Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-22 / 58. szám

2 SZABAD AD««fftAD 1953 július 22. NEMZETKÖZI POSTA Gengszterek az Egyesült Államokban Csehszlovákia. Jelenleg Prága körzetében folynak az amatőrművészek versenyei, amelyeket a feszti­vál előkészületeivel kapcsolat­ban rendeznek meg. Június má­sodik felében a vidéki nagy­városokban tartották meg eze­ket a versenyeket. Ezeket az első Nemzeti Olimpiász fogjai követni, melyen 108 művészegyüttes fog szere­pelni. Ezek közül a legjobbak szerepelni fognak g IV. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozón. Anglia. Roy Sears, az angoi Előjcé- szitő Bizottság titkára nemré­gen kijelentette, hogy „az an­gol ifjúság eihaíározta, hogy olyan reprezentatív küldöttséget fog a fesztiválra, küldeni, ami. lyet még Anglia soha sehová sem küldött". Londonban 70 tagiból álló né­pi táncegyüttes alakult. A bi­zottság úgy tervezi, hogy kó­rusokat is küld maid Angliá­ból, Skóciából és Walesből. A ..Time” című amerikai fo­lyóiratban különös biztosítási reklám jelent meg. Egy gengsz­ter baljóslatú, sötét figurája ha­jol a város fölé. A szöveg nem kevésbbé baljós: ,.A Szövetségi Nyomozó Hi­vatal jelentéséből: a rablások szama, 13.8 százalékkal, a be­töréses lopásoké 8.7 százalékkal, a közönséges lopásoké 4.8 szá­zalékkal emelkedett. A bűncselekmények száma szüntelenül növekszik! Ne fogadják közönnyel a há­zukat és biznesszüket fenyegető veszélyt. A rablók, betörök és tolvajok zsákmánya 1951-ben túlhaladta a 151 millió dollárt. A Szövetségi Nyomozó Hivatal adatai szerint 1952-ben a lopá­sok száma újból emelkedett.” Példa nélkül álló arányokat öltött a bűnözés ma az Egye­sült Államokban. Még a hivata­los adatok szerint is tavaly több mint kétmillió nagy bűneset tör­tént. 13.2 százalékkal több, mint 1951-ben. Az országban 15.5 másodpercenként követnek el egy-egy komoly bűntettet. Az egyszerű amerikaiakat ma­gától értetődően joggal aggaszt­ja a gengszterizmus tobzódása. Van is min komolyan elgondol­kodniuk. Ezt használják ki ai biztosítá­si társulatok, amelyek biztosí­tási díi formájában még azt a kis pénzt is ki akarják húzni az' egyszerű amerikai állampolgá­rok zsebéből, amelyet a bandi­ták meghagytak. E reklám ékesszólóan igazolja azt az ismert igazságot, hogy a gengszter izmus szerves részévé vált a,z amerikai valóságnak. A HL Világifjúsági Kongresszus az ifjúság követeléseinek fóruma lesz Július végén a Román Népköztársaság fővárosában megtart­ják a világ ifjúságának harmadik kongresszusát. Számos ország fiad és leányai jönnek össze Bukarestben, hogy újból kijelentsék: az ifjúság tántoríthatatlan elhatározása, hogy megvédje a békét, megvédje jogát az élethez és a művelődéshez. Az ifjúsági világkongresszus és a fesztivál lelkes támoga,- tásra talál a világ társadalmának körében. Több mint 1000 ki­váló tudós, író és művész szállt síkra a kongresszus mellett, köz­iük olyan kiváló személyiségek, mint Pablo Picasso és Johannes Becher. Számos nemzeti és nemzetközi szervezet jelentette ki, hogy egyetért a kongresszus céljaival és feladataival. A kapitalista és gyarmati országokban a legdurvábban meg­sértik az ifjúság jogait. Olaszországban, több mint 600.000 ifjú és leány nem jut munkához. Nvugat-Németország munkanélküli­jeinek körülbelül egyharmada fiatal. Angliában, az Egyesült Ál­lamokban, Norvégiában, Belgiumban és más országokban a fia­talok ugyanolyan munkáért 30—35 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint idősebb munkástársaik. Az Egyesült Államokban a 21 éven aluliak 71 százalékának semilyen szakmája nincs. A tőkés országokban lábbal tapossák az ifjú nemzedék legelemibb demokratikus jogait. A haladó ifjúsági szervezeteket betiltják, vezetőiket bebörtönzik, újságjaikat elkobozzák. Iránban például egy év alatt 12-szer tiltották be az ifjúság lapját. Több, mint 3Ö-kzor indítottak eljárást Franciaországban a Köztársasági Ifjú­sági Szövetség lapja ellen. A kapitalista országokban szított bűnös háborús propaganda és háborús pszichózis züllesztő hatással van az ifjúság tudatára. Ezzel a propagandával ágyútölteléket akartak csinálni az ifjú­ságból. Ez a propaganda elnyomorítja, erkölcsileg megöli, s a háborús kalandok útjára sodorja azokat, akik nem elég erősek a harcra. A propaganda és a háborús hisztéria azonban nem foszthatta meg a kapitalista és gyarmati országokban élő ifjak és leányok tízmillióit eszményeiktől és a jövöbevetett hitüktől. A világ ifjú­sága tudja, hogy ezt a jövőt kemény harcban kell megvédelmeznie, de hisz a győzelemben. A győzelembe vetett hitében megerősítik a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demo­kratikus országok ifjúságának hatalmas sikerei. A világ számos országának ifjúsága találkozik a bukaresti világkongresszuson. Minden ifjú és leány elmondhatja itt gondo­latait, terveit, javaslatait. A kongresszus részvevői szabad, min­denki számára nyitva álló vitába' tisztázzák fontos problémáikat: az ifjúság egységének követelései kielégítésének és jogai biztosí­tásának kérdéseit, a kulturális és sportkapcsolatok kérdéseit, a gyarmati és függő országok ifjúságának problémáit. A kongresz- szus még szorosabban tömöríti a földkerekség ifjúságát az egész emberiség legfontosabb, elsőrendű feladata.: a tartós béke bizto­sítása köré. Az ifjúság a kongresszust és a fesztivált „a barátság talál­kozójának” nevezi. Hatalmas erő azoknak a százmillióknak^ _a barátságai, akik nem akarnak ágyútöltelékké lenni, akik gyűlö­lik a háborút és határtalanul szeretik a békét. E hatalmas erőt nem lehet fenyegetéssel és terrorral, hazugsággal és rágalommal megtörni. Az ifjúság a békeharcosok első soraiban halad, zárt sorokban, magasra emelve a szabadság és nemzeti függetlenség zászlaját. Az ifjú nemzedék élén a nagy Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a. népi demokratikus országok fiataljai ha­ladnak. Egyre erősebben zeng a haladó ifjúság hangja az egész vi­lágon. fez az erős és tiszta hang újból felcsendül az ifjúság har­madik világkongresszusának emelvényéről a béke és világ ifjú­ságának barátsága érdekében. A kongresszusról és a fesztiválról szerte a világon Agyút rizs helyett A rizs a japánok fő tápláléka. A múltban jutott belőle még a szegényebb családok asztalára is. Termett belőle elég. Ma gyö­keresen megváltozott a helyzet. Évről évre kevesebb rizs terein Japánban. Vájjon mién? Az ok: Japán amerikai megszállá­sa. Ezt még a „Nippon Times” című angol nyelven megjelenő tokiói burzsoá lap is kénytelen beismerni. Az amerikaiak óriási földterületeket sajátítanak ki re­pülőtér-. hadianyagraktár- és laktanyaépítési célokra. A oa- rasziokat elűzik a terményföl­dekről. A „Nippon Times” adat­tal szerint Japán rizistermése több mint 132.900 bushellel csök­kent az amerikai megszálló ha­tóságok és a nemzetbiztonsági hadtest (a japán állandó had- seieg fedőneve) földkisajátítá- saí miatt. Az amerikai és japán katonai parancsnokság össze­sen 89.069 acre földet sajátítot­tak ki. s légitámaszpontokat, gyakorlótereket és laktanyákat építettek ezen a területen. Jaipánban akkora a rizshiány, hogy külföldről kell behozni rizst. A japán hatóságok gyakor­ta egészen rosszminöségű, sőt nem egyszer teljesen élvezhetet­len rizst vásárolnak behozatal­ra. A lap szerint „Burmából pél­dául sárga, penészes, súlyos májbait okozó rizst” importál­nak. Amikor a társadalombiztosítá­si minisztérium azt javasolta a mezőgazdasági minisztérium­nak, hogy az egészségre ártal­mas rizst vonja ki a forgalom­ból, a mezőgazdasági miniszté­rium válaszképpen „tanácsol­ta” ai lakosságnak, hogy... csökkentse rizsfogyasztását, az­az maradion éhkoppon. Am ez még mind kevés. A „Nippon Times” közli, hogy az amerikai parancsnokság újabb 239.105 acre földet igényel. Nem kétséges, hogy a Josida-kormánv igent mond amerikai gazdái­nak. A japán parasztok azon­ban nem óhajtják odaadni föld­jüket a megszállóknak és éhen- halni. Az „Aszaki” című lap közleménye szerint országszerte széleskörű az erőszakos földki- sajátítás elleni mozgalom. ,Találd i l a négert*« New Yorkban, a coney-islandi „kuitúrpark” egyik mutatványos bódéiábatn különös .játékkal „szó­rakoznak” a látogatók. A mutat­ványos bódé felirata: „Találd e! a négert!“. A „szórakozni” vá­gyók befizetnek 50 centet, kap­nak néhány teniszlabdát, 6 azt teljes erővél belevágják az ele­ven céltáblába, egy néger arcá­Belépődíj: egy Az „Österreichische Volksstim­me” című lap közli, hogy Mar­seille egyik érdekessége az úgy­nevezett „koldusok mozija”. A mozi pénztára nemcsak pénzért, hanem egy pár foltozott cipőért, ba. Akik eltalálják a „célt”, szi­vart kapnak. így „pihennek” az amerikaial a „kultúrparkban” ... E jelenet nek tanúja volt Hans Shelfi; dán író és festőművész, aki rajz ban is megörökítette ezt a: amerikai „szórakozást”. A raj; megjelent a „Ny Dag” című dár lapban.' ócska nadrág. vagy egy rongyos nadrágért ad ki jegyet. A vállalkozószell mű tulajdonos ugyanabban épületben üzletet nyitott, ah értékesíti a pénztárban ossz gyűlt ócska ruhát. JOBB ÁRUELLÁTÁST Megyénk területén az ipari munkásság zöldség- és gyümölcsszükségletét a MEZÖKER és az OFFÉRT hivatott biztosítani. A dol­gozó parasztság szorgalmas munkája és a jó időjárás következtében bőséges ter­mést takarítunk be. így megvan az előfeltétele a fo­gyasztókat kielégítő ellátás­ra. Az OFFÉRT eddig nem sokat tett annak érdeké­ben, hogy ipari munkássá­gunk zavartalan ellátása biztosítva legyen, mert piaci standjaink sok esetben kongnak az ürességtől. Pél­dául a kisterenyei földmű- vesszövetkezet június 18-án megrendelt 500 kilogramm káposztát, 200 kilogramm zöldborsót, 200 kilogramm újburgonyát, 10 kilogramm vajat, 25 kilogramm juh- túrót, 20 kilogramm füstölt,- szalonnát és 10 kilogramm kolbászt. Az OFFÉRT június 30-án az áruleszállítás helyett ér­tesítette a földművesszövet- kezetst, „hogy a 18-án kelt megrendelőlevelükben kért árukat nincs módunkban le­szállítani áruhiány miatt, mihelyt ezen áruk rendelke­zésünkre fognak állni, úgy leszállítjuk az elvtársak­nak“. Az árut még július 11-én sem szállították le a dolgozók részére. Azt még elhisszük, hogy füstölt­szalonnát és kolbászt nem minden esetben tudnak ke­ríteni, viszont azt, hogy zöldségfélét és gyümölcs- félét nem áll módjuk­ban a dolgozók részére biztosítani, ezt nem hisz- szük el, mert ezeket az áru­féleségeket nagy mennyi­ségben termelünk megyénk területén is. Azt sem tud­juk megérteni, hogy miért nem szállít az OFFÉRT nyári barackot, amikor Kecskemét környékén fillé­rekért lehet megvásárolni, a mi megyénkben meg még mindig 4—5 forint kilo­grammja. FOKOZÓDIK Megmutatkozik az OFFÉRT hiányos munkája több eset­ben is. Ugyancsak a kis- terenyci földművesszövetke­zet július 3-án az OFFÉRT- tól egy vagon hagymaszál- lításra kapott diszpozíciót. A hagymát Budapest Nagy- vásártelepére kellett volna szállítani. Az OFFÉRT 3-án reggel egy teherautót kül­dött az állomásra, hogy az árut kiszállítsa. A szövet­kezet megbízottja a vagont megrendelte, amit 3-án be­raktak és ezt szállításra vasútra adták. Ekkor be­futott az OFFÉRT motor- kerékpáros küldöttje, hogy a hagymát nem kell Buda­pestre szállítani, mert Salgó­tarjánnak négyezer, Balas­sagyarmatnak pedig hatezer darabra van szüksége. A napszámosok a vagont ki­rakták persze, de csak túl­órafizetés mellett. A szö­vetkezet pedig a megadott új diszpozíció útján az árut elszállította. A szövetkezet az OFFÉRT-tól egy vagon hollandi rekeszt kapott, amire jelen pillanatban, de a közeljövőben sem lesz szükségük. Ezideig a reke­szek szállítási és egyéb költsége 600 forintot tesz ki. Az ilyen helytelen disz­pozíció és göngyöleg mozga­tások szövetkezeteinknek, de ezen keresztül népgazdasá­gunknak is fölösleges költ­ségeket idéznek elő. Az OFFÉRT gondoskodjon arról, hogy felmerült hiá­nyosságait kiküszöbölje és az ipari munkásságunk zöldség- és gyümölcsszükségletét a piaci standokon mindenkor kielégítse. Tartsák mindig szem előtt pártunk gazda­sági irányelveit, járuljanak kormányunk programmjá- nak megvalósításához, hogy ezen keresztül a dolgozók életszínvonalát állandóan emelhessük. Deák Béla tömegszervezeti előadó. főművezető TERMELÉS A VIT TISZTELETÉRE A Nógrádkövesdi Kőbánya szandai üzemegységének fia­taljai között lelkes vetélkedés folyik. A DISZ-fiatalok termelésük fokozá­sával készülnek a Világifjúsági Ta­lálkozóra. A szán. dal üzemegységben jelenleg a DISZ- brigád foglalja el az első helyet 140 százalékos át­lagtelj eseményével. Fogadalma* tettek arra, hogy ezt az eredményt, a hónap végéig változatla­nul tartsák. Az egyénileg dol­gozók közül Grényi József DISZ-tag jár az élen. A verseny beindulása alkal­mával azt a foga­dalmat telte, hogy júliusi tervét 140 százalékra teljesíti és ezzel szemben ezidá'g átlagosan 141 százalékot ért el. A nemes harc­ban az üzem fiatal­jainak 98 százaléka 100 százalék fölött teljesíti rendszere­sen a termelésben reáháruló feladato­kat, Az ifjúmunká­sok nagyszerű győ­zelmeit nagymér­tékben elősegíti App Lajos sztahanovis­ta kővágó, aki fá­radságot nem kí­mélve. munkamód­szerének átadásá­val segíti a fiatalok termelésének foko­zását. AGÚCS FERENC üzemi DISZ-titkár Munkarendszer, amely agyongyötör, megnyomorít és gyilkol A kapitalista országok munkásai számára irtózatos, nehéz teher a munka. A monopol­kapitalista üzem valóságos börtönnek felel meg, az azokban végzett munka tönkreteszi az egészségét, idő előtt vénülnek meg a dolgozók. Az a.z ördögi munkairam, amelyet ott diktál­nak minden esztendőben, a munkások millióit és millióit teszi nyomorékká, vagy gyilkolja meg. Azok közül, akiket a kizsákmányolok lelketle­nül robotemberekké akarják átalakítani, ezren és ezren idegbetegekké válnak, sőt meg is örül­nek. Joggal nevezik gyilkos rendszernek azt az agyongyötrő, nyomorékká tevő, emberölő munka- rendszert, amelyben az Eszaka.merikai Egyesült Államok dolgozói szenvednek. Az Északamerikai Egyesült Államokban csak­úgy, mint a többi kapitalista országban tömege­sen halnak meg munkától agyongyötörtén, éle­tük virágában. Nem ritka az olyan eset, ami­kor a. munkás, akinek az ördögi munkairam a legvégső munkai- és életerejét is kiszívta, ott a futószalag mellett hal meg munkaközijén, íme egy kis példa, hogyan írja le az ameri­kai „Courrier Journal” című napilap egyik le­velező olvasója a „General Motors”, „Ford”, „Chrysler”, valamint egyéb üzemek futószalagjai mellett észlelt munkaviszonyokat: „A magántőke tulajdonát képező futószalag kínzóeszközül szolgát: a munka ütem olyan mértékű hajszáját jelenti, amelyet sokan el sem tudnak képzelni, aláaknázza a munkás egészsé­gét és következménye előbb utóbb az, hogy éle­tüknek 40. évére véglegesen kimeríti, felhasznál­ja a dolgozókat”. /* Es jaj azoknak, akik ezt a gyilkos munka­iramot neim tudják követni. A monopolkapitalis­ták, ha arról van szó, hogyan lehet a munkás utolsó csepp verejtékét is kihasználni, a leg­embertelenebb eszközökhöz folyamodik. A fran­cia „l'Humanité“ című napilap Jean Pierre Chabrol tollából riportot közöl és ebben leírja azoknak a hátborzongató eszközöknek egyikét, amelyekkel a gyárosok arra kényszerítik a mun­kást, hogy automata módjára., megszakítás nél­kül dolgozzon. — A cikkíró meglátogatta, a Pá­rizs XX. kerületében a rue Stendhal 24. szám alatt lévő luxus cipőgyárat. „Ebben a gyárban — írja Jean Pierre Chabrol — 77 munkás és munkásnő dolgozik, legnagyobbrészt 20 éven aluli ifjú. Az órákon át megszakítás nélkül, gé­peikre hajló cipőfelsőrészt készítő munkásnők időnként természetes kényszert éreznek, hogy há­tukat kiegyenesíthessék. A gyár tulajdonosa azonban ezt a természetes szükségletet olyan „visszaélésnek” tekinti, amely csak arra jó, hogy a munkát félbeszakítsa és egyúttal rá is jött ar­ra a „megoldásra”, hogyan lehetne ezt meg­akadályozni. Olyan különlegesen megkonstruált korlátszerü eszközzel felszerelt sziket állított te­hát be, amely a szerencsétlen, agyonhajszolt, ki­merült munkásnő, aki munkától elgyötört tes­tét megkíséreli kiegyenesíteni, teljes erővel nyomja vissza, hogy a nyomorult kénytelen to­vábbra is gépe fölé hajolni. Az egész gyárban eddig 15 ilyen különleges kínzó széket állítottak fel”. Láthatjuk ebből, hogy mit is számít a ki­zsákmányol óknak a dolgozók tízezreinek egész­sége és élete, amikor ezeknek verejtéke és vére árán maximális nyereséget takaríthatnak meg maguknak. Azokat a szerencsétleneket, akik a fo­kozódó munkairamot már nem bírják, minden segítség, minden ellátás nélkül egyszerűen az utcára, dobják. Csak egyetlen példát említsünk: az elmúlt hetek folyamán a „Ford” üzemek ve­zetősége 50.000 olyan munkást bocsátott el, aki már nem. bírta, a gyilkos munkarendszert. A kapitalistáknak a munkások életét és egészségét semmibevevő magatartása abba. is ki­fejezésre jut, hogy szándékosan elhanyagolják, sőt teljesen mellőzik a legelemibb munkavédel­met és biztonsági intézkedéseket. Azoknak a szerencsétleneknek száma., akik a tulajdonosok nemtörődömsége folytán válnak ezeknek a. bű­nös mulasztásoknak áldozataivá olyan nagy, hogy sem a reakciós hatóságok, sem pedig a nagytőkés kiszolgáló sajtóorgánumok nem tud­ják már a valóságot elkendőzni. Az Észaikameri- kai Egyesült Államok munkaügyi minisztériu­mának egyébként kétségkívül hamisított és le­csökkenteti adatai szerint is az amerikai üze­mekben csak a múlt esztendőben 2,031.000 üze­mi balesetet jegyeztek fel Ebből 1.932.000 üzemi balesetnek a munkaképesség időleges elvesz­tése volt a következménye, . 15.000 üzemi bal--, eset halálos _ volt, míg 84.000 azzal a követ-' kezménnyel járt, hogy szenvedőik teljesen és örökre elvesztették munkaképességüket. Japán­ban a munkaközben történő üzemi balesetek kö­vetkeztében naponként 20 ember hal meg és per cenként 4 ember válik rokkanttá. Ausztriában percenként történik meg egy-egy üzemi baleset és minden 4 órában meghal egy munkás üzemi balesetek következtében. Számtalan egyéb olyan adatot és számot .kö­zölhetnénk, amely mind arról szól, mily ilyesztő mértékben szaporodott meg azoknak a: száma, akik a monopolkapitalisták, gyalázatosán bű­nös rabló munka,politikájának következmé­nyeként vesztették életüket, vagy váltak egész életükre nyomorékká. Ezek az adatok és számok mind mind elrettentő és hatalmas erejű vádiratok, amelyek leleplezik azoknak a kizsák­mányol óknak bűneit, akik számára a dolgozó élete nem képez értéket. A monopolkapitalisták kapzsisága, és profit­éhsége azonban még itt sem áll meg. Megnyer­ték a maguk számára a munkásáruló szakszer­vezeti vezetőket és ezekkel bűnszövetkezetbe dol­goznak, valamint a reakciós hatóság támogatá­sával a legaljaisa-bb mesterkedéssel ütik el a balesetet szenvedett munkásokat és a borzalmas munkaviszonyok áldozatainak hátramaradottjait az őket megillető. járulékoktól és segélyektől. Mint az a kapitalista országokban rendesen tör- tépni szokott, így jártak el legutóbbi Északame­rikai Egyesült Államokban történt bányaszeren­csétlenség áldozataival is. Olyan esetekben, ami kos már nem tudnak különböző ürügyekhez fo­lyamodni, a monopolkapitaliáták nem átalják be­bizonyítani, hogy .a szerencsétlenség ........az úr ak aratából történt”, fgy eshetik meg olyasmi az országban, az említett szennyes mesterkedések következtében, hogy azoknak a dolgozóknak tíz- ez.|£i és százezrei, akik munkaképességüket csakis és kizárólag a. kizsákmányolok bűnei miatt vesztették ei. kénytelenek ráébredni: arra ítélték őket, hogy életüket egyik napról a másik­ra a legszörnyűbb nyomorban és legkegyetle­nebb éhezések között tengessék. A dolgom emberiség azonban mind jobban és jobbam döbben rá arra a tényre, hogy a mun­kavédelmi rendszabályok hiánya., a munkásokkal szemben alkalmazott agyongyötrő, megnyomo­rító, gvükos munkarendszer fokozása, amelyet a kapitalisták most már mind szélesebb és szé­lesebb arányokban vezetnek be. mind mind csak taktikai alkotó elemei a kapitalisták állal a dol­gozók ellen a maximális profitért indított offen- zívának. És éppen ezért mindig jobban és job­ban növekszik jelentőségében és élesedik ki az a harc is, amelyet a munkásság a gyalázatos, vad nunkairam ellen az emberhez méltó munkavi­szonyokért, a, jobb és emberibb életért, a béké­ért és demokráciáért folvtat. Élő tanúsága, ennek a harcnak az a számtalap sztrájk is, amely mos­tanában úgyszólván valamennyi kapitalista, or-, szágban kirobbant.

Next

/
Thumbnails
Contents