Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-22 / 58. szám

ms július SZABAD !s3gr1d HARCBAN A GAZDAG TERMÉS BETAKARÍTÁSÁÉRT A sziráki dolgozó parasztok az elsők az aratási versen vben medvénkben (Tudósítónktól.) Sziráik község dolgozó pa­rasztjai az aratás megkezdése előtt versenyre hívták ki a me­gye valamennyi községét az aratás határidő előtti elvégzése feladat mellett a község veze­tői, Mravik János VB-elnök és Győri István párttitkár a foga- tos dolgozó parasztokkal egyet­értve elhatározták, hogy állan­dóan segítik fogattal azokat a dolgozó parasztokat, akiknek szükségük van rá. Ez így is történt. Az élenjárók közül a legki­válóbb Tóth István, sziráki dol­gozó paraszt, aki mint kom­munista állandóan élenjár nem­csak a növényápolásban és az aratásban, de a begyűjtés és az adófizetés terén is. Jelenleg már befejezte a behordást és fogatjával azoknak a dolgozó parasztoknak a segítségére siet, akiknek nincs fogaterejük. A szirákiak által elindított versenyben közel 80 község küzd az elsőségért. A szirákiak lettek a győztesek az aratási érdekében. Hogy ezt a vállalá­sukat teljesíteni tudják, Mravik János VB-elnök azt a feladatot jelölte meg a község dolgozó parasztjai előtt, hogy mielőtt az aratás a községben beindul­na, maradéktalanul teljesíteni kell a növényápolást. A sziráki dolgozó parasztok ezt teljesí­tették is. így az aratás meg­kezdésekor a község minden dolgozó parasztja nekilátott, hogy sikeresen eleget tegyen vállalásának. Amikor Szirákon beindult az új kenyérért folyó harc, az első naptól kezdve naponként érté­kelték a dolgozó parasztok ver­senyét, minden reggel a közsé­gi versenytáblára írták ki az eredményeket. A verseny olyan magas lendületet vett, • hogy kasza kaszával versengve vé­gezte a munkát, A hatalmas munkában. De még hátra van a behordás, cséplés és a gabo­nabeadás. A szirákiak arra ké­szülnek, hogy ők kerüljenek ki győztesen a hátralévő munkák­ból is. Az aratás és cséplés sikeréért harcolnak Szuha község dolgozó parasztjai A kormány programmjában kimondja, hogy az elkövetkező időkben nagyobb segítséget kell nyújtani az egyénileg dolgozó parasztoknak. Szuha község egyénileg dolgozó pa­rasztjait ez újabb lelkesedésre késztette. A község dolgozói mindig példát mutattak a mező­gazdasági munkák időbeni el­végzésében és most még foko­zottabb munkával harcolnak a programul sikeres megvalósítá­sáért. A község dolgozó parasztjai most teljes erővel az aratási munkák időbeni elvégzéséért szálltaik síkra. Hogy az aratást idejében — még e héten — be­fejezzék, ezért a nehéz munká­ban egymás megsegítésére siet­nek. A határszemle öorán meg­állapítják, kinek a búzáját le­het már aratni. Ezzel a segít­séggel ai szemveszteséget akar­ják megelőzni. Szabó László szovjet-ösztön­díjas egyetemi hallgató nagy­bátyjával, Végh Miklóssal arat egy hatalmas táblán. Szabó László után a 64 éves nagy­anyja szedi a markot, aki ver­senyben áll a 17 éves Annuska unokájával. A közös munka meghozza az eredményt. A köz­ség dolgozó parasztjai már ezen a héten végeznek az ara­tással. A tanács — okulva a múlt év hiányosságain — máris meg­szervezte az állandó cséplő­csapatot. A gazdagyűlésen pe­dig a község dolgozó paraszt­jai ígéretet tettek, hogy a be­adást a cséplőgéptől teljesítik és megfogadták, hogy az ara­tással egyidejűleg elvégzik a tarlóhántást, s 74 hold földön a másodvetést is. A járások közötti versenyben a pásztói járás van az élen A megyetanács mezőgazdasá­gi osztálya értékelte a járások közötti aratási versenyt. Az ara­tási munkákban első a pásztói járás 81.1, második a balassa­gyarmati járás 78.7, harmadik a rétsági járás 76.8, negyedik a salgótarjáni járás 69.2, ötö­dik a szécsényi járás 60.1 szá­zalékkal. Ha összesítjük a megye ara­tási tervét, az eddigi eredmény 74 százalék. Lemaradás mutatkozik egyes termelőszövetkezeteknél, így például a nagylóci Kossuth, pilinyi Dózsa, sámsonházi Béke, sóshartyáni Virágzó élet, koty- házi Vörös Csillag, máíramind- szenti Alkotmány és az egyhá- zasgergei Béke termelőszövet­kezetnél. A megye területén vannak olyan községek és termelőszö­vetkezetek, ahol befejeződtek az aratási munkák a zab kivételé­vel. Ilyenek Tolmács, Borsos- berénv, Szirák, Pusztaberki, Szendehely, Szátok, Nógrád, Isz-vonalon pedig a tolmács! Szabadság, a nagyoroszi Sza­badság, borsosberényi Haladás, a tereskei Zalka Máté, a ke- szegi Dózsa, a horpácsi Kos­suth, a szendehe'yi Béke. Ezek' lő! a községektől és termelő­szövetkezeti csoportoktól vegve- jek példát a lemaradó termelő­szövetkezetek és községek dol­gozói. Gyorsítsák meg az ara­tási munkát, hogy ezzel is elő­segítsék azt, hogy ipari dolgo­zóink asztalára minél nagyobb darab kenyér jusson. Krcsma Pálné, osztályvezető Miért lankad a versenylendület a Lilke, ípolytarnóc és Nógrádszakál községeknél A vonat az Ipoly partján ha­lad. Bokrok, fák, erdők, falvak maradnak mögöttem. Az előt­tem fekvő tájat nézem. Messze, messze, ameddig a szem ellát, búzakeresztek hosszú sora. Alig van már lábonálló gabona. Hét­főre már Litkén is befejezik az aratást. Az ősziárpa cséplését szombaton befejezték és rögtön a cséplőgéptől siettek teljesíteni beadási kötelezettségüket, mert hiszen versenyben állanak, min­denféle mezőgazdasági munká­ban, Nógrádszakál és Ipolytar- nóc községekkel. A tanácsháza előtti táblán látható a győzelmi jelentés: Vérségi László 116, Imre János 110 és Márton László 100 szá­zalékban teljesítette ösziárpa- beadását. De sajnos, nincsen fény árnyék nélkül. Vérségi Ferenc, Szabó László és Cso- már János úgylátszik elfeled­keztek a versenyről és arról, hogy az eredmény rajtuk is mú­lik, rriert még nem teljesítették szántóföldi szénabeadásukat. De ezen nem is lehet csodál­kozni, mert a verseny csak pa­píron foiyik. Ugyanis a tanács- titkár arra hivatkozva, hogy nincs idejük, nem értékelik ki az eredménveket. Csupán a iárási tanácstól küldött értékelésekre támaszkodik. S mivel a járás­tól már egy hete nem kaptak versenyértékelést, a verseny ál­lásáról teljesen tájékozatlanok. A községi és a járási tanács tétlenül figyeli, hogyan lankad a lendület és hogyan laposodik el a községek közötti nemes verseny. A tétlenséget tettnek kell fölváltania, amíg nem késő. Tagadhatatlan, hogy a legna­gyobb idénymunkák ideje van, de a községi tanácsnak időt kell szakítania a verseny ellen­őrzésére is. Az állandó bizott­ság nézze meg a nógrádszakáli és az ipolytarnóci határt, s ugyanígy az ipolytarnóciak és a nógrá’dszakáliak is látogassa­nak el Litkére, hogy hogyan állnak a munkával. Ne feled­jék el, hogy a dolgozók bizal­mukkal ajándékozták meg őket és ők felelősséggel tartoznak a dolgozók munkájáért. A községi és a járási tanács fordítson te­hát több figyelmet és nagyobb gondot a versenyre. Nem sza bad engedni, hogy ez a szépen induló verseny a vezetők nem­törődömsége miatt kátyúba jus- son. „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban“ Valamikor, nem is olyan ré­gen, 1951 őszén a jobbágyi Uj Otthon tszcs számos kitüntetést kapott jó, eredményes termelő- munkájáért. Azóta a tszcs dol­gozói, tagjai visszaestek. A régi lendület alábbhagyott. Jog­gal feltehetjük a kérdést: „Régi dicsőségünk, hol kései az éji homályban?” Erre választ a jobágyiaknak kell adni. A tszcs súlyosan elmaradt az aratással. Ahol olyan kiváló dolgozók vannaik, mint például ifj. Erki Iván, aki 275.19 mun­kaegységet ért el júliusig, vagy Balogh József elvtárs, 263.73 teljesítményével az elsők kozott halad, ott, ahol ilyen becsülete­sen dolgozó emberek vannak, a termelőcsoportnak nagy ered­ményeket, magas teljesítményt kellene elérnie. Legyenek mél­tóak a jobbágyiak a régi dicső­séghez! Az elnök, Bertók István elv­társ ne várjon a sültgalamb­ra! Nem elég ekép szólni: „Ha olyan termés lesz most is, mint tavaly, akkor összeütjük a bo­kánkat.” Ebben az évben nem olyan, hanem jóval magasabb lesz a termésátlag. A bokát összeütni könnyű dolog. A ka­szát kell keményen fogni, a nö­vényt és a földet kell gondo­san ápolni, akkor jó termés lesz Jobbágyin is, mint szerte az országban. Szólni kell még külön és di­csérő szóval Jobbágyi egyéni­leg dolgozó parasztjai felé. Jú­nius 10-ig 100 százalékig befe­jezték az ősziárpa és a rozs aratását. A napokban megkez­dik a forgatást is. Befejezte az aratást Bertók Gábor, Sági Rá- fáel, Dobros: József dolgozó pa­raszt is. Három körös szérűjük van. A héten meg’ndul a be­hordás a közös szérűre. A vil­lanycséplőgép készen áll a nagy munkára. Az egyénileg dolgozó parasztok 15 holdon a tarló- hántást és 10—12 holdon a má­sodvetést is elvégezték. A má­sodvetést Bertók Gábor végezte el elsőnek másfél holdon. Ezek a dolgozók megértették a béke­aratás komolyságát és kemény munkával bár, de amint látjuk, jó eredménnyel járultak hozzá a több kenyér, a jobb életszín­vonal eléréséhez. Csak így to­vább, elvtársak! (Mester) „Kelten a sok közül“ Nógrád megye dimbes-dom- bos hegységei között terül el Tereske község. Amikor az'em­ber megérkezik, kihalt utcákat és házakat talál. Hasonló a helyzet a községi tanácsházban is, alig találni egy lelket. Most is csak a tanácstitkár van bent. Kíváncsian kérdem: „Mondja már, titkár elvtárs, hol lehetne megtalálni az elnök elvtársat?” — Hát az bizony kint van most a határban, de azonnal behíva­tom — feleli. Úgy is történt. Rövid keresés után előkerül az elnök elvtárs. Hogy állnak Akik beadásukkal támogatják a kormányprogramm megvalósítását Nagy Imre elvtárs beszéde óta megyénk dolgozó parasztjai job­ban végzik mezőgazdasági mun­kájukat és lelkesebben tesznek eleget beadási kötelezettségük­nek. Szátok község, a -tavaszi- búza és a zab kivételével, befe­jezte az aratást. A község e ső között csatlakozott a sziráki dol­gozó parasztok felhívásához, és versenyben végezték az aratást, s a behordást. Vetélkednek azért a dolgozó parasztok, hogy kinek a gabonáját csépeljék el először, hogy ki legyen az első, aki ele­get tesz az állam iránti köteles­ségének. Az első cséplők közé került Dobják János öt és félhol­das dolgozó paraszt, akinek két hold 900 négyszögöl földről csé­pelték a learatott búzát. Az eredmény 34 mázsa 23 kg lett. A 800 négyszögöl ősziárpa pedig 12 mázsa termést adott. Beadá­sát elsőnek teljesítette, 851 kg búzái és 2 mázsa árpát, 25 má­zsa 72 kg búzája és 10 mázsa árpája maradt még. Boldogan mondta, hogy árából ruhát sze­retne vásárolni gyermekeinek és takarmányt az állatoknak. To­vábbá elmondja, hogy hallgatta Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszédét, s örömmel vette, hogy a kormány fokozza a dolgozó parasztok jólétét. Hallotta, hogy a terveket pontosan telje­síteni kell, s igyekezett állatbe­adási tervét teljesíteni. Dobják János példáját követi Beszkov- szki István négy és félholdas romhányi dolgozó paraszt. Büsz­kén kijelentette, hogy a kormány a dolgozó parasztok jobb életét biztosítja, ezért ő a cséplőgéptől teljesíti beadási kötelezettségét: 387 kg búzát, 239 kg árpát. Dol­gozó parasztságunk bizalma a kormány iránt, a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésében és a beadási kötelezettség teljesíté­sében mutatkozik meg. Varga Albert MT begyűjtési oszt. az aratással? — érdeklődöm. Büszkén feleli: — Már 98 szá­zalékig teljesítettük, de ettől függetlenül, nem vagyok meg­elégedve, ugyanis az aratás megkezdése előtt a június havi tanácsülésen elfogadtuk Szirák község versenykihívását és az­óta éjjel-nappal küzdöttünk azért, hogy mi érjük el me­gyénkben az első helyezést az új kenyér veszteségmentes be­takarításáért vívott harcban ... és meg is teszünk mindent, hogy ebből a versenyből győz­tesen kerüljünk ki. Hiszen köz­ségünkben nem egy olyan dol­gozó paraszt van, mint Szúnyog András és Murányi Mihály, akik kiváló teljesítményeket érnek el. Murányi Mihály, községünk mezőgazdasági állandó bizott­ságának elnöke, de nemcsak foglalkozik a dolgozók ügyével, bajával, hanem személyesen is példát mutat. Követi is őt a köz­ségben minden dolgozó paraszt. Murányi Mihály párosverseny­ben áll Szúnyog Andrással. Szúnyog András egyik al­kalommal hajnali két órakor kezdte meg családjával az ara­tást. Megtudja ezt Murányi Mi­hály és azonnal indul ki a földre, nehogy elmaradjon akár egy kapavágással is verseny­társa mögött. Este 10 óráig folyt a verseny. 10 órakor Szú­nyog levette az ekét az eko- kocsiról és nekikezdett a tarló­hántásnak. Erre Murányi fel­pattan a kocsijára, hazarohan az ekéért, visszafelé menet pe­dig komolyan kiáltja Szúnyog­nak: — Megmutatom Szúnyog elvtársam, hogy nem fogok tő­led lemaradni. Gyorsitsuk meg a tarlóhántás és a másod vetés munkáit A kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy a most aratott, dús termésen felül is növeljük ® föld hozamát. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az eddiginél sokkal na­gyobb lendülettel végezzük a tarlóhántási és másodvetési munkát. Különösen a szécsényi és a salgótarjáni járásban áll ez, ahol eddig alig 70 holdon végeztek csak tarióhántást. Mit jelent termelőszövetkeze­teinknek és az egyénileg dolgo­zó parasztok számára a másod­vetés? Elsősorban a beadást nem kell utána fizetni. Azonkívül, ha 100 napos kukoricát vetünk, 12— 13 kg vetőmag szükséges csak holdanként, és ezzel szemben 12—15 mázsa, vagy annál is több tengerit hozhat. Ha egy 8 holdas dolgozó paraszt például négy hold másodvetést végez el, 10Ó napos tengeriből 40—60 mé­termázsa tengerije fog teremni, ami annyit jelent, hogy 10—14 darab 60 kg-os sertést tud meg­hizlalni 140—150 kilogrammos­ra. Vagyis minél több másodve­tést fogunk végezni, annál foko­zottabb ütemben javul a városi és a falusi dolgozók életszínvo­nala, és gond nélkül tudja telje­síteni a dolgozó paraszt silózási tervét is. A tarlóhántás és másodvetés sikere egyrészt gépállomásaink­tól függ. "Attól, hogy gépállomá­saink szakemberei, agronómusai felvilágosító munkájukkal ho­gyan harcolnak a minél több másodvetésért. Nem egy helyen azt tartják, hogy a másodnövény erősen ki­zsarolja a földet és ezért káros hatással lesz a jövőévi termés­re. Ez teljesen maradi nézet. Ha nem végezzük el a tarlóhántást és másodvetést — a tarlón ví­gan élő gyomok ugyanannyi táp­anyagot kiszívnak a földből, mint a másodnövény. A másod- növény pedig több takarmányt, s ez több istállótrágyát jelent. A tápanyagot tehát már a követke­ző évben duplán visszaadhatjuk ai földnek. Ha pillangósokat, pél­dául borsót vetünk másodnö­vényként, csak növelik a talaj nitrogéntartalmát, javítják a föl­det. A megyében sok helyen azzal_ érvelnek, hogy nincs elegendő vetőmag. De hiszen a felszántott tarlóba már idei termésű borsó is vethető. Azonkívül muhar, kö­les vagy takarmányrépavető­magban sehol sincs hiány. Az igaz, hogy tkuikoricavetőmagnak nem egy helyen szűkében va­gyunk. De ezen is tudunk segí­teni, ha dolgozó parasztjaink egymásnak vetőmagot kölcsönöz nek. Súlyos hiányosság egyes gép­állomások vezetőinek a kényel­messége. Nem készültek fel kel­lően az éjszakai tarlóhántási és másodvetési munkára. Például Boda János, az érsekvadkerti gépállomás dolgozója, aki a te­reskei Zalka Máté termelőszö­vetkezethez kiküldött cséplőgép felelős vezetője, arról panaszko­dott, hogy egy dinamó miatt, aminek javítási munkája alig egy negyedórát vett volna igény­be, nem tudta végezni az őszi éjszakai tarlóhántást. Megyénk valamennyi gépállo­másvezetője, szakemberei, a já­rási tanácsok agronómusai foly­tassanak az eddiginél sokkal fo­kozottabb felvilágosító munkát; váljanak élharcosokká. A beve­tett ezer meg tízezer holdak hir­dessék jó munkájuk eredményét. Bordás István megyei agro-propagandista A beadási hátralékok, kártérítések törléséről és a termelőszövetkezetek beadásának csökkentéséről szálé rendelet végrehajtása A népköztársaság elnöki ta­nácsa törvényerejű rendeletet adott ki a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törlé­séről, a beadási hátralékok elen­gedéséről, továbbá a termelő- szövetkezetek beadási kötelezett­ségének csökkentéséről. A be­gyűjtési miniszter most megje­lent végrehajtási utasítása töb­bek között intézkedik arról is, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok háztartási gazdasága után a tej-, tojás- és baromfi be ad ás 1952. évről fennálló hátralékát minden megkötés nélkül törölni kell. Az 1953 január 1 óta beadott tejet, tojást, baromfit az idei, a július 1 után beadott hízottser­tést pedig az 1953. II. félévi be­adási kötelezettség teljesítésébe kell elszámolni akkor is, ha a tanács korábban ezt a tavalyi hátralék teljesítésére számol­ta el. Az utasítás szerint a termelő- szövetkezetek, termelőszövetke­zeti csoportok beadási kötelezett­ségének 10 százalékos csökken­tését a helyi tanácsok 15 napon belül kötelesek befejezni és a csökkentést a beadási könyv és nyilvántartási lap „hivatalos feljegyzések” rovatába felje­gyezni. Ha valamelyik termelőszövet­kezet, III-as típusú tszcs, illet­ve I-es és Il-es típusú tszcs tagja már a csökkentés előtt teljesítette idei beadási kötele­zettségét, a beadott gabona 10 százalékát természetben vissza kell utalni. A kártérítések törléséről a ta­nács 8 napon belül köteles ér­tesíteni a termelőket, a hátralé­kok törléséről pedig a búza-, a rozs-, az árpa, a zab- és a kö­lesbeadás teljesítéstől számított 3 napon belül. Ezek a kedvezmények elősegí­tik, hogy minden termelő pon­tosan teljesíthesse idei beadási kötelezettségét. Az idei beadási kötelezettséget tehát, a törvény előírásainak megfelelően, minden dolgozó pa­rasztnak, termelőszövetkezetnek teljesíteni kell. (MTI) Aratás idején se feledkezzünk meg az állatok gondozásáról A mezőgazdaság legnagyobb munkaideje, az aratás, cséplés a mezőre szólítja a gazdaság­nak úgyszólván valamennyi dolgozóját. Gyakran megtörténik, hogy az aratási munkákban az állatte­nyésztési dolgozóinak is részt kell venniök. Ilyenkor az álla­tok gondozását kevesebb ember­nek kell ellátni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állatok gondozása és takarmányozása körül a legcsekélyebb mulasztás is megengedhető. A hosszantartó nyári nappalok és az egyre fokozódó meleg idő következtében nagyobb az álla­tok vízigénye. Naponta többször kell gondoskodni arról, hogy ál­lataink friss, üdítő ivóvízhez jussanak. A szomjazó állat ros­szul emészt, bágyadt lesz, belá- zasodik és termelése csökken. Ivóvíz nélkül megáll a tejter­melés. A teheneket, lovakat na­ponta legalább háromszor, a sertéseket és juhokat szükséghez mérten többször is itassuk. A legelőre járó állatokat egyéb takarmányozási időszaknak meg­felelően, a legelőn levő kutak­ból vagy egyéb itatóberendezé­sekből itassuk. A nagy meleg idején munkát végző lovakat naponta háromszor - négyszer meg kell kínálni friss ivóvízzel. Nem szabad elhanyagolnunk a takarmányok helyes előkészíté­sét és a pontos időben történő etetést sem. Az állat szervezete megszokta és megkívánja a pon­tos időben való etetést és ita­tást. Ha eltérünk a megszokott és a szervezet által megkívánt rendtől, a termelésben zavarok állnak elő. Csökken a tej, meg­áll a súlygyarapodás, elromlik az étvágy, emésztési zavaróik kö­vetkeznek be. Ügyeljünk arra, hogy a ka­szált zöldtakarmánvokat vagy friss állapotban, szálasán, vagy pedig szénával, szárítva etes­sük. Különösen fontos ez a pil­langósvirágú zöldtakarmányok- nál, így a lucernánál, lóherénél. Ezekben ugyanis, ha hosszabb ideig csomókba rakva állnak, bé- füllednek, mérgező anyagok ke­letkeznek, amelyek az állatot beteggé teszik. Ezért, ha az ete­tésre kerülő pillangós zöldtakar­mány már nem friss, szecskázzuk fel és keverjük ugyancsak szecs­kázott szénával vagy takar- mányszénával. így etessük fel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents