Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-06 / 99. szám

2 SZABAD N0r.RÄD 1952 december 6. Hogyan termelhefünk tejet? A szocializmus építésével né­pi demokráciánkban egyre na­gyobb méreteket ölt az életszín­vonal emelkedése, amely foko­zottabb igényeket támaszt me­zőgazdaságunkkal és állatte­nyésztésünkkel szemben. Az ipar hatalmas fejlődésével, ál­landóan emelkedik a városi fo­gyasztók száma. A tej és tejtermékek, mint élelmezési cikkek, napról napra nagyobb jelentő­ségűek táplálkozásunkban. Je­lentőségük nagy tápértékükben, könnyen emészthetőségükben rejlik. Szarvaismarhatenyészté- 6ünknefo állami gazdaságaink­nak, termelőszövetkezeteinknek, csoportjainknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak az kell. hogy legyen a tö­rekvésük, hogy minél több tejet adjanak a dolgozók asztalára. Az állattenyésztés és takar­mánytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat az önköltség csökkentését, a terme­lékenység fokozását írja elő. Az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezeti csoportok, egvéni gaz­dálkodóik felé az a párt és kor­mány kívánsága, hogv a szá­mukra kijelölt feladatokat teljes egészében teljesítsék, a termelés terén is. Ennek a feladatnak csak úgy tudnak eleget tenni, szocialista szektoraink, ha alkalmazzák a Szovjetunió és a hazai élenjáró tudomány eredményeit, a fejlett módszereket, a gyakorlati ta­pasztalatokat. Ezek a következők: A tőgy- masszázs, a helyes fejés, a napi háromszori fejes, egyedi (érdemszerinti) takarmányozás, az állatokkal való helyes bánás­mód, megfelelő ápolás, tisztán­tartás, a jó pihenést, kényelmes férőhelyet biztosító tiszta és vi­lágos istálló. A felsorolt mód­szerek mind mind döntő kiha­tással vannak a tehenek tejho- zaimára. > A terme 1 őszövetkezete'k, ' cső-' portok a tehenek'fejésével nem foglalkoznak ' jelentőségének megfelelő jp«é'rtékben. A fejések számát, idejét és okszerű ke­resztülvitelét illetőleg koránt­sem használják M az adott le­hetőségeket. A tehenek napói­dként! háromszori fejesét nem eléggé széles körben alkalmaz­zák, holott a tehenek tejtermelé­sére nagy és kedvező hatással van. A fejlett módszerek alkalma­zása komoly harcot jelent a több tejtermelésért folytatott küzdelemben, s ugyanakkor har­cot jelent a maradisággal és ósdisággal, az elavult módsze­rekkel szemben is. A termelés fokozása nem csu­pán takarmányozási kérdés, ígv foglalkozni kell csoportjainknak azokkal a módszerekkel is, ame­lyek elősegítik azt, hogy a te­hén több, jobb tejet szolgáltas­son és a tőgy működése hosz- szabb élettartamú legyen. Tszcsé-irrknek minden egyes tehén teihozamának fokozásáról állandóan gondoskodni kell és arról is, hogy a tej ióminőségű legyen. Ezért a következőket minden tehenészetben szem előtt tartani: 1. napirendet (istállórendet) elt a tehenészetben kidolgozni, ízt kifüggeszteni, amely legyen örvény és azt szigorúan be kell artani. 2. Gondoskodni kell a tehe- iek bőséges, változatos egvedi akarmánvozásáról és a ió köz- irzet biztosításáról. 3 Naponta legalább három­kor (nagy teihozamű tehenek - íé! négyszer is) kell feint és az ltolsó cseppig ki kell fejni a tő­rvet. 4. Alkalmazni kell a tőgy- nasszázst. 5. Vigyázni kell a tehén egészségére, óvakodni kell a omlott takarmányok (penészes, lohos, rothadt fagyos stb.) ete­tésétől. 6. Ügy a tehene4, mint az stállót állandóan tisztán kell artani és fejés előtt az istállót dszellőztetni. 7. Fejés előtt a tőgyet és «árnyékét alaposan és gondosan neg kell tisztítani. 8. A fejés minden egyes sza­kaszát masszázsnak kel] meg­előzni. 9. A fejés ideje alatt és ál­talában az istállóban csend uralkodjék. 10. A fejest marokfejéssel és mindig ugyanazon időben kell végezni. A háromszori fejés a kétszeri­vel szemben 15—20 százalékkal több tejet eredményez. Megyénk területén egyes tszcs-k a három­szori fejés bevezetésével igen szép eredményeket értek el. így pl. ai balassagyarmati Előre, a berceti Vörös Csillag, a pásztói Szabadság, a patotási Palóc stb. tsz-ek és t6zcs-k. Ezek a csoportok tejbeadási kötelezett­ségüket már eddig túlteljesítet­ték, sőt szabad tejet is adtak a népgazdaságnak, ami után tej­literenként 60 dg korpa-juttatás­ban részesültek. Több tszcs-nél is bevezették a háromszori fejést, a legtöbb helyen azonban a te- hénápoiók kényelmessége foly­tán beszüntették. Ezen tszcs-k tehéngondozóinak ez a nemtörő­dömsége, hanyagsága nagy resz­ten akadályozta a tszos-t ab­ban, hogy az állam iránti kötelezettségének eleget tegyen, hogy a párt és a kormány ál­tal előírt feladatokat a tejterme­lés terén teljesítse, másodszor a tszcs közösségének anyagi kárt okoz, harmadszor pedig csök­kenti a saját jövedelmét is, mert a kifejt tej kevesebb és így az 5 prémiuma is kisebb lesz. Azt a komoly harcot, amit a fejlett módszerek alkalmazása jelent a több tej termeléséért, minden tszcs-nek vinnie kell, a tehénápolókmak pedig ki kei! használni minden lehetőséget, hogy a napi háromszori fejést bevezessék a gondozásra bízott teheneknél, mert ezzel nemcsak a népgazdaságnak válnak hasz­nára, hanem a tszcs közős va­gyonát, illetve jövedelmét is fo­kozza, ugyanakkor pedig saját jövedelmük is növekedik, mert a háromszori fejés bevezetésével több tejet fejnek naponta, a kifejt több tej után pedig a számukra biztosí­tott tej-prémium emelkedik. A tszcs egész tagságának pe­dig arra kell törekednie, hogv a tszcs takarmánybázisát minél jobban kiszélesítsék a silótakar­mányok minél nagyobb tömeg­ben való készítésével és a szalma feltárásával. A megvalósult szocializmus sztálini alkotmánya „Olyan okmány ... ez, amely tanúskodk, hoqy az amiről a kapitalista orszáqokban a be­csületes emberek milliói álmo­doztak és ma Is álmodoznak — a Szovjetunióban már meg­valósult." (J. V. Sztálin: A Szovjetunió alkotmánytervezetéből.) A szovjet nép Sztálini Alkot- monynak nevezte el a szocialista állam alaptörvényét. Ebben világosan kifejezésre ju­tott az egész nép szeretele Sztálin elvtárs iránt, akinek ve­zetésével at alkotmányban ösz- szegezett eredményeket kihar­colta. 1. V. Sztálin 1936-ban a szov­jetek Vili. rendkívüli kongresz- szusán a Szovjetunió Alkot­mánytervezetéről tartott törté­nelmi beszámolójában elemezte azokat a változásokat, amelyek a Szovjetunióban 1924, tehát az első szovjet alkotmány elfoga­dásának ideje óta végbemen­tek. „A Szovjetunió népgazda­ságának tervén végbement változások azt eredményezték — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy ma új szocialista gazda­ságunk van, amely nem ismer válságokat és munkanélkülisé­December 10-én gyermekvédelmi ankétot rendez a megyei tanács Alkotmányunk 52. §:a leszö­gezi, hogy a Magyar Népköztár­saság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére, következetesen védelmezi az if­júság érdekeit Tanácsaink a nevelés és gyer­mekvédelem vonalán váltják valóra ezt az alkotmány által biztosított messzemenő támoga­tást ifjúságunknak. A mi megyénk területén is a dollgozó é-s tanuló ifjúságnak sorsát és problémáit pártunk és államunk éber gondoskodással figyeli és minden módot megad arra, hogy ifjúságunk a szocia­lizmus építésének teljes értékű, szakképzett és öntudatos dolgo­zójává nevelkedhessen. Minden fiatal számára bizto­sítjuk a tanács apparátusa útján is a gondtalan tanulást és bol­dog ifjúságot. A megyei tanács szociálpoli­tikai állandó bizottsága — amely állandóan foglalkozik gyerme­keink életével — december 10-én délután 5 órai kezdettel a me­gyei tanács dísztermében anké­tot rendez. Az ankéton megbe­széljük azokat az eredményeket és feladatokat, amelyeket a gyer­mekvédelem terén elértünk és elérni kívánunk. Tanácsaink előtt ezen a téren is a szovjetek példája áll. A szovjetek felelősek minden gyer­mekért, aki területükön él. Az amkétra elvárunk minden salgótarjáni szülőt és nevelőt, kinek drága gyermekeink bal dog éiete és zavartalan növekedése. Kérjük, hogy a szülők és neve­lők bírálatukkal, az e téren mu­tatkozó hiányosságok felvetésé­vel segítsék elő az ankét sikerét. get, nem ismer nyomort, tönk- rejutásf és teljes lehetőséget nyújt az ország polgárainak arra, hogy jólétben és művelt emberek módjára éljenek.’1 jl/f egváltozott a szovjet tár­lrl- sadalom osztályszerke­zete is. Megsemmisültek az ósz- szes kizsákmányoló osztályok. A munkásosztály olyan új, fel­szabadult osztállyá lett, amely­hez hasonlót nem ismer a tör­ténelem. A szovjet parasztság élete is teljesen megújhodott, mert társadalmi tulajdon, kol­lektív munka és korszerű tech­nika lett az alapjává. A szov­jet országban új értelmiség fej­lődött ki, mely maradéktalanul a népet szolgálja. Diadalmaskodott a leruni- sztát'ni nemzetiségi politika. A szovjet népeket az érdekek azcr nosságán alapuló, mély barát­ság és testvéri együttműködés szelleme hatja át. „ ... ma olyan tökéletesen kialaku't és minden megpróbáltatást kiállott, sok­nemzetiségű szocialista álla­munk van — mondotta Sztálin elvtárs —, amelynek szilárdsá­gát megirigyelhetné a világ bármelu részének bármelyik ál­lama/’. A Sztálini Alkotmány a szov­jet társadalom erkölcsi és po­litikai egysége alapján jött lét­re, olyan időben, amikor meg- valósulóban voltak a kommu­nizmusba való fokozatos átme­net feltételei. A Szovjet Alkotmány legfon­tosabb sajátossága igazi de­mokratizmusa. Valamennyi bu-r- zsoá alkotmány megfosztja a lakosság túlnyomó többségét politikai jogaitól. A burzso-á al­kotmányok egyik csoportja egye­nesen tagadja a jogegyenlősé­get és a demokratikus szabad­ságjogokat, az alkotmányok má­sik csoportja szavakba hirdeti ugyan, a dolgozók szabadság­jogait. a valóságban azonban oiyan fenntartásokat alkalmaz, amelyek semmisé teszik ezeket a jogokat. A Szovjet Alkotmány nem ^ tartalmaz semmiféle fenn­tartásokat, biztosítja valamennyi állampolgár teljes egyenlőségét a politikai és szabadságjogok te­kintetében, függetlenül nemük­től, nemzetiségüktől vallási meggyőződésüktől és műveltsé­gűktől. A Szovjetunióban az ál­lam kormányzásában ez egész nép résztvesz. A Szovjet Alkotmány ugyan­akkor. amikor rögzíti és bizto­sítja a szovjet emberek jogait, kötelességeiket is megállapíthat­ja. E kötelességek közé tartozik a törvények betartása, a mun­kafegyelem betartása, a társa­dalmi kötelesség becsületes tel­jesítése, a szocialista tulajdon őrzése és megszületése a szocia­lista haza védelme. A szovjet nép sikerei elszakít- hatatíanul összefüggnek a kom­munista párt tevékenységével, amely győzelmesen vezette és vezeti a kommunista társadalom építésének útján. A Sztálini Al­kotmány leszögezi, hogy az SZKP szovjet államvezető és irányító ereje. A szovjet emberek a Sztálini Alkotmány zászlaja alatt számos hatalmas győzelmet arattak. Alatta vívták ki győzelmüket az emberiség történelmének leg­nagyobb háborújában. A háború után e zászló alatt bámulatosan rövid idő alatt helyreállították és jelentős lépéssel vitték előre népgazdaságukat. A szovjet nép a Sztálini Alkotmány zászlaja alatt folytatja győzelmes előre­haladását a kommunizmus felé. LAKÁSÉPÍTKEZÉS A SZOVJETUNIÓBAN „Az ötödik ötéves terv kere­tében csupán állami építkezé­sen keresztül 105 millió néqy- ze rné er lakóterületet építünk a szovjet dolgozóknak.” (Szovjetunió ötödik Ötéves terv irányelvéből.) A. szovjet kormány az első sztálini ötéves terv idején 4.6 milliárd rubelt költött lakás- építkezésekre, a második ötéves terv idején ez az összeg csak nem háromszorosára emelkedett és 26.8 miihó négyzetméter la­kóterületet adtaik át a lakosság­nak. A háború utáni első ötéves terv előirányoztál, hogy öt ev alatt 72 millió négyzetméter lakóterületet kell beépíteni a városokban és az ipari közpon" tokban. Ezit a gigászi tervet ha­táridő előtt 1 évvel teljesítet­ték. A szovjet városokban és munkástelepeken több miint 10C millió négyzetméter lakóterüle­tet hoztak helyre és építtettek fel. Ugyanakkor vidéken 2 mil­lió 700.000 házat építettek újjá a parasztok számára. Ez any- nyi-t jelent, hogy átlagosan min­den percben lakhatóvá vált egy új lakás a falvaikban, egy új paraszitfhá-z. A. technika még sosem egyesült olyan szilárdan, olyan elszafcíthatatlanu-1 a művészettel, mint a Szovjetunióban. A sztá­lingrádi Barikád-gyár munká­sai számára épített lakótelep új épületei berendezés tekintetében semmiben sem különböztek a városok központi területeitől: a lakások világosak, kényelmesek, megtaláljuk bennük az összes közszolgáltatást, például az ál­landó melegvízszolgál tat ást te A Szovjetunióban már a múlté a rosszemlékű, rideg, zsúfolt, „bérház". Az új lakóházak tel. jes mértékben megfelelnek a szovjet állampolgárok magas igényeinek. A szocializmusban a lakásépítkezés egyetlen ma­gas célt szolgái: meoik önnyit ;ni és megszépíteni a szovjet embe rak. a széles naptömegek életét. Minden szovjet város építési terve az egészségügyi és építé­szeti tudomány legújabb adata­in alapszik. A lakóházaikkal egyidőben nőnek ki a földből a kertek és parkok. A XIX. kongresszus áilftafl el­fogadott irányelv szerint a Szovjetunióban az ötödik ötéves terv alatt óriási lakásépítkezési programmot hajtanak végre. A munkások és aIka-lm-azottak la­kásviszonyainak további megja. vitása érdekében az előző ötéves tervhez viszonyítva kétszeresen több összeget fordítanak beru­házásokra, amelyekből lakáso­kat építenek. A Szovjetunió új ötéves tervének időszakában 105 mill'ó négyzetméter lakóterületet épí­tenek be. Ez megfelel 805 Sztálin-útnak Budapesten, 145 ezer háromemeletes háznak, 2 millió, 300 ezer egy- és kétszo­bás, összkomfortos lakásnak. Ez azt jelenti, hogy Magyaror­szág lakossága új lakásba köl­tözhetne. Ezeken a lakásépítkezéseken kívül egyéni lakásépítkezések is folynak. Az egyéni lakóház-épít­kezésekhez a szovjet állam hi­telt, segítséget nyújt. Minden szovjet állampolgárnak joga van arra, hogy a szemétyi tu­lajdon alapján saját házat vá­sárolhasson. vaigy építhessen. A dolgozók ilyen esetben örök használatra háztelket kapnak. Ezeknek a kölcsönöknek az ösz- szege a háború utáni ötéves terv három évében 4.5 milliárd ru­belt tett ki. Az építkezőnek rendelkezésére bocsátanak minden szükséges építőanyagot, szállítási eszközt, szakmunkásokat. Vannak építke­zési kombinátok, amelyek kizá­rólag a osatádiházak építéséhez gyártanak szabvány-épületele­meket. Amikor Doniiov, az egyik cseljabinszki gyár technológusa azt a kívánságot nyilvánította, hogy saját családiházat akar építeni, tízezer rubel hosszúlejá­ratú kölcsönt kapott. Doniiov kiválasztott egy háztelket a les- tői Szimol'inó.tó partján. Nem telt el sok idő és Doniiov már megünnepelhette családjával — villájuk házavatását. A Donyec-medencében. a nakijevi kohászati üzem két fia­tal hengerésze. Pjotr Zakutnij és Nyikolaj Szorokin 22 éves korában lett háztulajdonos: megnősültek és a szovjet állam segítette hozzá eket, hogy saját családiházat építsenek. A szovjet vállalatok maguk is építenek villajeiiegű házakat és azokat eladiálk a munkások­nak és alkalmazottaknak hosszú- lejáratú törlesztés, vagy kész- pénzfizetés ellenében. A szovjet vasút egy esztnedő alatt 3378 három- és négyszobás villát épített és adott el. A Donyec- medence, az Ural, Szibéria és más vidékek munkástelepein az utóbbi években nagy lakótele­pek alakultaik ki az ilyen, sze­mélyi tulajdonban lévő villák­ból. Grigorij Pehov bányász, a szibériai „Szevemája“ bánya- igazgatóságtól egy háromszo­bás családiházait vásárolt havi 84 rubel törlesztésre. Ez az ösz- szeg kevesebb, mint Pehov át- laigps havi keresetének öt szá­zaléka, amennyibe került tehát neki, az egy lakás bérét teszi ki. Egy három-szobás családiház ára, amelyet a vállalatok építe­nek meg és adnak el munká­saiknak. mérnökeiknek és tech­nikusaitok, 12.000 rubel. A személyi tulajdonban lévő házaik ös-szlakóterülete a leg­utóbbi négy év alatt meghalad­ta a 12 millió négyzetmétert. Magyarországon a szovjet tapasztalatok nyomán állami és szövetkezeti lakásépítkezés fo­lyik. 1952 októberében Nagy­tereken építették fel a 40.000. lakóházat, amelyeket a Lakás­építő Szövetkezet épített fel a dolgozóknak. Népköztársaságunk ötéves terve óriási összeget irányoz elő az építkezésekre, üj gyárakat, 145.000 A Szovjetunióban percenként egy új lakás vagy egy új parasztház épül fel. Az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásépítkezés 145.000 háromemeletes háznak felel m^j. termelőszövetkezeti épületeket, tudományos kutatóintézeteket építenek. Az ötéves tervtörvény mintegy 45.2 milliárd forint ér­tékű új építkezés megvalósítá­sát írja elő. Az ilyen hatalmas arányú építkezés csak a kommunizmust építő Szovjetunióban és a szo­cializmust építő népi demokra­tikus országokban lehetséges. Az imperialista háborús gyújtogatok lakásépítkezé­sek helyett fegyevereket, pusz­tító eszközöket gyártanak. Ezek az országok háborút akarnak és költségvetéseik legnagyobb részét a háborús beruházásokra, fegyverkezésre fordítják. Nem- hogy új lakásokat építenének, de még a múlt háború romjait sem takarították el. Angliában egyre súlyosabb a lakáshiány. Igen sók ház rom- badcilt a háború alatt. Ennek ellenére 1950-ben feleannyi há­zat építettek, mint a háború- előtti években. Amerikában a koreai háború kitörése óta az építkezésekre fordított összegek 16 százalék­kal] csökkentek. A szovjet nép békésen épf ti országában a kommunizmust, a szovjet nép életszínvonala egy­re emelkedik és a szovjet em­berek új, gyönyörű, tiszta, a technika minden vívmányával felszerelt lakásokban laknak. A szovjet nép szám-ára a kommu­nizmus építése boldogabb jövőt, gazdagságot és örömteli életet jelent. Az amerikai imperialisták azon mesterkednek, hogy meg­akadályozzák a szovjet és "a többi békeszerető népek munká­ját és új háborút robbantsa­nak ki. „Ha az ellenség háborút me­részel indítani ellenünk — mon­dotta Berija elvtárs a Szovjet­unió Kommunista Pártja- XIX. kongresszusán — a béke és de­mokrácia táborának élén álló Szovjetunió megsemmisítő csa­pást tud mérni az agresszív imperialista államok bármely csoportosulására, szét tudja zúzni és meg tudja büntetni az eszüket veszteti agresszorokat és háborús gyujtogatókaf*.

Next

/
Thumbnails
Contents