Szabad Nógrád. 1953. január (9. évfolyam. 1-9. szám)

1953-01-21 / 6. szám

Világ proletárjai egyesüljetek t IX. ÉVF. 6. SZ. ÁRA: 50 FILLÉR 1953 JANUÁR 21. A LENINIZAAUS A NÉPEK ZÁSZLAJA AZ ÚJ ÉLETÉRT VÍVOTT HARCBAN HARCBAN AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV SIKERÉÉRT Háromezer mázsa szenet takarítottak meg ezidáig a Salgótarjáni Erőmű dolgozol A Salgótarjáni Erőmű dolgo­zói közűi ezidáig 300 fő tett felajánlást ápri'is 4-e méltó megünneplése tiszteletére. A felaján'ások teljesítéséért foly­tatott harcban, a vállalat dol­gozói kiváló eredményeket ér­nek el. Január 19-ig havi termelési előirányzatukat 102 száza­lékra fokozták, de vállalták, hogy a hónap végéig terme­Nyerges János sztahanovista vájár csapata A MdNanováki Szénbányák gáti üzeménél Nyerges János sztahanovista vájár új munka- módszerek bevezetésével, szer­vezettebb munkával harcol vál­lalása teljesítéséért. Elérte, hogy csapatának valamennyi tagja sztahanovista szint fölött termel. Beszálláskor a váltó harmad A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói már 282 ezer forint értékű síküveget termeltek előirányzaton felül A tervteljesítés és a széntaka­rékosság terén elért eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult Várvölgyi József sztahanovista fűtő brigádja; Födi Nándor sztahanovista előfűtő, valamint Barta József kapcsolótáblake­zelő, aki helyes terhelési irányí­tással segítette az erőmű ered­ményeinek fokozódását. A sala» kosok közül Cuder István és Kakas Béla sa'akozók végeztek kiváló munkát* eddig 123 tonna 345 százalékos eredmény a Salgótarjáni Üveggyárban a szén vái!la<pcfsód<&scit. s rgy kevesebb lőszer felhasználásával több szenet tud' lerobbantani?*■ Nyerges János leikés munkát csapata január hónapra 77 ion­ná többtermelést vállalt, ez­zel szemben január 17-ig 123 tonna terverifelüli szenet adlak népgazdaságunknak. 19-ig esedékes havi tervükét 102.9 százalékra teljesítették. Ennek eredményeképpen az április 4 tiszteletére tett 650.000 forintos készáru ' tcbhtermelésből január 19-ig már 282 ezer forint értékű síküveget termettek. 29 éve halt meg V. I. Lenin, a bolsevikok pártjának meg­alapítója, a világ legelső szo­cialista államának megterem­tője, a világ dolgozóinak ve­zére és tanítója. A kapitalista rabság ellen az új életért küz­dő harcosok számára nincs drágább név, mint V. í. Lenin­nek és ügye nagy továfobfoly- tatójának, J. V. Sztálinnak neve. Az emberiség Leninnek és Sztálinnak köszönheti a lenin- izmusnak és a proletárforra- dalom viszonyaira 'alkal­mazott marxizmusnak, a vi­lágkultúra legnagyobb vív­mányának megteremtését. A leninizmus eszméi világítják be több mint félévszázad óta az összes népek számára a kapitalizmus megdöntéséért, a szocializmus megvalósítá­sáért vívott harc útját. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme, a világ első szocialista államá­nak megteremtése a Jeniniz- mus diadala volt. „Lenin nagysága mindenekelőtt ép­pen abban van — mutat rá J. V. Sztálin —, hogy ö meg­teremtvén a Szovjet Köztár­saságát, ezzel gyakorlatban mutatta meg az egész világ elnyomott tömegeinek, hogy a megváltás reménye nem ve­szett el, hogy a földesurak és kapitalisták ura/ma nem tartós, hogy a munka birodal­mát maguknak a dolgozóknak megfeszített erejével meg le­het teremleni, hogy a munka birodalmát a földön, nem pe­dig az égben kell megterem­teni. ' Ezzel az egész világ munkásainak és parasztjai­nak szivében lángragyújtotta a felszabadulás reményét.” A szovjet nép, köttetve Lenin tanításait, a nagy Sztálin vezetésével hatalmas szocia­lista ipari országgá fejlesz­tette hazáját. Az új szocialista társadalmi rend legyőzhetet­lensége, a kapitalizmussal szembeni vitathatatlan fölé­nye megmutatkozott, amikor a Szovjetunió a Nagy Hon­védő Háborúban összeroppan- totta a szocialista haza ellen támadó fasiszta fenevad ge­rincét. A háborúban aratott győzelem biztosította és biz­tosítja a szovjet nép számára az egész emberiség becsülé­sét és szeretetét. A szovjet nép napjainkban sikerrel hajtja végre a kom­munizmus megvalósításának sztálini terveit. A természet évszázados rendje helyébe új rend lép, melyet a szovjet emberek alkotó ereje alakít ki. A kommunizmus nagy építke­zései közül a legelső a Volga — Don-csatorna már elké­szült. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szovjet nép sikeres előrehaladása a kom­munizmus felé, minden nép számára azt példázza, hogy a lenini, zászló alatt járva, Lenin és Sztálin útján ha­ladva lehet széttörni a kapi­talista rabság bilincseit, épí­teni az új életet. Ezt az igaz­ságot, korunk legnagyobb igazságát bizonyítják a szo­cializmust építő európai és ázsiai népi demokratikus or­szágok is. Ezekben az orszá­gokban a szocializmus építé­sének eszmei alapja a leniniz­mus. Lenin és Sztálin taní­tása a kapitalizmusból a kom- tnunizmusba való átmenet korszakáról, a proletárdikta­túráról. Milyen csodálatos változá­sok mentek végbe rövid idő alatt, a népi demokratikus or­szágokban. A népi demokra­tikus országok dolgozói a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségével felszámolják gaz­dasági elmaradottságukat, végrehajtják a szocialista ipa­rosítás tervét. Lengyelország­ban az ipar több mint 2.9- szeresen túlszárnyalta a ter­melés háború előtti színvona­lát. Olyan új, nagyfontosságú iparágak születtek, mint a nehézgépgyártás, gépkocsi- és traktorgyártás, hajóépítés, Magyarország mezőgazda- sági országból ipari országgá fejlődött. Ipari termelése 2.5- szeresen haladja meg a há­ború előtti színvonalat. A munkások és alkalmazottak száma egy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt. Romániában majdnem megkétszereződött az ipari termelés. Bulgáriá­ban pedig 4.6-szorosára emel­kedett a háború előttinek., Al­bánia, amelynek a múltban egyáltalában nem volt ipara, ma a korszerűen felszerelt nagyüzemek egész sorával rendelkezik. Nagy sikereket ért el a gazdaság fejlesztése terén Csehszlovákia. Cseh­szlovákiának a háború előtt is fejlett ipara volt, mégis 1953- ra megkétszereződik az ipari termelés 1948-hoz képest. Nagy eredményeket ért , el az új élet építésében a Kínai Népköztársaság. A kínai for­radalom nagy győzelme és a nyomában egyre szélesebben bontakozó építő munka a leninizmus eszméinek újabb diadala, amely nem halvá­nyuló fénnyel sugározza be a nyomorúság és rabszolgaság ellen harcoló . összes népek szabadságküzdelmét. A Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok a . Szovjetunió évti­zedes tapasztalataira és segít­ségére támaszkodnak. A Szov­jetunió és a népi demokra­tikus országok közötti kapcso­lat olyan újfajta testvéri, ba­ráti viszony, amely kapitalista országok között soha nem alakulhat ki. Ez a nemzetek közötti újfajta szocialista együttműködés a nemzetközi­ség lenini elvein alapul. Lenin már a szovjet állam fenn­állásának első korszakában rámutatott: „További politikai és gazdasági célunk...: test­véri szövetség minden ország munkásaival és dolgozóival”. Mérhetetlenek a szocializ­mus és demokrácia táborá­nak erői. Egyre újabb és újabb embermiiliók ’ állnak a leninizmus zászlaja alá. Oda- állnak mindazok, akik sza­badságra vágynak és .gyűlö­lik az imperializmus . igáját. Nő a népek gyűlölete az ame­rikai imperializmussal szem­ben. Mindazok, akiknek drága az emberiség jövője, a népek békéje és szabadsága, egyre aktívabban az imperializmus ellen, a békéért vívott harc arcvona'lába lépnek. A Szov­jetunió lankadatlan küzdelme a békéért és a népek együtt­működéséért egyre újabb mil­liókat tesz a béke hívévé. ..Békepolitikánkat a Föld la­kosságának hatalmas többsé­ge helyesli” — mondotta Lenin Soha nem volt még ez a mondás annyira igaz, mint napjainkban. A népek saját tapasztalataik alapján meg­győződnek arról, mennyire mélységesen igazak a nagy Lenin szavai: „Az emberisé­get csakis a szocializmus mentheti meg a háborúktól, az éhínségtől, újabb milliók meg milliók pusztulásától”. A népek V. I. Lenin zász­laja alatt a béke első harco­sának, J. V. Sztálinnak veze­tésével acélos léptekkel halad­nak a győzelem felé, a béké­ért, a demokráciáért és szo­cializmusért vívott küzdelem­ben. A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói január első napjaiban lelkeshangulatú termelési érte­kezleten fogadták meg, fogy április 4-e tiszteletére, e'ső ne­gyedéves tervükön felül 650 ezer forint értékű készárut ter­melnek. A dolgozók 81 száza'éka Szo­cialista kötelezettséget vállalt, hogy a fogadalmuk maradékta­lanul teljesítve legyen. Ez idő atett kiszélesedett az egyéni-, páros- és brigádverseny. A négy kemence dolgozói is harcba szólították egy­mást a napi tervek rendsze­res túlteljesítésére. Az üzem kommunistái tudják, hogy a vállalt kötelezettségü­ket csak akkor lehet valóra váltani, ha megszüntetek a gyárban eddig előforduló laza­ságokat, a munkafegyelem és a /’“^•erő elvtárs 1952 november 29-i központi vezetőségi ülésén a következőket mondotta: „Szénbányászatunk termelését egy év alatt több mint 4.6 mil­lió tonnával kelj emelni. Ez az emelkedés a háború előtti Ma­gyarország egész termelésének fele.” A több szén kitermelésének feladataihoz Gáti-bánya dolgozói kemény elhatározássá! fogtak hozzá. Felhasználjuk Rákosi elv­társ útmutatását a szocialista bányászat megteremtéséhez. Ezenkívül üzemünk aktívái és a kommunista dolgozók a műszaki vezetőkkel karöltve megbeszélték a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusániak útmu­tatásait. Üzemünk dolgozói az 1952-es év végén látták, müven baj szár­mazik abból, ha egy üzem nem teljesíti tervét. Felelősséget ér­zünk a lemaradásért, amelyet az elmúlt tervévből át kellett hozni az 1953-as évre. A januári termelési érte­kezleten az üzemünk dolgo­zói határozatot hozlak, hogy a terv teljesítése mellett be­hozzák lemaradásukat. Ez a lemaradás 2000 tonna szén­nek feie! meg. "C1 nnek érdekében meggyor- ■*-* sítjuk az eiővájás sebes­ségét, mert-ezáltal rövidebb időn belül tudunk frontfejtéseket léte­síteni, tervünk teljesítése mellett nem hanyagoljuk el a feltárási terv végrehajtását, takarékosko­dunk minden anyaggal. Meg­javítjuk a fölvilágosító munkát, lesi tervüket még 4 szá­zalékkal megjavítják. Ezalatt az idő alatt 160 kalóriát javult az átlagos kaióriafel- használás kilowattokhoz ará­nyúvá. Az új tervév eddigi idősza­kában 3000 mázsa szenet takarí­tottak meg, ami a válla­latra nézve 14.000 forint megtakarítást jelent. szenet termelt terven felül tagjaival is megbeszéli a fel­adatokat, s már a beszállás al­kalmával magával viszi a 8 órai munkaidőre elegendő fa­anyagot, bekászíti a vasúti sí­neket. Amíg a fúrást végzi, a csapat többi tagja az ürescsille ellátásáról gondoskodik. A fúró­lyukak telepítésénél kihasználja termelés terén. Ezért kiszélesí­tették a politikai felvilágosító munkát, s az' üveggyárban máris jelentkezik az eredmény. A kemencék között beindult párosverseny eredménye, hogy a-z olvasztókemence rész'eg ja­nuár 1-től kezdve 'állandóan 100 százalék felett termel. Január A Salgótarjáni Üveggyár dol­gozói az április 4 tiszteletére tett vá’lalások teljesítéséért foly­tatott harcban napról napra újabb eredményeket érnek el. Sziovencsák Ferenc korongos csiszoló vállalta, hogy január 31-re befejezi az első negyed­évi tervét. Janosek István bri­gádja meg arra tett fogadalmat, hogy az első negyedévben 25 napos előnyt szerez. betartjuk az óvórendszabályokat, karbantartjuk a biztonsági be­rendezéseket és hetenként két­szer balesetelhárítási felolvasá­sokat tartunk. A meiegcsákány- váltás és a Loy-mazgalom to­vábbi kiszélesítésével elérjük, hogy termelésünk fokozatosan emelkedő irány­zatot mutasson. Ezeknek az elhatározásoknak betartásával biztosítjuk, hogy előirányzott tervünket napról napra túlteljesítjük. Elérjük, ho^v munkamódszerátadáson és elvtársi segítségadáson keresztül üzemünkben a 100 százalékon alul teljesítők számát az 1952. negvedik negyedévhez viszonyít­va 50 százalékkal csökkentjük. Nagyobb gondot fordítunk a széntisztaságra, hogy ne csak mennyiségileg, hanem minőségi-' leg is növeljük termelésünket. TA olgozóink elhatározását ke- meny, határozott tettek követték. Egymás után hangzot­tak el a szocalista kötelezettség­vállalások, mely szerint 435 ton­na terveníelüli szenet bocsátunk népgazdaságunk rend el kezesére január hónapban. A felajánlások teljesítéséért kemény harc in­dult meg s így Gáti üzem január 17-ig 105.4 százalékra teljesítette havi előifányzatát. Dolgozóink nagy lelkesedéssel fogadták el az Alkotmány-akna versenykihívását s azóta napról naora többen teljesítik túl elő­irányzott tervüket. Nyerges Já­nos sztahanovista vájár és csa­Janosek István brigádja ja­nuár 18-ig átlagosan 189 száza­lékot, Sziovencsák Ferenc pedig 345 százalékot ért el átlagosan* A többtermelésért folyó harc­ban éienhalad még Klauber Jó­zsef baílonfúvó brigádja, amely 222, Schinjk József kézi fúvó bri­gádja pedig 178 százalékot ért él, átlagosan január 18-ig bezá­rólag. pata i‘43-4, Kuborczik István Jó­zsef és csapata 126, Etesi József és csapata 111.6, Kroszner Fe­renc és csapata 142, Varga Sán­dor sportbrigádja 117.2 száza- lékrai teljesítette előirányzatát. Ezenkívül Kozma András. Bakos István id. és Német József csa­pata is fölzárkózott az élvonal­ban harcoió csapatok mögé. A jó felvilágosító munka kö- ** vetkeztében olyan lendüle­tes verseny alakúit ki. amely ma­gával ragadta az eddig közöm­bösséget mutató dolgozókat is. Eredményeink mellett azonban súlyos hiba, hogy a műszaki vezetőség nem bízik eléggé a dolgozók aka­raterejében. Nem gondoskodnak időben a szükséges anyagokról s evégett sok esetben termeléskiesés kö­vetkezik be. Az üzemi pártszer­vezet vezetősége a megnöveke­dett feladatok következtében az események után kullog., szervező és irányító munkájával nem tud­ja' megeiőzni a dolgozók lelkese­dését. A szakszervezet vezetősé­ge is beleesett abba a hibába, hogy a műszaki problémák miatt visszaesett a verseny szervezéssel s így a verseny kiszélesítése nem halad párhuzamosan a termelés emelkedésével. Ha az üzem párt-, szakszerve­zete és műszaki vezetősége fel­számolja ezeket a hiányosságo­kat, áz eredmény nem marad el és az 1953. évi széntermelés! terv teljesítése biztositva fesz. Kun Ernő Székely Aladár üzemvezető h. ÜB-íitkár. Gáti-bánya dolgozóinak harca az 1953. évi széntermeíési terv teljesítéséért

Next

/
Thumbnails
Contents