Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)
1953-08-08 / 63. szám
2 SZABAD NOÍ. R'ÍD 1953 augusztus I. PARTMUNKA TAPASZTALATAI A Rónai Szénbányák kommunista aktívái megvitatták pártunk, kormányunk programmját XT edves elvtársak! A Rónai ^ Szénbányák kommunista pktívái megvitatták pártunk és kormányunk programmját. Megállapítottuk, hogy a Programm megvalósítása terén vállalatunk dolgozói szép eredRosszul szervezték a taggyűlést Kazáron szolgálhatja a nevelést és a szórakoztatá: . Rámutattak arra is, hogy Salgóbánya-telepen milyen áldatlan állapotok uralkodnak a lakás kérdésben, vaa- mint airra, hogy Cered és Poményeket értek el. Az első fél- SonU községek dolgozói számára kereskedelmünk nem biztosítja megfelelően a szükségletek kielégítését. Azért írtam meg az aktívák által feive.ett hiányosságokat bővebben, hogy azok is értsenek belőle, kiknek közvetlenül szól, hogy még jobban gondoskodjunk a dolgozók szociális és kulturális igényéről, egészség- védelméről. évi tervet 101.1, a második negyedévi tervet 105.3 százalékra teljesítettük. Július hónapban egy-két nap kivételével teljesítettük a napi terveket. A vállalatnál nem egy dolgozó más- félszeresére, kétszeresére telje, gíti napi tervét. Az elmúlt hónapban egyetlen igazolatlan hiányzás nem volt, ami azt mutatja. hogy ez ellenségnek, a munkaiegyelem elleni Támadása a programmal kapcsolatban pem járt sikerrel. Vállalatunk kommunista aktívái elmondolták, hogy a dolgozók előtt világos: a kormány- programra továbbra is a szocializmus építését szolgálja, kielégítve a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. Az aktíva értekezlet kemény bírálattal mulatott rá a hiányosságokra is. Elsősorban arra, hogy augusztus első napjaiBalázs István pérbUtkár, Sál góbénya J úlius 26-án Kazár községben taggyűlést kelleti volta tartani. Jedlicska elvtárs, a községi pártszervezet titkára, a laBdarúgómérközésen, két órával a taggyűlés időpontja előtt érdeklődőit tőlem, hogy hol tartjuk a taggyűlést. Én rendkívül meglepődtem ezen a kérdésen, nem is tudtam, hogy taggyűlést kell tartani. Meglepő volt számomra, hogy a falusi pártszervezet kommunistái, vezetői semmi súlyt sem jeklettek a taggyűlés előkészítésére, arra, hogy Rákosi és Nagy Imre elvtárs beszédéi a község dolgozó parasztjai világosan megértsék. Budai elvtárs, a járási pártbizottság küldötte, a taggyűlés előadója is 5 óra tájban elment haza, látva, hogy a tag- gyűlést szervezés hiánya miatt nem lehet megtartani. Mindezekért a felelősség elsősorban a járási pártbizottságot terheli, amely július 25-én este 10 órakor értesítette a falusi pártszervezetet a taggyűlés idő pontjáról. Ezt a mulasztást csak súlyosbítja, hogy az üzemi párt- szervezetet egyáltalán nem értesítették. Üzemi szervezetünk eddig is a legnagyobb segítséget nyújtotta a falusi alapszervezetnek. Most pedig különösen nagy támogatásra lett volna szüksége, hogy a község 260 kommunistáját a legnagyobb mezőgazdasági dologidőben mozgósítsuk pártunk és kormányunk gazdaságpolitikájának megvitatására. Javaslom, hogy a járási pártbizottság tűzze újra a községi pártszervezet elé feladatként a taggyűlés megtartását, ne engedje, hogy az alapszervezetek legmagasabb fóruma, a taggyűlés, elmaradjon. Geese István bányaüzemi párttitkár. Kazár Aktív, harcos partéieiet a balassagyarmati I. körzetben A balassagyarmati I. körzet aiiapszervezete körülbelül 120 tagból áll. Az alapszervezetnek sok népnevelője van, mégis egy-egy alkalommal csupán 25—30 íő jelenik meg az értekezleten. A II. kongresszuson pedig Rákosi elvtárs azt mondotta: ,fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, ban vállalatunk napi tervét nem a példamutatást, az dldozatkészteljesítette. A szénszál Utó kötélpályán az utóbbi napokban 30—40 csillével kevesebb volt, mert a Szolgáltató Vállalat nem gondoskodott időben kijavításukról. Kommunista aktíváink állást foglaltak amellett is, hogy a félévvel ellőtt Nagybáiony- nak átadott é. iszakképzett vájár ügyében is intézkedniük kell a vezetőknek. Ezeknek fele ugyanis már otthagyta a nagybátonyi Szemet, mert a nagy távolság miatt napi munkaidejük 14—15 órát is kitesz. A hiba elkövetőinek most be kel! látniok, hogy a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás érdekében változtatni kell ezen a helytelen állapoton. Értekezletünk főbbek között még foglalkozott azzal is, hogy Róna községben ahol 30 éve villany világit, most gyertyánál vakoskodnak és emiatt a község körülbelül 40—50 rádiója nem séget, a bátor elszántságot. Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának!" Rákosi elvtárs e tanítását megszívlelhetnék a balassagyarmati I-es körzet párttagjai és népnevelői is. Ha megnézzük az alapszerv munkáját, bátran megállapíthatjuk azt, hogy pártmunkát a tagságnak csak a 30 százaléka végez és ha 20 százalékot veszünk olyanokat, akik öregségüknél és betegségüknél fogva, párimun- kát nem tudnak végezni, akkor azt látjuk, hogy a balassagyarmati I-es körzetnél 50 százalékot tesz ki az olyan tagok szárra. akik csak fizető automaták, de> pártmunkát egyáltalán nem végeznek. Nézzük meg, hogyan nevelt a< vezetőség a tagokat. Megállapíthatjuk azt, hogy nap, mint nap beszélgetnek, agitálnak a- vezetők, a tagság ilyenkor meg is ígér mindent de persze az ígéret csak ígéret marad. lev történt ez id. Baska Jánosnál ísj aki taggyűlés helyett a vendéglőben mulatott, s mikor a vezetőség behívatta, elbeszélgetett vele, Ígéretet tett, hogy meg fog javulni és rendszeres látogatója lesz a taggyűlésnek. De a legközelebbi taggyűlésen újra kocsmázott, tehát nem tartotta be ígéretét. Rákosi elvtárs azt tanítja: „Aki most a nyugodt, biztos fejlődés mellett már tétovázik lemarad, az ellenség uszályába kerül, az kritikus helyzetekben még ke- vésbbé fogja megállni helyét, s csődöt mond." Ez a tanítás persze vonatkozik az egész tagságra., vonatkozik ez még- Tóthné e'vtársnőre is, aki egyébként is az MNDSZ titkára, mégis ha népnevelőértekezletre kell menni, arra hivatkozik hogy ő vasárnap délelőtt 8 órakor nem ér rá népnevelő munkát végezni. Ezt az érvet Ba.lázsikné is elmondhatná hiszen főzési gondjai neki is vannak, mégis tud időt szakítani arra, hogy népnevelőmunkát végezzen. Vagy itt van Griinber- ger elvtárs, aki csoportjával együtt segíti a dolgozó parasztokat, ellátja őket jó tanácsokkal, elintézi ügyes bajos dolgaikat. Ennek aztán meg is van az eredménye, mert az ő utcájában jó halad a. másodvetés, de jó haladt ai cséplés és a begyűjtés is. Dolgozó parasztjaink már valósággal keresi« Grünberger elvtársat. Jó eredményt érnek el a. népnevelő munkában, még Vida Árpád, Tóth György, Petényi elvtársak is. Fe!ü:ötfe a balassagyarmati I. körzet tagsága között az a téves nézet a fejét, hogy az alap- szervezetnek meg vannak a maga népnevelői, a többire tehát nem tar.ozik a népneveié«. Ez persze helytelen nézet, mert minden. párttagnak népnevelőnek is kell lenni. A másik súlyos hiba pedig az, hogy a tagság egyáltalán nem bírálja » vezetőséget. Nem lehet elhinni, hogy a balassagyarmati I-es körzet párttitkára, Desztics László elviére ne követne el hibát. A tagság feladata, hogy bírálatával, jó meglátásaival segítse a pártmunkai megjavítását. De ne csak a vezetőséget, hanem egymást is bírálják az elvíársak, mert ezzel nagyban elősegítik egymás munkáját is. A balassagyarmati járást és városi pártbizottság sok esetben megfordul ugvan az alapszervezetnél ellenőrizni, meg is ad minden segítséget, mégis, hogy ezek a hiányosságok fennállnak annak tudható be, hogy nem beszélgetnek el egyénileg a párttagokkal, nem tanítják, nem nevelik Siket úgy, mint ahogy azt párttagjaink elvárnák tőlük. , Nagyobb körültekintéssel és tervszerűséggel használjuk a bányászati faanyagokat A z anyagokkal való takaré- **kos bánásmód a szocialista gazdálkodás sajátos módszere. Bányászüzemeinknél azonban még igen súlyos hibák mutatkoznak e tekintetben. Különösen nem kielégítő a faanyaggal való gazdálkodás. A bányája a széntermelési tervek rendszeres teljesítésének fontos eszköze. A széntermelésnek e fontos kellékét külföldről importáljuk drága valuták és magyar termékek árán. Mégis az tapasztalható, hogy egyes üzemeknél megengedhetetlen pazarlás folyik, igen sok dolgozó van, aki öncélból, minden lelki- ismeretfurdalás nélkül földara bolja az értékes bányafát és gyujtósnak viszi haza. Nem gondol arra, hogy a következő műszakon ennek hiányában több csille szén esik ki a csapat, termeléséből és ezzel egyidőben csökken a keresetük is 1953 első» felében a megelőző év azonos időszakához képest a lomb- és fenyőbányafa felhasználásánál 14.7 százalék emelkedés mutatkozik. Ezzel a jóváhagyott féléves tervdukomentációt 10.3 százalékkal léptük túl. Még ennél is rosszabb képet mutat azonban, a fenyő- és lomb-szél- deszka, valamint a bordaía fel- használása. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 1953 első félévében 31.4 százalékkal emelkedett a felhasználásunk és ezzel a betervezett mennyiséget 47.3 százalékkal túlléptük. A fenyő- és lombjü- részáru egész évre jóváhagyott keretét pedig június 30-ig bezárólag már 79.4 százalékban kimerítettük. I^íindez annak a következ* * menye, hogy a széntermelő vállalatok vezetői és dolgozói nem fordítottak kellő gondot a faanyagok célszerű és takarékos felhasználására. A ká- nyási yállalatnal például az első félévben mind a faanyag igényléseknél, mind azok kivételezésénél a legnagyobb fe’előtlenség uralkodott. Több eseiben olyan méretű bányafákat is kivételeztek, amelyeknek a mérete nem felelt meg a célnak. Ezeket lelketlenül félredobták, 6 ezeknek nagyrésze még ma is használaton kívül, a külszínen és a bánya mélyén hever. De nem helyes az a módszer sem, amit a nagybátonyi vállalatnál alkalmaznak. Itt teljes idegenkedéssel fogadA demokratikus Vietnam sikerei A vietnami nép nyolc esztendővel ezelőtt lerázta a gyarmati elnyomás igáját és 'kikiáltotta a független Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A francia gyarmatosítók fegyverrel próbálják újra íeigázni a vietnami népet, meg akarják akadályozni, hogy kivívja hazája teljes szabadságát, függetlenségét, meg akarják semmisíteni a vietnami dolgozó tömegek érdekeit szolgáló demokratikus átalakulást A hős vietnami nép fegyvert ragadva küzd a gyarmati rabság ellen. A háború tüzében megszületett és összekovácsoló- dott a vietnami néphadsereg. Ma már az ország területének 90 százaléka a vietnami nép kezében van. Az ország 22 millió lakosa közül 20 millió felszabadult területen lakik. Évről évre növekszik a vietnami nép ereje. A szabadság és nemzeti függetlenség kivívása érdekében a vietnami hazafiak a Nemzeti Felszabadulás Egységfrontjába tömörülnek. Az Egységfronthoz tartozik a munkapárt, a demokrata és a szocialista párt, • Vietnami Szakszervezeti Szövetség, a parasztszövetség a nőszövetség, az ifjúsági szövetség, az értelmiségiek szövetsége, » katolikusok szövetsége, a buddhista társaság és még sok más szervezet A munkapárt vezette Nemzeti Felszabadulás Egységfrontjának alapja a szilárd munkás-paraszt szövetség. Még folyik a véres háború az elnyomóik ellen, de Vietnam népe már építi új életét. A vietnami dolgozók erejük legnagyobb részét az ellenség szétzúzásának szolgálatába állítják. „Mindent a frontért, mindent a győzelemért” — ez a Vietnami néptömegek jelszava. Óriási hazafias lendülettel dogoznak a munkások, parasztok és értelmiségiek a hátországokban Hatalma« erőt öntenek békéjük azok a roppant változások, amelyek a népi hatalom fennállása óta végbementek. Vietnam a múltban teljesen elmaradott, félfeudális ország volt. gyarmatosítók uralma rányomta bélyegét az ország egész életére. A gyarmati elnyomás következtében Vietnamnak nem volt korszerű ipara. A földművelést primitív eszközökkel folytatták. Emellett a francia monopoltőkések a nagyobb profit kedvéért sokmillió hektár földön rizs helyett kendert és ricinust termeltettek, s így éhezésre kárhoztatták a lakosságot. Vietnam termékeny földje csaknem teljes egészében a maroknyi kizsákmá- nyWó'k kezében volt. Mintegy 700 gyarmatosító birtokolt 377.000 hektár földet. Vietnam a francia gyarmatbirodalom mezőgazdasági és nyersanyagszállító függvénye volt. A népi hatalom elszánt harcot indított at dolgozók jogfosztottsága és az ország elmaradottsága ellen. A demokratikus Ho Si Minh-kormány a népre támaszkodva azzal kezdte tevékenységét, hogy kikiáltotta a demokratikus szabadságjogokat, a nyolcórás munkanapot, végrehajtotta a földreformot és még sok szociális és kulturális intézkedést. A vietnami lakosság 90 százaléka paraszt. A népi kormány mindent megtesz, ami csak tehetséges, a háborús körülmények között, hogy megjavítsa a parasztok életét. A kormány földhöz juttatja a parasztokat. Múlt év eleje óta 420.000 földnélküli és kisföldű paraszt kapott földet. Többezer hektár földet koboztak el az idegen gyarmatosítóktól és a hazaárulók- tól, hogy felosszák a parasztok között. Az állam nagyarányú hiteleket bocsát a parasztok rendelkezésére mező- gazdasági felszerelés és vetőmag beszerzése céljából. Megváltozik a> vfehvamí falvaik képe. Kezdenek kialakulni a föld közös megművelésére alakult termelőszövetkezeteik. A népi kormány állami gazdaságokat és kísérleti telepeket létesített. Ezek nagy segítséget nyújtanak a parasztoknak és megismertetik őket az éiten|áró agrotechnikával. A vietnami dolgozó parasztság egyre szélesebb körben alkalmazza aiz öntözést, emeli a terméshozamot, egyre többet- termel saját fogyasztására, a hadsereg és az egész lakosság szükségletére. Baksziang-tartomány 45 falujának lakosai csupán a legutóbbi másfél hónap alatt 115 gátat építettek, 589 tavat és kutat létesített, 3540 mau (2.7 mau = 1 hektár) föld csapadék ellátását biztosították. Tai-Bin-tartományban az elmúlt hónapokban 55.565 mau föld öntözését biztosították. Országszerte jelentősen emelkedett a terméshozam. A parasztok már Eszak- Vietnam hegyvidékein is elérték, hogy kétszer arathatnak egy esztendőben. Emelkedik a vietnami parasztság életszínvonala. A fiatal vietnami munkásosztály minden erejét latbaveti, ai honvédelem és a polgári ipar fejlesztése érdekében. A súlyos háborús körülmények ellenére sokat értek el ezen a területenA vietnami munkások kezükben vagy vállukon vitték át a gyarmatosítóktól megszállt városokból a felszabadult országrészekbe a gépeket és sokezer tonna nyersanyagot. A trópusi őserdők mélyében építettek vegyiüzemeket gyógyszer, papír és textílgyárakat, kohászati üzemeket, amelyek ellátják a frontot és a hátországot. A vitnami munkások és szakemberek lelkes munkaversenyben harcolnak a termelési tervek túlteljesítéséért, az anyag- takarékosságért. Ho Si Minh-elnök fel- frfvte a dolgozókat, hogy szakadatlanul javítsák a gyártmányok minőségét és emeljék mennyiségét a front és a hátország szükségletének kielégítése érdekében. A felhívás nyomán kibontakozott a kollektiv munkaverseny-mozgalom. A fiatal köztársaságban sokezer brigád áll versenyben egymással. Vannak üzemeik, amelyek kétszeresre emelték termelésüket. Az ipari üzemek a front fegyverellá- tása mellett a lakosságot is ellátják különböző iparicikkekikel. Jelentős eredményeket ért el a Vietnami Köztársaság a kultúrái« elmaradottság felszámolásában. Bevezették a kőtelező ingyenes* elemi oktatást. Már 3.5 millió dolgozót tanítottak meg az írás-olvasásra. 1945 óta tízszeresére emelkedett az iskolák száma. Két orvostudományi intézetet, művészeti és irodalmi-Iskolát, jogi és más tanintézeteket. Számos újság és folyóirat jelenik meg. A Vietnami nép a leigázókka! szemben vívott kemény harcban hősiesen védelmezi új életét és demokratikus vívmányait. Dicsőséges hőstettek százai fűződ nek a vietnami hazafiak nevéhez. A néphadsereg egyre erősebbé válik és megsemmisítő csapásokat mér a megszállók csapataira. A lakosság túlnyomó többsége támogatja a néphadsereget, amely igaz ügyért küzd: népe szabadságáért és függetlenségéért. August R„ a saigoni francia helyőrség katonája ezt mondotta a néphadsereg harcosairól: „Az az előnyük van velünk szemben, hogy a saját földjüket védelmezik.” A vietnami nép a gyarmatosítók elleni igazságos harcával hozzájárul a békéért, a szabadságért és a demokráciáért folyó küzdelemhez. Biztos abban, hogy végző győzelmét arat majd az elnyomók felett és kivívja hazája szabadságát és fiigge4 fenségét. ják a vastagabb méretű bánya= fát és azokat nem használják fel. Az elmúlt félévben egyedül a rónai vállalatnál és a Zagyvái Szénbányák Forgács-lejtős üzeménél történtek helyes intézkedések a rendelkezésünkre álló bányája helyes és tervszerű föl- használására. Ezeknél az üzemeknél a műszaki dolgozók gondoskodtak arról, hogy az elhs- verő vastagabb méretű bányaiét is hasznosítsák. A széldeszka és fűrészáru felhasználási tervének betartását az olyan intézkedések húzták keresztül, mint a gyulatárói eset, ahol fából készítettek egy épületei és ez az épület még a mai napig is ott áll kihasználatlanul. Az üzemek műszaki vezetőinek állandóan szem előtt kell tarta- níok, hogy a széntermeléshez szükséges faanyagot külföldről tervszerűen szerezzük be Azo- ket tervszerűen is kell felhasználni, ha azt akarják, hogy evégett a széntermelésben zavarok ne keletkezzenek. 1 kor-mányprogramm és ** ezt követően Rákosi elv társ beszéde fokozott figyelmességre hívta fel a dolgozókat és vezetőket az anyaggazdálkodás terén. A széntermelő vállalatok do'gozói és vezetői is tegyék feladatukká, hogy a második félévben sokkal komolyabban tervezzenek, igényeljenek és használjanak fel bányáját és egyéb bányászati faanyagot. Ezzel sokat javíthatnak a szénmedence faanyag el’átottságán, de saját vállalatuk pénzügyi helyzetén is. Igen helyes és célszerű, ha a rabolt bányafákat is vizsgálat a'á veszik, mert azok nagyrészét még a termelés szolgálatába lehet állítani Ellenőrizzék fokozottabban, hogy az értékes bányászati faanyagokat ne tüzelőnek és gyujtósnak használják fel. Az első félév hibáiból okulva, a második félévben kedvezőbb helyzetet tudunk teremteni és biztos alapokra tudjuk helyezni a termeléshez szükséges és folyamatos bányafaellátást. Bencsik Ferenc, Nógrádi Szénbányák Anyagellátó Vállalatának faügyi előadója. Hgy bányász éjszakai szanatórium ] a Rámán Népköztársaságban Hosszasan búg a bányaí £szirénája. A bányászok a[ i tárnák kijáratai jelé halad-\ , tmk. Miután eloltották lám- j í pújukat, jelszállnak azokra ‘j kis kocsikra, amelyek a\ föld felszínére szállítják 1 i őket. Amikor feljutunk a bánya‘ I felszínéhez, nagyobb csopor-1 i tokra oszlanak. Egyesek ha- I zafelé tartanak, mások azon- J ban más utat választanak, a \ tlupeni bánya éjszakai sza-) ' natóriuma felé haladnak. A bányától néhány száz\ ^méternyi távolságra, a Braial ’ lakónegyed mellett lévő < domboldalon, fenyőerdő sű- ] I rűjében egy elegáns villa 1 ’ körvonalai látszanak. A villa kivilágított ablakain \ í keresztül vidám dalok hallat- f szapak ki. Ezek a dalok el-, 1 vesznek a szél zúgásában s < í a hajladozó fenyőfák között 1 gyantaiüat terjeng. Valami- < 1 vei feljebb, a dombtetőn egy \ ] gyümölcsöskert terül el. Ebben a villában működik ; ’ a lupeni bányászok éjsza- i i kai szanatóriuma. Itt pihen-; ? nek meg a munka ' befejező- [ i se után azok, akik krónikus ! betegségben szenvednek, de l [ nincs szükségük arra, hogy l i félbeszakítsák munkájukat,! 1 vagy kórházban ápoltassák ‘ 1 magukat, hanem csak diétás I 1 ételeket szabad jogyasztaniok ! ' és orvosi felügyelet alatt ‘ I kell lenniük. A szobák tisz-1 ' *ák, a frissen megvetett, pa- • ’ tyolatfehér ágyak teljes pt- ‘ ' kenést biztosítanak szá. s mukra. • A bányászok itt naponta * \ 4—5-ször étkeznek, sőt, ami-1 , kor munkába indulnak, étel- j | miszeres csomagot visznek4 ; magukkal. Pihenésük alatt \ , rádiót hallgatnak, könyveiket olvasnak. Az éjszakai1. ; szanatóriumban tévő dot go- \ , zők szüntelenül szakorvosi) ijfelügyelet alatt állnak.
