Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-04 / 53. szám

SZABAD INUGRId 1953 július 4 oHE/OG.i/DASAÚI Már most gondoskodjunk a jó vetőmagról A jó gazda nem ai vetés ejőtti napon készül kapkodva a vetés­re, hanem már jóval előbb fog hozzá azokhoz az előkészületek­hez, amelyek nélkül kifogásta­lan vetés nem végezhető. A jó vetés biztosításához tartozik a jó vetőmag, miután jó termést csak jó vetőmag után remélhe­tünk. Ennek a követelménynek a legjobban akkor teszünk eleget, ha a vetőmagot nem a magtár­ból vagy a góréból, a vetöbur- gonyát nem a veremből vagy a prizmából válogatjuk ki, hanem a kiválogatást már kint a föl­dünkön aratás, törés vagy sze­dés előtt megkezdjük. Saját termésünkből a vetni- vaiót a termés legjavából ve­gyük. A nemesített vetőmagot vagv gumót már kiválogatva és megtisztítva kapjuk. A vetőmag külseje a fajtaértéket tulajdon­képpen nem befolyásolja, mert a fajtaérték öröklődő tulajdon­ság, amely a csíra, illetve az egész vetőmag minden egyes sejtjében bennfog! altatik. Ha nem kitenyésztett íaita termését vetjük, az örökléstani tekintet­ben igen különböző ai íajtaele- mek keveréke és ebben az eset­ben nem közömbös, hogv mi­lyen külsejű vetőmagot haszná­lunk. A vetőmagnál ugyanis a legfontosabb a fajtaértéken kívül a jó csírázóképesség és az, hogv a csírának elegendő tar­taléktápanyag álljon rendelkezé­sére. Jól rendszerint csak az a mag csírázik és a csírának csak abban a magban elegendő a tartaléktáplálóanyaga, amelyik mag tökéletesen beérett. A jó gazda amúgy is megnézi időről időre vetése állását, ugyanakkor kijei! öl heti belőle ama részeket vagv yfvénvegyedeket. amelyek vetőnek a legjobb termést ígé­ri!;, Ezért a nem nagy fá.radsá- .gZrt bőven, megfizet a legjava meg vagv gumó után nyert na­gyobb. szebb termés. Ezenkívül minél gondosabban válogatjuk meg vetésre a magot vagy a gumót.. ann ál később következi k be a fájta’eromlás. Nemcsak kapásnövényeknél. hanem sürűvetésű növényeknél is még lábon célszerű vetőmag­nak azt a táblát, illetve a ve­tés ama részét kiielö'ni. amely a legszebb, legegyenletesebben fejlett. legegészségesebb, amely korán, illetve ideiében, tökélete­sen és egyszerre beérik, amely­ben a legkevesebb a gvom egyszóval: ame'vrő1 a egjobb m3gtermés remélhető. Ezt meg is teszik e gazdák, ha lucerná­ról. vörösherérő! vagv takar­mánykeverékről akarnak magot fogni, de a kalászosoknál erre már nem minden gazda .gondol A magnakvalót hagyjuk jól beérni, arassuk lehetőleg teljes érésben. Elavult nézet az, hogy a holtérásben aratott gabona adja a legiobb vetőmagot. Könv- nyén pergő magnál, mint pél­dául a repcénél, bíborheréné! a teljes beérést természetesennem várhatjuk meg. Itt az utóéréssel kel! megengedni. De azért itt sem hamarkodjuk e! az aratást, másrészt főként a vetőmagnak szánt termésnél legyen különös gondunk arra. hogy ne veszít­sük e a legértékesebb magot, harmadban arassunk, a rende­ket ne sokat bolygassuk, pony­vákkal terített szekereken hord- . juk be. Idegen beoorzású növények­nél, mint púidéul a rozs és a kukorica, a- szomszédos földek másfaita növényeivel való kor- csosodás vészéivé is fennáll. Ilyenkor ha a növényünk köz­vetlen szomszédságában ugyan­olyan fajhő! más fajtájú nö­vényt termesztünk vagv mások termesztenek a termést vető­magnál- ne haszná' uk. . A gabonavetésekben elszapo­rodó gyomok, a gabona után vetett növények termését is ká­rosítják és ha az utóvetemény kapásnövény, akkor a kapá ás munkáját is szaporítják. Éppen ezért a gabonavetések e'gyomo- odását minden iehetőség fel- használásával, elsősorban a gyommentes vetőmag előá.lftá- sávai megkell akadályozni. Azok a gyomok, amelyek magja a gabonáéval egyidőben érik és így annak a termését fertőzheti, éppen a legveszedelmesebbek, mert ha elhatalmasodnak, nem­csak a gabona termését rontják, hanem annak minőségét is. Ezek kitisztítása a termésből költségesebb munka; mint az, ha a kisebb mennyiségű vető­magból távolít juk e,i azokat. Ezt annál inkább érdemes megtenni, mert az ilyen gyo­mokat hiába pusztítjuk a szántó­földön. ha azokat a vetőmag­ban megtűrjük és évről évre tovább szaporítjuk. Gyomnak kell tekintenünk azt is, ha az egyik gabonaféle magja a másikkal keveredik. Ez veszedelmes, mert az ilyen ke­veredés lerontja a termés minő­ségét és az idegen gabonát leg­többször a legjobb tisztítógép­pel sem lehet efitávolítani. Ilyen keveredések az őszi- és tavaszi - búzában, az őszi- és tavasziár­pában, ami helytelen magtári kezelés, ki nem tisztított csép­lő- és vetőgépek, vagy rossz vetésforgó útján akkor követ­keznek be, ha a kalászost kalászos után vetjük. Búza közé a rozs magja rend­szerint a rozsból készített kévekötelekkel jut és a kalászo­lás idején azt a búzavetésből rozsolással nem távol ltjuk el. Csépiéikor ügyeljünk arra, hogv minél kevesebb legyen a törött- vagv repedthéjú mag, mert ezek. vagy nem. vagv rosz- szu! csíráznak. A vetőmag nye­résére kijelölt, szalmás termést az asztagba külőnrakiuk. annak a: résznek a csáplésénél töreked­jünk arra. hogy minél keve­sebb legven a sérült mag. A mag sérülését könnyen elkerül­hetjük a dobnak tá.gabbra állí­tásával, fordulatszámának csök­kentésével. A cséplőgépet vető­ma gcsépléskor űgv állítjuk be. hogv az a lehető legnagyobb fokon tisztítsa és osztályozza mindjárt a magot. Cséplés után a vetőmagot a lehető legiobb helyre raktároz­zuk és gondosan továbbkezeliük. Általában mindig ügyeljünk arra, hogv a vetőmag tökélete­sen kiszáradjon, mert ez külső behatásoknak is sokkal jobban ellenáll. A száraz magban ki­sebb mértékű a sejtlélekzés. a csíra tartaléktápanyagai kevésbbé fogv és a száraz magban a kü­lönböző penészgombák is kisebb mértékben találják meg létfel - téte'eiket. Tökéletesen kiszáradt mag csírázóképességét általában két-három évig jól megtartja. Ötéves népgazdasági tervünk ?gvik főfeladaóa, hogv mező­gazdaságunk termelési elmara­dottságát felszámol ia és terme­lési eredményeit eddg el nem ért színvonalra emelie. A nö­vénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat fel­sorolja azokat a termelési mód­szereket és rendszabályokat, amelyek a növénytermesztés egész évi fontosabb munkáira vonatkoznak. Az egvb- alapvető munkának, a vetésnek, ugyan­csak megvannak a maga szak­szerű szabályai, mint a vető­mag nrncsége tisztítás0, táro­lása és a> vetőmag csírázása. Ezek a szabályok természetesen csal,- űgv alkalmazhatók ered­ményesen. ha velük együtt a ve­tést megelőző es á vetést követő munkák szabályait is pontosan betartjuk. Márkus István A MEDOSZ munkavédelmi értekezletéről A MEDOSZ megyebizoltság únius 26-án megyei munkavé­delmi értekezletet tartott,, melyen resztvettek az állami gazdaság és gépállomás igazgatói, a biz­tonsági megbízottai, valamint az üzemi bizottság elnökei, munka- védelmi felelősei. Ezen az értekezleten megtár­gyalták az aratás csépíésre való felkészültséget és azt, hogyan biztosították az aratásra és a csépíésre a munkavédelmi felsze­reléseket. Hogyan folynak mező- gazdasági üzemeinkben a bal­esetelhárítási oktatások, melynek cé ja, hogy mennél kevesebbre csökkentsük a balesetek számát. Lökös elvtárs a szécsényi gép­állomás igazgatója hozzászólá­sában rámutatott arra, hogy a volt vezetőség nem fordí'ott semmi gondot a dolgozók egész­ségére és munkakörülményei­nek megjavítására, sem a baleseti védőfelszerelésekre. A munkás­szállásokon nem volt tisztálko­dási lehetőség, a szállás pisz­kos volt, hiányoztak a baleset­elhárítási felszerelések, a he­gesztéssel dolgozóknak nem vol* védőszemüvegük, gyakran elő­fordult, hogy több dolgozó sze­mébe a köszörülés közben szi­lánkok estek. A magyarnándon állami gazdaság igazgató elvtársa, Ja- kubcsik hozzászólásában el­mondotta, hogy náluk is a dol­gozók jogait egyes vezető sze­mélyek sárbatiporíák. Még mindig vannak igazgató elvtársak megyénk 'erüietén, akik nem tartották érdemesnek azt, hogy megjelenjenek ezen a munkavédelmi értekezleten. így például a nógrádkövesdi állami gazdaság igazgatója, Laczkó .elvtársnő, vagy Borsosberény- ből Raj elviére, az érsekvad- kerti, valamint a berceli gépál­lomásról Bek és Kapuszta igaz­gató elvtársak. A megyei értekezlet a követ­kező határozatot fogadta el: Egy héten belül üzemi biz­tonsági szemlét tartanak, a szemlén. megállapított munka- védelmi hiányosságok megszün­tetéséről 5 napon belül gon­doskodnak. Kombájn, arató és cséplőgép felelős vezető, valamint az ara­tási és cséplési munkában részt­vevő dolgozók között a munkák megkezdése előtt balesetelhárí­tási oktatást tartanak. A cséplés megkezdéséig el­készítik a cséplést és a szállítás­ra vonatkozó üzemi balesetelhá­rítási útmutató* és ezt minden munkacsapattal ismertetik. A biztonsági megbízottak az üzemi bizottságok segítségével minden bizalmi csoportban munkavédelmi megbízottat je­lölnek ki, akit egyórás okta­tásban részesítenek külön. BEKCSIK ISTVÁN MEDOSZ megyebizottság pol. munkatársa. Bolgár történelmi film kerül bemutatásra Salgótarjánban A salgótarjáni November 7 film­színházban július 2-től 8-ig kerül bemutatásra a bolgár történelmi film „Iga alatt'‘ címmel. Öt évszázadon keresztül szenvedett Bulgária török iga alatt. A nép azonban mindjobban megelégelte a rabigát. Elérkezett a dicsőséges em­lékű 1876-os év, amikor Bulgária népe felkelt, hogy lerázza magáról a bilincseket. Hősi harcaiknak állít emléket e film. Szomorú emberkaraván vonul le a hegyekből Bjelacserkva városka felé. A janicsárok korbáccsal ösztö­kélik gyorsabb menetre a meggyö­tört embereket. Ugyanebben az időben valamennyi török lap feltűnő helyen közli: ..Iván Králics megszökött Dlarbekiri város­ból. ahol életfogytiglani rabságát töltötte és ismét az ottomáu biroda­lomban tartózkodik.“ A janicsárok tűvéteszik Králics iitűii a falvakat. De a hazafit nem foghatják el. mert harcostársai, a nép egyszerű, becsületes fiai meg­mentik. Bjelacserkva városában Boj- cso Ognvanov álnéven, mint úi ta­nító kezdi el működését, ö áll a helyi forradalmi bizottság élén és szervezi a felkelés erőit. Tüzes, ha­zafias szavaiv»l felvilágosítja, harc­ra neveli a népet. Ognyánov megis­<a£'ronomus A papír- és hulladékgyűjtés eredményei Salgótarjánban a papír- cs rongy- gyiijtésben a Salgótarjáni Acéláru­gyár a kampány befejezésének vé­géig megtartotta első helyét és ösz- szesen 314 mázsa papírt szolgáltatott be a MÉH-telepnek. Szép eredményt ért el még a Zagyvapálíalvai üveg­gyár, a Salgótarján! Tűzhelygyár és a salgótarjáni FŰSZERT. A MÉH-vállalatnak papírból 640 mázsa, rnng’’!?*! 00 mázsa volt az előirányzata. Ezt túlteljesítették, mert összesen 886 mázsa papírt és 116 mázsa 39 kg rongyot gyűjtöttek összesen. merkedik Radával, a hazáját forrón szerető tanítónővel. Forradalmi hullám tölti el az egész országot. Erdő rejtekén gyűlé­sen, május 1 -ét határozzák meg a fegyveres felkelés kezdetének. Saj­nos, áruló van közöttük, aki érte­síti a törököket a gyűlés határoza­táról. A szultán hatóságait megzavarja a hír. Megijednek a bolgár nép áru­lói, a törökök lakájai, a gazdag ke­reskedők. a zsírosgazdák is. Felvil­lan egy angol ügynök alakja is. aki Oroszország beavatkozásától félve útmutatásokat ad a törököknek a felkelés elfojtására. A nép költője ezekben a napokban így dalol: ,,Pár nap alatt, halkan mint a szív, ha dobban Naggyá érett népünk, csendben és titokban.“ A szabadságharcosok jól sejtik, ki- szivárgott a. felkelés híre. Ezért előbbre hozzák a felkelés napját. 1876 április 20, a dicsőséges bol-pár hősi eposz kezdete. Ognyánov a Zli- dor (völgyi) harcok parancsnoka. 1877-ben Bulgária véráztatta föld­jére lépnek a törökííző orosz harco­sok. A felégetett Bielarserkve utcáin végigvonul a felszabadító orosz se­reg. A nép és a katonaság öröm­kiáltásai remegnek a levegőben. lapszemle. 6.45: Hírek. Rádió műsorából r Állandó műsorszámok: Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek. 5.30: Hírek 5.40; Hanglemezek. 6.00: Fa'uráaió. 6.30 Hanglemezek, 7.45: , Lapszemle 7.55: Műsorismertetés. 8.00: Hanglemezek. 8.30: Műsorzárás. 12.00: Hangos Újság. 14.00; Időjárás és vízállás jelen­tés. 16.20: Iskolások rádiója.. 17.00: Hírek. 20.00: Hangos Újság. 22.00; Hírek, sport. 24.00: Hírek. Petőfi.nádió: 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6.45; Jó reggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezek. 9.20: Iskolások rádiója* 10.00: Hírek. 11.50: Műsorzárás. 17.30: Hírek. 19.15; Sportnegyedóra JULIUS 4, SZOMBAT Kossuth-rádió: 12.10: Keringők, pol­kák. — 14Í40: A munka hősei. Re­gényrészlet. — 15.30: Operettzene. — 17.00: A magyar rádió diszpécserszol­gálata. — 17.30: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 18.30: Szív küldi. — 20.10: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. — 22.33: Tánc éjfélig. Petőfi-rádió: 9.00: Magyar és szov­jet filmzene. — 10.50: Romantikus operákból. — 15.00: Zenei Újság. — 16.35: Közgazdasági negyedóra. — 17.10: Szív küldi. — 17.40: A rádió nostája. — 13.00: Tánczene. — 19.00: Mindenki operája. Glinka: Iván Szu- , saanyin. Ismerteti Sólyoni György. kö\ vvis>i i:itte 11:s M. L. Ukrán: Szovjet tornaiskola A közelmúltban jelent meg magyar nyelven M. L. Ukrán: Szovjet torna című könyve. Aki elolvasta ezt a könyvet, megismerkedik a szovjet lornaiskola legfontosabb, legjellem­zőbb tulajdonságaival és megtudhat­ja. mi a szovjet tornászok nagy tudásának, hatalmas olimpiai sikeré­nek titka. Millió és millió szovjet ember tor­názik, hogy biztosítsa egészségét, fejlessze testi erejét, és így minél érdemesebb dolgozója legyen a hatal­mas Szovjetuniónak — írja könyve bevezetésében Ukrán. — Valóban a Szovjetunióban nincs olyan sportoló, aki többet, kevesebbet ne tornázna. Tornáznak az iskolában, a különféle intézetekben, a hadseregben és a sportegyesületekben. A Szovjetunió­ban minden sportegyesületnek van tornász-szakosztálya, ez maga is meg­világítja. hogy milyen hatalmas töme­gek foglalkoznak a tornasportíal. Ez az egyik magyarázata a szovjet tornasport hatalmas fejlődésének. A szövjet fornaiskolát a gyakoris- tok összeállításában, a különböző mozgások széleskörű alkalifiazása jellemzi. A sorakozó- és rendgyakor- latok, az általánosan fejlesztő gyakor­latok, a szabadgyakorlatok a termé­szetes gyakorlatok, a szertorna- gyakorlatok. talaj torna-gyakorlatok cs ugrások mind szerepet kapnak. Az egyes versenyszámokkal foglalkozik a könyv és rámutat arra, hogy mind­egyiknek mi a jelentősége. Majd ki­tér a torna oktatásának- módszer­tanára. utat mutat az edzések helyes tervezésére, vezetésére is. A legjoob szovjet tornászokról is közöl képeket — Csukarint, Saginyant, Muratovot. Korolkovot. Poduzdovát, Urbanovi- csot, Minajcsevát és Gorohovszkáját mutatja be gyakorlataik közben. A könyv nagy segítséget nyújt a tornász-edzők munkájához, s nagy segítséget nyújt a további eredmé­nyes munkában. J'&&éO'rÍ?^F Járási Spartakiád-döntő Széesényben Június 21-én Szécsénv községben a házakat zászlódíszbe öltöztették. Már a korareggeli órákban mindenfelől- ről zászlók alatt sportolók vonultak végig a község utcáin. A község dolgozói és a járás legjobb sportolói készültek a szpartakiád-versenyre. Nagy volt a sürgés-forgás. a járási tanácson is, hiszen innen indultak a sportpályára a verseny részvevői. A versenyzők is lázban égtek, hiszen most dől el, hogy ki is a járás leg­jobb futója, ugrója, s melyik csapat viszi el a JTSB ajándékát. , 9 órakor indult meg a felvonulás a sportpályára. Elől zenekar haladt, utána a község legjobb sportolói zászlók alatt. Az utcákon végig kíváncsi szemek kísérték a fegyelme­zett felvonulókat, majd sokan csatla­koztak a színpompás felvonuláshoz. A pályán mintegy 100 sportoló feszes vigyázzállása közben húzták fel az árbocra a nemzetiszínn lobogót, a Himnusz hangjai mellett. Majd a JTSB elnökének megnyitó szavai után megkezdődött a verseny. Indulnak a százas elődöntők, de már készülődnek a férfi távoiugrók és a női súlydobók is. A közönség nem is tudja, hová nézzen, hiszen minden versenyszám érdekesnek ígér­kezik. A nagy küzdelmek után a késő délutáni órákban a következő ered­mények kerülnek kihirdetésre: 100 m iktatásban 1. Mede Szilárd 12.2-es idővel. 1000 méteren ugyancsak Mede Szilárd lett első 3:4.8-cal. Magas­ugrásban 1. Oláh Dezső 165 cm. Gránátdobásban Babinszki Antal itte cl a pálmát 56 méteres dobása- 1. Súly lökésben Terék József 10.50 méteres dobásával lett első. Távol­ugrásban 1. lett Telek Lajos. A 8 kilométeres gyaloglásban Ujj András ért elsőnek célba. A nőknél a 100 méteren Pataki Éva lett az első, míg az 500 méteren Bab- csány Erzsébet leit első. Gránát­dobásban Zsidai Edit, súlylökésben Papp Rózái, távol- és magasugrás­ban Pataki Éva lett az első. Az eredmények kihirdetése után boldog nyertesek örömmel vették át az éremdijakat, s élményekkel gazdagon utaztak haza Szécsényből járási szpartakiádról. A szépen megrendezett szoartakiad- ersenynek azonban volt hiányossága JULIUS 5, VASÁRNAP Kossuth-rádió: 10.10: Csinn-bumm A magyar rádió gyermekcirkusza. 13.30: Béke és szabadság. — 16.00: Ismerkedjünk holnapunkkal. — 17.40: Kincses Kalendárium. —- 19.00: Szov jet tánczene. — 20.00: Helyszíni köz­vetítés Stockholmból a Magyaror­szág—Svédország válogatott labda rúgómérkőzésről. Petőfi-rádió: 9.30: Miska bácsi le­mezesládája. — 12.25: Bánk Bán Erkel operája. — 15.00: Kérdezz felelek! — 16.00: A rádió gyermek színházának műsora. — 17.15: Épül a kommunizmus — épül a szocializ mus. — 18.40: Tánczene. — 19.00: Sebők György zongorázik. — 19.45: ) Tavaszi ének. is. mely a járás egyik-másik közsé­gének mulasztásából ered, hiszen ezek a községek, mint például Mihály- gerege és Egyházásgerége, ahol , csak a labdarúgást tartják sportnak, ahol a labdarúgásért' minden akadályt le tudnak küzdeni, de más sportágért még a kisujjukat sem mozdítják meg. Ezekben a községekben még nem értették meg, • hogy a sport nemcsak labdarúgásból áll, ahol 11 ember sportolhat, hanem az MHK jelenti a sportot, ahol a község, a város valamennyi dolgozója sportolhat a neki megfelelő számban, s hogy a sport valamennyi vonalán csak az MHK-n, a szpartakiádon keresztül tudjuk az utánpótlást felszínre hozni. A szpartakiád csapatversenyé * következő eredménnyel zárult: 1. Szécsényi Minta SK, 2. Karancssági DISZ. 3. Nagy lóéi Falusi SK. Válóczl Magda sűlylökése. Kovács István nagylóci fiatal magas ugrása, 153 centimétert ért el. Hírverő- és bemutatómérkőzések Az elmúlt vasárnap hírverő-mér­kőzés keretében a Salgótarjáni Vasas NB II. csapata Somoskőújfalura látogatott el. ahol a Somoskőújfalui Építők csapatával mérkőzött meg igen nagy érdeklődés mellett. Ugyan­ezen a napon a Salgótarján? Vasas ökölvívó bemutatómérközéseket tar­tottak Somoskőújfalun. Ez a sport- bemutató is igen nagy tetszést ara­tott a somOskőújialui sportszurkolók körében. Amikor a szurkolók segítenek Igen nagy harc alakult ki az el­múlt héten lejátszott Sí Építők—For- gácsi Bányász labdarúgó bajnoki mérkőzésen. A bajnokságra törő S. Építők már 2:ü arányú vezetést harcolt ki Forgácson, amikor a hazai közönség hatalmas biztatása szinte szárnyakat adott a bányász fiúknak és kiegyenlítettek. Bátran mondhat­juk. hogy ha a mérkőzés pár perccel később fejeződik be. akkor a forgács! csapat a győzelmet is megszerezte volna. Nem lesznek télen fűtési gondjai, ha tüzelőszerét most szerzi be Tüzép- telepen, vagy íöldmüvesszövetkeze- teknél. A Salgótarjáni Vendéglátó Vállalat azonnali térítés ellenében átvesz: 1/1 literes felszerelt szikvizesüvege- ket darabonként 15 forintért. 10 reke- szes 1/1 literes szikvizesládákat 30 forintért. Ez a mérkőzés iskolapéldája annak, hogy egy vesztésre álló mérkőzést a lelkes szurkolók biztatása meg is nyerhet, azaz a csapatoknak buzdí­tása milyen nagy eredmények el­érését eredményezheti. Ebből a pél­dából sok sportkör szurkolója tanul­hatna. SZABAD NÓGRÁD A? MDP Noqradmeqyei Párt bizottságának laoja Felelős kiadó: Hajdú József Szerkessz tóseu é« Kiadóhivatal? Salqotarlán Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52. ki adóív vaia.1 436 Szí kr» Laonvomrfa Budapest, Rökk Szilárd-utca 6. 9. v.: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents