Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)
1953-08-12 / 64. szám
1953 augusztus 12. SZABAD AOr.n'Cl* 5 HÍREK A MEGYÉBŐL HARCBAN MINDEN SZEM GABONÁÉRT A réfsági járási Szendehely a begyűjtési verseny élén Szirák a pásztói járás legjobb községe Határidő előtt egy nappal megkezdték Salgótarjánban a lakások tatarozását A kormány rendeletéinek Megfelelően Salgótarjánban már a határidő előtt hat nappal megkezdték a Közületi Ingatlan Keze«'; Vállalat tulajdonában lévő lakóházak tatarozását. Erre a célra az 1953. év II. felében a város 600.000 forjnt tatarozást keretet kapott. A közületi épületeket egy bizottság, vizsgálta meg, amely megáll apíotta a sürgősségi sorrendet. A tatarozás az üveggyárnál bizonyult legsürgősebbnek és az Építőipari Tröszt nagy lendülettel fogott a munkához. Az üveggyári lakások után a Salgó-utca, Rákóczi-út, Felszabadulás útja, Arany János-út, Szabadság-tér, Vörös hadseregútjai, Damjanich-, Zalka Máté-, és Liget-utca közületi épületei kerülnek sorra. „1.37-ért nem lehet válogatni" Berta Ernőié, a 63/1. Építőipari Vállalat dolgozója levelében a következőkről számolt be szerkesztőségünknek: „Igazán tűrhetetlen állapot, ahogy a salgótarjáni egyes kiskereskedelmi üzletekben kiszolgálják a vevőket. Babafejet akartam venni 3 éves kislányomnak babájára. Mivel a gyerekem igen hamar tönkreteszi a babákat, gondoltam, csak igen olcsói veszek. Bementem egyetlen ilyen üzletünkbe, ahol kérésemre „kérek egy olcsó babafejet", valójában elémtedek egyetlenegy babafeiet. Mikor azt mondtam, hogy adjon többet, választani. szeretnék, azt mondta a kiszolgáló, hogy 1.37 fillérért nem lehet válogatni, ő legfeljebb csak három babafejet rak ki elém. En úgy gondolom, hogy a kiskereskedelmi vállalat központjának sürgősen intézkedni kellene, az ilyen kiszolgálást pedig nem kéri Salgótarján dolgozó népe." Gondoskodás a gyermekek neveléséről Nógrád megyében 1945-ben mindössze 25 óvoda működött. Az idényjellegű óvodák pedig ismeretlenek voltak a megye községeiben. 1953-ban Nógrád megye területén már 72 óvoda működik, 67 okleveles óvónő vezetésével, és a megye területén mintegy kétezer gyermek jár rendszeresen óvodai foglalkozásra. A jó neveió'munka érdekében több nagylétszámú óvodát kettéosztottak és számos napköziotthont óvodává fejlesztettek. Hogy a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyermekeit biztos helyen hagyhassák, a meglévő 39 idényjellegű óvodaiháló- zatot évről évre továbbfejlesztik. Ugyancsak a vidéki óvodahálózat megjavítását szolgálják a Nógrádszakal, Hugyag, Patak, Herencsény, Cserhátsurány községekben még ezévben létesülő társadalmi óvodák is. Salgótarjánban 75, Vanyarcon 50 személyes típusóvodát 1954- ben adnak át rendeltetésének és ezzel a megyében lévő típusóvodák száma is 11-re növekszik. Az új óvodák építése mellett Salgótarjánban, de a megye több helységében számos meglévő óvodát klbővhenek. A salgótarjáni közvágóhíd vezetőinek figyelmébe A 63/2. számú Építőipari Vállalat salgótarjáni nagyál- lomásához közeleső építkezésének dolgozói azzal a panasszal fordultak az üzemi bizottsághoz hogy munkahelyüktől alig 20 méterre nagyobb- mennyiségü foszlásban lévő és állandóan büzlő állati csont van a föld felszínén, amely veszélyezteti egészségüket. Üzemi bizottságunk megvizsgálta az ügyet és valóban megállapította, hogy a Vágóhíd illetékes vezetőit nagy felelőség terheli, mert felületes munkájukkal módot adnak, az emberi szervezetre ártalmas baktériumok kitermelődésére és hogy azok a különböző rovarok és széljárat következtében az építkezés dolgozóinak, de a város dolgozóinak egészségére is ártalmas kihatással legyen. SZIGETI ISTVÁN ÜB-elnök Megjelent Salgótarjánban az új kenyér Oj búzából készült kenyér van már a salgótarjáni dolgozók asztalán. Az eddigi kenyérmeny- nyiségnek csak 30 százaléka volt a fehér, most több mint kétszerese, 70 százalék. Azonkívül augusztus 15-től pedig még két újfajta kenyeret hoznak forgalomba, — Az új kenyér minősége kitűnő, s a dolgozók legnagyobb önömére korlátlanul lehet kapni. (Tudósítónktól.) Megyénk a megyék között folyó begyűjtési versenyben 17. helyen áll. Beadási tervét búzából 34.9 százalékra, rozsból 48.4 százalékra, árpából 49 százalékra, zabból 12.5 százalékra teljesítette. A megye teljesítménye 38.9 százalék. Megyénk a betakarítási és begyűjtési versenyben elmaradt. Ennek oka, hogy a cséplőgépek munkája nem kielégítő. Különösen rosszul folyik a cséplés a pásztói és salgótarjáni járásban. Például Zabar községben a cséplőgép 30—40 mázsás napi teljesítményt ért el. A járások közötti verseny valamennyi járásban folyik. Különösen jó munkát végez a szé- csényi és a rétsági járás. A versenyben a rétsági járás már másodízben nyeri el a megyei pártbizottság és a megyei tanács legjobb járásának alapított versenyzászlóját. A járási tanács dolgozói a zászló átvétele alkalmából megfogadták, hogy állandó jó munkával harcolnak a versenyzászló megtartásáért. A vállalásokat tettek követték. A járás területén fokozták a dolgozó parasztok közötti versenyt. Gazdagyűléseken tárgyalták meg, aminek következtében a rétsági járásban 600-ról 986-ra emelkedett a versenyző dolgozó parasztok száma. A cséplőmunkacsapatok felelős vezetői is versenyben végzik munkájukat. Kiemelkedik közülük Boda János, aki már eddig 36 vagon terményt csépelt el. Ennek eredménye az, hogy a rétsági járás területén két község: Szendehely és Tereske és két tszcs, a tereskei és a nagyoroszi, befejezték a cséplést. A járások közötti versenyben a második helyen a szé- csényi, harmadikon balassagyarmati, negyediken a pásztói, ötödiken a salgótarjáni járás van. A községek közötti versenyben az élen halad Szendehely község. Második Ipolyvece, harmadik Tereske, negyedik Szé- csény, ötödik Varsány. Hátul kullog Cered, Rimóc és Ludány- halászi község. A tszcs-k közötti versenyben első lett a 6zécsényi II. Rákóczi Ferenc tszcs, amely az évi kenyér- és takarmánygabona beadását 100 százalékra teljesítette és megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát. Második a tereskei Zalka Máté tszcs, mely a beadás 100 százalékos teljesítése után ugyancsak megkapta a szabadpiaci értékesítési jogot. Elmaradt a ceredi Kelet Fénye tszcs, ahol mintegy 300 hold hordatlan gabona van kint a földön. De elmaradt a pilinyi Dózsa tszcs is, melynek tagjai kihúzzák magukat a munka alól. Gabonájuk nagyrésze pedig kint van még a határban, behordat- lanul, csépeletlenül. A pásztói járásban Szirák község tartja továbbra is a járás legjobb községe címet. Az elmúlt héten kimagasló teljesítményt értek el: Bányász János és Gerhal József dolgozó parasztok, akik egymással párosversenyben végezték munkájukat. A párosversenyből Bányász János került ki győztesen. Élre került Laukó András dolgozó paraszt tanácstag is, aki a gabonabeadásának teljesítése mellett a baromfibeadásának 152, tojásbeadásának 153 százalékban tett eleget. Laukó András tanácstag az adófizetését is egész évre teljesítette. • A szécsényi járásban jól folynak a betakarítási munkák. Az eredmények mellett azonban vannak a járási tanácsnak hiányosságai is. Varsány községben például az ellenség azt terjeszti, hogy «nem kell gabonát beadni» és az ellenség ellen nem Szarvasgede községben Kiss Ferenc harangozó tízholdas dolgozó paraszt végezte a legjobb eredménnyel a munkáját. Bőséges terméséből azonnal teljesítette az állam iránti kötelezettségét. Azonkívül maradt saját részére is bőségesen. Csécse községben Boch Antal háromholdas dolgozó paraszt példát mutatott az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Búzabeadásának 250 százalékra tett eleget. Követte példáját ifj. Gergely Ferenc háromholdas dolgozó paraszt, aki beadását 106 százalékra teljesítette. veszik fel a harcot. A községben a tanács elhanyagolja 0 felvilágosító munkát, nincs versenynyilvánosság. Ha a szécsényi járás az ilyen hibákat nem javítja ki, kétséges, hogy tudja-e tartani továbbra is második helyet. Tereskén már szabadon viszik a gabonát a piacra Nagy napja volt pénteken Tereskének. Teljesítette a község beadási kötelezettségét és megkapta a szabad piaci értékesítés fogát. Alkonyodik. A falu olyan, mint a megbolygatott hangyaboly. Itt is — ott is csoportokba verődött emberek tárgyalják a a hírt: „Megkaptuk a szabad piacot", S ez terjed szájról szájra. — A termelőcsoport irodájában Csi- kány elvtárs és még több csoportlap a tszcs terméséről és jövedelméről beszélget. — 700 mázsa búzánk, 145 mázsa őszi, 163 mázsa tavaszi árpánk termett. Búzából 175 mázsát, árpából pedig 125 mázsa 22 kilogrammot adtunk be. A beadást úgy teljesítettük, ahogy a gép csépelt, úgy szállítottuk folyama osan be a gabonát. Most még vetőmagnak teszünk el jövőre, a többit Pedig munkaegység arányában szétosztjuk a tagok közö t. A jövedelem — hát ezt ilyen hirtelen nem tudom megmondani, de lesz annyi bizonyos. Murányi János a-z egyike azoknak, akik hozzásegítették Tereskét a szabadpiachoz azzal, hogy élen- ................................... fart a beadásban, 10 hold födjéröl szép termést takarított be, Sietett teljesíteni az állam iránti kötelezettségét. Árpája azonban nem sok termett, most a búza - fölöslegét úgy értékesíti, hogy árából árpát vesz hízójának. A bő termés mellett könnyebb a tervezge- tés, jut mindenre. Szúnyog András 5 hold földjéhez a jövő évben még bérelni akar. A felesleggel pedig Vácra készül. Murányi Mihálynak 21 mázsa búzája termett, amiből a beadás mellett jut a szabadpiacra is. Az erdőkürti gépállomás fordítson nagyobb gondot a traktorosok versenyére Zelnik István, a<z erdőkürti gépál lomás traktorosa Ralotás községben dolgozik cséplőgépével. A cséplés megkezdése előtt verseny indult Zeinlk István és Benedek Ferenc közölt, aki Kálió községben dolgozik gépével. Zelnik Istvánnak például a verseny folyamán három napig állt a gépe, mert géptörése volt. Igyekeztek kijavítani a hibát és arra törekedtek, hogy minél előbb és m’nél nagyobb teljesítménnyel végezzenek a cséplés- sel. Zelnik István két csépiőcsa- pa:tál dolgozik. Az egyikkel már reggel 3-kor kezdi a munkát, a másik csoport délután vált s dolgoznak este 11-ig. — Zelnik, a párosversenyben első szeretne lenni, de Benedek Ferenc sem j A rétsági járás legjobb dolgozó parasztjai A rétsági járásban nagy lendülettel folyik a munka, hogy minél előbb befejezzék a cséplést és augusztus 20-ra, alkotmányunk tiszteletére teljesítsék a gabonabeadást. A rétsági járás tartja eddig megyénkben az első helyet. Az egyre szélesedő verseny mozgalom nagyban fokozza az eredményeket. Rendszeresen értékelik a munkában elért eredményeket és azt közük a dolgozókkal. Az elmúlt héten a legjobb eredményeket a következő egyénileg dolgozó paraszhagyja magát. Két traktoros között nagy küzdelem folyik. Ka paszta József brigádvezető azonban nem nagy jelentőséget tulajdonít a traktorosok versenyének, mert még az elmúlt hét szombatjáig a két fél nem tudta az eredményeket, a brigádvezető ugyanis nem' értesíti a két versenyzőt az elért eredményekről és ezzel csökkenti a munka lendületét. Zelnik István például ilyen körülmények között nem tartja érdemesnek a versenyt, ha nem tudja milyen lendülettel kell dolgoznia. Az erdőkürti gépállomás fordítson több gondot arra, hogy a brigádvezető rendszeresen értesítse a verseny- feleket, mert ezzel nagyban elősegíti az eddigi eredmények túlszárnyalását. tok érték el. Tolmács községben Zagyvái Ferenc tízholdas', Ha- vaji Imre 12 holdas, Féja Ferenc hétholdas, Balogh Károly 16 holdas dolgozó parasztok, akik a községi párosversenyben elsők lettek. Berkenye községben Lovas József 12 holdas dolgozó paraszt vállalta, hogy augusztus 5-re elvégzi az aratást, behordást, cséplést, másodvetést. Vállalását már július 26-ra teljesítette és ezzel az eredménnyel a községben a legjobb dolgozó parasztok élére került. Veszélyben a szécsényi járás második helyezése NAGYKERESZTURI TANULSÁGOK TZH KELL MONDANUNK világosan és félreérthetetlenül, hogy pártunk és népi demokráciánk változatlanul a termelőszövetkezetekben látja a falu szocialista építésének útját, és ennek megfelelően, a jövőben is mindent megad a termelőszövetkezetek erősítésére és fejlesztésére — mondotta Rákosi elvtárs a budapesti pártaktíva- értekezleten. A becsületes csoporttagok őrömmel, az ellenség nagy haraggal fogadta az ország vezetőjének szavát. Fokozódott a kulák és más osztályeüenség 6zövetkezetellenes agitációja. Ezért legfőbb feladatunk, hogy elvegyük a kedvét a szövetkezeteket felrobbantani akaró osztályellenségnek és az élet igazával, a párt és a kormány szövetkezeteket támogató határozatainak ismertetésével szívós harcot folytassunk minden egyes becsületes, de az ellenség által megtévesztett, kilépni akaró szövetkezeti tagért. * N ÉZZÜK, mi a helyzet a nagykeresztúri Petőfi termelőszövetkezetben. A szövetkezetnek több, mint 100 .tagja van és 1200 holdon gazdálkodnak. A négyesztendős kemény harc megedzette a tsz tag- jait, tudják, hogy önmaguknak dolgoznak. 500 holdnyi gabonájukat már learatták, megkezdték a behordást és a cséplést is. Nincs elmaradás a növény- ápolásban, szépen fejlődik állatállományuk. 500 sertést, ugyanennyi juhot és 80 szarvasmarhát mondhatnak magukénak. Sazdag kertészetük is van. A szövetkezetben minden „objektív" feltétel megvan, hogy akár az egész megye élenjáró üzemévé fejlődjön. Az idei gazdag termés megkétszerezi a tavalyihoz képest a tagok jövedelmét. Előzetes számolás szerint búzából és árpából holdanként két-három mázsává, több terem mint ameffnyi tavaly volt. Tavaly munkaegységenként 1.6 kg búzát kapott egy-egy tag. Az idén ez, ahogyan előre számolgatják 2.5 kg lesz. Az egy munkaegységre jutó répamennyiség valószínű a múlt esztendőhöz képest kétszeresére emelkedik. Tavaly egy tag átlagosan 320 munkaegységet teljesített. Ezért személyenként 512 kg búzát és 1 mázsa 60 kg árpát kaptak. Az idén a föld gazdagon fizetett. Király Józisef brigádvezető becsületes munkát végzett, nem hiányzott, élen járt a munkában, július 1-ig 309 munkaegységet teljesített. A gazdasági év végére bizonyára eléri a 400 munkaegységet is. Ha egy- egy munkaegységre a fentiek sfcerint kap egy tag, akkor Király elvtárs csak búzából 10 mázsát, árpából 4 mázsát vihet haza magtárába. És ebből nincis adó, cséplőrész és nincs beszolgáltatás. Szabadon rendelkezik vele. Hasonlóan megnőtt minden tag jövedelme. Gazdagodik tehát a Petőfi tsz. Pártunk és kormányunk programijának megvalósításával újból a szövetkezeti dolgozók megsegítésére siet. A 10 százalékos adókedvezmény egy vagon búzatöbbletet jelent a szövetkezeti tagok számára — egy vagonnal többet oszthatnak szét, kinekkinek munkája és érdeme szerint. A gépi munkával kapcsolatos kedvezmény, az ingyenes állatorvosi szolgálat, hogy csak a legfontosabbat említsük sokezer forintnyi megtakarítást, a tagok jövedelmének növekedését jelenti. * S MÉGIS. A párt- és a kormány gondoskodása és aiz elért eredmények ellenére az utóbbi időben nagyon súlyos hibák ütötték fel fejüket a tsz- ben. A párt és a tsz vezetői nem, ellenben aiz ellenség igen, az ellenség „ismertette” a kor- mányprogrammot. Elégedetlenséget, fejetlenséget, általános zűrzavart teremtett a szövetkezetben. A vezetők minderre nem figyeltek fel, nem leplezték le az ellenség szövetkezetellenes merényletét, sőt felelőtlen munkájukkal maguk is az ellenség malmára hajtották a vizet. így történt, hogy a Petőfi tsz tagjai közül sokan kilépési nyilatkozatot írtak alá és a vezetők azt a hazug és megalkuvó nézetet vallják az eseményekre válaszul, hogy'„a rossz csak hadd hulljon.“ Valójában a tsz vezetői nem állnak szilárdan vezetői posztjukon nem érvényesül munkájukban a kollektív vezetés, terv szerütlenüt, minden perspektíva nélkül végzik munkájukat. A vezetőség minden egyes tagja kü- lön-küiön maga a „vezetőség". A hibák kijavításáról n:ncs és nem is lehet egységes határozott elgondolásuk nem ismerik a tagok észrevételét, bírálatát, mert nem tartanak rendszeresen csoportgyűléseket a kommunisták sem beszélik meg teendőiket, párttaggyűléseket ritkán h:vnak össze. „Sok a munkánk“ — ezzel magyarázzák a vezetők vétkes mulasztásukat. A szövetkezeti demokráciáról, a tagok meghallgatásáról, kollektív vezetésről legfeljebb brosúrákban olvasnak, de gyakorlati megvalósítása távol áll tőlük. Az a helyzet, hogy vannak egymástól függetlenül dolgozó vezetők és vannak vezetett tagok. Ebből adódik, hogy a vezetőség és a tagság között nem harmonikus együttműkö- déss hanem szakadék van. Nem hat át minden egyes tagot a szövetkezet munkája iránt érzett felelősség, ami azt eredményezi, hogy nincs szilárd ellenőrzés. Ez magyarázza a tervszerűtlen munkát azt a tervszerűtlen rablást, hogy a tagok, kivétel nélkül a tsz takarmányát nem munkaegységre, hanem önönma- guktó' „bérelve“ harmadában kaszálják. Ez az egyetlen eset ahol vezetők ai tagság előtt példával előljárnak. A tervszerűtlen munka másik megnyilvánulása, amely a hét elején történt meg, hogy amíg az egyik brigád a tsz takarmányát kazalba rakta, a másik harmadában kaszált. Közben megeredt az eső, a kazlat nem tudták befejezni és az eső nagy kárt tett a szénában. Ha a tsz-ben rend, fegyelem, egység volna, a kárt meg tudták volna akadályozni. A vezetők felelőtlenségére és munkájuk tervszerütlenségére mutat az is, hogy körülbelül három hete 20 anyakoca érkezett a t6z-be, de jöveteléről egyedül Gaál elvtárs, tsz agronó- mus tudott. Nem gondoskodtak megfelelő férőhelyről s így a 20 szép jószágot egy piszkos, szűk istállóba zárták. Az egyik állat közben megellett, de ez is együtt van a többivel, még léccel sincs elkerítve a többitől. A vezetők magatartását látva a szövetkezet vagyonának nem becsúlése a tagokra is kiterjedt. A tagok szabadjára engedett libái körülbelül 40 mázsa gabonát pusztítottak el a tsz vagyonából. Ez azt jelenti, hogy 40 kg-a! kevesebb gabona jut egy-egy tagrau Küiön kell szólni arról a tűrhetetlen ellenségeskedésről — a vezetők tudnak róla, de semmit sem tettek megszüntetésére — ami az egyes brigádok magatartásában megnyilvánul. Egyes brigádok nem hogy segítenék, de szánt sízándékkal akadályokat gördítenek egymáis munkája elé. Természetes, ennek is a tsz tagsága látja a kárát. • A SZÖVETKEZET TAGSAGA a- utóbbi napok eseményeit látták, a kilépés gondolatával foglalkoznak. Mint ahogy az a becsületes tagok szavából is kicsendül, ez nem a szövetkezetből való kiábrándulást jelenti, hanem úgy van, ahogy Rákosii elvtárs mondotta a budapesti pártaktívaértekezleten: „Vannak olyan szövetkezeti tagok is, akik saját szövetkezetük rossz munkafegyelme, rossz vezetése, vagy szervezete miatt elégedetlenek és ezért szeretnének kilépni." Ennek a meggyőződésének adott kifejezést ifj. Lászlók István, a szövetkezet egyik igen becsületes dolgozója. A nagykereszturi Petőfi tsz- ben előforduló hibák fényt vetnek a felsőbb szervek, a járási pártbizottság, a járási tanács munkájára is akiknek a feladatuk volna a szövetkezet munkájának ellenőrzése és segítése. Pártunk Politikai Bizottságának határozata előírta: „A járási (városi) pártbizottságok fokozott gondot fordítsanak az irányításuk alá tartozó tszcs-k megismerésére és mert felelősek azok helyzetéért külön-külön kell foglalkozatok minden egyes csoporttal ... a helyszínen nyújtsanak segítséget a pártszervezet vezetőségének, neveljék önállóságra, tanítsák meg a vezetés- ne." A nagykereszturi Petőfi tsz munkája igazolja hogy a járási pártbizottság rosszul hajtotta végre a Politikai Bizottság határozatát. A járási bizottságnak gyökeresen változtatnia keli eddigi munkamódszerén. A tsz gazdaság és pártvezető- ségének szakítania kell azzal a hazug és megalkulvó nézetével, hogy a tagság rossza csak hadd hulljon. Feltétlenül különbséget kell tenni rossz és kilépni akaró tag között. Úgy gondoljuk, hogy ezt a szövetkezet rosszát elsősorban a vezetőségben kell keresni. A vezetés módszerét kell megváltoztatni és akkor a szövetkezet egész élete meg fog változni. A tsz minden becsületes tagjára szükség van. A pártszervezet szakítson eddigi langyos magatartásával, s a gazdasági vezetőkkel együtt védjék meg sokévi fáradságos munkájukkal, sok vesződséggel létrehozott és már sok eredményt elért szövetkezetüket. Az egység megteremtésével a termelő munkában élenjárva, a szövetkezet vagyonát megvédve, harcos agi- tációt folytassanak minden egyes becsületes tagért. Ez most a nagykereszturi Petőfi tsz vezetőinek és kommunistáinak feladata. Segítsen e munkájukban a járási pártbizottság ée. a járási tanács.
