Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-31 / 9. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A szülők felelőssége a gyermekek nevelésében mondotta „Az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk" Sztálin elvtárs. . *■ A mi hazánkban a. gyermekek legféltettebb kincsei a társa­dalomnak. A párt és az állam szeretettel, gondosan foglalkozik ifjúságunk problémájával! és minden lehetőséget biztosít az ifjú­ság gondtalan nevetéséhez. Keletszlovenszkói Gépgyárak, Kassa Keverőtartilyok részére alkalmas 20 HP-s szállítható szekrények kísérlete az almásfüzitői üzem részére. HARCBAN AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV SIKERÉÉRT ZflBflD NÓGRhD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA: 50 FILLÉR 1953 JANUÁR 31. Ahhoz, hogy az eredményeket teljes jelentőségében felmér­hessük, szükséges egy pillantást vetni a felszabadulás előtti álla­potra. Az úri Magyarországon intézményes gyermekvédelem nem voll. Horthyné és a többi „méltóságos” asszony nyomorenyhítő akciót jelentették a gyermekvédelmet, akik a „gyermeknapon” áz utcákon felállított sátraiknál összeszedték a dolgozók filléreit, amiből aztán a jótékonykodó hölgyek zsúrokat rendeztek, . vagy néhány különösen nyomorgó gyermeknek adtak- szinte jelen­téktelen enyhítést. A proietárgyermekek tízezer számra haltak meg. A proteíáranya, ha várandós lett, elbocsátották állásából, lenézett volt az az anyai, aiki sok gyermeknek adott életeit. A mun­kás- és parasztszülők gyermekei felsőbb oktatásban nem ré­szesülhettek, sőt még az 5—6 elemit is kevesen végezhették el. A tőkések, falun a kulákok, előszeretettel alkalmaztak 12—14 éves gyermekeket — ugyanakkor, amikor a felnőttek százezrei voltak munka nélkül —, mert azoknak csak a fele bért fizették és ugyanúgy megdolgoztatták őket: mint a felnőtteket. Ilyen, volt a gyermekek helyzete az úri Magyarországban. Ebből a kilátástalan helyzetből a szovjet emberek ezreinek étejé és vére árán szabadultunk fel. Ez , tette lehetővé, hogy akár­csak a Szovjetunióban, a mi hazánkban is, az anyák és a gyer­mekek szerető gondoskodásban részesüljenek. Népköztársasá­gunk a gyermekek és anyák védelmét fontos állami feladatnak tekihti. óvodáig maptösá otthonok, iskolák,- technikumok, egyete­mek sokasága óvja, védi, neveli a dolgozók gyermekeit. A szo­cializmus építése közben hatalmas feladatok megoldására ser­kenti dolgozóinkat az a tudat hogy a gyermekek boldog, békés jövőjét építik. Ahhoz', hogy az ifjúság olyanná nevelődjönamely méltó népünk szerető , gondoskodására, az kell. hogy a gyerme­kek nevelésére, a lehető legnagyobb gondót fordítsanak az Iskolai ■nevelés mellett a szülők is. A gyermekek társadalmi nevelése főleg az iskolában, a DISZ és úttörő-mozgalom keretében folyik. Az iskolai nevelés célja: a gyermekeket szilárd jellemű egyéni­séggé, az egész társadalom hasznos tagjává nevelői. A tanácsok illetékes osztályai irányítják a gyermeknevelés nagy és felelősségteljes munkáját minden vonalon. A nevelés nagy feladatában egyik legfontosabb szerep az iskoláé, ahol olyan embfer'ek nevetik a gyermekeket, akiknek a nevelés tanult hiva­tásuk, de a nevelő és a szülők összehangolt nevelési módszere: nélkül, csupán az iskola nem tudja megoldani ezt a nagy fel­adatot. A nevelés azonban nehéz feladat a szülő számára is, aki dolgozik, kevés idej,e van, és emellett sohasem tanult nevelés­tant. Mi a teendő tehát? A nevelés sikere érdekében a legszoro­sabb együttműködés a szülők és a nevelők között. A szülők isko­lája segít, a meg nem tanult neveléstan pótlására. Emellett, ugyanúgy, mint a szülői munkaközösségben végzett munka, rend­szeressé teszi a szülő és a nevelők közti kapcsolatot. Teljes sikert a gyermekek nevelésében csak akkor remélhetünk, ha a szülő és a nevelő kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat, elmondják, hogy a gyermek jellemének, valamely fogyatékosságát milyen neve­lési módszerrel sikerült megváltoztatni otthon, vagy az isko­lában, ezt a módszert azután többen is tudják alkalmazni. A szülő csak úgy tudja helyes irányban nevelni gyermekét, ha közel jut hozzá, megismeri egész gondolatvilágát. Ez pedig csak akkor' lehet, ha nemcsak azt tudja, hogy mit csinál gyermeke, mikor mellette van, hanem figyelemmel kíséri egész iskolai és mozgalmi tevékenységéit, Solton érvelnek azzal, hogy kevés a sza­badidejük. Nem az eltöltött együttlét mennyiségétől, hanem a gyermekkel való foglalkozás minőségétől függ, hogy a gyermek mennyire érzi: szülei törődnek vele. A szülői szeretet, ha csak ösztönös, nagyon káros lehet a gyermek jellemének a kialakulá­sánál. Nem elég csókolgatni és a testi épségét védeni a gyer­meknek. Az egvtíttlét idejét úgy keli kitölteni, hogy mindig se­gítsük a gyermek problémáinak a megoldását. Hiszen minden gyermek a kérdések ezreivel van tele. Tudatosan szeressük gyer­mekünket Úgy figyeljük jellemének a kiailiakiil'áisáit, hogy mindig a helyes irányban tudjunk hatni rá. A szülő és a gyermek között a legnagyobb kapocs a szeretet. Tegyük ezt tudatossá bennük és gyakorlatilag adjunk módot a bebizonyítására. A gyermek természetesen nem nevelhető egyetlen személy közvetlen befolyása alatt. Minden nevel; az emberek. a barátok, a körülmények, de mindenekelőtt a család é's a nevelő. A családi nevelés nem korlátozódhat pusztán arra, hogy ki-ki a saját gyer­meke nevelésével törődik csupán. Számtalan példa van arra, ha az egyébként rendes dolgos család jól nevelt gyermeke olyan gyermek társaságába kerül, akinek szülei egyáltalán nem törőd­nek á gyermek nevelésével, akkor ennek a barátnak a rossz ha- tálsa hern marad el. N. A. salgótarjáni kisfiú tanulása, de egész maga­tartása ellen a szülői munkaközösség panaszt adott be, a tanács szociálpolitikai osztályára. A vizsgálat során kiderült, hogy a szülei dologkerülök, , nem hajlandók állandó munkát vállalni, al­kalmi munkáit végeznek és a keresetüket etüsszá'k. Kiskorú, gyer­mekeik az erkölcsi romlás útjára jutottak, a szülők rt>ssz példája nyomán olyan gyermekek lettek, akiktől minden rendes szülő tiltja gyermekét. Ilyen esetekben a legfontosabb maguknak a szü­lőknek a megváltoztatása, hogy azok végre kigyógyuljanak a ka­pitalizmus átkos neveléséből. A szülői nemtörődömség vitte rossz társaságba D. I. pásztói kislányt, ak* a szülei nem engedtek iskolába, hogy otthon végez­zen házimunkát és az sokszor nem iskolában tanúit, hanem az utcán csavargóit. Az ilyen családi környezetből a legjobb iskolai és úttörő nevelés ellenére sem kerülnek ki a társadalom számára egészséges jellemű emberek és rossz befolyásukkal másokat is helytelen útra visznek. Ezek a ritkán előforduló, de tanulságos esetek arra intik a lelkiismeretesen nevelő, becsülete# dolgozó szü­lőket, hogy minden gyermek nevelését éppen olyan fontosnak tartsák, mint a sajátjukét. Ezért vegyenek részt a szociálpolitikai állandó bizottságok, a szülői munkaközösségek munkájában, kö­vessék § salgótarjáni Sztahanov-úti és a pásztói szociálpolitikai állandó bizottság és szülői munkaközösség tagjainak a példáját, «kik időjében végzett felvilágosító munkával meggyőzték a szü­lőket a helyes nevelés fontosságáról. .. . ......... Egy re jobban fokozódik a harc a nógrádi szénmedencében a vállalások teljesítéséért A nógrádi szénmedence bá­nyászai közül január 27-én ■Sípos Imre Alkotmány-aknán dolgozó csapata teljesítette leg­jobban napi tervét. Csapatával ezen a napon, 229 százalékra teljesítette az előirányzatot. Jó. eredményt ért el még ezenkívül aí Mátranováki Vált ad at Csipkés üzemében Kun Sándor 183. a Gáti üzemben oedig Varga Sán­dor csapata 168 százalékos ered­ményével. A következő napon, január 28-án már Simon A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is nap-nap után -erőtel­jesebben harcolnak adott szavuk valóraváltásáért. Egyre több az olvan dolgozók száma. akik már a föl ajánlásukat maradéktalanul teljesítik. A január hónap első dekádjában még csak 574-en váltották valóra ígéretüket, de a második dekádban már több mint 1440-re emelkedett az ese­dékes vállalásuk teljesítőinek száma. Sőt van olyan dolgozó is, aki már vállalását túlteljesí­tette. A többi között And<j László sztahanovista drótbúzó, atki a Imre csapata tört az élre az Alkotmány-aknában, 237 százalékra teljesítették a napi előirányzatot. A csipkési üzemnél pedig Nagv Sándor érte el a legjobb ered­ményt. Csapatával 180 százalé­kos eredményt ért el. A kísterenyei Szénbányái vál­lalatánál Keszthelyi Károly csapata járt elől jó példával A többtermelésért folytatott harcban Keszthelyi Károly december havi 118 százalékos átlagteljesítményét 128 száza­lékra vállalta fokozni; a vállait kötelezettségének már január eiső dekád iában eleget tett, mert átlagteljesítménye 128 százalék­ra emelkedett. A második de­kádban pedig vállalását 2 szá­zalékkal túlteljesítette. De ígv mutatott példát dolgo­zó társainak Balatoni Béla dróthúzó, aki azt vállalta, hogy 3 százalékkal fokozza a decem­beri 120 százalékos átlagtelje­sítményét. A második dekádban már 133 százalékos eredményt ért el. 196 százalékra teljesítette a napi előirányzatot. De nem soknál maradt el tőle a fövölgyd üzemben dolgozó Sipka István csapata, mely harcos, megfeszített munkává’!, a. 480 perc kihasznál]ásóval 193 száza­lékos eredményével emelkedett ki dolgozótársai közül. Jó ered­ményt ért el még a tordaisi üzemnél Bura József, mely az eiőírt szénmennyiségnek, több mint másfélszeresét termelte ki január 28-án. A női dolgozók közül Bertók 1st vénné a hideghengermű ab- roncs'kptő-brigádia is teljesítette vállalásait. Brigádja nevében vál­tál ta, hogy április 4-re 135 át- ian-s?áz.alékot ér el munkatár­saival együtt. Brigádja az 5 ve­zetésével már az első dekádban 142,százalékos átlagteljesítményt ért el. A főműhely dolgozói közül Molnár Sándor lakatosbrigádja is eleget teát váííalt kötelezett­ségének. Angyal Erzsébet munkaszervező h. Versenybe léptek a 6317 Épíiőanyagellátó Vállalat dolgozói A 63/7 építőanvagelJátó vál­lalat központi anyagraktárának dolgozói versenyre szólították a vállalathoz tartozó többi anyag­raktárak dolgozóit. A dolgozók ez alkatommal megfogadták, hogv Petrovics János raktárve­zető irányításával felszínre hoz­zák a központi raktáraknál azo­kat az elfekvő anyagokat, amely a munkába való felhasználással több mint 5000 forintos megta­karítási jelent a vállalatnak. Emellett vállal fák/ hogy csomagoló ládákat, festéke* edényeket, a vas-, és fém­hulladékokat összegyűjtik, s így 10.000 forintot takarí­tanak meg népgazdaságunk­nak. A be- és kiszállítandó anyagok­nál a le- és felrakást várakozási időt megszüntetik. A központi anyagraktár dol­gozóinak a versenyéhez csatla­koztak a nyilvántartás dolgozói is, akik vállalták, hogy a felleltáró- zott anyagokat nyilvántártó lapra felvezetik. Ezt a mun­kát február 15-e helyett ha­táridő előtt 15 nappal előbb, január 31-ig elvégzik. Ipv elősegítik, hogv február hó­nap 15-re már a nyilvántartást ■ naprakész állapotba hozzák. Babulya Barna pártbizottság titkára A Salgótarjáni Acélárugyárban közel másfélezer dolgozó rendszeresen teljesíti vállalt kötelezettségét AZ ELŐVÁJÁSI ÉS FELTÁRÁSI MUNKÁK ELHANYAGOLÁSA AKADÁLYOZZA A TERVTELJESÍTÉST NAGYBÁTONYBAN R nógrádi szénmedence bá- ™ nyászai — köztük a nagy- bátonyiiak is — telkesen készül­tek az 1953-as tervév első ne­gyedévében rájuk háruló felada­tok megoldására. Számos üzem­vezető a jó gazda .eszével gon­dolkozva már előre biztositotta a terv teljesítését.' Rendszeresen téliesítettek az elovájási és fel­tárási tervükéit, s munkájukban igyekeztek megvalósítani azt, amit Gerő elvtárs november 29-én a Központi Vezetőség ülé­sén mondott: „az iparban min­denekelőtt biztosítanunk kelt az 1952-es termelési év sikeres be­fejezését, elő keli készíteni a si­ma, zökkenőmentes, szervezett átmenetet 1953-ra ... Az 1953. évre vcdó helyes át­menet biztosítására annál in­kább fel kell hívni gazdasági ve­zetőink figyelmét, mert máris találkozunk olyan tünetekkel, hogy csak , az éves, terv teljesíté­sét tartják fontosnak. Azzal azonban nem törődnek, hogy mi lesz januárban és az azt köve­tő nőnapokban ... elhanyagol­ják a feltárást, a munkahelyek előkészítését, az el'ővájást." A nagybátonyi vállalat ve­zetősége nem készült fel kellőképpen az első negyedévi terv teljesítésére. Mérr a mai n.nnio- sem tol­lák biztosítani a dolgozók részére a rnrnkahflveket. s ennek következtében a vál­lalat két üzeménél súlyos lemaradás van. A szorospataiki üzem január 27-ig több, mint; 5079,'a , Béke- táró-üzem pedig T.45Ö.6 tonná­val termelt kevesebbet. Január havi tervüket 27-ig «Szorospatak 71,5, Béketáró üzem pedig 78.4 százalékra teljesítetté JUdalgd; zók nap nap után’ felverik az üzemek hiányossá galt, hogv a tervszerűtlen bányaművelés aka­dályozza őket a 1 termelésben. Pólyáik László a 35-ös csapaton dolgozó vájár aizt mondotta: „A szorospataki üzem déli és keleti mezőjének megmaradt részében nincs feltárás, így nem is biz­tosítják a munkahelyeket ré­szünkre. Most is nyolcán dolgo­zunk a két munkahelyen, s ter­melni csak annyit tudunk, mint­ha hatan lennénk. Helytelen az üzemvezetőségtől, hogv tervsze- rűtlenül végzi a munkáját. A feltárások helyett a szükséges munkahelyekkel akarják a ter­vet. teljesítem A mi osztónkon is számos ilyen bemélyedéseket láthatunk, mely nem hosszabb 8—10 méjerné!. ahonnan még rakodni 6em tehetett, mert az ilyen munkahelyeken vasutat nem szoktunk tenni ” A szoiwpatakfi üzemvezetőség ezeket a hibákat nem igyekezett megszüntetni, sőt elhanyagolják a fenntartási munkálatok vég­zését is. A lajtaikna bejárata több száz méteren keresztül jár­hatatlan, felső résizén lévő kar­ós derékvastagságú jeges,apók olvadásából bokán féltül érő sár kel etkezeít. Az üzemvezetőség ahelyett, hogy a lecsurgó vizet egy' bádoglemezzel elvezette volna az előre kiásott zsúpba, azt a megoldást találta tó, hogy a sár fölé deszikapaiiót helyez­tet el. Figyelmen kívül hagyva Gerő elvtárs szavait: „mindén téren a legszigorúbb takarékos­ságot kell megvalósítani.” Az üzemvezetőség a legnagyobb pazarlást végzi azáltal, hogy deszkapallőkat helyeztet a sár fölé. De az ilven „kicsiségre” nem is terjedhet ki az fizem- .vezetőség figyelme, mikor art sem veszik észre, hogy többszázezer forint értékű. .... fa, ............ i i' ■■■■ .1 ■ — anyag, mo tor, gépi berende­zés hever kihasználatlanul a délisikló tetőn. amelyre ugyanaz a sors , vár, mint a nyugati ereszkében ha­gyott értékekre. A kő rászakadt és otthagyták ai sínt és a hasz­nálható anyagokat. A z üzemvezetőség nem tár jékozfátija a középká dere­ket a bányaművelésről. Az ak­nászok nem tudják hogy a ki­használatlanul heverő gépi be­rendezésetet hová sízái’ütiséik, mit csináljanak vele. Hason! ó hibáik észtehetők a béketáirói üzemnél is. Az elővá- jási és feltárási munkäliatokban történt mulasztások, akadályoz­zák a tervteljesítést. Ennek el­hanyagolása még az 1952-es tervévben történt. Itt is szükség- niunikahelye'kikd i-parkodnak a tervet teljesíteni, mely persze'el­képzelhetetlen, mert, ezeket a munkahelyeket 10 méterre hajt­ják ki, azután félbehagyják, más helyen kezdenek ilven 'munkahe­lyeket. Az előváiási terv .teljesítése nagyon lassan halad,' mert egy 24 órában csak 1.7 métert ha­ladnak előre az elővájáson, míg ezzel szemben az Alkotmánv- aknában két ember 8 óra alatt 1.3 méterre tud előrehaladni. ff z üzem műszaki vezetői, aknászai nem harcolnak a tervteljesííésért, gondolván, hogv letelik a 8 óra és azzal befeje­ződik a műszak. Ezért is fordul elő. hogv nem ellenőrzik a gé­pek állapotát. Bibók harmadve­zető sem vette észre, hogy az üzemben lévő csúszdagép nincs lerögzítve.-így több, mint fél­méteres járata van,' mely hát­rál tatja a csHTeralfást rendes körül­mények kö—ött p „v r csblrt másfél p;rc alatt lehet meg­rakni. Ennél a xsúszdagén- pél pnriirr R n°rc rtrtt rab­nak meg egy cáillét. A barrnadvezetőn múlik is. hocry ai csapatok rendszeresen ei legyenek látva üPescsili|évd. Békeíáró bányászai több esetben azért nem tudják teljesíteni napi tervüket, mert nem biztosítják a folyamatos ürescsi'üe ellátást Ez akadályozta január 27-én is a, termelést. Bőket áró eneszfaei részén a csapatok ürescsille hiá­nyában nem tudtak dolgozni, közben az üzem fő a lap vágat a végig volt ürescsillével. A har­madvezető ilvenkor össze vissza szaladgál a .bányában, ahelyett, hogv megszervezné a szállítást. A szállításnál lévő hibák azt eredményezik, hogy a munkahe­lyeken a műszak végén 8—10 csille szén marad ki szál Irtatta- nul. H Békeíáró üzemben, is ei­■* hanyagolják a fenntartási munkálatokat. Már messziről meg tehet ismemii az ott dolgozó vájárokat, csilléseket és szállító dolgozókat. Ebben az üzemiben is bokán felül érő sár teszi le­hetetlenné a bányában való já­rást. Az üzemvezetőség nem gondol arra, hogv sérülés esetén ezeken a járhat at lan utakon kell kiszállítani a sérültet, mely per­sze nagv nehézségek árán lehet­séges csak. A szorospataki és a. béketárói üzemvezetőségnek fel keil szá­molni az üzemükben meglévő hi­bákat: A feltárási és előváiási tervek teljesítése mellett bizto­sítsák atz egyenletes termelést üzemükben. Segítsék elő a dolgozókat a termelésben azáltal. hogv részükre a megfelelő szer­számokat, ürescsillét bizto­• I sítsáki Hassanak'.oda, hogy üzemükben az előváiási sebességet á dol­gozók fokozni tudják, s tervsze­rű munkájukkal h'apcöljamak . ők is a terv, •maradéktalan' teliesíté- az séért. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents