Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)
1953-07-22 / 58. szám
2 SZABAD AD««fftAD 1953 július 22. NEMZETKÖZI POSTA Gengszterek az Egyesült Államokban Csehszlovákia. Jelenleg Prága körzetében folynak az amatőrművészek versenyei, amelyeket a fesztivál előkészületeivel kapcsolatban rendeznek meg. Június második felében a vidéki nagyvárosokban tartották meg ezeket a versenyeket. Ezeket az első Nemzeti Olimpiász fogjai követni, melyen 108 művészegyüttes fog szerepelni. Ezek közül a legjobbak szerepelni fognak g IV. Világifjúsági és Diáktalálkozón. Anglia. Roy Sears, az angoi Előjcé- szitő Bizottság titkára nemrégen kijelentette, hogy „az angol ifjúság eihaíározta, hogy olyan reprezentatív küldöttséget fog a fesztiválra, küldeni, ami. lyet még Anglia soha sehová sem küldött". Londonban 70 tagiból álló népi táncegyüttes alakult. A bizottság úgy tervezi, hogy kórusokat is küld maid Angliából, Skóciából és Walesből. A ..Time” című amerikai folyóiratban különös biztosítási reklám jelent meg. Egy gengszter baljóslatú, sötét figurája hajol a város fölé. A szöveg nem kevésbbé baljós: ,.A Szövetségi Nyomozó Hivatal jelentéséből: a rablások szama, 13.8 százalékkal, a betöréses lopásoké 8.7 százalékkal, a közönséges lopásoké 4.8 százalékkal emelkedett. A bűncselekmények száma szüntelenül növekszik! Ne fogadják közönnyel a házukat és biznesszüket fenyegető veszélyt. A rablók, betörök és tolvajok zsákmánya 1951-ben túlhaladta a 151 millió dollárt. A Szövetségi Nyomozó Hivatal adatai szerint 1952-ben a lopások száma újból emelkedett.” Példa nélkül álló arányokat öltött a bűnözés ma az Egyesült Államokban. Még a hivatalos adatok szerint is tavaly több mint kétmillió nagy bűneset történt. 13.2 százalékkal több, mint 1951-ben. Az országban 15.5 másodpercenként követnek el egy-egy komoly bűntettet. Az egyszerű amerikaiakat magától értetődően joggal aggasztja a gengszterizmus tobzódása. Van is min komolyan elgondolkodniuk. Ezt használják ki ai biztosítási társulatok, amelyek biztosítási díi formájában még azt a kis pénzt is ki akarják húzni az' egyszerű amerikai állampolgárok zsebéből, amelyet a banditák meghagytak. E reklám ékesszólóan igazolja azt az ismert igazságot, hogy a gengszter izmus szerves részévé vált a,z amerikai valóságnak. A HL Világifjúsági Kongresszus az ifjúság követeléseinek fóruma lesz Július végén a Román Népköztársaság fővárosában megtartják a világ ifjúságának harmadik kongresszusát. Számos ország fiad és leányai jönnek össze Bukarestben, hogy újból kijelentsék: az ifjúság tántoríthatatlan elhatározása, hogy megvédje a békét, megvédje jogát az élethez és a művelődéshez. Az ifjúsági világkongresszus és a fesztivál lelkes támoga,- tásra talál a világ társadalmának körében. Több mint 1000 kiváló tudós, író és művész szállt síkra a kongresszus mellett, köziük olyan kiváló személyiségek, mint Pablo Picasso és Johannes Becher. Számos nemzeti és nemzetközi szervezet jelentette ki, hogy egyetért a kongresszus céljaival és feladataival. A kapitalista és gyarmati országokban a legdurvábban megsértik az ifjúság jogait. Olaszországban, több mint 600.000 ifjú és leány nem jut munkához. Nvugat-Németország munkanélkülijeinek körülbelül egyharmada fiatal. Angliában, az Egyesült Államokban, Norvégiában, Belgiumban és más országokban a fiatalok ugyanolyan munkáért 30—35 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint idősebb munkástársaik. Az Egyesült Államokban a 21 éven aluliak 71 százalékának semilyen szakmája nincs. A tőkés országokban lábbal tapossák az ifjú nemzedék legelemibb demokratikus jogait. A haladó ifjúsági szervezeteket betiltják, vezetőiket bebörtönzik, újságjaikat elkobozzák. Iránban például egy év alatt 12-szer tiltották be az ifjúság lapját. Több, mint 3Ö-kzor indítottak eljárást Franciaországban a Köztársasági Ifjúsági Szövetség lapja ellen. A kapitalista országokban szított bűnös háborús propaganda és háborús pszichózis züllesztő hatással van az ifjúság tudatára. Ezzel a propagandával ágyútölteléket akartak csinálni az ifjúságból. Ez a propaganda elnyomorítja, erkölcsileg megöli, s a háborús kalandok útjára sodorja azokat, akik nem elég erősek a harcra. A propaganda és a háborús hisztéria azonban nem foszthatta meg a kapitalista és gyarmati országokban élő ifjak és leányok tízmillióit eszményeiktől és a jövöbevetett hitüktől. A világ ifjúsága tudja, hogy ezt a jövőt kemény harcban kell megvédelmeznie, de hisz a győzelemben. A győzelembe vetett hitében megerősítik a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok ifjúságának hatalmas sikerei. A világ számos országának ifjúsága találkozik a bukaresti világkongresszuson. Minden ifjú és leány elmondhatja itt gondolatait, terveit, javaslatait. A kongresszus részvevői szabad, mindenki számára nyitva álló vitába' tisztázzák fontos problémáikat: az ifjúság egységének követelései kielégítésének és jogai biztosításának kérdéseit, a kulturális és sportkapcsolatok kérdéseit, a gyarmati és függő országok ifjúságának problémáit. A kongresz- szus még szorosabban tömöríti a földkerekség ifjúságát az egész emberiség legfontosabb, elsőrendű feladata.: a tartós béke biztosítása köré. Az ifjúság a kongresszust és a fesztivált „a barátság találkozójának” nevezi. Hatalmas erő azoknak a százmillióknak^ _a barátságai, akik nem akarnak ágyútöltelékké lenni, akik gyűlölik a háborút és határtalanul szeretik a békét. E hatalmas erőt nem lehet fenyegetéssel és terrorral, hazugsággal és rágalommal megtörni. Az ifjúság a békeharcosok első soraiban halad, zárt sorokban, magasra emelve a szabadság és nemzeti függetlenség zászlaját. Az ifjú nemzedék élén a nagy Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a. népi demokratikus országok fiataljai haladnak. Egyre erősebben zeng a haladó ifjúság hangja az egész világon. fez az erős és tiszta hang újból felcsendül az ifjúság harmadik világkongresszusának emelvényéről a béke és világ ifjúságának barátsága érdekében. A kongresszusról és a fesztiválról szerte a világon Agyút rizs helyett A rizs a japánok fő tápláléka. A múltban jutott belőle még a szegényebb családok asztalára is. Termett belőle elég. Ma gyökeresen megváltozott a helyzet. Évről évre kevesebb rizs terein Japánban. Vájjon mién? Az ok: Japán amerikai megszállása. Ezt még a „Nippon Times” című angol nyelven megjelenő tokiói burzsoá lap is kénytelen beismerni. Az amerikaiak óriási földterületeket sajátítanak ki repülőtér-. hadianyagraktár- és laktanyaépítési célokra. A oa- rasziokat elűzik a terményföldekről. A „Nippon Times” adattal szerint Japán rizistermése több mint 132.900 bushellel csökkent az amerikai megszálló hatóságok és a nemzetbiztonsági hadtest (a japán állandó had- seieg fedőneve) földkisajátítá- saí miatt. Az amerikai és japán katonai parancsnokság összesen 89.069 acre földet sajátítottak ki. s légitámaszpontokat, gyakorlótereket és laktanyákat építettek ezen a területen. Jaipánban akkora a rizshiány, hogy külföldről kell behozni rizst. A japán hatóságok gyakorta egészen rosszminöségű, sőt nem egyszer teljesen élvezhetetlen rizst vásárolnak behozatalra. A lap szerint „Burmából például sárga, penészes, súlyos májbait okozó rizst” importálnak. Amikor a társadalombiztosítási minisztérium azt javasolta a mezőgazdasági minisztériumnak, hogy az egészségre ártalmas rizst vonja ki a forgalomból, a mezőgazdasági minisztérium válaszképpen „tanácsolta” ai lakosságnak, hogy... csökkentse rizsfogyasztását, azaz maradion éhkoppon. Am ez még mind kevés. A „Nippon Times” közli, hogy az amerikai parancsnokság újabb 239.105 acre földet igényel. Nem kétséges, hogy a Josida-kormánv igent mond amerikai gazdáinak. A japán parasztok azonban nem óhajtják odaadni földjüket a megszállóknak és éhen- halni. Az „Aszaki” című lap közleménye szerint országszerte széleskörű az erőszakos földki- sajátítás elleni mozgalom. ,Találd i l a négert*« New Yorkban, a coney-islandi „kuitúrpark” egyik mutatványos bódéiábatn különös .játékkal „szórakoznak” a látogatók. A mutatványos bódé felirata: „Találd e! a négert!“. A „szórakozni” vágyók befizetnek 50 centet, kapnak néhány teniszlabdát, 6 azt teljes erővél belevágják az eleven céltáblába, egy néger arcáBelépődíj: egy Az „Österreichische Volksstimme” című lap közli, hogy Marseille egyik érdekessége az úgynevezett „koldusok mozija”. A mozi pénztára nemcsak pénzért, hanem egy pár foltozott cipőért, ba. Akik eltalálják a „célt”, szivart kapnak. így „pihennek” az amerikaial a „kultúrparkban” ... E jelenet nek tanúja volt Hans Shelfi; dán író és festőművész, aki rajz ban is megörökítette ezt a: amerikai „szórakozást”. A raj; megjelent a „Ny Dag” című dár lapban.' ócska nadrág. vagy egy rongyos nadrágért ad ki jegyet. A vállalkozószell mű tulajdonos ugyanabban épületben üzletet nyitott, ah értékesíti a pénztárban ossz gyűlt ócska ruhát. JOBB ÁRUELLÁTÁST Megyénk területén az ipari munkásság zöldség- és gyümölcsszükségletét a MEZÖKER és az OFFÉRT hivatott biztosítani. A dolgozó parasztság szorgalmas munkája és a jó időjárás következtében bőséges termést takarítunk be. így megvan az előfeltétele a fogyasztókat kielégítő ellátásra. Az OFFÉRT eddig nem sokat tett annak érdekében, hogy ipari munkásságunk zavartalan ellátása biztosítva legyen, mert piaci standjaink sok esetben kongnak az ürességtől. Például a kisterenyei földmű- vesszövetkezet június 18-án megrendelt 500 kilogramm káposztát, 200 kilogramm zöldborsót, 200 kilogramm újburgonyát, 10 kilogramm vajat, 25 kilogramm juh- túrót, 20 kilogramm füstölt,- szalonnát és 10 kilogramm kolbászt. Az OFFÉRT június 30-án az áruleszállítás helyett értesítette a földművesszövet- kezetst, „hogy a 18-án kelt megrendelőlevelükben kért árukat nincs módunkban leszállítani áruhiány miatt, mihelyt ezen áruk rendelkezésünkre fognak állni, úgy leszállítjuk az elvtársaknak“. Az árut még július 11-én sem szállították le a dolgozók részére. Azt még elhisszük, hogy füstöltszalonnát és kolbászt nem minden esetben tudnak keríteni, viszont azt, hogy zöldségfélét és gyümölcs- félét nem áll módjukban a dolgozók részére biztosítani, ezt nem hisz- szük el, mert ezeket az áruféleségeket nagy mennyiségben termelünk megyénk területén is. Azt sem tudjuk megérteni, hogy miért nem szállít az OFFÉRT nyári barackot, amikor Kecskemét környékén fillérekért lehet megvásárolni, a mi megyénkben meg még mindig 4—5 forint kilogrammja. FOKOZÓDIK Megmutatkozik az OFFÉRT hiányos munkája több esetben is. Ugyancsak a kis- terenyci földművesszövetkezet július 3-án az OFFÉRT- tól egy vagon hagymaszál- lításra kapott diszpozíciót. A hagymát Budapest Nagy- vásártelepére kellett volna szállítani. Az OFFÉRT 3-án reggel egy teherautót küldött az állomásra, hogy az árut kiszállítsa. A szövetkezet megbízottja a vagont megrendelte, amit 3-án beraktak és ezt szállításra vasútra adták. Ekkor befutott az OFFÉRT motor- kerékpáros küldöttje, hogy a hagymát nem kell Budapestre szállítani, mert Salgótarjánnak négyezer, Balassagyarmatnak pedig hatezer darabra van szüksége. A napszámosok a vagont kirakták persze, de csak túlórafizetés mellett. A szövetkezet pedig a megadott új diszpozíció útján az árut elszállította. A szövetkezet az OFFÉRT-tól egy vagon hollandi rekeszt kapott, amire jelen pillanatban, de a közeljövőben sem lesz szükségük. Ezideig a rekeszek szállítási és egyéb költsége 600 forintot tesz ki. Az ilyen helytelen diszpozíció és göngyöleg mozgatások szövetkezeteinknek, de ezen keresztül népgazdaságunknak is fölösleges költségeket idéznek elő. Az OFFÉRT gondoskodjon arról, hogy felmerült hiányosságait kiküszöbölje és az ipari munkásságunk zöldség- és gyümölcsszükségletét a piaci standokon mindenkor kielégítse. Tartsák mindig szem előtt pártunk gazdasági irányelveit, járuljanak kormányunk programmjá- nak megvalósításához, hogy ezen keresztül a dolgozók életszínvonalát állandóan emelhessük. Deák Béla tömegszervezeti előadó. főművezető TERMELÉS A VIT TISZTELETÉRE A Nógrádkövesdi Kőbánya szandai üzemegységének fiataljai között lelkes vetélkedés folyik. A DISZ-fiatalok termelésük fokozásával készülnek a Világifjúsági Találkozóra. A szán. dal üzemegységben jelenleg a DISZ- brigád foglalja el az első helyet 140 százalékos átlagtelj eseményével. Fogadalma* tettek arra, hogy ezt az eredményt, a hónap végéig változatlanul tartsák. Az egyénileg dolgozók közül Grényi József DISZ-tag jár az élen. A verseny beindulása alkalmával azt a fogadalmat telte, hogy júliusi tervét 140 százalékra teljesíti és ezzel szemben ezidá'g átlagosan 141 százalékot ért el. A nemes harcban az üzem fiataljainak 98 százaléka 100 százalék fölött teljesíti rendszeresen a termelésben reáháruló feladatokat, Az ifjúmunkások nagyszerű győzelmeit nagymértékben elősegíti App Lajos sztahanovista kővágó, aki fáradságot nem kímélve. munkamódszerének átadásával segíti a fiatalok termelésének fokozását. AGÚCS FERENC üzemi DISZ-titkár Munkarendszer, amely agyongyötör, megnyomorít és gyilkol A kapitalista országok munkásai számára irtózatos, nehéz teher a munka. A monopolkapitalista üzem valóságos börtönnek felel meg, az azokban végzett munka tönkreteszi az egészségét, idő előtt vénülnek meg a dolgozók. Az a.z ördögi munkairam, amelyet ott diktálnak minden esztendőben, a munkások millióit és millióit teszi nyomorékká, vagy gyilkolja meg. Azok közül, akiket a kizsákmányolok lelketlenül robotemberekké akarják átalakítani, ezren és ezren idegbetegekké válnak, sőt meg is örülnek. Joggal nevezik gyilkos rendszernek azt az agyongyötrő, nyomorékká tevő, emberölő munka- rendszert, amelyben az Eszaka.merikai Egyesült Államok dolgozói szenvednek. Az Északamerikai Egyesült Államokban csakúgy, mint a többi kapitalista országban tömegesen halnak meg munkától agyongyötörtén, életük virágában. Nem ritka az olyan eset, amikor a. munkás, akinek az ördögi munkairam a legvégső munkai- és életerejét is kiszívta, ott a futószalag mellett hal meg munkaközijén, íme egy kis példa, hogyan írja le az amerikai „Courrier Journal” című napilap egyik levelező olvasója a „General Motors”, „Ford”, „Chrysler”, valamint egyéb üzemek futószalagjai mellett észlelt munkaviszonyokat: „A magántőke tulajdonát képező futószalag kínzóeszközül szolgát: a munka ütem olyan mértékű hajszáját jelenti, amelyet sokan el sem tudnak képzelni, aláaknázza a munkás egészségét és következménye előbb utóbb az, hogy életüknek 40. évére véglegesen kimeríti, felhasználja a dolgozókat”. /* Es jaj azoknak, akik ezt a gyilkos munkairamot neim tudják követni. A monopolkapitalisták, ha arról van szó, hogyan lehet a munkás utolsó csepp verejtékét is kihasználni, a legembertelenebb eszközökhöz folyamodik. A francia „l'Humanité“ című napilap Jean Pierre Chabrol tollából riportot közöl és ebben leírja azoknak a hátborzongató eszközöknek egyikét, amelyekkel a gyárosok arra kényszerítik a munkást, hogy automata módjára., megszakítás nélkül dolgozzon. — A cikkíró meglátogatta, a Párizs XX. kerületében a rue Stendhal 24. szám alatt lévő luxus cipőgyárat. „Ebben a gyárban — írja Jean Pierre Chabrol — 77 munkás és munkásnő dolgozik, legnagyobbrészt 20 éven aluli ifjú. Az órákon át megszakítás nélkül, gépeikre hajló cipőfelsőrészt készítő munkásnők időnként természetes kényszert éreznek, hogy hátukat kiegyenesíthessék. A gyár tulajdonosa azonban ezt a természetes szükségletet olyan „visszaélésnek” tekinti, amely csak arra jó, hogy a munkát félbeszakítsa és egyúttal rá is jött arra a „megoldásra”, hogyan lehetne ezt megakadályozni. Olyan különlegesen megkonstruált korlátszerü eszközzel felszerelt sziket állított tehát be, amely a szerencsétlen, agyonhajszolt, kimerült munkásnő, aki munkától elgyötört testét megkíséreli kiegyenesíteni, teljes erővel nyomja vissza, hogy a nyomorult kénytelen továbbra is gépe fölé hajolni. Az egész gyárban eddig 15 ilyen különleges kínzó széket állítottak fel”. Láthatjuk ebből, hogy mit is számít a kizsákmányol óknak a dolgozók tízezreinek egészsége és élete, amikor ezeknek verejtéke és vére árán maximális nyereséget takaríthatnak meg maguknak. Azokat a szerencsétleneket, akik a fokozódó munkairamot már nem bírják, minden segítség, minden ellátás nélkül egyszerűen az utcára, dobják. Csak egyetlen példát említsünk: az elmúlt hetek folyamán a „Ford” üzemek vezetősége 50.000 olyan munkást bocsátott el, aki már nem. bírta, a gyilkos munkarendszert. A kapitalistáknak a munkások életét és egészségét semmibevevő magatartása abba. is kifejezésre jut, hogy szándékosan elhanyagolják, sőt teljesen mellőzik a legelemibb munkavédelmet és biztonsági intézkedéseket. Azoknak a szerencsétleneknek száma., akik a tulajdonosok nemtörődömsége folytán válnak ezeknek a. bűnös mulasztásoknak áldozataivá olyan nagy, hogy sem a reakciós hatóságok, sem pedig a nagytőkés kiszolgáló sajtóorgánumok nem tudják már a valóságot elkendőzni. Az Észaikameri- kai Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának egyébként kétségkívül hamisított és lecsökkenteti adatai szerint is az amerikai üzemekben csak a múlt esztendőben 2,031.000 üzemi balesetet jegyeztek fel Ebből 1.932.000 üzemi balesetnek a munkaképesség időleges elvesztése volt a következménye, . 15.000 üzemi bal--, eset halálos _ volt, míg 84.000 azzal a követ-' kezménnyel járt, hogy szenvedőik teljesen és örökre elvesztették munkaképességüket. Japánban a munkaközben történő üzemi balesetek következtében naponként 20 ember hal meg és per cenként 4 ember válik rokkanttá. Ausztriában percenként történik meg egy-egy üzemi baleset és minden 4 órában meghal egy munkás üzemi balesetek következtében. Számtalan egyéb olyan adatot és számot .közölhetnénk, amely mind arról szól, mily ilyesztő mértékben szaporodott meg azoknak a: száma, akik a monopolkapitalisták, gyalázatosán bűnös rabló munka,politikájának következményeként vesztették életüket, vagy váltak egész életükre nyomorékká. Ezek az adatok és számok mind mind elrettentő és hatalmas erejű vádiratok, amelyek leleplezik azoknak a kizsákmányol óknak bűneit, akik számára a dolgozó élete nem képez értéket. A monopolkapitalisták kapzsisága, és profitéhsége azonban még itt sem áll meg. Megnyerték a maguk számára a munkásáruló szakszervezeti vezetőket és ezekkel bűnszövetkezetbe dolgoznak, valamint a reakciós hatóság támogatásával a legaljaisa-bb mesterkedéssel ütik el a balesetet szenvedett munkásokat és a borzalmas munkaviszonyok áldozatainak hátramaradottjait az őket megillető. járulékoktól és segélyektől. Mint az a kapitalista országokban rendesen tör- tépni szokott, így jártak el legutóbbi Északamerikai Egyesült Államokban történt bányaszerencsétlenség áldozataival is. Olyan esetekben, ami kos már nem tudnak különböző ürügyekhez folyamodni, a monopolkapitaliáták nem átalják bebizonyítani, hogy .a szerencsétlenség ........az úr ak aratából történt”, fgy eshetik meg olyasmi az országban, az említett szennyes mesterkedések következtében, hogy azoknak a dolgozóknak tíz- ez.|£i és százezrei, akik munkaképességüket csakis és kizárólag a. kizsákmányolok bűnei miatt vesztették ei. kénytelenek ráébredni: arra ítélték őket, hogy életüket egyik napról a másikra a legszörnyűbb nyomorban és legkegyetlenebb éhezések között tengessék. A dolgom emberiség azonban mind jobban és jobbam döbben rá arra a tényre, hogy a munkavédelmi rendszabályok hiánya., a munkásokkal szemben alkalmazott agyongyötrő, megnyomorító, gvükos munkarendszer fokozása, amelyet a kapitalisták most már mind szélesebb és szélesebb arányokban vezetnek be. mind mind csak taktikai alkotó elemei a kapitalisták állal a dolgozók ellen a maximális profitért indított offen- zívának. És éppen ezért mindig jobban és jobban növekszik jelentőségében és élesedik ki az a harc is, amelyet a munkásság a gyalázatos, vad nunkairam ellen az emberhez méltó munkaviszonyokért, a, jobb és emberibb életért, a békéért és demokráciáért folvtat. Élő tanúsága, ennek a harcnak az a számtalap sztrájk is, amely mostanában úgyszólván valamennyi kapitalista, or-, szágban kirobbant.
