Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-23 / 76. szám

SZABAD NÖURÄD 1953 szeptember 23. VESSÜK ÖSSZE A pártmunka tapasztalatai ★ Hogyan emelkedett a háború után a rubel vásárlóereje A szovjet Pubel vásárlóereje a második világháború óta feltar­tóztathatatlanul emelkedik. Nézzük meg például az árszín­vonalat a Szovjetunióban — a pénz reális értékének legjobb bi­zonyítéka. — Öt és fél év alatt hatszor csökkentették a Szovjet­unióban a közszükségleti cikkek árait. Ha a szovjet állam és szö­vetkezeti üzletek mai érvényes kiskereskedelmi árait az 1947. évi december végi árakkal ösz- szehasonlítjuk, bámulatos válto­zásokat tapasztalhatunk. Az árak hat ízben történt leszállítása eredményeként pl. a szovjet em­ber 100 rubelért háromszorannyi kenyeret, húst és vajat vehet, mint 1947-ben. Ugyanilyen ará­nyokat láthatunk más közszük­ségleti cikkeknél is. A tömegszükségleti cikkek kis­kereskedelmi árai az elmúlt öt és fél év alatt átlagosan több mint a felére estek a Szovjet­unióban. A rubel vásárlóereje viszont hasonló mértékben nö­vekedett. A szovjet kormány az árak csökkentésével egyidejűleg növeli az árukészletet és ezzel elén, hogy a lakosság iparcik­kekben és élelmiszerekben egyre emelkedő igényeit maradéktala­nul ki tudja elégíteni. Csupán az elmúlt évben 27 százalékkal emelkedett a kiske­reskedelmi áruforgalom a Szov­jetunióban. így pl. a szovjet lakosság 1952-ben 45 százalékkal több húst, 29 százalékkal több felvá­gottat, 63 százalékkal több cuk­rot, 27 százalékkal több konfek- ciósárut és bőrcipőt, 33 száza­lékkal több órát, 58 százalékkal több varrógépet és 80 százalék­kal több bútort vásárolt, mint 1950-ben. Van még egy bizonyíték a ru­bel vásárlóerejének rendszeres emelkedésére. Az elmúlt évben a szovjet takarékpénztárakban a betétek száma a háború előtti időkhöz képest négyszeresére szaporodott. Lényegesen nőtt az időtartam is, ameddig a betűiek a takarékpénztárban voltak. A Szovjetunióban a takarékpénz­tárak ügyfeleinek száma évente két-három millióval emelkedik. Új kolhozépítések Nagyszabású gapdasági és kulturális építkezés^ folyik az azerbajdzsáni Kalinyin kolhoz­ban. Az elmúlt négy év alatt villamos vízierőmű club és két új iskola épült itt. Ezenkívül or­vosi rendelőt létesítettek és a falut rádióhálózattal látták el. Az utóbbi évek során 60 kolhoz- család költözött új házba. A kolhoz most villamosítja új állattenyésztő telepeit. Üzembe helyeztek egy malmot, villamosí­tották a gyapotszárítást. Két év­vel ezelőtt mezei szállást építet­tek, étkezdével, kultúrteremmel naipköziotthonnal. Jelenleg már öt ilyen me2ei szállása van a kolhoznak. A Kalinyin kolhoz idén több mint félmillió rubelt költött építkezésre. A kolhozelnök disszertáció megvédésére készül Abuíatibov agronómus, az azerbajdzsáni Azizbekov kolhoz elnöke, kandidátusi disszertáció­ján dolgozik. Disszertációjának témája: „A vetésforgó, mint ter­méshozamfokozó tényező"'. Az Azerbajdzsánt Tudományos Aka­démia Földművelésügyi Intézeté­nek tudományos munkatársai nagy segítséget nyújtanak mun­kájában. Abutalibov már jövőre el akarja nyerni a kandidátusi címet. Emellett kolhozelnöki te­endőit is maradéktalanul ellátja. Tajgai falvak rádiósítása Omszktól 400 kilométerre az irtiszmenti tajgán terül el a Mo­lotov kolhoz. A kolhozban nem­rég rádióközpontot építettek. 160 kolhozházban szól most a rádió. Ez már a 18. rádióközpont a ke­rületben. Eddig 25 kolhozt rá- diósítottak, 4000 épületbe szerel­tek fel vezetékes rádiót. Hogyan esett a schilling vásárlóereje a háború után Ausztriában 1947-ben bekövet­kezett schilling leértékelése az árak csökkenése helyett azóta öt­ször emelték az árakat. Az Oszt­rák Nemzeti Bank 1947 óta az úgynevezett valuta alap nyomá­sára és a koaliciós pártok jóvá­hagyásával három leértékelést hajtott végre, amelyek aláásták a schilling vásárlóerejét. Az osztrák schilling a háború után lassanként csonka Schillinge alakult ál. 1947-ben 10 schilling ért egy dollárt, ma 25 schillings kell egy dollárért fizetni.' Még nyomatékosabban megmutatkozik a schilling aláásása abban, hogy ma kélszerannyi pénz kell ugyanazoknak a dolgoknak a megvásárlásához, mint 1949- ben. Vagyis az 1949. évi schil­ling ma már csak a felét éri. Nézzük meg pl. az 1953 május 4-1 legutolsó schillingleértéke- lést. A schilling 22 százalékkal zsugorodott össze. Ez azt jelen­ti, hogy minden behozatal, ami­től Ausztria nagy mértékben függ, 22 százalékkal drágább lett. Ha az 1952. évi behozatali színvonalat 1953-ra is elfogad­juk, könnyen megállapítható, hogy ugyanazért az importért, amiért Ausztriának 1952-ben 12 milliárd schUlinget kellett fizet­ni, ma 2.6 milliárd schillinggel többet, vagyis 14.6 milliSrä schil­lings kell kiadni. A behozatal megdrágulását a fogyasztó val­lóira hárítják át. Tehát ezt a 2.6 milliárd pótkiadást Ausztria bel­ső piacain a behozott áruk meg­drágulásával ellensúlyozzák. A schillingleértékelés következmé­nyeit most már felbecsülhetjük: A gazdasági kutatásra alakult osztrák intézet legújabb füzete megállapította, hogy az élelmi­szerárak 5.3 százalékkal felszök­tek. A többek között az étolaj 27 százalékkal, tengeri hal 12 szá­zalékkal lett drágább. Az elkö­vetkező ősz újabb drágasági hul­lámot hoz magával. Mindez bi­zonyítja a schilling egyre tartó értékcsökkenését. A gyilkos zsoldos A belga sajtó hírt ad a koreai úgynevezett „ENSZ-csap átokból” visszatérő belga zsoldosok bűn­tetteiről és garázdálkodásáról. A napokban egyikük Turnoux városban (Antwerpen tartomány) élő Frans de Coster késsel meg­ölte feleségét, két gyermeke any­ját. A „Drapeau Rouge” c. lap rámutat arra, hogy Frans de Coster két évvel ezelőtt bűntett miatt állt törvényszék előtt, de szabadlábra helyezték és hama­rosan Koreába küldték, mint az ENSZ-csapatok önkéntesét. Adenauer szívesen látott vendége A Nyugat-Németországban le­zajlott parlamenti választások küszöbén megérkezett Argentíná­ból egy megrögzött hitlerista, Hans ÍJ dich Rudel ezredes, fa­siszta „nagyság”. A második világháború idejéből jónéhány barbár légitámadás szárad a lel­kén. Adenauer szíves elnézésével a Német Birodalmi Párt fel­használta Rudelt revánst hirdető felszólalásokra a választási kam­pány során. Mint a „Daily Mail” c. angol lap közli, a Bielleteld falucskában tartott gyűlésen ez a volt hitlerista repülő a fasiz­mus feltámasztására hívta fel a jelenlevőket. Gyermekvásár A „Paese” c. olasz lap olasz gyermekek eladásának és felhá­borító kizsákmányolásának ese­teit írja le. Két váílalkozókedvű turini csirkefogó a tartományban élő kisemmizett szülőktől meg­vásárolt 18 kisfiút, s mindegyi­kükért 5000 lírát fizetett. Á gyer­mekeket Turinba vitték, koldul­talak velük az utcán és ők vág­ták zsebre, amit a gyermekek kaptak. A gyermekeknek naponta legalább 1100 lírát kellett haza­vinniük gazdáiknak, ellenkező esetben kémény büntetés, egy­napi éhezés várt rájuk. A PÁRTOKTATÁSI ÉV SIKERES MEGKEZDÉSÉÉRT párttagság nevelésének alapvető formája a pártokta'.ás. Pártbizottságaink és alapszer­vezeteink a párttagság nevelésé­vel járó feladatokat azonban csak abban az esetben végezhe­tik sikerrel; ha biztosítják a pártoktaíás eredményes, zavar­talan munkájának feltételeit. Az alapszervezeteknek az elkövetke­zendő évben maradéktalanul végre kell hajtaniok e Politikai Bizottság 1951. május 17-j hai- tározatának azt a pontját, amely kimondja: ;,A kommunisták ne­veléséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a párt alapszerveze­tei a felelősek. Az alapszervezet vezetőségének kell a párt tag. jatt szilárdságra, elvhüségre, fe­gyelemre neveim.” Alapszervezeteink e határozat szellemében fogtak hozzá a jövő oktatási év előkészítéséhez. Eb­ben az évben párttagságunknak mintegy 55—60 százalékát von­juk be szervezett oktatásba. A tavalyinál lényegesen kevesebb, a hallgatóknak mintegy 15 szá­zaléka íesz pártonkívülj dolgo­zó. Az alapszervezetek az elmúlt évinél nagyobb gonddal válogat­ták ki a propagandistákat. Régi, tapasztalt elvtársaikaf vontak be ebbe a munkába. A salgótarjáni járásban a propagandistáknak több miint 80 százaléka már az elmúlt évek folyamán is ilyen munkát végzett. Sok alapszervi titkár, vezetőségi tag végez eb­ben aiz évben propagandamunkát. A bányász-propagandisták kö­zött emelkedett a műszaki káde­rek aránya. A salgótarjáni járás bányász-propagandistáinak pl. 35 százaléka műszaki dolgozó. Megfelelő számban vonták be a szénfalnál dolgozókat. Saígótar. ján városban a bányász-propa­gandisták 70 százalékát ilyen dolgozók teszik ki. A propagan­disták kiválogatása azonban en­nek ebenere nem volt hibamen­tes. Egyes alapszervezetekben előfordult, hogy olyan egyént javasoltak propagandamunkára', akinek családjában, rokonságá­ban osztáiyidegen elemek van­nak. A kisterenyei alapszervezet- ben pártból kizárt egyént is ja­vasoltak propagandistának. A megfelelő képzettségű és számú propagandisták biztosí­tása mellett a pártoktatá-s hallga­tóinak kiválasztása is nagy fon­tosságú feladat. Megyénkben az alapszervezetek többsége befe­jezte a hallgatók kiválogatását. Számos kiválogató bizottság eredményes munkát végzett, alaposan megvizsgálták a Hall­gatók képzettségét és nagy több­ségüket egy fokkál magasabb oktatási formába osztották be, mint amiben az elmúlt év során tanult. Több helyen a> kiválogató bizottság tagjai a hallgatót csa­ládja körében is felkeresték. Több bányaüzemben a kiválogató bi­zottságok tagjai, e pártbizal­miakkal, kommunista műsza­kiakkal vagy harmadiitkárra! közösen látogatták meg a hall­gatókat. A kiválogató bizottságok munkájának h'ányossága volt, hogy nem minden esetben használták fel a hallgatók­kal való beszélgetést a párt és a tömegek közötti kapcsolat mélyítésére, a bírálat és ön bírá­lat fejlesztésére. Több helyen nem vették észre az ellenségnek az oktatás szervezését gátló munkáját. Ezeknek a hibáknak a gyökere, hogy az alapszerv.' titkárok nem foglalkoztak meg­felelően a kiválogató bizottsá­gokkal, nem tájékoztatták őket és nem ellenőrizték megfelelően munkájukat. Sok alapszervezet­nél nem vonták bele a kiváloga- tás munkájába a bentlakásos iskolákból kikerült propagandis­tákat. Ezekből a hiányosságoK- ból következik, hogy egyes alap­szervezetekben, mint a litke'ben, még mindig nem fejezték be a hallgatók kiválogatását, pedig annak határideje már régen le­járt. Minden járásban van még olyan alapszervezet, amelyben 3—4 százalékos lemaradás ta­pasztalható e hallgatók kiválo­gatásában. A pártokta'ás előkészítésében most a legfontosabb feladat a hallgatók kiválogatásának befe­jezése. Ahol elmaradtak a hall­gatók kiválogatásával, újabb ha­táridő megjelölése nélkül sürgő­sen válogassák ki a politikai is­kolák részvevőit és rerjdeljék meg számukra a szükséges tan­anyagot. Vannak azonban, olyan helyek is, ahol befejezték ugyan a hallgatók kiválogatását, de nem osztották be őket a külön­böző tanfolyamokra. Ezt a hiá­nyosságot a legsürgősebben pó­tolni kell. A tanfolyamok névso­rának összeállításai után az alap- szervezetek a hallgatók névsorát tanfolyamonként, a propagandis­ta megjelölésével, jól látható he­lyen függesszék ki, hogy a hall­gatók bármikor meggyőződhes­senek arról, milyen oktatási for­mába nyertek beosztást. A hall­gatók beoszcásárai különösen nagy súlyt kell helyezni üzemek­ben és bányákban, ahol több mű­szakban dolgoznak. Ezeken a he­lyeken biztosítani kell, hogy egy- egy tanfolyamra ugyanabból a műszakból kerüljenek ki a hai 1- gatók. Azok a bányász pártbi­zottságok, amelyek a területen szervezik a bányász-oktatást, minden azonos fokú tanfolyam­hoz két propagandistát jelölje­nek. Az egyik propagandista a délutáni és éjszakai műszakban dolgozó bányászoknak vezeti a foglalkozást, a másik pedig a délelőtti műszakban dolgozók­nak. Az azonos tanfolyamot ve­zető két propagandista a hall­gatók névsorát egv naplóba fek­tesse fel, hogy még műszakcse­re esetén is ellenőrizhető tegyen ai hallgatók megjelenése. Az alapszervezetek feladata továb­bá az is, hogy a politikai isko­lák számára időben biztosi'sák ai technikai felszereléseket, hogy a hallgatók kényelmes körülmé­nyek között tanulhassanak. A pártszervezeteknek a szervezeti kérdések megol­dása mellett igen komoly politi­kai munkát is kell végezniök. A tanulás népszerűsítésére, az el­mélet elsajátítása fontosságának megértésére minden lehetőséget használjanak fel. A kővetkező taggyűléseken és pártnapokon rendszeresen beszéljenek a tanu­lás fontosságáról. A pártbizal­miak és népnevelők értekezletein is ismertesse a vezetőség ai ta­nulás jelentőségét. Érjék el a pártszervezetek, hogy minden bi­zalmi és népnevelő részivegyetí az oktatásban, ők is beszélgesse­nek el a hozzájuk beosztott elv- társakkal. A tanulás fontosságá­nak megértetésére használják fel a faliújságot is. Mindezeken '.út igen fontos, hogy az egyes ok­tatási formák propagandistái az oktatási év beindulásáig legalább egyszer beszélgessenek el a hoz­zájuk beosztott hallgatókkal. Kü­lönösen nagy feladat hárul a hátralévő időben a tszcs-párt- szervezetekre. Az oktatás bein­dulása egyben a tszcs megszi­lárdítását segíti elő, s a tszcs- pártszervezet munkájáról fog ta­núskodni. A DISZ-oktatás elő­készítésében mutatkozó lemara­dás komoly feladatot szab a pártszervezetek részére, A DISZ- oktatás hallgatóinak még a fele sincs kiválogatva, néhány poli­tikai iskolára még ai propagan­dista is hiányzik. A pártszerve­zetek vizsgálják megaDISZ-ok- 'catás jelenlegi állását, nyujtsa- naik több segítséget ifjúsági szer­vezetünknek. A pártoktatási év bein­dulása előtt egy héttel, ok­tóber 13-án, a bányászoktatás­ban 12-én 'tartsanak ünnepélyes megnyitót az alapszervezetek­ben. Itt válasszanak a hallgatók közül egy háromtagú bizottságot, amely az egész tanfolyam ideje alatt segítséget nyújt a propa­gandistának a szervezési kérdé­sekben. Helyes lesz, ha a felső­fokú tanfolyamok hallgatóit tan­csoportokra osztják. Minden 5—6 elvtársnak legyen egy vezetője, aki a két szeminárium közöl’: ellenőrzi a hallgatók felkészü.t- ségét. Ezeken az ünnepélyes megnyitókon osszák ki a pár.- szervezetek ai megyei pártbizott­ság emléklapját azoknak a hall­gatóknak, akik az elmúlt okta­tási évben a legjobbak voltak. Pártszervezeteink számára min­den feltétele megvan annak hogy ezeket a feladatokat közös erővel megoldják, « az ezévi pártokta­tásban már az első lépést siker­rel tegyék meg. Koncz Borbála, a megyei pártbizottság agit.-prop.-osztáíya politikai munkatársa. Nem is olyan régen történt... Tajti osör- ge József akkor még a ceredi Kelet Fénye tsz elnöki székéiben pöííeszkedett. Nagy baj volt már akkor is a szövetkezetben. Ami­kor a hibákról esett szó, 1 ajti arcára ra­vasz mosoly telepedett. Igv mosta magát: „Kikkel dolgozzam én?... Nincs egy vala­mire való ember a szövetkezetben ... Mind lustálkodik. Mind magának kapar. Egy sem akar a közösben dolgozni...” Molnár Pál, ai szomszédos Búzakalász tszcs fiatal, te­hetséges elnöke egyszer aztán jól meg­mondta Tajtinak: „Ostobaság az ilyen be­széd. A Kelet Fényében több a tiszta búza, mint a konkoly... Ez az igazság, Tajti... Meglásd, nem jó vége lesz ennek ...” Tajti- ra úgy hatottak ezek a szavak, mint ürgére a vödör víz. „Elvégre minden korsó eltörik egyszer..." — jegyezte meg cinikusan. ...és Tajti korsója is eltörött... A mun­kásosztály hatalmas ereje törte szét dirib- re-darabra. Tajti ezt már nem tudja soha többé összerakni. A konrnánvprograimm le­szaggatta Tajtiról. s még két kupec társá­ról az álarcot. Napvilágot látott igazi énjük: a kulák... Kirúgták mindhármukat a szövetkezet­ből . ., ★ Mag Sándor fogatos, dolgos ember híré­ben áll. Valósággal utálj® a tétlenséget. \ 15 hold föld, amelyet magával vitt a Kelet Fényéibe, megtanította őt dolgozni, a földet szeretni. Talpig becsületes ember. Párszáz munkaegysége fényesen igazolja szorgalmát, úi munkaerkölcsét. Meg aztán nem azért választotta ő a közös utat, hogy mások nya­kán élősködjön here módjára, mint Tajti Géza, s még egy jó páran, hanem azért, hogv jólétben, kulturáltan éljen, s hogy ez a jólét soiiiai többé el ne hagyja őt. Mag Sándor a minap bejött a tsz irodá­ba. „Te, Bözsi — szólt csendesen Mag Bé- láné könyvelőhöz — olvasd már ki az egy­ségeimet. Úgy hallottam, osztás lesz dél­után." S leült az asztal melletti székre. Uj­jaival ai Szabad Nép csücskét morzsolgatta, s rá-rápillantott a nagy, fekete eímbetükre, mely alatt szép sorjában a termelőszövetke­zetek határozati javaslat-tervezete sorako­zott fel. Arcán a közömbösség jelei mutat­koznak. „Ehj ..„ki tudja, hogy lesz még?...” — mormolja maga elé. Úgy van ő is a szö­vetkezettel, mint a többiék: ott is hagyná, meg nem is. Ingadozik. — Sándor, 391 egységed van, 11 mázsa 60 kiló gabonaelőleg jár rá — szólalt meg ai könyvelőnő. — 11 mázsa 60 kiló... — ismétli Mag Sándor komoran a könyvelő szavát. — Több is lehetett volna,,, — jegyzi meg röviden. A felszabadulás útján — Az arc komorsága sokmindent elárul. Elárulja azt a viaskodást. amely most Mag Sándor lelkében dúl: kilép jen-e vagy sem? Tekintete újra a Szabad Népre esők. Szemei előtt összefutnak az apró betűk. — „Szem­üveg nélkül nehezen megy az olvasás” — mondja. Felolvassák neki a cikket. „Fel kell számolni az elnökök és más vezetők önké­nyeskedését ... A tagok döntsenek szövet­kezetük minden fontos ügyében .., Kemé­nyen szembe kell szállni a termelőszövet­kezetekbe befurakodott kulákok és egyéb el­lenséges elemek zavartkeliö kísérleteivel. Az ellenséges elemeket a közgyűlés haladékta­lanul zárja ki.” Mag Sándor arcáról eltűntek a komorság vonásai s helyüket a megelégedés tölti meg. „Nagyon helyes... nagyon helyes — ismé­telgeti megfontoltan. — Előbb kellett volna már... ne züllött volna így szét a tagság.” A „züllés” szó. éles bírálat a volt vezető­ség felé, hisz lábbal tiporták a szövetkezeti tagok jogait. Majdnem hogy beléjük fojtot­ták a szót. Nem tartottak havonként köz­gyűlést. Tajti osörge, az akkori kulák elnök, mindig airra hivatkozott: „Így a járás utasí­tása, úgy a járás utasítása... dolgozni kell most, nem gyűlésezni." Taiti csörge e sza­vakkal takargatta a szövetkezetbe befura­kodott kulákbanda aknamunkáját. Olyan­formán magyarázták a kormányprogrammot, hogy „herdálják el a közös vagyont”. Ma­guk köré gyűjtötték a dologkerülőket, az in­gadozókat, arra biztatták őket, „oszlassák fel a szövetkezetét”. A dologkerülőknek több sem keltett. Mohón kaptak a biztatá­son. Úgy gondolták, most majd munka nél­kül szereznek, harácsolnak a becsületes ta­gok munkájával összegyűjtött vagyonból. Közben megindult a kilépők aláírásgyűj­tése. .. Mag Sándor tehetetlenül, fájó szívvel néz­te, hogy a falu söpredékei hogyan marcan­golják a szövetkezetét. A kulákok, s roko­naik Tajti Géza. Kiss Tibor, Simon b. Gá­bor kétszer csépeltek. Jól megtaposták a ko­csira rakott kévét. Haidd hulljon minél több szem ai ponyvába, hadd lehessen minél töb­bet iopni. Mag Sándor tudja, hogy a kulá- kok és bérenceik tőle loptak, meg Simon m. Józseínétő', Dancsok Józseftől, Simon bazsu Pálnétói. meg a többi becsületes tag­tól. De nem merte felemelni tiltakozó sza­vát, félt, hogy a sötétben meglesik és le­ütik. De csodálkozhat ezen az ember, hi­szen a kulákok mindenre képesek. Világ éle­tükben loptak, kupeckodtak. Most is pióca módjára élősködtek ai becsületes szövetkezeti tagok nyakán. Vérszopó tudnák ezek ... Mag Sándor megelégedett arcáról ezeket az eseményeket lehetett leolvasni: A határo­zati javaslat-tervezet felnyitotta szemét, s érzi, hogy a munkásosztály hatalmas ereje mellette van, hogy megvédi őt, meg a többi becsületes tagot Is. Határozott. Bentmarad a szövetkezetben. Felelősséget érez a sző-» vetkezet további sorsáért. Mag Sándornak most már az a szilárd meggyőződése, hogy a parasztság anyagi és kulturális felemel­kedésének egyetlen biztos útja a szövetke­zés a föld társrs megművelése. Szövetkeze­tét akar ö, de kulákok nélkül.. .1 Mert hogy kulákok vannak a szövetkezetben, az biztos, még hozzá szép számmal. Van ott kulák, kupec, kulákberenc. Van belőlük az új ve­zetőségben is. Mivelhogy letörték megnőtt szarvukat, meglapuinak, hallgatnak, mint a nyúl, mert kormányunk nem für meg ellen­forradalmi agitációtl! Ez adott erőt és bá­torságot Mag Sándor további munkájához, A nap mint nap kijövő kormányrendele­tek soha nem látott jólétet visznek a szor­galmas szövetkezeti tagok otthonában. Csak a beadás 10 százalékos csökkentése 70.562 forint megtakarítást jelent. Aztán ott van a háztáji tehén után járó tejbeadás elenge­dése, az állatállomány ingyenes állatorvosi kezelése, pénzkölosönök meghosszabbítás:), az árleszállítás, a gépállomási munkadíj- hátralékok törlése, a díjak leszállítása, a jövedelemadó csökkentése, az adóhátralék elengedése, s így lehetne felsorolni mind­azokat a kedvezményeket, amelyek gazdag­gá, virágzóvá fogják tenni a Kelet Fénye szövetkezetét. A kormány segítségét nemcsak Mag Sán­dor látja már, hanem egyre többen és töb­ben azok is, akik aláírták a kilépési ivet: Bóka Pál, Kovács k. István, Czene Ferenc bálint, Bucsok Lajos és a többiek. Bent- maradnak ők is a szövetkezetben, mert jó­létben, kulturáltan akarnak élni. Elhatározá­sukat majd tízen, százan is fogták követni, Mag Sándor bízik ebben, 6 ezért segít Ko­vács elvtársnak, a szövetkezet új elnökének. Most már úgy beszél: „sürgősen ki kell hordani a trágyát, mert igen meg vagyunk késve a munkával. Szántani-vetni kell mb nél előbb, mert jövőre akkor nem várhatunk bő termést. Törni kell a dohányt is, le kell vágni a tarlóherét az állatok részére... Úgy gondolkozik 5 most, mint a szövetkezet iga­zi gazdájához illik. Igv kell gondolkozni a többieknek is. Segíteni kell az új elnököt munkájában, s ki kel! rúgni a szövetkezet­ben még megbúvó kuiákokat, — E —

Next

/
Thumbnails
Contents