Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-25 / 24. szám

4 SZABAD NOGrSd 1953 március 23. Az üzemi kultúr munka mérlege a kultúrversenyek tükrében Azok, akik végignézték a szak- élesztősére kell a jövőben na­szervezeti csoportok megyei ver- gyobb súlyt fordítani. Nem elég senyét, nemcsak az egyes cső- néhánytagú tánczenekart fenn­tartani, az adottságokon belül portok egyem teljes trnenye, de lörekednj ke!, egyszerübb típusú elsősorban az üzemekben jolyo (néhány pengetősből, vonósból, művészeti munka minősége egy-két fúvósból, zongorából és szempontjából szereztek igen ér- harmonikából álló), esztrád- tékes tapasztalatokat. A szereplő együttes megszervezésére. Enél- tánc-, ének-, zene-, színjátszó- veszélyeztetve^ látjuk a gyár együttesek megmutatták, hogy ze"el. eletfnek további fejlődései. hol, melyik üzemben használják í.'*6 uzem,e'<-a 8i'ar. e . j 1 mm niati kórház, termien yíorg/a.l rm fel gondosan népünk vagyonából váilaIat is> hoztak egy-egy mű­a kultúrmunkára eső összegeket, vészeti ágon belül kitűnő anya- hol mutatkozik eredmény, és hol got. Az egyik jól megjátszott, akad sürgős javítanivaló. Révai házilag írt színdarabot, a másik elvtárs legutóbbi beszédében gondos am felkészült, jóképességű szembeszállt azzal a téves fel* énekkart a balassagyarmati épí­fogással, amely ingyen kultúra- to.vallalat ^ meSIeP<jen, ni- . ... J , ... vos, komolyletszamú zenekart, rol fecseg Nincs ingyen kultúra, ameiynek tagjaitól a többi között az üzemek, varosok, falvak kul- azt kérjük, hogy lelkes karmes- túrcsoportjai százezreket költe- terüket időnként figyelmeztessék nek e! évente a nemzeti jövede- a szögletes vezénylés ízléstelen lemből és a támogatásukra for- voltára. Az említett együttesek ditott összegek lelkiismeretes és munkája azért dicséretes küiö- hasznos felhasználása éppen n?feij’. n?<ür* felőrölt 6al­“-ff r b?r"e,f '“dssaí' '"■•kényig. ta] Mw;lb sí)t„<ir né. Most néhány salgótarjáni és hányszáz forintot tesz ki. Ná- Icörnyékbeli nagyüzem kultúr- luk a hiányzó összegeket a lei­munkáját szeretném megvilágí- kesedés és a művészet szeretete tani és a további munkához se- pótolja. gítséget nyújtani. Igen erősen hiányoltuk a sal­Megállapifható, hogy a megyei gótarjáni üveggyár nagy kollek- tesztvett üzemek nagy tívájának színvonalas, sokoldalú fobbsege dicséretes sokoldalú*, szereplééét Egy akkora anyagi sagrol tett tanúságot. Az acél- - , ;. , ... ... . „ gyár minőségileg is helytálló, es, *<_aderadotteagokkal_ rendeke- Szimfónikus zenekart, elsőrangú zo uzemnek sokkal többet kel- vegyeskart és csiszoltam ponto- *ett volna nyújtani, mint ameny- san szereplő színjátszócsoportot nyit a kultúrversenyek alatt tart fenn, de persgetőszeoekara is mutatott Mindössze tánccsoport - jó felkészültséget mutatott. Két* juk szerepelt, de hisszük, hogy ségtelen, hogy az acélgyár jól 'táncosaik is többre képesek, * •**- - ­............... eredetibb, népibb koreográfia ru nk a táncosoktól, akikkel az acélgyáriak bizony adósak. A bánya kultúrmunkájára Jő megválasztása esetén. Hiányoz­tak színjátszóik, holott tudtuk, fényt vet, a már országoshirü ^ csoportiukat szakképzett férfikórus, a kitűnő fúvószenekar színjátszó vezet, Az üzem tánc­és tudjuk, hogy szimfonikus jel­legű együttesük is működik. Ná zenekarán kívül zenei életével vajmi keveset törődik: nincs luk a színjátszás és a tánckui- ®nekk^' *eneKara « nf™s/ túra terén kellene véleményünk brigádjukról sem hallottunk Mi­szerint többet tenni, mert biz- va"artfs- ho/>’ e,na^' <*e{.osc7 tos, hogy az ottani művészeti ?ekk€l rendelkező kolleKtivanak káderek kezében ezek az ágak is hamar felvirágoznának. A zagy­művészeti irányítását szakkép­zett és művészetpolitikai célki­vapáífalvi üveggyár lak aratták , T*™ le a legjobb színjátszócsoport kade_rek kezebe tegyek le hogy babérjait „Az igazság fényéivel, az “veggyur is felzárkózhassak ezzel a t'tóizmust leleplező, ki- az a<^CTar, banya tűzhelygyár., MnÄ^pivnnäcnc«! Zagyvapalfalv.a alkotta üzemi tűnő egyfelvonásossal, amelyben minden egyes szereplő maradan kuiíúrcsoportokhoz. Meg kell dó emlékű alakítást nyújtott. De szüntetni a kispolgári szellem ugyanakkor nagy tetszést aratott befolyását a csoportok munka- a közönség és a bírálók körében tervének elkészítésénél^ és a egyaránt a gyár ifjúsági fúvós- könnyű operettek, a Fővárosi Vi- zenekara és pengetőszenekarajs, dámszínház kabarészámai mel- bebizonyítva, hogy Zagyvapál- niűsorrai kell tűzni új é.e­falván a színjátszás és zenekül- tünk érzéseivel foglalkozó műve- túra egyforma erővel fejlődik. k^ i®, ügy, ahogyan a zagyva- Ahol ilyen zenekari adottságok pálfalviak tették. Éneikül csak vannak, ott jobb tánccsoportot wkasszasiker van, de a kultúr­szeretnénk látni és szükségesnek mnnka szocialista tartauma el-" tartjuk egy énekkar mielőbbi marad. megszervezését is. Javasoljuk az üzemeknek, hogy , , ,. . , „ szívlel jéac meg tanácsa inkát, mi Az eddigiek elientetekent meg fokozottabb támogatással, kell emlekezm a Salgotarjam enenőrzéssel fQsrjuk a osoporto- Tuzhelygyar k.tuno tanccsoport- kat hozzásegíteni céljaik meg- mrolés ujszeruotietes rigmus- valósításához, brigádjáról. Mindkettő szakértő, . gondos munkát áru! el és úgy ., mu látjuk, hogy ennél az üzemnél neveben: a zenei ág és a színjátszás fel­AMI NEM TJTSZIKA DOLGOZÓK Kivétel vagy „protekció"? Naponként utazok a Salgótar­ján Balassagyarmat közötti autóbusz járaton. Sajnos ott olyan dolgokat lehet tapasz­talni ami nem összeegyeztethető az egyenlőség elvével. Az elmúlt héten, csütörtökön, amikor 16.30-kor indult ki az autóbusz, számos balassagyar­mati utas lemaradt a 'kocsiról, mert a kalauz efivtársnőmek is­merősei akadtak az utasok kö­zött, akik nem utaztak Balassa­gyarmatra és akiket a megálló­helytől távolabb vettek föl, ahol már a forgalmista nem láttok Ugylátszik a MAVAUT-nál nincs egyenlőség és vannak ki­vételes embereit. Példa erre az is, hogy a Gáspár elvtárs fele­sége is a vasúti sorompónál szokott felszállni <az alkalmazot­tak nagy kezitcsókolom-ja kö­zepette. Vannak dolgozók akik több kilométert tesznek meg a megállóhelyig, vagy helytől, hogy rminlcahelyükre vagy családjukhoz eljussanak. Amikor arra kérik a kocscvezetőt, hogy lenne szíves egy-egy út­elágazásnál megállni, hogy ne kellene a megállóhelytől kilo­métereket vissz agya logoi n i, hi­vatkoznak arra, hogy megállni csak megállóhelyen lehet. Nem hivatfcóziniaik azonban erre reg­gelienként amikor Gáspár elv- társnak a jakása előtt megáll­nak, hagy őt a MA VAUT ki­rendeltségre behozzák Pedig nekn esek 100 méterre van a la­kásától a megállóhely! Vagy ö rendszeresített oda megálló­helyet? Jó lenne ha a MA VAUT meg­szüntetné ezeket a rendellenes­ségeket és igyekezne úgy az alkalmazottak mint a vezetőle között a szocialista szellemet kialakítani. SerföZő Gusztáv A kötelező biztosításról Pravotinszky Lajos megyei szakreferens. Államunk a kötelező biztosí­tás bevezetésével elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók szá­mára, nyújt védelmet a leggya­koribb természeti csapás követ­kezményeivel szemben. Lehető­vé teszik, hogy az egyénileg, vagy közösségben dolgozó pa­rasztság a tűz által okozott kárt helyreállítva', a jégverés által elpusztult termésért pedig kár­pótlásban részesüljön. A kötele­ző biztosítás díjainak befizetése komoly kötelesség az állammal szemben. Szép számmal vannak megyénkben olyan községek, mint Dorogháza, Nádújíalu, Szügy, Szécsény, Haszbos, Alsó- petény, ahol a tanácsok felvilá­gosító munkával megértették a falu dolgozóival a kötelező biz­tosítási díj befizetésének fontos­ságát. A kötelező jégbiztosítás díjai az egyéni gazdálkodóknál szán­tóterületek után az összes elő­forduló körülmények figyelembe­vételével lettek megállapítva. Ennek megfelelően egyöntetűen négy területi csoportra van min­den növényféleségre a hol dan­ken ti biztosított összeg megálla­pítva. Az első területi csoport­nál holdainkénti biztosított ér­ték 300 forint, melynek díja 11 forint; mivel a, holdan­ként biztosított értékek úgy­nevezett normaérték, egyes növényeknél nem éri el a tény­leges terméshozam holdanként értékét és kormányzatunk lehe­tővé tette, hogy a kötelező jég- biztosításon felül a várható tel­jes terméshozam értékéig ön­kéntesen lehessen biztosítani. A kötelező szőlő jégbiztosítá­sánál a dl jmegá! lap Hások ugyan­olyan elgondolások alapján tör­téntek, mint a szántóterületek jégbiztosítási díjának meghatá­rozásánál. Ennek megfelelően a kötelező szőlő jégbiztosítás szempontjából országos viszony­latban 4 területi csoport sze­rint vannak a díjak megálla­pítva, megfelelő hozam szerint. A kötelező szőlő- és jégbiztosí­tás holdankénti biztosított érték 1100 forint, melynek díja 93 fo­rint. A gyümölcs-jégbiztosítás­nak holdanként biztosított ér­téke országosan egyöntetűen 1000 forint — díja pedig hol­danként 85 forint. Termelőszövetkezetek, UI-as típusú termelőcsoportok szántó­területénél 4 területcsoporton belül kataszteri holdankénti biz­tosított értékek nővényféleség- ként vannak megállapítva. A normaérték magasabb, mint az egyéni gazdálkodóiknál, mert termelőszövetkezeti csoportoknál a fejlett agrotechnikai módsze­rek alkalmazása következtében magasabb a terméshozam. A termelőszövetkezetek és Ill-ás típusú termelőcsoportok szántó- területnél a biztosított érték után számított 2 százalékos biztosí­tást fizetnek. A szőlő- és gyü­mölcstermelésük kötelező jégbiz- tosífásá után kedvezményesebb díjat fizetnek, mint az egyéni­leg dolgozó parasztok, vagyis 20 százalékos díjkedvezményben részesülnek. A termelőszövetke­zeteknél a kötelező jégbiztosítá­son felül a várható termésho­zam értékét ugyancsak önkénte­sen biztosíthassák. A kötelező jégbiztosítási díjat egyéni gazdálkodók február 1-ig, termelőszövetkezetek, III-as tí­pusú termelőcsoportok április 5-ig kötelesek kifizetni kamat­mentesen. Aki nem fizeti ki, kár­térítésben nem részesül. Kése­delem esetén közadók módjára fogják behajtani és havi három- százalékos pótdíjat kell fizetni. A kötelező biztosítással össze­függő ügyökben az Állami Biz­tosító járási és városi felügyeiő- ségei, valamint megyei fiókja minden felvilágosítást megad. SPORTFEGYELEM Az elmúlt évben sportvona­lon jónéhány sportoló és szur­koló magatartása méltán kel­tett felháborodást a sportsze­rűen gondolkodók soraiban. Ha arra gondolunk, hogy az olimpián a magyar sportolók ra­gyogó eredményeik mellett sport­szerű viselkedésükkel is kitűn­tek, akkor annál nehezebben érthető, hogy idehaza — mint az elmúlt évi sok fegyelmi ügy is bizonyítja — még most is igen gyakoriak a sportszerűtlen jele­netek. Ezek leggyakrabban a labdarúgóknál, az ökölvívóknál fordulnak elő. Már az idén is számos esetben tapasztalhattunk ilyen Jelenségeket. A nemrég le­zajlott felnőtt megyei ökölvívó- bajnoksáqon egyik másik ver­senyző a mérkőzés végén csúnya Jeleneteket rögtönzött, vagy a Salg. Vasas—Salg. Bányász edző­mérkőzésen, ahol egy játékos sportszerűtlensége folytán levo­nult a Vasas a pályáról. De sok­szor előfordul, hogy egy-ké: sportoló méltatlankodása után a közönség sportszerűtlen tünte­tésbe kezd, szidják az ellenfelet, a játékvezetőt, a rendezőséget, csak éppen nem látják azt be, hogy ez milyen helytelen. Ha a közönség nem elfogultan bírálná meg ezeket a jeleneteket, akkor ők nem a méltatlankedó spor­toló mellett tüntetnének jogta­lanul, hanem ezek ellen, s így ők maguk nevelnék meg a sj>ort- szerütienkedö sportolókat Az ilyen sportszerűtlen Jeleneteket csak úgy lehet kiküszöbölni, ha a sportkörök vezetői és edzői fo­kozottabb gondot fordítanak a sportolók és a közönség nevelé­sére. Ezzel szemben egyik-má­sik edzőnek vagy vezetőnek az a véleménye, hogy a mérkőzé­seket és versenyeket csapatá­nak mindenáron meg kell nyer­ni. Az ilyen vezetők és edzők nem nevelik a versenyzőket és a közönséget, hanem éppen sport­szerűtlenségekre, szabálytalansá­gokra biztatják őket. Megyénk területén, de váro­sunkban nagyon időszerű volna, ha sportköreink megkezdenék a közönségnevelő nyilvános elő­adásokat Már megkezdődtel< az egyes sportágakban a bajnoksá­gok, a versenyek, de még egyet­len ilyenirányú előadást sem rendeztek, pedig erre a hosszú, háromhónapos pihenő-idő alatt is lett volna idő elég. Legfontosabb teendő most, hogy fogjanak össze sportkö­reink és az Illetékesek, hogy minél előbb pótolni tudják az el­mulasztottakat Városunkban ilyen előadások­kal közelebb lehetne hozni Sal­gótarján és megyénk két leg­nagyobb sportkörének a Salg. Vasas és a Salg. Bányász sport­körének táborát is. Nem közöm­bös az a város és a megye sportjának, hogy a két sportkör vezetői, sportolói és szurkolói milyen viszonyban vannak egy­mással. Elkerülhető lenne a ne­veléssel a nagy játékosvándorlás is, amely újabban megint fel­ütötte fejét városunkban, de eike-ülhető lenne az a sok sport, szerűden jelenet is. amely egyes mérkőzésen van. A Vasas-mérkőzéseken és ver­senyeken a Bányász szurkolók (tisztelet a kivételnek) az ellen­felet buzdítják és szidják a Va­sas sportolókat, a Bányász-mér­kőzéseken pedig a Vasas szur­kolók buzdítják az ellenfelet és gúnyolják a Bányász sportolókat Meg kell értetni a szurkolók minden rétegével, hogy az ilyen jelenetek nem a magyar sport­hoz méltók. El kell érni azt, hogy a szurkolók legyenek tár­gyilagosak és hűek a város sportversenyeihez és sportolói­hoz. Szurkolásukkal, biztatásuk­kal segítsék a város színeiért harcoló sprortkör versenyzőit a győzelemre, de csak a sportszerű keretek határain belül. Legyenek városunk sportszerető szurkolói, segitői a szocialista sportszellem kialakításának és építésének. Meg kell győzni közönségünket, sportolóinkat ezeken az előadá­sokon arról, hogy a siker csak akkor igazi, ha teljesen tiszta és sportszerű keretek között szüle­tik meg. El kell érni, hogy egyes sportkörök versenyzői és szur­kolói hívják ki egymást sport- szerűségi versenyre, mert csak így, egymást segítve, egymást nevelve lehetnek sportolóink, szurkolóink sportszerűbbek s méjtók a szocialista névhez. Erre kötelez minden magyar sport­embert. minden magyar szurko­lót hazánk sportjának dicsőséges hírneve. LABDARÚGÁS Salgótarjáni Vasas—Pereces! Bányász 3:1 (2:0). A Salgótarjáni Vasas Igen jó játékkal örvendeztette meg idei második mérkőzésén szurko­lóit A jó erőkből álló Pereces: Bányász csapatát győzte le Sal­gótarjánban, a Bányász sportte­lepén. Az első félidőben igen gyors és lendületes volt a hazai csapat. A gólhelyzetek kihaszná­lásában azonban határozottab- baknak kell lenniök a Vasas csa­tárainak, mert ebben a játék­részben még több helyzetük is volt, mint ahogy az az ered­ményből kitűnik. A II. félidőben már feljött a vendégcsapat is. de erejéből csak egy gólra tellett Ezzel szemben a Vasas is lőtt még egy gólt, s így végered­ményben 3:1 arányban nyerte meg a mérkőzést. Jók voltak: Csincsik, aki Salamont teljesen semlegesítette, hangár és Cseíe. Egri Fáklya—Nagybátonyi Bá­nyász 3:t (2:t). Nagybátonyban igen Jól kez­dett a hazai csapat, de a rutino­sabb egri együttes vette át a já­ték Irányítását és fokozatosan biztosította be a győzelmét. NB I.: Budapesti Honvéd—Salgótarjáni Bányász 7:1 (4:1). Budapesten játszott vasárnap a Salgótarjáni Bányász a bajnok Honvéd együttese ellen. A mér­kőzésre a tarjáni csapat a kö­vetkező összeállításban állt ki: Oláh — Kiss, Hegyi, Gáspár — Szojka, Dávid — Bablena, Csu- berda, Opova, Lahos, Szabó. A mérkőzés kezdetén a tar­jáni fiatalok nagyon megllletó'dvo játszottak ezt mutatja a gyors egymásután elért négy Honvéd gól is. Az első negyedórában már 4:0-ra vezetett a bajnok­csapat. Kocsis indította el a gó­lok* sorozatát. A 20-ik perctől kezdve, mintha kicserélték volna a tarjáni csatársort. Egymásután vezették a szebbnél szebb táma­dást a Honvéd kapuja ellen. Szabónak nyílt nagy helyzete, de messze fölé lőtt. majd Csu­szép, gyors támadás után Lahos lövésével szemben tehetetlen Grosits. 4:1. A félidő végéig tá­mad a tarjáni csatársor, de nem tudnak több gólt elérni. A II. félidő 30. percéig újabb rohamokra küldik a tar­jáni védők a csatárokat, de Opova, Szabó és Lahos hagynak ki nagy helyzeteket. A Honvéd a játéknak ebben a részében nem tudott veszélyes lenni. A kö­zönség sokszor megtapsolta a tarjániak egy-egy szép támadá­sát. Majd a 30. perctől kezd­ve újból a Honvéd veszi át a játék irányítását és még 3 gólt ér el a játékidő végéig. így végeredményben 7:1 arányban nyerve meg a mérkőzést. Oláh, egy-két gólt védhetett volna. Kiss jól semlegesítette időnként Czibort. Sok esetben megtapsolta a két játékos pár­harcát a közönség. Hegyi volt a védelejm legjobbja. Gáspár nefn állt rá a gyors Budaira. Dávid és Szojka igen lelkesen harcol­tak. Bablena volt a csatársor motorja, minden támadásban benne volt. Csuberda jobban osztogatott mint az elmúlt va­sárnap. Opova igen lassú volt. Sok támadás akadt e] rajta, bem elég határozott és nem lő. Lahos sokat javult az elmúlt hét óta. Gólja igen szép volt Szabó ke­ményen játszott, kár, hogy a legjobb helyzetekben is kapkod. Erről kell leszoknia. W A-A A.AA^^A A / A rádió műsorából MÁRCIUS 25, SZERDA Kossuth-rádió: 12.10: Üj ma­gyar népdalok. — 13.00: Köny­nyü muzsika. — 14.50; Opera- hangveirseny gyem:ekeknek. — 15.30: Román népi muzsika. — 17.00: Üzemek közötti együttmű­ködés. — 17.45: Szív küldj szív­nek szívesen. — 20.45: Találko­zás örömére. — 22.20: Világ­bajnokság Bukarestben. Petőfi-rádió: 7.35; Tavasz a A Cserhát hegység lankás demtb- jaí között terül el Szügy község. Az út mentén, mielőtt a községbe ér­nék, haragos zöld vetés örvendezteti a szemet, a tavaszi napsütésben. Ezeken a földeken valamikor nem is olyan Egy délelőtt a szocialista mezőgazdaságunk jövő szakemberei között stb. Ezek mellett vannak szaktmtár- gyünk moziba. Most láttuk a „Vihar” még szemlélni a diáksereget, de ép­pen megszólal a csengő, amely a szü­net végét jelzi és így a gyermekekkel együtt lépek be az épületbe. Azonban még mielőtt az irodába betérnék, 'sike­gyaink, kémia, biológia, növénytan, ál- című új magyar filmet. Egy hét óta lattan. Ez szükséges már csak azért egyfelvonásos jeleneteket tanulunk, is, mert sok hallgatója az intézetnék hogy szórakoztassuk a szügyi dolgozó­továbbtanul. Biológus, mezőgazdasági kát. A bevételen elmegyünk Budapestre rül egy elv társnőt megkérdeznem, mi- gépészmérnök lesz belőlük. Aki persze színházat látogatni. S bizony arra kell azt, amit elméletben megtanultak. Á kastély ormán, melyben urak én magam is a tanteremben lenni, le- gok, ricinus, gyapot termesztését. Az többen közénk tanulni. ülni a padba, hogy meghallgassam a párizsi forradalomról szóló előadást. dáridöztak, ma ötágú csillag hirdeti felszabadult boldog jövőnket. A kas­tély termei vidám fiatalok boldog fel­szabadult zajától hangos. 10 óra, éppen 10 perc szünet. A ta- szorgalmas, jól tanuló, minden órán naszi napsütéstől felvidulva érkezem. Szinte kedvem lenne nekem is a röp- labdás boldog fiatalok közé állni, ve­lük együtt vigadni. Szép Róbert ta- lemre megy, továbbtanul, nár elvtárs fogad. — Csak a mezőgazdasággal fogtal­— Az elvtárs Salgótarjánból érke- koznak a hallgatók? zeit? Már vártuk magát. A járási ta- kérdést nács értesített bennünket, hogy jön kitűnően feletö. Sz’ódVgetről jött ide. Az szelni. Éppen szünet lesz. Barna, piros­édesapja MÁV altiszt, 5 a technikum arcú fiút szólítok meg a folyosón. No berda járt ugyanígy. Végre egy aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ^télben. — 9.20.: Hegyen -völgyön ^ szép hazánkban. — 11.00: A Vo­> ronyezsi-együttes műsorából. — > 15.00: A magyar rádió kis­együttesének műsorából. —17.15: > Elbától a Csendes-óceánig. — > 17.30; Népek dalai. — 19.20: > Tánc-zene. £ MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK ? Kossuth-rádió: 13.30: Részletek ? Kókai; Lészen ágyú c. daljáté­* kából. — 14.50: Szendlai László ? és zenekara játszik. — 16.10-, Né­* pék dalai. — 17.35: Jó (minkéért ' Sfflép muzsikát. — 20.10: Az ötö- , dik és a népzene. — 21.10: VI- £ dám zene. Hangi. > Petőfi-rádió: 9.50: Ifjúsági kó- ;■ rusok. — 15.20: Vidám muzsika. > — 16.40: ,Mi vagyunk a fény. — > 17.30: Üzemek közötti együtt-’ > működés. — 18.40: Szív küldi minél > szívnek szívesen. — 19.00; Da­> lók. — 19.30: Tánczene. > MÁRCIUS 27, PENTEK nek részt gyakorlati foglalkozáson és megköszönöm a felvilágosításokat s > Kossuth-rádió: ít.oo: Petőfi a «* « -tep délelőttöt, amit itt eltöltőt­£ Nándor és zenekara játsziík, Ko £ máromi Valéria énekel. — 15.30: f Zenekari művek. — 18.00: Talál- v kozásom a szovjet íróval. — 20.10; f Jó inunkéért szép muzsikát. — v 20.35: Sztálin útján járunk. ' rr c\r\. régen a Hanzéli uraságaknak ringott lyen óra következik most? — Történe- nem akar továbbtanulni, azonnal elhe- gondolnom, hogy édesapámnak és édes- ? az aranykalászos, acélos búza. Ma a lem — feleli boldogan. — Szereti az lyezést nyer állami gazdaságokban, me- anyámnak, akik cselédek voltak, nem > ““^Ipzene20-^!^- Vi­dolgozóké, az államé. Itt terül el a elvtársnő a történelmet? — Nagyon sze- gyei tanácsok, mezőgazdasági osztó- volt ilyen lehetőségük a tanulásra — 2135 holdas tangazdaság. Itt valósítják retem. De szólítson csak az elvtárs Újain 1100—1200 forint kezdő fizetés- fejezi be — utána eltűnik a többi bol­meg ~gyakorlatban a balassagyarmati nyugodtan Erzsébetnek, Szepesi Erzsé- sei, mert itt a tanévek alatt gyakorlat- dog fiatal között, mezőgazdasági technikum növényter- bet vagyok — mutatkozik be. — Jól- ban is megtanulják mindazt, amit elmé­mesztési tagozatának hallgatói mind- eső érzést kelt fel bennem ez a köz- leiben átvesznek. Kísérleti gazdasá- .......... " ' vet len meleg hang, s szinte szeretnék gunkban, megtanulják a nemesített ma­Mé g csak arra kérem az elvtár­sat — fordul vissza, — hogy mondja meg a pajtásoknak, jöjjenek ország különböző gazdaságaiban vesz- A botanikus kert megtekintése után Az irodában érdeklődőm Szepesi ez aMit az idő alatt fizetést is kapnak. Erzsébet után. Megtudom, hogy JVfegköszöntem a felvilágosítást, sze­v a 4- #•» ,b> í- a. Arf n eh/-! ef! 1 — Ad. tem, és megígérve, hogy máskor is el- retnék még a diákokkal is be- látogatok hozzájuk, etbúcsúzom az elv­társaktól. így él, tanul, szórakozik ifjúságunk, elvégzése után agrártudományi egye- kis elvtársam, hogy érzed itt magad? jövőnk boldog nemzedéke. Nagyon jól — felel Dudok Pali. — Boldog vagyok, hogy itt tanulhatok, teszem fel a mert itt megvan minden, amire szűk tp iák lányok, ti, akik most el- hagyjátok az általános iskolát és áj iskolát választotok, legyetek fejlődő ___ _______ _______ . , Nem. Itt az iskolában megvan légiumban és bőséges étkezés. — Ez 'meglátogatni a z iskolánkat.“" Tessék minden általános műveltséget adó tan- bizony meg is látszik kövér, piros ar­jöjjön be az irodába — mutatja a be­járatot. Nekem ugyan kedvem lenne tárgy, — világosit fel Szép elvtárs. cán. — Azonkívül sportolunk, szórako- Történelem, földrajz, számtan, fizika zunk, kirándulunk. Minden héten me­ségem van, kényelmes elhelyezés a kot- szocialista mezőgazdaságunk élharco­“ sai, természetünk átalakítói, jelentkez­zetek minél többen a mezőgazdasági technikumra. Serfőzö Gusztáv Petőfi-rádió: 7.00: Keringök, C polkák. — 7.35; Részletek Duna- - jevszkij filmzenéiből. — 15.00; . Parasztdaltól a székelyfonóig. — C 16.20: Könnyű zene. — 16.50: y Szív küldi szívnek szívesen . .. >— 17.45; Termelési híradó. — > 18.00; Egy falu — egy nóta. — > 19.15: Mit tanulhatunk a szovjet j. zenészektől — 19.45; Sportne­gyedóra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents