Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-12 / 64. szám

6 A dolgozók jo A Mez'óker dolgozói, akik­nek hivatásuk a lakosság Zöldséggel és gyümölccsel való ellátása, ezideig nem nagyon dicsekedhettek azzal, hogy teljes egészében eleget tettek annak a hivatásuknak, amiért kormány­zatunk létrehozta e vállalatot. Számos hiányosság volt a vásáriók ellátása területén. Például nem tudtuk kellő időben kielégíteni a vásárló- közönséget, aminek következ­tében gyakran előfordult, hogy a vásárlók — a kiszolgáló személyzet hiánya miatt — kénytelenek voltak sorbanállni. Hiányosság mutatkozott az áru­féleségek minőségében is, mert ez árudákban alkalmazott el­árusítók nem voltak kellőképpen kioktatva az áruk kezeléséről, emi minőségi csökkenést oko­zott. Hiányosság mutatkozott a vidéki áruellátásban is. Többek között Mátranovákon. Nagybá- tonyban, valamint Jobbágyiban és a többi bánya- és ipartele­pen, ahol megfelelő helyiség hiányában nem tudtak kellő mennyiségű árut tárolni az ot­tani dolgozók ellátásai érdeké­ben. A fent. elmondott hiányossá- gok kiváltották dolgozó­ink elégedetlenségét és számos jogos panasz érkezett a megyei és városi pártbizottság, a taná­csok felé. Mindezek a panaszok, valamint ellenőreink jelentései szükségessé tették, hogy a kor­ma nyp rogr ammn a k megfelelően felüivizsgáljuk eddigi munkán­kat és tervbevettük a hiányos­ságok legsürgősebb megszünte­tését. A kedvező időjárás, a bő­séges termés lehetővé teszi, hogy biztosítsuk dolgozóink szá­mára a zavartalan áruellátást. Legelsősorban arra törekedtünk, hogy a bőségnek megfelelő ára­kat alakítsuk ki. így elértük, hogy egyes cikkeknél az 1952-es évhez viszonyítva' ez évben már jelentős árleszállítás történt, üjburgonyát már 1.30 forintért kapni, az 1952. évi 2.60 forint « bb ellátásáért helyett, a fejeskáposzta pedig 2.20 Forint helyett 40 fillérbe kerül. Az árszínvonal csökkentésével egyidejűleg tervbevettük árudá­ink korszerűsítését is, így né­hány _ nap múlva már az 1. számú piaci árudánk korszerű, modern elárusító hellyel és rak­tárhelyiséggel fog rendelkezni. Néhány héten belül a többi áru­dánkat is az igényeknek meg­felelően fogjuk átalakítani. Mindezen túlmenően jövőre meg­terveztük az új kirendeltségek felépítését, amely nagy mérték­ben elő fogja segíteni Salgótar­ján és környéke dolgozóinak bő­séges ellátását zöldséggel és gyümölccsel, valamint kiküszö­böli a nagymennyiségű romlást is. Dolgozóink szakoktatása érde­kében szakmai tanfolyamokat indítunk, hogy ezzel is elősegít­sük az áru szakszerű kezelését. Hiányosságunk volt még az is, hogy nem volt elég szoros kap­csolatunk a vásárló dolgozók­kal, így nem tudtuk megmagya­rázni az egyes hibák okait és nem tudtuk kellő időben orvo­solni a vásáriók jogos panaszait. A jövőben ezen úgy kívánunk segíteni, hogy havonként vá- sárió-ankétot tartunk. AMindezek a terveink, melye­ket elmondottunk, annái is inkább megvalósíthatók, mert a kába megvalósíthatók, mert a helyi pártszervezetek és taná­csok, valamint felettes szerve­ink is minden módot megadnak arra, hogy a hibákat kiküszö­bölhessük. Szeretnénk, ha min­den dolgozó és minden vásárló személyesen segítené a Mező­kor munkáját. A párt- és