Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)
1953-02-11 / 12. szám
2 SZABAD Á'OCRKd 1933 február II. Sztálini hadjárat az aszály ellen A Szovjetunió európai részében hatalmas térségeken folyik a mezövedé erdősávok ültetése. Ha a leendő erdőket 30 méter szélességű sávok alakjában képzeljük el, ezzel, a „szalaggal" tizenötször 'körülfonhatnánk a földgolyót. Ha a beleültetett területet egy tagban egyesíleriénk, ez a terület majdnem akkora lenne, mint Hollandia és Belgium területe együttvéve. A tavaszi fásításokkal kapcsolatos előkészületeket már most 'megteszik a kolhozvar asztik és az állami erdöültetö állomások 'dolgozói. Amint enyhül az idő, tovább folytatlak idén is a sztálini hadjáratot az aszály ellen. A Szovjetunió déli részein máris megkezdték a csemeték szállítását a kolhozokban. A képen: kolhozparasztok csemetéket hordanak ki az állami csemetekertből, hogy azokat mezó'védő erdó'sávjaikon elültessék. A felszabadított Tibet A kerületi mezőgazdasági osztály könyvelési instruktora Ázsia mélyén, a világ legmagasabb és legszélesebb fennsíkján fekszik Tibet, a Kínai Nép- köztársaság tartománya. Tibet nagy természeti gazdagsága meiáett még nem is olyan régen igen elmaradott vidék volt. A lakosság úgyszólván csak állattenyésztéssel foglalkozott és még a jó természeti viszonyokkal rendelkező déli kerületekben is fejletlen volt a földművelés. A lakosság nagy részének nem volt földje, a földek túlnyomó része a földbirtokosok és kolostorok tulajdonába volt. Tibet- ben nagyipar egyáltalán nem létezett. A paraszt kézművesek foglalkoztak a viliághírű szőnyegek és gyapotszövetek szövésével. Még ai fővárosban, Lhaszánban is alig néhány gépjavítóműhely, szőnyeggyár és egy kis vizieröfnü volt. A külföldi imperialisták megakadályozták az ország gazdasági fejlődését. Tudatosan szították a tibeti népek közötti viszályt, hogy gyarmati rabságban tarthassák Tibetet. így volt még nem is olyan régen. A helyzet 1951 május 23-án változott meg, amikor Pe- kingben aláírták a Kínai Központi Népi Kormány és Tibet helyi kormány között a szerződést, amely leszögezte a Tibet békés felszabadítását célzó intézkedéseket. A szerződés kegyetlen csapás volt az angol- amerikai imperialistákra, akiknek régen fájt a> foguk Tibetre, ment a fennsíkot a Kínai Népköztársaság elleni agresszió támaszpontjára akarták kiépíteni. A szerződés aláírása után a kínai felszabadító hadsereg csapataid a tibeti lakosság lelkesen fogadta. A csapatok nemcsak felszabadították Tibetet, hanem mindjárt meg is kezdték az építés békés munkáját. A kínai népi kormány, a felszabadulás első percétől kezdve nagy segítséget nyújt Tibet népének. Tibet egész területén termelési bizottságokat szerveztek, hogy megkezdhessék az ország gazdasági életének felemelését. A kínai népi bank hitelt nyújtott a parasztoknak és kisiparosoknak, a katonák segítettek a parasztoknak a föld megmunkálásában, mezőgazdasági szerszámokat készítettek, megtanították a tibetieket a gépek kezelésére. Az eredmények már most megmutatkoznak. A közszükségleti cikkek ára egyharmaddal csökkent. De megváltozott a helyzet egészségügy és kultúra terén is. A központi népi kormány közvetlenül a szerződés aláírása után egész sor egészségügyi intézkedést tett, hogy legyőzzék az állandó ragályokat. A felszabadulás előtt egyszerű ember gyereke nem tanulhatott. A kevésszámú iskolában igen magasak voltak a tandíjak. A felszabadulás után a helyzet megváltozott. Tibetben több népi iskold nyílt meg, lefordították tibeti nyelvre a világirodalom klasszikusait. A szítavrcpoijvidéki kolhozokban jelentősen megjavult a számvitel, a könyvelőit helyesen vezetik a sokágú gazdaság számvitelét. Azonban a számvitel feladatai annyira megszaparod- tak, hogy még a jó könyvelőiknek is szükségük van rendszeres szakmai segítségre. Ezt a segítséget mindenekelőtt a kerületi mezőgazdasági osztály kjönyvelö- instruktoraiitói kapják meg. A könyvelő-instruktor jól kiismeri magáit a mezőgazdasági termelés bonyolult kérdéseiben és mindig segítségére tud sietni a kolhozok könyvelőinek. A könyvelő-instruktor nemcsak a szakember szemével nézi a feladatokat: mint a ko’.hozszámvi- íeisze'vezője, következetesen harcol — a kolhozok sztálini alap- szabályzatainak megvalósításáért. A kolhozszámvitel dolgozói körében megérdemelt tekintélynek örvend a novoalekszandrcvi kerület mezőgazdasági osztályának könyvelő főinistruktora, Iván Nynkityics S„. Kvorcov. Szakmailag igen képzett elvtárs, aki 1940-ben végezte el a rosztcvi p érizga z dá Ikodáisii technikumot. A Nagy Honvédő Háború ide. jen ő is katona volt. Leszerelése után elvégezte az orszáigcs számviteli levelezőtanfolyamot s már több mint hat éve szakadatlanul dolgozik munkahelyén. A novoalekszandrovszki kerületben tíz nagy kolhoz van. Pénzbeli jövedelmük az elmúlt évben 19 miiilió rubelt tett ki. Az év folyamán Szkvorcov elvtárs a kolhozokban 21 vizsgálatot tartott. Minden esetben sokszáz olyan dokumentumot vizsgáltak át részletesen, amely tükrözte a kolhozok tevékenységét. A könyvelő-instruktorok munkájában a kolhozok eilenőrzőbi- zottságajra támaszkodik. Szkvorcov elvtárs állandói kapcsolatot tart fenn velük, megtanítja őket arra, hogyan kell -megszervezni a kolhozvezetőség pénzgaiz-d ál kodásának ei I enőrzé- sét. Az eilenőrzőbtzottságok elnökei részére minden évben a ke.Sieti mezőgazdasági osztálynál ötnapos szemináriumokat rendeznek. Valamennyi ellenőrzőbizottsági elnök elvégezte a Évről évre nő a tadzsik koi- hozparasztok vásárlóereje. Tavaly például a falusi dolgozók mintegy 5000 rádiókészüléket, 16.000 kerékpárt, 25.000 hangszórót, 5000 varrógépet és 7 millió rubel értékű bútort vásároltak. Ezenkívül nagy mennyiségben fogytak a könyvek és brosúrák, a gyermekruházati cikkek és játékok. műit évben az országos számviteli levelezőtanfolyam rosztovi területközi tagozatán ai három- hónapos levelezési tanfelyamot. 1951-ben az eilenőrzőbizottságok a kolhozokban 59 ellenőrzést hajtottak végre. A vezetőség munkája feietti ellenőrzés terén végzett aktív munka, a, társadalmi tulajdon megőrzéséért vívó^ harc az ellenőrzőbizottság tagjai közül igen 6ck kiváló szervezőt nevelt ki. így például a „Marx.Károly” kolhoz ellenőrzőbizottsági elnökét, Boldirev eivtársat most helyezték a „Ka- linyin” kolhoz elnökhelyettesi munkakörébe. A 'kolhoz könyvelőivel Szkvc-r- cov elvtárs havonként értekezletet tart, amelyen részletesen megbeszélik a pártnak és a kormánynak a kői hozmunk® területére vona kozó irányelveit, a, kolhozszámvitel kérdéseit és a hibák kijavításának módját. A kolhozok legjobb könyvelői beszámolnak tapasztalataikról. — Kolhozainkban — mondja Szkvorcov e’.vtárs — jólképzett könyvelők dolgoznak. Ml n den kolhozban havonként, legkésőbb 15-éi-r összeállítják az előző havj mérleget. A kerületben az évi összesített zárszámadást 1952 február 7-re összeállították és február 8-án jóváhagyta a kerületi végrehajtóbizottság. A zárszámadást a vidéki mezőgazda- sági vezetőség megjegyzés nélkül elfogadta A kolhozok jövedelme egyre emelkedik, így a számvitel dolgozóinak vállára egyre felelősségteljesebb feladatok nehezednek, amelyeknek megoldásában nagy szerep jut a kerületi mezőgazdasági osztály könyvelő-instruktorainak. A könyvelők mindenkor átadják egymásnak tapasztalataikat, feltárják a legjobb eredményeket, s a kol- hózszámvitel minden dolgozójának közkinc évé teszik ezeket hogy ismeretükben énég jobban megjavíts: k a számviteli munkát a kolhozban Irta: V. Vasziljev, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő kolbozügyí tanács sztavropoljvidéki elnök- helyettese A legutóbbi három év alatt, a köztársaság falvaiban másfél- szeresére emelkedett aa áruforgalom és ezzel egyidejűleg szaporodott az áruházak, szaküzle- tek és gépkocsikra szerelt mozgóárudák száma. Ebben az évben további 55 áruház nyílik meg Tádzsikisztán falvaiban. Növekvő jólét a tadzsik falvakban Megjutalmazott levelezőink Írják.., Szerkesztőségünk több levelezőt könyvvel jutalmazott meg, akik szorgalmas levelezői munkájukkal is segítik szocialista építőmumkánkaí, segítik a terv teljesítését, a hibái- kiküszöbölését. Megjutalmazott levelezőink levelei arról tanúskodnak, hogy a jutalom arra serkenti őket, hogy ezentúl még lelkesebben és pontosabban végezik ezt a fontos feladatot, rendszeresen tájékoztassák szerkesztőségünket közsé-ük. vaev üzemük fontosabb eredményeiről a fejlődést akadályozó hibákról. Domszky György levelezőnk a szécsénvi gépállomásról, amikor megköszönt a könwet, egyben a következőket írja, „önkritikát is gyakorolok, mert az utóbbi időben elhanyagoltam a levelezést és ezzel a saitó segítségét is, gépállomásunk munkájában." Egyben megígéri Demszky elvtárs, hogy a jövőben rendszeresen fog írni. Másik szorgalmas levelezőnk ugyancsak gépállomást dolgozó, Csépány István a pásztói gépállomás DISZ-tiíkára. Rendszeresen tájékoztatja lapunkat a tervteljesítés eredményei és hiányosságai mellett a DlSZ-szer- vezet munkájáról is. „Köszönetét mondok a Szabad Nógrád szerkesztőségének, amiért munkám elismeréséül könyvvel jutalmazott meg, — írja levelében — leérem, hogy továbbra is fáradhatatlan levelezője leszek a Szabad Ncgrádnak". Hasonlóképpen nyilatkoznak a többi megjuta'mazotíak is. Barcs András, a Salgótarjánt Acélárugyár munkaszervezője, Agócs Ferenc a mWadkövesdi kőbánya dolgozója, Stér István a 63/1 Építőipari Vállalat igazgatója és még többen mások. Lehoczki Laios pílinvi levelezőnk, többek között a következőket írta: „hálás köszönetemet fejezem ki a szerkesztőségnek a jutalmul kaoott könyvért. Nagyon nagy örömet szereztek ezzel a könyvvel már csak azért is. mert az az öreg bányász akiről a könyvben szó van, Szoó József, a királytárnában munkatársam volt. A könyv annyira tetszett, hogy amíg végig nem olvastam, le sem tudtam tenni a kezemből és most már a harmadik öreg nyugbéres bányász olvassa." Jutalmat kapott egyik legfiatalabb levelezőnk, Kurls András szécsénvfelfalusi úttörő is. Kuris pajtás úttörő csapattanácselnök és mint Ilyennek sokszor nehézségei vannak a fegyelem kialakítása terén. Szerkesztőségünk igyekezett oivam könyvvel megjutalmazni öt, amely segítséget nyújt munkájához. Jutalmul a ..Vörös vállpántok” c. ifjúsági regényt kapta. Kuris pajtás levelében így ír erről: „A könyvet, amit a szerkesztőség levelezői munkám elismeréséül küldött megkaptam, már ki is olvastam és nagyon tetszett. Igyekszem a könyvből tanultakat hasznosítani és ígérem, hogy ezentúl mén jobb levelezője leszek a Szabad Nógrádinak.’“ • A pártsajtó és a dolgozók közötti kapcsolat elmélyülése, biztosíték arra, hogv a lap egyre jobban be tudja tölteni hivatását mint „kollektív propagandista, agitátor és szerYező’‘. Lenin eiv- társ tévedésnek tartotta azt a felfogást „mintha főleg irodalmárok és csakis irodalmárok (hivatalos értelemben véve a szót) működhetnének közre sikerrel ebben az apparátusban „...Ellenkezően, — állította Lenin — a saitó akkor lesz eleven és életképes, ha maid öt vezér szerepet betöltő és állandóan írással foglalkozó irodalmárra ötszáz, meg ötezer nem irodalmár munkásíró lut“. Lenin elvtársnak ez a tanítása vezérli azokat az eivtársakat, akik már eddig is szorgalmas levelezői voltak a pártsajtónak. De ez kel! hogv vezessen minden dolgozót, akik eddig még nem írtak levelet az újságnak, elhallgatták a hibákat, de nem adták tovább a ió módszereket, nem népszerűsítették a jó ered- ménvt elért dolgozókat sem. Minden becsületes dolgozó gondoljon arra, hogv a jó levelező nagy lépéssel viszi előre hazánkat a szocialista fejlődés út* ián.----------------------------—-----------Ve szedelmes élelmiszerhalmozót lepleztek le Pásztó községben Pongrácz Győrgyné ecsegi lakos, Pásztó községben sorra járva az üzleteket mindenütt kenyeret vásárolt fel. Amikor 7 darab kenyeret megvásárolt, még mindig köveíelődzött bent a pásztói földművesszövetkezeti boltban, hogy adjanak részére kenyeret. Pongrácznét felelős- ségrevonták. s a hatósági szervek ecsegi lakásán megvizsgálták, vájjon szükséges-e, hogy annyi kenyeret vásároljon? Ennek során kiderült, hogy Pongrácz Győrgyné otthon tárolt 250 kg kény ér lisztet, 150 kg fehérlisztet, több 1-1 kg. csomagolásban lisztet, 2 mázsa búzát,, 2 zsák korpát, 2 zsák zabot, másfél zsák borsót. Pongrácz Győrgyné ellen megindult az eljárás, mert felvásárlásával pánikot akart kelteni és szükségtelenül elvonta a többi dolgozó elől a kenyeret. „Az új ö éves terv a széntermelés körülbelül 43 százalékos növelését írja elő. (Az ötödik ötéves terv Irányéi ved.) Lenin elvtárs mondotta a szén ieien. tőségéről beszélve, hoey a szén az ipar kenyere. Es valóban szén nélkül nemcsak a nehézipar nem tud létezni, de vegyiiparnak is nélkülözhetetlen anyaga ma már a szén és a feldolgozásakor nyert melléktermékek. A Szovjetunió hatalmas területén, ahol minden természeti gazdaságot megtalálunk, bőven rendelkezésre áll ez a fontos nyersanyag is. Különösen a szovjet hatalom éveiben öltött hatalmas méreteket a már addig is használt bányák kiaknázása és új lelőhelyek feltárása. A szovjet föld mélyében szünet nélkül folyik a harc a szénért, mely a népgazdaság egyik legfontosabb anyaga. A Szovjetunió legkülönbözőbb munkaágainak dolgozói vannak összeköttetésben a bányaiparral, a szénnel. Minden darab szénben hatalmas értékek, a nap energiája van elrejtve, de mennyi munkára van szükség, hogv ezt az energiát felszabadítsuk és az ember szolgálatába állítsuk! Bányákat kell építeni, melyekben gépek és emberek ezrei dolgoznak. A szenet kibányászása után el is kell szállítani a városokba, villanytelepekre és. üzemekbe. Már a nagy orosz tudósnak, Dimitrij Ivano- vics Mendelejevnek eszébe jutott, hogy mennyi nehéz emberi munkát lehetne megtakarítani azzal, hogy a szenet a föld mélvében alakítják át gázokká és onnan vezetik el. mindenüvé nagy távolságokra, ahol a legkülönbözőbb célokra használják fel, a legkülönbözőbb termékeket állítják elő belőle. Lenin elvtárs nagy jelentőséget tulajdonított 8 szén földalatti gázosítása eszméjének. De csak a győztes szocializmus országában valósulhatott tneg Mendelejev álma. Ma már a Donyec-medence szénbányáiban elA SZÉN - AZ IPAR KENYERE gázosítják a szenet és csöveken vezetik el a generátorgázt. A nehézipar legfontosabb ága, a kohászat, nagymennyiségű kokszot fogyaszt. A kokszot is a kőszénből nyerik, kokszosító kemencékben. A kemencét néhány órán keresztül szünetnélküli melegítéssel 1000 fokig hevítik fel és azután kiveszik belőle a kőszénből képződött kohászati kokszot. Nem minden szén kokszosítható. Jó kokszot csak a legjobb minőségű, közepes érettségű szénből kapnak. Az új ötéves terv egyik fő feladataként tűzte a szovjet bányászok elé a kokszolható szenek termelésének növelését, mégpedig öt év alatt 50 százalékkal. Ugyancsak a szénből nyerik a népgazdaság másik igen fontos anyagát: a mesterségesen előállított benzint. Hogyan állítják ezt elő? A szenet különleges edényekben 500 fokon elégetik és kiválik belőle az olajra emlékeztető kátrány, vagy szurok. Ha ezt a kátrányt deszti- lálják, akkor egy része petróleummá vagy benzinné válik. Hogy a szénből megkapjuk a mesterséges benzint, bonyolult műszerekre és komoly szaktudásra van szükség. A szovjet szakembereknek mindkettő egyformán birtokában van. A szállításoknál igen sok szén elveszik szénpor alakjában. A szovjet szakemberek ma már ezt is megmentik a népgazdaság számára. A brikett-gyárban a porszénből és az aprószenekből állítják elő a brikettszenet a következő eljárással: a porszenet hevítik és nagy nyomás alatt préselik. Néha arra is szükség van, hogy valamilyen kötőanyagot adjanak hozzá. Erre kiválóan alkalmas az ugyancsak a kőszénből nyert kátrányszurok. A szén ma már nélkü lözheteMen festőanyagokat ma már helyettesíteni tudják anilinfestékekkel, melyet ugyancsak a szén feldolgozásakor képződött melléktermékekből nyernek. HUYÉkONY FŰIÖAN'ÍÍG U---ES S r~J NYERSANYAG VEGYI SZINTETIKUS BENZIN IQOOt' 'kSx 4- é á GYÓGYSZER JlOÓSZER *llATSZER A M 0 N1 A'K NYERS BENZOL a ä MŰTRÁGYA ÉTER (7 MOTOROLAJ ANYAG PREP KA'TRA'NY .ftgte, ffNOOlAj NAFTAIIN KONZERVÁLÓ ©S ü A __A___A----v— v—v—V Hűn* [köütu KÖNNYŰ OLAJOK-"I [CTOd "FEJTÉK □ INZOL NEMEZ OLAJ GSP0LÄJ K0ZEP0LAJ0K------vHfUtOANYAG FERTŐTLENÍTŐ ____ ymrnWmm anyag a vegyipar számára is. A ritkán található és éppen ezért igen értékes természetes A szén és melléktermékeinek felhasználása A plasztikából előállított készítmények helyettesíteni tudják a fémet, a fát, az üveget, a selyemfonalat. A plasztikot pedig szintén a szén melléktermékeiből állítiák eLő. A mindenki által ismert orvosságok: aszpirin, antipirin, Pyramiden, szaharin, sztreptocid, szulfidon, szalicilsav és a gyógyszergyártás sok más terméke készül még ugyanebből a nyersanyagból: a szénből. Naftalin, konzerváló anyagok, parfőmök, benzol, kenőanyag, szalmiákszesz, műtrágya — ezt mind-mind a szénből állítják elő. De ez még nem minden. Ezekből a termékek-1 bő! száz, sőt néha ezer más, új anyagot készítenek. így például az acetilénből, melyet szintén a szénből nyerhetünk, a következő anyagok állíthatók elő: háztartási gáz, mesterséges len- rost, univerzális ragasztószer, étién klór viral, adipinsav, aceton, parfőmök, ecet, üzemanyag a motorok számára, lakk, plasztik, műkaucsuk. A szénnek csak ez az egy terméke a textilgvártás- tól a parfőmkészítésig, autókerékgyártástól a lakkig igen sok más iparággal van összeköttetésben és nyersanyagot ad nekik. A szovjet tudósok ezeknek az anyagoknak alapján új iparágakat hoztak létre, melyek ezeknek feldolgozásával, átalakításával foglalkoznak. A szovjet szakemberek, tudósok sokat és behatóan foglalkoznak azzal a kérdéssel, milyen műanyagot és hogyan lehet előállítani a szén* bői. Csak Ha ismerjük azt, hogy mennyi anyagot lehet a szénből nyerni, tudjuk értékelni a szovjet bányászok hősies harcát a szénért és tudjuk megérteni azt, hogy mit. jelent a nép életszínvonalának emelése az általános jólét szempontjából az a feladat, melyet Sztálin elvtárs tűzött a bányászok elé: 500.000.000 tonna szenet bányászni évente. A különböző termékek soha nem látott bőségét fogja ez eredményezni, mely már a kommunizmus felé mutat.
