Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)
1953-10-07 / 80. szám
2 SZARA» NŐCiR^D 1953 október 7. \ francia sajtó az indokínai háború folytatására irányuló francia-amerikai egyezményről A „l’Humanité” „Vert dollárért” című vezércikkében a Franciaország indokínai háború erőfeszítéseinek fokozását bejelentő francia-amerikai kor- mányinyila tkozatiai fogl alkozi k. A vezércikk rámutat, hogy már eddig is 6zámos „egyezmény” „törvényesítette" a francia politikának a Waii Street imperializmusa előtti behódo- lást, de talán egyiknek a szövege sem leplezte még le olyan élesen és cinikusan az imperialisták szándékait, mint az a hivatalos közlemény, amelyet a múlt hét végén adtakfe,i a szeny- nyes háború folytatására irányuló alkuról. A közlemény meg- szerkesztői meg sem1 kísérelték álcázni azt a felháborító tényt, hogy olyan egyezség jött létre, amely szerint a:z egyik fél dollárokat, ai másik fél pedig francia-marokkói és algíri katonák életét adja. A „I’Humanité” a továbbiakban rámutat, hogy a háború folytatásának célja az Indokínai Bank által támogatott harminc nagy gyarmati monopólium profitja, továbbá a jenki tőke behatolásának biztosítása és egyúttal stratégiai támaszpontok szerzése az amerikai agresszo- rok számára a népi Kína kapujánál. A Combat című francia polgári lap „A gazda beszél” címmel vezércikket közöl, amely bevezetőül megállapítja, hogy ezév júniusában francia parlamenti és kormánykörökben olyan hangulat alakult 'ki. amelyből arra lehetett következtetni, hogy véget óhajtanak vetni az indokínai háborúnak. A washingtoni gazda azonban másként gondolkodik. Az Egyesült Államok kormánya nem akar békét Indokínában. Az Egyesült Államokat a közvélemény nyomása arra kényszerítette, hogy aláírja Pan- mindzsonban a fegyverszünetet, de Indokínában nem amerikai boyok esnek el, hanem a francia hadsereg legképzettebb tisztjei. A Combat felháborodottan írja: „Soha eddig még nem kapitulált ilyen szégyenletesen a francia kormány, mint most. A helyzet tiszta és világos. A francia kor. mány engedelmeskedett Washington parancsainak és folytatja a harcot. Mondák és va Bagdadban élt egy gonosz herceg, akinek neve Bai miszid volt. Ez a herceg egyszer egy undorító „tréfát” eszelt ki. Dúsan megrakott asztalt készíttetett az éhezők számára. Gyönyörűen megte: ítették az asztalt, de a vendégeknek üres tányérokat adtak ... Volt egy másik változata is a „tréfának”: a tányérokat telerakták étellel, de csak azért vitték az asztalhoz, hogy ott megmutassák és újból elvigyék őket. Az éhezők továbbra is éhen maradtak ... A „Daily Flerald” című londoni lap a bagdadi hercegről szóló történetet idézte olvasóinak emlékezetében az élelmiszerárak újabb emelkedésével kapcsolatban. Angliában ugyanis szeptember 6-a óta drágább lett a vaj, a cukor, a margarin és több más zsiradékféle. Nem nehéz elképzelni, hogy az újabb áremelés milyen kihatással van az angol dolgozók életszínvonalára, tekintve, hogy «már eddig is gyakran kényszerültek arra, hogy a legszükségesebb dolgokat is megvonják maguktól. De álljon itt néhány- példa. Az ország lakosságának a fele jegyre járó szalonnának csak egy részét váltják ki. A „Daily Herald” közlése szerint hetente 12 millió szalonnajegy marad kiváltatlanul; az egyszerű angoloknak nincs elég pénzük a szalonna, megvásárlásához. Kiváltatlanul m.arad sok hús- és zsírjegy is. Jellemző a következő tény is: Angliában a háború óta először kezdtek jobbminőségű fehérkenyeret sütni. Ez jóval többe kerül, mint az úgynevezett „szabványcipó”. És mi aiz eredmény? A fehérkenyeret nem vásárolják. Az embereknek nem telik rá. Ez bizonyos mértékig tényleg a herceg lakomájára emlékeztet, ahol a lő történetek finom ételeket nem lehet megkóstolni! Az utóbbi években Angliában rendszeresen emelkedtek az élelmiszerárak. Az elektromos ipari dolgozók szakszervezetének főtitkára azt írta a „Daily Wor- ker”-ben, hogy 1951 októbere óta a húsárak átlagosain 20 százalékkal, a szalonnaárak 48 százalékkal emelkedtek, 86 százalékkal drágult a sajt. Drágább lett a kenyér, a tojás, a kávé, a rizs és több más élelmiszer. Még a burzsoá sajtónak is be kellett ismernie, hogy a dolgozók kevesebb élelmiszert fogyasztanak ..........Az emberek, ak iket visszatartanak a magas árak, kevesebbet vásárolnak", — írja az „Observer” című hetilap. Az .angol pép kifejezésre juttatja elégedetlenségét az élet- színvonala ellen intézett újabb támadás miatt. Sok városban tiltakozó tüntetést rendeztek az áremelés ellen, amely Angliai vezető körei áltat folytatott fegyverkezési hajsza. eredménye, az ország erejét meghaladó katonai kiadások közvetlen következménye. Bányaszerencsétlenségek Angliában Londonban nemrég közleményt adtak ki az 1951. év: a n gl i a:i bá n y á.s z sze rencs étlenségekről. Roberts főfelügyelő jelentése szerint bányalég-robbanás. következtében sokezren haltak meg, illetőleg súlyos vagy könnyebb sérülést szenvedtek. A „Daily Herald” című angol lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a bá- nyászszerencsétlenségek s.záma egyre nő. Minden harmadik bányászt baleset' ér. A gyarmatosító hatalmak veresége az ENSZ gyám sági bizottságában A napokban megkezdte munkáját az ENSZ gyámsági bizottsága, amelynek az a feladata, hogy megvizsgálja a gyámságot gyakorló hatalmak jelentését a gyámságuk alatt álló területek helyzetéről. A bizottság megvizsgálta a francia, igazgatás alatt álló Kamerun, ez olasz igazgatás alatt álló szórná! i és angol igazgatás alatt álló Togo gyámsági területekre! érkezett beadványokat. Az említett országok különböző szervezetei kérik: hívják meg képviselőjüket ez ENSZ gyámsági bizottságába, hogy panaszaikat előadhassák A gyarmatosító hatalmak ellenkezese dacára. a bizottság szavazattöbbséggel úgy határozott, hogy e kérdést teljesítik. A Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorusz SZSZK, Lengyelország. Csehszlovákia és egész sor más ország küldöttei a szóbeli petíciók meghallgatása mellett szavaztak. ÚJ KORSZAK ÁZSIÁBAN A világ nagy részében teljesen értelmetlennek tartják azt az amerikai politikát, amely akadályozza a Kínai Népköztársaság diplomáciai elismerését és ENSZ tagságát. Nemcsak az arab államok tömbje jelentette ki ismét, hogy haladéktalanul fel kell venni az ENSZ-be Kínát, hanem a közvéleménykutatójelentések szerint Angliában a •megkérdezettek ötvenkettő százaléka is a Kínai Népköztársaság ENSZ tagsága mellett foglalt állást. A világ napról napra közeleb|> kerül ahhoz az időponthoz, amikor össze kell ülnie a koreai ügyben. Ezért hangsúlyozta Visinszkij, hogy az ENSZ közgyűlésének első pontként kell megvitatnia a koreai kérdést, mert az idő semmiféle halogatást nem tűr. Ázsiában és a Csendes Óceán térségében gyökeres változások mennek végbe. Az a politika, amely India, megkerülésével Japán tartós megszállásával és a Középamerikai Államok szavazataival véli „rendezni” Ázsia ügyeit, ezzel is ezermiilió embert állít szembe Amerikával és nem vezethet máshoz, mint Washington terveinek teljes ösz. szeomlósához. A népi Kínát előbb vagy utóbb diplcmáciai- lag el kell ismerni és fel kell venni az ENSZ-be. A nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló intézkedések megvitatásához Kína részvétele nélkül nem lehet komolyan hozzákezdeni. Otto Grotewohl és Baleslaw Bserut levélváltása A Lengyel Népköztársaság hétfői lapjai vezető helyen közük Otto Grotewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének, Boles-law Bieruthoz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökéhez intézett levelét. Grotewohi miniszterelnök levelében köszönetét mond azért a támogatásért, amelyben a Lengyel Népköztársaság kormánya és népe részesíti a Német Demokratikus Köztársaságot és az úi irányvonal megvalósítását. A lapok közük Bolesiaw Bie- rut válaszlevelét is. VESSÜK ÖSSZE A kapitalista Csehszlovákia a maga módján oldotta meg az első világháború utáni lakáshiányt: a dolgozók életszínvonalának csökkentésével. Igv aztán sok drágabérü lakás maradt üresen, mialatt csupán Zatec községben 1300, Kladnóban 1170, Kassán pedig 3900 dolgozó lakott szükséglakásban: vagonokban, raktárakban, bódékban és barlangokban — az akkori hivatalos statisztika szerint! Ugyancsak az akkori hivatalos statisztika szerint Prágában 1930-ban 206 egyszobás lakásban több mint 11-en, 951 egyszobás lakásban 9— 10-en, 5048 egyszobás lakásban 7—8-an, 24.249 egyszobás lakásban 5—6-an laktak, míg ugyanakkor 16.000 szabad nagylakás volt Egy 1931. évi hivatalos statisztika. 55.436 prágai dolgozó adatait öleli fel. Közülök 5.5 százalék vagonokban és bódékban, 6,5 százaléka 100 évnél régebbi házakban lakott. A lakások 11.8 százaléka felsőiét és sötét, kb kétötöde nedves volt. Minden 100 személyre csak 62.6 fekhely jutott. A népi demokratikus köztársaság a dolgozók életszínvonalának emelésével, lakónegyedek és új szocialista városok építésével o'.djn meg a lakáskérdést. 1947-ben 12.048, 1948-ban 16.599, 1949—1953-ban több mint 100.000 lakást adlak át a dolgozóknak. A kormánypro- gramm intézkedései nyomán még idén 30.000, jövőre újabb 40.000 lakást adnak át. idén 5000. /jövőre 10.000 családiház egyéni építkezéseit kezdik meg állatni hitel segítségével. Most a város meVett „kollektív ház” épült a Sztálin-gyár dolgozói számára. A földszinten hatalmas, teraszra nyíló étterem. A házban bölcsődéi, óvódéit és zeneiskolát is létesítettek. Ezenkívül van a házban klubterem, előadóterem, tornaterem és bábszínház. Az 1. emeleten a KÖZERT-nek megfele’ö Pramen- áruda, borbélyüzlet és ruhakarbantartó üzem áll a lakók rendelkezésére. A lakások 1. 2 és 3 szobásak, s a legkorszerűbb berendezések szolgálják a lakók kényelmét. Kályha, fűtőtest azonban egy lakásban sincs, a fűtőtestek ugyanis a padlóban és mennyezetben vannak elhelyezve. Kultúrrmmkások konferenciája Salgótarjánban Október 4-é'n konferencia volt a megyei tanácsház dísztermében. A megye valamennyi kul- íurosa összejött, hogy megbeszélje a. téli ku! túrverseny feladatait és a kormányprograimm alapján előttünk álló teendőket. A közel kétszáz kuituros előtt Dékány Sándor művészeti éő- add tartott beszámolót. A konferencián megjelentek a megyei pártbizottság, a népművelési minisztérium és a népművészeti intézet küldöttei is. A beszámolót szakáganként vita és érté, kelés köve.te. A hozzászólók szóvátették, hogy Salgótarján kultúrélete szervezetlen. Az üzemi, szak- szervezeti rendezvények között nincs összhang, hogy a kultúr- osoportok művészi nívója csökken. Több időt kell engedni a kuitúrcsoportoknak az együtteseknek a tanuláshoz, az önképzéshez. Délután szakmai bemutató volt a legkiválóbb ének, tánc és színjátszó csoportok bevonásával. A sertéstenyésztés és hizlalás magas jöveflelsnikz juttatja dolgozó parasztságunkat Hús- és z sí rekát ásunk meg ja -1 vitása érdekében mind fokozot- | tabb mértékben kel! foglalkoznunk a sertéstenyésztéssel és hizlalással. Mindkettőnek alapja a kocaállomány biztosítása, sőt annak növelése. Megyénk az utóbbi években többszer darab hizlalni való sü'dó't vásárolt mi's megyékben, habár ezt a süldő- mennyiséget helyben is biztosítaná lehetett volna. * Sajnos, még ma is sok olyan dolgozó parasztunk van aki ahelyett, hogy sertésáMamányát növelné, anyakocáiéit igyekszik megfoízhlni. Az ilyen gazdá'ko- dó elsősorban megszegi a minisztertanács rendeletét, de komoly bevételi forrástól is elesik. Hiszen a sertéstenyésztés mindig nagy jövedelmet hozott és ez most méginkább érvényesül. Helytelenül gondolkoztak Sze- rovszki Pál. A'földi ístváln felső- petényi dolgozó parasztok is, akik anyakocát á!vtottak hízóba és helyette csak fiatal sü'dőko- cáiuk van. Egv fialást elveszítettek, de ezzel egvütt veszett 5—6 malac vao-y süldő ára is. De hibás a községi tanács elnöke és a mezőgazdasági előadó is, akik nem el’enőrizték a kocák hízóbaáTtását és nem vezetik a koc any'Iván tartást. Ser lés áll omán yunk s za p or i t ását sok esetben gátolja a községek köztenyészetébe Hietvezet apaállatok gondatlan kezelése is. Pedig a tenyészkanok szállításának korlátozása miatt nem áll rendelkezésünkre elegendő aprá'lat, tehát a meglévők töbszörösen meg vannak terhelve. Ez vonatkozik a ka- rancssápi községi tanácsra is, ahol megszégyen'tően rossz ólba vannak elhelyezve az állami tenyészkanok. A tanács efeöke ugyan málr a tavasz óta Ígéri az elhelyezés megjavítását, de szeretnénk, ha az ígéretet már tett követné. Az apaállatok gondozását la vitám kell Nógrádiszakái községben, hogy a jövőben te- gvenigü'és miatt ne legyen szükség selejtezésre. T ermUőszővetkezeteínkné! is van javítani való. Az egvházas- dengelegi Rákosi tszcs-nak nem kell kocatörzs, inkább szabadpiacon felvásárolja a hizlaláshoz szükséges süldőanvagot. A sós- hartváini Virágzó É'.et tszcs-nál 33 darab anyakocád negn fedeztettek be időben. Számolt-e a fezcs vezetősége azzal, hogy mi'ven bevételtől estek el? De vannak még olyan csoportjaink, amelyek elhelyezési nehézségekre és munkaerólr'ányra hivatkozva nem akarnak sertéstenyésztéssel foglalkozni. A ceredtótfalusi Búza- kalász tszcs pé'dája pedig b:zo- nyítja, hogy milyen jövedelmet je’ent a sertéstenyésztés. Minden termelőszövetkezeti csoportunknak, minden egyénileg gazdálkodónak feladata legyen az anyakocaáücimány hetede,ztelése. Ne legyen egyetlen üres koca sem. Á január végi és februári malacok elválasztás után korán kerülnek legelőre, jól fejődnek, erőteljes egvedek lesznek, kevés abrakkal olcsón fe'nevelhetők. Sertésten vesztésünk növel ésével nagyobb , jövedelemhez futunk, több hús és több zsír kerül a dolgozók asztalára,. De ezzel párhuzamosan fokoznunk kel! a sertéshíz'alást is. Szeptember hónapban beállított süldő ez év végén, a következő év első hónapjában már kész hízott- sertés lesz. A nyárvégi, őszi hizlalást olcsóbbá teszi az a körülmény, hogy nagy mennyiségű zöHta'karmányt, konyhakerti hulladékot, moslékot tudunk értékesíteni. Jó minőségi silóval, lucerna®'lóval télen is biztosítani tudjuk a tömegtakarmányt, me'lyel 1 mázsa abrak takarmányt könnyen megtakaríthatunk. A sertéshíz lat ás szintén egy jövedelemforrás lehet. Minden tszcs, minden gazda kőnnven kiszámíthatja, hogy nagyobb jövedelemhez jut, ha a meglévő takar- mánykészletet hízott&ertésen keresztül értékesíti. Dorman Miklós MEGJELENT Szakszervezetek munkavédelmi feladatai címmel most jelent meg Benhardt György könyve a Népszava Könyvkiadónál. A mü részletesen !s- merteti a munkavédelem legkülönbözőbb problémáit. Bemutatja a munkavédelmet, mint a dolgozókról való gondoskodás fontos eszközét és összefoglalva az eddigi tapasztalatokat, részletesen ismerteti a balesetelhárítás és egészségvédelem területéről a szakszervezetekre —1 ezen belül a munkavédelmi felügyelőkre, üzemi bizottságokra — váró feladatokat. Tárgyalja az üzemi kollektív szerződések munkavédelmi fejezeteinek ösz- szeállítását, így a munkavédelmi beruházások helyes megtervezését, a: beruházás végrehajtását. végül a munkavédelem ellenőrzésének kérdését. VIHAR A „BÚZAKALÁSZ“-BAN Szeptember 27-én, vasárnap, Salgótarjánban tartották meg harmadik megyei tanácskozásukat a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói. E nagy találkozóra a ceredi Bűzalász tagjai ifjabb Molnár Pált, a tsz elnökét küldték el. Molnár Pál fiatal, esze® ember. Érti a paraszti munka minden fortélyát. Mező- gazdasági akadémiát végzett. Kommunista. Mint édesanya a gyermekét, úgy szereti ő a szövetkezetét, úgy szeretik őt is a Búzakalász becsületes dolgozói. A beszámolót követő szünetben, éppen Orgovánvi Jánossal, a gazdag palotáéi Május 1 tsz elnökéveil beszélge'ett, amikor meglátott s mosolyogva intett: menjek hozzájuk. — Jól hegyezd tollad, vihar van készülőben — kezdi fontoskodva. — Milyen viharról beszélsz? — Olyanról, amely m:nden szennyet, férget kisöpör a Búza- kalászból! ... — De kerülgeted?! — vág közbe Orgoványi. — Kulák van a szövetkezetben, oszt rövidesen kirúgjuk őket... jó kis vihar lesz... A szünet végétért. — Első hozzászóló, Molnár Pál, a ceredtótújfalusi Búzakalász tsz elnöke — hangzott fel az elnök szava. Molnár feláll. Balkezével végigsimítja haját, még a jobbkezével jegyzetében lapozgat. Szétnéz. Halvány pír jelenik meg telt arcán. Minden szem rászegeződik. Várták szavát. — Elvtársak! Mi m'ndég azt tartottuk, hogy mentesek vagyunk a kul átkok! öl... Tévedtünk ... Méghozzá nagyot tévedtünk ... Öt kulákcsalád rejtőzött a szövetkezetünkben és szervezte a tagokat kilépésre. A párttagság azonban éber volt... A közeli napokban közgyü'ést fariunk. ahol kizárjuk a kulákokat a szövetkezetből... Nézzék meg maauk is. nincs-e huták a szövetkezetükben ... Csak annyi akartam mondán' — és leült. Nagy taps fogad'a felszólalását. * 1953. Tavaszodéit... A nap melege egyre vékonyabbá sorvasztotta a tótújfalui völgyet rabságban tartó jégpáncélt. Sár, víz látható mindenii't, amerre csak a szem ellát. A dombhátakról eltűnt a hó. A völgyben széles patakot alko'va, sebesen folyt a hóvíz... Az évszakok csodálatos változása ez ... A hegyoldalban épített sertés, farm aücr 50 méterre fekszik a tsz irodától. Az oda vezető út szalmával van befedve. így védekeznek a .sár ellen. A hízósertések egész tömege, a tengemvi cok anró malac türelmeden röfn- géssrt, visítással várja a bősége® eledelt. — Valóságos kincsesbánya ez... — Bizony nagy jövedelmi forrás... — Kik a sertésgondozők? — kérdezték egymásután a vendégek. — Gaál... — Caál? Gaál Mihály?... — Igen. — De h'sz az kulák!? — Ajaj, dehogyis kulák ... Középparaszt... — Nem tiszta dolog ... — Mi ugyan megférünk vele... — Nono, csak aztán meg ne bánjátok! — 'Ügy dolgozik ez. akár a karikacsapás. Már csak nem küldjük el, amikor munkaerő- h;án.nyal küzdünk... 30 kh. jut egy tagra... — Jó munkával takargatja igazi szándékát. Ti meg li sztek ennek a cselnek. Elvakultak vagytok. A farkas sosem azért megy a juhakolba, hogy összeházasodjon a juhokkal?!... — Majd vigyázunk no. . Majd megneveljük öt... * Nagy Imre elvtár® országgyűlési beszéde a szövetkezethez hű tagok szívét csordulás'g meg- töl főtte optimizmussal. „Erősebbek leszünk, jobban is fogunk élni... Haj de jó most élni, dolgozni” — mondogatták egymásnak a szövetkezeti parasztok. Gaálék is lábra kaptak. Nagyra nőtt szarvuk. — „Eljött, amit vártunk” — hangoztatták egyelőre csak egymás között. Később aztán azoknak is, ak'k sötét múltat takargattak. Olyanokká! fecsegtek erről, mint Gaál János, aki ai nyitás párt szervezője volt. Az egyik nap, a tanya melletti földeken dolgozó tagokban majd meghűlt a vér. Klimónét. a letűnt földbirtokost látták a tanván hófehér ruhában, kesztyűben. — Hát ez mi az istennyilát keres itt? — kérdezték egymástól megrökönyödve. — Birtok kellene neki. meg a cselédsereg? __Abbét b'z nem es zik a vén satrafa! Majd mi adunk neki birtokot... Hogy az anvia... Klimóné Gaál Istvánhoz tért be... Ugydátszik Gaál a legmegbízhatóbb számára. Ö vitte eddig is a lázítás1, félemlítést. Ö szervezte a kilépést. Ö volt a vezér. Mo'nár Pálnét — férje távollétében — az egvflc nap megszól kotta a tsz-iroda elölt. — Idefigyeljen ... — kezdje vigyorogva. — Ha Pali utunkba áll, ott fog lógni azon az akácfán ni. — mutatott az iroda körüli fákra. — Nem eszik maga abból! — válaszolt sírvafakadva, Mclnár- né. — Pali majd ellátja a bajái/ ... Gaál István, meg Klimóné tovább szőtték ellenforradalmi tervüket. A birfokróí, a cselédekről, az úri éledről álmodoztak. A többi Gaál sem tétlenkedett. Gaál Mihály megtámadta egyszer Vince Jánost. „Mi-' haszna, a saját lakásomba tolakodtál, nem sül ki a szemed!?... Takarodj a házamból." Gaál János azt hangoztatta: „Belefáradtam a közösbe ... Kitépek." így próbált bomlási hangulatot szittani. Ga.ál Barna sem akart lemaradni a szövetkezet e!,lenes lázi* fásban,. A legnagyobb munka idején azt hangoztatta: „Minek dolgoztok, semmi értelme. A vezetőség él belőle." S bizony akadtak, kik megfogadták tanácsát. Molnár Pál, a szövetkezet elnöke aznap éppen a városból jött. amikor meghallotta a történteket. Felnyergelte lovát és bevágtatott a párbizottságba. Onnét azza) jött ki, hogy ki kell zárni a ku Iákot a szövetkezetből. De ez nem ment olyan könnyen. Sem a kom mun is‘a, sem a pártonkívüli tagok nem mertek nvila'kozni. Hallgattak mint a sír. Molnárt majd megette a méreg. — Ha most nem S’herült, majd sikerül holnao, vagy hot- naoután — mormolt a foga között eltökélt szándékkal. * Szeptember 28. A fez-irodában parázs beszélgetés folyik. A petróleumlámpa halványan vibráló fénye világítja meg a lócákon ülő emberek, asszonyok,
