Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)
1953-07-08 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZABAD NÓGRÍID MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 JULIUS 8. A harmadik negyedévi tervünk teljesítésével előre az új gazdaságpolitikánk sikeréért! >-V<2bCäa<äK2äCKW5<S<2?aSOH^OäaHDäK^ A kormány munkájának középpontjában népünk jólétének, életszínvonalának állandó emelése áll Az országgyűlés szombat délelőtt folytatta munkáját. Tíz órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott miniszter- tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette. — Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arranézve, hogy a minisztertanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse >— mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a minisztertanács első elnökhelyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását, Továbbá a módosítás értelmében a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is részt vegyen. ^aSy Imre, a minisztertanács elnökének programmbeszéde ■— Az alkotmányt módosító egyéb intézkedések egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagyszámú testület lett ahhoz, hogy munkáját símán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egybevonása ezen a nehézségen is segit, amennyiben a minisztériumok számát leszállítja és így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvény- javaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el. Az új kormány Ragt/ Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta: — Tiszteit országgyűlés! — Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az ország- gyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre aiámerült a régi, földesúri- burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesz- tette » dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot, magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka., kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények, mindenekfelett naovszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicséri. A magvar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharccisa és főereje országunkban, méltónak h'zonyidi a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett Felelősséggel, minden nehézség megpróbáltatás, ellenséges kísértés és aknaSzünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a miniszter- tanács összetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben belügyminiszterré Gerö Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egy ben földművelésügyi miniszterré Hegedűs András, külügyminiszterré Boldoczki János, honvédelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré Oft, Károly, igazságügyminiszterré Éráiéi Ferenc, kohó- és gépipari miniszterré Zsofinyecz Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyűipari miniszterré Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszterré Bognár József, élelmi- szeripari miniszterré Altomáré Iván, begyűjtési miniszterré Tisza József, építésügyi miniszterré Szíj jártó Lajos, közlekedés-1 és postaügyi miniszterré Behrits | Nagy Imre beszéde munka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küszködve bár, minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve. a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtéke® munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és- parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki. Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi fel adattok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úrirend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a.szabadságot a szovjet nép fiainak vénhull á- sával hozta meg nekünk azért hogy szabad és független országot, dolgozó népünk számára, pedig jómódú, boldog életet teremtsünk. Igv lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. A felszabadulással megnyílt Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey-Grúz Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökévé Szalai Béla képviselőket az Országgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. §-ának első bekezdése értelmében a népköz- társaság legfőbb ügyészét választotta meg hatévi időtartamra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára a népköz- társaság legfőbb ügyészévé egyhangúiig C.cakó Kálmánt Választották meg. Ezután szünet következett, maiid Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést. A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott minisztertanács tagjai. Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni. előttünk az .országépítés, a fel- emelkedés, szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volna a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és biztosan továbbra is nyújtani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megjavításának nagy munkájához. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszőnetünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos életünkben, a népi demokrácia fejlődésében, egy-egy új országgyűlési ciklus határkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítás« terén. A május 17-én választott országgyűlésben a megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződik a,z igazi népképviselet demokratikus elve. szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltéphetetlen kapcsolat, amely az országgyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének új, népi tartalmat ad. Bizton mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben úi szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép-szuverenitásnak, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törve nves irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és cél kitűzéseinek meghatározásában, valamint Az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az ország- gyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács. a törvényhozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljes jogú szerve legyen. amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre állam- életümk demokratizálás« terén. A szocializmus építése eredményezze a munkásosztály életszínvonalának, s zociális és kulturális helyzetének szüntelen javulását Tisztelt országgyűlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetősége új irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai alapjan folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdasági erőforrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükséges teltételek, akár nyersanyag- bázisról, akár az ország erejét' és teljesítőképességét meghaladó, vagy túlzottan igénybevevő bcruhiaásokréh.aká«. » 1»* kosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott gazdasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén az: a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk kell és ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, megvalósításuk túlzottan igénybeveszi erőforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a, tekintetben lényeges módosításra van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökkentése az ország teherbiróképességének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a népgazdasági tervet és javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésére. Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk hozzá a szükséges alapanyagbázissal. Az autarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybeveszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jelent olyan kedvező lehetőségekről, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való keres- Kedelmi forgalomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat. Gazdaságpolitikánkban irányt kelj változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó köny- nyűiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a ia- Kosság növekvő szükségleteinek mind nagyobbmérvű kielégítését. Meg kell változtatni a gazdaságpolitika irányát a népgazdaság két alapvető ága — az ipar és a mezőgazdaság tekintetében ai nehézipar túlgyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, de elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyorsütemü fejlődése mellett a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat, a termelés minél gyorsabb és naigvobbarányú fellendítése érdekében. Népgazdasági terveinkbe« végrehajtandó gyökeres váliozá* sokkal, ami alapjában a szocialista iparosítás túlzott ütemé' nek csökkentésében és a mezö- gazdaság fokozottabb fejlesztő' sében domborodik ki. kirajzoló* d'ik a kormány gazdaságpolitikájának célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a mi nkásosz' tály életszínvonalának állandó emelése« Az ipari termelés és a ve!« kapcsolatos beruházások átüte- mezőse és átcsoportosítása, az új termelési és beruházási tér' vek kidolgozásai, nagvon körül* tekintő alapos munkát igényel. Az Országos Tervhivatal központi feladatai * kormány által megadott irányelvek alapján ezt a munkát minél előbb úgy elvégezni, hogy népgazdaságunkat és elsősorban iparunkat zökkenő nélkül átállíthassuk és * termelés folyamatosságát, a tér' vek. teljesítését öntudatos, fegyelmezett munkával addig is biztosíthassuk. Iparunk termelési terveinek teljesítése ugyanis nélkülözhetetlen feltétele mindazoknak a rendszabályoknak, amelyeket a kormány a gazdaságpolitikai és az életszínvonal emelése terén megvalósítani kíván. A mező- gazdasági termelés fejlesztése • A túlzott iparost4** főké«->»*» .join tehetség?« az ipar} termelési tervek hiánytalan teljesítése nélkül. A kormány célkitűzései sikeres megvalósításának kulcsa tehát munkásosztályunk kezében van Ez kétféle kötelezettséget jelent, egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a munkásosztály életszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és kulturális szükségletei maximális kielégítésének. A kormány ezt vállalja és végre is fogja hajtani. Másrészt arra kötelezi a munkás- osztályt, hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogja tennii becsülettel, odaadással. A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát — Tisztelt országgyűlés! — Népgazdaságunk másik fő ága, amelynek terén a kormány előtt új feladatok állanak, a mezőgazdaság. A már említett alacsony és az összes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt, a termelőszövetkezetek sem gazdaságilag, sem politikailag eléggé alá nem támasztott, túlgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőgazdasági termelés fejlődése megakadt s az utóbbi években lényegében egyhelyben állt Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek 6orán sok visz- szaélés, erőszakoskodás fordult elő, ami joggal sérthette parasztságunk igazságérzetét, amellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, melyeknek termelését az ország nemcsak, hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg, országos érdek termelésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesített vetőmagga.1 és az agrotechnika más eszközeivel vaÄ megsegítését — A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani $ paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ennek érdekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást, amely az önkényes földbiríokcseréveil akadályozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét. — A mezőgazdasági termeié» kedvezőtlen alakulásához két* ségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelőszövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek számszerű feljesztésének elsietett üteme, ami odavezetett, hogy a megalakult termelőszövetkezetek egy része, a szükséges feltételek hiánya miatt, nem tudott gazdaságilag és szervezetileg megerősödni. A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett kiiejlesztésének legsúlyosabb következménye azonban az volt, hogy a dolgozó parasztság körében különösen az előfordult túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése komoly nyugtalanságot keltett, zavarta a nyugodt termelőmunkát és » gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges befektetések nagyarányú csökkenéséhez vezetett. — A kulákok elten általánossá vált túlzó rendszabályok is elősegítettél:, hogv az államnak évről évre mind nagyobb gon-
