Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-10 / 3. szám

Világ proletárjai egyesüljetek t MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA IX. ÉVF. 3. SZ. ARA: 50 FILLER 1953 JANUAR 10. Szilárd fegyelemmel, egyenletes termeléssel előre az 1953-as tervév sikeréért! A természettudományi előadások jelentőségéről A Magyar Természettudományi Társulat nógrádmegyei szervezete 1951 november óta több mint kétezer előadást tar­tott. Az előadások felölelik a tudomány minden ágát, a szocia­lizmus építésének különböző problémáit. Az előadások foglal­koztak a tudományos ismeretterjesztéssel, a legújabb tudomá­nyos eredmények ismertetésével, de ugyanakkor a politikai képzést és a dolgozók szakmai színvonalának emelését is mindig szem előtt tartották. Tartottunk előadást a „Csillagos ég”, az „Anyag szerkezete”, „Az atomenergia és kozmikus sugárzás”, „A földalatti gyorsvasút”, ,‘Sztálin Vasmű”, „A vér szerepe az ember életében”, „Uj növények mezőgazdasá­gunkban” stb. címmel. Ezek az előadások minden dolgozó érdeklődési körét fel­ölelik és igen lekötik a hallgatók figyelmét. Voltak olyan elő­adásaink is, ahol a dolgozók nem akarták elengedni az elő­adót. Balassagyarmaton csak úgy engedték el az előadót, hogy kifejezetten megígértették vele, hogy máskor is eljön. A szécsényi járás Hollókő községében is nagyon meg­szerették ezeket az előadásokat. Úgy a felnőttek, mint az út­törők 'nagy számban hallgatják meg és élénk vita alakul ki minden előadás után. A dolgozók elmondják, milyen sokat ta­nultak, mennyi ferde nézetet, babonás és vallásos tévhitet oszlatott el az előadás. „Az alvás és álom” című előadás után Nagy Ferenc levonta a tanulságos következtetést és azt mondta: „Most látom már, milyen ferde nézeteket vallottam eddig. Én magam is hittem az álomban és más babonákban, most már máskép fogok gondolkozni.” Mikula Kálmán pedig kijelentette: „Nem hiszek ezentúl azoknak, akik a népet akar­ják butítani, tartsanak csak sok természettudományi előadást, hagy ismerjük meg a világot.” Általában azt mondhatjuk, hogy azokon a helyeken, ahol időben tájékoztatták a dolgozókat előadásaink helyéről és idejéről, esetleg az előadás tárgyáról rövid ismertetést adtak, ott igén jól sikerültek az előadások. De ott, ahol az előkészí­tés nem volt jó, vagy a falu vezetői nem leplezték le a klérus aknamunkáját, ott az előadáson kevesen voltak, vagy teljesen elmaradt. Az utóbbi időben gyakran fordul elő, hogy előadá­sunk „véletlen akadályok” miatt nem sikerül. Egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy azok a „véletlen akadályok”, ame­lyek szervező munkánk útjába kerültek, a reakció nagyon is tudatos mesterkedései. A klérus felismerte, hogy ncpbutító tanaira veszélyesek a mi felvilágosító előadásaink. A felvilá­gosult dolgozókat már nem lehet becsapni, tehát meg akarják akadályozni, hogy a dolgozók tanuljanak. „Véletlenül” éppen a meghirdetett TT-előadásokkal egyidőben hirdet misét, litá­niát, szentségimádást, hogy így tartsa, tőlünk távol a dol­gozókat. Ez azonban egyre ritkábban sikerül. Az előadásokon meg szoktuk kérdezni a hallgatóságot, hogy milyen probléma érdekli őket leginkább, azután azokról a témákról tartunk előadást. Ez két szempontból is előnyös. A dolgozók arra kapnak választ, ami legjobban érdekli őket, tehát az előadásainkon nagy számban vesznek részt. A hiá­nyosság a hallgatók részéről az, hogy sok helyen félnek hoz­zászólni. Sok dolgozó még nem szokta meg, hogy sok ember előtt fejtse ki véleményét, vagy kérdezzen valamit. Ennek az a hátránya, hogy sokszor tisztázatlan kérdések maradnak a dolgozók előtt. Dolgozóinknak tisztában kell lenni azzal, hogy mindenkinek joga, sőt kötelessége a művelődés, a tanulás és ennek érdekében minden akadályt le kell küzdeni, a saját bá­tortalanságukat is. Nyugodtan és bátran vessék fel előadás után kérdéseiket, de lehetőleg csak az előadással kapcsolato­sat. Több esetben megtörtént, hogy olyan kérdéseket tettek fel egy-egy előadás után, amelyek nem voltak kapcsolatban az elhangzott előadásokkal, így azokra nem is kaptak kielé­gítő választ. Az előadásokat olyan előadók tartják, akik egy- egy témában szakemberek. így nem lehet megkövetelni tőlük, hogy más témába vágó kérdésre is szakmailag helyes választ tudjanak adni. Annak érdekében, hogy a jövőben még sikeresebbek le­gyenek az előadások és dolgozóink még jobban megértsék azokat, az egyes üzemekben táblákat helyezünk el, melyre a soron következő előadással kapcsolatos szemléltető tárgyakat teszünk. így a dolgozók világosan látják majd, hogy miről lesz szó az előadásban és ez az előadás megértését is köny- nyebbé teszi. A Természettudományi Társulat munkája tevékenyen hozzájárul a tudományos ismeretek terjesztéséhez, a haladó világszemlélet megismertetéséhez. Ezzel emeli a szocializmust építő dolgozók szakmai és politikai tudását. Ezért kérünk mindenkit, különösen a felelős funkcióban lévő elvtársakat, hogy támogassák munkánkat, mert meg kell állapítani, hogy ezt nem minden esetben teszik meg. Fontos, hogy a jövőben ez megváltozzon, mert csak így tudjuk a jövőben sikeresen végezni felvilágosító munkánkat. Boródi Ferenc, * Természettudományi Társulat osztályvezetője. Felállítják Budapesten Dózsa György és Ady Endre szobrát A népművelési minisztérium ,és a Budapesti V.árosi Tanács Végrehajtóbizottságai pályázatot hirdet múltúnk, két nagy alakja: Dózsái György, az 1514-os pa- rasztforradalínár és1 Ady Endre; a nagy fonradb’már költő emlé­kének íjiegörökítésére. Az Ady- emlékn®, 1933. novemberében, a Dózsa-eml ék-mű pedig 1954 rná- jusábaft kerül felállításra. Mind­két pályázat nyilvános. A. pá­lyamunkák- beküldésének határ­ideje: az Ady-szobor pályázását nál 1953 március 31, a Dózsa- szobor pályázásainál pedig 1953 június 1. A résziietes pályázati felhívása a népművelési minisz­térium és a Budapesti Városi Tanács Végr-ehajtóbizottságai a sajtó útján fogja iközölmi. (MTI) HARCBAN AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV SIKERÉÉRT Megyénk ipari dolgozói között egyre nagyobb méretűvé vált a többlermeiésért folytatott harc lendülete. Nup nap után a mind nagyobb eredményt elérő dolgozók újabb bizonyítékát adják, hogy alaposan felkészültek az 1953-as tervév harci szakaszára és a rájuk háruló feladatot maradéktalanul végre tudják hajlani Az egyre fokozódó versenyszellem új hősöket szül, akik kemény harc­cal túlteljesítik az eddigi eredményeket. Egymást ösztönzik újabb és újabb rekordteljesítmények elérésére. Így csatlakoznak föl szo­rosan a termelésben élenjáró dolgozók mögé a közepesen, vagy a gyengén teljesítők. A versenyben mindenki ász élen szeretne ha­ladni, nem akar hátul kullogni egy bányász sem, de gyári, vagy építészeti dolgozó sem. mert tudják, hogy nincs nagyobb dicsőség annál, ha valakinek a neve a versenytáblán az első sorokban van feltüntetve. Tudják, hogy munkájuk nyomán egyre erősebbé válik népgazdaságunk és termelésük fokozásával mináanngiuhk Leg­szentebb ügyét, a béke ügyét szolgálják. • ; • ■ | í\ szénbányászatban ez évben Nagy Saniitir Csipkés-üzemben dolgozó esapata érte el a legjobb eredményt A nógrádi szénmedence bá­nyászai közül az 1953-as évben elsőnek a rónai szénbányák vál­lalat dolgozói jelentették, hogy napi tervüket 100 százalékra teljesítették. Három nappal ké­sőbb csatlakoztak hozzájuk a kányási üzem dolgozói, akik 6-án 100.1 százalékra teljesítet­ték napi előirányzatukat A nógrádi szénmedence bányászai közül eddig Nagy Sándor vájár csapata a csipkés! üzemnél érte el a legjobb eredményt, aki szinte naponta túlszárnyalja termelé­séi. Január 5 én még a 2-ik he­lyet foglalta el a nógrádi bá­nyászok között folyó verseny­ben. Ezen a napon első volt az Aik^..nány-0'knától Kapás Bálint csapatai, mely 219 százalékra, Nagy Sándor csapata pedig 214 százalékra teljesítette napi ter­vét. A következő napon, január 6-án Nagy Sándor csapata tört az elre. 223 százalékra teljesítette a napi tervét. Emellett jó eredményt értek el még a forgács! üzem bányá­szai is köztük Svarc Gyula csa­pata, mely 198, Balga Antal 156, Srnirer József 146 százalék­ra teljesítették napi előirányza­tukat. De jó eredményt ért el a gáti üzemnél Nyerges János kétszeres sztahanovista vájár, aki csapatával január 5-én 155 százalékra teljesítette a napi tervét. Hasonló jó ered­mények születtek a Mizserfai Szénbányák Vállalatnál, többek között a Duclcs-akná-ban Lázár János csapata 120.6, szurdok­üzemnél Radics János idős csa­pata 160, a kazári üzemnél Ba­logh János csapata 130 száza­lékra teljesítette 6-án az elő­irányzatot. A nógrádi szénme­dence összes bányászainak az a feladata, hogy kövessék az élen­járók példáját os a nap; terme­lésükkel segítsék elő. hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt a már ez évben szerzett adóssá­got törleszteni tudja, mert a tröszt 8-áig csak 81.6 százalék­ra teljesítette január havi élő­it ány-z a tát. A luigylmlonri épiírszcíiiél Krlrmi'ii István ácsbrigádjn halad ;u ílen A nagybátonyi 63/2. Építőipa­ri Vállalat dolgozói is kemény harcot folytatnak, hogy az év minden napján eléget "tudjanak tenni a rájukháruló feladatnak és tervüket nap nap után telje­síthessék. Tudják, hogy alkotó munkájukra az 1953-as évben nagy szükség van. Ezért ért el kiváló eredményt Kelemén István 6 főből álló ácsbri­gádja, mely 1 -tői 5-ig 141 szá­zalékra teljesítette az előirány­zatot, vagy Verebei yi István há­rom főből áiMókőművesibrigádja. mely a jó munkaszervezéssel 153 százalékra teljesítette 1—5-ig a tervét. A női dolgozók közül Berki Mária se­gédmunkás 6 főből álló brigád­ja 104, Mag Szidónia brigádja pedig 107 százalékra teljesítette ezeken a . napokon az előirány­zatot. De rajtuk kívül még szá­mos dolgozó ért el kiemelkedő eredményt a nagybátonyi 63/2 Építőipari Vállalatnál. Fokozódik a termelés a Salgótarjáni A Salgótarjáni Üveggyár dol­gozói közül január 5-én Baja Imre kikós érte el a legjobb eredményt. Ezen a napon 195 százalékra teljesítette napi elő­irányzatát. Szorosan felzárkó­zott mögéje Tüzsér Ferenc üveges brigádja, mely 194, Schink József kézifúvós brigád­Üveggjárban ja 193 és Janosek István kiíró- préselő 191 százalékos, eredmé­nyével. Január 6-án már Fancsal István üvegfúvó, brigádja tört az élre 221 százalékos ered mé­ri yé vei. Második helyre': Gom- biczki Gyula, a- négyes kádke­mence kézifúvója került 205 szá­zalékos napi t jjesíttrrényével. Az acélárugyárban t'/i«Iáig 1200 dolgozó tett fogadalmat a termelés fokozására A salgótarjáni acélárugyár dolgozói is lelkesen készülődnek az első negyedévi terv túlteljesítésére. Az üzem dőlgozói közül eddig már több mint ! 200-au tettek felajánlást az első negyedévi terv túlteljesítésére és április 4 méltó megünneplés« tisztele­tére. A felajánlások megtételénél élenjártak az öntödei dolgozók, akik közül már eddig 377-en vállaltak szocialista kötelezettséget. Töb­bek között Oravecz István öntvényköszörűs vállalta, hogy április 4-re befejezi az 1954. első félévi tervét. Jelenleg 1954, március 30-i tervét teljesítette Hasonlóan Bódi János öntvényköszörűs js az 1954. első félévi tervének befejezését vállalta az első negyedév­ben Jelenleg 1954 április 11-i tervén dolgozik A vállalások meg­tételéből az acélöntődéi tanulócsoport is Kivette a részét. Vállal­ták, hógy selejtmentesen dolgoznak és csatlakoznak a. Deák.moz­galom hoz, munkakezdés előtt tO perccel megjelennék a munka­helyen és pontosan 6 órakor megkezdik a termelést. A vasöntödéből Horváth Ferenc revizor munkamódszer átadást vá'lalt. Megfogadta, hogy az öntödében a 100 százalékon alul tel­jesítő dolgozók eredményét 100 százalék fölé emeli. Emellett 5 százalékos selejtcsökkentést vállalt. Értékes fogadalmat tettek Valet Kálmán és Fábri Pál formázok, akik megfogadták, hogy se- lejtmente-se-n dolgoznak és a minta homok fogyasztást 25 százalék­kal csökkentik. Hasonlóan vállalást tettek Krátki József, Kovács Árpád, Czikora Ernő, Kassai Sándor és Vejvár Lajos formázok. Vállalták, hogy selejtmentesen dolgoznak és az első félévi tervü­ket április 4-re befejezik. 50 százalékos megtakarítást vállaltak a román exportnál. Dudás Pál, Balázs Pái, Angyal József, Müller Rezső, Kovács Já­nos formázok a kokil'amaghomok gondosabb kezelésével az eddi­ginek csak a felét használják föl. Ezenkívül selejtmentesen dol­goznak. A kommunisták példamutatással, a dolgozók javaslatainak megval ásításával harcoljanak a terv teljesítéséért Tordas üzemben A Kisterenyei Szénbányák Tordas üzem dolgozói az 1952- es évben több minit 1200 tonna 6zérmeil maradtak adósak nép­gazdaságunknak. Évi tervüket csupán 87 százalékra teljesítették. A törd ásd üzem bányászainak a termelése az elmúlt évben na­gyon hullámzó volt Szinte napról napra csökkent vagy emelkedett a termelés. Ez fennállott még az év utolsó nap­jaiban is. 29-ón 78.2. 30-án pe­dig már 107.5 százalékra telje­sítették a napi tervüket. Az el­múlt év hibáiból okulhattak Volna az üzem vezetői, s látni kellett yojna, hogy mii a felada­tuk, hogy üzemükben is meg­valósítsák az egyenletesen emelkedő ütemes termelést. Ez azonban elmaradt a tordasi üzem vezetőinél. Nem sokat tet­tek annak érdekében hogy Gerő eivtársnak, a Központi Ve­zetőség ülésén mondott útmuta­tását megval ásítsák az üzemük­ben! Nem biztosították az 1952-es tervév sikeres befejezé­sét. e'hanyagolták az 1953-as évre való zökkenőmentes át­menet előkészítését. Az ! 1953-as tervév rossz elő­készítésének következménye: január 7-ig. több mint 309. 'ionná szénnel termeltek kevesebbet a tordasi üzemnél. Tervüket eddig még egy napon sem teljesítet­ték. sőt. a multévihez képest még nagyobb lemaradói» tapasz- taltató, mert 2-án 49.9, 5-én 35.9, 6-án is mindössze 51.7 százalékra teljesítették a napi tervüket. Pedig’ a dógozök har­colnak a tervteljesítésért és ha biztosítva fennie a müsziaki elő­feltétel, a rájukháruló feladatnak eleget tudnának tenni a tordasi üzem bányászai is. Az üzemiben nirics biztosítva az üre^eritte el­látás, a folyamtos szállítás. A vasárnapi széntermelés mellett elhanyagolták a fenntartási munkákat, a gépek megelőző karbantartását. Ennek következtében az lejtaknáná! 5-én két csapágy eltörött, rneiv hét óráig szüne teltette a szárítást. A gépek gondatlan kezelése miatt törött el a huzaté gép fogaskereke is január 6-án, melv 12 órára ál­lította ie a száiTtálst. Az ilyen hibáik következtében nem kap nak a szemelő csapatok ürescsil­lét, s gyakori eset, hogy a ki­termelt szén tetején ülnek a_bá- nvászok. Kevés gondot fordítot­ták eddig a száíbtö vágatok 'fenntartására' is. Különösen sú­lyosbodott a helyzet a né?vés ereszkében, ahol erős a talpduz­zadás. Nem telepítettek ide meg­felelő létszámú fenntartó csapa­tot, s az 'oda beosztott emberek nem tudták megbirkózni a nyo­mással, s tatpduzzadássai Az üzemvezetőség keveset foglalkozik a dolgozók javasla­tának a megvalósításával. A decemberi termeié si ér­tekezleten számos helyes javaslat hangzott el a bá­nyászoktól. amelyeknek a megvalósítása után a ter­melés emelkedne. Ezen az értekezletem kérte Sze- herényi Dávid, hogy szereljenek fel kötéstartókat, mert annak hiányában a kötél a csillékbe beakadva sziillíifálsii zavarokat idéz elő. Az üzemvezető meg elégedett azzal, hogy egy eset­ben szólt a kovácsoknak a kötéltartó elkészítéséért. Azóta láttára a dolgozók megtorpan­tak, sőt az tizem kommunistái sém mutatnak minden esetben példát. Most az év -első negye­dének beindulásakor minden egyes bányaüzemnél vállalásokat tettek a bányászok és ennek megtételénél a kommunisták mutattak példát. így. mutatott éldáit a hasonló nehézségekkel üzdő fővöígyi üzemnél, Cziko­ra László, Ruzsinszki , István, akik. a január hónapi tervükre még 20 csille szén kitermelését vállalták és ígéretet tettek arra, ha vállalásukat teljesítik akkor újabb felajánl ásókat tesznek. .Ezt mulasztotta e! a tordasi üzemnél Lava János, aki ez. év­ben még minden esetben túltel­jesítette napi tervét, 2-án 121.4, 5-én 111.9, 6:án pedig 114.9 százalékra teljesítette a napi ter­vét. Hasonlóan Kaszás Avas József aki edtlig 120 százalékra teljesítette ‘ háVi 'tervét.. A napi tervük túlteljesítése mellett sem mertek ezek a párttagok tervenfelüli sízén kitermelésére felajánlást tenni. Többtermelésért folytatott harcukban. ' de a- felajáníáscik megtételénél a tordasi üzem« nél is a kommunistáknak kell példát mutatótok, az üzemveze* tőség pedig biztosítsa, hogy » bányászok 'a vállalt kötelezett­ségüket teljesíteni tudják. első ®ár egy hónap telt el, de még nem érdeklődött a kötélíartók felől Hasonló javaslatával akarta elősegíteni a többterme lést Orava János :s, aki kérte, hogy a fúrókat és a fejtőkaia- pácsokat «működtető légnyo­mást nő vetni kell, mert az ez zel hajtott szerszámok nincse nek kihasználva 100 százalékig. Az üzemvezetőség e javaslat megvalósításához hozzáfogott, de későn. Elhatározták, hogy az atmoszféranyomás növe­lése érdekében egy új gépte­ret készítenek, melynek hossza tíz méter. December 23-ám kezd ték el ennek kihajtását és kö­rülbelül a jövő hónapban meg valósítják Órává János javasla­tát. Az üzemben lévő nehézségek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents