Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-23 / 76. szám
SZABAD NÖURÄD 1953 szeptember 23. VESSÜK ÖSSZE A pártmunka tapasztalatai ★ Hogyan emelkedett a háború után a rubel vásárlóereje A szovjet Pubel vásárlóereje a második világháború óta feltartóztathatatlanul emelkedik. Nézzük meg például az árszínvonalat a Szovjetunióban — a pénz reális értékének legjobb bizonyítéka. — Öt és fél év alatt hatszor csökkentették a Szovjetunióban a közszükségleti cikkek árait. Ha a szovjet állam és szövetkezeti üzletek mai érvényes kiskereskedelmi árait az 1947. évi december végi árakkal ösz- szehasonlítjuk, bámulatos változásokat tapasztalhatunk. Az árak hat ízben történt leszállítása eredményeként pl. a szovjet ember 100 rubelért háromszorannyi kenyeret, húst és vajat vehet, mint 1947-ben. Ugyanilyen arányokat láthatunk más közszükségleti cikkeknél is. A tömegszükségleti cikkek kiskereskedelmi árai az elmúlt öt és fél év alatt átlagosan több mint a felére estek a Szovjetunióban. A rubel vásárlóereje viszont hasonló mértékben növekedett. A szovjet kormány az árak csökkentésével egyidejűleg növeli az árukészletet és ezzel elén, hogy a lakosság iparcikkekben és élelmiszerekben egyre emelkedő igényeit maradéktalanul ki tudja elégíteni. Csupán az elmúlt évben 27 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom a Szovjetunióban. így pl. a szovjet lakosság 1952-ben 45 százalékkal több húst, 29 százalékkal több felvágottat, 63 százalékkal több cukrot, 27 százalékkal több konfek- ciósárut és bőrcipőt, 33 százalékkal több órát, 58 százalékkal több varrógépet és 80 százalékkal több bútort vásárolt, mint 1950-ben. Van még egy bizonyíték a rubel vásárlóerejének rendszeres emelkedésére. Az elmúlt évben a szovjet takarékpénztárakban a betétek száma a háború előtti időkhöz képest négyszeresére szaporodott. Lényegesen nőtt az időtartam is, ameddig a betűiek a takarékpénztárban voltak. A Szovjetunióban a takarékpénztárak ügyfeleinek száma évente két-három millióval emelkedik. Új kolhozépítések Nagyszabású gapdasági és kulturális építkezés^ folyik az azerbajdzsáni Kalinyin kolhozban. Az elmúlt négy év alatt villamos vízierőmű club és két új iskola épült itt. Ezenkívül orvosi rendelőt létesítettek és a falut rádióhálózattal látták el. Az utóbbi évek során 60 kolhoz- család költözött új házba. A kolhoz most villamosítja új állattenyésztő telepeit. Üzembe helyeztek egy malmot, villamosították a gyapotszárítást. Két évvel ezelőtt mezei szállást építettek, étkezdével, kultúrteremmel naipköziotthonnal. Jelenleg már öt ilyen me2ei szállása van a kolhoznak. A Kalinyin kolhoz idén több mint félmillió rubelt költött építkezésre. A kolhozelnök disszertáció megvédésére készül Abuíatibov agronómus, az azerbajdzsáni Azizbekov kolhoz elnöke, kandidátusi disszertációján dolgozik. Disszertációjának témája: „A vetésforgó, mint terméshozamfokozó tényező"'. Az Azerbajdzsánt Tudományos Akadémia Földművelésügyi Intézetének tudományos munkatársai nagy segítséget nyújtanak munkájában. Abutalibov már jövőre el akarja nyerni a kandidátusi címet. Emellett kolhozelnöki teendőit is maradéktalanul ellátja. Tajgai falvak rádiósítása Omszktól 400 kilométerre az irtiszmenti tajgán terül el a Molotov kolhoz. A kolhozban nemrég rádióközpontot építettek. 160 kolhozházban szól most a rádió. Ez már a 18. rádióközpont a kerületben. Eddig 25 kolhozt rá- diósítottak, 4000 épületbe szereltek fel vezetékes rádiót. Hogyan esett a schilling vásárlóereje a háború után Ausztriában 1947-ben bekövetkezett schilling leértékelése az árak csökkenése helyett azóta ötször emelték az árakat. Az Osztrák Nemzeti Bank 1947 óta az úgynevezett valuta alap nyomására és a koaliciós pártok jóváhagyásával három leértékelést hajtott végre, amelyek aláásták a schilling vásárlóerejét. Az osztrák schilling a háború után lassanként csonka Schillinge alakult ál. 1947-ben 10 schilling ért egy dollárt, ma 25 schillings kell egy dollárért fizetni.' Még nyomatékosabban megmutatkozik a schilling aláásása abban, hogy ma kélszerannyi pénz kell ugyanazoknak a dolgoknak a megvásárlásához, mint 1949- ben. Vagyis az 1949. évi schilling ma már csak a felét éri. Nézzük meg pl. az 1953 május 4-1 legutolsó schillingleértéke- lést. A schilling 22 százalékkal zsugorodott össze. Ez azt jelenti, hogy minden behozatal, amitől Ausztria nagy mértékben függ, 22 százalékkal drágább lett. Ha az 1952. évi behozatali színvonalat 1953-ra is elfogadjuk, könnyen megállapítható, hogy ugyanazért az importért, amiért Ausztriának 1952-ben 12 milliárd schUlinget kellett fizetni, ma 2.6 milliárd schillinggel többet, vagyis 14.6 milliSrä schillings kell kiadni. A behozatal megdrágulását a fogyasztó vallóira hárítják át. Tehát ezt a 2.6 milliárd pótkiadást Ausztria belső piacain a behozott áruk megdrágulásával ellensúlyozzák. A schillingleértékelés következményeit most már felbecsülhetjük: A gazdasági kutatásra alakult osztrák intézet legújabb füzete megállapította, hogy az élelmiszerárak 5.3 százalékkal felszöktek. A többek között az étolaj 27 százalékkal, tengeri hal 12 százalékkal lett drágább. Az elkövetkező ősz újabb drágasági hullámot hoz magával. Mindez bizonyítja a schilling egyre tartó értékcsökkenését. A gyilkos zsoldos A belga sajtó hírt ad a koreai úgynevezett „ENSZ-csap átokból” visszatérő belga zsoldosok bűntetteiről és garázdálkodásáról. A napokban egyikük Turnoux városban (Antwerpen tartomány) élő Frans de Coster késsel megölte feleségét, két gyermeke anyját. A „Drapeau Rouge” c. lap rámutat arra, hogy Frans de Coster két évvel ezelőtt bűntett miatt állt törvényszék előtt, de szabadlábra helyezték és hamarosan Koreába küldték, mint az ENSZ-csapatok önkéntesét. Adenauer szívesen látott vendége A Nyugat-Németországban lezajlott parlamenti választások küszöbén megérkezett Argentínából egy megrögzött hitlerista, Hans ÍJ dich Rudel ezredes, fasiszta „nagyság”. A második világháború idejéből jónéhány barbár légitámadás szárad a lelkén. Adenauer szíves elnézésével a Német Birodalmi Párt felhasználta Rudelt revánst hirdető felszólalásokra a választási kampány során. Mint a „Daily Mail” c. angol lap közli, a Bielleteld falucskában tartott gyűlésen ez a volt hitlerista repülő a fasizmus feltámasztására hívta fel a jelenlevőket. Gyermekvásár A „Paese” c. olasz lap olasz gyermekek eladásának és felháborító kizsákmányolásának eseteit írja le. Két váílalkozókedvű turini csirkefogó a tartományban élő kisemmizett szülőktől megvásárolt 18 kisfiút, s mindegyikükért 5000 lírát fizetett. Á gyermekeket Turinba vitték, koldultalak velük az utcán és ők vágták zsebre, amit a gyermekek kaptak. A gyermekeknek naponta legalább 1100 lírát kellett hazavinniük gazdáiknak, ellenkező esetben kémény büntetés, egynapi éhezés várt rájuk. A PÁRTOKTATÁSI ÉV SIKERES MEGKEZDÉSÉÉRT párttagság nevelésének alapvető formája a pártokta'.ás. Pártbizottságaink és alapszervezeteink a párttagság nevelésével járó feladatokat azonban csak abban az esetben végezhetik sikerrel; ha biztosítják a pártoktaíás eredményes, zavartalan munkájának feltételeit. Az alapszervezeteknek az elkövetkezendő évben maradéktalanul végre kell hajtaniok e Politikai Bizottság 1951. május 17-j hai- tározatának azt a pontját, amely kimondja: ;,A kommunisták neveléséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a párt alapszervezetei a felelősek. Az alapszervezet vezetőségének kell a párt tag. jatt szilárdságra, elvhüségre, fegyelemre neveim.” Alapszervezeteink e határozat szellemében fogtak hozzá a jövő oktatási év előkészítéséhez. Ebben az évben párttagságunknak mintegy 55—60 százalékát vonjuk be szervezett oktatásba. A tavalyinál lényegesen kevesebb, a hallgatóknak mintegy 15 százaléka íesz pártonkívülj dolgozó. Az alapszervezetek az elmúlt évinél nagyobb gonddal válogatták ki a propagandistákat. Régi, tapasztalt elvtársaikaf vontak be ebbe a munkába. A salgótarjáni járásban a propagandistáknak több miint 80 százaléka már az elmúlt évek folyamán is ilyen munkát végzett. Sok alapszervi titkár, vezetőségi tag végez ebben aiz évben propagandamunkát. A bányász-propagandisták között emelkedett a műszaki káderek aránya. A salgótarjáni járás bányász-propagandistáinak pl. 35 százaléka műszaki dolgozó. Megfelelő számban vonták be a szénfalnál dolgozókat. Saígótar. ján városban a bányász-propagandisták 70 százalékát ilyen dolgozók teszik ki. A propagandisták kiválogatása azonban ennek ebenere nem volt hibamentes. Egyes alapszervezetekben előfordult, hogy olyan egyént javasoltak propagandamunkára', akinek családjában, rokonságában osztáiyidegen elemek vannak. A kisterenyei alapszervezet- ben pártból kizárt egyént is javasoltak propagandistának. A megfelelő képzettségű és számú propagandisták biztosítása mellett a pártoktatá-s hallgatóinak kiválasztása is nagy fontosságú feladat. Megyénkben az alapszervezetek többsége befejezte a hallgatók kiválogatását. Számos kiválogató bizottság eredményes munkát végzett, alaposan megvizsgálták a Hallgatók képzettségét és nagy többségüket egy fokkál magasabb oktatási formába osztották be, mint amiben az elmúlt év során tanult. Több helyen a> kiválogató bizottság tagjai a hallgatót családja körében is felkeresték. Több bányaüzemben a kiválogató bizottságok tagjai, e pártbizalmiakkal, kommunista műszakiakkal vagy harmadiitkárra! közösen látogatták meg a hallgatókat. A kiválogató bizottságok munkájának h'ányossága volt, hogy nem minden esetben használták fel a hallgatókkal való beszélgetést a párt és a tömegek közötti kapcsolat mélyítésére, a bírálat és ön bírálat fejlesztésére. Több helyen nem vették észre az ellenségnek az oktatás szervezését gátló munkáját. Ezeknek a hibáknak a gyökere, hogy az alapszerv.' titkárok nem foglalkoztak megfelelően a kiválogató bizottságokkal, nem tájékoztatták őket és nem ellenőrizték megfelelően munkájukat. Sok alapszervezetnél nem vonták bele a kiváloga- tás munkájába a bentlakásos iskolákból kikerült propagandistákat. Ezekből a hiányosságoK- ból következik, hogy egyes alapszervezetekben, mint a litke'ben, még mindig nem fejezték be a hallgatók kiválogatását, pedig annak határideje már régen lejárt. Minden járásban van még olyan alapszervezet, amelyben 3—4 százalékos lemaradás tapasztalható e hallgatók kiválogatásában. A pártokta'ás előkészítésében most a legfontosabb feladat a hallgatók kiválogatásának befejezése. Ahol elmaradtak a hallgatók kiválogatásával, újabb határidő megjelölése nélkül sürgősen válogassák ki a politikai iskolák részvevőit és rerjdeljék meg számukra a szükséges tananyagot. Vannak azonban, olyan helyek is, ahol befejezték ugyan a hallgatók kiválogatását, de nem osztották be őket a különböző tanfolyamokra. Ezt a hiányosságot a legsürgősebben pótolni kell. A tanfolyamok névsorának összeállításai után az alap- szervezetek a hallgatók névsorát tanfolyamonként, a propagandista megjelölésével, jól látható helyen függesszék ki, hogy a hallgatók bármikor meggyőződhessenek arról, milyen oktatási formába nyertek beosztást. A hallgatók beoszcásárai különösen nagy súlyt kell helyezni üzemekben és bányákban, ahol több műszakban dolgoznak. Ezeken a helyeken biztosítani kell, hogy egy- egy tanfolyamra ugyanabból a műszakból kerüljenek ki a hai 1- gatók. Azok a bányász pártbizottságok, amelyek a területen szervezik a bányász-oktatást, minden azonos fokú tanfolyamhoz két propagandistát jelöljenek. Az egyik propagandista a délutáni és éjszakai műszakban dolgozó bányászoknak vezeti a foglalkozást, a másik pedig a délelőtti műszakban dolgozóknak. Az azonos tanfolyamot vezető két propagandista a hallgatók névsorát egv naplóba fektesse fel, hogy még műszakcsere esetén is ellenőrizhető tegyen ai hallgatók megjelenése. Az alapszervezetek feladata továbbá az is, hogy a politikai iskolák számára időben biztosi'sák ai technikai felszereléseket, hogy a hallgatók kényelmes körülmények között tanulhassanak. A pártszervezeteknek a szervezeti kérdések megoldása mellett igen komoly politikai munkát is kell végezniök. A tanulás népszerűsítésére, az elmélet elsajátítása fontosságának megértésére minden lehetőséget használjanak fel. A kővetkező taggyűléseken és pártnapokon rendszeresen beszéljenek a tanulás fontosságáról. A pártbizalmiak és népnevelők értekezletein is ismertesse a vezetőség ai tanulás jelentőségét. Érjék el a pártszervezetek, hogy minden bizalmi és népnevelő részivegyetí az oktatásban, ők is beszélgessenek el a hozzájuk beosztott elv- társakkal. A tanulás fontosságának megértetésére használják fel a faliújságot is. Mindezeken '.út igen fontos, hogy az egyes oktatási formák propagandistái az oktatási év beindulásáig legalább egyszer beszélgessenek el a hozzájuk beosztott hallgatókkal. Különösen nagy feladat hárul a hátralévő időben a tszcs-párt- szervezetekre. Az oktatás beindulása egyben a tszcs megszilárdítását segíti elő, s a tszcs- pártszervezet munkájáról fog tanúskodni. A DISZ-oktatás előkészítésében mutatkozó lemaradás komoly feladatot szab a pártszervezetek részére, A DISZ- oktatás hallgatóinak még a fele sincs kiválogatva, néhány politikai iskolára még ai propagandista is hiányzik. A pártszervezetek vizsgálják megaDISZ-ok- 'catás jelenlegi állását, nyujtsa- naik több segítséget ifjúsági szervezetünknek. A pártoktatási év beindulása előtt egy héttel, október 13-án, a bányászoktatásban 12-én 'tartsanak ünnepélyes megnyitót az alapszervezetekben. Itt válasszanak a hallgatók közül egy háromtagú bizottságot, amely az egész tanfolyam ideje alatt segítséget nyújt a propagandistának a szervezési kérdésekben. Helyes lesz, ha a felsőfokú tanfolyamok hallgatóit tancsoportokra osztják. Minden 5—6 elvtársnak legyen egy vezetője, aki a két szeminárium közöl’: ellenőrzi a hallgatók felkészü.t- ségét. Ezeken az ünnepélyes megnyitókon osszák ki a pár.- szervezetek ai megyei pártbizottság emléklapját azoknak a hallgatóknak, akik az elmúlt oktatási évben a legjobbak voltak. Pártszervezeteink számára minden feltétele megvan annak hogy ezeket a feladatokat közös erővel megoldják, « az ezévi pártoktatásban már az első lépést sikerrel tegyék meg. Koncz Borbála, a megyei pártbizottság agit.-prop.-osztáíya politikai munkatársa. Nem is olyan régen történt... Tajti osör- ge József akkor még a ceredi Kelet Fénye tsz elnöki székéiben pöííeszkedett. Nagy baj volt már akkor is a szövetkezetben. Amikor a hibákról esett szó, 1 ajti arcára ravasz mosoly telepedett. Igv mosta magát: „Kikkel dolgozzam én?... Nincs egy valamire való ember a szövetkezetben ... Mind lustálkodik. Mind magának kapar. Egy sem akar a közösben dolgozni...” Molnár Pál, ai szomszédos Búzakalász tszcs fiatal, tehetséges elnöke egyszer aztán jól megmondta Tajtinak: „Ostobaság az ilyen beszéd. A Kelet Fényében több a tiszta búza, mint a konkoly... Ez az igazság, Tajti... Meglásd, nem jó vége lesz ennek ...” Tajti- ra úgy hatottak ezek a szavak, mint ürgére a vödör víz. „Elvégre minden korsó eltörik egyszer..." — jegyezte meg cinikusan. ...és Tajti korsója is eltörött... A munkásosztály hatalmas ereje törte szét dirib- re-darabra. Tajti ezt már nem tudja soha többé összerakni. A konrnánvprograimm leszaggatta Tajtiról. s még két kupec társáról az álarcot. Napvilágot látott igazi énjük: a kulák... Kirúgták mindhármukat a szövetkezetből . ., ★ Mag Sándor fogatos, dolgos ember hírében áll. Valósággal utálj® a tétlenséget. \ 15 hold föld, amelyet magával vitt a Kelet Fényéibe, megtanította őt dolgozni, a földet szeretni. Talpig becsületes ember. Párszáz munkaegysége fényesen igazolja szorgalmát, úi munkaerkölcsét. Meg aztán nem azért választotta ő a közös utat, hogy mások nyakán élősködjön here módjára, mint Tajti Géza, s még egy jó páran, hanem azért, hogv jólétben, kulturáltan éljen, s hogy ez a jólét soiiiai többé el ne hagyja őt. Mag Sándor a minap bejött a tsz irodába. „Te, Bözsi — szólt csendesen Mag Bé- láné könyvelőhöz — olvasd már ki az egységeimet. Úgy hallottam, osztás lesz délután." S leült az asztal melletti székre. Ujjaival ai Szabad Nép csücskét morzsolgatta, s rá-rápillantott a nagy, fekete eímbetükre, mely alatt szép sorjában a termelőszövetkezetek határozati javaslat-tervezete sorakozott fel. Arcán a közömbösség jelei mutatkoznak. „Ehj ..„ki tudja, hogy lesz még?...” — mormolja maga elé. Úgy van ő is a szövetkezettel, mint a többiék: ott is hagyná, meg nem is. Ingadozik. — Sándor, 391 egységed van, 11 mázsa 60 kiló gabonaelőleg jár rá — szólalt meg ai könyvelőnő. — 11 mázsa 60 kiló... — ismétli Mag Sándor komoran a könyvelő szavát. — Több is lehetett volna,,, — jegyzi meg röviden. A felszabadulás útján — Az arc komorsága sokmindent elárul. Elárulja azt a viaskodást. amely most Mag Sándor lelkében dúl: kilép jen-e vagy sem? Tekintete újra a Szabad Népre esők. Szemei előtt összefutnak az apró betűk. — „Szemüveg nélkül nehezen megy az olvasás” — mondja. Felolvassák neki a cikket. „Fel kell számolni az elnökök és más vezetők önkényeskedését ... A tagok döntsenek szövetkezetük minden fontos ügyében .., Keményen szembe kell szállni a termelőszövetkezetekbe befurakodott kulákok és egyéb ellenséges elemek zavartkeliö kísérleteivel. Az ellenséges elemeket a közgyűlés haladéktalanul zárja ki.” Mag Sándor arcáról eltűntek a komorság vonásai s helyüket a megelégedés tölti meg. „Nagyon helyes... nagyon helyes — ismételgeti megfontoltan. — Előbb kellett volna már... ne züllött volna így szét a tagság.” A „züllés” szó. éles bírálat a volt vezetőség felé, hisz lábbal tiporták a szövetkezeti tagok jogait. Majdnem hogy beléjük fojtották a szót. Nem tartottak havonként közgyűlést. Tajti osörge, az akkori kulák elnök, mindig airra hivatkozott: „Így a járás utasítása, úgy a járás utasítása... dolgozni kell most, nem gyűlésezni." Taiti csörge e szavakkal takargatta a szövetkezetbe befurakodott kulákbanda aknamunkáját. Olyanformán magyarázták a kormányprogrammot, hogy „herdálják el a közös vagyont”. Maguk köré gyűjtötték a dologkerülőket, az ingadozókat, arra biztatták őket, „oszlassák fel a szövetkezetét”. A dologkerülőknek több sem keltett. Mohón kaptak a biztatáson. Úgy gondolták, most majd munka nélkül szereznek, harácsolnak a becsületes tagok munkájával összegyűjtött vagyonból. Közben megindult a kilépők aláírásgyűjtése. .. Mag Sándor tehetetlenül, fájó szívvel nézte, hogy a falu söpredékei hogyan marcangolják a szövetkezetét. A kulákok, s rokonaik Tajti Géza. Kiss Tibor, Simon b. Gábor kétszer csépeltek. Jól megtaposták a kocsira rakott kévét. Haidd hulljon minél több szem ai ponyvába, hadd lehessen minél többet iopni. Mag Sándor tudja, hogy a kulá- kok és bérenceik tőle loptak, meg Simon m. Józseínétő', Dancsok Józseftől, Simon bazsu Pálnétói. meg a többi becsületes tagtól. De nem merte felemelni tiltakozó szavát, félt, hogy a sötétben meglesik és leütik. De csodálkozhat ezen az ember, hiszen a kulákok mindenre képesek. Világ életükben loptak, kupeckodtak. Most is pióca módjára élősködtek ai becsületes szövetkezeti tagok nyakán. Vérszopó tudnák ezek ... Mag Sándor megelégedett arcáról ezeket az eseményeket lehetett leolvasni: A határozati javaslat-tervezet felnyitotta szemét, s érzi, hogy a munkásosztály hatalmas ereje mellette van, hogy megvédi őt, meg a többi becsületes tagot Is. Határozott. Bentmarad a szövetkezetben. Felelősséget érez a sző-» vetkezet további sorsáért. Mag Sándornak most már az a szilárd meggyőződése, hogy a parasztság anyagi és kulturális felemelkedésének egyetlen biztos útja a szövetkezés a föld társrs megművelése. Szövetkezetét akar ö, de kulákok nélkül.. .1 Mert hogy kulákok vannak a szövetkezetben, az biztos, még hozzá szép számmal. Van ott kulák, kupec, kulákberenc. Van belőlük az új vezetőségben is. Mivelhogy letörték megnőtt szarvukat, meglapuinak, hallgatnak, mint a nyúl, mert kormányunk nem für meg ellenforradalmi agitációtl! Ez adott erőt és bátorságot Mag Sándor további munkájához, A nap mint nap kijövő kormányrendeletek soha nem látott jólétet visznek a szorgalmas szövetkezeti tagok otthonában. Csak a beadás 10 százalékos csökkentése 70.562 forint megtakarítást jelent. Aztán ott van a háztáji tehén után járó tejbeadás elengedése, az állatállomány ingyenes állatorvosi kezelése, pénzkölosönök meghosszabbítás:), az árleszállítás, a gépállomási munkadíj- hátralékok törlése, a díjak leszállítása, a jövedelemadó csökkentése, az adóhátralék elengedése, s így lehetne felsorolni mindazokat a kedvezményeket, amelyek gazdaggá, virágzóvá fogják tenni a Kelet Fénye szövetkezetét. A kormány segítségét nemcsak Mag Sándor látja már, hanem egyre többen és többen azok is, akik aláírták a kilépési ivet: Bóka Pál, Kovács k. István, Czene Ferenc bálint, Bucsok Lajos és a többiek. Bent- maradnak ők is a szövetkezetben, mert jólétben, kulturáltan akarnak élni. Elhatározásukat majd tízen, százan is fogták követni, Mag Sándor bízik ebben, 6 ezért segít Kovács elvtársnak, a szövetkezet új elnökének. Most már úgy beszél: „sürgősen ki kell hordani a trágyát, mert igen meg vagyunk késve a munkával. Szántani-vetni kell mb nél előbb, mert jövőre akkor nem várhatunk bő termést. Törni kell a dohányt is, le kell vágni a tarlóherét az állatok részére... Úgy gondolkozik 5 most, mint a szövetkezet igazi gazdájához illik. Igv kell gondolkozni a többieknek is. Segíteni kell az új elnököt munkájában, s ki kel! rúgni a szövetkezetben még megbúvó kuiákokat, — E —