kor­mány programmját sikeresen csak úgy tudjuk végrehajtani, ha a dolgozók legszélesebb ré­tegei segítik munkánkat azzal, hogy éberen őrködnek a Mezo- ker működése felett, Sturmann Béla értékesítési o. vezető, Nóigrád- megyei Mezőker Tömegkiválasztás a jó minőségű vetöburgonya- elóállítás alapja Á burgonya egyike a beteg­ségek iránt legérzékenyebb kultúrnövényeinknek. A beteg­ségek jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy a burgo­nyát gumóról szaporítjuk, a gumó pedig a legtöbb kórokozó (gomba, baktérium, virusz) csíráit magában hordja, ezért termesztése fokozottabb gon­dosságot igényel. A korszerű vetőburgonya termesztése elengedhetetlen feltétele a tőszelekció alkalma­zása. Ezalatt a lábonálló bur­gonyaállomány szigorú meg- bírálását és szelektálását ért­jük. Megkülönböztetünk pozi­tív és negatív szelekciót. A pozitív szelekció lényege a legjobb vetőgumót szolgáltató tövek kiválasztása. A negatív szelekció alatt a gyengén fej­lett, beteg, vagy idegen faj­tájú töveknek az állományból való eltávolítását értjük. A negatív szelekció, amit termelőszövetkezeteink vető­burgonyát termő parcelláikon már részben elvégeztek, a bur­gonya lombosodásával azonnal meg kell kezdeni, s egészen a kiszedésig folytatni. Anélkül is, hogy az egyes betegségeket külön, névszerint ismernénk és anélkül, hogy az egyes beteg­ségeket okozó gombák, bakté­riumok, vagy viruszok életmű­ködéséről tájékozottak lennénk, végre tudjuk hajtani a negatív szelekciót, a beteg tövek eltá­volítását. Ha végigjárjuk a táblát, meg tudjuk állapítani, hogy az egyes bokroknál rend­ellenességek mutatkoznak. Ilyenek a csenevész külső, a sok vékony szár, a hervadó, vagy száradó levélzet és a le­veleken mutatkozó különböző elszíneződések, vagy száradá- sos foltok. Ugyancsak rendel­lenesség' a szárakon mutatkozó vonalkás elszíneződések és a szár üveges jellege, továbbá a szórtövön található korhadá- sos, rothadásos elszíneződéssel együttjáró tünetek, valamint penészszerű bevonatok. A le­vélerek elfeketedése, a levelek sodrott, vagy fodros formája, Valamint ráncos felülete és a Szárvégeken sűrű csokorsze- rűen álló levélzet szintén rend­ellenesség. Minden elváltozás betegsé­gekre enged következtetni. Ezért általában azt mondhat­juk, hogy ha lényegesen eltér egyes bokrok, levélzetének szí­ne, az egész burgonyaállomány levélzetének színétől, vagy ha áz látható, hogy a levelek fonnyadnak, száradnak, sod­rottak, fodrosak, vagy folto­sak és ha a száron, vagy a szártövön elváltozásokat észle­lünk, akkor azokat a töveket, mint beteg töveket el kell tá­volítani. Természetesen az ide­gen és beteg tövek eltávolítá­sát csak az olyan táblán kell végrehajtani, amelyen az ide­gen és beteg tövek százaléka együttesen 25 százalékkal nem magasabb, mert ellenkező eset­ben a megkívánt cél elérése nélkül kárt teszünk. Nem elég azonban csak ki­húzni a beteg töveket, hanem azokat a már képződött gu­mókkal együtt kell kapával ki­vágni és a burgonyatábláról szárastól együtt eltávolítani. A burgonya beéréséig lehető­ség szerint legalább 2—3 he­tenként ismételten végig kell járni a burgonyatáblát és az időközben megbetegedett tövet el kell távolítani. A pozitív szelekciót a virág­zás után 1—2 héttel kezdjük el a legszebb tövek fapálcikák­kal, vágj' nádszállal történő ki­jelölésével. Azok jelölendők elsősorban ki, melyek különö­sen szépen fejlődtek és levél- zetük, valamint bokorállásuk a legszebb a többi között. Eze­ket azután időnként végig kell nézni, s ha azt tapasztaljuk, hogy valamelyik visszamaradt fejlődésében, vagy megbetege­dett, a pálcát a bokor mellől kihúzzuk. Csak mindvégig egészségesen maradó legszebb tövek kerüljenek a vetőmag­vak közé. A burgonya szedését a pozi­tív szelekcióval kijelölt tövek­kel kell megkezdem. Minden egyes tő termelését gondosan megvizsgáljuk és csak azoknak a töveknek termését lehet vető­burgonyának minősíteni, ame­lyek alatt legalább 8—10 da­rab tojásnagyságúnál nagyobb gumót találunk, amelyek tel­jesen egészségesek és fonnya- dás jeleit nem mutatják. Kísérleti adatok bizonyítják: a pozitív szelekcióval termelt vetőburgonya nagyobb, egész­ségesebb termést hoz. mint a nem pozitív szelekcióval nyert vetőburgonya. Simon Sándor, állami vetőmagfelügyelőség Balassagyarmat, SZABAD AÓI.K VIÍ 1953 augusztus 12. Nógrádi jegyzetek Látogatás az üveggyári munkásszállóban AM ég nem oly rég 1TJ készült el az üveggyár! munkás- szálló. Sötétszürke magas épület. Előtte homokbucka tarkálik, — illatos virágok htíyett. Az ablako­kon papirfüggönyök Ékeskednek, úgyhogy az első benyomás bizony kellemetlen a szemnek. Benn az épületben csendes élet folyik. Az egyik női lakószo­bában 14 lány alszik, összezsúfolva. Gon­dos tisztaság van a szobában, de ragyo­gó tisztaság jellemzi az egész épületet... és mégis hiányzik valami... Capp Julianna ked­ves arcú fiatal lány, a fülünk számára ér­dekes, de kellemes szabolcsmegyei táj- szólással beszél. Szí­vesen és reményked­ve mondja el kíván­ságait. — Nem adnak te. ritöt az asztalra, az ócska papír hamar tönkremegy. — Hiába mondjuk Tóth Lászlónak, ígér mindent és mégsem kapunk semmit — fűzi hozzá Kovács Ilona. — Nincs szekrény, csak egy. Mi az 14 lánynak? A ruhák a falon lógnak. A pisz­kos papírral bevont asztalon szomorkodó fehér kenyerek sora­koznak, azok is szek­rényt követeinek, hogy tiszták marad­janak a munkáslá­nyok számára. Hasonló\ a helyzet az 5-ös szobában, csak itt férfiak van­nak és változatosság kedvéért 12 ember szorong a helyiség­ben. Egy fiatal elv­társ röviden fejezi ki valamennyiük kí­vánságát: „Szerel­nénk egy rádiót." Kovács Ilona a szellemi táplálék hi­ányát veti fel: — Kevés a szóra­kozási lehetőség, sze­retnénk könyvtárat. A férfiak a sporto­lás lehetőségéről ál­modoznak. Szabad idejük az van, de nem tudják helyesen felhasználni. Az épület tiszta, ragyogóan tiszta és még sincs rend. A folyosó fehér falán jót Ígérő felirat fe­jezi hl a dolgozók kívánságát: „Öntu­datos dolgozó szereti a rendet’’ — de nem elég szeretni a ren­det. Meg kell adni a lehetőséget a mun­kásszálló dolgozói számára, hogy ruháik a falról szekrényeik­be kerülhessenek, hogy a kenyér és egyéb élelmiszer szá­mára legyen egy hely, ahol mentesül a legyektől, a portól és piszoktói. A fiatalok szórakozni vágynak, művelődni akarnak. A könyvtár nagyon is kellene és Tóth eívtárs ne csak ígér­gessen, hanem adjon függönyöket az abla­kokra, térítőt az asz­talra. Az üveggyár vezetősége ne ringas­sa tévhitben magát■ Nem a dolgozók van­nak a vezetőkért, ha­nem a vezetők a dol­gozókért! Vasutasaink harca a 300 tonnás mozgalomért Augusztus 9-én ünnepelték vasutasaink a III. vasutasnapot. A kisterenyei vasutas dolgo­zók is nagy szeretettel, lelkese­déssel készültek a vasutasnap megünneplésére. Pártunk és kormányunk szerelő gondosko­dását, vasutasaink — s köztük a kisterenyei vasutas dolgozók is — munkával köszönték meg. A vasutasnap tiszteletére, új sztahanovisták, élmunkások születtek. A kisterenyei vasútnál például Boros Ferenc, Rákos József és még sokan mások elnyerték a sztahanovista büsz­ke címet. Vasárnap a délelőtti órákban nagy volt az izgalom Kjstere- nyén, hiszen nem kisebb do­logról volt szó, mint a 3000 tonnás szerelvény indításav amely 90 kocsiból állt. 12 óra után egy pár percei jelt adnak az indításra, a mozdony nagyot sípolva, zenekar kísérete mellett búcsúzik a kisterenyei vasuta­soktól. hogy eleget tegyen ren­deltetésének. A mozdonyon Bo­dor Lajos mozdonyvezető, Fe- kecs József fűtő, Fábián Sán­dor vonatvezető és niég sok­sok vasutas megy. A 3000 tonnás szerelvényt Pintér István forgalmi szolgá­lattevő indíttotai útjára. Az ünnepi vásár előkészületei Salgótarjánban megkezdő­dött az ünnepi vásár elárusító és kiállítási pavilonjainak el­készítése. A vásár Salgótarján egyik legszebb helyén lesz. A Felszabadulás-út mellett lévő sétányon és a játszótéren fes­tői környezetben 15 millió fo- ront értékű árucikkel vonul fel a szocialista árukereskedelem. A szabadtéri színpadon állandó műsor, közben a legszebb női, férfi- és gyermekruhák kerül­nek bemutatásra. A vásár má­sodik napján a szabadtéri szín­padon kisorsolják a tombola­játék értékes nyereménytár­gyait. A főnyeremény egy kombinált szobaberendezés, motorkerékpár, világvevő rá­diókészülék, férfi, női és gyer- mekkerékpár. A nyeremény­tárgyak kisorsolására egy bi­zottság alakul, tagjai a mun­kában élenjáró, az üzemek leg­jobb dolgozói, sztahanovisták. A vásárra való utazáshoz a vásárrendező bizottság újabb kedvezményeket biztosított. Vonatra 50 százalékos kedvez­ményt ad, az autóbuszokra pe­dig a 20 százalék helyett 30 százalékos kedvezményt bizto­sít. A vásárrendező bizottság ezzel a kedvezménnyel köny- nyíti meg a dolgozóknak a vá­sárra való utazását, KÖVETE N D Ő PÉLDA VASÁRNAP REGGEL VAN. Ilyenkor nagy a csend a nagy- bátonyi osztályozón is, amely már messziről köszönti az új bányavárosba érkező idegent. Az igazgatóság épülete előtt ál­mosan, az augusztusi hűvös, kora reggeii friss tevegőtől fá­zósan gombolják be kabátjukat az autóra váró dolgozók, akik innen utaznak haza munkájuk végeztével Karancsaljára, Ka- rancskeszibe, Mihálygergére. Az épület előtti kert bejáratá­nál kétoldalt hatalmas faliújság­ról mosolyognak az arra járókra a termelésben élenjárók, a szo­cialista széncsata hőseinek fény­képei. Barankovics Jánosné sztahanovista vájár, Oláh János sztahanovista vájár. Romhányi Sándor sztahanovista vájár, Zsi- dai István, Hajas Ferenc és még igen sok sztahanovista. A fali­újságon olvassuk, hogy az üze­mek között Szorospatak Észak vezet 109.5 százalékos ered­ménnyel. Egyénileg Bartkó Pál, 157 százalékkal jár az élen. Az igazgatósággal szemben levő dombon, az osztályozó vé­gében van a nagybátonyi gép­javító műhely. Ezen a napon itt is minden csendes, csak az üzemfenntartók munkálkodnak, olyan javításokon, amelynek hétköznapokon való elvégzése igen nagy kiesést eredményezne a termelésben. Sulyok György, a fiatal üzem­vezető sürgölődik az üzemben, éppen Zaff Vilmos ifi-eszterga lyos gépénél mond valamit, amint a kitűnő esztergályos új munkadarabot helyez el gépé­ben. Szabó János művezető mo­solyog ránk az iroda ablakából és int, hogy menjünk be. szeret­ne valamit elmondani nekünk. Elvtárs — kezdi —, a mi üze­münk már másodízben nyerte el a szolgáltató vállalatai közül a negyedéves terv teljesítésével a legjobbnak kijáró vándor­zászlót. a kisterenyei és a zagy­vái vállalat előtt. Most készü­lünk rá, hogy harmadszor és véglegesen elnyerjük ezt a szép kitüntetést. De nemcsak a termelésben járnak elől jó példával dolgo­zóink, hanem a sportlétesítmé­nyek éDÍtésében is. Szabó bácsival és Sulyok elv- társsal, az ifjú üzemvezetővel kimegyünk a bérelszámoló iro­dához, amely az üzemtől mint­egy 200 m-re van. Itt igen szép látvány tárul elénk. A szép zöld fákkal körülvett nagy üres te­lek, amely eddig szemétdomb volt, most már szép pirossala­kos pálya lesz napokon belül. Ezen már az utolsó simításokat, egyengetéseket végzik. A pálya egyik oldalán fehérre meszeljen készen áll már a szintén társa­dalmi munkával készült fedett tekepálya EZ AZ ÖTLET Fenyvesi József főművezetőé volt, aki két hó­nappal ezelőtt megszervezte az üzem mintegy 200 dolgozóját, hogy társadalmi munkával a műszak után megépítsék ezt a tekepályát, s a szemétdomb he­lyén pedig eav egészséges kosár- és röplabdapályát. Kezdetben igen nehéz volt, de amint az üzem élenjáró dolqo- zói is bekapcsolódtak ebbe a munkába, már egyre szaporo­dott azok száma, akik műszak végén nem haza mentek, hanem csákányt és lapátot fogtak s el­indultak a minteqy 300 méterre levő haldahegyre salakot bá­nyászni és szállítani. Megtörtént már sokszor. hogy 100-an is dolgoztak délután a pályaépítke- zésen. Igen sokszor versenyre hívták egymást; az idősebbek a fiatalokat. Valus, Kazinci. Schrei­ber eivtársak, az idősebbek közül Kostelnik Gyula, esztergá­lyos, Kiss Sándor kazánkovács, Antal József mozdonyjavító, Pá­dár Sándor asztalos versenyre hívta az ifiket: Zaff Vilmost, Komár Józseret, Kiszel Zoltánt, no meg a lányokat, élen a Gye- nes Jolán sztahanovista brigádot. Ilyenkor valóságos építési láz fogta el az itt dolgozókat. AUGUSZTUS 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén. fogják ünne­pélyesen felavatni az üzem dol­gozói ezt a társadalmi munká­val megépült röplabda-, kosár­labda- és tekepályát, melynek az eddig elvégzett munkálatai, Fenyvesi elvtárs szerint. kb. 20.000 forint megtakarítást je­lentenek. A nagvbátonyi gépjavító lel­kes, sportolni vágyó dolgozói ezzel a szép és követendő példás munkával járulnak hozzá ahhoz, hoqy megyénk új bányavárosa földalatti és külszíni do'gozói- nak minél előbb és minél jobb sportolási lehetőség álljon ren­delkezésükre. — Gregor — A falusi szpártákiád megyei döntőjének első fordulója Augusztus 9-én. vasárnap