Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-14 / 82. szám

/ 4 SZABAD KŐGRÁD 1953 drtótar .14. AKTAGYÁRTÁS A bürokrácia még sokszor megkeseríti dolgozóink életét. A lélektelen, aktatologató ügy­intézés pedig a legtöbb eset­ben együtt iár a törvénysze­géssel, a dolgozók jogainak megsértésével. ★ 1952 SZEPTEMBER. Idő­sebb Baranyai János balassa­gyarmati lakos lova, le gélé s közben betévedt Komjáti Jó­zsef kukoricájába. A lovat el­fogták és behajtották a rend­őrségre. 1952 SZEPTEMBER 24. Mindenki azt gondolná, hogy a kártérítés megfizetése után a ló visszakerült jogos tulaj­donosához ... De nem ... Ezen a napon a balassagyar­mati Köztisztasági Vállalat arról írt a városi tanács mező­gazdasági osztályának — mint­hogy a ló közben hozzájuk került — hogy a ló tartási költségei lassan felemésztik annak árát, kérik elszállítá­sát elárverezését. 1952 DECEMBER 1. A me­zőgazdasági osztály nem in­tézkedett. Erre a Köztiszta­sági Vállalat a lovat átadta az ottani halgazdaság halőrének. Most már ketten is követeltek tartási díjat... De intézkedés még semmi. 1953 SZEPTEMBER 3. Nem tévedés. Egy év telt el azóta, hogy a gyanútlanul tilosban legelésző lovat elfogták, s azóta nem került vissza gaz­dájához. Újabb sürgetés — egy év alatt ki tudja, hányad­szor — hogy a ló-ügyben te­gyenek intézkedést, egyenlít­sék ki a tartási díjat. Közben az aktahalmaz is szaporodott. 1953 SZEPTEMBER 17. Ba­ranyai János türelme — jogo­san — elfogyott. Átadta az ügyet a balassagyarmati já­rásbíróságnak. 1953 OKTOBER 6. Kezd iz­galmas lenni a dolog. Ezen a napon egész sor akta, tevét, átirat, s ki tudná még elmon­dani, hogy micsoda született ebben az időben. Szén András- né jelentéséből kiderült, hogy Baranyai János terhére adó­tartozást állapítottak meg. Kö­nig Klotild városi járlatlevél- kezelő viszont arról tesz je­lentést, hogy Laczkó végre­hajtó szerint a ló tulajdonosa már nem tartozik adóval. Medgyesi Balázs, a mezőgaz­dasági csoport vezetője pedig úgy szögezi le a dolgot, hogy több esetben felszólította az adóügyi csoportot, azonban in­tézkedés ennek ellenére sem történt. * így kavargóit egy eszten­deig a bürokrácia útvesztőjé­ben Baranyai János lovának ügye. Egymásnak ellentmondó jelentések, aktatologatás ...A végén már mindenki, akinek az év folyamán valami köze is volt az ügyhöz, igyekezett me­nekülni, lerázni magáról a fe­lelősséget. Sem az adó pontos megállapítása nem történt meg és a lovat is csak szep­tember 23-án kapta vissza Bu­rányi János — hozzá kell tenni, a megyei tanács beavat­kozásával. Mi ebből a tanulság? 1. A balassagyarmati vá­rosi tanácson lélekielenül. bü­rokratikuson. aktagyártással intézik a dolgozók ügyeit. 2. A városi tanács törvény­szegést követett el, mert nem lett volna tóga végreha jtás, el­árverezés nélkül a lovat el­venni, nem beszélve arról, hogy az illetőnek nincs is adótartozása. 3. Ideje lesz a balassagyar­mati városi tanácsnak kormá­nyunk programmja szellemé­ben dolgozni. Silózzunk minél több takarmányt Az őszi munkákhoz tartozik a süózási munkáik nagyobb része is. Fel keli használnunk mindent a. silótokarmányok növelésére. Silózzunk be minden erre alkal­mas növényiéi eséget, mert a zöldtakarmányokból készült ke­verék sKótakarmány igen gazdag tápanyagokban és vitaminokban, így télen pótolja a zöldtakarmá­nyokat. Ezen a téren azonban igen számottevő lemaradás van, pedig most folyik a kukorica, napraforgó, burgonya, cukor­répa betakarítási munkája, amellyel párhuzamosan el kel! végezni ezek sKózását is. A be­takarítási munkával ezért kell lépést tartani a silózásnak, mert például a kukoricaszár minő­sége szeptember, október hónap, ban jóval magasabb, mint már novemberben. De használj 1; fel síi ozásra a szántóföldi növé­nyek melléktermékeket. így a burgonyaszárat, napraforgó- tányért, répaíevdet és kert- gazdaságok zöldséghull adékait is. Biztosítani kell a silókban a jó erjedési folyamatot, mert a sflózás sikere attól függ, hogy a siló zást munkát a megkezdéstől a befejezésig hamar végezzük el és azt jól leföldeljük. A siló- takarmányt a silóban jól tapos­suk le. Ügyeljünk arra, hogy a si 1 óiakarm ány ned vességt artaf - ma 60—70 százalék legyen. Ha a takarmány tú!sá.<zos nedvdús, akkor ehhez megfelelő mennyi­ségű pelyvát és töreket kever­jünk. A munka elvégzésének sikere igen nagy mértékben a munka megszervezésén múlik. Állítsunk össze vágó*, szállító- és s'iózó-brigádot a silózási munka folyamatos elvégzésére. A szállítást lehetőleg gépi erő­vel végezzük. A silók töltésénél 1 erőgéppel 2 silótöltőgépet harisunk meg. így a munka - teljesítmény nagyobb és a si'lc- zás hamarabb fejeződik be. A taposást a, sarkoknál emberi erő­vel, egyéb' helyen egy nehezebb súlyú szarvasmarhával tapos- t ássuk. A gyons, megseakításnélkü'.i siilótöltés és egyenletes taposás biztosítja a felaprított takarmá­nyok jó erjedését fwx;oo,Kxx»3cooo«j<xxx)«x»x»oo:xorx,ooc<xxxx:ooooc<xx;ooocxx»o<x)oooooc<xioooc«>ooooocjooooouooocxxxx: GYŐRI ISTVÁNÉK BOLDOGSÁGA Rokkant-telep. Valamikor Szilárdyé volt ez a föld is, mint annyi hely városunkban. Béní­tóan hatott a nagybirtok: volt terület, nem lehetett építkezni. Most családi házak sorakoznak itt szépen, takarosán. A Kisla­kásépítő Szövetkezet építette és nemrégen vették át a boldog tu' lajdonosok. Serényen rendez­kednék. így van ez a derűs őszi vasárnap délelőtt is. Egyik ólat épít, másik a ház környékét csi- ncsítgatja. Rendezkednek, a há­zakból otthonok lesznek. Itt ka. pott házat Győri István. „Boldog vagyok, mert most már emberhez illő lakásban la­kom, megpihent a családom. Boldogságunkat papírra nem le­het leírni.” A szerkesztőséghez írta ezeket a szavakat Győriné. örömét akarta közölni, amely már nem fért meg benne. A ház környéke rendezgetést, munkát árul el. Sertésól, ga­lambdúc van mögötte, az ablak­ban néhány tő muskátli, vázá­ban is virág. Minden olyan megkapó. Bent nagy zsibongás fogad. Kilenc gyereke van Győri elv- társnalk. Kedvesek, beszélnek, csacsognak szüntelenül. Tiszta 6ág, rend mindenütt. A fiuk ninosenek itthon, a 6zép idő ki­csalta őket. Győri efvtárs vé­kony arcú. nyugodt ember. A Tűzhelygyárban gsnerátorkezelS. Észrevehetően kevésbeszédű, de most benne sem fér meg a sző: — Egész más, amióta itt la­kunk. Megvá tozott az életünk, ólyan szép minden. — Szép bizony — veszi át a szót a felesége, — Nézze meg e'.vt'árs. minden van itt. Két szép szoba, fürdőszoba, speiz. fáskamra, aztán ez a- tágas elő­szoba. Még a kályháik, tűzhely, e fürdőkád is fel volt szerelve, úgy kaptuk meg. — Hol laktak azelőtt? — pró. bálom megkeresni ennek a nagy örömnek a forrását. Egy pillanatig csend van. Még Győriné is hallgat, pedig ő beszédesebb. Kellemetlen emlé­ket idézek. Azután egymás szá­jából kapják ki a szavakat Le­pereg a múlt. — A Forgács-utcában, földes szobában. — Ablak se volt rajta — egé­szítik ki. Fatáblát tettünk az ab­lak helyébe. Olyan vizes volt, hogy semmit sem lehetett benne tartani. A szekrényünk szét is esett. —- De mi megmaradtunk és most itt vagyunk — fejezi be az asszony és mosolyog. Nekem pedig Majakovszkij verse jut eszembe: „Proletár vagyok Mindent megmondtam ezzel. Éltem. ahogy anyám világra vétkezett. És lám, új lakást adott ma reggel nekem a munkáslakás-építő szövetkezet Szellős, világos és meleg. Minden szobája ió. Kánaánnál sokkal több üdvöt ád/* Mintha nem is Iván Kazirev- ről írta volna ezt a költő, ha­nem Győriékről, mert Győriék is ugyanígy éreznek. — Ez a lakás a mi menyor­szágunk — mondja és a boldog­sága kiárad az egész családra. Nehéz és hosszú út vezetett idáig. — Sokáig a Lubi-parcellán laktunk egy kis viskóban. Tél volt. és ránk dőlt a ház — me­séli Győriné. Gondolkodik, hogy mikor is lehetett ez. A gyerekek sietnek segítségére. — Hai ninchétben volt. Azt sem tudtam, hogy mit csináljak a sok gyerekkel. Egyik szom­szédhoz is, másik szomszédhoz is került belőlük, ahányan vol­tak annyifelé szóródtak Kez­dődött a lakáskeresés. Amikor megtudták, hogy hányán va­gyunk, megijedtek a sok gyerek­től, nem kaptunk lakást. Akkor vettem a 65 négyszögöl földet a Forgács-utcában. Áz erdőre jár­tunk, szenet hordtunk a haldáról, eladtuk és ezen a pénzen egy kis viskót húztunk fel. Nem volt ez ház, csak éppen tető a fejünk fe­lett. Ilyen rozoga volt az éle­tünk is. — 18—20 pengőt kerestem akkoriban hetenként. Ez volt még a jobbik eset. De az is megesett, hogy egy héten csak három napot dolgoztam — me­séli Győri elvtárs. — Ilyenkor azután csak az üres cédulát kap­tam fizetéskor, mert élni kellett, adott a kereskedő hitelbe, utána meg letiltatta a fizetésemből. In. ségmunkás is voltam, egy pen­gőt fizetett naponta a város. — A gyerekek pedig szapo­rodtak, enni kért mind, én meg majd bele bolondultam — fűzi tovább Győriné. — Ilyen volt a mi életünk — teszi még hozzá és ezzel be is fejezi a múltat. A jelenről kezd beszélni. Á kilenc gyerek közül négy dolgozik. Mindnyájan a Tűz­helygyárban. Győri elvtársnak szeptember hónapban 1201 forint volt a fizetése. Bizony, most már könnyebb az életük, tele van ter- vezgetéssel. Amióta ide költöz­tek előszobafalat, ágyat vettek. Sorra kerül más is, most már nyugodtan vehetnek, nem teszi tönkre a lakás. Közben hazaszálüngóznak a gyerekek. Hárman iskolába jár­nak, a legkisebb még csak há­roméves. Sok a gyereke, sok az éhes száj. Győrinét ma már ez sem hozza zavarba. Eleget tud adni gyermekeinek. Az új kony­hában, az új tűzhelyen finom ebéd fő: húsleves, sülthús, tar­honya, kalács, sőt még szőlő is lesz ebéd után. Ma már csak emlék az inségmunka üres le­vese éppúgy, mint a rájukdőlt ház. — A pártnak köszönhetünk mindent — mondják meggyőző­déssel. — Nem maradunk adó­sok érte, becsületes munkával háláljuk meg. Elbúcsúzom. Innen a hegyről végig látni a várost. Füstölnek a gyárkémények, tehervonat za­katol Somos felől, a Rákóczi- úton autók tülkölnek, árad. zú­dul mindenütt a friss élet. Itt is. ott is új házak, amelyekben sok-sok Győri István él boldo­gan, bizakodóan. Miénk ez a város! — m. j. — GYŐZTESEINK A II. ORSZÁGOS SZPARTAKIÁDON Szeptember utolsó vasárnapján több mint ezer sportoló állt a Budapesti Előre-pálya pázsitos gyepén. Ünnepé­lyes eredményhirdetés és díjkiosztás volt, a II. országos szpartakiád győzteseinek és helyezettjeinek. Né­gyes sorokban fegyelmezetten állnak a versenyzők, miközben egymásután szólítják az emelvényre a győztese­ket. ságot megnyertem — mondja Molnár Mihály. — Nem számítottam arra, hogy 11.8-at futok majd a döntőben. Nem is akartam kezdetben rendsze­resen sportolni, csak a megyei baj­nokság megnyerése után biztattak a vezetők, hogy feltétlen sportoljak, mert ennél még jobb eredményeket is érhetek el. így beket ültem a megyei válogatottba. Szegeden azután életem A boldog győztes nógrádi fiatalok a díjkiosztás után, balról jobbra: Imre Márta, a kerékpárverseny első helyezettje. Szűcs Mária, a távolugrás első helyezettje. Molnár Mihály, a férfi 100-as győztese és Ulilár Mária, a női 100-as győztese. Nógrád megye versenyzői az atlé­tikában háromszor, míg a kerékpár­ban egy alkalommal kerültek a győztes emelvényre. Mindegyiknek ki­jár a taps bőven. Ünnepük azokat, akik a legjobbaknak bizonyultak az ország falusi fiataljai között. A díjkiosztás végén boldogan, ki­pirult arccal jönnek le az emelvényről a győztes nógrádi sportolók mind a négyen és állják a fényképészek ro­hamát. MOLNÁR MIHÁLY Rétságról az Idei szpartakiádon tűnt fel. Előtte nem vett részt versenyen. Már a megyei bajnokságon 11.8-at futott 100 méteren. — A járási, majd a megyei (bajnok első 200-as versenyén 24.1-et futottam. Tulajdonképpen az itt elért eredmény után szántam rá magam, hogy nem hagyom abba ezután a sportolást. Jött az országos szpartakiád. Itt már az előfutamban és a középfutamban 11.6-ot futottam. A megyei bajnokság óta rendszeres edzést tartok. Sajnos azonban nincs megfelelő pálya. ■— Megpróbáltam magam köré gyűj­teni a faluban néhány fiatalt. Sőt ve­lük is edzem. Sajnos azonban ezek mind igen fiatalok, 8—10 évesek. Előnyt áldok nekik. 100 m-en 40—50 métert. Bizony alaposan kell hajráz­nom, hogy behozzam őket. Sajnos ná­lunk nincs szakember a faluban, aki foglalkozna velem, így kénytelen va­gyok aszerint edzeni, ahogy azt a megyei és a válogatott versenyen megbeszéltem a vezetőkkel. Molnár Mihálynak rövid idő atett sikerült nagy eredményeket elérnie. Bízunk benne, hogy eredményeit még fokozni fogja és még sok dicsőséget szerez megyénk sporthírnevének. IMRE MÁRIA Diósjenő község mozigépésze. Az Idei szpartakiád járási döntőjén indult elő­ször kerékpárversenyen. Majd nagy fölénnyel nyerte meg Salgótarjánban a megyei bajnokságot. Az országos döntőbe pedig már az első 5 km-nél az élen volt, s biztosan, mintegy 6ö m-rel nyerte meg a versenyt. Csendes, zárkózott természetű ver­senyző, aki a tettek embere. A ver­seny előtt kérdezték tőle, hogy mi­lyen eredményre számít. — „Szeret­ném megnyerni” — volt a válasz. — Persze, aki hallotta, kissé kétel­kedve fogadta szavait. De Imre Mária bebizonyította, hogy elhatározását va­lóra váltja. A versenyzésbe való bekapcsolódá­sáról így beszél:- A járási TSB elnöke Jött hoz­zám, hogy kerékpárverseny lesz Rét­iágon s szeretné, ha elindulnék én is. Először hallani sem akartam róla. Ké­sőbb azonban gondolkoztam rajta. Ha­tározott ígéretet azonban nem tettem. Mégis a verseny napján rászántam magam és meg is nyertem a járási döntőt. Utána a megyei bajnokságon, Salgótarjánban, igen nehéz terepen sikerült újból elsőnek befutni a célba. Itt azután közölték velem, hogy szep­tember 24—27-ig Budapesten résztve- szek az országos döntőn. Erre már jobban felkészültem. Elhatároztam, hogy ezt is meg kell nyernem. Nem ismertem az ellenfeleimet. Mindjárt az indítás után igyekeztem az elsők közé kerülni. Az ötkiloméíeres fordu­lónál már én vezettem. Innen kezdve tovább fokoztam az iramot. Időnként hátra néztem, s láttam, hogy a töb­biek lemaradtak, így hát nyugodtan diktáltam magamnak tovább az ira­mot. A cél előtt mintegy 500 m-re mindent beleadtam, s elsőnek ériem a célba. Igv történt tehát Imre Máriának a győzelme a járási szpartakiádtól az országos döntőig. Kérdésünkre, hogy mennyit edzett, a kővetkezőket vála­szolja: — Tulajdonképpen nem is tartottam edzést. Naponta állandóan kerékpáro­zom. s így erre nem is volt szükség. Két kerékpár van otthon, s így nem is teszek még 10 métert sem gyalog sehová. SPORT ­MAGYAR* NÉPKÖZTARSASAG- AUSZTRIA 3:2 (0:0) A magyar labdarúgó válogatott Becsben, az osztrák fővárosban 60.000 néző előtt hatalmas iramú mérkőzé­sen harcolta ki a nagyhírű ausztriai válogatott ellen a győzelmet. A ma­gyar labdarúgók igen jól játszottak, s lelkesedésük határtalan volt. A magyar fiúk bebizonyították ezen a mérkőzésen is, hogy a világ leg­jobbjai közé tartoznak. Ez a mérkő­zés a magyar sport jó hírét még iobban alátámasztotta, s még na­gyobb elismerést váltott ki a világ valamennyi sportvezetőiből, verseny­zőiből és a sport iránt érdeklődők hatalmas táborából. BUDAPESTI SZIKRA GAZMÜVEK - SALGÓTARJÁNI BÁNYÁSZ 5:4 (3:1) Salgótarjánban barátságos mérkő­zést játszott a két labdarúgócsapat. A hűvös idő miatt csak igen keve­sen voltak kíváncsiak erre a mérkő­zésre, amelyen a hazaiak négy első csapatbeli játékosuk nélkül szerepel­tek. nem sok sikerrel. A vendégek csapatában helyet kapott Kovács Imre, a salgótarjáni csapat tartalék­hátvéde. aki a mérkőzés folyamán igen jól játszott. Dacára, hogy a budapesti csapat az előző napon baj­noki mérkőzést játszott, ezen a ta­lálkozón is igen szépen és formás támadásokat vezetve szinte fáradha­tatlannak bizonyult és helyzeteiket jól kihasználva, megérdemelten nyer­ték meg a mérkőzést. A salgótarjániakon meglátszott Oláh. Para, Szojka és Bablena hiá­nya. Nagyon gólképesnek bizonyult a Bányász védelme. A csatárok hiába lőtték a gólokat, szinte pár perc múlva a vendégek máris eredménye­sek voltak. EDZŐMÉRKŐZÉS A Salgótarjáni Bányász labdarúgó első csapata ma, szerdán délután 3 Már a legfelsőbb sportközvéle­mény is szóvátette: miért nincs bá­nyász sakkszakosztály a bányász, városban? Valóban furcsa is. hogy a felsza­badulás előtt és után is olv nagy szerepet játszó bányász sakkor a fejlődés folyamán egyszerűen felszí­vódott, eltűnt. Tudomásunk szerint e téren nem annyira a Bányász SK, mint in­kább magáik a sakkozók a hibásak. A sportköri vezetőség már számta­lanszor kérte Gábrielt, a hajdani él versenyzőt, hogy szervezze újra a szakosztályt. Gábriel azonban né­hány évvel ezelőtt apróbb kudarcok hatása alatt visszavonult a komoly sakkozástól és minden szabadidejét a versenyzői szempontból oly kár­tékony gyorsjátéknak szentelte. Bár már közel 5 esztendeje nem aktív versenyző, de ma is igen nagy te kintélye van volt versenytársai kö­rében és úgy néz ki, hogy azok az iránta való „tiszteletből” nem vál­lalják a bányász sakkszakosztály megalakítását. Az irányító szervek véleménye ez­zel kapcsolatban az, hogy a ver­senyzés terén várható esetleges ku­darcok. újabb éljátékosok kifejlődé­se. nem ok arra. hogy valaki ked­venc sportját fakéonél hagyja. A szocialista sporterkölcs megbecsüli a harmadik, negyedik, sőt a hu­szadik helyezetteket is, épúgy, mint az elsőket. A lényeg csak az. az il­lető minden tudásával és képessé­gével a sport ügyét szolgálja. Ép­pen ezért helytelen, hogy Gábriel sporttárs visszavonul a számára oly komoly sikereket jelentő sakktól, de SOROKBAN órakor a Miskolci Lokomotívval ed­zőmérkőzést játszik. A mérkőzés szín­helye: a Salgótarjáni Bányász pálya. NB II. Salg. Vasas—Gyöngyös 1:1 Budapesten játszották le ezt a mér­kőzést. mert gyöngyösi csapat pá­lyaválasztó jogát egy mérkőzésre el­vették. A Salg. Vasas többet támadott ellenfelénél, de nem sikerült a hely­zeteket kihasználni a csatároknak. Ai eredmény igazságos. A MEGYEI BAJNOKSÁG OKTÓBER 11-1 EREDMÉNYE Salg. Vasas II.—Forgács! Bányász 0:0 Nagy küzdelemben megosztozott a két csapat a pontokon. KIsterenyei Bányász—St. Dózsa 4:0 Szép játékkal még ilyen arányban Is megérdemelt győzelmet aratott a listavezető bányász. Bgyarmati Építők—St. Építők 2:2 Balassagyarmaton nem ment a tar­ján! csatároknak. Mátranováki Bányász—Jobbágyi 5:1 Mátranovákon meglepő nagyarányú győzelmet aratott a hazai együttes. St. Tűzhelygyár—St. Bányász II. 1:0 Hatalmas küzdelem után győzött a Tűzhelygyár. Pásztói VM—Baglyasi Bányász 4:0 A forduló meglepetése a pásztóiak ilyen arányú győzelme a Baglyasi Bányász felett. Kitűnően játszott a hazai csaoat. Különösen Nagy, Veres és Tarí játéka emelkedett ki. St. Üveggyár—Zp. Építők 4:2 Az üveggyári csapat ennyivel jobb volt ezen a mérkőzésen. Bgy. Lokomotiv—Nbátony II. 2:1 Csak nehezen tudta kiharcolni a győzelmet a balassagyarmati csapat. még helytelenebb, hogy az őt meg­becsülő és véleményéi hallgató Sportbarátokat nem befolyásolja he­lyes irányba, hanem lekicsinylő mó­don nyilatkozik a megyénkben mos­tanában elért eredményekről. Mi azt szeretnénk, hogy Gábriel visszatérjen a megye sakktársadal­mának őt megillető posztjára, s át- adia tudását, tapasztalatát az őt kö­vető versenyzőknek. De ha már távol is tartja magát Gábriel sporttárs mindettől, azt ak­kor is elvárjuk tőle, hogy bajtársia- san mellette álljon a szervezés és versenyzés terén az áldozatokat hozó sporttársainak. A Salgóarjáni Bányász vezetőinek figyelmét pedig felhívjuk ezúton is, hogy múltjához méltóan mielőbb hívja életre a megujhodott Bányász Sakkszakosztályt, mert ezt kívánia a bányai dolgozók sokszáz sakko­zója is. SZABAD NÓGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Haidd József Szerkesztőség és kiadóhivatal? Salqótarlán. Rákóczi u. 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdaság! é*= kultúrrovat 52. kiadóhivatal 430 Szikra lapnyomda Budapest. Rökk Szilárd utca 0. F. v.: Kulcsár Mihály ■ A legfőbb érték I ■ — és a sport Legfőbb érték az ember! Nincs g szebb, találóbb kifejezés arra, S hogy az ember értékét megbe- g csüljük. Az élet minden meg- ■ nyllvánulásában vannak nagy ér- 5 t£kek, így a sportban is. A g nőgrádmegyel sportnak, a labda* j rúgásnak is van — többek kö- S zött — nagy értéke. Oláh Géza- • nak, a Salgótarjáni Bányász ka- 5 pusának személyében. Labdarúgói S tudása régen alkalmassá tette őt 5 arra, hogy az ország színeit t ■ nemzeti válogatottban képviselje. 5 Eddig ez még sem lett valóság, S mert Oláh Gézát sportszerűtlen ■ életmódja miatt az illetékesek S nem vehették számításba. 2 Oláh Gézát meg kell menteni a g sportnak, az életnek. A salgótar- g jani labdarúgó mindaddig, amíg J szeszhez nem jut, végtelenül ren- g des, jóviselkedésű ember. Minden- 5 kivei szemben előzékeny, udvarias g és a munkahelyén is megelégedés- » re végzi munkáját. >. Amint italhoz juthat, Oláh Géza kétségbeejtő állapotba kerül. Nem jár a hivatalába, S elkerüli az edzéseket és bot- ■ rányokat okoz. Az ital okozta ■ botrányok miatt felesége kis­gyermekével együtt elhagyta a játékost. Sportköre, sporttársai mindent ■ megtettek, hogy sportszerű élet- ■ módra, józan életre neveljék őt. ■ Eddig minden hiábavalónak bízó- ■ nyúlt. i Kéréssel fordulok mindenkihez. S aki úgy gondolkodik, hogy egy ■ embert meg kell menteni az élet- ■ nek. Kérem, hogy Oláh Gézát sen- g ki ne hívja meg „féldecire”, egy- g egy pohár borra. Amikor Oláh be- 5 tér valamelyik italboltba, aki is- g meri és meglátja őt, vezesse ki " onnan, még erőszak árán is. Ké- 5 rém, ott, ahol alkoholt árusíta- 5 nak, a salgótarjáni kapust ne • szolgálják ki, mert ezzel újabb S botrányokozás előidézői lehetnek. 5 A sport a termelésnek egyik se- S gítője. A Salgótarjáni Bányász S labdarúgóinak jó vagy gyengébb S szereplése a nógrádi szénmedence g széntermelésének egyik serken- ■ tője Oláh Géza kitűnő védéseivel a széntermelés fokozását jelent­heti. fgy tehát az, aki Oláh Gézát Ita- g lozásra csábítgatja, az nemcsak a g nógrádmegyei sportélet fejlődésé- S nek, hanem az országos szénter- 5 melés fokozásának ellensége. I Kérek mindenkit, segítsen, hogy ■ Oláh Gézát arra a helyes útra ■ vezethessük, amely visszavezetheti 5 őt családjához, a sportszerű élet- ■ hez. így szolgálhatjuk igazán azt, ■ hogy: legfőbb érték az ember. g KLÉBER GÁBOR g edző \ a a • .■■■■••■••■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■ft* Értesítjük a dolgozó közönséget, hogy I. osztályú szabóságunk mel­lett II. osztályút is indítottunk októ­ber 1 -tol, amire rendelést már a mai naptól kezdve felveszünk. Salgótar­ján. Szabadság-tér 3. szám alatt* Miért nincs bányászsakkcsapat Salgótarjánban?

Next

/
Thumbnails
Contents