Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-07 / 2. szám

9 SZABAD XOGHAD 1953 JANUAR 7. Az MSZT vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai Megyénk 164 MSZT-szervezete jelentős részénél sikerrel zaj­lottak le a vezetőségválasztó taggyűlések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a pártszervezet és a tanács vezetői fel­ismerték a Magyar-Szovjet Társaság munkájának nagy jelentősé­gét, ott a vezetőségválasztó taggyűlések az egész falu ünnepévé vájtak, »okkal több dolgozó jelent meg a taggyűlésen, mint ahány tagja van a szervezetnek. Sok helyen a dolgozók fölismerték, hogy ezzel -új korszak kezdődik az MSZT életében és büszkék arra, hogy. pártunk az MSZT tagságot elég fejlettnek és öntudatosnak találta ahhoz, hogy saját maga tudja elbírálni, kik a legméltób­bak arra, hogy a Magyar-Szovjet Barátság elmélyítésének élhar­cosai legyenek-, * rröBB KÖZSÉGBEN, így H agyagon, örhalomban, Ersekvadkerten stb. a pártszer­vezet komoly segítséget adott p Magyar-Szoviet Társaságnak a vezetőségválasztó taggyűlések gondos előkészítéséhez. Mivel az MSZT-nek az ilyen vezető­ségválasztó taggyűlések meg­tartásában még nincsen gyakor­lata. az MSZT-titkárokat nem­csak tanáccsal, útmutatásokkal, hanem, gyakorlati téren is segí­tették. A párttitkár elvtársak felkérték a pártvezetőség tagjait és a pártcspportbizalmiakat. hogy segítsenek az MSZT veze­tőségének, aktíváinak a gyűlé­sek előkészítésében. Ezekben a községekben a gyűlés előtt nem­csak az MSZT-tagokat, de a szervezeten kívülálló dolgozókat is meglátogatták. Pcttakon, Ilinyben, Ersekvadkerten és Ipolyvecén, a pedagógusok is riagy segítséget nyújtottak a szervezetnek. Ennek az előkészí­tő munkának köszönhető, hagy Patakon például, ahol J10 tagja van az MSZT-nek, a taggyűlé­sen közel liáromszázan vetlek részt, • * JóT sikerült taggyűlést tartottak a dejtárj MSZT-szervezet- néJ. Az estét kultúrműsorral tették színesebbé, a titkár elvtárs jó beszámolót tartott, amelyben nem általánosságban foglalkozott a problémákkal, hanem' konkrétan föltárta, hogy milyen téren tud­tak jó munkát végezni, hol voltak hiányosságok a munkájukban, és annak mi volt az oka. Eredményes volt ez a taggyűlés, mert a ‘agok 'bátran bírálták a régi vezetők munkáját, fölhívták az új vezetőség figyelmét arra. hogyan javítsák ki ezeket a hibákat és ígéretet tettek, hogy sokkal jobban fogják segíteni az új vezető­séget. mert a tagság nagyabb támogatása, nélkül, ők sem fognak tudni jobb munkát végezni. Q AM SON HÁZA N 40 tagja van a szervezetnek és 'közel 000-an vettek részt a ve­zetőségválasztó taggyűlésen. Ez is azt bizonyítja, hogy a dolgo­zók egyre jobban felismerik, hogy ajzovjet nép iránti szere­tettük 'kimutatásával nagyban hozzájárulnak ■ a hatalmas béke­tábor egységessé, szilárddá ko­vácsolásához. A sámsonházi dolgozók azonban nemcsak puszta megjelenésükkel segítik a szervezetet, hanem hozzá akarnak járulni & munka meg­javításához is. 20 dolgozó szólt hozzá a beszámolóhoz, akik bi­de rálatot gyakoroltak a régi veze­tőség felé. Az MSZT-tagjai biz­tosították az új vezetőséget, hogy a jövőben sokkal jobban fogják támogatni a munkáját, . mert csak így tudják elérni, hogy: betöltse ■ hivatását, megis­mertesse a dolgozókkal a szov­jet nép életét, békeharcát, mun­kájának eredményeit, élenjáró módszereiket. Ha a dolgozók látják, hogy az MSZT-ben ta­nultak könnyebbé teszik munká­jukat, jobban et tudnak igazod­ni á politikai eserrtényekbPa: ak­kor szívesen belépnek az MSZT - tagok sorába. . „ ★ A SALGÓTARJANl VEZETÖSÉGVALASZTÖ TAGGYÜLE­SEK tapasztalatai azt mutatják, hogy több helyen a párt­éi a tanács vezetői, a műszaki vezetők egyáltalán nincsenek tisz­tában azzat, hogy az ő rossz példájuk milyen romboló hatással van a tömegszervezetek életére. A megyei tanácson és a városi tanácson csak másodszori szervezésre jött össze az MSZT-tagság, akkor is csak az 50 százaléka. Ennek fő oka, hogy a tanács veze­tői nem mutatnak példát, megfeledkeznek arról, hogy különösen nekik, mint a tanács vezetőinek, akik a szovjetek példája nyomán keli hogy dolgozzanak, munkátokban milyen, nagy segítséget nyújt­hat ha igénybe veszik az MSZT segítségét, ha tanulmányozzák a dokumentációs anyagokat, a szovjeték munkáját és segítenek az MSZT-nek abban, hogy minden tanács dolgozóval megismertessék a Szovjetuniót. Nem csoda, ha az osztályok dolgozói rosszul vi­szonylatiak ehhez a kérdéshez, mikor ebben maguk az osztály- vezetők mutatnak rossz példát, és az MSZT egy ilyen rendkívüli taggyűlésén, amelyen először választanak demokratikusan vezető­séget, a megyei tanácson mindössze egy osztályvezető jelent meg, az elnökhelyettes elvtárs is úgy nyilatkozik, hogy nem ér rá ilyen gyűlésekre eljárni. * Vasárnap, január 4-én tartot­ták meg Karancsalja községben az MSZT vezetőségváiasztó taggyűléseket. Már három íz­ben halasztották el ezt a tag- gyűlést, főleg azért, mert az MSZT vezetősége igen hanya­gul végezte a munkáját. 390 tagja van itt az MSZT-nek, de ezt a tagságot hónapról hónap­ra elhanyagolták. A tagsági bé­lyegeket sem kapták meg a ta­gok. Papp Sándor, az MSZT eddigi titkára azzal érvelt a vezetőségváiasztó taggyűlé­sen, hogy mert nem engedélyez­ték az MSZT-nek húsvétkor a mulatságot, a fiatalság „cser­benhagyta”. Az új vezetőség majd meg­magyarázza ennek a fiatalság­nak, hogy a szovjet nép, a szov­jet fiatalság Sztálin elv-társ ve­zetésével ,>nem hagyta cserben a magyar népet. Sztálin elvtárs parancsára, hatalmas áldozatok árán nem megsemmisítették, ha­nem fölszabadították főváro­sunkat, megmentve ezzel sok- sokezer magyar dolgozó életét és aaóta is állandó segítséget nyújt. Ha ezt elmondanák a fia­talságnak, akkor nem fogják „cserben hagyni” az MSZT ve­zetőségét. hanem segíteni fog­ják felvilágosító' munkájukat. Az űi vezetőség is csak abban az esetben tudja megjavítani munkáját, ha a pártszervezet az eddiginél sókkal komolyabban foglalkozik a tömegszervezetek­kel. Angyal János elvtárs hozzá­szólásában azt mondotta, hogy „az MSZT karancsaljai szerve­zete nem volt harcos, nem kar­colt azért, hogy betölthesse fel­adatát: a Szovjetunió megis­mertetését és annak nyomán a békeharcra való mozgósítást. Ne-’ velje a pártszervezet az új ve­zetőséget'ilyen harcosokká, akik nem csüggednek el az első ku­darcra és nem mondják azt, hogy „magam mit tehettem vol­na, ha a tagság cserben ha­gyott“ mint ahogy azt az előbbi titkár mondta. Mindazon rokonainknak, bará­tainknak, ismerőseinknek, akik felejthetetlen gyermekünket utol só útjára elkísérték és bánatunk­ban osztoztak, ezúton mondunk köszöne1 et Kovács-család Naqytóc SZABAD NŐGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest József-körút 5 F. v.j Kulcsár Mihály ÖTÉVES TERVÜNK AJÁNDÉKA Kedves elytársak! zoltségét, mint aki bizonyította, hogy Nagy ünnepe volt kedvetlen, a>z ellen- községünk munkás- községünk dolgozói- ség befolyása alatt osztálya és paraszt­nak január elseje, áll. sága egyre jobban Népi demokráciánk ' Nálunk a mozi érzi, hogy össze tar- ajándékát, a mozit már a megnyitás toznak, végig a teg- amttuk jel ezen a előestéjén közelebb nagyobb egyetértés­napon. Községünk hozta egymáshoz a ben ünnepelték kor- apraja-nagyja szá- községünkben lakó monyunknak ezt az ‘mára nagy öröm ez, ipari dolgozókat és újabb ajándékát, de különösen az tf- a parasztságot. Szil- Községünk mun- júság örül, . mert .veszterkor a párttit- ■ kássága és paraszt- ezentúl ez tesz az a kár elvtársnő és. az sága egyre jobban hely, ahol a heti ka- MNDSZ-titkár elv- felismeri. hogy a moly munka után társnő kezdeménye- dolgozó nép ellensé- pihenéssel, szórako- zésére, a tanács se- geitve-k volt a célja• zással és emellett gítsógével,' egy na- hogy. elválassza egy- mégis tanulva-tölthe- gyón jól sikerüli tea- mástól a munkást és ti el idejét. estet rendezett. A parasztot, egymás­A mozUátogatys múltban ilyen: al- sál szembefordítsa nemcsak komoly szó* kylmakkor is. szét- őket’és így elterelje rakozást jeleni, .. ha- húzott a munkás- arról a figyelmet, nem■ komoly segítse-■ 'säg és. a parasztság, hogy kik a .nép igazi get ad községünk Ha a munkásság ellenségei. Ha ez a dolgozóinak a kulin- kezdeményezett vala- mpgértö szeltem to- rális fejlődéshez. . Ez tné, oda nem mént vábbra is elmélyül, a a kulturális fejlődés el .a parasztság, de parasztság és mun- pedig nemcsak az ugyanígy volt meg- kásság még jobban üzemeknél jár a tér- fordítva. Most öröm eggyé forr, ez a melés emelkedésével, volt látni, hogy oz megboni-hMatltm egy- de a mi községünk elmúlt nyolc év alatt ség képes lesz meg­dolgozóinak is nagy pártunk helyes veze- akadályozni minden- lendületet jog adni lésével kialakult a féle ellenséges pró- a munkájához. Egy munkásság és pa- bálkozási és így köz- éleividám dolgozó rdsZtság összefogd- ségünk virágzó, min- mindiig jobban meg- sa. Ügy a szilvesz- denben első, elis- állfa helyét a terme- térj: teaest, mint a mert község lesz. lésben, becsületeseb- másnapi' két ünnepé- lekkel József ben teljesíti kötele- tyes mozielőadás be- levelező Mélyszántást alkalmazzunk a cukorrépa alá A cukorpépa eredményes ter­melésének ■ elengedhetetlen fel­tétele a jól végzett őszi' mély­szántás, amelyet lehetőleg gépi­erővel 25-—30 cm mélyen végez­zünk. A répa vízigényes növény. A mélyszántás az őszi és téli csapadék tárháza, amely ' egy­részt azt befogadni, másrészt raktározni képes. Csafk gondosan végzett mélyszántással biztosit, •hatjuk a tavaszi jó vetöműhkát, növényeinknek a talajban lévő tápanyagok könnyű felvételét és hasznosítását. A mélyszántással megalapozott szántóföldi .trágyá­ban a cukorrépa szabályosan su- gárosán fejlődik és magas ter­méseredménnyel fizet jó -mun­kánkért. Az 1952. évi aszályos esztendőben kimagasló termés­eredmény elért termelők a he­lyes ápolási agrotechnikán kívül elsősorban a jó mélyszántás­nak köszönhetik a cukorrépa tier méserediményü két. A sekély szántás a kapitalista rablógazdálkodás torz burzsoá elmélete. Különösebben bizonyí­tani sem kell, saját szemünkkel láttuk és látjuk, hogy a sekély szántásban leistest ű, elágazó gyökéraatű; féiitermést sem adó cuikorrépta terem. Ezért haircoi- juinik a sekély ezánttiás ellen, vé­gezzünk minőségi munkával mélyszántást. » . ------­x\ruhalmozást elősegítő boltkezelőt ítélt el a megyei bíróság Az -osztályellenség ahol csak teheti szabotálja népgazdasági tervünk megvalósítását, ezért veszetten támadja közellátá- sunkat. Aljas tervének megvaló­sítására maga köré szervezi azo­kat az ingatag elemeket, akiket még nem hatott át a szocializ­mus építésének szelleme. Ilyen embereket használ fel a vásár­lási láz szervezésére, elősegíté­sére, az áru felhalmozásra. Dolgozó népünk ébersége azon­ban minduntalan leleplezi az ősz- tályeifenség aknamunkáját és kemény ököllel sújt le azokra. Az osztáiyellenség munkáját se­gítette elő Kőhalmi Károly, a romhányi földművesszövetkeze:: boltkezelője, aki „biztatta“ úgy az osztá'yidegen elemeket min: a többi vevőket az árufelhalmo­zásra. 50, 60, 70 kg, egy mázsa nu'lásliszteket vásároltatott fel azokkal, akiknek ellátásuk bizto­sítva volt az újig. A balassagyarmati megyei bíró., ság Kőhalmi Károly eilen bíró­sági eljárásit indított, mely után Kőhalmi Károlyt kétévi börtön­re, 200 forint vagyonelkobzásra és 5 évi időtartamra a köz- ügyektól való eltiltásra ítélte. Magyarul beszélő kínai film kerül bemutatásra 8- 13-ig a salgótarjáni „November T filmszínházban Az ,,Acéll<atonák‘’ című kínai film az 1951 es nemzetközi film­versenyen ,,Béke-díj”-ban része­sült. 1946 nyarán a Kuomintang- ban-di'lák megszegték a fegyver­szüneti egyezményt és megtá­madták a kínai néphadsereget. Mao Ce-tung stratégiai elvét kö­vetve, a néphadsereg nem pilla­natnyi győzelemért, vagy egy városért harcolt, hanem az el­lenség föeréjének megsemmisí­tésére törekedett. Haderejének zömét a fötámaszpointokra vonta össze. A stratégiai okokból vissza­vonuló ezredet fedező szakasz katonáinak egy részé sebesülten « Kuomintang fogságába kérült. A legkegyetlenebb kínzásokká próbálják a foglyokat rávenn, arra, hogy elárulják az elrejtett, gépek és élelmiszerek helyét. A kulákszármazású Csj Tő-kuci, aki a japán megszállás alatt, rendőr volt, azonnal árulóvá válik. Min dent elmondana, de nem tudja a rejtett helyet. A többi három fogoly: a kis Liu. az öreg Vang és Csamg parancsnok azonban semmit sem árulnak el. Som fúr fanggal. sem hamis váciakkal sem kínzásokkal nem bírják őket: szólásra kényszeríteni. Az öreg Vang rövidesen belehal a kínzó sokban, a kis Luit lelövi a fel dühödött. Kuomin'ang parancs nők. mégsem árulnak -el semmit az ellenségnek. Megyénk MHK tervteljesítése részleteiben Az MHK testnevelési rendszer hatalmasan növekvő népszerűsé­gét tapasztalhattuk megyénk, de országos viszonylatban " is. Ezt bizonyítja az OTSB legutóbbi ér­tékelése Is. Ebből kitűnik, hogy november 30-ig 163.4 százalékra teljesítettük országos viszony­latban MHK-tervünket 1952-ben. Ha megnézzük, hogy megyénk hogyan teljesítette MHK-előirány- zatát, akkor a következő1 képet láthatjuk, üzemek, híva alok, in­tézmények szerint Nögrád meigve a 17. helyen áll 173.2 százalék­kal. Meglepő ez a helyzet me­gyénk szempontjából, mert bi­zony 173.2. százalék Igen szép eredmény, s mégis csak a 17. helyet értük el. Annál örvende- tesebb országos viszonylatban, mert van olyan megye Is, ahol az előirányzatot 585 százalékra teljesítették. Az utolsó helyen, azaz a 20. helyen Fejér megye áll. de még itt sincs semmi ok a szégyenkezésre, mert 132" száza­lékra teljesítette ez a megye az MHK-e'.őirányzatát. A Munkaerőtar aléikak terüle­tén megyénk az első helyen áll a tervte'jesitósben 339.9 száza­lékkal. Ez . az eredmény azt mu­tatja, hogy megyénk fiataljai kö­ré-ben milyen népszerű az MHK, s mutatja-, azt. hogy megyénk fiataljai az ország valamennyi fiataljait megelőzve. legjobban teljesítették az MHK előirányza­tuk a t. . Az ál alános iskolák területén megyénk a 16—16. helyezést érte el a 109 százalékos eredménnyé 1. A középiskolák vonalán még rosszabb helyezést értünk el, 158 százalékos eredménnyel a 18, helyén vagyunk. A falusi sportkörök MliK-mun kaja révén Nóg-rád megye 122.6 százalékos eredményével a 9. helyet érte el. A falusi vonal az, amelyen még igen sók javítani való van megyénkben is. Itt égisz évben akadozott a munka, melynek legnagyobb okozója az volt, hogy nem választották meg helyesen az előkészület és a probázás idő- pontiét. A jövőben ezen a téren keli jobb munkát végezni. Népi demokráciák sporthírei: CSEHSZLOVÁKIA: A norvég jégkorong válogatott Chomutov- ban az usti kerület válogatottja elten 10.000 néző előli. 7:6 arány­ban győzött. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ TÁRSASÁG; Az állami sportbizott­ság előterjesztésére az NDK mi­nisztertanácsa 27 sportoló, tünte­tett ki kiváló eredményeiért a „Sport mestere” címmel A ki- tün etettek között van a .Magyar- országon is jól ismert Donath Schmidt, Ursula Jurevitz atléták, Jutta Grossmann úszó, Nitzske ökölvívó és Herbert Albrecht birkózó. BULGÁRIA; A megyei, járási és városi TSB-elnökei Szófiában értekezletet tartottak. Az érte­kezletet Vladimír Sztojcsev altá­bornagy, a Legfelső Sportbizott­ság elnöke nyitotip meg. Utána Sztoján Sztojanov, a bizottság el­nöke tartott, beszámolót a bolgár sport fejlődésért»]. A beszámolót vita követte, majd a megjelentek határozatot hoztak a sportfej­lesztési terv minőségének meg- javítására. A „Szabad Nógrád“ országos viszonylatban 2. helyezést ért el a vidéki lapok sportrovatának versenyén 1952. márciusában a békéscsa­bai „Viharsarok” c, lap versenyt indított a legjobb vidéki sport­rovat címárt. Ezen a versenyen résztvett va­lamennyi megyei lap. A rovatok kiértékelését az Országos Test- nevelési Sport Bizottságának saj­tó- és propaganda osztálya vé­gezte minden hó végén. A kiér­tékelés eredményét és a követ­kező hónap főbb szempontjait azután eljuttatta, minden alka­lommal a szerkesztőségiekhez. A verseny során az év folya­mén lapunk sportrovata 7 ízben, azaz hét hónapon keresztül 2. helyezett lett, míg egyszer 3. és egyízben pedig első helyezést ért el. Az évvégi értékelésre vala­mennyi vidéki lap sportrovat- vezetöjét meghívta az OTSB Bu­dapestre, ahol a kiértékelés után a helyezést , élért lapokat jutal­mazásiban részesítette. Az OTSB székhazában Kunsági Viktor elv­társ Ismertette a sajtó szerepét a szocialista sportéletben, ismer­tette a még fennálló hiányossá­gokat a vidéki sportrovatolc vo­nalán, majd az előttünk álló kő­vetkező öv célkitűzéseiről beszélt. Ezután I.indes elvtárs ismer tette az egész évi verseny érté­kelésének eredményét, melynek során lapunk a' megyék időszaki lapjai között országos viszony­latban 2. helyezést ért el. Az OTSB jutalmát lapunjt spor trovat- vezetője, Gregor Játüfm vetite át, ígéretet - téve. hogy az eíkövet- kező esztendőben még jobb mun­kát végzünk tnpgyiönk sportéle­tének fejlesztése terén. Sportkönyvekről: Diadal Helsinkiben" Ä XV. nyári olimpiai játékok­kal foglalkozó magyar könyvek közül elsőnek a „Diadal Helsin­kiben4’ című, 64 Oildalas, nagy­alakú képes füzet került a nyil­vánossá? e'é az Ifjúságii Könyv­kiadó kiadásában. A füzet szö­vegét Barcs Sándor írta, a cím­lapot Hont-Varsányi Ferenc raj­zolta, a füzetben lévő képeket Vályi Gábor válogatta össze. A füzet első képe az olimpiá- sbk fogadalomtételéröl készült. Farkas Mihály elvtárs beszél az olimpiai keret tagjaihoz, a ma­gyar sport élenjáró harcosaihoz. A kép alatt Farkas Mihálynak a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságában 1952 június 28-án tartott beszámolójából ol­vasunk idézetet^ „Az a korszak, amelyben élünk, népünk új nem­zedékétől helytállást, bátor kiál­lást követel. Csak bátor, teltre- kész, minden elpuhultságtól, ké­nyelmességtől, a nép ügye iránti közömbösségtől mentes ifjúság al­kalmas arra, hogy az új szocia- lisá világ építője és védelmezője szerepét betöltse.” Sportoló ifjúságunk képviselői d i esős éggel h e ly tá Mt ak Helsinki­ben, a béke nagy nemzetközi sportversenyén. Ezt ismerteti képekben és a szövegében ez a füzet. Az ókori olimpiai játékokat is­mertető bevezető után olimpiai bajnokok nyilatkozatain keresztül összehasonlítást tehet az olvasó a Horthy-Magyarországon keser­i . " I ' 4*. • '. V "íüril vés körülmények között sportoló és a dolgozó nép országában most sportoló, felszabadult ma­gyar ifjúság sportolása között. Az előkészületek vázolása után aránylag rövid, de végig színes és érdekes leírásokban mutatja be az fró legjobbjaink elutazá­sát, Helsinkibe való megérkezés- séf, az Otenierftiban folyt életet, majd a halam as szovjet győzel­mek és a népi demokráciák fiai­nak sikerei mellett a tizenhat magyar győzelem körülményeit, előzményeit és hatását. A leírá­sokból, a beszámolókból jól ki-' domborodik a Szovjetunió és a népi demokrá-ciák kultúrájának, sportmű^veitségének nagy fejlett­sége, 'ofö’éinye, kidomborodik a nagyszerű felkészülés adta alap­nak és az erkölcsi erőnek, a ha­zaszeretetnék. az akaraterőnek, a harcos szellemnek a jelentős szerepe versenyzőink világszerte feltűnési; 'keltő“ diadalaiban. Több mint száz kisebb-nagyobb kép szemlélteti az olimpiai játé­kok különböző versenyszámainak •küzdelmeit, bemutatja a dicsősé­ges Szovjetunió' kitűnően szere­pelt szovjet versenyzőit, s a jól szereplő csehszlovák, román és elsősorban a magyar sportolókat. Aki végignézi ' ezeket a felvétele­ket. elképzelheti az olimpiát, a különféle versenyek színhe’yetf, láthat jeleneteket a küzdelmekből és ‘ láthatja a‘ sikeresen szerepelt élsportolóka t * verseny közben, a győzelmi emelvényen. A rádió musoráliól JANUÁR 7, SZERDA Kossuth-rádió: 11.30; Német­ország egységéért. — 13.30: Szimfonikus szvitek. — 14.30: Hangverseny az ifjúságnak. — 15.00; Üttörő-híradó. —'16.20: A magyar rádió ajándékmüsora. — 17.30; A béketábor országaiban. — 20.00: Tíz perc külpolitika. — 20.10: Egy falu — egy nóta. Pe őfi-rádió: 8.0.0; Zenekari hangverseny. — 15.00: Erkel és Mosonyi operájából. — 10.30: A nemzeti függetlenség zászlaja alatt. Előadás. — 17.10: Versek Koreáról. — 18.45; Tánczeme. — 20.00: Bartók-dalok. — 20.10: Épül a kommunizmus — épül a szocializmus. JANUÁR 8, CSÜTÖRTÖK Kossuth rádiód 11.30; üj mun­kaerő. Elbeszélés. — 16.60: Kele­ten kél a Nap. Hangi. — 17.00: Kü'politikal kérdésekre válaszo­lunk. — 17.35; Jó munkáért — szép muzsikált. — 18.00; Nép­hadsereg híradója. — 20.10: Vas­ból való vár. Zenés mesejáték. — 22.35: Keringök. Petőfi rádió: 9.40; Iskolai kó­rusok, — 10,50: Ifj. Kovács Imre és zenekara játszik. — 1540: Fiatalok zenei újságja. — 17.40; Falurádió műsora. — 18.10; Az ötéves terv. nyomában. — 18.45: Szív küldi; 19.35: A magyar ódió' tánczenekara játszik. JANUÁR 9, PÉNTEK Kossuth-rádió; 13.30; Szovjet filmzene. — 15.30: Szórakoztató muzsika. — 16.20: Ifjúmozgal­munk. történetéből. — 17.35; Dal­iái. tánccal. — 20.00; Tiz perc külpolitika. — 20.45: Bulgáriai szép napok. Irodalmi riport. — 22.25: Fialal művészek operá- hangve-rsemye. Petőfi-rádió; 11.00: Magyar kamarazene. — 15.50: Tinódi lantja. Irta: Dékámy András.' —1 16.20; Ma.t magyar operettekből. — 17.00; Szív küldi. — 19.05: Egy falu y, egy nóta. — 19.35; Jó munkáért' — szép mjízsikát. -> 20.15: Sportnegyedóra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents