Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-19 / 75. szám

1953 szeptember 19.

SZABAD NO<>RÍn

3

SZILÁRD MUNKAFEGYELMET!

Vonják felelősségre a hanyagokat Kossuth-lejtős dolgozói

Az MDP Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadási mértékének csökkentéséről

Pártunk és kormányunk az .öbbi napokban jelentős intézkedéseket foganatosított dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében. Felhívta azonban figyelmünket, hogy az életszínvonal tervezett, ütemszerű emelése, csakis a tervek rendszeres teljesítésével, fegyelmezett munkával valósítható meg. Mégis az tapasztalható, hogy az élet- színvonal emelkedésének alapjai, a tervteljesítés és a munkafegyelem körül súlyos hibák mutatkoznak.

A Nagvbátonyi Vállalat szeptember 17-ig esedékes havi tervét mindössze 93.7 százalékra teljesítette. A tervlemaradás nagv részben a laza munka- fegyelemből adódik.

A vállalatnál naponta átlagosan 40 dolgozó maradt távol igazolatlanul beosztott munkahelyétől.

Bár a vállalat Kossuth-táró üzemének dolgozói 'óval 100 százalék felett teljesítik tervüket, a Kossuth-lejtős alig éri el a 90 százalékot.

A Kossuth-táró dolgozói megértették, hogy életkörülményeik megjavítása saját kezükbe van letéve. Ezért fegyelmezett, öntudatos munkával harcolnak a reájuk háruló feladatok maradéktalan teljesítéséért. Kossuth-lej- tősön azonban többen vannak olyan fegyelmezetlen dolgozók, mint Dankó István, vagy Péter József, akik már e hónapban 5 napot mulasztottak igazolatlanul. Bihari József háromszor maradt távol munkahelyétől. Kalmár Balázs minden szombaton hiányozni szokott. Eze|c az emberek bár nem közvetlenül a termelésnél és nem is a legnehezebb poszton Vannak; a kapcsolás és a szállítás munkálataival bízták meg. mégis nagv részben az ő hibájuk a- tervtelje- sitésben megmutatkozó lemaradás.

Az életszínvonal emelkedésének gátiói közé tartózik még Csecsödi Nagv Imre, aki szintén csak a lámpák keze’ésével van megbízva. A napokban is megKedden délután két órakor, műszakváltás után több mint 1000 dolgozó gyűlt össze a Salgótarjáni Acélárugyár udvarán, hogv megvitassák; az eddigi eredményeik további növelésével hogyan tudják megtartani a büszke élüzem címet, hogyan segítik elő a párt és a kormány, a dolgozók • életszínvo- na.lára irányuló programmjának megvalósítását. A munkás nagygyűlésen bérces Henrik, a Salgótarjáni Acélárugyár igazgatója elmondotta; „.4 dolgozók a tervek teljesítésével bízó-r nyitották be, hogy készek áldozatot hozni a szocializmus építéséért. Nem véletlen az, hogy , a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói az elmutt negyedéves terv sikeres teljesítése alapján kivívták a büszke élüzem elehet. A szeptemberi terv teljesítése súlyos veszélyben van, d; a gyár dolgozói mégis megígérik, hogy a szeptemberi terv teljesítésével továbbra is maguknál tartják a kohászat legjobb vállalatának kiiáró élüzem címét." Elmondotta, hogy az elmúlt három év alatt csupán az acélgyári dolgozók részére 164 lakást építettek. Építés alatt áll egv 112 lakásos bérház, még 1953-ban megkezdik egy 172 lakásos épület építését.

— 42 életszínvonal további növeléséhez szükséges az is — mondotta — hogy tovább javuljon üzemünkben a termelékenység, hogy egyre olcsóbban termeljünk. Az árleszállítás nagy mértékben megnövelte a dolgozók vásárlóképességét és életszínvonalunk "emelkedését. Egyedül és kizárólag lölünk Hgg, hogy az elkövetkezendő Hőben milyen mértékben javul tolgnzó népünk életszínvonala.

A beszámoló után a gyár folgozói közül sokan szólaltak fel. Ígéretet tettek a terveik ha- íiridő előtti teljesítésére. Kazár lAienc sztahanovista, munka- j-demrendes hengerész a hi- hghengermű dolgozóinak nejben arra tett Ígéretet, hogy

történt vele, hogy miután a lámpakamrába lerakta a lámpákat, műszak közben elment az italboltba és onnan berúgva tért vissza.

De nem kis felelősség terheli Kotroczó János művezetőt, aki azt a feladatot kapta, hogv brigádjával az elmúlt vasárnap kompresszort szereljen be Kossuth-lejtős bányászai termelésének fokozása érdekében.

Kotroczó János művezető és brigádja nem tett eleget a reábízott feladatnak.

Úgy gondolták, most már úgyis megszűnt a pénzbírság, a szocialista munkaerkölcs eárbatip- rása után sem érheti őket veszteség. Es valóban igaz. Kotroczó János brigádját ezután a nagyfokú fegyelmezetlenség és mulasztás után nem érte pénz- büntetés. De nézzük meg, milyen veszteség érte a népgazdaságot és Kossuth-lejtős száz és száz becsületes bányászát és azok családját;

A pótkompresszor beszerelésének elmulasztásával napi, 35— 40 emberrel kevesebbet tudnak a szénfalhoz telepíteni. Szakvélemény szerint

a kompresszor beszerelése mintegy 10 százalékos termeléstöbblethez juttatta volna az üzemet és ezután Kossuth-lejtős nem 91, hanem 101 százalékon állna havi tervének teljesítésével. Ennek következtében Kossuth- lejtős bányászai mintegy 20.000 forintos bértől estek el.

Kossuth-lejtős becsületes dolgozói ne tűrjék tovább az ilyet hanyag, felelőtlen magatartást. Harcoljanak keményen a fegyelmezetlenség minden megnyilvánulása ellen. Vonják felelőssé^g- re Kotroczó Jánost, Dankó Istvánt. Péter Józsefet, Bihari Józsefet és Kalmár Balázst. Minden erejükkel küzdjenek tevők rendszeres teljesítéséért és következetesen teremtsék meg az életszínvonal tervszerű emelésének gyakorlati a'apját, a folyamatos tervtel jesHéat.

a lemaradást, az. év hátralévő részében letörlesztik, sőt tervüket tú| is teljesítik.

— 4 hideghengermű dolgozói mindig teljes erővel sorakoztak. fel pártunk célkitűzéseiért. Vállalásainkat azonban csak ügy tudjuk teljesíteni, ha az eddigiektől eltérően lobban biztosítják üzemünk részére az alapanyagot, nem úgy mint eddig. A magam részéről vállalom, hogy az eddigi 160 százalékos teljesítményemet 165 százalékra fokozom. Ezzel válaszolok a pártnak és a kormánynak az ■újabb árleszállítására.

Szax Ferenc drótkötő arról beszélt, hogy az' élüzem cím megtartásáért tovább kell fokozni a harcot, majd ezeket mondotta:

— 4 jobbléthez az szükséges, hogy a gyár dolgozói is megértsék és magukévá tegyék: a munkafegyelem megszilárdítását, a termelésre megadott 480 perc teljes egészében való kihasználását, meg kell szüntetni a lógást, a késönjövé,st, az igazolatlan hiányzást. Ha ezt valóra váltjuk megvalósíthatjuk a többtermelést, amelyen keresztül minden dolgozó jobban él.

Patakfalvi Gusztáv dróthúzó elmondotta, hogy a dróthúzóüzem azelőtt, nagy mértékben segítette a gyár tervteljesítését.

— Három hete azonban sem anyag, sem áram nincsen. így nem tudjuk tervünket teljesíteni, nem tudunk több termeléssel válaszolni a párt és a kormány újabb intézkedésére az árleszállításra. Pedig ha számolunk, akkor az új árleszállítás egy-egy családnak is évente sokszáz forintot jelent. Ha többet termelünk, az árleszállítás következtében többet is tudunk vásárolni. Mi azt kérjük a gyár vezetőségétől, hogy valósítsák meg az egyenletes anyagbeadást és mielőbb szüntessék meg az áramhiányt.

A munkahelyi váltásért küzdenek csipkés! bányában

A csipkési bányában ebben a hónapban négy igazolatlan hiányzás volt. Ez komoly szégyenérzést váltott ki az üzem vezetőibő! és dolgozóiból. Sárai Lajos üzemvezető az egyik hiányzót, Puporka István csille- kapcsolót, azonnal behívatta magához. Amellett, hogv elmondta, milyen veszteséggel jár ez az ő számlára is, arra is figyelmeztette, hogy

bár a pénzbírságot eltörölték, de van enné! súlyosabb is, az, ha az üzem dolgozói ki fogják közösíteni maguk közül.

A beszélgetés nem maradt hatás nélkül. Puporka István azóta ígéretéhez híven, becsületesen dolgozik és nem mulaszt igazolatlanul.

Az üzem vezetősége küzd a melegcsákányváltás megvalósításáért is. Vannak az üzemben olyan csapatok, amelyek már megvalósították a munkahelyi váltást és ez nemcsak termelésükben. de keresetükben is megmutatkozik. Nyerges Lpjos például 62.90. Bozó József 66.80, Kotroczó Lajos 53.31 forintos napi keresetet is elérnek. Ezeket a kereseteket az üzemvezetőség kiírja, mellette pedig olyanokét, mint Nádasdi János Istvánét, aki nem megy időben munkahelyére és emiatt is. majdnem fele, 33.65 forint a napi keresete. Emellett

az üzem vezetősége megköveteli, hogy a munkahelyi váltásban maguk az aknászok járjanak az élen.

A termelési értekezleteken is beszélnek a melegcsákányváltás fontosságáról. A feladat itt még az, hogy a műszaki dolgozók, aknászok is ismerjék, hogy milyen hatással van az a dolgozók keresetére és ennek birtokában bizonyosan eredményescDb lest munkájuk is. /

hony valóra válthassuk a röp- gyűlésen tett fogadalmunkat.

A gyűlésen felszólalt Nógrádi Sándor altábornagy, a Magyar Dolgozók Pártia Közoonti Vezetőségének tagia, aki a Párt Közoonti Vezetősége nevében üdvözölte a gyár munkásait, alkalmazottait, műszaki vezetőit. Felszólalásában Ígéretet tett arra. hoo-v a dolgozók által felvetett jogos követelések orvoslására megteszi a kellő intézkedéseket, hogy a dolgozók a terveiket az életszínvonal további növeléséhez maradéktalanul teljesíthesék.

— 4 gazdasági élet olyan fejlődését kell biztosítanunk — mondotta — hogy a jelenlegi árleszállítások után ne következhessen be megállás, hanem az életszínvonal tovább emelkedjen és pedig újabb árcsökkentés útján. Ezzel egyidejűleg valamennyi öntudatos dolgozónak legyen gondja arra, hogy az egész iparban és a mező- gazdaság szocalista szektorában megszilárduljon' a munka- fegyel'em, a felelősségérzet, a selejtmentes, ió minőségi munkáért és a munka termelékenységének állandó emelkedéséért, A pártnak az a jelszava: „Termelj többet, jobban élsz!", most fog igazán érvényre jutni, miután a párt és a kormány felismerte, hogy minden előrehaladásnak a szocializmus építése terén, a dolgozók életszínvonalának állandó és folytonos emelkedésében kell kifeiezésre jutnia. Ma már arra kell irányt venni, hogy egyre bőségesebben el tudjuk látni a dolgozókat és mindenekelőtt a munkásosztályt, minden olyan áruval, ami fontos az életben. 4 dolgozók mélyen megvannak győződve róla, hogy helyes úton járunk, és hogy a párt vezetésével maradéktalanuj megvalósítjuk az előttünk álló feladatokat — fejezte be beszédét Nógrádi Sándor altábornagy.

(So.)

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége javasolja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának, illetve ennek útján a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az eddig érvényben lévő begyűjtési rendszer megváltoztatását. A begyűjtési rendszert olv módon keli megváltoztatni, hogv az új begyűjtési rendszer több évre előre állapítsa meg a termelők beadási kötelezettségét s ezáltal fokozott biztonságot adjon a mezőgazdasági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és méginkább a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének mértékét s ezáltal tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékeknek az eddiginél sokkal nagyobb részét értékesíthessék a termelők szabadpiacon. Mindezek révén jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, nőjön a növénytermelés és az állattenyésztés hozama és ezzel együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezetekben tömörült s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala.

Fentieknek megfelelően, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az úi begyűjtési rendszer irányelveiként a következőket javasolja:

1. Az úi begyűjtési rendszer három évre, tehát 1954 január 1451 1956 december 31-ig terjedő időszakra előre határozza meg a termelők termény-, sertés-. marha-, baromfi-, tojás-, tej- és borbeadási kötelezettségét. A kát. holdanként megállapított beadási kötelezettségeken a hároméves időszak alatt változtatni nem lehet. A beadási könyveket három évre adják ki2. A termény-, élőállat és állati termék-beadási kötelezettsége; a szántó és rét együttes területe. míg a borbeadási kö'ele- zetíséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlőt és gyümölcsöst (kertet), valamint a legelőt teljesen mentesíteni keil a terménv- és élőállat- és állati termék beadási kötelezettség aló!.

3. Csökkenteni kell elsősorban a termelőszövetkezetek (csoportok). továbbá az egyenleg gazdálkodó termelők egv kát. holdra előírt beadási köteiezett- ségét az 1952. évi 25 számú törvényerejű rendeletben eredetileg megállapított beadási kötelezettséghez viszonyítva. A csökkentés mértéke a következő legyen:

a) A terménvbeadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 25 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 15 százalékkal, míg az egvéniieg gazdálkodó termelőknél mintegy 1Ü százalékkal csökkenjen.

b) Az élőállat- és állati termékek (sertés-, marha-, baromfi-, tojás- és tef) beadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III. tipusú (ermelöszövetkezeti csoportoknál mintegy 30 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 20 százalékkal. míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 15 százalékkal csökkenjen.

c) A tehénállomány után megállapított beadási kötelezettség a 8 kát. holdnál kisebb egyéni gazdaságoknál, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartóknál, mintegy 25 százalékkal csökkenjen, a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát pedig teljesen mentesíteni kell a tejbeadási kötelezettség alól.

d) A borbeadási kötelezettséget az önálló termelőszövetkezeteknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 50 százalékkal, míg az egyéni gazdaságoknál — beleértve az I. és H. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait is — mintegy 25 százalékkal alacsonyabban kel] megállapítani. A termelőszövetkezeti tagok háztáji szőlőterületeit teljesen mentesíteni kell a borbeadási kötelezettség alól.

e) Az iVonnan alakul; termelőszövetkezetek és I., II., III. típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítése érdekében a fentiek szerint csökkentett élőállat-, valamint ál’ati termékbeadási kötelezettségből a

megalakulástól számított egy év tartamára további 20 százalék engedményt kell nyújtani.

4. A terménvbeadási kötelezettségét a következőképpen kell megállapítani;

a) A beadási kötelezettség megállapítása a kát. jövedelem’ és a földterület nagysága alapién történjék s az így megállapított kötelezettséget felemelni nem 6zabad.

b) A beadási kötelezettség megállapításánál kizárólag a szántó- és rétterület nagyságát, valamint annak kát. jövedelmét kel! alapul venni.

Az úgynevezett birtokcsoportba sorcJásnál az egyéb művelési ágakat (legelő, szőlő, gyümölcsös (kert), erdő és nádas) figyelmen kívül kell hagvni és meg kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyümölcsös (kert) négyszeres területtel történő számításba vételét.

c) Engedélyezni kell, hogy megfelelő állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek takarmánybeadási kötelezettségüknek szabad választásuk szerint sertéssel is eleget tehessenek.

d) A termelőszövetkezetek rizsterületét mentesíteni kell mindennemű más beadási kötelezettség alól azzal, hogv előirányzott rizstermésük 80 százalékát be kell adniok. További kedvezményként minden kát. hold rizsterület után további 2 kát. hold szántóterületet kel! mentesíteni a terménybeadási kötelezettség alól.

5. Az élőállat- és állati termék beadási kötelezettséget a következőképpen kell megállapítani:

a) A beadási kötelezettséget egységes hűs-kg-ban kell előírni. A termelőszövetkezetek, valamint 3 kát. holdnál nagyobb területű egyéni gaedaságok kü- lön-küten, meghatározott menv- nyiségü sertést, marhát, baromfit. illetve tojást adjanak be, azzql. hogv m.-whabcadasi kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel, julival, baromfival és tojással is teljesíthetik. A 3 kát. holdnál kisebb területű gazdaságok köte’ezettségei teljesítésének megkönnyítésére engedélyezni kell. hogv teljes húsbeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel (30 kg-nál nagvebb súlyú süldővel is), iuhval. baromfival, tojással és sertészsírral is teljesíthessék.

b) A sertésbeadásná! lehetővé kell tenni, hogv a beadási kötelezettségen felül beadott súlytöbblettel a termelők szabad választásuk szerint teljesíthessék a következő évi kötelezettségüket vagv a súlytöbbletért magasabb állami szabad árai kapjanak. Azt is meg kell engedni. hogv többen társulva teljesíthessék sertésbeadási kötelezettségeiket, ^

c) Az 5 kát. holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó többervermekes dolgozó parasztok húsbeadási kötelezettségét csökkenteni kell azzal, hogv az általuk eltartott 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási kötelezettség feierészét. mig a negyedik gyermek után az egész húsbeadási, kötelezettségét el kell engedni.

d) Az egyéni gazdaságok, valamint a gazdasággal népi rendelkező tehéntariók te:be- adásj kötelezettségénél a második és további tehénre — az eddigiekkel özemben — beadási kötelezettséget nem kell előírni.

e) Minden megkötés nélkül engedélyezni kell a tejnek iuh- teffel és iuhgomolyával való helyettesítését.

6 Az MDP Központi Vezetősége javasolja, hogv a m'nisz- tertánács módosítsa a haszonbérbe vett ál'ami tartalékföldek beadási kötelezettségét megállapító, 1953 augusztus hó 2-án megjelent 42/1953. számú mi nisztertanácsi rende’etet, ameiv az állami tar'.alékföldek után az 1952. évi 26. számú törvény-- erejű rendeletben előírt teljes terménv-. élőállat- és állati termékbeadási kötelezettség teljesítését írta elő

a) A tartalékföldek után a beadási kötelezettséget az 1954. évi január 1 —1956. évi december 31. közötti hároméves időtartamra ugyancsak vátto-.

zatlan érvénnyel kell megállapítani.

b) Terményből az 1952. évi

26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyílva a haszonbérbe vett állami tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 30 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani.

További beadási kedvezményt kapjanak a 0—6 aranykorona közötti kai. jövedelmű állami tártálékföádek bérlői azzal, hogy az 1952. évi 26. számú törvényerejű rendeletben eredetileg előr írt beadási kötelezettségükhöz viszonyítva terménvbeadásukat 40 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani.

c) Élőállatból és állati termér kékből az 1952. évi 26. 6zámú tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 50 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani, azzal, hogv az 1954. évben további kedvezményként még 25 százalékkal, összesen tehát 75 százai iékikai alacsonyabb kötelezettséget teljesítsenek.

További kedvezményt kapjanak az élőállatok és állati termékek beadásánál is a 0—6 aranykorona közötti alacsony kát. jövedelmű állami tartalék-, földek bérlői. liven tartalék- földek után az 1952. évi 26. tvr- ben eredetileg előírt beadási kötelezettséget mintegy 75 százalékkal alacsonyabban keli megállapítani, azzal, hogv az 1954. évben mentesül jenek az élőállat- és állati termékbeadási kötelezettség alól.

Jelentős további könnvitési kell nyújtani az állami tartalékföldet bérlők számára azzal is. hogv élőái'at és állati termékbeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint bármilyen állattal vagy állati termékkel teljesíthessék.

d) A haszonbérbe, vett állami tartalékterületeket a tejbeadásu kötelezettség alól mentesíteni kell.

e) A haszonbérbe vett állami tartalékterületeket nem szabad hozzászámítani a bérlő saját vagv más haszonbérbevett terűtekhez, tehát terménvbeadási kötelezettséget kizárólag a bérbevett tartalékföld területe és kát. jövedelme szerint kell megállapítani, függetlenül attól, hogv a bérlő milyen nagvságú egvéb területen gazdálkodik.

f) Az állami tartalékföldekre biztosított kedvezményeket termelőszövetkezetek haszonbérleténél az 1952, évi 26. számú tvr- ben termelőszövetkezetek számára előírt teliesbeadási kötelezettség. mig a dolgozó parasztok haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú tvr-ben dolgozó parasztok számára előírt teljes- beadási kötelezettség alapján kelt kiszámítani.

7. Az úi begyűjtési rendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb !e- gven mind a beadásra kötelezettek. mind a begyűjtő szervek számára és ezáltal is biztosítsa azt, hogy a termelők maguk is ellenőrizhessék a kötelezettsé- ge'k törvény szerinti megáll am-- tását.

8. Az eddigi forgalmi korlátozásokat meg kell szüntetni és engedélyezni kell, hogv a termelők beadási kötelezettségük teljesítése mellett terményből, élőállatból, baromfiból, tojásból, tejből és borból feleslegeiket minden megkötés nélkül, szabadon hozhassák forgalomba.

★

Tekintve a mezőgazdasági termékek begyűjtésére vonatkozó törvényerejű rendelet rendkívüli jelentőségét, a magyar mező- gazdaság fejlődésére, a parasztság életszínvonalának emelkedésére. valamint az ország lakosságának ellátására — a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége szükségesnek tarifa, hogy az új begyűjtési rendszert részletesen szabályozó törvényereiü rendelet legkésőbb ez év október 15-ig kiadásra kerül tön.

A Magyar Dolgozók Párljá* nak Központi Vezetősége megj van győződve arról, hooy a mezőgazdasági termékek begyűjtésének úi rendszere országunkban még szilárd? bbá teszi a munkás-paraszt szövetséget, amely a Magyai Népköztársaság megingathatatlan alapja.

____u.

___

ff

Tő

lünk függ életszínvonalunk további emelkedése“

— A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak üzemi gyűlése —