Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-11 / 12. szám

1953 február It. SZABAD ISOCRXd 3 A pásztói járásban 3152 dolgozó tett felajánlást a begyűjtési terv idő előtti teljesítésére Szügy község dolgozó pa­rasztjainak begyűjtési verseny- f elhívásához egyre több dolgozó párását csatlakozik. Például a pásztói járásban, már 3152 dol­gozó paraszt tett versenyváila- lást, az első negyedévi begyűjté­si terv teljesítésére. Kiemelkedő, szép eredményt értek el a versenyszervezés te­rén Jobbágyi, Hasznos, Tar. Bu­ják községek tanácsai. Például Buják községben az állandó bi­zottság szervezte a versenyt. A jó munka eredményekép­pen 653 dolgozó paraszt folytat nemes vetélkedést, a beadási terv időéi Siti tel­jesítéséért. Hiba lenne, ha tanácsaink csu­pán a verseny vállalások gyűjté­sével foglalkoznának. Az állan­dó bizottságok fordítsanak; gon­dot a vállalások teljesítésének ellenőrzésére is. Dicsérjék meg a vállalást példásan teijesítő dolgozó parasztokat. Ellenben adjanak meg minden segítséget a lemaradóknak, hogy ők is tel - jesílhesöák vállalásaikat. Varga Bertalan megyei tanács begyűjtési osztálya. Koncz Imre kisecset! 6 holdas dolgozó paraszt teljesítette április 4-re tett felajánlását A kisecset, községi tanács gazdagyülés alkalmával ismer­tette az új begyűjtési rendeletét. A rendelet igazságossága nagy megelégedést keltett a dolgozó parasztokban. Ennek tudliató be. hagy községünk dolgozó paraszt­jai elfogadták a szügyiek ver­senykihívását. Azóta már lelkes verseny alakult ki a dolgozó pa­rasztok között, ami azt eredmé­nyezte. hogy a község első ne­gyedévi vágómarhabeadási ter­vét 120, míg a tejbeadás január havi tervét 105 százalékra telje­sítette. Minden dolgozó paraszt arra törekszik; hogy az adott szavá­nak eleget tegyen. Koncz Imre hatholdas dolgozó paraszt fel­ajánlotta, hogy április 4-re egész évi baromfibeadását teljesíti. Vállalását becsülettel teljesítette. Koncz Imre haitjioldas dolgozó paraszt példamutatását többen követték. Hogy dolgozó parasztjaink ilyen lelkesen versenyeznek a be­gyűjtési terv teljesítése érdeké­ben, annak tudható be, hogy a községi pártszervezet jó politi­kai nevelőmunkát folytat a dol­gozó parasztság körében. Ez a nagyszerű versenylendület alap­ja lesz annak, hogy a párosver­senyben megelőzzük Szécsényke és Kétbodony községeket Medgyesi István VB-elnők Kisecset, Szabad Nógrád levelezője. Rigó Jánosné nem marad adósa a dolgozóknak A pásztói járási tanács végrehajtó bizottságának üté­sén mindig meg­jelenik Rigó já­nosné, a járási ta­nács végrehajtó bi­zottságának egyik tagja. Nagy figye­lemmel kíséri a lanácskcAzás mene­tét. Nincs olyan napirendi pont. amelyhez ne tenné meg javaslatát, hol a mezőgazdasági munka előkészíté­sét sürgeti, hol a gyermekek nevelé­séhez ad tanácsot. Felszólalásai azt mutatják, hogy ma. gáénak érzi a já­rást, hogy a köz­ségek gondjai az ő gondjai is. Rigó Jánosné a mattban cseléd volt. Végig ván­dorolta az uradul, mi tanyákat s mun­kájából a földes- urak húzták a hasz­not. Ma már a pásztói „Szabad­ság" termelőszö­vetkezet tagja. A munkában példát mutat s a többi cso­porttársait helyt­állásra nevli, Rigó Jánosáénak a mun­ka frontján való helytállását híven igazolja 280 mun­kaegysége. Rigó Jánosné példamutatása bi­zalmat kelt a dol­gozókban. Mint ta­nácstagot szívesen keresik jel a dolgo­zók ügyes bajos dolgaikkal, pana­szaikkal. Munkája nyomán új, szö­vetkezeti házakat kaptak a dolgozók, de az új házak kö­rül az őszi és a téli esőzések szinte jár­hatatlanná tették az utat. A dolgo­zók ismét őt ke­resték fel ezzel a panaszukkal. Rigó Jánosné járási ta­nácstag társadalmi munkára hívta a dolgozókat. Ennek eredményeként már új járda biztosítja a. lakásokhoz a köz­lekedést. Majd egy későbbi javaslatá­ra az új házsorhoz megoldották az ivó. vízellátást is. Uj kutat építettek. Rigó Jánosné tanácstag a dolgo­zók meghallgatá­sa melleit, felfigyel a hibákra is. Leg­utóbb Pásztó köz­ségben arról érte­sítette a község végrehajtó bizott­ságát, hegy az egyik utcában an­nak ellenére, hogy a villany be van vezetve, nem ég­nek a lámpák és ez nagyban akadá­lyozza a dolgozók esti közlekedését. Javaslatára az il­letékes vállalat ki­javította a hibát. Rigó Jánosné tanácstag, az egy­kori csalédasszony, aki valamikor a községházára félve ment, most részese az államigazgatás­nak, most ismét fogadóórára készül, hogy betöltse azt a feladatát, amivel öt a dolgozók meg­bízták. Maconkán történt L EVELEMBEN arról sze­retnék írni, hogy a válló­ságban hogyan segítik elő a köz­ségi tanácsokon dolgozó káderek fejlődéséit a megyei tanács egyes dolgozói. Január 28-án megjelent a ma­cánkat tanács'háizán Huszovszki Ferenc, a megyei tanács közle­kedési osztályának szál Irtási elő. adója a fogatkirendelések ügyé­ben. Huszovszki már a beszélge­tés kezdetén igyekezett magas fölényt kivívni magának a köz­ségi tanács dolgozóival szem­ben. Azt a hamis vádat koholta ellenünk, hogy nem rendeletek szerint dolgozunk. Erre azt mondtam néki, hogy nincs iga­za. Durva szavakat használva kijelentette, hogy válogassam meg a szavaimat. Ilyen durva, ledorongoló szavakkal, fölényes magatartásával akarta megmu­tatni, hogy kicsoda ő. Végül oda lyukadtunk ki, hogy az-t vágta a fejemhez, hogy én ‘nem értem a szakmámat. Megvallva őszin­tén, én nem voltam még sem főjegyző, sem főispán« irodatiszt és nem vagyok paragrafust rágó papírrnoly, mert én a munkapad mellől kerültem a tana őshazára. Hus-zovszki tehát nem hogy se­gítette volna felsőbb tanácsszerv dolgoz ójához méltóan a problé­mák gyorsabb megoldását, ha­nem inkább gátolta, -nehezítette azt. Én úgy gondolom, hogy ilyen fölényesikedessel nem lehat jobb munkára nevelni a tanácskáde­reket. Sajnos munkánk menete közben szomorúan tapasztaljuk, hogy több Huszovszkihoz ha­sonló dolgozik még a közigaz­gatásban, akiik a káderek le- do-rongolásáva-1 igyekeznek hát­ráltatni a káderek fejlődését és a közigazgatási munkák mene­tét. Petre István, maconkai VB-tiiikár ★ Szerkesztőségünk kivizsgálta Petre István VB-tiifkár levelét A levél tartalma megfelel a valóságnak. Huszovszki Ferenc régi őrmesteri módra igyekszik a mu-nkát végrehaj tatra. Nem bírj a a kritikát, viszont az ő kritikái igazságtalanok, s főleg rom-bo ióhatásúak. Igyekszik a íe'elüss éget má*ra hárítani. He­lyes lenne, ha a megyej tanács illetékes osztálya hatékonyabb ellenőrzést gyakorolna káderei­nek munkája felett. A mátranováki bányászok valóraváltják adott szavukat A Mátranováki Szénbányák sz tahano vista Alk ot mány - a k ná j á - nak dolgozói a hős 6zuhakáilói bányászok felhívásához csatla­kozva megfogadták, hogy az első negyedévben minden nap hiánytalan,ul teljesítik a napi ter­vet és a negyedévi tervükön fe­lül 2000 tonna szenet termelnek. A vállalás teljesítése érdekében a ciklusgrafikon szerinti termelés további elterjesztését tűzték ki célul. A mátranováki bányászok fe­lelősséget éreznek adott szavuk­kal szemben. Csatlakozásuk első napjától kezdve ígéretükhöz híven, január hónap minden ter­melési napján túlteljesítették a tervüket. Soha nem látott lelke­sedéssel harcoltak a munkahe­lyek, a fenntartó, a szállító és a műszaki dolgozók egyaránt Január havi tervük sikeres tel­jesítését elősegítette, hogy a műszaki vezetők nagy gondot fordítottak a ciklus- grafikon szerinti termelés pontos kidolgozására. Az üzemnél már közel 20 csapat dolgozik ezzel a módszerrel. Ezeknek a csapatoknak percnyi pontosságra he van osztva mun­kaidejük. M,_g van- határozva, hogy a műszak különböző idejé­ben a ciklusos termeléssel dolgo. zó csapatok külön külön milyen munkafolyamatot végezzenek. Ilyen szervezés mellett vált lehetővé, hogy a szállítás és az ürescssile ellátás a műszak min­den órájában zavartalanul, egyenletesen biztosítva legyen. Az egyenletes szállítás mellett meggyorsították a csillék forgási idejét, de kiküszöböl­ték a szállítási csúcsot is. Február első termelőnapján azonban mégis megtört a napról napra e'iért sikerek láncolata. A szuhakállói bányászok felhívásá­hoz való csatlakozás óta első­ízben termeltek 100 százalék alatt a mátranováki dolgozók. Azonban a vállalás iránt ér­zett felelősség és a dolgozók lelkesedése már a következő na­pon ismét győzedelmeske­dett. Február 6-ig esedékes ha­vi tervüket 100.6 százalékra tel­jesítették. Az élenjáró szovjet módszer gyakorlati alkalmazása óta je­lentősen emelkedett a szénen dolgozók fejteljesítménye. Pél­dául az Alkotmány-akna ban 1951 júniusához viszonyítva, 1952 februárjában - már 12.32 mázsával, míg 1953 február 6-ig 29.58 mázsával emelkedett a szénen dolgozók műszakon­ként! teljesítménye. A ciklus-grafikon alkalmazá­sával tehát egv-egv dolgozó ét­in gtermel ése közel 100 száza­lékkal emelkedett. A mátreinováiki bányászok nem idegenkedtek az új mód­szer alkalmazásától, sőt a gya­korlati eredmények láttán már többen követelik a ciklus- grafikon alkalmazásának beve­zetését munkahelyükön. Czene József sztahanovista vájár már maga iránvftia a grafikon sze­rinti termelést. Az új módszerek alkalmazása mellett a műszaki dolgozók nagy gonddal kezelik ai csapa­tok telepítését. Az elővájáson, ahol eddig há­rom fő dolgozott, ma már két fő nyugodtan elvégzi ugyanazt a munkafolyama­tot, a felszabadult munkaerőt pedig más szenelő munkahelyen fog­lalkoztatják. Ezek a körülmények & a munkafegyelem 100 százalékos megszilárdítása' tették lehetővé, hogy a mátranováki bányászok február 6-ig már 1443 tonna szenet termeltek első negyed­évi tervükön felül. Kányás akna nyerte el a Béke-akna címet Folyó hó 7-én délután 3 óra­kor ünnepi gyűlésre jöttek ősz-’ sze a Kányás üzem dolgozói. Büszke öntudattal hallgatták vé­gig a járási pártbizottság, a bá­nyászszakszervezet és a szénbá­nyászati tröszt kiküldötteinek el­ismerő szavait. Ezen a napon avatták Kányás-aknát Béke-ak­nává. Az 1952-es tervév negyedik negyedévének elején Kányás- akna dolgozói felhívással fordul­tak a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó összes üzemek felé, hogy indítsanak versenyt a Béke akna cím elnyeréséért. A verseny beindulásától kezdve a negyedik negyedév utolsó per­céig kemény küzdelem alakult ki a Kányás üzemben. Ehatároz­ták. hogy minden nehézséget le­küzdve harcolnak, hogy meg­előzzék megyénk többi bánya­üzemeit és elnyerjék a megtisz­telő Béke-akna címet. A kitűzött határidő leteltével örömmel állapították meg, hogy negyedévi tervüket 106.6 száza­lékra teljesítették és kemény akaraterejük győzedelmeskedett. Különösért jó munkát végzett az üzem DISZ-brigádja, amely ifj. Sándor János bri­gádvezető irányításával 143 százalékot ért el átlagosan a negyedük negyedévben. A műszaki dolgozók közül Ke­rekes aknász érte el a legjobb eredményt, aki lelkiismeretes munkáján keresztül a gondjaira bízott harmadot, a harmadok közötti versenyben első helyre juttatta. A Béke-akna avatás alkalmá­val mintegy 3000 forint pénz­jutalmat osztottak ki azok kö­zött a dolgozók között, akik a legtöbbet nyújtották a Béke­akna cím elnyeréséhez. Társadalmunk legféltetteb kincse a gyermek Igen nagyjelentőségű az a határozat, melyet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hozott az anya- és gyer­mekvédelem továbbfejlesztéséről. Ez ismét igazolja azt, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Társadalmunk legfélteltebb kincse a gyermek. A határozat egyes pontjai arról ' tesznek tanúbizonyságot, hogy kormányunk mindent megtesz ennek a féltett kincsnek a gondtalan felnevelése érdekében. Még fokozottabban biztosítja a jó óvodai, bölcsődei ellátást, gon­doskodik az anyák és gyermekeik egészségvédelméről. A hatá­rozat kimondja, hogy „az intézeti szülések jelenlegi 42 száza­lékos arányát az ágyszám növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az 1953 év végéig 54 százalékra; 1954 végéig pedig 60 százalékra kell emelni.” De a mi népi demokratikus kormányunk nem csak egy-két évre tervez. A határozat kimondja, hogy az 1957 év végéig biztosítani kell, hogy minden szülés intézetben történhessék. A határozat minden pontján ígv vonul végig az anyák és gyermekek egészségéről és jólétéről való gondoskodás. Külön pontokba foglalja a határozat, hogyan kell gondoskodni a teherben lévő nők orvosi gondozásáról. Kedvezményeket ál­lapit meg a dolgozó nőknek munkaviszonyuk körében. Míg a nyugati országokban a kapitalisták megfizetett „tudósai” különböző elméleteket dolgoznak ki a „túlnépese­dés” meg gátlására, a gyermekáldást valóságos átoknak tartják és csak nyomorúság jut osztályrészül azoknak a szü­lőknek és gyermekeknek, ahol bő a gyermekáldást Népi demo­kráciánkban minisztertanácsi határozat mondja ki, hogy a 6, vagy többgyermekes anyák minden évben a nemzetközi nőnapon, kitüntetésben részesülnek, és azokat az anyákat, akiknek 7 vagy több gyermekük van, pénzjuta'omban kell részesíteni De ugyanígy kifejezésre jut a többgyermekes családok iránti gondoskodás abban is, hogy ismét emelték a háromnál több gyermek utáni családi pótlékot. A legelcsépeltebb rágalom, amit a kapitalisták évtizedek ófa nem szűnnek meg terjeszteni — még akkor is, ha senki sem hisz nekik — az, hogy „a kommunista társadalomban a család széthull, a kommunisták nem ismerik a családi élet szentségét”. Bár ezt a Szovjetunió és a népi demokráciák a gyakorlatban már százszor megcáfolták. Ennek a miniszter- tanácsi határozatnak egyes pontjai isméi bebizonyítják, hogy a nyugati tőkések propagandája mennyire nevetséges. A ha­tározat minden pontja azt bizonyítja, hogy .tálunk a családi élet. az anya és a gyermek, a legmesszebbmenő gondoskodást élvez. Külön pont foglalkozik az egyedül álló anyák fokozot­tabb védelmével, a gyermekek és anyák bírói jogvédelmével, azzal, hogy a születendő gyermek egy család rendezett körül­ményei között jöhessen a világra, végleg megszűnjön a múlt átkos maradványa, amikor a házasságon kívül született gyer­mek egész életében érezte ennek hátrányát. Az anyák és gyermekek anyagi és egészségügyi helyzeté­nek a javítása anyagilag jelentős mértékben az államra há- ruj. De helyes az, hogy ezekből a kötelezettségekből nagyobb mértékben vegyék ki részüket a gyermektelenek, nőtlenek és hajadonok, akiknek nincsen gyermekneveléssel kapcsolatos, költ­ségük. Ezért a minisztertanácsi határozat egyik pontja ki­mondja, hogy „az 1953 évi március hó 1. napjától kezdve keresetük, jövedelmük 4 százalékának megfelelő adót kell fi­zetni, a 20—50 éves férfiaknak és a 20—45 éves nőknek, ha nincsen élő (akár vérszerinti, akár örökbefogadott gyerme­kük). A határozat további pontja bővebben kitér arra, kik mentesek az adófizetés alól. A kapitalista országokban, nálunk is a Horthy-fasizmus Idején, nagyon elterjedt volt a magzatelhajtás. Falun főleg a „nagygazdák”, kulákok között azért, hogy a földet ne kelljen szétszórni, egykézben maradjon továbbra is. Az agrárproletá- riátus és a városi proletáriátus között pedig a teljes nyomor­tól való félelem vitt sok édesanyát erre a bűnös cselekedetre. Ma a népi demokratikus országok dolgozóinak erre nincs szükségük. Ügy falun mint városon a dolgozó szülők és gyer­mekek biztos jövőnek néznek elébe, senkit sem fenyeget a nyomor, a munkanélküliség sötét réme. De éppen úgy, mint ahogy a Horthy-fasizmus sok más átkos hagyományát nem tudtuk eltüntetni máról holnapra, mert az a dolgozók gondol­kodásában <ryökerezik és csak hosszas neveléssel lehet meg­győzni őket annak Helytelenségéről, így a magzatethajtás is még elég gyakori eset. A minisztertanács határozata meg­szabja ezen a téren is a feladatot. Kimondja, hogy „fokozni kell a küzdelmet a magzatelhajtás ellen, amely súlyosan ve­szélyezteti az anyák és az egész nép egészségét, rombolóan hat az erkölcsre és a családi életre.” Ez a pontja a határozatnak is a családi élet tisztaságát védi, az erkölcs további szilárdulását fogja eredményezni és biztosítani azt, hogy bűnös beavatkozással ne ölhessék meg még megszületése előtt társadalmunk legféltettebb kincsét, a gyermeket. A balassagyarmati vasutas dolgozók fegyelmezetten harcoljanak a menetrendszerinti közlekedésért Az üzemek tervteljesítése te­rén nagy felelősség hárul a közlekedés dolgozóira is, akik­nek jó, vagy rossz munkájuk döntő befolyással van az egész népgazdaságra. A balassagyar­mati vasutas dolgozók az el­múlt tervévben megállták helyü­ket és sok értékes tapasztalatot szereztek a menetrendszerinti közlekedés biztosítása terén. A fütőház dolgozói az elmúlt év­ben a „mosástól—mosásig“ mozgalom tervét 123 százalékra teljesítették. Jó eredményt értek el a széntakarékosság terén, de a 100 elegytonna tervet is 118 százalékra fokozták.* Az új tervév beindulásának alkalmával pártszervezetünk megindította a nevelő és agitá- ciós munkát, hogy az elmúlt év eredményeit tovább fokozzák. Dolgozóink felelősséget éreznek Rákosi elvtárs felhívásával szemben, melyet a munkásvona­tok, személyvonatok és teher­szállító vonatok menetrendsze­rinti közlekedése végett a vasu­tasokhoz intézett. A balassagyarmati vasutas dolgozók az új tervévben szép eredményeket értek el a menet­rendszerinti közlekedés terén. Ma már a vonatok érkezési és indulási ideje az állomás és a külszolgálat« dolgozók jó együtt­működése folytán biztosítva van. A balassagyarmati telepállomá­son 97 százalékban megvalósult a menetrendszerinti közlekedés, Ehhez hozzájárult a pártszerve­zet népnevelőinek harcos, felvi­lágosító munkája, á Szovjet­uniótól átvett tapasztalatok megvalósításának szélesebb kör­ben való elterjedése. A Nazaro- va-mozgalom segítségével 10 százalékkal csökkent a javítási költség. A síktolatás bevezetésé­vel a vonatok összeállítása szintén 10—12 százalékkal meg­javult. Jelenleg népnevelőink a „min­dennap teljesítsd a tervet” moz­gatom elterjesztéséért harcol­nak, ezenkívül lelkes munkafelajánlásokkal segítik dolgozóóink a közleke­désre háruló feladatok jobb megoldását. A fűtőház dolgozói 85. az ál­lomás 92, a pályafenntartási dolgozók pedig 100 százalékig tettek felajánlást. Az eredmények mellett azon­ban még sok hiba előfordul nálunk. Különösen baj van a kommunista példamutatás tekin­tetében. Párttagjainknak nem kielégítő a pártoktatáshoz való viszonya. A politikai iskolák lá­togatottsága mindössze 80 szá­zalékos. Súlyos hiba« hogy a pártszervezet vezetősége nem fordít elég gondot a dolgozók oktatásba való bevonására. Ennek a következménye, hogy a munkafegyelem terén sem ki­elégítő ai helyzet- Például Ocs- kó János és Oponecki László mozdonylakatosok a kiértesítés ellenére sem jöttek be éjszakai munkára. Mikor felelősségre vonják őket a mulasztásért, ak­kor nedig hangoskodnak, ahe­lyett, hogy kijavítanák a hibáju­kat. Oponecki elvtárs, meg a fe- lelősségrevonás után elhagyta szolgálati beosztását és haza­ment. Pozsonyi László forgalmi szolgálattevő pedig igen sűrűn néz a pohár fenekére. Van tehát mit javítani a ba­lassagyarmati MÁV dolgozói­nak. Helyes lenne, ha a verseny szervezését is lelkiismereteseb­ben végezné a szakszervezet. A kereskedelmi dolgozóknál pél­dául nem a szakszervezeti bi­zalmiak szervezték a versenyt, hanem a normás. Előre elkészí­tett nyomtatványokat írattak aiá, ahelyett, hogy felvilágosí­tó nevelő és meggyőző munkával a szűk keresztmetszetek fel­számolására törekedtek volna. Farkas és Racskó UB-eínök elvtársaknak a bizalmiak bevo­násával kellene irányítani a versenyszervezést, akkor még több és iobb eredményeket tud­nánk elérni a közlekedés terén. Újvári István politikai tiszt SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján. Rákóczl-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52.. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest. .lőzsef-körút 5 F. v.; Kulcsár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents