Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-23 / 76. szám
Vit % G PROLETÁRJAI EGYESÍTENETEK! SZABOD NÓGRÚD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 SZEPTEMBER 23. NAGYOBB GONDOT FORDÍTSUNK A SITAHANOV-MQIGAL0M FEJLŐDÉSÉRE Alis: három éve annak, hogy hazánkban is elindult a szocialista: építőmunka* 1 nagyszerű mozgalma, a becsület, a fegyelem, az öntudat, az eenjáró technika elsajátításának és széleskörű terjesztésének igazi kifejezője: a Sztahanov-mozgalom. Az azóta eltelt idő alatt országszerte — és így megyénk területén is — egvre több és több dolgozó sajátította el Sztahanovnak, a világszerte ismert szovjet bányásznak jellemvonásait. 1950-ben a Salgótarjáni Acélárugyárban négy dolgozó érdemelte ki a sztahanovista címet, de ugyanígy bányaüzemeteknél, az erőmüné', a tűzhely- és üveggyárban kezdetét vette a sztahanovista cím elnyeréséért folyó küzdelem. A becsületes, élenjáró munka elhintett magva inak csírái egyre szaporodtak, s az elmúlt három' esztendő százával sorakoztatta föl egymás mögé azokat, akik rendszeresen teljesítették tervüket újításokkal, új munkamódszerek bevezetésével e ősegítették a több és gazdaságosabb termelést, emelték a munka termelékenységét. A Salgótarjáni Acélárugyárban 1951-ben már 150, 1952-ben 252, 1953 szeptemberéig pedig 288 dolgozó tűzhette mellére a büszke sztahanovista jelvényt. A sztahanovisták — mint ahogy Sztálin elvtárs jellemezte őket: ......müveit és technikailag jól képzett emberek, akik munkáju kban a pontossás és jegye.mezetlsés mintaképei, akik értékelni tudják az idő szerepét a munkában és megtanulták, hogy az időt nemcsak percekkel, hanem másodpercekkel mérjük." Nálunk. a mi megyénkben is sok bánvász és gyári munkás megtanulta az időt másodpercekkel mérni. Kazinczi bordás László, csipkésbányai, Nyerges János gátbányai, Stadler Géza acélgyári és rajtuk kívül még sok száz és száz do gozó munkájában honosodom meg a másodpercekért való harc. A ludányhaászi téglagyár is az olyan lelkiismeretes, Sztahanov-je lemvonású emberek segítségével tudta' augusztus 17-re befejezni egészévi nyerstégla- gyártási tervét, mint Kuillin József sztahanovista bányász, aki átlagosan 156, Barna Margit sztahanovista lerakó, aki 148 és Puszta Mihály sztahanovista égető, aki 141 százalékos átlagteljesítményt ért el. A ludányhalászi téglagyár dolgozói az ilyen és hasonló emberek segítségével tudják elérni az év végéig- terven felüli 60 családi ház építéséhez elegendő tégla legyártását. Van olyan sztahanovistánk is, mint Kamarás József, aki a salgótarjáni erőműben egy általa kidolgozott eljárással a kazán eltávozó sa akjábói kivonta a még ki nem égett pernyét és ezzel rövid másfél esztendő a'att közel 1500 vagon szenet takarított meg nemzetgazdaságunknak. Nickel József, az Acélárugyár sztahanovista művezetője. már ezidáig 26 újítást dolgozott ki és ezzel 680.000 forint megtakarításhoz segítette vál a'atát. Az e ért sikereink ellenére azonban igen sok javítanivaló van még a Sztahanov-mozgalom továbbfejlesztése, széleskörű elterjesztése terén. Vannak ugyan sztahanovistáink, mint Kazinczi bordás László, aki rövid három esztendő alatt 29 sztahanovistát nevelt élenjáró munkamódszereinek, fegyelmezett, öntudatos munkájának elterjesztésével vagy mint Buda Ferenc acélgyári lapátsajtoló, idős Baudur Mihály tűzhelygyári kéziformázó, akik minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy minél több dolgozd kerüljön » sztahanovisták soraiba. Sok helyen azonban az üzemek vezetőinek közömbössége, nemtörődömsége gáto ja a sztsc hanovmozgalom elterjedését. Megyénk területén az 1951-es és 1952- es esztendőkben az Acélárugyárban folyt a legkielégjtöbben a Sztahanov-mozgalom elterjesztése. Itt 1951-ben 146, 1952'ben pedig 102 dolgozó érdemelte ki a sztahanovista kitüntetést. Ezzé, az Acélárugyárban 252-re emelkedett a sztahanovisták száma. A munkamódszer-átadás elhanyagolása azonban oda vezeteti, hogy 1953- ban még mindössze 36 sztahanovistát tudtak kinevelni. Bár ha a meglévő 252 sztahanovista mindegyike az ez évben eltelt 9 hónap alatt csak egv-egv sztahanovistát nevelt volna munkatársai közül, már akkor is 500 dolgozó mellén kellene csillogni a fegyelmezett. jó munkát kifejező sztahanovista jelvénynek. Vannak azonban o'van üzemek is. ahol a vezetők mesterségesen folytiák ej a Sztahanov-mozgalmal A Szolgáltató Vállalat vontatási üzemegységénél mindössze két sztahanovistát tartanak nviiván. Közülük az egyiket. Tavaszi László mozdonyvezetőt, még 1950-ben, Kaszás avas Ferenc mozdonyvezetőt pedig az elmúlt évben tüntették ki e megtisztelő címmé:. Azóta viszont senki sem tudta elérni ennél az üzemnél azt a termelési szintet, amely érdemessé tenné a sztahanovista cím viselésére. Fájd Árpád és Irmai János mozdonyvezetők augusztus hónapban például 160 százalék fölött téliesítettek tervüket. Szeptemberben azonban már olvan munkaterületen kaptak beosztást, ahol a szállítási viszonyok következtében még a 100 százalékos eredménvt is ritkán tudják elérni. Vezetőik, ahelyett, hogv a munka átszervezésére törekednének és a vontatás dolgozóinak biztosítanák a napi munkaidő mind a 480 percének munkává1 való eltöltését, egyenlősdi-t vezettek be az üzemnél. Azt az e vet valósították meg, hogy egvik hónapban az egvik, másik hónapban a má.sjjc dolgozó érjen el magasabb százalékot, s így havonta változtatják a mozdonyvezetők és a kísérők munkahelyeit. A másik súlyos hiba, hogy főképpen bányaüzemeinknél — egv csoportba verődtek a sztahanovisták, a tapasztalatlanabbak nem ismerhetik meg módszerüket. Ennek a következménye, hogy a szénmedence dolgozóinak több mint a fele százszázalék alatt termel. , A mennyiségi fejlődésben meglévő hibákon kívül azonban még sok kívánnivaló van a minőség tekintetében is. A vállalatok és üzemek vezetői kevés gondot fordítanak a sztahanovisták, de általában az irányításuk alatt dolgozók szakmai továbbfejlesztésére. Igen súlyos hiba. hogy sem a bányászatban, sem a vasiparban. sem pedig az üveg- és épíiö:parhan nem szerveztek sztaha• novista iskolát. Üzemeinkben ^ztele kivétel nélkül elhanyagolták a műszakiak patronázs-mnzga'mát a sztahanovisták felé. de nincs biztosítva az sem, hogy sztahanovistáink megismerkedjenek a haladó szovjet technikával. Az tehát a feladat, hogv az üzemek és szakszervezetek vezetői tekintsék e sőrendü feladatuknak a> Sztahanov-mozgalom fejlesztésével való rendszeres, szervezett foglalkozást. Számolják fe: mindazokat a gátló körülményeket, melyek a mozgalom fejlődését akadályozzák. Minden tudásukkal és erejükkel segítsék e ő, hogy az irányításuk a’att álló üzemek vagy üzemrészek dolgozóiban kifejlődjenek azok a tulajdonságok, ame'vek a- dolgozókat a sztahanovista szintre emelik, ame'vek termelékenyebbé teszik a munkát és bo’dogabbá az életet. Neveljék és segítsék elő a do gozók fejlődését, hogv minél többen iegvenek o-lyanok, akik fegyelmezetten. ön'udatosan harcolnak a tervért, akik a munka ideiét másodpercekkel mérik, szívesen átadják tapasztalataikat, emelik és másokat is hozzásegítenek a munka termelékenységének emeléséhez, öiftanak. észszerűsítenek •— és sztahanovistáknak mondhatják magukat. Petró János, acélárugyár! sztahanovista kovács a kormány- programit! sikeres megvalósítása érdekében azt a fogadalmat tette, hogy szeptember havi tervét három nappal előbb befejezi. Petró elvtárs augusztus hónapban átlagosan 122 százalékot ért el, szeptember első dekádjában 160, az azóta eltelt idő alatt' pedig 172 százalékra fokozta teljesítményét. Tervével jelenleg 1954 márciur 10-énél tart. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további kedvezményekről 3. A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdálkodásuk szilárd megalapozása, valamint a termelőszövetkezetek tagjai jövedelmének, különösen' pedig pén7.jövedelmének lényege« emelése érdekében a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa a következőket határozta: 1 Mindazoknak a termelő- * szövetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdálkodnak, el kell engedni a részükre eddig folyósított és ez 1953. évben esedékes összes rövidlejáratú hiteltartozásaikat — a szerződéses növény- termelési és állathízlalási hitelek kivételével — mintegy 200 millió forint összegben. A termelőszövetkezetekből esetleg kilépő tagok az elengedett hitel rájuk eső arányos részét tartoznak még ehben az évben az államnak visszafizetni. cy Az önhibájukon kívül f pél - dául elemi kár, túlzott beruházás stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelő- szövetkezetek tagjaik munkaegység készpénzrészesedésének növelésére középlejáratú hitelt igényelhetnek. Erre a célra a minisztertanács a földművelésügyi miniszternek mintegy 100 millió forintot bocsát rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénzjövedelmét ne csökkentsék, a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — ideértve azok munkaegység ráfordítását js — az összes közép és hosszúlejáratú hitelek 1954. és 1955. években esedékes visszafizetését, további két évre, 1956 január hó 1-ig, fel kell függeszteni. A meghosszabbított hiteleket 1956 január hó 1 -töl, hosszúlejáratú hiteleknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél 5 év alatt kell visszafizetni. Azon termelőszövetkezetek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelés értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mintegy 40—50 millió forintot bocsásson rendelkezésre. A begyűjtési miniszter vizsgálja meg. hogy ez állat- és állati termékbeaidási kötelezettség megállapításakor mely termelőszövetkezteknél és termei őszövetkezeti csoportoknál történt igazságtalan vagy túlzottan nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol ilyen előfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási, kötelezettségnek helyesbítését 1953 október 1-ig be kell fejezni. FF. Az I., II. és III. típusú ter- melöszövetkezeti csoportok, valamint az önálló termelő- szövetkezetek a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterületek) után 1954 január 4. 5. l-től kezdve, mentesek a búzaföldadó fizetése alól. n A termelőszövetkezeteket * • fokozott állami támogatásban kel! részesíteni a termelésüket fejlesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében: a) öntözőíelep és halastó építésénél — ha azt a termelőszövetkezet tagsága, maga építi — a tervezés, a műtárgyak megépítésének, valamint a műszaki irányítás költségeit az állam viseli, továbbá a termelőszövetkezet az elvégzett földmunka minden köbmétere, után a munka egységrészesedés növelésére és egyéb kiadásokra 3.75 forint állami támogatást kap, visszafizetési kötelezettség nélkül. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és ezért öntözőtelepüket vagy halastavukat állami vállalat építi, a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. Az öntözőtelep, illetve halastó építéséhez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. b) A k'öregedett szőlők felújításának és az új szőlők telepítésének nagyobb arányú fejlesztése érdekében az oltvánvszölök- nél a telepítéshez szükséges oltványokat, az egyéb szőlőtelepítéseknél a szükséges sima vesz- szőt, illetve hazai gyökeres vesz- szőt az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az új telepítésű szőlők és a nagy karóhiányú szőlok karószükségletének megvásárlására az állam hosszúlejáratú hitelt biztosít. Ezenkívül, amennyiben a telepítést a termelőszövetkezet tagsága kézierővel végzi, az állam kötött talajokon kataszteri holdanként 3500 forint, homokos laza talajokon pedig kataszteri holdanként , 2500 forint támogatást ad visszatérítési kötelezettség nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. r) Üzemi gyümölcsösök telepítéséhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére a szükséges gyü- mölcsfaoltványokat és gyökere« dugványokat. d) Mezővédő erdősávok létesítésénél és legelőfásításoknál ké- zriorgatás esetén kát. holdanként 600 Ft, gépi munka esetén a gépi munka költségeire hosz- szúlejáratú hit el t kell biztosítani. A telepítést követő 5 évben — ha a gondos ápolás eredményeként az állomány eredése és fejlődése megfelelő^, — az erdő- telepítő állomás javaslata alapján a vetőmag, illetve csemete és suhártg árára folyósított kölcsönt törölni kell. e) Magasépítésnél a nagy munkaigénvü férőhelyek — ser- tésfiaztatók, tehénistállók. 150 férőhelynél nagyobb jubhodá- Ivok és dohánypajták — építésénél a hosszúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgv kell megállapítani, hogv az az anyagköl',ségek mellett az építésnél teljesített munka díjazására is tartalmazzon megfelelő összeget. F.zt a hitelt a termelőszövetkezetek tényleges szükségleteiknek megfelelően ativas vásárlására és házi előállítására. valamint a munkaegység részesedés növelésére fordíthatják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél az anyag- beszerzés költségeire — beleértve az idegen fuvart is — kel! hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani. f) Azoknál a beruházásoknál, amelyeket a műszaki követelmények miatt a termelőszövetkezetek kizárólag vállalati kivitelezéssel tudnak megvalósítani (pl. villamosítás, fúrot-t kút létesítése stb), a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosz- szúlejáratú hitelt kéri folyósítani. g) A termelőszövetkezetek a jövőben folyósításra kerülő beruházási kölcsönök törlesztését a beruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. évben, öntözőietep és halastó építésénél, valamint talajjavításnál a 2. évben kell hogv megkezdjék. Szőlő- vagy gyümölcs- telepítésre és fásításra adott kölcsön törlesztését továbbra is a beruházást követő 6 évben, gép-, műszer és egyéb felszerelés beszerzésére adott kölcsönöket pedig az 1. évben kell megkezdeni. Növelni kell a termelő- szövet kezetek közös állattartásából származó bevételeket. Ezért a minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közös állatállományukból a, megyei állatsűrűség átlagán felüli állatállományukat,-illetőleg, amennyiben állatállományuk a megyei átlagsűrűségnél alacsonyabb, az áilafszaporula-tnak mintegy kétharmadát, a szabadpiacon értékesítsék — természetesen beadási kötelezettségüknek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell, hogy a termelőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gvenge- minőségű teheneket kiselejtezzék és helyettük mintegy 10.000 db. tenyészüszö vásárlására középlejáratú hitelt kelj biztosítani. A termelőszövetkezeti tagok 1953 október 1-iöl a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október _1 után a háztáji gazdaságba beállításra kerülő saját nevelésű vagv vásárolt üszőborjúból nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól. A háztáji tehénállomány fejlesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok számára 1953 október I-tőJ üszővásárlás céljára, egv alkatommal 2000 forint, öt év alatt visszafizetendő hitelt kell folyósítani. A termelőszövetkezetekbe be8. 9. 10. vitt állatállomány is felszerelés után 1953 október 1-töl a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelemadó alól. Növelni kell a termelőszövetkezeti tag-ok, különösen a nők, szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében: a) Az önálló termelőszöveti kezetek és a, III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak 1953 október 1-töl szülés esetén az első gyermek után 500 forint, a második és minden további gyermek után 400 forint anyasági segélyt kell folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa. Az anyasági segélyre azok a termelőszövetkezeti tagok jogosultak. akik az előző évben 120 — kisgyermekes anyák pedig 80 — munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekor úgy az anyasági segélyt, mint a családi pótlékot azonnal folyósítani kell. Ha a tag a kötelező számú munkaegységet saját hibájából nem teljesíti, a jogosultság meg- szűnik. b) 1953 október 1-töl a termelőszövetkezeti tagok betegszállítását ingyenessé kell tenni. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter biztosítsa. c) Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások további megjavításához szükséges intézkedéseket Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező munkaegységminimumot teljesítették, 1954 január l-től kezdve kislahásépítésre kölcsönt — szükség esetén házhelyet — kaphatnak. 1954. évben erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forint hitelt, az Országos Tervhivatal elnöke a megfelelő építési anyagokat biztosítsa. A kölcsön folyósításának feltételeit és elosztásának módját a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, október 31-ig szabályozza, A földművelésügyi miniszter egy hónapon beiül dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogv a. termelőszövetkezetek termelésük és pénzjövedelnijik fokozása útján tagjaiknak elvégzett munkaegysgeik arányában évközben, havonta vagy hathetenként, folyamatosan a termel őszövei kezetek anya gi helyzetétől függően, a bevételükből megfelelő pénzeiöieget — ahol lehetséges, természetbeni előleget is juttathassanak. 11. 12. A minis^terfasiács határozata az új begyüftási rendszerrel és a beadás csökkentésével kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgaz dasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a parasztság életszínvonalának, s az ország lakossága ellátásának további emelését elősegítő nagyjelentőségű^ határozatát és az abban fóglait irányelveket teljes egészében magáévá tette. A Magyar Népköztársaság AMnisztertanácsa utasítja a, begyűjtési minisztert, hogv az MDP Központi Vezetőségének határozatában foglaltak alapján haladéktalanul dolgozza ki az elkövetkező három évre — 1954 január 1 -töl 1956 december 31- ig — szóló részletes új begyűjtési rendszert és az erre vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet 1953 október 2-ig terjessze a minisztertanács elé, hogy ilyen módon a népköztársaság elnöki tanácsa a begyüj-- tésről szóló új törvényerejű rendeletet megalkothassa, s hogy az legkésőbb 1953 október 15-ig közzétételre kerüljön.
