Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-19 / 75. szám

4

SZABAD A'OGR'4d

1953 szeptember 19.

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

vezetőségre és a termelőszővetHazánk felszabadítása, a* nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia áilamrendjenek kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogv a magvar dolgozó parasztság elindul ion az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban csak úgv l-ehet jobbá, könnyebbé, 6zebhé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát. növénvvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemi! termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak iólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, ió iskoláit és óvodát, könyvtárat, mozit, egyszóval kultúrák, jómódú életet.

A nagy üzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó Parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szőve:kezetekben való társulással biztosíthatja magának a nagvüzemű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termeié« jobb eredményei a termelés minőségének a megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a terme1 ős zöve tk ez etekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és iólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat arra. hogv önkéntes elhatározásunkból, a jelen a’apszabá’v szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk.

I.

Célok én feladatok

1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogv a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a föidek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmezőségét. s ezzel maguk és családjuk számára a jól dolgozó középparasztok életszínvonalán lényegesen meghaladó jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A .terme!öszöve‘kézet tagjai kötelezd magukat hogv m nden erővel fejlesztik közös gazdaságukat. megvédik és növelik a közős termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezett, ségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogv gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok elölt vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egvesített erejükkel kivívják a győzelmet a kulákok, a kizsákmánvolők, a dolgozó nép valamennyi ellensége felett, hogv a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes, ió élete a falun mielőbb megvalósuljon,

II.

A földről

2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló összes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják. A termelő- szövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszonéi vezetében. haszonbérleté- beri vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével;

b) az állam által tartós és ingyenes használatra a termelő- szövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezelésébe, használatába adott föld.

A termelőszövetkezet a közös használatában lévő földekről fö'dkönyvet vezet. amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés. sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott ve tés'or gonak megfelelő táblákra osztja.

4. A termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban élő család jogosult V2— 1 kát. hóid földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a- közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében keil kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodás: területétől teljesen el keli különíteni.

A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül tévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint 3 be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 kai. holdnál több nem lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli.

III.

A termelőeszközökről

5. A termelőszövetkezetekbe lépő tag, illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összes igásállalait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait;

b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép. borona, fű- kaszálógép, melegágvj felszerelés stb.) — a kisiparos valamennyi munkaeszközét;

c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez’ szükséges vetőmagot;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt:

e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

6. A termelőszövetkezetben a háztáji gazdaság céljára minden család lu.ajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek;

b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok;

c) egy tehén és egykét nö- vendékmárha, egykét anyakoca szaporulatával, évente három- négy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád.

Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igpállai- ra vagy egyéb gazdasági íe szerelésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezésre bocsátja.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jeenlétében leltárba kel! venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszövetkezet elnöke és a belépő tag írják a á. A je tár egvik példányát a belépő, tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóvá-' hamvasa végett a közgyűlés elé ke l terjeszteni.

A közős tulajdonba adott termelőeszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik.

8. A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági . felszere.és értékének 35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kel! csatolni. A termelőeszközök ezen felüli értékét a tehenek és anyaseríések után egy éven be ül, a ló- és egyéb á latok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyen.o részletben a tag részére ki kel! fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár.

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó do gozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven be! ül igás- és haszoné, latéit, valamint gazdasági íeiszere ését — a rendes gazda kodás kereteit meghaladó mértékben — eladta vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a teltétellel lehet felvenni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eadott állatok és felszerelés ér.ékének 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőmagot ped:g egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni.

IV.

A tagságról

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők azjpari munkások családtagjai, továbbá a mező-, szőlő- és kertgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, valamint olyan ipari munkás, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára a termelőszövetkezetnek szüksége van.

Uj tagot az év folyamán bármikor lel lehet venni.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kérni. A nyilatkozatban. ha a belépő családfő, fel kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, vaianrnt a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő mellett, annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha főfoglalkozásuk a földművelés és közös háztartásban, élnek.

A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

!2. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként [elvenni ki- zsákmánvolókat. kulákokat, spekulánsokat és a választójoguktól megfosztott személyeket.

13. A termelőszövetkezeti tag jogai:

a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit. lavaslataft előterjesztheti;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés il’eti meg a termelöszöve;kezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és iutta'ásokat. amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biztosít;

d) a közös használatba adott saját földje után pénzben földjáradék illeti meg;

e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei:

a) az. alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak ponlos betartásával mindenkor kellő időben, ió minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendiének;

b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles szeméi vesen résztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 —• munkaegységet teljesíteni; a- kötelező munkaegységekből a növényápolás ideiére legalább 40, aratás-cséplés ideiére 30. az őszi termésbeta- karítás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint arra törekszik, hogv a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagvon megőrzéséről és karbantartásáról. azt minden kártevéstől megóvja.

15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb, írásban köteles a vezetőségnek bejelenteni.

A kilépő' tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt fö'dieibfil. vagy a tagositoít terület szélén azonos értékű földet kel! kiadni, mint amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egvéb elszámolás a gazdasági év végén történik. A beadott élő- és holtfelszere'és értékének 35 százalékon felüli, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan reáeső részt meg kell térítenie a termelőszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait és tőle a termelőszövetkezet álla! juttatott háztáji földet meg kell venni.

A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában résztvenni.

16. A terme!ös-zövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kár. okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok háromnegyed rés? ének jeien'étében hozhat. A kizárásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hogv hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földiét k:'- adnt. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlése a kizárt tagot az általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártérítést részesedéséből levonhatja.

V.

A termelőszövetkezet Tcietése

17. A termelőszövetkezet legfőbb igazga'ási szerve a közgyűlés. amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlésen a termelőszövetkezet ta.g ai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet nvnden tagját — a nap’rend közlésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharJ mada’ jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza'.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egvszer köteles összehívni, ezenkívül össze kel, hívni minden olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja', illetve a tagok egvhar- madrésze. vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, így különösen:

a) megválasztja és felmenti a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, vaianrnt az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a, helyi munkanormákat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által íel-'esített munkaegységre jutó terménymennyiséget és pénzösszeget;

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állam; vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és^ kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felöl;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik- legfőbb alape've. s ezt senki sem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorol: ügyekben a vezetőség és az e'nök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a

kezet minden tagiára kötelezők.

19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelő« zövetkeze.ben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammá’ szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért.

A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet e'nöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogs zaba ívok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapján. a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít. amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel e"vütt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni. a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzóit összegek reride'te'ését.

A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési összegeknek leg- feljebb_ 70 százalékát folyósíthat ia mindaddig, amíg a termés- kilátások nem tisztázódtak.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót ielö! ki, vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett.

22. A termelöszöve’kezet önálló logi személv. »aját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a köz gyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja. A folvószám’áró! pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevét el- kiadási költségvetés alapján le- he( kiutalni.

23. Az elnök, a brigádvezetők, e munkacsapatvezetők, a könyvelő _ és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön -munkájukért a közgyűlés munkaegységben kifejezett tiszteletdíjat állapíthat meg.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ.. Az el'enörzö bizottság rendszeresen ellenőrzi az a’apszabály betartását. a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdá'kodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, a:z egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondos'1- kodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, a: szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és a'zt más szervek is tiszteletben tartsák.

VI.

A termelőszövetkezet működése

26. A közös termelés alapja a termelőszövetkezet éves termelési terve, amelvet a vezetőség készít el és a közgyűlés liagv jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv. alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal array hogy:

a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termöere* jenek állandó növelésével, mélyszántássá'! a fellett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és töl végzett növényápolást munkákkal. másodvetésű növények termelésével, a termények veszteségnélküli betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával;

b) vetésre a legjobb, tisztított vetőmagvakot használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jói előkészített és gondosan müveit táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gép* állomással kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinak a termelőszövetkeze ben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszál á- solásáról, biztosítják a trakto- rok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását;

d) állatfajonként á'lattenyész-- tőfarmot létesítenek, fejleszt’k a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zootechnikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jó- minőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmány-termelést. a réteket és legelőket feljavítják:

e) a tagok munkájának, b termelőszövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak 'egteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (is* tálló. sertés- és baromfió!, magtár, brigádszállás stb.)

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogv:

a) a lagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását-;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigád- vezetők, állattenyésztők, arató- cséplőgépkezelők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédál'atorvosok, könyvelők és egyéb jólkéozett szakemberek kerüljenek ki;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közős munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesütését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak' a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napköziotf- honok létesítésével megkönnyítik a nők számáré a termelő- szövetkezet munkájában való

részvételt;

e) állandóan eme'ik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát, ennek érdekében megszervezik az újságok; fo yóira'ok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szórakozóhelyiségekei létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A munka megszervezése,

értékelése és a munkafegyelem

29. A terrnelőszö\'e;kezefben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés álfa'* elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igénybevenni, aki szakképzettséggel (agronómus, zootechnikus, köny. ve.ő, építési szakemberek stb.) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet a'apvető munkaszervezeti egysége a brigád. A ve(FoLytatás az 5. oldalon)