakalászban A kormánvprogramm meg­jelenés« előtt sok tsz-ben el­hanyagolták a háztáji gazdál­kodást, vagy nem értékelték eléggé. Fabár a tsz tagságnak jövedelme alapvetően a közös gazdálkodásból származik, a jö­vedelem kiegészítéseképpen az alapszabály szerint a tsz-iagok- nak háztáji gazdasága van. A kormány most az eddigieknél jóval nagyobb támogatást nyújt a háztáji gazdaságok növelésé­hez. fejlesztéséhez. Elsősorban is a háztáji földterület nagy­ságát családonként 1000 négyszögölről 1600 négy­szögölre növelik. Az újabb alapszabály szerint a tsz-ben a háztáji gazdaságban mindé,, család tulajdonában maradhat egy lakjöház, a meg­tartott háztáji gazdaság terü­lete és a háztáji gazdaság el­helyezéséhez szükséges gazda­sági épületek, egy tehén és egy­két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporulatával, évenfe három-négy hízósertés, 5 darab juh, vagy kecsike, korlátlan számú baromfi. Nézzünk szét a ceredtótúja'lus: Búzakalász tsz háztáji gazdasá­gában. A ceredtótújfalusi Búza­kalász tsz-ben a háztáji gazda­ságnak mind nagyobb és na­gyobb jelentőséget tulajdoníta­nak. A tagok háztáji gazdasága évről évre gazdagodik. A kor­mányrendelet értelmében a ház­táji földterület l<et 1000 négy­szögölről 1600 négyszögölre nö­velik. Ebben az évben is jó! fi­zettek a háztáji gazdaságok. Családonként átlagban több, mint három szekér tengeri, két szekér burgonya, két szekér takarmányrépa és a családok számára elegendő zöldség termett. Minden egyes család rendelkezik egy fejőstehénnel, egy anyako­cával és annak szaporulatával, korlátlan mennyiségű baromfi­val és átlagban egy hízósertés­sel. Utast József szarvasmarha- növendék-gcndozónek ebben az évben több mint 7000 forint jö­vedelmet Vztosított a háztáji állatállománya. Az úionnan megjelent kormányrendelet ér­telmében a háztáji tehén után tejbeadási kötelezettség nincs. E kedvezmény például Kapás András tsz-tagnak 7000 forint jövedelmet je­lent, ha a tejet teljes egé­szében szabadpiacon érté­kesíti. Egy másik sokatérő kedvez­mény a háztáji állatállomány után fizetendő legeltetési díj el­törlése. E rendelet például egy tehén után évente 45 forint, egy sertés után pedig 35 forint megtakarítást jeleni. Az újonnan belépő tagok ház­táji gazdaságának fejlesztésére a tsz megfelelő segélyt biztosit. Egy anyakoca*, az évi szüksé­ges kenyérgabonát, 1000 forint készpénzt és 2000 forint tehén- vételi kölcsönt. A Búzakalászban az új ta­gok máris kézhez vették az 1000 forintok az évi szük­séges kenyérgabonát, rövi­desen megkapják a 2000 fo­rint tehénvásárlási kö.tsé- get. Varga István és Zabari János a tsz ifjú traktorosai — egyben új be'.épő tagok — nagy öröm­mel és megelégedéssel fogadták a rendelkezésükre bocsátott 1000 — 1000 forin'ot, amelyet téli ruhák vásárlására fordítottak. Kapás András csoporttag az 1951 -es gazdasági évben kezdte feTeszteni házba fi gazdaságát. Baromfi- és sertésállományt ren­dezett be. Tavaly a konvha -óbb ellátása cél iából e*v fejőstehén­nel lepte meg családját. Ez év tavaszán a kényelmes éleihez szükséges bútorral rendezte be lakáját, majd az ősz folyamán rádiót és tűz­helyet vásárolt. Eladólánvának pedig rövidesen egy 6800 forintos szobabútor! vesz. Kapásné megjegyezte: ..Ha még hét évig tsz-fag leszek, én leszek a legboldogabb ezen a világon'’. Az e'következendő időkben a legfontosabb feladatunk a ház­táji gazdaság, fejlesztését elő- seo'ttö Icormanvrendetet mine’ előbb való eredményes végre­hajtása. A termelőszöve'kezet vezetősége köteles gondoskodni arról, bogv a csooorttagok jó­léte. életszfnvona'a a híz'áii <razdaság fé'lesz'ése révén is ál­landóan emelkedjék. Cenc Tibor Érdekes számítások az istállótrágyázás jelentőségéről Az istállótrágyázásra legalkalmasabb a nyár vége. Ha az valami oknál fogva nem sikerül, legalább az őszi mélyszántással juttas­suk az istáilótrágyát a talajba. Az így trágyá­zott termeten legcélszerűbb a tavaszi vetésű trágyaigényes növényt, például kukoricát, cu­korrépát. burgonyát termeszteni. Általában, évente közepes istállótrágyázás esetén 15Q—200 mázsa istállótrágyát használ­junk föl kh-ként. Az istállótrágyák hatása nem egy évre terjed ki, hanem hosszabb ideig tart. Az istálióirágya tápláló anyagainak körülbelül 40 százalékát az első. 30 százalé­kát a második, 20 százalékát a harmadik és 10 százalékát a ne­gyedik .évben használja fel a növény. Kapásnövényeinknél az istá.ló- trágya az e ső évben kellő agrotechnikai eljárások mellett 30—40 százalékos terményióbbleiet eredményez. Például ebben az évben a szurdokoüspötu Béke tsz kaithoidankénti 180 mázsa istállótrágya felhasználással és megfelelő agrotechnikai eljárás alkalmazásá­val 210 mázsa katholdankénti cukorrépatermést ért el. .4 romhányi Üj Bet tsz közvetlen ist álló trágyázott talajba vetette burgonyáját, a megjelelő agrotechnikai eljárás alkalmazása révén 120 méter-má­zsás burgonyatermést ért el. Egyes tsz-ekben azonban mégsem hasz- ,z>> náiják "fel az istáilóitrágvának e kedvező, ter- l’í nényfokczó hatását. Például, az ecsegi Béke 11 ‘.sz-nél körülbelül 5000 mázsa többéves istálló­mazsa trágya kína kozik felhasználásra, amely 25 ka- tasziráts hold kukoricaföldön kataszirális holdanként 5—10 mázsás terményiá szárnya­lást eredményezne, ha azt a tsz az őszi mélyszántással alászán­taná, 25 kh-nál ez megfelel 2 és fél vagon, azaz 250 métermázsa tengeriterméslöbbletneh. ,,„ Ugyanez a helyzet a nagykeresztúri Petőfi tsz-ben, ahol körülbelül 9000 mázsa istállótrá­gya foglalja a he’yet az istálló mellett haszon­talanul. Ez a irágyamennyiség 45 kataszirális hold burgonyaföldön kh-ként 20—30 mázsás termésiöbbletet idézne elő. ha a tsz haiadék- talanul az őszi mélyszántással egyidőben alá­szántaná. Ez a terméstöbblet 45 kataszteri holdon megfe'e' 13 és fél vagon, azaz 1350 mázsa burgonya mennyiségnek. E bur- gonyamennyiség egy évre 98 darab tehén napi 10 kg burgonya- adagját és két darab juh 110 napi egy kilogramm burgonya­adagját biztosítaná. E példák is világosan mutatják az istállótrágyázás előnyeit és annak jelentőségéi. A kormányprogramm célja: az egész lakosság anyagi és kulturális (Szükségletének mind fokozottabb kielégítése. A mező­gazdaság szocialista üzemeinek különösen nagy szerepük van a lakosság ellátásának állandó javításában. A kormányprogramm a mezŐ- gazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezete számára is meg­szabta a legfontosabb feladato­kat. Az állami gazdaságokban segítséget kellett adni a dolgo­zók munkaversenymozgalmá- hoz, amely egvik alapját képez­te a szántás-vetési terv mara­déktalan teljesítésének. Az előző évekhez viszonyítva állami gazdaságaink komoly eredmé­nyeket értek el. A miniszterta­nács által megszabott határ­időkre minden gazdaságunk be­fejezte őszi tervét, s emellett a tavalyi 35 százalék helyett, most a gabona 60 százalékát ve­tettük ikereszíisorosan. A gépál­lomások szántás-vetési munká­jának meggyorsítása érdekében kiszélesítettük a bércéi, gépál­lomás versenyfelhívását Ennek alánján több, mint 400 dolgozó tett a gépállomásokon szocia­lista kötelezettségvállalásit az éves és az őszi terv mielőbbi tejesítésére. A berce’j gépállomás dolgozói becsülettel teljesítették vállalá­sukat. Nézzük me~ hogy a gép­állomás dolgozóiból mi vallotta ki a magasfokú aktivitást. A gépállomáson helyesen használ­ták fel a kormány által biztosí­tott anyagi eszközöket, ami ösz­tönözte a dolgozókat a maga­sabb teljesítményre. Sári János kiváló felelős traktorvezető két­hetes jutalom-üdülésben része­sült. A többi traktorosok szá­mára budapesti kirándulást szerveztek, ingyenes színház le­gyek biztosításával. Ezek a nagy lehetőségek minden mezőgazda- sági üzemben megvannak, de az a hiba, hogv legtöbb helyen sem a vezetőség, sem a. szak- szervezet nem fordít gondot arra, hogy azokat a termelés és a dolgozók munka lendületének fokoz á s á r ai f el h aszú alják. A verse,nymozgalom — a gép­állomásokon — még nem hozott megfelelő eredményeket. Ennek oka: egyes gépállomási vezetők gondatlansága, az üzemi szak­szervezet gyenge munkája. Több gépállomási vezető nem gondoskodik megfelelő anyag­ról, alkatrészről, & igv a dolgo­zók nem tudják munkaidejüket maximálisan kihasználni. Az ér- sekvadkerti gépállomáson az őszi munkák Mere alatt napon­ként több traktor órákat állt azért, mert nem volt válitóeke- vas, mert a traktoros ma«a járt be többikiloméíeres távolságról ekevasat élesíteni. Nem csoda, ha az őszi tervvel — de különö­sen az őszi mélyszántást terv­ié! jesí'éssé! — hátú! kullognak a pépáiiamáisok versenyében. Szakszervez e i ii nik verseny ­szervező munkája is elmaradt a feladatok mögött. Nem a I megfelelőbben, ^ következetes­séggel harcoltunk ió kezdemé­nyezések, munkamódszerek el­terjesztéséért. Péld ári az óra- grafikonos munkamódszert nem tudtuk átvinni a szántás-vetési munkára UB-elnökeink, szak­szervezeti aktivistáink csak addig foglalkoztak a dolgozókkal, amíg megtet­ték vállalásaikat. Utána már ppm segítették a vál­lalások teljesítés#, o-rn e1- femírízfék az a rótt szó be­tartását, A versenyben ki- váló eredményeiket elérő után legfontosabb feladatuk a vállalás nyilvántartása, az élen­járók népszerűsítése, ai fokoza­tos, felvilágosító munka vitele, az adott szó teljesítése érdeké­ben. Következetes harcot kett 'folytatni a iobb munkafeltételek biztosításáért, a dolgozók jogos járandóságának kifizetéséért. Nem lehet megengedni azt, ami az erdőkürti gépállomáson tör­tént, hogv az üzemanyag meg­takarításáért iáró prémiumot csak két-három hónapi huza­vona után fizesse ki a gépállo­más. A szakszervezeti aktivis­táknak szigorúan fel kel! lép­niük az ilyen hanyagságok és mulasztások ellen. Aktivistáink igyekezzenek megmagyarázni a dolgozóknak, hogy a munkaver- seny helves és eredményes mind a saját maga, mind a társada­lom számára. A szakszervezeti bizottsá­gok népszerűsítsék azokat az anyagi előnyöket, amely­ben a napi műszaknorma túlteljesítése, az éves terv teljesítése után részesül a traktorista. dolgozókat, munkamódsze­reiket alig népszerűsítet­tük. Üzemi bizottságainknak a versenyvállalások szervezése November 26-án kezdődik az Első Békekölcsön ötödik sorsolása Szegeden Az Első Békekölcsön ötödik sorsolása; november 26, 27, 28 és 29-én tartják meg Szegeden, a Nemzeti Színházban. A nagy érdeklődéssel várt sorsoláson összesen 172.200 da­rab köteényt húznák ki. mégpe­dig 95.200 darabot nyeremény­nyel, 77.000 darabot pedig név­értékben törlesztéssel. A nyere­mények és törlesztések összege 54.2 mi'i'ó forint, amivel 898.2 millió forintra emelkedik a köl­csön jegyzőknek visszatérített összeg. A nyeremények megoszlása: 1 darab 100.000 forintos főnye­remény, 18 darab 50.000, 39 da­rab 25,000, 95 darab 10.000 és 283 darab 5000 forintos nagy- nyeremény, 4700 darab 1000 forintos, 14.200 darab 500 forin­tos és 75.864 darab 300 forin­tos nyeremény. A sorsolásokat Szegeden, a Nemzett Színházban november 26- án. csütörtökön, november 27- én pénteken, november 28-án szombaton délután fél 4-től 7 óráig, november 29-én vasárnap pedto délelőtt 9-től 12 óráig tar.ják meg. A dolgozók gyors tájékozta­tása érdekében az üzemek, hi­vatalok. egyéb munkahelyek és tanácsok most ;$ megszervezik a sorsolási tanácsadást, s a köfvényjegvzők részére minden felvilágosítást megadnak. Az Országos Takarékpénztár fiók­hálózatánál a dolgozók felvilá­gosítást kaphatnak nemcsak a mostani, hanem az eddigi sor­solások nyereményeiről is. Gondolok itt az 50 százalékos felemelt bérre. A megyében már több, minit 70 traktoros, téliesí­tetté éves tervét és 50 százalék­kal felemelt bért kapnak. A hé- nyelpusiztaí állami gazdaságban hanyagul kezelik e fontos ren­deletet. A traktorosok 1 október elején még azt sem tudták, hogv létezik ilyen rendelet. Harcolni kell az ilyen hanyagság ellen. A szocialista munkaversemyben való részvéte; megtanítja dol­gozóinkat előre látni, túl a sa­ját munkakörén, így meglátja az összefüggést saját terve és az egész népgazdasági terv teljesí­tése között; A munka verseny a régi ellen az újért való harcra nevel. Megtanítja a dol­gozókat 'a szigorú, önkéntes munkafegyelemre, a nehézségek legyőzésére. Igv bontakozik ki az elvtársi semfeegadäsi, ami­kor a dolgozók nemcsak egyéni eredményekre, hanem általános e red mén vekre t ör eke dinek. A MEDOSZ üzemi szerveinek sokkal jobban együtt kell mű­ködniük a vállalati szervekkel a verseny feltételeinek biztosítá­sánál. i j ! Kérjék az üzemT pártszer­vezet segítségét, a verseny be pedig minden esetben vonják be az állami gazda­ságok, gépállomások, erdő- gazdasáoofc szakembereit, hogy a tervteijesitésért fo­lyó harc a vezetők és a dolgozók közös harca le- ... gyen. A kis erenvei állalmi gazdaság­ban'tavasszal szervezett hosszú­lejáratú verseny azért hozott kiemelkedő eredményt az állat, tenyésztésben, mert a dolgozók vállalásai mellett ott voltak az állattenyésztő szakemberek vál­lalásai is. Láthatjuk tehát, hogv csak a vezetők és ai dolgozók közös harca, az állandó elvtársi segítségadás vezet az általános fellendüléshez. A versenyválla’ások teljesíté­sének egyik ’fontos feltétele, az állandó gondoskodás a dolgo­zók élet- és munkafettételeinek javításáról. A kormámypro- gramm elhangzása óta még in­kább megnövekedett szakszer­vezetünk ilyen irányú munkája. Ezért üzemi bizottságainknak, szakszervezett aktivis* áinittn at a minisztertanács és a SZOT határozatok szellemében rendszeresen eil enőrízntök kell a szociális rermák be­tartását, az üzemi szállók, konyhák, kulturális és sportlehetőségek biztosítá­sát. Kemény harcot kei! folytatni ezek megvalósítá­sáért, fellépve minden ha­nyagság, nemtörődömség eilen, amely a vezetők ré- széró'l megnyilvánul. MEDOSZ üzemi bizottsá;- gaiinak, aktivistáinak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy a legmegfelelőbben bizto­sítani tudják ai szocialista mun­kaverseny széleskörű kibontako­zását. Tolnai István MEDOSZ megyei elnök t

Next

/
Thumbnails
Contents