dél­előtt az acélgyári MTH-iskola röplabdapályáján nyitották meg az 1953. évi Megyei Falusi Szpár- tákiód döntőinek első fordulóját. Megyénk 5 járásának bajnokai vettek részt ezen a ' versenyen, amely röplabda- és kerékpár­számokból állt. A zászló felvonása után Dres­ser Vilmos, az MTSB képvise­lője ismertette a versenyzőkkel a falusi szpártákiádok jelentő­ségét, s kérte a versenyzőket sportszerű küzdelemre. Ezután a két röplabdapályán megindultak a küzdelmek az el­sőségért. A kerékpárosok pedig a Rákóczi-úton végigvonulva a város északi részén lévő malom­tól indultak a somoskőújfalusi úton levő versenyzésre. A kerékpárversenyben a nők 10 km-es távját elsőnek Imre Mária * rétsági versenyző 24:35.1, másodiknak Ocskó Borbála, Szé- csény 24:59.2, harmadiknak Rák Judit, Szécsény 25:23.2-es idő­vel tette meg. A férfiak kerékpárversenyét elsőnek Pálinkás László. Pásztó 40:05. másodiknak Hídvégi Lász­ló, Rétság 43:10.2, harmadiknak Veres László, Szécsény, 43:58.4 idővel futotta. A röplabda küzdelmeiben nőknél 1. Szécsény csapata, 2. Rétság csapata lett. A férfi röplabda-bajnokságot a rétsági csapat nyerte, második a szécsényi járás csapata, har­madik a balassagyarmati járás csapata lett. A versenyek után Dresser Vil­mos osztotta ki az értékes díja­kat és érmeket a csapatok ré­szére. Ezután Gál Ferenc is­mertette a szpártákiád állását, amelynek első helyén az első forduló után a szécsényi járás áll. A második fordulót, amely torna és atlétikai vonalon foly­tatódik augusztus 23-án Balas­sa ff varmatön rendezi meg pz MTSB. A részvevők elvonulásá­val fejeződött be a falusi szpár­tákiád salgótarjáni döntője. A VIT tiszteletére atlétikai házi versenyt rendezett a Salgótarjáni Vasas Törvényerejű rendelet a kisiparosok ipargyakorlásáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a kisiparosok ipargyakorlásáról. Az új rendel­kezés a régebbi szabályok szi­gorú és részben elavult felté­teleit módosítja, s az iparjogo- silványok kiadását lényegesen könnyebb feltételekhez köti. Ed­dig egyes helyeken — különö­sen a falvakban — nem állt a lakosság rendelkezésére cipész, szabó, fodrász stb. Most az új rende'kezés lehetővé teszi, hogy mindenütt kielégítsék a lakos­ság ilyen irányú igényeit. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állami vállalatok és ki6:pari szövetkezetek terme­lésiének figyelembevételével ál­lapítják meg, hogy községenként, városonként hány iparjogosít­ványt lehet kiadni. A jogosít­vány kiadása előtt a kérelmező­nek igazolnia kell, hogy megfe­lelő szakképzettséggel rendelke­zik. A kisiparos indokolt esetben — a megyei tanács engedélyé­vel — alkalmazottal tarthat. Ezeknek a száma azonban nem haladhatja meg a három főt. A törvényerejű rendelet ér­telmében megvonják az enge­délyt attól a kisiparostól, aki munkáját nem a lakosság köz- megelégedésére végzi, megen­gedhetetlen haszon elérésére törekszik, illetve az állammal szemben fennálló kötelezettsé­geinek nem tesz eleget. Augusztus 20-án kezdődik az Ötéves Tervkölcsön sorsolása Dolgozó népünk évről évre képességének megfelelően ál- lamkölcsönök jegyzésével is hozzájárult szocialista építé­sünkhöz. A Harmadik Béke­kölcsön kötvényeinek kiosztá­sát megyénkben augusztus 11-én kezdték meg. Elsőnek a Salgótarjáni Acélárugyár dol­gozói vették át a kötvényeket. Az állam a dolgozók által jegyzett kölcsönök visszafizeté­sét rendszeresen és pontosan betartja. Augusztus 20-án ke­rül sor az Ötéves Tervkölcsön kötvényeinek sorsolására. A kötvényeket augusztus 20— 23-án nyilvánosan, 20-án a Margitszigeti Szabadtéri Szín­padon, a továbbiakban pedig a Zeneművészeti Főiskolán sor­solják. A 100.000 forintos fő­nyeremény kihúzására augusz­tus 23-án kerül sor. A sorsolás alkalmával az üzemekben és a tanácsoknál megszervezik a sorsolási ta­nácsadást. Augusztus 9-én, vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel házi atlé­tikai versenyt rendezett a Salgó­tarján L Vasas. igen szépszámi! részvevővel. A verseny a Vasas- páilyán folyt le, melyen szép eredmények születtek. A női versenyszámokban a következő volt a helyzet: 100 men: 1. Honfi I. 14 mp, 2. Szűcs Mária 14.1 mp, 3. Fridrich 14.*2 Súly lökésben: 1. Honfi IT. 8.13 m, 2. Szőliős 8.02, 3. Angyal 5.19. Távoluqrásban: 1. Honfi I. 4.45 m, 2. Szűcs Mária 4.35, 3. Frid­rich 4.11 m. Gerelyvetésben; 1. GU-tl 28.15 m, 2. Honfi II 20.22 m. 3. Szol- lős 15 m. Diszkoszvetés: 1. Girtl 3r °1 m 2. Kalina 18.80 3. Szőliős 18.13 m. 500 m-en: 1. Szlovacsek 1.39. Magasugrásban: 1. Honfi I. Kormányzatunk lakás- programmiának megvalósí­tásához keresünk VIII., Ba- ross-utcai — Budán a Her­mann Ottö-úti — XIII., Béke- úti építkezéseinkhez szak- és segédmunkásokat. Jelentke­zés: 41. Tröszt munkaügyi osztályán. Bp., V.. József Atti!a-u. 18. sz. alatt. SZABAD NÚGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó:. Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarlán, Rákóczi it. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52. kiadóhivatal 430 Szikra ISapnyomrta Budapest, Rökk Szt1árd-ntca 6. t. Kulcsár UihAiz 135 cm. 2. Gritl 130 cm. 3. Honfi II. 125 cm. A férfiaknál 100 m-en: 1. Varga 11.9 mp, 2. Martinkó 12.1 mp, 3. Papanetz 12.2 mp. Távoluqrásban: 1. Martinkő 576 cm, 2. Mo.jzes 574 cm. 3. Papanetz 549 cm. 1000 m-en: 1. Langár 2:51.7, 2. Deák 2:54.1, 3. Erdődi 2:55. Súlylökés: 1. Martinkó 8.96 m, 2. Varga 8.26 m. 3. Praznovszki 7.05. Kalapácsvetésben: 1. Jecsme- nik 28.40 m. Gerely: 1. Martinkó 33.67 m, 2. Varga 32.69 m. 3. Papanetz 32.17 m. Magasugrás: 1. Papanetz ISO cm, 2. Mo.jzes 155 cm 3. Por- zsik 150 cm. Diszkoszvetésben: 1. Martinkó 25.85 m, 2. Praznovszki 22.63 . m. 3. Jecsmenik 21 m. Hármasugrás: 1. Martinkó 11.76 m, 2. Mojzes 11.00 m, 3. Papanltz 11.01. rn. Sikerrel végfödött a tari szabadságharcos lövészkor vizsgája Békénk megvédésére. erős, edzett hadseregre van szükség. De hogy mindezt elérjük, szük­séges, hogy már a Szabadság- harcos Szövetségen belül meg­adjuk mindazt az ifjúság ré­szére, amelynek hasznát veszik a honvédséghez való bevonulá­suk során. Taron meg is értet­ték ennek az előnyét, amit az eredmények igazolnak is. 22-en rendszeresen resztvettek a lö­vészkor elméleti és gyakorlati oktatásában. A lövészkor tagjai vasutasokból és dolgozó paraszt- fiatalokból tevődtek össze, akik mindennapi munkáink mellett szorgalmasan készültek a vizs­gákra- A vizsga kitünően siket rüit.

Next

/
Thumbnails
Contents