Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)
1952-12-06 / 99. szám
1952 december 6. SZABAD IvSgrId 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Az SZKP XIX. kongresszusa anyagainak feldolgozása a politikai ismeretek tanulókörein A Központi Vezetőség határozata alapján a pártoktat ás minden formájában megkezdődtek Sztálin elvtárs új művének és az SZKP XIX. kongresszusa anyagainak tanulmányozása. A határozat jó végrehajtása különösen nagy feladat elé állítja a párt- és a DISZ politikai alapismereték tanulóköreinek, propagandistaszeminárium vezetőit és propagandistáit. Az alapismeretek tanulóköreinek — és a tagjelölt tanulókörökön is, amelyek ugyancsak a kongresz- 6zusi anyagokat tanulmányozzák — olyan elvtársaik tanulnak, akiknek nincs elég tapasztalatuk a tanulásban. A XIX. kongresszuson számos olyan nagyfontosságú új elméleti politikai kérdés vetődött fel, amelyekkel a propagandisták is most találkoztak először. De a kongresszusi beszámolón ismertetett kérdésekről is igen csekély a tanulókörünk hallgatóinak tájékozottsága. Nem beszélve arról, hogy a beszámolókban számos olyan politikai fogalom merül fel, amelyek megértése nélkül a beszámolok elvi kérdéseinek a megértése is nehéz. Számolni kell ezekkel a tényekkel, máir a szemináriumi foglalkozáson is, hoev azok a legtöbb segítséget nyújtsák a tanulókörök vezetőinek ahhoz, hogy élénk, közvetlen beszélgetések formájában, magas eszmei színvonalon és ideológiailag, politikailag feltétlenül helyes irányban vezethessék le a foglalkozásokat. A kongresszusi anyagok megbeszélésénél aiz a körülmény is indokolja, hogv mindenképpen biztosítsuk a beszélgetés sikerét, mert az elvtársak jórésze esetleg nem rendelkezik majd a szükséges irodalommal. Tgv tanulásuk nagyobb részben a beszélgetéseken hallottakra épül. Mindebből következik tehát, hogv a tanulókörök propagandistáitól függ most elsősorban « körök foglalkozása : ?k ßikere. Eredménnyel tudják hasznosítani a kongresszus nagyszerű eszméinek elterjesztését egész népünk körében. A propagand:staszemmAriu- mok foglalkozásától függ döntően, hogy a tanulókörök propagandistái hogyan álliák meg majd helyüket a kongresszusi anyagok feldolgozásainál. Miben segítsen a prooa<*ar- distaszenrnárium a tanulókörök vezetőinek? Természetesen elsősorban arra van szükség, hogy a tárgyalt kérdéseket jól megértsék a propagandisták', azokban eligazodjanak, másrészt fontos, hogy már a propagandista szeminárium segítse a propagandistákat abban, hogy a kongresßzt sí aryagok feldolgozása idején bevezetett új módszert — a beszédek egyes részeinek felolvasása és megmagyarázása, helyesen tudják alkalmazni, A propagandista szemináriumvezetők követeljék meg a propagandistáktól, hogy a foglalkozásokra kész beszélgetési vázlattal jöjjenek. E vázlatokban dolgozzák ki azokat a kérdéseket, amelyeket feltesznek majd hallgatóiknak és jelöljék meg. hogv a feltett kérdésekre milyen választ akarnak kapni. A propagandista szemináriumi vita pedig abban segítse a propagandistákat, hogy miiven módon érhetik el, hogv hallgatóik megértsék a tárgyalt kérdés legfontosabb részeit. E cél eléréséhez legjobban az segíti a propagandistákat, hogv a propagandista szemináriumi megbeszélések módszere egyben mintául is szolgál a foglalkozások helves levezetéséhez. Az első téma egyik kérdése: „Mivel érdemelte ki népünk és nagy pártunk a rohambrigád megtisztelő elnevezést, és ez mire kötelez bennünket?” A kérdés megbeszélésénél helves, ha bevezetőként azt mondják el a propagandisták, hogv miért kanta a Szovjetunió Kommunista Pártja a „rohambrigád” elnevezést. mondták el a propagandisták aizt is. hogv a Szovjetunió Kommunista Pártja Leninnel és Sztálinnal az élen, hogyan töltötte be a „rohambrigád” szerepét. A beszélgetés során helyes megkérdezni, menynyire ismerik az elvtársak a Nagy Októberi Szofia'ista Forradalom óta a Szovjetunió harcait, eredményeit, hogyan segítették elő a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás alatt élő népek felszabadulásáért folytatott harcait. Vezesse rá hallgatóit annak megértésére, milyen hallatlan hősiességre és szívósságra volt szükség ahhoz, hogy a szovjet nép ezt a harcát magára- hagyva, ellenséges kormányoktól körülvéve vívta. E kérdés vitájánál beszéljenek a propagandisták arról, mit tudtak a fel- szabadulás előtti időkben a Szovjetunióról, mondják el, hogy a fe'szabadulás óta eltelt évek során miből értették meg, hogy a Szovjetunió valóban az egész világ elnyomottjainak fel- szabadulásáért folytatott harc „rohambrigádjn”. A továbbiakban a beszélgetés során azt ismertessék a propagandisták, hogy mivel érdemeltük ki, h »gy Sztálin elvtárs hazánkat is a világforradalom .rohambrigádjai” között említette. E ké'dés megbeszélésével eléri a propagandista, hogy meg- nőjjön hallgatóinak öntudata nemzeti büszkesége, hogy megértessék ezt az alapvetően megváltozott helyzetet, amelyet hazánk ma elfoglal a haladó népek táborában. Büszkén és öntudatosan beszéljenek arról, mit jelent az, hogy a felsziabadulástó' eltelt néhány esztendő alatt, pártunk hősies harca eredményeként országunk kapitalista országból, szocializmust építő népi demokratikus országgá, elmaradt agrár országból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari or- szággá vált. Természetesen ne elégedjenek meg a propagandisták e nagy- fontosságú tények általános felsorolásával. Kérdezze meg hallgatóit arról, mennyire isménk hazánk ipari, és mezőgazdasági fejlődésének számszerű eredményeit. Tudják-e például azt, hogy nálunk a munka termelékenysége a háború előtti időszakhoz képest 165 százalékra emelkedett. Is ’erik-e, milyen mértékben növekszik a mezőgazdaságban a szocialista szektorok aránya. Esetleg arról is beszéljenek, hogy saját üzemükben, járásukban, vagy községükben milyen eredmények fejezik ki azt a hatalmas átalakulást, amelyen egész országú ntk kér« : tűi megy. Ügyel, ni kel! a propagandistáknak azonban arra, hogy a beszélgetés ne váltján öncélúvá, hanem segítse e'ő annak megértését, hogy hazánk szocialista átalakítása terén elért sikereik tettek arra méltóvá bennünket, hogy Sztálin elvtárs, hazánkat a világ forradalom .,rohambrigádja" között említette. A propagandistaszeminárum foglalkozáson nagy figyelemmel beszéljenek arról, hegy hazánknak ez a nagy megbecsülése, mi. ’yen kötelezettségeket ró egész népünkre. A beszélgetések keltsék fel a propagandisták felelősségérzetét, hogy jó munkájukkal ők is milyen nagymértékben segíthetik elő legfőbb feladatunkat: a felemelt tervév teljesítését és különösen a döntő tervév negyedik negyedének, telj estté, sét és tú'teljesítését. Mondja el a propagandista saját üzemük, vagy termelőcsoportjuk termelési problémáit, beszéljenek arról, hogyan igyekeznek majd a kongresszusi anyagok megtárgyalását arra felhasználni, hogy hallgatóikat jobb termelési eredményekre lelkesítsék. A propagandistákat is fűti az a tudat, amire Rákosi elvtá.rs a XIX. kongresszusról tartott beszámolójában igy fejezett ki — „Sztálin elvtársnak e szavai bennünket még jobb munkára, még áldozatosabb, még megfeszitettebb, és még sikeresebb küzdelemre köteleznek a szocialista építés és a béke megvédésének frontján." Hangsúlyozzák az elvtársak, hogy Rákosi elvtársnak e szavaiban, a p ro letá mem z et közi s é g eszméje is megnyilvánul, mert hiszen a mi sikereink az egész világ dolgozóinál': harcát segítik és megkönnyítik. Nyilvánvaló, hogy a propagandisták megtisztelő megbízatásával csak akikor fejelhetnek majd meg, ha módszereiket állandóan tökéletesítik. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hc-rry a propagandistáknak ügyelni kell arra, hogy a kongresszusi anyagból egyszerre sokat ne olvassanak jel, inkább rövidebb szakaszt olvassanak fel. Utána saját szavaikkal bővítsék ki, és emel je ki a legfontosabb részét, és így indítsanak beszélgetést a tanulókörökön. A kongresszust anyagok feldolgo. zásának szakaszában különösen fontos, hogy a propagandista- szemináriumek vezetői rendszeresen látogassák a tanulókörök összejöveteleit, számoltassák be a propagandistákat arról, hogy milyen módszerrel vezették a foglalkozásokat. Azok a propagandisták, akik élénk, közvetlen beszélgetést tudtak kialakítani, mondják el, hogy ezt hogyan érték el. A propagandista szeminárium vezetői ismertessék személyesen szerzett tapasztalatait, hívja fel a figyelmet a jó módszerek alkalmazására, mutasson rá a hibákra. A kongresszusi anyagok) feldolgozása nagy felelősséget ró minden propagandistára, megismertetésükkel egész népünk politikai öntudatának további nevelését segítik elő. Gábor Zoltán KV Ágit.-prop. osztály munkatársa Segítsük a posta téli csúcsforgalmát A posta téli csúcsforgalmát december hónapban bonyolítja le. A decemberben feladott levél- és csomagküldeményék többszörösét ieszik ki az évi rendes postaforga'omnak. A téli csúcsforgalmat a posta zökkenőmentesen tudja lebonyolítani, ha a Qolgczók segítségére sietnek a postának és betartják azokat a szabályokat, amely a postaküldemények gyorsabb forgalmát elősegítik. A posita ezért felkéri a közönséget, hogy a nem romlandó tartalmú csomagokat ne közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt, hanem korábban, legkésőbb december 15-ig adják postára. A csomagok gyorsabb továbbítása szempontjából előnyős, ha azokat a kora délelőtti órákban adják fel. A csomagokat úgy burkolni, hogy burkolatuk a tartalmát szállítás közben érhető külső káros behatás (nyomás, rázás, ütés, időjárás) ellen védje és hogy a tartalom más külde. menyben szál'itásközben kárt ne tegyen. A feladó a csomagra saját címét is írja fel, a címiratot a csomag burkolatára tartósan erősítse fel, a csomagban pedig címiratmiásolatot is helyezzen el. A szállítólevélen és a csomagon a tartalmat részletesen tüntessék fel. Gairamvölgyi András TEDD PÉNZEDET MIELŐBB TAKARÉKBETÉTBE Előnyős, kényelmeit biztonságos/ h tcnaényforgalmi vállalat dolgozói Sztálin elvtárs sziletésnapjánali megünnepléséért Nagy János préselő munkás versenyben van Makra» Péter és Babic Péter préselő-tnrtnká- sokkal. ■ Azon versenyeznek, melyikük tud nehezebb 6Űlyú bálát préseim. Ezek a dolgozók tudják azt, hogv ha nagyobb súlyú bálát préselnek, akkor a szállításnál és tárolásnál lobban ki tudják használni a férőhelyet. több mennyiséget szállíthatnak kisebb helyen, ami népgazdaságunknak jelentős megtakarítást jelent. Tehát mindegyik dolgozó az elsőbbségért küzdött, ígv akarták kifejezésre futtatni forró szeretetüket Sztálin elvtárs iránt. A versenyben végül is Nagy János préselő~munká6 győzött, mert bálájának súlya 65 kg volt, a Aáakrai Péter és Babic Péter 45 kg-os bálájával szemben. Nagy János nemcsak a munkáiéban tűnik ki. hanem állam iránti kötelezettségének is becsületesen, terménvforgalmi dolgozóhoz mé'tóan tett eleget. Gabonából 100, napraforgóból 110, szénából 300 százalékra teliesítette beadási kötelezettségét. Eszményi Józsefné terménvforgalm'i vállalat propagandistája. Megyénk büszkesége Qcskó Bertalan az érsek-vadkerti gépállomáson traktorvezető. 1952 március 22-én megtartott üzemi értekezleten a kommunisták példamutatását követve vállalást tett, hogy éves tervét december 15-i határidő helyeit december í-re teliesíti. Ocskó Bertalan traktorvezető nagy szorgalommal, fegyelmezetten fogott hozzá vállalása teljesítéséhez. November 1-én "szí tervét már 83, éves tervét 11 százalékban teljesítette. A legpéldamutatóbb tráktoristák sorába küzdötte föl magát. Jó munkájáért a gépállomás pártszervezete dicséretben részesítette a többi dolgozók előtt. Nagyszerű tervteljesitéséről a gépállomás pártszervezete levét útján hírt adott családjának is. Ez volt a levélben: „Férje, Ocskó Berta'an nagy lelkesedéssel harcol a párt. és kormányhatározat megvalósításáért. Ezért lett a gépállomás legjobb traktorosa. Jó munkájával bebizonyította, hogy szereti a hazát, családját és tettekkel harcol a béke megvédéséért. Büszke lehet a férjére, akit megbecsülnek a gépállomás összes dolgozói." lyen levelet kapott a horpácson lakó Ocskó Bertalanná. E levél után Ocskó Bertalan munkalendülete még jobban fokozódott. Szocialista megőrzésre átvett erőgépét a legjobb tudása szerint üzemeltette és így a műszaki kiesést legminimálisabbra csökkentette. Harcolt a másodpercekért is. E lelkes munkának az volt az eredménye, hogy Ocskó Bertalan vállalását december 1-ig 100 százalékos üzemfogyasztás mellett 114 százalékban teljesítette. Most Ocskó Bertalan is, — mint a gépállomás több élenjáró traktoristája — az 1953 (március) 13-i tervén dolgozik. Diósjenő szövetkezeti község lett. Diósjenő községben a dolgozó parasztok egész éven át érdeklődéssel nézték a termelőszövetkezeti csoport működését. Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti csoportban a csoport tagsága munkájában sok kívánnivaló van. a dolgozó parasztik felismerték, hogy a paraszti gazdálkodás egyedüli helyes útja a nagyüzemi gazdálkodás, meglátták azt, hogyha a csoport tagsága az eddigitől még gondosabban, fegyelmezettebben dolgozik, akkor az eddig» eredményt magasan túl lehet szárnyalni. Napról napra nézték a tszcs zárszámadási munkait. Ahogy ezt a dolgozó parasztok felismerték, felkeresték a községi tanácsot, azzal a kéréssel, hogy egy új termelőszövetkezeti csoportot kívánnak alakítani. Az új csoport szervezését Gyere István, a tanács elnök- helyettese, Benedek István dolgozó paraszt, Bőgér István. Bő- gér Gergely, Bőgér András tanácstagok vállalták magukra. A községi tanács a dolgozó parasztoknak az új termelőszövetkezeti csoport alakításához megadott minden segítséget, felkeresték azokat a dolgozó parasztokat, akik még égvén» gazdálkodást folytatnak és ennek az lett az eredménye, hogy az első napon már több mint 100 család írta alá a tszcs- be való belépési nyilatkozatot. Ezentúl a községben szinte tömegmozgalommá vált a dolgozó parasztok között a tszcs- be való belépés. A dolgozó parasztok várták, hogy mikor keresik fel őket a népnevelők, hogy felkérjék őket a termelőszövetkezeti csoportba való belépésre. Több dolgozó paraszt maga kereste fe! a községi tanácsot, olyan kéréssel, hogy be akar lépni a termelőszövetkezeti csoportba. lj.yen volt pl. Fagyos Sándor né 8 holdas dolgozó oa- rasztasszony is. aki felkeres', e ? tanácsot azt mondta: „Én sem akarok kimaradni az úfonnan megalakult termelőszövetkezeti csoportból, kérem, vegyenek fel engem is." Az újonnan afakult csoport november 26-án este tartotta meg az első értekezletét. Az értekezleten megválasztották a vezetőséget és felvették a II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezeti csoport nevet. Felszólalt Bőgér István 9 holdas dolgozó paraszt és elmondta: „En nem voltam eddig tisztában a termelőszövetkezeti csoport jelentőségével, de most már látom, hogy az igazi út a termelőszövetkezeti csoportban van. Uj életet akarok kezdeni és ezt az új életet a termelőszövetkezeti csoportba akarom biztosítani.’ Majd felhívta a termelőszövetkezeti csoport tagjait, h*gy, ha van még valaki, aki hátralékban van az államával szemben, az december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára teljesítse. Az értekezleten résztvevők csatlakoztak Bőgér István dolgozó paraszt felszólalásához, amelyben vállalták, hogy teljesítik a beadási kötelezettségüket. E mellett azonban az alakuló gyűlésen résztvevő dolgozó parasztok egymásután jelentették be, hogy elhatározták, hogy belépnek ők is az újonnan alakult termelőszövetkezeti csoportba. Nem akart kimaradni senki. Az alakuló gyűlésen még 126 család írta alá a belépési nyilatkozatot. így lett Diósjenő termelőszövetkezeti község. A földterületének 85 százaléka a szocialista szektor tulajdonát képezi. A községben most még tovább folyik a szervezés, arrkt a tszcs-be úionnan belépő szövetkezeti tagok végeznek. Ungi György a rétsági járás első elnökhelyettese A szabad felvásárlási hónap sikeréért Pártunk és kormányunk határozata a lap ián november 21-től december 21-ig megyénkben is szabadíelvásárlási hónapot tartunk s ez alatt az idő alatt még fokozottabb mértékben vásárolják fel szövetkezeteink az OFFERT-tal karöltve a dolgozó parasztságunk által felkínált szabad árukat. Füstölthúst, szalonnát. lisztet, cukrot, tojást, baromfit, zsírt, burgonyát és még számtalan egyéb gazdasági termékfelesleget vesz át a föl dmüvesszövetkezet a termelő- szövetkezetektől és az egyénileg dolgozó parasztoktól, hogy azt a piaci standokon keresztül a dolgozók asztalára eljuttassa. E helyes árukapcsolat kialakítása erősíti a munkás-paraszt szövetséget is. A kormányunk által biztosított szabadpiac: értékesítés lehetőségét termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk ki is használja olyan értelemben, hogy terményfeleslegét a szabadpiacon értékesíti. Ennek eredményeképpen az érsekvadkerti, egyházasdengelegi és a szé- csényi földmüvesszövetkezetek- nél értek el komoly eredményeket a fölvásárlás helyes megszervezésével. Pl. az első napokban a széosényi földműves- szövetkezetnél 12 mázsa szabadcukrot vásároltak fel. A föl dmüvesszövetkezetek feladata, hogv minden területen a legnagyobb mértékben kapcsolódjanak be a szabad felvásárlásba. Szívós harcot folytassanak a szabadpiac hiénái, a meglévő kofák, kupecek ellen, akik még most is a dolgozó parasztság nyakán próbálnak élős- ködni. » Pilinyi László MÉSZÖV Élenjáró dolgozó parasztok üzemi látogatása December 3-án megyénk élenjáró dolgozó parasztjai. a munkában kitűnt legjobb községi tanácselnökök meglátogatták a salgótarjáni acélárugyárat és üveggyárat. Az élenjáró falusi dogozók megismerkedtek az acélárugyár és az üveggyár legjobb dolgozóival, újítóival s a hosszas beszélgetés során megismerték az üzemi munkások lervleljesitéséért folyó harcát is. Meglátták azt, hogy az ipari dolgozók képzettségük legjavával pontosan teljesítik tervüket, hogy minél több áru kerüljön a falunak, a dolgozó parasztokhoz. Az acélárugyárban különösen a mezőgazdasági szerszámok gyártása vonta magára a dolgozó parasztok figyelmét. Ná- nal János kallói tanácselnök így nyilatkozott a látottakról: — Az üzemi látogatás során értettem meg, milyen nagy jelentősége van a versenynyilvánosságnak. Itt minden dolgozó tudja, hogy milyen teljesítménye van sajátmagának és munkatársának. Ha hazamegyek, községünkben én is így készítem el a begyűjtési verseny eredményeit. hogy minden nap lássák a dolgozó parasztok, hogyan teljesíti községünk a tervet. Tábolszki Sámuel. Vanyarc községi dolgozó paraszt elmondotta, hogy nagyon sokat tanult az üzemi látogatás során. „Most látom csak igazán, hogy az ipari munkások milyen oda- adóan és szívósan tesznek eleget állampolgári kötelességüknek a termelési tervek teljesítése terén. ígérjük az ipari dolgozóknak, hogy az állami begyűjtési és az állattenyésztési terv teljesítéséért ugyanolyan szívósan és lelkesen harco'unk. mint ők.” Varga Bertalan megyei tanács begyűjtési osztálya.
