Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-07 / 2. szám

1953 JANUÁR 7.

SZADID AŐKRÁD

3

versenyfelhívása az 1053 elsé negyedévi vágómarha-, sertés-, tojás-, baromfi- tejbegyiijtési terv teljesítésére

Januári 3-án Szügy: községben nyilvános tanácsülésen vitatták neg az 1953-as állami begyűjtésiről szóló .törvényerejű rendeletet. A tanácsülésen több mint 90 dolgozó paraszt vett részt. Itt határozták el . Szügy község legjobbjai, hogy az ipari munkások példáját követve ,1953 első negyedévi tervüket március 9-re, -Rákosi elvtárs születésnapjának. tiszteletére teljesítik. Versenyvállalásukban a többiek között ez áll:

5,Községünk az őszi kapások, valamint vágómarha-, sertés-, baromfi-, .tej-, tojásbegyiijtési terv teljesítésében a községek közötti versenyben az ország legjobb községei közé került. Ez

arra kötelez bennünket, hogy az 1953. évi e ső negyedévi tervünket vágómarha, sertés, baromfi, tej, tojáscikkekből határidőn belül túlteljesítsük, hogy ezzel is jó példával járjunk megyénk valamennyi becsületes dolgozó parasztfii előtt. Pártunk és Rákosi elvtárs iránti szeretetünk jeléül a következő verseny vállalásokat tesszük:

r 1-. Vállaljuk, hogy a vágómarhából első negyedévi tervünket március 28-ig 110 százalékra

teljesítjük.

2. Vállaljuk, hogy a sertésből első negyedévi tervünket március 28-ig 110 százalékra telje-] sítjük.

3- Vállaljuk, hogy baromfiból

első negyedévi tervünket 105 százalékra teljesítjük.

4. Vállaljuk, hogy tojásból első negyedévi tervünket március 28-ig 103 százalékra teljesítjük.

5. Vállaljuk, hogy tejből első- negyedévi tervünket 103 százalékra teljesítjük.

6. Vállaljuk hogy az 1952-év- ről fennmaradt hátralékosokat népnevelő min-kával meggyőzzük, hogy elmaradt hátralékát minden dolgozó paraszt március 31-ig 90 százalékra .tel jesítse.

Elhatároztuk. hogy a vágómarha, sertés, tej, tojás, baromfi tervünk teljesítésében versenyre hívjuk ki a megye valamennyi dolgozd parasztját, valamennyi községét.

A pásztói gépállomás QlSZ-fiataijainak munkájáról

Gépállomásaink Dl SZ-f tataijai az őszi munkák végzése során értek el eredményeket annak ellenére, hogy gépállomásunk őszi tervét 25.4 százalékra teljesítette.

Vannak fiataljaink, akik ezt a színvonalat jóval túlszárnyalták.

Juhász elvtárs például, őszi tervét 59.4. Duruc József 45.2 százalékra teljesítette őszi idénytervét. Persze egyszerű rápil- lantás után nem tűnnek fel ezek az eredmények, de ha figyelembe vesszük gépállomásunk eddigi munkáját, meg kell állapítani azt, hogy ezek a fiatalok voltak

azok. akik kivették részüket a munkából.

Vannak DISZ-fiataljaink, akik •nég ilyen eredményeket sem értek el, például Sándor József, aki őszi idénytervét csak 19.4. vagy Szlobodoyik Gyula, aki 32.1 százalékos eredményt ért el.

Az l'äöS. tervévben úgy dolgozunk mi DISZ-fiatalok, hogy ne legyen köztünk egy olyan DISZ-ta.g sem, ki ne teljesítené éves tervét.

A terv teljesítése kötelessége minden DlSZ-fiatal- nak.

Hogy. ez meg fog valósulni,

arra már biztosíték az, hogy gépállomásunk- DISZ-fiataíjai a most folyó gépjavításokból becsületesen kiveszik részüket. Különösen az erőgépjavító-brigád- ban dolgoznak jól, H;a mari desz, Sándor, Pisák DISZ-fiatalok.

Gépállomásunk DISZ-f lat aljai tehát továbbra is azc>n vannak, hogy gépállomásunkat munkája végzésében előre vigyék, hogy a pásztói gépállomás is elfoglalja méltó helyét a szocializmus építésében.

Csépány István,

, a Szabad Nógrád levelezőié Pásztó, Gépállomás

Községi tanácsaink feladatai a Szakad Föld Téli Esték szervezése terén

A szocializmus építése sok” oldalúlag képzett, szocialista öntudattal rendelkező dolgozókkal valósítható meg. E nagy feladat, megoldásának egyik eszköze a falusi ismeretterjesztő munka, a Szabad Föld Téli Esti előadások. Ezek az előadások sokoldalúak. Megismerteti dolgozó parasztságunkkal a mezőgazdaság élenjáró tudorná- nvos, technika mórjszéfeit á ‘ vK tág, és hazánk történetének fontosabb eseményeit, .népünk küzdelmét a szabadságért. Az előadásokon keresztül megismertetjük dolgozó parasztjainkkal a Szovjetunió és a baráti népi demokratikus országok fejlődését, eredményeit, a szovjet kultúra ragyogó vívmányait, amelyek gazdagítják saját országunk, saját népünk kultúráját. Megismerik dolgozó parasztjaink, szövetkezeteink nagyszerű eredményei!, mely a dolgozó parasztság napfényes holnapját mutatja. Az ilyen előadásokon leleplezzük népünk külső és belső ellenségeit, a dolgozó parasztság lep-dühödtebb ellenségét, a kulákat.

1/ őzségi tanácsainknak te- hát nagv felelősségük van a Szabad Föld Teli Esték előadásainak megszervezése terén. Ne legyen közömbös községi tai- nácsaink részére, hogy községükben folynak-e rendszeresem a Szabad Föld Téli Este előadások, hogy 15 hallgató, vagy 200 hallgató vesz-e részt azokon.

Megyénk területén még igen alacsony a Szabad Föld Téli Esték hallgatóinak átlagos létszámai Egv előadásra mindösz- sze 53 hallgató esik. Természetesen ezek az átlag létszámok .sqkkfljta magasabbak., lepnének, na minden községi tanácselnök és minden népművelési ügyvezető igyekezne legalább megközelíteni a Szabad Föld Téli Este előadások látogatottsága terén élenjáró községeinket. Példát meríthetnek az alant felsorolt községek nagyszerű eredményeiből. Taron 279. Patakon 160, Berkenyén 113, Karancsal- ján 104, Endrefalván 91, Erdőkürtön 78, Csitáron 67 a Szabad Föld Téli Este előadások látogatóinak száma. Ezekben a községekben a pártszervezet, a tanács, a tömegszervezetek és a népművelési ügyvezetők komoly feladatuknak tekintik községük dolgozóinak politikai nevelését, gazdasági és kulturális felemelését. Ezek a községek jól felhasználják az osztálytól kapott tanácsokat, mind az előadói munkaközösségek megalakítására és foglalkoztatására, mind pedi" a jó közönségszervezésre

vonatkozóan. Ezek az eredmények nem mondhatók el AIsó- töld, Bokor, Kishartyán, Homok- terenye, Pogony, Herencsén, Pusztabarki, Szente, Bánk, Nóg- rádszakál és Nógrádsipek községekről, ahol ai Szabad Föld Téli Este előadások átlagos létszáma alig haladja meg a harmincat. •

Q e mégez sem mendiiatójel azokról a községekről, ahol még egyáltalán nem tartottak Szabad Föld Téli Este előadást, mint Egyházasdenge- leg, Kálió, Cséose, Somoskőújfalu, Nemti, Felsőpetény, Mi- hálygerge, Rimóc, ahol a községi tanács nem érzi a reá háruló nagy felelősséget. A fenti községek tanácsainak meg kell érteniük, hogy a Szabad Föld Téli Este előadások meg nem tartása megnehezíti a tanácsok munkáját, még a jól megszervezett Szabad Föld Téli Este nagy segítség, erős fegyver a feladatok jó megoldásában. Segíti a napi feladatok megvalósítását és a dolgozók nevelésével megköny- nyíti, a holnapi feladatok sikeresebb megoldását

Molnár János,

a Megyei Tanács népművelési _ osztályának oktatási előadója.

A gáti és a béketárói üzemvezető párosversenyének tapasztalatai

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az 1953. évi állami begyűjtésről

1952 október 19-én Nagybátonyban tartott Loy-anikéton Kun Ernő, a mátra-nováki Gá-ti- bányaüzem vezető .helyettese versenyre szólította a nagybátony Béketáró üzemv-ezetőjét, Harmos Mihály bányamérnököt. A versenykihívás annak érdeskében történt, hogy a két üzemben az üzemfii verseny értékelése alkalmából Kun Ernő elvtárs a gáti üzemvezető helve.tese az alábbi levelet küldte szerkesztőségünkhöz:

„A gáti üzem vezetőjével,

Harmos elvtár-ssal indított pá- rosvenseny beindulása utá^f meglátogattam a Béketáró üzemet, hogy az üzemvezetővel tapasztalatainkat kicseréljük és egymásnak elvtársi segítséget adjunk. így megbeszéltük üzemeink problémáját és azokat a a helyes módszereket, mellek segítségével már . értünk e! tredményeket az üzemeinknél.

Üzemem 1952. évi ‘érvét nem tudta, teljesíteni. így a verseny- felhívás első pontjában vállalt kötelezettségünknek nem tettünk Beget.

Gáti üzem az 1953. tervevet is adóssággal kezdte. Köyezetök megteremtsék az egyenletes termelés feltételeit, s az 1952. évi tervüket határidő előtt teljesítsék. A nógrádi szénmedencében ez a verseny volt az első, amelyben a bányászok élén az üzemvezető harcol a verseny megnyeréséért, az elsőbbségért.

114, Rosszner Ferenc sztahanovista csapata 159, Bakos István sztahanovista csapata 111 és Varga Sándor sport-brigádja 117 százalékra teljesítette napi előirányzatát.

Az üzemvezetőség továbbra is úgy segíti a dolgozók harcát, hogy részleteiben ismerteti az előttük álló feladatokat. Bánya- járásunk alkalmával helyszínen, a munkahelyen adunk tanácsokat ,az elő váj ároknak, közösen értékeljük az elért eredményeket, s . a hibáik megszűnt etését is együtt beszéljük meg dolgozóinkkal. Ezután még nagyobb gondot fordítunk a „termelj ma többet, mint tegnap”-mozga]cm kiszélesítésére. így akarunk eleget tenni az első negyedévben ránk háruló feladatoknak, s a vállalt kötelezettségünknek’’.

Az 1953-as állami begyűjtésről szóló törvényerejű rerdetet népgazdaságunk fejlesztését, hazánk további megerősödését szolgálja.

A rendedet ugyanazokon a- főbb a lapé! veken nyugszik, mint a tavalyi. Ahol valamelyest módosul a beadás kötelezettsége — ez a módosítás ,» tényleges teherbíroképesség ílgye- 1 etnbevétel év el tö r téni k.

A rendelet számításba veszi a földek termőképességét;' s természetesén számításba veszi azt az évről évre növekvő komoly termelési segítsége* is, melyet államunk nyújt a dolgozó parasztságnak, gépesítés, műtrágyáéi átás, minőségi vetőmagvak, termelési tenyésztési és hizbalási szerződéseken keresztül, s még egyéb farmában. A rendelet meghatározza! azt az arányt, amelv- iyel — ai dolgozó parasztok kötelezettségeihez viszonyítva — a kulákok kötelezettségéit fel kell emelni: ez arra kötelezi a tanácsokat, hogy a beadási könyvecske kitöltésekor szigorúan kövessék az osztályszempontokat. s utána se tűrjenek meg semmiféle engedékenységet a Jói lakukkal’ szemben.

Az 1953-as begyűjtési rendelet is — épúgy, mint a tavalyi — idejében kerül a dolgozó parasztok tudomására. Ez azt jelenti, hogy dolgozó parasztjaink alaposan áttanulmányozhatják a rendelétet, s ehhez mérten tudnak felkészülni a tavaszi munkára, a beadás teljesítésére. A beadás teljesítésére való felkészülés elsősorban azt jelenti, hogy dolgozó parasztjaink fordítsa- - ★

Beadásra az,köteles, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik: A termelők több község, vagy . város határában fekvő földterületeit a termelő 1 állóhelyén összesíteni kelt, s a> beadás kötelezettségét ennek alapján ott kell megállapítani.

A termelő kötelezettséginek teljesítése után fennmaradó termékek szabadpiaci forgalmát és szabad> szállítását engedélyező rendelkezések a gabonaféléket illetően 1953. június 15-ig a ka- pásnövénvekre és borra vonatkozóan 1953. augusztus 15-ig érvényesek és az 1953. évi be gyűjtés előrehaladásától függően lépnek újból életbe. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1. termény-. 2, állat-. 3. tej-. 4. baromfi- és tojás-, 5. borbeadás. A rendelet a termény és borbeadás fcötelezett- (Ségét aiz 1953—1954, gazdasági évre. ai tei-, tojás-, és a barctafi- beadás kötelezettségét az 1953-as naptári évre, az állatbeaidás kötelezettségét 1953. második félévére vonatkozóan állapítja meg, Az 1953 a s év első feliében az 1952—1953-as gazdasági évre megállapított áHaitbeadá®: kötelezettség hátralévő részét kell teljesíteni.

A tenménybeadás kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét és legelő együttes területe. Mentesek a, terménybeadás .kötelezettsége alól aiz egy ikatasztrális holdnál kisebb háztáji és egyéb gazdaságok. a községi vagy városi legeltetési bizottság’ egységes kezelésébe vont legelőterületek, a- mezőgazdaságilag nem hasznosítható területek és mezővédő erdősávok, valamint azok a rizsterületek, - amelyek után a termelő rizsbeadást teljesít.

Mentes a tsz-ek és a 111-a® típusú f-szos-k legelőterületéneik a szántóterület 12 százalékán felüli része.

A nyolc, holdon aluli termelők. akik tehenet nem tartanak, a rendeletben megái lapított terménybeadás.: kötelezettségen felül, az eredeti takarmánybeadási kötelezettségük további 20 százalékát kötelesek helyettesítésül beadni.

Az öt holdon aluli dolgozó parasztoknak az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél holdra * eső termény be adási kötelezettségét el teli engedni.

A terménybeadás kötelezettségének 47 százalékát „ kenyérgabona-csoportba. 31 százalékát ai takia:rmány<jsoportbai. 15 százalékát a napraforgó-csoportba-,

7 százalékát a burgolnyacsoport- ba tartozó terményekkel teli teljesíteni. A csoportok arányát ai begyűjtési miniszter egyes járások területén ai termelés hely: a doits ágainak megfelelően módosíthat ja,

A takarmánycsopclrtokban a kötelezettség 30 százalékát árpával és zabbal. 55 százalékát kukoricával*. a fennmaradó 15 százalékot szabad választás szerint árpával, zabbal, kukoricával és száliastakarm'ánnya 1 kell teljesíteni Fejlett állattartással rendelkező tszcs-k és III- típusú tarmelőcsoportok ai begyűjtési

nak több gondot a tal-a-jmunkákra. a vetőmagra, a trágyázásra, a helyes növényápolásra Alkalmazzák bátran az új termést fokozó agrotechnikai módszereket, érjenek el magas' eredményeket. Ez lehetőséget nyújt arra. hogy megyénk deli,gozó parasztjai pontosan, mia-radéktafenu.1 teljesítsék begyűjtési tervüket, s ezenkívül több terményt tudjanak értékesíteni a szabadpiacon. Az új begyűjtési rendelet fenntartja, sőt kiszélesíti a szaba-d-piaei értékesítés jogát. Kormányzatunk tehát biztosítja és védi: a ‘becsületes, kötelezettségüket pontosan teljesítő dolgozó parasztok jogát a szabadpiachoz. Ennek a jognak * védelme megköveteli, hogy a mulasztókkal, a hanyagokkal szemben tanácsaink még következetesebben alkalmazzák a törvényes intézkedéseket.

Az 1953-as begyűjtési rendélet arra. lelkesítse dolgozó paraszt jainkat, hogy még öntuda-tos-alb- ban és fegyeínlezettebben teljesítsék törvényes kötelezettségüket: arra lelkesíti a tanácsok, a begyűjtő Szervek dolgozóit, hogy még pontosabban és odaadóbban végezzék az állami begyűjtés nagy munkáját. Harcol ja nak a tavalyról fennmaradt hátralékok teljesítéséért, hogy az újévben megyénk minden községe pontosan, határ időre eleget tegyen az állam iránti kötelezettségének, teljesítse 1953. évi beadási tervét.

Az alaetiakbain részleteket közlünk az 1953-as begyűjtési rendeletből:

★

adni — akkor is. iia nem 'tart tehenet. A nyolc holdon átüli termelők, ha tehenet-nem tartanak, több takarmányt, kötelesek beadni.

A tejbea-dá© kötelezettségét mérsékelni kell minden olyan tehéntartó gazdánál, akinek háztartásában négy. vagy ennél több 14 éven aluli gyermek, vagy tejjel való táplálkozásra szoruló beteg van és azoknál a dolgozó parasztoknál, akik tinó,, vagy üszőbor jú nevelésre szerződést kötöttek (a borjú szoptatásának és nevelésének idejére) végül mérsékelni teli a - fejbeadás kötelezettségét azoknál a tsz tagoknál és egyénileg dolgozó parasztoknál, akik 1952. január 1-e óta tehenet nem tartottak és előhasú üszőt á-llíta nak be,

A tejbeadás kötelezettségét naptári évenklnt 270 napon át folyamatosan, naponkint kell teljesíteni. A termelő kötejes az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget » hónap utolsó napjáig beadni.

A • baromfi- és. tojásbeadási kötelezettségének alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, rét, legelő, kert és szőlő együttes területe. A háztáji gazdaságok nagyságukra való tekintet nélkül, az egyéni gazdaságok 800 négyszögöl, vagy ennél nagyobb terület után kötelezettek baromfi- és tojásbe- adásra. A tsz-ek és a III. típusú tszcs-k kötelezettsége a közös művelés alatt álló terület után holdanlkiint 1.5 kiló baromfi és 1.10 kiló (20 darab) tojás. Azok a tsz-ek és III. típusú tszcs-k. melyek 1952. március 10-e után alakultaik, vagy területük azóta legalább háromszorosára emelkedett. kaitasztráliis holdamkim csak 1 kiló baromfit és 0.85 kilő (15 darab) tojást kötetesek beadni. A tsz-taigok beadási kötelezettsége a 800 négyszögölön aluli háztáji gazdaság után 1.25 kiló baromfi és 1.25 kiló (23 darab) tolj ás; 800 négyszögölnél nagyobb háztáji gazdaság után 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló tojás.

A dolgozó parasztok és az I-es, II-es típusú tsz-tagok kötelezettsége hotd-an-kint 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló (45 darab) tojás.

A baromfibeadásnak legalább 40 százalékát hízott libával és kacsával kell teljesíteni. A baromfibeadás kötelezettségét negyedévi és havi részletekre osztják. Március 31-ig teljesíteni kell a ba-romfíbeadásn-ak leg alább 15, a tojásbeadásnak 35 százalékát; június 30-ig a ba romfibeaidás 10, a tojáslbeadás további 40 százalékát; szeptember 30-ig a baromfibeadás további 25, a, tojásbeadás tovább! 15 százalékát; végül a negyedik negyedévben, december 31-ig a fennmaradó részt.

A törvényerejű rendelet előírja, hogy a hátralékos mennyiség 10 százalékává! fel kell emelni annak a termelőnek a kötelezettségét, aki a beadást határidőre nem -teljesíti. Ezután a hátralékos termelőt a helyszínen el kell számoltatni, illetve kártérítés fizetésére kell kötelezni.

zel 2000 tonna szénnel termeltünk kevesebbet az ■ előirányzatnál. Mi, felelősséget érzünk ezért az adóságért és dolgozóinkkal együtt fogadalmat tettünk, hogy tervünk teljesítése mellett az elmúlt évi adóságunkat is törlesszük. Ennek érdekében az elővájások haladásának sebességét még jobban fokozzuk, szervezettebb munkával meggyorsítjuk, hogy a kisebb termel ékenyteget biztosító elővájások helyett minél előbb új frontfejtést tudjunk beindítani. Dolgozóink az 1953. tervév első és második termelési napján már bebizonyították, hogy igére- tűket valóra fogják váltani. Az új tervév első napjaiban Nyerges János kétszeres sztahano- I vista csapatával 116 százalékot I ért el, Kozma András csapata,

miniszter engedélye alapján a takarmámybeadást hízottsertés beadásával, is teljesíthetik.

A törvényerejű rendelet szerint a gabonaféléket- a cséplőgéptől azonnal, a kukoricát és a napraforgómagot a betakarítástól, a rizst a csépiéitől számított öt napon beiül, a burgonyát a szedéstői- számított egy napeki beiül, a szénát és a hüvelyeseket legkésőbb 1953. szeptember 30-ig kéil beadni.

A törvényerejű rendelet 1953. második félévére az állat-beadás kötelezettségét éiősúlykiJogram-mbam állapítja meg. Az így megállapított kötelezettség — a megyei állatállomány arányában — sertés- és marhabeadási kötelezettségre oszlik, Az

állaitbeadás kötelezettségének alapja ugyanaz a terület, amely a terménybeadás alapjául! szolgái. A terménybe adáis alól mentes területek az állat-beadás a,iól i-s nMoáegek, kivéve a- tez-ek és a 1 if. Típusú tszcs-k légelőterü- letéraek a szántóterület 12 százalékát meghaladó részét. A termelőszövetkezetek és a ifi- típusú tszcs-k birtokcscportra való tekintet nélkül. a- félévi áilatbe- adási kötelezettség fejében ka- tasztrális holdanként 7.70 kiló, az egyénileg dolgozó parasztok és az I-es és II-es típusú tszcs-k tagjai 12.60 kiló, a kulákok 13 kiló húst kötelesek beadni.

A sertésbeadás kötelezettségét a tsz-ek, a III-a8 típusú tszcs-k és a dolgozó parasztok legalább 126 kiló, a, kulákok pedig legalább 130 kiló élősúlyú hízott- sertés-sel, a marha-beadás kötelezettségét a termelők legalább 280 kiló élősúlyú vágómarhával (kötelesek teljesíteni.

Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét- és legeő- területe a 14 -hóidat nem éri el, egy hízottsertést önkéntes- társulás alapján közösen ia beadhatnak. Egy-egy hízottisertés beadására legfeljebb öt dolgozó paraszt, vagy három kulik társulhat. A marha-beadás -kötelezettségének teljesítésére — a. földterület nagyságától függetlenül — legfeljebb 12 dolgozó paraszt, vagy 4 kulák társulhat. Mind ä sertés — mind a marha beadásra a kulákok csak egymással társulhatnak.

Akinek sertés-beadási kötelezettsége 20 kólónál nem több, kötelezettségét zsírbeadáasa.1 teljesítheti. Ugyanez kötelező azokra a- termelőkre, akiknek a hízottsertés beadása, után fennmaradó hátralékuk 20 kilónál nem több. A sertés- és a- marha- beadási kötelezettségüket a termelők egységesen sertés-beadással i-s teljesíthetik.

1953. második felében az üsző-, tinó-, bika-nevelésre, hús-bika- és ürühízla-lásra kötött szerződés alapján átadott állatokat, továbbá a vállalatok, által meg» vett törzskönyvezett sertés és szarvas-marín» -tenyészállatokat a -kötelezettség teljesítésébe be kell számítani.

A törvényerejű rendelet a tej" beadást az 1953-as naptári évre szabályozza. Nyolc holdig minden tehenet tartó termelő a tehén után, nyolc hold fölött kivétel nélkül minden termelő földterülete után köteles tejet be-