Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-06 / 99. szám

A SZAKAD A'OGDXd 1932 december 8. Salgótarján természeti kincsei Munkavédelmi konferenciát tartott a Vasas Szakszervezet Szocializmust építő társadal­munkban a társadalom termelő erőinek fejlesztése elszaikíthatat- lanul összefügg a dolgozók élet. színvonalának, kulturális szín­vonalának emeléséről való gon­doskodáson kívül, a munka- viszonyok egészségessé, bizton­ságossá tételével. Pártunk ás Rákosi elvtárs sze­mélyes gondoskodása következ­tében létrejött a minisztertanács és a SZOT határozata a mun­kabiztonság megjavításáról, melyben egyrészt megszi gorította az eddig érvényben tévő munkavédelmi rendele­teket. másrészt kiszélesítette a szakszervezetek ellenőr­zési jogkörét. Nővén bér 19-én megtartott országos munkavédelmi konfe­rencián Martin elvtárs rámuta­tott a munkavédelem terén el­ért eddigi eredményeinkre és hiányosságokra. A nrunikavédelem megjavítása érdekében területi bizottságunk november 24—29-ig tartó mun­kavédelmi hetet rendezett, amely­nek eredményekep 235 értékes javaslat hangzott el dolgo­zóink részéről, hogy segítsék a munkavédelem terén felmerülő hiányosságok kiküszöbö'ésót. A munkavédelmi hét alkalmával dolgozóink megismerték a szo­cialista irányzatú munkavédelmi kérdéseket, de eredményeink még nagyobbak lettek volna, ha üzemi bizottságaink nagyobb fe­lelősségérzettel támogatták vol­na a munkavédelmi felelősöket. Az Acélárugyár üzemi bi­zottsága nem nyújtotta a megkívánt támogatást, a röpgyíílések szervezéséhez, mert az asztal mellől irányítot­ták a röpgyüiések szervezését. Üzemeinkben az eddig meg­történt balesetek -.lágyrésze azért fordulhatott elő, mert az új munkásokat nem képezték ki megfelelően és, az üzemi bizott­ságok nem harcollak eléggé a minisztertanácsi által hozott munkavédelmi határozatok ma­radéktalan végrehajtásáért. A műszaki vezetők hanyag, felelőt­len munkáját elnézték. Az ed­di e előforduló fogyatékosságok felszámolásárai nagy segítséget adott a november 28-án megtar­tott- munkavédelmi konferencia. Ezen a konferencián 17 dolgo­zó komoly bírálatot mondott a gazdasági vezetők és a szak­szervezeti vezetők munkavéde­lem terén végzett munkája fe­lett. Szeleposényi elvtárs élesen bírálta a műszaki vezetőket és a szakszervezet funkcionáriu­sait, hogy a dolgozók által föl­vetett javaslatokat, amelyek a baleset elhárítását segítenék elő halogatják, vagy sok esetben nem törekszenek azok gyakor­lati megvalósításárai, csak ak­kor, ha a dolgozót már baleset érte. Megemlítette Berceli mér­nököt, akinek már májusban felhívták a figyelmét a kör- fűrészgép megjavítására, mégsem tett ennek érdeké­ben semmit, amíg ebbői baleset nem követ­kezett be. Több értékes hozzászólás után Lizsnyánszky elvtársi, az Acél­árugyár igazgatósága nevében versenyre hivta ki a Ganz Va­gongyárat. Versenyvállalásában az alábbi pontokat jelölte meg: 1. Munkavédelmi beruházások 100 százalékos teljesítése. 2. Minél több veszélyforrás, egészségi ártalom felszámolása. 3. Fényképes, írásos propa­gandát kifejteni a dolgozók mi­nél szélesebb rétegei között. 4. A balesetek számának s az ebből eredő kieső munkaidő csökkentése, s ezenkívül a terme­lési érték növelése. 5. A kollektív szerződésben le­fektetett munkavédelmi feladatok határidőre való teljesítése. 6. Az aj munkások 100 száza­lékig való kioktatása. A hozzászólások után a kon­ferencia határozati javaslatot fogadott el, amelyben a többi között célul tűzték ki, hogy Nógrád megye vasipari üzemei­nek igazgatói december 15-ig jegyzékbe veszik az üzemek bal­eseti veszélyforrásait és egész­ségügyi ártalmait, azok kikü­szöbölésére hathónapos ütemter­vet készítenek. A szakszervezeti aktívák fel­adata, hogy a munkavédelmi konferencián elfogadott határo­zatot maradéktalanul végrehajt­sák és ellenőrizzék, hogy a dol­gozók javaslatai, amelyek a bal­esetelhárítás elősegítését szol­gálják maradéktalanul végre le­gyenek hajtva. Bagyinszky György, a Vasas Szakszervezet területi elnöke A baglyasaljj Szénbányászati Laboratóriumban lezárult egy kutatási munkaciklus és a leutat- tási munka már is konkrét ered­ményeket hozott. Az itteni szén melletti kőzeteik a tisztítási folyamatoknál igen jó] használhatók és így lehetővé válik, hogy népgazdaságunk számára értékes anyagokat ta­karítsunk meg (pl. szóda, szap­pan). Ezekből a pa'ákból nemcsak egyszerű tisztítóanyagot tu­dunk raszíteni, sikerült olyan keverékeket is összeállítani, mely a legmakacsabb kátrá­nyos szennyezéseket is oidja, eltávolítja. Ezt a tisztítóanyagot a Sal­gótarjáni Üveggyárban sikerrel próbálták ki és György József elvtárs gyári újító megbízott, megfelelő haszná'ati utasításá­val együtt beküidtük a köny- nyűipari minisztériumba, elbí­rálás végett. A tisztítószer igen előnyös tu­lajdonsággal rendelkezik. Ez­után nem kell a kátránnyal dolgozó elvtársafcriaik sok szap­Diósjenőn 6-án és 7-én az „Utolsó éjszakai" című szovjet film lesz műsoron. Az 1917-es moszkvai felkelés hősi harcairól szól ez a történelmi filmalkotás, amely két család történetén ke­resztül örökíti meg a dicső na­pokat. Zaharkin matróz bátor, szeretetre méltó alakja példakép valamennyiünk számára. ' -■ A „Fiatalok” című csehszlovák film Balassagyarmaton kerül be­mutatásra 6-án és 8-án, Az iz­galmas és fordulatos film jele­netei során cseh ifjúmunkások leleplezik a bányába befurako­dott ezabotőröket és kémeket. A „Semmelweis” című díjnyer- tes^új magyar film 6—8-án, a kisterenyei mozi műsorán sze­repel. A film az ifjú Semmelweis doktor bátor és kitartó harcát mutatja be, amelyet ez a lelkes fiatal orvos vív a reakciós ma­radi orvosokkal, a klinika veze­tőjévé1. Tudományos munkáját siker koronázza, és ezzel anyák ezreinek életét menti meg. Etesen 6-án és 7-én az „Elítélt falu” című r agyarul beszélő német filmet mulatják be. Ezt a filmet gi kar!ovyvary-i VII. Nem­zetközi Filmfesztiválon a Béke­díjjal tüntették ki. A film érde­kes története egy kis nyugatné- meíországi faluban Bärenweiler- ben játszódik. A falut az ameri­pant és amó.iiát pazaro'ni a kezük tisztításánál, így a szap­pannal is takarékoskodni tu­dunk. Az elvtárs, aki a salgó­tarjáni üveggyár laboratóriu­mában kiprób 'La a tisztítószert, így nyilatkozott: „A kezem teljesen tiszta lett, pedig a kátrányt igen nehéz le­mosni. Eddig ha azt akartam, hogy vasárnapra tiszta legyen a kezem, a kátrányt téglával kellett 'edörzsölni róla szomba­tonként. Nem egyszer megtör­tént, hogy véresre dörzsöltem a kezemet, de a kátrány még sem jött le teljesen.” Ez az első gyakorlati sikere a s a tgóí a rj áinkörn yéki paláknak, de van tudományos sikerük is. Eddig a kátrány oldására csak szerves eredetű oldószerek áll­tak rendelkezésünkre, most már szerves oldószerek nélkü1 is tudjuk oldani, ügy érzem mun­kánkkal hozzájárultunk hazánk erősítéséhez és a salgótarján- környéki természeti kincsek még egy lépést tettek érvényesülési útjukon. Dr. Csecsueva Alexandra kai megszállók ki akarják ürí­teni, mert helyére, légi támasz­pontot szánmafc. De az „elítélt” nép nem engedi lerombolni ott­honát ellenáll és visszaüt. Dr égéi yp alánkon 6-án és 7-én a „Falusi orvos" című magyarul beszélő színes szovjet film lesz műsofoi; A film főszereplője Tátjana Kazakova fiatal orvosnő szívós kitartó munkával meg­nyeri a kolhoz parasztok bizal­mát és amikor Arszenyev dr., a kórház főorvosa megbetegszik egyedül látja el az orvosi teen­dőket és .maga ápolja munka­társát. Tatjána élete egyre szebb lesz. Nemcsak igazi hi­vatását találja meg falun, ha­nem bői doj* szerelmét is. Helyreigazítás December 3-i lapunknak „A szurdokpüspöki Béke termelő- csoport .eredményei” című riport­jában tévesfen i tözöttük*-Jűhász Mária búzia jövedelmét. Helyesen írva 132 munkaegy­ségre nem kettő, hanem hét má­zsa 53 kiló búzát kapott „ELADÓ HÁZ. Balassagyarma­ton a Zrínyi-utca 7. számú ház eladó. Értekezni lehet dr. Nádas Rezső ügyvédnél.'’ MOZIMŰSOR A PART A MI TANÍTÓNK Irta: Tretyjákoca, a /TJ. yak~an kérdezik tőlem, 7^ hogyan lettem a Szocialista Munka Hőse. Ez természetesen nem egy­szerre történt. Az ember életé­ben nem megy minden simán. Viszont szerintem nincsenek olyan nehézségek, amelyek meg­akadályozzák a szovjet embert abban, hogy valami nagyot és dicsőségeset, érjen el... Nincse­nek akadályok, mert a párt nagy és dicsőséges feladatokat tűz elénk és tanít bennünket, hogy bátran törjünk célunk félé. 1948 februárjában — igen nagy késéssel — először alakult meg kolhozunkban a mezőgazda- sági csoport. Az igazgatóság vezetőket választott. Felajánlot­ták, hogy legyek csoportvezető. Akkoriban a kolhoz Komszomoll- szervezétének titkáraként dolgoz­tam. Ez ai munkám hozzászok­tatott a szervezettséghez, ön­fegyelemhez és megtanultam bánni az emberekkel. Átvettem részlegemet: több mint száz hektár ugar szántó­földet, melyet traktorokkal fel­forgattak tallajjavítás céljából és hét főből álló csoportomat. emény telünk volt. Csá- kánnyal vertük fel a fagyos trágyát ott, ahol régebben ál iái­tok tanyáztak a karámokban. Négyen kiléptek ai csoportból. Rajtam kívül tehát kelten marad­tak. Sakovnak, a kolhoz elnöké­nek segítségével csoportomba a fiatalságot válogattam be. Duszja Bagájeva, Anja Lo­bás ztova, Lida Sahova, Tónya Kaptireva és Mása Bratyilova — ők azok, akik végig mellettem maradtak. Figyelmesen meghallgattam és pontosan végrehajtottam kol­hozunk agronómusának, Flor Dmitrijevics Vakányinnak utasí­tásait, szorgalmasan tanultam az agrotechnikai tanfolyamon. Jő! ismertem a nép száján forgó «Sóláő-moadást, hogy a mező­gazdaságban „nem az idő, ha­nem időben — a fontos”, meg azt, hogy „a tavaszi nap eteti az évet”. A legfontosabb az elő­készület Ha eiszalasztod — akkor az aratást is elszalasz­tottad. Még februárban visszatartot- luk a havat a mezőn védőkerí­tésekkel és fenyőgal'lyakkal; hó- halmokat hánytunk lapátalnkkal. A szél hóval töltötte ki a hal­mok közötti üreget. Márkusban az egész mezőt méteres hó borí­totta. Mikor a víz beitta magát a földbe és fel szikkadt, akkor „belenyomtuk” a nedvességet, vagyis felboronáltu'k, széttördel­tük a talaj kérgét. Ezután trá­gyát és hamut szórtunk szét, majd megmunkáltuk a főidet — a gép fogai beleszakítottak a földbe, fellazították, megtisztí­tották a gyomnövények gyöke­reitől. Mindent úgy tettünk, ahogy azt tudományosan előír­ták. TP ralktorvontatá sú vetőgépek -*■ salkktábiaszerűen, minden hektárra 180 kilogramm, kézzel vá'ogatott, válogatógépen osz­tályozott, Liszenkó akadémikus módszerével meleg levegővel át- melegített „milturum 0321”-es búza vetőmagot hintettek el. Milyen boldogsággal töltött el ennek a csodálatos búzának dús kikelése! Selymes száracskáik csillogtak, finomak, világos­zöldek voltak, védtelenül hajla­doztak a szélben, a szél mint mindig, szárazon és gonoszul fújt a szajani hegyekből, de bennem élt a meggyőződés, hogy képes leszek megvívni ve­lük. Tudom, nem telik sok idő bélé a halmokon, ahol most ritkás szocialista munka hőse nyírfa'iget tengődik, nemsokára megnőnek a:z erdővédő sávok, olyanok, mint a gyümölcsös- kert körül — csak szélesebbek, melyek a szántóföldeken új, jobb éghajlatot teremtenek. Erdőt ültetünk. Tavasszal visszatér Minuszinszkból Pjotr Kozlov kolhozmunkás, aki az erdőszak­értők tanfolyamára járt. Egyszer hajnalban kimentem és fekete karikákat láttam a búzatáblában, fészkeket, ahová a mezei egerek a, lerágott búza­szárakat becipditék. Megijed­tem: elrágják a gabonát! El­szaladtam Frol D m itrijevicshez. Azt tanácsolta, hogy irtsuk az egereket méreggel. A kolhoz­elnök mérget hozott, a kerületi mezőgazdasági szakosztályról, darabokra tördeltem, vízbe fel­oldottam, bekentem az oldatta.! néhány búzaszemet és az összes fészkekbe raktam belőle. Az egerek kipusztultak. Urgecsap- dákat állítottunk fel. Egy isko­lásgyerek, Kolja Tyereskov iga­zán nagy segítségemre volt eb­ben. Nagyszerűen belejött az ürgefogásba; és százával adta el őket az á'látni nyersbőrfeldol­gozóban. 60 kopeket kapott a bőr darabjáért. A Proszvirin-tónál, az Arany- dombon magas, tömött kalásztól terhes faiként magaso­dott búzánk. Kaszával egyen­gettük ej a búzaföldet. hogy szebb legyen. Az úton haladók gyönyörködve állottak meg és nézegették. Ilyen gabona betakarítása — a legnehezebb dolog. Sarlókkal, szénakaszálóval mégis csak be­gyűjtöttük, száradni raktuk a kévéket. Az elnök végignézte munkánkat és megjegyezte: — Alapos munkát végeztetek! Egyetlen kalászocskát sem hagy­tatok a búzaföldön! A veszteségmentes jó aratás teljes munkanapot és pótfizetést eredményezett. £n például 23 mázsa gabonát kaptam, ebből 14 mázsa volt a pótlék. Tya Kapti­reva — a legmunkaszeretőbb barátnőm — 17 mázsát kapott. Aki többet dolgozott közülünk — az többet is kapott. 1949 február 23-án vetésre készülve reggel trágyát hordunk ki a mezőre. Váratlanul az iro­dába rendeltek. Beléptem. A fa­lusi szovjet elnöke üdvözölt, ai Szocialista Munka Hőse magas kitüntetése elnyerése aíkalmá- bói átadta a kerületi pártbizott­ság titkárának táviratát. Egészen elvesztettem a fejem, a szívem zakatolt örömében. %/■ issza tértem a mezőre és el- ’ meséltem munkacsoportom tagjainak az örvendetes ese­ményt. Elhatároztuk, hogy ez évben 35 hektárnyi területen 180 púd búzát fogunk termelni. Egyúttail elhatároztuk, hogy szo­cialista munkaversenyre hívjuk ki a szomszéd „Vörös szántó­föld” nevű kolhoz ifjúsági cso­portjait. ' Nem kételkedtem abban, hogy megtartjuk szavunkat. H'szen I szavunkat a kommunista párt­nak és az egész szovjet népnek adtuk. Minden nap kapok mos­tanában leveleket, táviratokat az ország minden részéből. Isme­retien emberek, komszomo!isták, katonák és tengerészek, párt­munkások forró üdvözletüket küldik, érdeklődnek életem után, munkám után, tiszta szívből jó egészséget kívánnak nekem to­vábbi sikereimhez. Ezek a levelek láthatatlan szá­lakkal fűznek össze az egész országgal, egész ifjúságunkkal, mely — mint az én munkacso­portom — becsületesen dolgo­zik és kitartóan építi a kom­munizmust. i Mi az általános szakosztály? Hazánk minden vonalon való nagyarányú fejlődése a sportban is új feladatokat állít elénk. Az új feladatokat sportunk gyökeres átszervezése, a TSB-rendszer, a sporíminősí és, az egységes ver­senynaptár, stb. megvalósí ása szabta meg. A helsinki olimpiai eredményeinket látva kötelessé­günk, hogy a következő olimpián nagyobb eredményt érjenek el sportolóink. A fenti feladatok megoldásához elsősorban a sport­körök belső munkáját kell meg­javítani. Sportköreink alapvető hiányossága, hogy nem vonják be kellő mértékben a rendszeres sportolásba az ifjúság tömegét és a dolgozó felnőtteket. Az ifjú­ság nagyrésze nem ismeri elég­gé a sportot és ezért nem lép be a szakosztályokba. Sokan fél­nek a nehézségektől, amelyeket eqyes sportágak eléjük állítanak, mások viszont nem akarna« ügyetlennek látszani a tapasztal­tabb snor olók előtt. Ezek a né­zők szerepét választják. Re kell vonni a felnőtt' sportolókat is a rendszeres foglalkozásokba, és az ifjúság köréből újabb töma- geket kell a sportolásnak meg­nyerni. Az ifjúság bevonásában a D!SZ-re hárul ? legnagyobb fel adat. Sportköreink munkájának má­sik hiányossága az MHK tes ne­velési rendszer próbáira való rendszertelen felkészülés. A szak­osztályokon kívül áiló do'qozókat nem tudja összefoqni és rend­szeresen edzeni, illetve arra fel­készíteni. Hiányzott egy olyan szervezeti keret, amelv ezt a feladatot meg tudná oldani. Az említett feladatok megvalósítá­sára legalkalmasabb az általános szakosztály felállításában. Az általános szakosz ály célja: a) a még nem sportoló ifjakat s felnőtteket bekapcsolni a rend­szeres sportolásba, b) rendszeres sportolást biztosítani azok szá­mára, akik nem kívánnak ver­senyszerűen sportolni, c) sportunk további felemelkedésének biz osí- tása azáltal, hogy ál’andó után­pótlással látia el a sportkör többi szakosztályait. A szakosztály feladatai a soor- ♦olók mindenoldalú testi kifej­lesztése és képzése, az egészség megvédése, a politikai nevelés, valamint előkészítés a magasabb termelékenységű munkára, a szocialista haza védelmére. En­nek legfőbb eszköze és munká­jának alapja az MHK testnevelési rendszer. A feladatoknak megfe­lelően a szakosztály foglalkozá­sain a következőket kell végezni: Ki kell fejleszteni az erő, ügyes­ség, gyorsaság, állóképesség alapjait, a fegyelmezettség, ke­mény akarat, erkölcsi tulajdonsá­gokat, egészséges életre kell ne­velni, testileg elő kell készíteni őket a nagyobb erő'kifejtésre, fel kell késziteni a sportolókat az MHK próbáira, ismertesse meg az atlétika, torna, úszás, sport­játékok, kerékpár, sí, természet- járás sportágak mozgásimódjával, szabályaival, be kell vonni a töb­bi szakosztályok foglalkozásaiba. Az általános szakosztály a sportköröknek uqyanolyan szak­osztálya, mint bármely másik. Ugyanúgy választ szakosz ályi vezetőket. Különbség csak az, hegy az általános szakosz ályban több sportág alapjait sajátítják el a szakosztály tagjai. Az álta­lános szakosz á!y tagja lehet és az általános szakosz ályban mű­ködhet minden sportköri tag. Az újonnan jelentkezetteknek épp­úgy otthont nyújtanak, s bizto­si jék fejlődésüké-', mint a külön­leges szakosításra már nem tö­rekvő, különleges képességgel nem biró, de azért lelkesen és szeretettel sportoló dolgozónak is megadják a lehetőséget, hogy kedvük szerint és eqyforma ké­pességű társaikkal karöltve edze­nek, versenyezzenek. A szakosz­tály tagjai rendszeres munkával sajátítják el a sportágak techni­kai ismereteit és addig marad­nak az általános szakosztályban, amíg a képességük és kedvük szerinti sportágakban nem erő­södnek meg Addig, amíg nem szakosítják magukat valamelyik spor ágba. Tehát kiválasztják te­hetségüknek és kedvüknek leg­megfelelőbbet és átlépve abba a soortszakosztályba, tovább kép­zik magukat. így az általános szakosztály a többi szakosztály alapjává lesz. Ebből következik, hogy minden szakosztálynak kö­telessége, hogy segítse az általá­nos szakosztályt nehéz, úttörő munkájában. LAKATOS LÁSZLÓ JTSB-elnök. LABDARÚGÁS Az ifjúsági válogatottak torná­ján a nőgrádmegyei válogatott az elmúlt vasárnap ismét szép győzelmet aratott. A harmadik helyen álló Szatmár megye vá­logatottját győzte le Miskolcon 5:1 (2:1* arányban. A mérkőzés egész ideje alatt sokkal többet támadott a nógrádi csapat. Meig­A NAGYBÁTONYI Naqybátonyi Bányász—Kisvárdai Vasas 3:0 (1:0) Vasárnap játszották az NB II-be jutásért való mérkőzések utolsó fordulóját. Ezen a fordu­lón a nagybátonyi csapat ellen­fele Kisvárdai Vasas volt. A mérkőzésre igen felkészültek a bátonyi fiúk, s Miskolcon is igen könnyen vették ezt az utolsó akadályt, s biztosan győzték le e’•lenfelüket. A Kisvárdai Vasas is sokat támadott a mérkőzés fo­lyamán, de a nagybátonyi véde­lem kitünően látta el feladatát, s Így egyetlen gólt sem tudott el­lepj szép játékkal gyönyörköd­tették a közönséget fiaink s minden elismerést megérdemelve aratták ezt a nagyarányú győ­zelmet. Góllövők: Lahos (3), Tőzsér, Kincses, illetve Juhász., Jók vol­tak; Szenes, Karádi, Lahos, Sán­dor, illetve Szép, Sipka. BÁNYÁSZ MÁR AZ NB ll-BE JUTOTT érni az eFenfe’yk. A bányász csatáink igen fürgén es szemfü­lesen játszottak, s így a kínál­kozó helyzetek legnagyobb ré­szét értékesíteni is tudták. Vég­eredményben megérdemelten nyerte meg a Nagybátonyi Bá­nyász 3:0 arányban a mérkőzést Újházi két, s Rigó egy góljával. Ezzel a győze’emmel bejutott a Nagybátonyi Bányász az NB Il-be, s az 1953-as labdarúgó- idényben már óit látjuk a fiatal bányászcsapat labdarúgóit az NB II. Keleti csoportjának rész­vevői között. Lóverseny A Magyar Szabadságharcos Szövetség november 29—30-án rendezte országos lóversenyét Budapesten. Ezen a versenyen minden megye férfi és női baj­noka részt vehetett. Nógrád me­gyéit az Acélgyár férfi és női csapata képviselte az országos bajnoki -lóversenyen. A csapat tagjai; Csapó Lajos, Miklós József, Tóth György, Fo­dor . István, Szlávik Gusztáv, Pó- pity József, Soltész Lajos, id. Décsei Ferenc. Be’te Gyuláné, Enreiter István­ná, Behan József né, Angyal Fe­rencné, Décsei Ferencné. A férficsiapatünk vidéki orszá­gos bajnokságot nyert 2480 kör­rel. Budapest bajnokától is csak 10 körrel maradt el. Nőj csapa­tunk második helyen végzett. Nagyon megéneztük Csapóné hiá­nyát, aki súlyos betegség miatt nem vehetett részt a versenyen. Férfi egyéni versenyben id. Décsi Ferenc 513 körrel 3. lett, Csapó Lajos 503 körrel 7. Szlávik Gusztáv 499 körrel 9. Miklós József 498 körrel 10. -lett. Női egyéni versenyben Bella Gyuláné 223 körrel 5-ik, Enreiter Istvánná 214 körrel 8-ik, Décsei Ferencné 193 körrel 10-ik le t. Eredményeink mutatják, hogy : céüövőink komoly munkával ké- szü’tek erre a versenyre, nem rettentek vissza a hideg és esős időben sem az edzésektől. Ezúton kérjük a dolgozó fiatal elvtársakat és elvtársnőket, hogy minél többen jelentkezzenek lö­vészetre, hogy a téli hónapok a-.att minél több céUövő kört tud­junk beindítani és a kiválókból meg lesz a céllövőcsapatunk utánpótláséi, hogy városunk és megyénk a jövőben is az ország legjobbja lehessen a céllövészet­ben. »utORHÓNap fember 10 tői december 10 ig Salgótarján, Rákóczi-út 53 alatti bonjában NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ konyha, háliisroba stb. beremlüiés SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nőgrádmegyei Párt- bizoötsáqának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal- Salgótarján. Rákóczi u. 92. Telefon szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 F. k.: Kulcsár Mihály N YÚL TEN YÉSZTQK FIG YEl EM A Prémesál'attenyésztő Vállalat X. 15-től. XII. 31-ig élőnyúlbegyüjtést tart. A belga óriás tó- vételével mindenfajta 2 kg-on felüli nyulat, éiősúly kg-ként 10 Ft-os áron, ugyanazt szerződésileg 12 Ft-o.s áron, átvesz. A belga óriás ára kg-ként 8 Ft, szerződéssel 10. Ft. Ajánlja fel átadó nyulait. Szállításról a vállalat gondoskodik. Nagyobb tételt helyszínen készpénzfizetés ellenében vesz át Kisebb tétel ellenértékét 48 órán belül kiegyenlít. Prémesé Hat tenyésztő Vállalat Budapest, V,, Sütő-utca 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents