Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-25 / 24. szám

1953 március 25. SZABAD nScrXd 3 A gépállomások és termelőcsoportok kapcsolatáról A gépállomások vezetői harcoljanak a minisztertanács határozatának végrehajtásáért A gépállomások munkájának megjavításáról szóló miniszter- tanácsi határozat gépállomása­ink előtt álló alapvető feladatokat s következőképpen jelöli meg. „A terméshozam állandó növe­lése érdekében teljes gépi ere­jükkel és agrotechnikai felké­szültségükkel biztositaniok kell a termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, vala­mint az élenjáró mezőgazdasá­gi tudomány és gyakorlat ered­ményeinek a termelésben való széleskörű alkalmazását... A gépállomás és a termelőszövet­kezet között a mezőgazdasági munkák elvégzésére megkötött szerződés kötelező erejű okirat, amely meghatározza mind a gépállomások, mind a termelő­szövetkezetek kötelességeit a tervben kitűzött termelési fel­adatok teljesítése érdekében Ha megyénk gépállomásai a fentiek szerint végzik munkáju­kat, akkor nagy lépést tesznek előre a termelőszövetkezetek megerősítésével a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. Az eddigi gyakorlat azt mutat­ja, hogy az eredmények mel­lett bizony sok a mulasztás, mely veszélyezteti a miniszter- tanácsi határozat megvalósítá­sát. I Az érsekvadkerti gépállomá­son már megtették a kezdeti lé­pést e határozat gvakorlati meg­valósítása felé. Vállalást tettek, hogy ai körzetükhöz tartozó tér. melőszövetkezeteknél a fejlett agrotechnika alkalmazásával az őszibúzábói 8, ősziárpából 11.5, rozsból 9, tavaszibúzából 6.2, tavasziárpából 8, kukoricából 15, burgonyából 70, cukorrépából 110 mázsás termésátlagot érnek el. Azt is vállalták, hogy a termelőszövetkezeteknél beveze­tik a szakszerű trágyakezelést. Ha a többi gépállomások ed­digi tevékenységét vizsgáljuk, meg kell mondani, hogy nem érzik annak a felelősségét, fontosságát, miszerint a minisz­tertanácsi határozat a gépállo­másokat felelőssé tette a ter­melőszövetkezetek fejlődéséért, megszilárdításáért, a termelő- szövetkezetek által tervezett ter­mésátlagok megtermeléséért. Tehát ezek a- gépállomások úgy gondolják, hogy ők csak olyan szántó-vető és gépköl­csönző vállalatok, akiknek a ter­melőszövetkezetek termésátla­gaihoz semmi közük sincs. Mon­dani sem kell, hogy ez igen káros felfogás. A gépállomások mezőgazdá­szai sem végzik úgy munkáju­kat, mint azt a minisztertanácsi határozat előírja. Például a pásztói gépállomás mezőgazdá­sza Strommer István nem kö­vetelte meg a traiktórosoktól, hogy szántás után boronát al­kalmazzanak. így a borona nem alkalmazásából kfioiyólag igen sok nedvesség elpárolog a ta­lajból. Ugyanígy tevés gondot fordítanak a mohorai gépállomáson is az agrotechnikai eljárások alkalma­zására. Ugyanezeket a súlyos mulasztásokat elkövették a tol- mácsi mezőgazdászok is. Nem alkalmazzák megfelelően az agrotechnikai eljárásokat. Elnéz­ték, hogy a felsőpetényi termelő- csoportban nem alkalmazták a simítót, sem a boronát a tavaszi talajelőkészítési munkáknál. A gépállomások munkájában meglévő fogyatékosságok ered­ményekké változtatása köteles­sége minden gépállomási veze­tőnek, traktoristának. Minden gépállomási vezetőnek, dolgozó­nak harcolnia kell a miniszter- tanácsi határozat valóraváltásá- ért. Csak ez eredményezi a ter­melőszövetkezetek megerősöcié- sét, meggazdagodását, a szövet­kezeti tagság anyagi jólétének emelkedését. KULAKSZABOTÁZS MIHALYGElt€Éi\ Szánt-vet a megye. Ke­mény küzdelem folyik népünk kenyeréért. A munkásosztály, dolgozó parasztság legdühöd- tebb ellensége, a kulik min­dent elkövet, hogy szabotál­hassa a munkát. így van ez Mihálygergén is. Idős Ferkó Lajos 42 holdas kulik eddig még nem vetett egy szem ta­vaszi gabonát sem. De ugyan ilyen szabotázs cselekménye­ket folytatnak Varga Lajos juhász, id. Fene« János volt bíró, kulik is. Arra hivat­koznak, hogy „nagyon szegé­nyek", nincs pénzük vető­magra, így nem tudnak vetni. A tanács nem sokat tett még • kulákleleplezés érdekében. Hiányzik a kemény felelős- ségrevonis. A szabotáló ku- lákokat nem dédelgetni, ha­nem szigorúan felelősségre kell vonni. A tanács feladata, hogy saját munkájából felszá­molva a megalkuvást, köte­lezze a kulákokat a vetőmag mielőbbi biztosítására, s an­nak elvetésére. Mire várnak Sámsonházán?! Érdemes a sörárpát kicserélni és elvetni A sámsonházi tanács és föld­műves szövetkezet a legsúlyosab­ban elhanyagolta a tartaléktőid megművelését. Igaz, a nagy tu­nyaságban megelégedésében azt sem tudják, hogy hány holdat tesz ki a tartalékterület. Gu­gyela Gyula tanácselnök sze­rint 77, a tanácstitkár szerint pedig 64 hold tartalékterülete van a községnek. Az ilyen lég­körben élő földmüvesszövetkeze- ti ügyvezető. Guba József né az­tán már azt sem tudja, merre van a szövetkezet tartalékföldje. Ez a pár tény is mutatja azt a nagyfokú szervezetlenséget, opportunizmust, ami a sámson­házi tanácsnál és földműves- szövetkezetnél uralkodik. Sze- methúnynak az osztályellenség munkája felett. így történhetett meg, hogy a tanács által szán­tási munkára kirendelt három kulák közül csak egy kulák ment ki szántani. Ezzel a ta­nács, mind aki jól végezte dol­gát, megfeledkezett a kulákok szigorú felelősségre vonásáról. Ezek a tanács és földműves- szövetkezeti vezetők nem sokat törődnek az ország kenyerével. Bánják is ők hogy lesz mint lesz, csak nyugalomban élhes­senek, Már egy hete, hogy a pásztói vasútállomásra megérkezett az árpa-vetőmag, de a tanács még nem tett semmi intézkedést arra vonatkozóig, hogy Sámsonhá* zára szállíttassa és hogy az mi­nél előbb a földbe kerüljön. A tavaszi szántás-vetési mun­ka befejezéséhez közeledik. Itt az ideje, hogy a salgótarjáni járás tanácsa utána nézzen, mi­lyen munkát végez a sámson­házi tanács. A legsürgősebben fel kell számolni a megalkuvást s a nagyfokú nemtörődömséget, s szigorúan felelősségre kell vonni a tavaszi szántás-vetési munkák végrehajtását szabotáló­ka t. A termésátlagok növelése és népgazdaságunk nyersanyagel­látásának biztosítása érdekében sörárpa termelési körzetként ki­jelölt balassagyarmati és pász­tói járások területén a közpon­ti készletből kiutalt sörárpa ve­tőmagot haladéktalanul ki kell cserélni és elvetni. A jóminősé gfi sörárpa vető­magért, amely ki van tisz­títva cserébe szckvinyminő- ségű takarmány árpát, vagy zabol lehet beadni, ugyan­olyan mennyiségben, avagy 100 kilogramm sörárpa ve­tőmagért 85 kg búzát, vagy 95 kg rozsot, szintén szok­ván ymi nő scgben. A csereterményként beadott árpát nem kell a cserélőnek ki­tisztítani, nincs rostálási vesz­tesége a cserében kapott sör­árpának minden szeme csíra­képes, az ki fog kelni. A kicserélt sörárpavetőmag teljes termését 20 százalékos felárral a terménygyüjtő átveszi és ezenkívül a beadási kötele­zettségen felül beadott mennyi­ség után 10 százalékkal fel­emelt mennyiségben szokvány- minőségű árpa visszautalására is igénye van a termelőnek. Te­hát magasabb áron értékesíthe'ő a sörárpa és a beadási köte­lezettségen felül átadott mennyiséget 10 százalékos súlytöbblettel szokványár­ban kapja vissza a sörárpát termelő. Vetőmagot takarít meg az, aki sörárpavetőmagot cserél. Azt magasabb áron tudja érté­kesíteni és több árpája ma­rad takarmányozásra, jobban és könnyebben tudja állatait etetni. AGROTECHNIKAI TANÁCSADÓ Tavaszi árpavetés agrotechnikája Az állattenyésztés és takar- mánytermeiésről szóló minisz­tertanácsi határozat célja, állat- tenyésztésünket az eddiginél na- gyobb mennyiségi és minfőségi színvonalra emelni. Az ehhez szükséges takarmányalap meg­teremtésében jelentős szerepet játszik az árpa. mely nagy ke­ményítő- és fehérjetartalmánál fogva egyik legértékesebb ab- raktakarmány. Takarmányozá­son kívül ipari jelentősége is van az árpának, mert sör, szesz, és maláta készítésére is hasz­nálják. Ezért fokozott gondot kell fordítani árpatermelésünk kiszélesítésére, terméshozamá­nak növelésére. Az árpa megyénk éghajlata alatt bárhol termelhető. A talaj­jal szemben összes kalászosa­ink között a legigényesebb, te- nyészideje igen rövid, 100—120 nap, ezért bőven el kell látni tápanyaggal, hogy a rövid te- nyészidő alatt nagy termést ad­jon. Igényeinek legjobban meg­felelnek a jó 'középkötött tala­jok, amelyeken a cukorrépa is jól díszük. A tavaszi árpának trágyázott, gyomirtó kapásnö­vény a legjobb előveteménye. Ezek közül is az első helyen áll a cukor- és takarmányrépa. Bár a tavasziárpa egyik leg- é'.hetetlenebb növényünk és ezért tápanyagban gazdag talajt kí­ván, közvetlen istállótrágyázás- ban részesíteni mégsem kívána­tos, mert ez túl buja fejlődést, megdőlést és megszorulást okoz. A műtrágyák főleg fejlődésé­nek első szakaszában fejtenek ki kedvező hatást, ezért már az őszi szántással egyidejűleg, ajánlatos kát. holdanként 150 kg. szuperíoszfát és 50—60 kg. kálisó kiszórása, vagy pedig tavasszal kombinált vetőgéppel kell a vetéssel egyidejűleg sor- bavetve 100 kg. szuperfoszfátot és 30 kg kálisót adagolni Szovjet tapasztalatok szerint a tavasziárpa a kikeléstől a bok- rosodásig foszforszükségletének 46 százalékát, káüszükségieté- nek 74 százalékát veszi fel. Ezért kell az árpát életének első szakaszában bőven ellátni köny- nyen felvehető tápanyaggal. Tavasziárpa porhanyós, mor- zsalékos és gyommentes talajt kíván. Ezért az ősszel megszán­tott talajt tavasszal simítóvalés fogassal, gyomosság és túlsá­gos üiepedettség esetén kultivá- torral (készítjük elő vetés alá. Vetésre csak szelektorozott és higosannal csávázott, tisztított vetőmagot lehet használni. Ve­tés sortávolság 11—12 cm., mélysége 3—5 cm. Vetőmag­szükséglet kát, holdanként 100 kilogramm. A sörárpát valami­vel sűrűbben kell vetni az egyenletesebb érés elérésére. A vetés után magtakarót, szára­zabb viszonyok között hengert, a henger után tövisboronát használunk. Állami gazdasá­gaink és termelőszövetkezeteink minél nagyobb mértékben ves­sék a tavasziárpát keresztsoro- san, a termés fokozása ér­dekében. Ha kikelés előtt a talaj meg- cserepesedne, a kérget henger­boronával, vagy lánccal sűrűn becsavart hengerrel kell meg­töretni, mert az árpa gyenge és tompavégű levele a kérget nem tudja áttörni. A három-négy hetes árpavetés könnyű fogassal való fogasolá­sa, mint gyomok irtására, mint a talaj kedvező morzsalékos ál­lapotának tartósítására igen elő­nyös. A tavasziárpa leggyako­ribb gyomnövényei az acat, vad­repce, amelyeket szükség esetén megismételt gyomlálással kel! a vetésből még szárbaindulás előtt kigyomlálni. Szép napsütéses tavaszi nap. A földeken mindenütt serényen dolgoznak az emberek. így van ez a horpácsi tszcs gyümölcsö­sében is. Itt szorgoskodik Rados Józsefné egy idősebb paraszt­asszony is. Meglepő, hogy ebben az idős asszonyban milyen hal­latlan lelkesedés, tanulnlvágyds él. Tanulhat tőle sok fiatal Is. — Jó munkát ^ elv társak — köszönünk oda. — Köszönjük megvan — jelel vissza Rados né. — Szereti ezt a munkát elv- társnő? — Nagyon — mondja csil­logó szemekkel. — Micsurin kertet szeretnék csinálni ebből a gyümölcsösből. Láttam, a Mi­csurin életéről, munkásságáról szóló filmet és azóta nincs nyugtom. Tanulok, olvasgatok, mert láttam, milyen nagy ered­ményeket lehet elérni, ha szak­szerűen kezeljük a növényeket, fákat. Különböző oltásokkal, kísérletezésekkel nemesebb, job­ban termő fajtákat lehet létre- hozni. En is ezt akarom elérni.“ Rados etvtársnö telkesen, de mégis egyszerűen elmondott szavai fényesen bizonyítják a szovjet filmek szocialista embert MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓIAK HARCA ÁPRILIS 4 MÉLTÓ MEG É A A'El* LÉSÉÉRT kialakító, lelkesítő hatását. Ezért szereti a ml népünk olyan na­gyon a szovjet filmeket, új és új erőforrást merítenek belőle. Uj gondolatokat ébreszt bennük. Pogoity község eddigi eredménye a felszabadulási bélen A nagyoroszi népnevelők a felszabadulási bél sikeréért Április 4-re befejezzük n tavaszi munkát Megyénkben elsőként a do- rogházi dolgozó parasztok csat­lakoztak a sztáUnvárosi dolgo­zók által kezdeményezett fel- szabadulási héthez. A •■Horog- háziak példáját azóta már kö- v tte Szécsényfelfatu, Szügy, Al- sópetény, Pogony. E nemes ver­senyben a megyei tanács be­gyűjtési osztályának kiértékelé­se szerint a pogonyi dolgozó- parasztok lettek az elsők, s így elnyerték a megyei pártbizott­ság, valamint a megyei tanács legjobb községnek adott ván­dorzászlaját. A versenyben má­sodik lett Szécsényjeljatu, har­madik Dorogháza, negyedik At- sópetény, ölödik Bércéi, hatodik Szügy község. A széesényi legeltetési bizottság munkavállalása április 4 tiszteletére Mi, a széesényi községi ta­nács és legeltetési bizottság, fel­szabadulásunk 8. évfordulójára vállaljuk, hogy a legelőterületet megtisztítjuk a kökény, gala­gonya és csipkebokroktól. A szá­raz kórót és füveket lekaszáljuk és felégetjük. A füves és ujjo- nan keletkezett vakondtúráso­kat éS hangyaibolyokat elegyen­getjük. A legelőn lévő köveket összeszedjük és azt a kihajtó utakra hordjuk. A bejáró utakat és hidakat rendbehozzuk és a hidakat karfával ellátjuk. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- bi2oetsáqánal< lapla felelős kiadó: Naqy Hálmán Szerkesztőséi? és kiadóhivatal- Salqótarián Rákóczi u 91 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipart, mezőgazdasági és kultur rovat 52. kladóh'vataJ 436 Szikra r.aonvomda Budapest .főz=ef-kőn3t 5 F. v.: Kulcsár Mihály Azon részeket, ahol a legel 5- terület elmohásodott vagy isza­posodon megfogasoljuk, hogy ezáltal is a fűhozam növelését elősegítsük. Egy kh területen pétisó műtrágyázást hajtunk végre, továbbá két kát. holdon, a községi bikaistéllóból ürülék­kel végzünk trágyázást. A sza­kaszos legeltetés beosztásál megvalósítjuk, s karókkal kije­löljük. A vízlevezető árkokat a téli beiszapolódástól kitisztít­juk. A fenti vállalások elvégzése mellett párosversenyre hívjuk a ludányhalászi községi taná csőt és legeltetőbizottságot. Emellett versenyre hívjuk a megve összes községét, legelte­tési bizottságait Varga Pál legeltetési bizottság elnöke Horváth István mezőgazd.- állandóbiz. elnök Hlavacska Ferenc járási takarmánygazd. előadó A nagyoroszi pártszervezet népnevelői szívós, felvilágosító munkával szervezték »szövetke­zeti község dolgozóit, áprlis 4 méltó megünneplésére. Ennek eredményeként az Úttörő ter­melőcsoport felszabadulási hetet tart Vállalták, hogy április 4-ig befejezik a cukorrépa, tavaszi árpa és a pillangósnövények ve­tését. A Szabadság termelőcsoport Is csatlakozott a mozgalomhoz. Vállalták, hogy a negyedéves baromfi, tojásbegyüjtési tervet annak ellenére, hogy nincs kö­zös baromfiállományuk, április 4-re teljesítek. A csoport tagjai ezidáig már 255 darab tojást vettek, amit már le is adtak a begyűjtő helyen. Juhász József mohorai traktorista felszabadulási hetet tart Juhász József elvtárs, moho­rai traktorista felszabadulási he­tet tart. Vállalta, hogy március 25-ig gépével 182 normál­holdat fog teljesíteni. Tehát müszaknormáját napi 5 nomálholdra emeli. Juhász Jó­zsef egyben versenyre hívta ki Tóth László traktorfetát. Me­gyénk traktoristái vegyenek példát Juhász Józseftől, harcol­janak becsülettel a tavaszi mun­kák időben való elvégzéséért és vigyék győzelemre a felszabadu­lási hetet. A vanyareink is csatlakoztak a sztálin város iák felhívásához Vanyarc község dolgozó pa­rasztsága is csatlakozott a sztáHttvárosiak kezdeményezésé­hez. A többiek között Nedvlczki János ,,pap" és Papp Mihály dolgozó parasztok vállalták,hogy a tavaszi munkával együtt ne­gyedévi begyűjtési twvüket is teljesítik április 4 tiszteletére. A község dolgozó parasztjai minden percet, minden órát ki­használnak, hogy teljesíthessék hazafias kötelességüket. Még vasárnap is folyt a szántás-ve­tési munka, s a szántó-vetők kö­zött ott dolgozott Nedvlczki Já­nos és Papp Mihály is. Szirák községben 86 dolgo­zó paraszt csatlakozott a felsza­badulási hét mozgalmához. Pl. Gerhát József 6 holdas, Patócs Miklós 7 holdas dolgozó parasz­tok vállalták, hogy az összes tavaszi munkát április 4-cg be­fejezik. Szirák község határában már heves küzdelem folyik, hogy adott szavukat becsülettel valóra tudják váltani, \ ceredi Búznkala» tszcs tofjpsííi tojjás­bcgvüjtési tervet A ceredi Búzakalász termelő­szövetkezet is csatlakozott a felszabadulási hét mozgalomhoz. A csoport tagsága vállalta, hogy az első negyedévi tojás­begyüjtési tervüket határidő előtt teljesítik. Ennek érdekében többek között Kiss s'mon Béla, Kapás András, Utas! Pál, Kovács Pál, Szekeres István, Ifjabb Molnár Pál, Setéz Vilmos tszcs tagok váratták, hogy 100-nál több tojást fognak a háztáji gazdálkodásukból a csoport beadásába adni. E vállalás teljesítését a cso­port tagsága megkezdte. A felszabadulási hét mozgal­mához a ceredi Búzakalász ter­melőszövetkezetvan kívül csatla­koztak a tari Ságvári, nagyke- resztűri Petőfi, dejtári József Attila, honti Győzelem, pásztói iSzabadság tszcs-k. Fölkelti áz emberekben az ér­deklődést, a munkájuk iránt. Arra készteti őket, hogy min­dent lobban csináljanak mint edd'g, mert tátják, hogy ez az út vezet a boldogabb, gazda­gabb élethez, a szocialista társa­dalom megvalósításához, a béke megvédéséhez. A szovjet társa­dalmat megismerni egyet jelent szép jövőnk megismerésével. A jövő pedig minden embert na­gyon érdekel. A szovjet filmek­ből azt is megtanulhatjuk, ho­gyan dolgozzunk, mit tegyünk, hogy a jövőnk olyan szép le­gyen, mint a szovjet emberek jelene. Munkásokat keresnek A somoskői kőbánya kőbányai munkára segédmunkásokat ke­res. A vállalat a dolgozok részé, re szállást Ingyenesen, napi há­romszori étkezést csekély megté. rités ellenében biztosit. Kereseti lehetőségek termelőmunkán 100 százalékos teljesítmény elérése esetén 800—1000 forintig. A vál. la’at három hönap ledolgozása után a dolgozóknak munkaruhát és bakancsot biztosit. Minden dolgozónak, aki a vállalatn^ szerződőst köt, szerződési jutái* Vnat fizet. Egyéves szerződéskö tés esetén 200 forintot, kétévej szerződéskötés esetén 400 forim tot. Meqyeg Tanács VB Munkaeröqazdálkodásl o%zt

Next

/
Thumbnails
Contents