Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-28 / 8. szám

4 SZABAD IVO«. H Í» I 1953 január 28. A természettudományos ismeretterjesztő könyvhét jelentősége A január 30-tól február 9-ig megrendezésre kerülő „Termé­szettudományos Ismeretterjesztő Könyvhét1’ célja, hogy a dol­gozó nép között elterjessze a ter­mészettudományos irodalmat, amely felölelj a haladó tudomá­nyok, a csillagászat, fizika-ké­mia, műszaki tudomány, biológia, agronómia, földtani stb. problé­máit. Ezek a könyvek megismer­tetik dolgozóinkkal az élenjáró szovjet tudomány és a hazai tu­domány legújabb kutatásainak eredményét. A természettudo­mányos ismeretterjesztő könyvek ma már kedves olvasmányaivá váltak a falu és váro6 dolpozói- nak és haladó érteimiségün.k- nek. Sok kérdést megvilágítanak az olvasók előtt, meglátják be­lőlük,. mennyire elferdítette a muH rendszer a természettudo­mányos problémákat. Mennyire igyekezett a népet minél nagyobb sötétségben tartani. A termé­szettudományos könyvek segí­tik a dolprozók politikai és kul­turális fejlődését. Mozgósítják a dolgozókat az ötéves terv idő- előtti teljesítésére, a maradiság elleni harcra. Megyénk területén & könyvhét ideje alatt minden természettu­dományos és Szabad Föld Téli Este előadáson — melyek ebben az időben természettudományos témával foglalkoznak — a he­lyi föidmú'vesszövetkezetek könyvkiállítást és könyvvásárt fognak rendezni, ahol a dolgo­zók megvehetik azokat a köny­veket, melyek őket a legjobban érdeklik. Ezeket az előadásokat, de ál a’ában minden olyan isme­retterjesztő előadást melyen könyvkiállítás lesz, különösen jót meg kell szervezni, hogy azo­kon a dolgozók legszélesebb tö­megei jelenjenek meg. Igen sok helyen lesz a feniti időszak alatt olyan mezőgazdaságú előadás, amelyet kiváló szakemberek tar­tanak és ez ai könyvkiáiiítások színvonalát is nagyban fogja emelni amellett, hogy megtanít­ja dolgozóinkat az új módszerek alkalmazására. A könyvhét ideje alatt a he­lyi népkönyvtárak is kiviszik az előadásokra az ilyen tárgyú könyveket és azokat a dolgozók mindjárt az előadás után kiköl­csönözhetik. Egyes helyeken, így Balassa­gyarmaton, Szécsényben, Pász- lón. Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban a fenti időszak alatt, külön könyvismertető előadásokat tar­tunk és itt az Állami Könyvter­jesztő Vállalat helyi fiókjai rendeznek nagyobbarányú kanyvkráilításf és könyvvá­sárt. Nagyobb szabású könyvis­mertető előadás van még terv- bevéve Nagybátonyban és Job­bágyiban is. A könyvhét sikere érdekében már a janinál- 30-a előtt tartandó ismere'.terjésztő előadásokon is beszéljenek az előadók a könyv­hét jelent őségéről és. hívják fel rá a hallgatók, figyelmét. Révai elvtárs pártunk második kon­gresszusán mondotta: „A szo­cializmus győzelmes felépítése lehetetlen a kuHúrforradalom feladatainak megoldása nélkül... Mit jelent a kultúrforradalom. Je'enti azt, hogy állandó, szí­vós és rendszeres harcot kell vívnunk az emberek tudatában, erkölcseiben, szokásaiban meg­lévő kapitalista ideológiával és maradványaival.“ Ebben a harc­ban is hatalmas fegyver a ter­mészet t u dóm á n yos i sme re K e r­jesztő könyv, és a most bein­duló könyvhét ennek a. harcnak a sikerét fogja elősegíteni. Csikós József MTT megyei titkára Vevőértekezlef Baglyasalján B aglyasalján vevöértekez- létén tárgyalták meg az áruellátásban, ki szóig ái ásba n jelenleg iennálló hiányosságo­kat, hogv azokat a helyes javas­latok útján meg lehessen szün­tetni. Az értekezleten Kiss An­drás, a baglyasaijai kiskereske­delmi áruda vezetője számolt be a vevőknek a kereskedelmi dol­gozók tapasztalatairól. Rámuta­tott a kapitalista és a szocialista kereskedelem közti különbségre. A szocialista kereskedelem­nek az a feladata, hogy aktív részese legyen a szocializmus építésének, serkentőleg hasson a dolgozókra a szódat izmus építésében. Fel tehetnénk a kér­dést, hogyan befolyásolhatja a kereskedelem a szocializmus építését? Ügy, hegy a dolgozó­kat igényüknek megfelelően ellátja kellő mennyiségiig és mi­nőségű áruval. Széles választé­kot biztosít a fogyasztóknak, udvarias és gyors kiszolgálás­ban részesíti, egyszóval: meg­elégedetté teszi a dolgozókat, tehát így a dolgozók munkaked­vét növelt — mondotta Kiss elvtárs. Ha megnézzük ezt a kérdést azt látjuk, hogy még nagyon sok hiányosság van ezen a téren, úgy a kereske­delmi dolgozók, mint a fogyasz­tók részéről. M i a 46. számú áruda dolgozói is követtünk el hibákat. En magam, mint bolt­vezető— mivel gyakorlatlan vol­tam a kereskede'mi szakmában — több hibát követtem el ágy­az árubeszerzés, mint a kiszol­gálás terén. Ugyanígy volt az áruda többi dolgozója is. Ké­sőbb, amikor jobban begyako­roltuk magunkat, már sokkal jobb eredményt tudtunk elérni a fagyasztók igényeinek kielégí­tése terén. Ezt bizonyítja az; is, hogy míg 1952. első negyedévé­ben csak 79 százalékra teljesí­tettük tervünket, a harmadik ne­gyedévben már 117 száza ókra és a negyedik negyedévet már 129 százalékra, teljesítettük. Meg kell azonban mondani, hogy sok a hiányosság a fo­gyasztók részér"!, amely a ke­res,bedel mi dolgozók magatartá­sát is sokszor befolyásolja. ^ A fogyasztók jórésze túlzottan ön­ző. Hiába mondjuk azt és hiába igazolódik be a szavunk napról napra, hogy mindenkinek jut, nem kell tolakodni. Ezt sok dol­gozó figyelembe' se veszi. A dol­gozók egy'rés zenek olyan rossz az embertársaihoz való viszo­nya, hogy amikor az üzletbe jnegy nincsen tekinted-! senk: re, nem várja meg fegyelmezet­ten, érkezési sorrendben, míg rákerül a sor, hanem sokszor minden erejét megfeszítve, öre­get, gyermeket, vagy beteget félrelökve kíméletlenül tör elő­re. Amikor pedig megkapta az árut, már egyéllaián nem‘ siet, hanem hozzáfog beszélgetni, és amikor meggyőződik róla, hogy má,s minden tolakodás nélkül megkapja az árut, még ő dü­hös. A vásárlóknak arra keli gondolni, hogy egyedül a kereskedelmi dolgozók, a fo­gyasztók, minden becsületes dolgozó segítsége, f egye! mezek - sége nélkül nem tudják meg­valósítani a szocialista kereske­delem célját. A fogyasztók részéről igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a vevőér'.-kéziét iránt, zsúfolá­sig megtöltötték a baglyasaijai; kultúrtermet. Sok dolgozó mondta el a véleményét ezen az értekezleten... Sok hibára hívták fel a figyelmet, bírálták a vevőket és az egyes árudák dolgozóit. Tolnai elvtársnő el­mondta például, hogy a 19-es számú boltban mérés nélkül ad­ják ki a két kilogrammos ke­nyereket, holott abból sokszor 10—15 deka is hiányzik. Kifo­gásolta azt is — jogosan — hogy sok üzletben udvariatlanul, fölényesen viselkednek a bolt dolgozói a vevőkkel. Földi Já- nosné elvtársnő kritikát gyako­rolt a baglyasaijai földműves- szövetkezet dolgozói fe'é, hogy azok fölényesek, udvariatlanok, magatartásukkal egyes vevőket mécr sírásra is kényszerítenek. S okan bírálták a fogyasztók magatartását. Ezeknél a bírálatoknál azonban nagy hiá­nyosság az, hogy csak általá­nosságban beszéltek, ilyen álta­lánosított bírálattal pedig nem lehet 6ok eredményt elérni. Godó elvtársnő . föíháborodásáí fejezte ki azok felé, akik hará­csolnak, üzletről üzletire járnak fölvásárolni, de 5 maga sem se­gít abban, hogy leleplezhessék az áruhalmozókat. Nem mond­ja meg névszerlnt. hogy ki az, aki ilyen módon idézi elő, hogy egyes árucikkekből a szokottnál sokkal nagyobb mennyiség fogy. A vásárlók helytelen magatartá­sáról beszéltek Rózsahegyi Jó- z se íné és Nagy Ferencné elv- társnők is. De ők sem mutatlak rá bátran és élesen, kik azok, akik helytelen magatartásukkal zavarják a többi dolgozók vá­sárlását, akadályozzák a zavar­talan áru kiszolgál ást. Ami nem tetszik a dolgozóknak CALGOTARJÁNBAN A BARTÓK BÉLA-ÜT egyik járdáját ^ még az elmúlt év nyarán felbontották azzal, hogy oda betoncsöveket helyeznek el. Ezek a munkálatok késő őszig tartot­tak. A cső lefektetését végző vállalat dolgozói a járda kövezetének visszahelyezését lelkiismeretlenül, felületesen végezték el. A járda­soron mintegy 80 centi szélességben 10, sőt helyenként 15 centi­méter magasan emelkedik ki a járda szintjétől a járda közepe. Amellett, hogy lelkiismeretlenül elcsúfították ezt az utcát, a síkos téli időben a baleset veszélyének tették ki a dolgozókat, sú­lyosan akadályozták vele a közlekedést. Ideje lenne, ha az illeté­kesek felelősségre vonnák a vállalat által megbízott munka veze­tőjét, de magát a vállalat igazgatóját is. ★ A ZAGYVAPÁLFALVI BÁ- sárral van telefagwa, ami sú- NYAGEPGYAR UDVA- lvosafit megnehezíti a közlekedé- RAN vágányok kötik össze az si viszonyokat. Egy ember he- anvagraktárt, anvagdarabolót az lyett öt-hat ember munkaidejét üzemrészekkel. Az összekötő sí-! köti 1c az anvagnk rendeltetési nek helyenként duplán vannak helyére való szállítása. A válla­lerakva, s a duplavágánvú út- lat igazgatóságának feladata szakasz szeméttel, piszokkal, változtatni ezen a áüapo’on. ★ I NAGYBATONYI SZÉNOSZTÁLYOZÓ alatt lévő vagon- rendező vágányok között már hónapok óta összegyü- lemlett szemétcsomók összefagyva, hosszú sorokban húzódnak végig. Legtöbb helyen az összefagyott kupacok tetején súrlódnak végig a vontatókötelek, sőt egy helyen, mintegy 15 méteres sza­kaszon az összefagyott szemét között húzódik a vontatókötél. Ez az állapot azt igazolja, hogy nem fordítanak gondot a megelőző karbantartásra, a munkahelyek tisztántartására, s ez a hanyagság súlyos veszélyeket rejt magában. Teremtsenek rendet és tegyék biztonságosabbá a szállítás zavartalan menetét a szénosztályozón. ★ lEGTÖBB BANYAÜZE- “ MŰNK arról panaszko­dik, hogy az ürescsillehiány gá­tolja tervük rendszeres teljesí­tését. Sok helyen azonban nem az ürescsillehiány, hanem a tervszerűtienség, az előrelátás hiánya zavarja a munkát. Január 25-én, vasárnap a zagvvai válla­lat margittárói üzeménél mint­egy 100 telecsille állt kiürített“ lenül, köztük jelentős számban meddővel megrakva. Egv kitérő- vágánvon azonban olyan teler csillék is voltak, amelynek meg­rozsdásodott kerekei és a bele­fagyott meddő arról tanúskod­tak, hogv már több hete ott áll­nak és senki nem gondoskodott kiürítésükről. Mivel ■ e jelentős mennyiségű telecsille ürítését csak hétfőn reggel műszakkezdéskor indítot­ták meg, érthető, hogv a csapa­tok részére nem tudják biztosí­tani a szükséges ürescsille- mennviséget. Az üzem vezetősége .nagyobb le'kiismeretességgel végezze munkáját és szárny!ja föl az ilyen termelést gátló akadályo­kat. ★ S ALGÓTARJÁN, MEGYÉNK SZÉKHELYÉNEK FORGAL­MA ipari üzemei növekedésével, a megyei tanács Ba­lassagyarmatról Salgótarjánba való áthelyezésével rendkívül megnövekedett. A dolgozók többsége vonaton közelíti meg mun­kahelyét és azzal jár haza is. Ugyancsak a tanácsnál hivatalos ügyekben eljáró dolgozók is a vonatot veszik igénybe az utazás­nál. A megnövekedett forgalom következtében különösen a dél­utánig órákban tömegével állnak sort a dolgozók a salgótarjáni fő­téri állomás egyetlen pénztára előtt. Előfordul, hogy a vonat már beérkezett és még mindig 30—40 dolgozó áll egymás hátamögölt jegyvétel végett. A lemaradástól való félelem aztán arra készteti a dolgozókat, hogy jegy nélkül szánjanak fel a vonatra. Tekintve, hogy az utazó közönségnek hivatalos elfoglaltsága vagy munkája nem engedi meg, hogy egy félórával előbb sorba álljon jegyért, javasoljuk, hogy a MÁV legalább ebben az időben két pénztárat nyisson, tegye biztonságosabbá az utazást, előzze meg a dolgozók jogos felháborodását, biztosítsa a zavartalan utazást. Munkavédelmi konferenciát tartunk január 30-án Pártunk és kormányunk az al­kotmányban biztosítja a szo­cialista munkavédelmet. A MunkatörvényKÖnyv nyolcadik fejezete is kifejezésre ■ juttatja, l>ogy a szoci'alzmus építésé­ben legfőbb érték az em­ber. Ennek megfelelően ötéves tervünk során 400 millió forin­tot fordítunk a szocialista mun­kavédelemre. Megyénkben 1953 január 30- án a munkavédelem biztosítá­sának még nagyobbmérvű ki- szélesítése érdekében a megyei munkavédelmi felügyelők, mun­kavédelmi megbízottak, műszaki és szakszervezeti funkcionáriu­sok részére összevont munka­védelmi konferenciát tartunk. A konferencia célja, hogy meg­vizsgáljuk megyénk területén a munkavédelem terén eddig el­ért eredményeket és hibákat, ugyanakkor a jó tapasztalaito­kat tovább fejlesztve újabb ered­mények elérésére törekedjünk. A konférencia új erőt, új módsze­reket ad majd a munkavédelem terén ránk háru'ó feladatok megoldáshoz, hogy újabb si­kereket tudjunk elérni a mun­kavédelem kiszélesítése terén. Sándor István SZMT-szervezőtitkár A RÁDIÓMŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MÜSORSZÁMOK; KOSSUTH: Falurádió; 5.00, 7.05. Hírek, a Szabad Nép mai vezércikke: 6.45, 12.00, 1700. 20.00, 22 00. 24.00. Lapszemle; 5.30, 7.45. Sport; 20.20. 22.00 Ideqennyelvű hírek: 15.15, 18.40, 19.40 Színház filmműsor; 7.00. Műsorismertetés; 7 55, 15.50 Zárás- 830 Időjárás: 14.00. üttörő-hírado; 15.15. Iskolarádió- 16.20 Han­gos Újság; 12.00. 20 00 Begyűjtés hirei. 20.40. — PETŐFI; Hangle mez: 6.00. 7.05 Jó reggelt, gyerekek; 6.45 Hírek; 10.00. Idegen- nyelvű hírek: 7.20. 18.30, 21.00. Műsorzárás; 11.30. Iskolarádió: 9.20. Sport: 19 15. Január 28, szerda Kossuth-rádió: 12.30: örmény dalok. — 14.15: Reményi Zsuzsa hárfázik. — 15.50; Egy amerikai, aki komolyan vette a demokrá­ciát. — 16.30: A magyar rádjő ajándékműsora, — 17.15: Bányász operett- és filmdalok — 17.30: A do'lár álarc nélkül. Előadás. — 18.10: Építjük a nép országát. — 20.10: Egy falu — egy nóta. Petőti-rádió: 11.00: A Voronye­zsi-együttes műsorából. — 15.30: Az Ebától a Csendes-óceánig, — 16.45: Mozart műveiből. — 17.30: Népdalfeldolgozások. — 18.00: Könnyű zene — 19.00: A magyar opera története. Befejező előadás. — 20.00: Tánczene. Január 29, csütörtök Kossu h-rádió; 11.00: U.jabb változások. Elbeszélés. — 13.00; Szórakoztató zene. — i5.30; Cso­konai versek és dalok. — 16.30: A haladás a nén szolgálatában. E őadás az 1848 as sajtóról. — 17.35: Jo munkáért — szép mu­zsikát. — 18.00; Néphadsereg híradója. — 20.10: Traviata. Ope­ra közvetítés. Petőfi-rádló: 9.40: Fiatalok muzsikája. — 15.40: Fiatalok ze­nei újságja. — 16.38: Szalonkocsl. Barótj Géza dramolettje. — 17.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 17.40: A tsz-k és gép­állomások szerződéskötésinek jelentősége. — 18.10: Az ötéves terv nyomában. — 19.30: Tánc­zene, Január 30, péntek Kossuth.rádió: 11.30; Tartós boldogság. E beszélő®. — 13.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 15.50; Magyar zene­kari muzsika. — 16.20: Ifjúmun­kásul oega'műnk történetéből. — 17.55; Nemzetközi kérdések. — 20.00: Tíz perc külpolitika. — 20.10; Bolgár és német tánc­zene. — 22.25; .Operarészletek. j Petőfl-radió: 15.00; Elnyomott j és szabad népek dalaiból. — 16.00: Vidéki írók műveiből. El­beszélés. — 16.50; Szív küldi. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 19.00: A nemzet napszámosai. -- 19.30: Jó munkáért — szép mu-. zsikát. — 20.15; Sportnegyedóra. 1 A Salgótarjáni Bányász labdarúgóinak 1953. évi előkészületeim! Az 1953.. évi labdarúgóbajnok­ságra már megkezdődtek az elő­készületek. Az NB I-es csapatok közül egyik sem akar lemaradni s már most igyekeznek jó sze­replésüket biztosítani azzal, hogy még soha nem tapasztalt komoly­sággal készülnek a rajtra. így van ez Salgótarjánban is. A sa!gó tar jani sportemberek kí­váncsian kérdezik egymást; Hoqy lesz az idén, lesz e erő­sítés? Kik az új játékosok? Amikor eldőlt az a kérdés, hogy ismét Salgótarjánban működöm, Manyasz Sándor* sportköri elnök ezt kérdezte tőlem? Kikkel pró­báljunk erősíteni? Elkértem tőle a játókosnévsort, figyelmesen nézegettem az isme­rőd neveket, aztán ezt válaszol­tam: — Nem kell új játékos, akiket esetleg megszerezhetnénk, azok nem jobbak, mint akik ná­lunk szerepelnek a tartalókcsa- patban. Nagy erősítésnek számí­tom. ha sikerül ismét tonnába hozni Debrecenit és Zsédelyt. Honnan kaphatunk iobb játéko­sokat, mint Hegyi. Szabó, Lahos éa Olaj? Nem kell nekünk ide génből szerzett játékos, mert a7 említett fiuk hamarosan az eis« csapatban játszanak majd. Sajá. nevelésünkre kelil. támaszkocln és nem az idegenből elbocsátot­takra. Debreceni és Zsédely a salgótarjániak két kiváló já­tékosa, már az el-mult évben i figyeltem, hogy miért nem ját szanak az első csapatban. Mos amikor Salgótarjánba kerül len ezt mondtam nekik; Nem tudón hogy miért nem szerepelte: most azonban a többi játékossá együtt egyforma esélyt nyújtói hogy visszaszerezzék helyüket csapatban, mert az játszik, ak Jobb formában van. ak* sport­szerűen él és viselkedik. A közönségünkkel együtt ki váncsian várom, nogv bainatvéu helyére Gáspár, Debreceni é Hegyi közül, a balszélső helyére Cséne és Zsédely közül melyil kerü I be. Lehet, hogy másvalaki, akire most még nem is gondolok. Serfki nem érezheti, hogy bé­relt helye van a csapatban. Na­gyon lelkiismeretes munkát keli végezni annak, aki játszani kí­ván a Salgótarjáni Bányászban. Mindenki helyére van megfelelő tartalékunk. Ha nem lenne még, rövid idő-kár dése csupán, hogy megfelelő já tókost neveljünk. Nem foglalkozom még azzal* hogyan állunk fel majd a bajno­ki mérkőzésekre, ezt a közeljö­vő, a játékosok szorgalma és formája dönti el. Azonban már most szólok egyes játékosokhoz: Oláh gondoljon arra. hogy háta- mögött ott áll Olaj és Stefán, Csuberdának Is nagyon kell igyekeznie, mert Szabó és Lahos Igyekszik kiverekedni helyét a csapatban. Nem lehet biztos sen­ki azóirt. mert szerzett jogai vannak. Párának Is nagyon meg kell küzdeni azért, hogy vissza­szerezze helyét Hegyitől. Az első játékosértekezieten közöltem a játékosokkal: a csapatot nem én állítom össze, én csak kihirdetem az összeállítást. Ezalatt azt értet­tem. hogy a játékosok formája, sportszerű életmódja és élők- - születei szabják meg az összeál­lítást. Nekem mindegy, hogy nagy név, vagy Ismeretlen nevű játékos. Talán csak Kiss Gyulá­nak. ennek a lelkes, sportszerű Játékosnak látom a helyét bizío sítoitnak a csapatban. Mindig a legjobb formában lévő 11 fiú húzza majd magára a salgótar­jáni bányász mezét. * A közönség _ a sportolók — a vezetők sz oros együttműködésének kiépítése. Gyakrabban igyekszem majd a Szabad Nógrád hasábjain a sal­gótarjáni közönséget tájékoztatni arról, mi történik kedvenc csa­patában. Tudom, hogv a közön­ség szereti csapatát, mindent megtesz a fiúkért, hogy buzdítsa a győzelemre őket. Akadnak azonban a közönség között olya­nok is, akik még nem tudják, hogyan kell játékosainkat buzdí­tania. segítenie, hogy azzal még nagyobb lelkesedésre, még jobb játékra serkentsék őket. A kö­zönség győzelemre segítheti csa­patát. de el is kedvetlenltheü őket. Három évvel ezelőtt kértem Bablcna, Opova, Dávi öt különleges érték a csapat­ban. Fiatalok, a jövő az övék. Azzal, hogy külön foglalkozom vetült, kell hogy érezzék a meg­becsülést. Mindegyik most van pá'yafutása legelején. A közeljövő megmutatja. milyen irányban halad maid labdarúgói pályafu­tásuk. Ezúton kérem őket: a si­kerben legyenek szerények s balsiker esetén pedig ne legye­nek könnyen csügged ők. Gon­doljanak arra, hogy oka magyar labdrügás utánpótlásának számí­tanak. Szorga'mas munkával el­érhetik, minden labdarúgó vá­az illetékeseket, tegyék lehetővé szamomra, hogy a salgótarjáni közönséggel szemtől-szembe ás­hassak és elmondhassam nekik, mit szeretnék, hogyan lelkesítsék kedvenceiket. Három évvel ez­előtt ez nem sikerült. Most Ismét kérem a salgótarjáni illetékese­ket. tegyék lehetővé, hogy a kö­zönség, a játékosok és az ed­ző elbeszélgessenek egymással, me’yből igen soltat fogunk ta­nulni mi, sportolók, de sokat fog tanulni a közönéiig is. Salgótar­ján legyen ebben a kezdeménye­ző az országban. d, Vilezsál és Szolyka. * át. a válogatottak mezének húzását. S mindenhol szeretett hazánkat büszkén képviselhetik. A válogatottságot kiharcolni nem könnyű, ezért küzdeni kell. A mi öt fiunkban megvan a tehetség, hogy a legnagyobbat nyújthas­sák. csak a következőkre gon­doljanak: sportszerű életmód, let- kiismeretes előkészület, saeeény- ség, példamutatás a játsAtéren és- ,a munkahelyen egyaránt. A többi már nem nehéz. Kiéber Gábor, a Sa'gótarjánl Bányász edzője. Március 75-én indul az NB I. 1953. évi labdarúgóbajnoksága MÁRCIUS 15; Dorogi Bányász —Bp. Dózsa. Sztálin Vasmű—Bp Bástya, Csepeli Vasas—Bp. Va­sas, Salgótarjáni Bányász—Győri Vasas, Bp. Honvéd—Sortex, Bp. Kinizsi—Szombathely, Bp. Postás —Szegedi Honvéd. MÁRCIUS 22: Sz. Honvéd—Ki­nizsi, Szombathely—Bp. Honvéd, Sortex—S. Bányász, Győr—Csepel, Bp. Vasas—Sztálin Vasmű, Bástya —1). Bányász, Bp. Dózsa—Bp Postás. MÁRCIUS 25: D. Bányász— Sztálin Vasmű, Szómba hely—Bp Postás, Sortex—Kinizsi, Gvör—Bp. Honvéd, Bp. Vasas—S. Bányász. Bástya—Csepel, Bp. Dózsa—Sz. Honvéld. MÁRCIUS 29: D Bányász-Hn. Vasas, Sztálin Vasmű—Győr, Cse pel—Sortex, S. Bányász—Szombat­hely, Bp. Honvéd—Sz. Honvéd. Ki­nizsi—Bp. Postás, Bp. Dózsa— Bástya. ÁPRILIS 12: Kinizsi—Bp Dó zsa, Bp. Postás—Bp. Honvéd. Sz Honvéd—S. Bányász, Szombat­hely—Csepel, Sortex—Sztálin Vas­mű, Győr—Dorog, Bp. Vasas- Bástya. Betonozási és szállítási mun­kára férfi segédmunkásokat fel­veszünk. Jelentkezés az Épiilet- elemgyár munkaerőgazdálkodá­sán, Bp. XI., Budafoki-út 78. szám, Vikékieknek szállást havi 10.— forintért, napi háromszori étkezést 7.40 forintért biztosí­tunk. A Taktaharkányl Állami Gaz­daság keres azonnali belépésre, lehetőleg |ó gyakorlattal rendel­kező. főiskolát vagy gazdasági szakiskolát végzett állattenyész­tési és növénytermelési szak­embert. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen, önéletrajz csatolásával a Tak aharkányi Ál­lami Gazdaság, Jajhalom Központ­jában, ÁPRILIS 19: Dorog—Sortex. Sztálin Vasmű—Szombathely, Cse­pel—Sz. Honvéd S. Bányász—Bp. Postás, Bp. Honvéd- Kinizsi, Bás­tya—Győr, Bp. Dózsa—Bp. Vasas. MÁJUS 2: Bp. Honvéd—Bp. Dó­zsa, Kinizsi—S. Bányász, Bp. Pos­tás—Csepel, Sz. Honvéd—Szátlln Vasmű, Szombathely—Dorog, Sor. tex—Bástya, Győr—Bp. Vasas. MÁJUS 6: Sztálin Vasmű—Bp. Dózsa, Csepel—Dorog, S. Bányász —Bástya, Bp. Honvéd—Bp. Vasa* Kinizsi—Győr. Bp. Postás—Sortex Szeged—Szombathely. MÁJUS 10: Dorog—Szeged, Sztálin Vasmű—Bp. Postás, Cse-- pej—Kinizsi, S. Bányász—Bp. Hőn véd. Bp. Vasas—Sortex. Bástya- Szombathely, Dózsa—Győr. MÁJUS 17: S Bányász—Bp. Dó­zsa, Bp. Honvéd—Csepel. Kinizsi —Sztálin Vasmű, Bp. Postás—Do­rog, Szeged—Bás'ya, Szombathely —Bp. Vasas, Sortex—Győr. JÚNIUS 7; Dorog—Kinizsi, Sztálin Vasmű—Bp. Honvéd, Cse. pel—S. Bányász, Győr—Szom­bathely, Bp. Vasas—Szeged Bás­tya—Bp. Postás, Bp. Dózsa'—Sor tex. JÚNIUS 21; Csepel—Bp. Dózsa, S. Bányász—Sztálin Vasmű, Bp. Honvéd—Dorog, Kinizsi—Bp. Bás­tya, Bp. Postás—Bp. Vasas. Sze­ged—G y őr. Szom b a t h e 1 y—Sorte x. JÚNIUS 28: Dorog—S. Bányász. Sztálin Vasmű—Csepel. Sortex— Szeged. Győr—Bp. Postás, Bp. Vasas—Kinizsi. Bp. Bástya—Bp. Honvéd. Bp. Dófsa—Szombathely. SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nógrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán • Szerkesztőség éa kiadóhivatal; Salqótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon- szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest. József körút 5 F, V.; Kulcsár Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents