Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-07 / 11. szám

2 színin Ivosrai» 1953 február 7. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a gépállomások munkájának megjavításáról Épülő kommunizmus - épülő szocializmus Ä Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot ho­zott a gépállomások munkájá­nak megjavításáról. A határoza­tot az alábbiakban ismertetjük. A határozat bevezetője ismer­teti aizt a naigy segítséget, ame­lyet a dolgozó nép állama — pártunk kezdeményezésére — a gépállomások hálózatával ad a falunak. Eddig csaknem 10.000 különböző traktort, több mint 1100 vontatót, 180 kombájnt, 1500 amaitógépet, 11.000 cséplő­gépet és többezer egyéb korsze­rű mezőgazdasági gépet kaptak ai gépállomások. Államunk az öntudatos szakmunkásak ezreit küldte a gépállomásokra, hogy segítsenek azokat a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének, a termelés élenjáró módszereinek gépi és agrotechnikai központ­jaivá, a szövetkezetek fejleszté­sének és megszilárdításának, a falu felemelkedésének szilárd támaszaivá tenni. A gépállomá­sok négy év alatt jelentős ered­ményeket értek el. 1952-ben el­végezték a tsz-ek talajmunkái- Ba'k túlnyomó részét., Az ered­mények ellenére a tsz-ek és a gépállomások között nem ala­kult ki még szoros együttiműikö- dés, . mely elengedhetetlen fel­tétele annak, hogy a gépállomá­sok betöltsék feladatukat a ter­melés fellendítésében és a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében. A gépállomások ve­zetése a nehézségekkel szemben gyenge, nem egyszer megalku­vó. Nem szilárdult meg eléggé a traiktorbrigádok rendszere, laza a munkafegyelem. Nem biz­tosították a gépeik lelkiismeretes karbantartását és tervszerű ja­vítását. I. A míntsztertaoács határozatá­nak első része megállapítja a gépállomása ink előtt álló alap­vető feladatokat. A gépállomá­sok feladatává teszi, hogy azok a terméshozam állandó növelé­se érdekében biztosítsák a szö­vetkezeti (termelés nagyarányú gépesítését, a tudományos módszerek széleskörű alkalma­zását. Közvetlenül nyújtsanak segítséget a tsz-ek vezetéséhez, tervező munkájához és munka­szervezéséhez. Segítsék elő a tsz-tagok nevelésiét,, az állami és tervfegyelem megszilárdítá­sát. II. A határozat második része hangsúlyozza!, hogy a gépállo­mások használják ki jobban a gépeik erejét. Ezért gondoskod­janak a gépek rendszeres javí­tásáról és karbantartásáról. A munka helyes szervezésével, a díjazás és a premizálás fejlesz­tésével növeljék az egyéni fele­lősséget a terv teljesítéséért és a munka minőségéért. Teljes gépi erejük s az alap vető agro­technikai módszerek alkalmazá­sával minden munkát ' a leg­alkalmasabb időben az előírt határidőre kötelesek elvégezni, s munkájuk minőségét szakadat­lanul javítan’ok kell. Kötelessé­gük a szántás előírt mélységé­nek betartása, a rendelkezésük­re álló valamennyi előhántós eke munkába állítása; felelősek a vetés minőségéért. Gépállo­másaink dolgozói sajátítsák el a géppel történő növényápolás" alapismeretéit. A gépállomások ugyanakkor felelősek azért is, hogy a tsz-ek tiszteletben tart­sák az agrotechnikai előíráso­kat és minden olyan jó agro­technikai módszert alkatai azz a - rrak, amelyet saját eszközeikkel elvégezhetnek. Á határozat előírja; hogy a gépállomások munkája minősé­gének ellenőrzése a megyei és a járási főagronőmusoknak is elsőrendű kötelessége. A főag- ranómusok feladata, hogy min­den munka megkezdése előtt megfelelő agrotechnikai utasí­tásokat adjanak a gépállomások agronómusaiinaik, a végrehajtás módját valamennyi dolgozóval ismertessék és folyamatosain el­lenőrizzék. A határozat kimondja, hogy megfelelői gépekké! felszerelt határozott területen dolgozó és minden gépállomáson egész évre szervezetit pontosan meg- brigádokat kell alakítani. Mind­ez* írásban kell rögzíteni. A me­gyei tanácsok március 1-ig vizs­gálják felül, hogy a gépállomá­sok brigádjai megfeleinek-e az előbbi feltéteteknek. A termelő- szövetkezeti tag traktorvezető­ket a szövetkezetük földjén dol­gos» brigádokba osszák be. A szövetkezetek adjanak elegendő trafctorvezetőnőt gépállomá­sainknak. A brigádvezetőlk kine­vezését a gépállomás-igazgató előterjesztésére a járási tanács erősíti meg. A munka termelékenységének növelése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében fej­leszteni kell a teljesítménybére­zés rendszerét s a legkemé­nyebb rendszabályokkal fel kell számolni a béres áfás minden formáját. 1953 máfreius 1-től egyszerűbb normarendszert ke!1! bevezetni. Az egyes tsz-ek terü­letén egységes műszaknormát keli alkalmazni. A határozat in­tézkedik, hogy a 100 százalékra teljesített egy órai munkatelje­sítmény alapbérét 3.50 forintról 3.90 forintra növeljék. A fejlet­tebb gépállomásokon* fokozato­san vezessék be a munka min­dennapi átvételét és ellenőrzé­sét. Ha az ilyen gépállomás tót műszakban dolgozik, a 100 szá­zalékon felüli; ha pedig nyújtott műszakban dolgozik, akkor a 120 százalékon felüli teljesít­mény után 50 százalékos napi prémiumot kap a traktoros. Ahol még nem naponta veszik át a munkát, ott a dekádnorma túl­teljesítéséért fizetnek prémiu­mot. Ezenkívül az évi norma túlteljesítéséért is 50 százalék­kal emelt teljesítménybért kell elszámolni. Továbbra is érvény­ben marad, hogy a termelés ter­vének túlteljesítéséért a tsz-tag traiktoristiáik a níSvénytenmelő- brigád tagjaival közös termé­szetbeni prémiumot kapnak. A kombajnmunka normáit, az el­számolás módját is megszabja a határozati. Ugyanakkor 5.50 forintra emeli a komba jnveze- tők teljesítmény-alapbérét. A kieső időért fizetés nem jár. A napi és az idénynorma túltelje­sítéséért a kombájnvezetőnek is prémium jár. Ha a kombájnve- zető túlteljesítette idénynormá- jiáf, betartotta az üzemanyag­normát és megfelelő állapotban adja át a gépet — külön 500, a műnk a gép keze 15 pedig külön 400 forint jutáimat kap. A minisztertanács határozata rendelkezik a osélplós normái­nak egyszerűsítésétől is. A traktorbrigádvezető fizetése a brigád tervteljesítéséiől függ. A minisztertanács kötelezi az Országos Tervhivatal elnökét és a földművelésügyi minisztert, hogy a gépállomások munkavé­delmi,, egészségügyi,, balesetel­hárítási és jóléti berendezései­nek megvalósításához az éves tervekben biztosítsák a szüksé­ges feltételeket. A gépállomások igazgatói pedig a helyi lehető­ségek felhasználásával javítsák meg a dolgozók munkafeltéte­leit. A nők számára létesít sienek külön megfelelően berendezett női szállásokat, mosdó- és öltö­zőhelyiségeket. Minden olyan munkaterületen, amely 4—5 ki­lométernél távolabb esik a köz­ségtől, létesítsenek brígádszál- lást. Az épületről a lse. a be­rendezésről pedig a gépállomás gondoskodjék. A balesetek elke­rülése végett 1953 május 1-től csak jogosítvánnyal rendelkező traktoros vezethet erőgépet. A határosait kimondjál, hogy az igazgató köteles felelőssé tenni minden dolgozóit, a gond­jaira bízott gépek karba mártá­sáért. Fordítson különös gondot a nők oktatására, a megyei traktorosnőképző iskoláik bené­pesítésére. A határozat előírja, hogy 1955 december végéig miniden gépállomás igazgatója és vezető aigronómusa legalább mezőgazdasági akadémiai kép­zettségű szakember legyen, a körzeti agronómusok legalább középfokú végzettséggel rendéi-, kezzenek. Az igazgató felelős minden dolgozó munkájáért, a gépállo­más egész működéséért Igaz­gatót csak a földművelésügyi miniszter nevezhet ki vagy mozdíthat el. Az igazgató he­lyettesei. a vezető agronómus, a vezető mechanikus és a fő­könyvelő egyénileg felelősek munkájukért, mindhármukat az AMG Főigazgatóság vezetője nevezi tol vagy váltja le. Kimondja a határozatt, hogy a gépállomásokon meg kel! ja­vítani a pénz- és anyaggazdál­kodási fegyelmet, s a íegeré'ye- sebb eszközökkel véget kell vet­ni mindenfajta pazarlásnak. Azokkal szemben, akik súlyosan megsértik a pénz- és anyaggaz­dálkodási fegyelmet, az igaz­gató bűnvádi feljelentést köte­les tenni. A gépállomások irá­nyító szervei biztosítsák a szám­viteli dolgozók munkájának na­gyobb megbecsülését. A szocia­lista tulajdon megőrzése a gép­állomások minden dolgozójának elsőrendű kötelessége, III. A határozat harmadik része kimondja, hogy a gépállomások felelősek a termelőszövetkezetek termeléséért, gazdasági megerő­sítéséért és szervezeti megszi­lárdításáért. Ennek érdekében szorosabbá kell tenni a gépál­lomások és a termelőszövetkeze­tek kapcsolását. A határozat a további aikbam a gépállomás és a fisz közötti szerződésről beszéli. A szerző­dés tartalmazza az egyes mun­kák agrotechnikai előírásait és a határidőket. A szerződést a gépáll lomás és a termelőszövet­kezet vezetősége a tsz közgyűlé­se elé terjeszti. A liözgyűiés a gépállomás igaziga tó járnak, ag- ronómusárnak’ és ai traktor-bri­gádok vezetőinek jelenlétében, a szerződést minden résztelé­ben megtárgyalja. Ezután a já­rási tanács elnökének és a me­zőgazdasági osztály vezetőjének is meg kell erősítenie a szerző­dést. A határozat megállapítja, hogy a szerződés és az egy-egy -főidényre vonatkozó, részletes kiegészítő megállapodás betar­tását a géoállomá's igazgatója és a tsz elnöke köteles folya­matosan ellenőrizni. A Gépállomási Tanácsot a gépállomások és a termelő- szövet kezetek együttm üködé sé­nek irányító és ellenőrző szer­vévé keli fejleszteni, biztosítani keli!, hogy a,z évente legalább háromszor ülésezzék. Az ülésen a gépállomás igazgatója köteles részletesen beszámolni a:z egves tsz-ektel kötött szerződések tel­jesítéséről, a hibáikról és ai fo­gyatékossá goikról. A szövetke­zetek elnökei kötelesek résztven- rin a Gépállomási Tanács ülé­sein, s feltárni a szerződés tel­jesülésévé! kapcsolatos tapaszta­lataikat. Az ülésen a járási ta­nács elnöke, vagy helyettese is kötetes résztvenni. A gépállomás és ai tsz idei terveit is szoros összhangban kell elkészíteni. A gépállomás- naik elsősorban agronómusai út­ján a tervezés egész menete alatt részt kell vennie a terme­lőszövetkezetek terveinek elké­szítésében, hogy ez a terv a gép­állomás munkájának alapját képezze. ..A, gépállomás munkájáért járó díjtételeket egyszerűbbé kall tenni és az elszámolást a termeHőszövetkezetekkel meg kell könnyíteni. A talajmunikák díját ai termelőszövetkezet ter­mészetben köteles teljesíteni. Az önálló tsz és a III. típusú tszcs azonban díjtartozásának azt a részét, amely egész szántóterü­letére holdanfánit számított 30 búzakilogram-mon felül van szabad választása szerint ter­mészetben vagy készpénzben egyen! ítiheti ki. Tovább kell szélesíteni azt a rendszert, hogy a traktorvezetők a termelőszövetkezetek tagjai legyenek. Ennek érdekében, a termelőszövetkezeteknek leg­alább annyi tagot kell ai gép­állomásra küldeniök, ahány traktorosra szükségük van. A határozat intézkedik a tsz-tag traktarvezetlHknek járó munka­egységek jelentős felemeléséről és arról, hogy 8 forintra kell felemelnie azt az összeget, amelyet a gépállomások egy-egy munkaegység után fizetnek a traktorosoknak. A határozat intézkedik arról, hogy 1953 végéig minden gép­állomás csak egy járás terüle­tén dolgozzék. IV. A határozat negyedik része nyomatékosan tiainigsúlyoaza, hogy a gépállomások munká­jáért és a határozatban foglal­tak megvalósításáért a megyei és a járási tanácsok közvetlenül felelősek. A ,*I9roletáraÍiarat**-kt>lhoa aíllti&tvnyésató telepén A „proletáraikarat” kolhoz a sztavfopo’ü határterület egyik diéli kerületében fekszik, a Kau­kázus előhegységében. A terep itt igen változatos. A 'kolhozföl- dek között meredek hegyolda­lak, széles völgyeik, elöntött ré­tek, sebes hegy ipa fakók álltai a köves talajba vájt vízmosások, egész éven át ki nem apadó, pezsgő források láthatók. Ezek a természeti viszonyok azonban nem ijeleniterieik akadá­lyokat az ertel-gazdaság fejlesz­tésében, sőt ezek ügyes felhasz­nálásával a kolhoz parasztok si­keresen és szakadatlanul fej­lesztik a mező-gazdasági terme­lés minden ágát, elsősorban a földművelésit és állattenyész­tést. 1951-ben a kolhoz -jövedel­me 4.5 millió rubel volt, 1952- ben pedig a jövedelem elérte a 6 m-iíIBiió rubelt. Hatalmas sikereket értek rt a kolhozpairasztök a háború utáni években az állattenyésztésben a közös gazdaság e-gyi'k legfonto­sabb ágában A kodhoz 12 állat- t en yész tő-telepén körű 1 be! ül 5000 szarvasmarha, juh, sertés és ló van, a három baromfite­nyészetben több minit 12.000 szárnyas. A kolhozparasztok szilárd ta­karmányozást teremtettek meg, amely az állattenyésztés hozama fokozásának az alapja. A kaszá­lók, a legelők, több mint 1.5 ezer hektárnyi területet foglal, nak el. Az iistállózási időszakra kielégítő mennyiségben készíte­nek elő szálastakaMniá-nyt, ab- raktakarmányt. Állattenyésztőknek nagy köny- nyítést jelent a tenyészetben a munkaigényes folyamatok gépe- sütése Bevezettek a tehenek,vil­lany,gépekkel való fejését, az ön- itatást, gépesítették a takarmány elkészítését. Az állatok helyes tartása és észszerű etetése jelen­tős mértékben fokozta az állatok hozamált. 1932-ben a tenyésztő - telepen minden tehéntől körül-, belül 4200 kilogramm tejet fej­tek. — A telepen 1952-ben mindem fejőnő jelentősen túlteljesítette a tervet — mondja Fjodor Nau­menko zootechniikus. —- A terv j túlteljesítéséért és az állatok I példás gondozásáért minden fe- j jőnő pótjuttatásban részesül, j I-gy például Frackovja Kobec : több mint 3000 liter tejet és két I malacot kapott. Marija Katova 2700 liter tejet és ugyancsak két malacot kapott Az artel új ötéves terve alap­ján^ amelyet most tárgyaltak meg a brigádokban és amelyet a közeljövőben a kolhoz közgyű­lése jóváhagy, a -kolhoz állatte­nyésztése tovább fog fejlődni. Az ötéves terv végére további ' hyo'.e állattenyésztő-telepet fog­nak létesíteni, köztük három te­henészetet. A kolhozban csupán törzskönyvezett szarvasmarha- ál lomány lesz, amelynek igen magas a hozama. A kolhozter- me'.és komplex gépesítésének megvalósításával kapcsolatban be fog fejeződni az állattenyész­tésiben is az ösis-zes munkák gé pesítése. A képen: a Sztavroipol-hatiárterüleitii ..Proletárakaratt’ kolhoz tehe­nészetének állatorvosai laboratóriumában Jakov Zavninyenk© ál­latorvos és Marija Medvegyava borjú,gondozó nő borjúk védőoltár sár a készü lődnek Ember az automata gépnél f'jlni a tenger partján, nézni az ütemesen egymásra fodrozó hullámokat — soha­sem unalmas. Hasonló érzést kelt az emberben az automatagépek ritmikus munkája. Egyformán isrnétlödő mozgásuk épp úgy nem untatja az embert, mint a hullámok játéka, A harkovi traktorgyár matorműhelyeben, automatagépsor végzi a motor-hengerfej készí­tését. A gépek közelében nincs munkás, csak ^ a távolban két operatőr. Első pillanatra úgy lát­szik, mintha Vlagyimir Usztyimenko oparu&r- - ne'k ‘nem is volna mit tennie. Csak jár jel éj alá, nézi a különleges műszereket, amelyek rögzítik és mutatják a gépek munkáját, amelyek ember­hez hasonlóan „parancsokat adjak ki”. Ahogy elnézem a „tudós gépeketés a met­éltük jel-alá járkáló operatőrt, önkéntelenül ■>szembe jut az az eset, amit néhány évvel ez­előtt Amerikában járt mérnök ismerősöm elmon­dott. Abban a helyiérdekű vasúti kocsiban, ahol mérnök ismerősöm utazott, üli a Ford-vállalat igyik munkása. Elgyötört, megkínzott arcú mun­kás volt. Néha elbóbiskolt, időnként felrezzent és lyuglcdanul körülnézett. Mérnök ismerös\jm kér- tezni akart tőle valamit, mire az szavába vág­va, izgatottan bizonygatni kezdte, hogy minden­nél jobban fél a cég ügynökeitől akik a vonaton igyetlk a munkásakat. Ha valakit már a vona­lon elnyom az álom, annak oka az, _ hogy már végleg kimerült a munkában, tehát ideje, hogy elbocsássák hiszen nem biztosítja többé a kellő :ermeléhenységet. Pedig az egyforma, egyhangú zgésznapos munka a tegátlóképesebb embert Is kimeríti. . A tengerentúli automatagépeket, kiszolgáló rí ember munkája egyáltalán nem hasonlít 72 automata gépsornál dolgozó szovjet ember nunkájához. A kapitalista országokban az auto- natagépek niellé gyengén képzett munkásokat íUítanak, mert azoknak kisebb a bérük, auto­matagépek mellé automataember, robotember Miközben az automata gépsort nézem, beszél, getésbe elegyedek Nyikolaj Csak’.igyi beállító la­katossal. Usztyimenkárái beszélgettünk. — Remek ember — mondja Nyikolaj —( a múlt hónapban is 156 százalékra teljesítette a normáját. — Hogy-hogy? — csodálkoztam —, hát az automatagépeknél, ahol pontos ritmus van, ott is túl lehet teljesíteni a normát? — Miért ne. A normában megjelelő időt szá- ■miiottátp á ‘ gép áttásárd, műszer cserére, a gé­pek javítására. Ha csökkenteni tudjuk a gépál­lást, máris túlteljesítettük a tervet. Már pedig Vologya túlteljesítette. Emellett szeretettel gon­dozza a gépeit, a gépsor minden része tukör- féyes nála. Biztosítja a zavartalan üzemanyag­ellátást. T ti ebben a műhelyben megelevenednek az ember előtt az ötéves terv célkitűzései. Sokat foglalkoztat, hogyan lehet az ötéves terv végére 70 százalékkal emelni a termelést, ami­kor a munkások száma mindössze 15 százalék­kal emelkedik majd. Hát csak erre az — auto­matasorra kell nézni, máris megkapjuk a választ. Azelőtt 60 ember dolgozott a hengerfej meg­munkálásán. Most összesen nyolc. Es a nyolc kezelő egyike Vologya Usztyimenko. A kiváló operatőr tudja, hogy az automata gépsor kezelése nemcsak gyakorlati tudást, ha­nem tudományos ismereteket is kíván. Ezért rendszeresen és sokat tanul. Az automata gép­sornál végzett munka tehát nem hogy csökken­tette volna tudásszomját és érdeklődését, hanem még fokozza is tudásvágyát. Es ez érthető is. A szovjet üzemekben az automata gépsor nem meríti ki az ember idegeit, nem árt a szívnek, hanem könnyűvé és érdekessé teszi a mun­kát. / fis ahogy Usztyimenko, a vidám fiatal mun- kás jobbra-balra nézegetve sétál az auto­matagépek között, 'egészen más ember, mint a vasúti kocsiban magábaroskadtati ülő amerikai 'munkás. (Gorelik.) Hatalmas ütemben folyik Len­gyelország újjáépítése. Az el­múlt évek alatt gombamódra szaporodtak az új gyárak, új bányák, új lakótelepek. S váj­jon milyen tesz a jövő Szilé­ziája? A hatéves terv végén, 1955- ben Szilézia 37 új nagyipari üzemmel bővül. A 37 új ipari üzem közül 10 bánya. lesz. Ezek közül már kettő a „Wesola” és a „Ziemowüt” már tavaly meg­kezdte munkáját. A felépülő gyárakkal egyidő- ben korszerűsítik a már meg­lévő üzemeket is. A „Kosciusz­ko” kohóművek „B” kohójából A jövő Sziléziája már ömlik az acél és elkészült a „C”-kemence is. Megkezdte munkáját a „Bobrek” kohómű­vek hengerdéje is. Az elmúlt esztendő októberében 75 száza­lékkal több fejtőgép, 41 száza­lékkal több „kacscsőr’bfejtő, 140 százalékkal több rázócsúszda se­gítette a sziléziai bányászok munkáját, mint 1951-ben. Nagy segítségükre voltak a bányá­szoknak a szénkombájnok is, amelyek napi 300—350 tonna szenet termelnek. A jövő Sziléziájában 140.000 új lakás épül. Ezenkívül 488.000 romos lakószobát is helyreállí­tanak, s új városok épülnek. Noiwy Tychy-bcrt például 100-000 dolgozó jut korszerű otthonhoz. Gliwiceben, Zebrze-ben, Ka­towicében és Czenstochowában ezenkívül egyetemi városrészek is létesülnek. A katowicei főis­kola területe több mint 52.000 négyzetméteren épül. Ezenkívül egy 100.000 nézőt befogadó sportstadion is elkészül. A poros, füstös Szilézia rövi­desen a múlt ködébe vész. Hét és félezer hektárnyi területet erdősítenek és parkosítanak. Megindul a televíziós szolgálat. Megtótszereződ'k az egészség- ügyi intézmények száma is. A megyei tanácsoknak, a me­gye gépállomásait, mint mező­gazdasági irányító tevékenysé­gük legfőbb eszközeit, szorosan és köz vétlenül kell irányítaniuk, s fejlesztésükre, ellenőrzésükre, különösen pedig -a határozatban foglaltak vógrehajtásárai meg­különböztetett figyelmet kel] fordítamiok. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ellenőrző munká­ját ki kell terjeszteni a gépállo­mások egész tevékenységére. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának gépállomási cso­portját 1953 március 1-ig igaz­gat ósálggá kell áitsiziervezni. A meggyei gépállomási igazgatóság vezetője a mezőgazdasági osz­tály vezetőjének első helyettese. A járási tanács minden ter­melési kampány előtt köteles a. gépállomásnak megadni az ag- rot-echnlkaii előírásokat. A járási tanácsnak a gépállomás és a tez-ek közötti viták eldöntésére gép ál lom ási dönt öb i zottsá got kel! szerveznie. A járási tanács feleíős a tsz-ek és a gépállomá­sok terv-ének összhangjáért is. A járási tanács köteles ellen­őrizni a géípátlomás munkáját. A járási tanács végrehajtó bi- zottságn-aik n'ncs ;oga. hogy a gépállomás üzemi, műszaki és pénzügyi kerüléseiben rendel­kezzék vagy e kérdésetet ellen­őrizze; sem pedig arra, hagy a gépállomás igéjpeit irányítsa, vajgy a tervtől eltérő rnunk/át követeljen meg. A minisztertanács végezetül utasítja a földművelésügyi mi­nisztert és a belügyminisztert, gondoskodjanak róla, hogy a ta­nácsok és a gépállomások érde­keit dolgozói alaposain tanul­mányozzák a határozatot és a termelőszövetkezetek vezetőivel és tagságával külön ismerte»- sók azt. i

Next

/
Thumbnails
Contents