Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-07 / 80. szám

1953 október 7. SZARA» XÓbllin 3 A termelőszövetkezetekből való kilépés és feloszlás engedélyezésének szabályozása A pórim un ka tapasztalatai + A népnevelő hallgassa meg a dolgozók javaslatait, észrevételeit Elmondotta: Lipták Mihály, pásztói népnevelő 15145 ■óla vágyóik párttag, s azóta végzek népnevelőmunkát. Ez alatt az idő alatt sok­féle emberrel ismerkedtem meg. ügy igyekeztem végezni munká­mat, hogy elnyerjem a nép bi­zalmát és szeretetek Az egy­szerű emberek közölt igen sok probléma vetődik föl. Dolgozó­inknak bőven van modanivakr juk. Igyekeztem nyílt, baráti be­szélgetésbe merülni velük, fel­színre hozni az emberekben éiő kérdéseket, kétségeket, jo­gos panaszokat. Ezeket a pana­szokat meghallgatva igyekeztem baráti tanáccsal és konkrét in­tézkedésekkel segíteni rajtuk. Az egyik udvarban például igen jóvizű kút volt. A két háztulaj­donosnak azonban nem tetszett, hogy a lakók vizet és sarat hagynak maguk után. Egysze­rűen betemették a kutat. Megbe­széltem ezt a dolgot a tanáccsal, s ma már a kút kitisztítása iránt intézkednek. A kis gyűl é'- sek alkalmával nemcsak a kor­mányhatározatokat tárgyalom meg, hogy mit is jelent közsé­günknek egy-egy engedmény, hanem igyekszem választ adni egy-egy dolgozó problémájára is. Mai már ott tartunk, hogy a pásztói dolgozók örülnek, ha a népnevelő esténként felkeresi őket, mert tudják, szívesen segít nekik. Egy kisgyűlésen elmon­dották, hogy a falu kondásának házteteje bedőlt, neki azonban nincs ideje a felépítéséhez. Meg­kértek, hogy segítsek rendbeho­zatni a házat. Megbeszéltem ezt a tanáccsal és a ház már azóta felépült. Látva az eredménye­ket, egyre több, s több dolgozó fordul hozzám jó tanácsért, se­gítségért, amit mindig készsé­gesen adok meg mindenkinek. Pásztó szélén 45 új lakás van. Itt egy vasárnap gyűlést tartot­Ha visszatekintünk az elmúlt oktatási évadra, akkor meg kell 'á-MapítammtC hogy ez ismeret-' terjesztő előadások nagyban se­gítették a megyében dolgozók tudásigényeinek kielégítését. A dolgozók közül egyre többen ismerkedtek meg pártunk és kormányunk célkitűzéseivel, ha­ladó hagyományainkkal, a ma­gyar történelemmel, valamint az új technikai és agrotechnikai módszerekkel. Bizonyítja ezt az is, hogy 2314 előadáson 171.000 hallgató vett részt. Vroltak községeink, ahol a köz­ségi tanácsok és a helyi tömeg­szervezetek felismerték ez isme­retterjesztő előadások jelentősé­gét, szívügyüknek tekintették ezek szervezését és ezekben a községekben egyre több dolgozó látogatta az előadásokat. Ilyen községek voltak például Tar, Berkenye, Palotás, Ecseg, Ka- rancskeszi. Ezeken a helyeken állandóan mintegy 150—200-an hallgatták rendszeresen a Sza­bad Föld Tél: Estéket, valamint a Szabad Föld Vasárnapokat. Eredményeink mellett azon­ban hibák is voltak. A legna­fam a lakóknak. Felmerült az a probléma, hogy 150 gyermek van, bizony elkelne egy játszó­tér és egy napköziotthon, mert a dolgozó anyák nyugodtabban végzik munkájukat, ha tudják, hogy gyermekükről gondoskod­nak. Most a párttitkárral és a tanácselnökkel tárgyaltunk er­ről, s mindent elkövetünk, ha lehetséges megvalósuljon ez a terv. Az embereknek különböző ter­mészetük van, s éppen ezért sok megértés és még több türe­lem keli hozzájuk. Az árleszállí­tásnak valamennyien örültek, mert hiszen ezzel több ruha, ci­pő jut a dolgozóknak. Akadtak azonban olyanok is, akik hiá­nyolták, hogy a zsír ára ugyan­az maradt. Nem kerteltem, nem akartam elterelni a figyelmet a nehézségekről, megmagyaráz­tam nékik, hogy a kukoricát még csak most törjük. Egy-kettőre nem lehet belőle zsír. Jövőre azonban, ez nem vitás, sokkal kedvezőbb lesz az élelmezésünk, gazdag termésünk biztosítéka ennek. A népnevelők felvilágosító szaván múlik, hogy az idén is győzelmesen megvalósítsuk a békekölcsönjegyzés jelszavát: „A haza javára, a magad hasz­nára jegyezz békekölcsönt!” A népnevelő szava: öntudatra ébresztő szó. Tájékoztat és meggyőz, népszerűsít és lel­kesít. Erre a népnevelő szóra van most nagy szükség. Egy al­kalommal egy kisiparost láto­gattam meg, aki a beszélgetés közben fel is vetette aggályát, hogy vájjon lesz-e ezentúl álla­munknak szüksége a kisiparo­sokra? Elmagyaráztam neki, hogy mindennél világosabb fele­let erre kormányunk azon intéz­gyobb hiba az volt, hogy a ta­nács funkcionáriusai nem láto­gatták az előadásokat, de voltaic olyan tanácsok is, ahol a tanács­elnökök egyáltalán nem is tud­ták, hogy folyik a községükben a Szabad Föld Téli Este. Ilyen volt például Homokterenye, Diós- jenő, Kétbodony, Mátraszele, Zabar. Nem megengedhető az elkö­vetkezendő időben olyan, mint ami ezidáig megtörtént, hogy vannak olyan népművelési ügy­vezetők vagy kultúrotthonigaz- gatók, akik egyáltalán nem tö­rődnek az előadások megtartá­sával, semmi néven nevezendő munkát nem végeznek, de azt elvárják, sőt követelik, hogy a népművelési osztály számukra a tiszteletdíjat fizesse meg. Szinte úgy tekintik ezt a tiszteletdíjat, mint valami szociális juttatást. Ilyen ügyvezető például Iványi József Cserhátszentivánon vagy Blaskó Anna Barna községben. A megyei tanács népművelési osztályának is az elkövetkezen­dő oktatási évadban sokkal na­gyobb gondot kell fordítania az előadások szervezésére és ellen­kedése, amikor az arra rászo­rultaknak újabb iparengedélye­ket ad. Igenis szükségünk van jólképzett, munkájukat értő kis­iparosokra. A válasz megnyug­tatta őt. Mostmár biztosan, ha­tározottan jegyzett 100 forintot, mert minden egyes jegyzés sok­kal közvetlenebbül, mint eddig, életszínvonaluk emelését szol­gálja, hisizen több ruhát és ci­pőt gyárthatunk sajátmagunk­nak, a kölcsönadott forintjaink­ból. De nekünk nemcsak magya­ráznunk kell a dolgozóknak, meg kell hallgatnunk az ő ész­revételeiket, panaszaikat, javas­lataikat. Meg kell hallgatni és meg kell becsülni ezeket, mert akit nem hallgatnak meg. soha­sem fogja magáénak érezni, amit a másik >mcnd neki. Ezért igyek­szem minden egyes kisgyűlés alkalmával vagy a családi be­szélgetések során felvetődő pro­blémát meghallgatni. Ezért jár­tam közbe a kút kitisztításáért, a ledőlt ház felépítéséért és ezért igyekszem most minden tőlem telhetőt megtenni a ját­szótér és óvoda felépítéséért. Munkánk ssrán nem általános beszédre van szükség, hanem konkrétan érvelni kell. Nagy segítséget nyújtanak ebben ötéves tervünk eredményei, a felépült pásztói kaid- és gőzfürdő, a járási könyvtár kibővítése, valamint a két ár- leszállítás, a gyárak, házak, hi­dak. melyeket már eddig felépí­tettünk. Nagy harc ez, amely­ben megedződünk, megerősö­dünk mí, népnevelők; felvilágo­sító szavunk hatékonyabban, erőteljesebben mozgósítsa majd dolgozó népünket közvetlen fel­adataink megoldására, nagy mű­vünk, a szocialista Magyaror­szág felépítésére. őrzésére. Ugyanakkor fölül kel! vizsgálni a megye területén, hogy leik azok a népművelési' ügyvezetők és kultúrotthon-igaz- gatók, akik csak névleg töltik be funkciójukat és nem hajlandók tevékenyen és becsületesen vé­gezni a rájuk háruló feladatokat pártunk és kormányunk pro- grammja u'.án sem. Az új oktatási évadban fel keli! számolnunk minden meg­alkuvást, azt a nemtörődömsé­get. az ismeretterjesztő előadá­sokkal kapcsolatban, ami az el­múlt évben mutatkozott a köz­ségi, a járási, valamint a me­gyei tanácsnál is. Várjuk a pártszervezeteink hathatós segítségét lenn a köz­ségekben az előadáspropaganda kiszélesítéséhez és támogatásá­hoz. Pártszervezeteinknek, ta­nácsainknak és az összes tö­megszervezeteinknek egyik dön­tő feladata legyen, hogy min­denben támogassák a Szabad Föld Téli Esték és ismeretter­jesztő előadások megszervezé­sét. Gá'fi Árpád ai népművelési osztály vezetője A földművelésügyi miniszter rendeletét adott ki a termelő­szövetkezetből való kilépés és a termelőszövetkezet feloszlása engedélyezése és végrehajtá­sa kérdéseinek szabályozásáról, a pénzügyminiszterrel, begyűj­tési miniszterrel és igazságügy­miniszterrel együttesen pedig utasításban szabályozta a ki­lépéssel és feloszlással kapcso­latos eljárást. A rendelet szerint a termelő- szövetkezetből csak a gazdasá­gi év végén, a közös termény betakarítása és az őszi kenyér- gabona elvetése után lehet ki­lépni. A kilépni szándékozó tag e munkák befejezéséig a közös munkában részt venni tartozik. Az a tag, aki a termelőszövet­kezetből ki akar lépni, ezt a szándékát írásban köteles a ter­melőszövetkezet igazgatóiságá­nak bejelenteni. A kilépéssel kapcsolatos min­den kérdésben, így a bevitt föld, az állatok és gazdasági felsze­relés kiadása, valamint a kilé­péssel kapcsolatos minden el­számolás ügyében ai termelő- szövetkezet közgyűlése — az igazgatóság javaslata alapján — dönt. A kilépő tagnak a bevitt föld­del azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kel! kiadni, elsősorban^ terme’őszö- vetkezet tagosftatlan parcellái­ból vagy a taigosított tábla szé­lén; ha a községben hasznosig tat 1 an tartalékterület van, a ter­melőszövetkezet közgyűlése kér­heti a községi tanácstól, hogy a kilépő tagok földjét tartalékterü­letből adják ki. A kiadott föld megműveléséről a kilépő tag kö­teles gondoskodni. Ugyancsak a termelőszövetkezet közgyűlése dönt arról, hogy a kilépő tag által bevitt és a termeiőíszövet­kezet birtokában egyedileg meg- táiálható állatokat és gazdasági felszerelést természetben adja ki vagy pedig annak ellenérté­két fizeti ki. Mind a természet­beni kiadás esetén, mind pedig a pénzbeli elszámolásnál a ter­melőszövetkezet fel nem oszt­ható alapjához az érték 15 szá­za'ékát csatolni kell és számí­tásiba kell venni azt, hogy an­nak ellenértékét a termelőszövet­kezet a kilépő tagnak kifizette-e, illetve arra mennyi törlesztést eszközölt. Ha természetbeni ki­adás esetén a termelőszövetke­zet az ellenértéket teljes egészé­ben kifizette, a kilépő tag az ál­lat vagy felszerelés szabadpiaci árát köteles a termelőszövetke­zetnek azonnal visszatéríteni. A kilépő tag egyéb követelé­sei és tartozásai tekintetében a zárszámadáskor kel! elszámolni. Ekkor ki kelj adni részére az általa teljesített munkaegységek után járó, még ki nem adott ré­szesedését terményben és pénz­ben, azonban abban az esetben, ha az elszámolás szerint a ter­melőszövetkezettel szemben tar­tozása áll fenn, azt az egész évi munkaegységrészesedés, 50 százaléka erejéig lehet levonni. Annál a termelőszövetkezetnél, amelyből a tag ki akar lépni, ki kell számítani, hogy a termelő- szövetkezet hitelei és egyéb tar­tozásai a kormányprogramra alapján a: termelőszövetkezet ré­szére juttatott valamennyi ked­vezmény figyelmen kívül hagyá­sával mennyit tesznek ki, en­nek ötven százalékát a termelő­szövetkezeti tagok száma, ö‘ven százalékát pedig a tagok áltaJ bevitt főid arányában kell el­osztani, s az ilymódon egy tagra eső részt minden egyes kilépő termelőszövetkezeti tag a fenti arány szerint viselni tar­tozik. Az állammal szemben fennálló tartozást közölni kell a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bankkal s annak esedékes ré­szét a kilépő tag a banknak 1953 december 31-ig megfizetni tar­tozik. Ugyancsak köteles a ki­lépő tag egy éven belül meg­fizetni a termelőszövetkezettel szemben fennálló tartozását, ezek között a termelőszövetkezet vagyonhiányábó! arányosan reá­eső részt, valamint a termelő- szövetkezetnek szándékosan, vagy gondatlanságból okozott kárt. A kilépő tag elveszti a termelőszövetkezeti tagsággal járó összes kedvezményeket, így az adófizetési, hital, és egyéb kedvezményeket, a szociá­lis futtatásokat, míg a termelő- szövetkezetnek nyújtott 10 szá­zalékos beadási kedvezményből reáeső részt pótlólag teljesíteni tartozik. A földművelésügyi miniszter rendelete és a végrehajtási uta­sítás szabályozza a termelőszö­vetkezet feloszlásának rendjét is. A termelőszövetkezet közgyű­lési határozat alapján kérheti a földművelésügyi minisztertől a feloszlás engedélyezését. Az erre a célra összehívott közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak négyötöde résztvesz és a tagok­nak legalább kétharmadrésze a feloszlás mellett szavaz. Ha a közgyűlés ilyen módon a feloszlás mellett dönt, feloszlás) kérelmét a járási tanács elnöke útján küldi meg a földművelés­ügyi miniszternek. Ha a felosz­lást kérő termelőszövetkezetből legalább tíz tag továbbra is szö­vetkezeti gazdálkodást kíván folytatni, a termelőszövetkezel eredeti nevével és a közös va­gyon birtokában tovább folytai' ja működését, a feloszlást kérő tagok pedig a kilépésre megálla­pított szabályok szerint léphet­nek ki a termelőszövetkezetből. Ha a földművelésügyi minisz­ter a feloszlást engedélyezi, a feloszló termelőszövetkezetnél a földek, az állatok és gazdasági felszerelés kiadására, a terme.ő- szövetkezet tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek rende­zésére és a tagokkal való elszá­molás végrehajtására felszámoló bizottságot kell szervezni. A fel­számoló bizottságnak munkájá; három napon belül be kell fe­jezni. Feloszlás esetén ugyancsak nem lehet figyelembe venni a? ál'.am által a termelőszövetke zeínek nyújtott hitel-, adó- é: beadási kedvezményeket, s a: 1953. évi gazdálkodás alapjár fizetendő jövedelemadót a fej­számolás során ugyancsak fi­gyelembe kell venni. A feloszló termelőszövetkeze' tagjainak a tartozások megáila pítása és kielégítése után ki ke', adni a földet, a bevitt álla toka: és gazdasági felszerelést; nem lehet azonban kiadni a termelő- szövetkezet számára juttatott törzsállományt és annak szapo­rulatát, hanem azt elsősorban a termelőszövetkezet hitelednek fe­dezésére vagv beadási kötele­zettségének teljesítésére kel! for­dítani. ilyenek hiányában fel- használásáról és a feloszló ter­melőszövetkezet kártalanításáról a ■ földművelésügyi miniszter gondoskodik. A torzsáilománv- hoz és annak szaporulatához nem tartozó közös állatállomány szaporulatát vagv a közös be­szerzésből származó állatokat a termelőszövetkezet tagjai között szét kell osztani, azonban a ta­gokat az állatokra eső hiteltar­tozással az állatok kivitelének arányában eprenként meg ke!'! terhelni. Ugyancsak ki kell adni a közös termény- és taikarmánv- készletet, ha a feloszló termelő- szövetkezetnek hiteltartozása vagy beadási kötelezettsége nem áll fenn; ha a termelőszövetke­zetnek ilyen kötelezettsége van. a termény- és takarmánvkészle- tet ezek fedezésére kell fordítani. Ha a termelőszövetkezeti közös vagyon a kötelezettségek kielé­gítésére nem elegendő, a fede­zetlen tartozással a feloszló ter­melőszövetkezet tagjait meg kell terhelni, s e kötelezettségeik esedékes részét ugyancsak 1953 december 3í-;g teljesíteni tar­toznak. A kilépő tagok, illetve a fel­oszlott termelőszövetkezet tagjai részére kiadott földekre a tulaj­donjogot telekkönyvileg be keli kebelezni. A feloszló termelőszövetkezet tagjai által bevitt föld, állatok és gazdasági felszerelés kiadá­sa után fennmaradt földnek és egyéb vagyontárgyaknak átme­neti megőrzéséről a községi ta­nács és a felszámoló bizottság köteles gondoskodni, annak vég­leges hasznosításáról, elsősor­ban a környező termelőszövet­kezetek megerősítésére való for­dításáról a földművelésügyi mi­niszter rendelkezik. Művelődési igények kielégítésének fontos eszköze az előadáspropaganda lányok, fiúk arcát. Tömve volt a ki.s helység. Többen türelmet­lenkedve váriák a közgyűlés megkezdését. Végre az elnöki asztal melleit ülő Kovács Pál, a tsz párttitkára feláll, s üd­vözli a megjelenteket. — Három napirendi pontot javasolok megvitatni. Első a háláltok kizárása, a második a munkafegyelem, végül kell fog­lalkoznunk még a munka mene­tével is... Elfogadják az elv- társak? — Igen — hangzik kórusban a válasz. Most, Molnár Pál az elnök állt fel. Mélyen az asztal fölé hajol s két kezével az asztalra támaszkodott. Mintha farkas- szemet nézne a sarokban ülő Mákokkal, majd lassan meg­nyomva minden szót, amit kiejt, beszélni kezd. — Mi, volt cselédek olyan tredményeket ériünk el a szö­vetkezeti gazdálkodás terén, amelyek bámulatba ejtették a megyét. Özönével jött a dicsérő teó „ilyen jó. olyan erős a Bú- lakalász .. "S most ittvan-e...! Belénk esett a féreg... De miért? Megrészegítettek ered­ményeink, szemellenzősei jár- ünk. Csuda-e, ha nem véltük észre az ellenünk szőtt össze­esküvést? Keblünkön melenget, tűk a kígyókdt;,akik most sző. vetkezetünkbe ’ vágtSh méreg- fogaikat ... Kulákokah, melen­gettünk! Itt egy kis szünetet tartott.,-^ A csoporttagok úgy üllek a ló­cákon, mintha ugrásra készülné­nek. Figyelték Molnár szavait. — Kik ezek a kulákok? Hol keressük őket? A kulákok és a kulákbérencek nem a házon kí­vül, hanem itt vannak belül, közöttünk. „Csöndes", „édes­kés", csaknem, hogy „szent” embereknek mutatták magukat. Nagy Imre elv társ beszéde előtt nem mondták ezek egy szóval sem. hogy „nem kell a szövet­kezet", hiszen jó melegedő hely volt nékik ez. De aztán olyan kártevő munkát végeztek a szö­vetkezeden belül, hogy majdnem arról kódoltunk. Gaál István testvére kuláknál van férjné1. Kulákbérenc. A beadásra szánt csirkéket fetfalatta a d:sznókkal. Hétezerforintos kárt csinált. Amikor brigádvezelő leit, le­mocskolta a becsületes tagokat. Nem akart do’gozni. Azt han­goztatta, „több eszem van, mint nektek, cselédeknek." Meg „ne pofázzatok" szavakat használt a tagokkal szemben. Egyszer az­zal állt elém: „Nem szívesen látlak a szövetkezet élén... te nekünk kondásunk, libapászto­runk voltál. Most meg mi va­gyunk nálad tagok. Képzeld el a mi helyzetünket... Igaz, hogy *n pályáztam az elnökségre, pA hogy nem sikerült..." Ezeket beszélte nekem ez a Aki megölte unokaöccsét vámpír, , Afctefi* a da, n..A! egn kis többi ellenj Barna 40 hók 30 holdas, Kis K’s simon Béla 90 nah a fiai. Ezek forradalmárt. Gaál 'das, Gaál Mihály simon István, holdas kulák- férgek a mi szövetkezetünkre törti ° m! '° inkretenni. be­kell za­éleiünhet akarták ti\V A kulékoknak n:ncs s't mi resn’volója köztünk. Ki várni őket...! Néma csönd fogadta az szavad. Az arcok lángra g "grf fák. A vihar tetőpontjához ‘ Egyszercsaik élénlk mozgolóc t,. töri meg a síri csendet, sas. . pofiban ülő kulákok nagv robaj jak kiáltozással kivonultak a teremből. Innen is, onnan is csatlakoztak hozzájuk, c ez ülve maradt tagok nem tudnak szó­hoz ju‘ni a meglepetéstől. — Én sem maradok! — En is velük tartok! , — En sem hagyom felebará­taimatI „A dolgos embereket zárjátok ki a szövetkezetből? Ezért dol­goztunk m[ becsületesen? — hangzottak a szavak a kivonu­lók szájából. Kivonult Gaál Barna, Gaál István, Gaál Mihály, K;,s simon Béla, Kis simon István, Gaá] János, K:s simon Imre, Sótér Géza, Sótér János. Sótér Vil­mos. Egy egész klikk... És ve­lük ment Sóiér Joachim is. Az esemény nyomasztó vará­zsa alól [elszabadult Kovács Ist­vánná röviden csak ennyit szólt: „Mi, volt cselédek miért nem tudunk így összefogni, mint ezek a piszkos kulákok?!” — „Mér rég ki keleti vo'nn rúgni őket” — hangzott a sarokból. — „Na, ezek voltak azok a közép- parasztok?! Ezeket akartuk mi megnevetni?!” — hangzik innen is, onnan is. S most a terem megbolygatott méhkashoz hasonlított. Min­denki beszél, szitkozódik. Átkot szór a Mákokra. „Megélünk mi középparasztok nélkül is, nem kellenek nekünk lözépparasztok" — hangzik ; bükk Józs-eí szava. — „Mi volt seiédek elegen vagyunk." — Álljunk meg egy pillanat­ra! — töri meg a csendet a pártbizottság kiküldöttje — Ne­künk nem a középparaszt nél­kül, hanem a középparaszttal együtt kell építeni a szocializ­must. Mi szövetségbe vagyunk a középparaszttal. Célunk: meg­nyerni a szövetkezet számára. Meg kell nyerni Sótér Joáchimot is. 0 középparaszt, s hogy most kivonult, azért van, mert a hu­ták jobban foglalkozott a közép­paraszttal, mint a szövetkezet kommunistái. Odamegy a közép- paraszt, ahol az erőt látja. S nekünk most erőseknek kell len­ni Igaz, hogy azok vagyunk, de még nagyobb erőre van szük­ség. Még nagyobbat kell csapni a kulák fejére. Az első lócán ülő idősebb asszonynak felragyog a szeme, hisz a pártbizottság küldöttje szíve gondolatát mondta most el. Addig-addig fészkelődött he­lyén, míg egyszercsak megszó­lal: — Sóiér Joáchimot meg tehet nyerni. Irén lánya, meg a Jóska f:a szeretik a szövetkezetei... Ugye, hogy igazat beszélek? — szól a körülötte ülő asszonytár­saihoz. — Úgy biz’ a’ — helyesük a többiek. — A minap is, amikor a krumplit ástuk, tzt mondták a gyerekek: „Ha apánk ki is lép, mi bent maradunk. Szívesen dolgozunk a közösbe." — Joachim megnyeréséről még tehet sző. A többiek csapni­valók. — veti oda társához az öreg Molnár. Utasj Pál elkapja a szót: „Ideje, hogy összefogjunk, job­ban mint eddig. így erősebbek leszünk. Gondosabban, gyorsab­ban kell végezni az őszi mun­kát. A munkából vegyék ki ré­szüket a családtagok is. ne hú­zódozzanak tőle. Ez kü’önösen szól a fagottosokra is. Szedjük fel minél előbb a krumplit, tör­jük le a napraforgót, s másfél­héten belül végezzük el a ve‘ lést." A tagok helyeselték a javasla- tot. Egyhangúlag megfogadták, határidőre befejezik a szántási- vetést, betakarítást. S amit i Búzakalász harcedzett szövetbe- zet; parasztjai elhatároznak, ai meg is valósul... Lantos László.

Next

/
Thumbnails
Contents