Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-31 / 106. szám

7 SZABAD AOGrTi* 1952 december St. PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS A párttagság új átjelentkezésének végrehajtására! erősítjük pártunk egységét, szervezettségét, fegyelmét A parttagsag NYIL­VÁNTARTÁSA egyik fontos tényező pártunk egységé­nek, szervezettségének, mert ahhoz, hogy pártszervezeteink végre tudják hajtani a. feladato­kat, elsősorban tisztában kell lenniök azzal, hogy milyen erő­vel rendelkezik. A tagkönyvcserévej kapcsola­tos összeírás feltárta, hogy a mi megyénkben a párttagság nyil­vántartása terén súlyos hiányos, ságok vannak. Ennek egyik leg­főbb oka. hogy pártbizottsá­gaink és alapszervezet vezető­ségeink több tagja nem látja tisztán, hogy a nyilvántartás milyen fontos eszköze pártupk szervezettségének éíj. így alap­szervezeteink nagy többségében nem végeztek politikai felvilágo­sító munkát, nem magyarázták meg a párttagságnak az átjelen- téssel kapcsolatos tennivalókat, A felvilagositö mun. KA ELHANYAGOLASA miatt párttagságunk egyrésze nem ismerte mi a feladata, ha egyik alapszervezettől a másik alapszervezethez távozik, mun­kahely, vagy lakhelyváltozás következtében. Számos párt- szervezet, párttag, vagy tag­jelölt nem tartotta be a Köz­ponti Vezetőségnek a tagság át- jelöntéséről szóló határozatát, amely kimondja: ha valaki el­távozik alapszervezetéből, az öt napon belül köteles jelentkezni új alapszervezeténél. Ezt mu­tatja, hogy igen sok esetben előfordult, hogy a párttagok és tagjelöltek nem jelentik be el­távozásukat a'.apszervezetük ve­zetőségének és elmulasztják sza­bályosan átigazolni magukat új alapszervezetükbe. Most a tag- könyvcsere összeírása folytán rendezték sokan csak az átje- lentást. ami hanyagságból ered és részben mivel nem voltak tisztában a tennivalóikkal. Volt olyan párttag például, aki már két éve nem rendezte árjelenté­sét és ebből kifolyólag azóta nem is fizetett tagdíjat: Nem egy alapszervezet veze­tősége, titkára a kommunista éberséget megsértve szabályos átigazolás és minden ellenőrzés nélkül vettek tagnyilvántartásba az alapszervezetüknél párttag­sági könyvvel rendelkezőket. Sok esetben nyilvántartottak és létszámba jelentettek a felsőbb pártbizottságok felé olyan párt­tagokat is, akik már hónapok, sőt évek óta más alapszervezet­hez" távoztak, meghaltak, vagy a_ki a pártból ki van zárva. A párttagság átjelentkezése körüli mulasztások gyengítik a pártfegyelmet, az éberséget: megkönnyítik a pártból kizár­taknak és a talált, vagy ellopott, vagy esetleg hamis tagkönyv- ve! rendelkező ellenséges ele­meknek, hogy befurakodjanak a pártba, akadályozzák a párttag­ság pontos nyilvántartását. De egyben megmutatja, hogy egyes alapszervezetekben ho­gyan intézik a párttagság ügyeit, vagy . hogy egyes párt­tagoknak milyen a viszonya a párthoz, hogyan viszonyulnak és hogyan hajtják végre a párt- határozatokat, ugyanakkor meg"- mutatja a pártbizottságok hiá­nyos ellenőrző munkáját is. N agy feladat hárul partbizottsagaink­RA, alapszervezeteinkre, hogy szívós, politikai felvilágosító munkával felvilágosítsák a párt­tagokat és megmagyarázzák, hogy mi a feladatuk és köteles­ségük az átjelentkezéssel kap­csolatban, tartsák állandóan napirenden a felvilágosító mun­kát népnevelő-, pártcsoportérte- kezleten, vezetőségi ülésen és taggyűlésen. Amikor a párttag, vagy tag­jelölt végleg eltávozik alap­szervezetétől, mert új munka­helyre, vagy lakhelyre megy, köteles előre bejelenteni távozá­sát alapszervezete vezetőségé­nek. titkárának (ahol üzemi, hi­vatali. vagy községi pártbizott­ság van, ott a pártbizottság titkárának) és kéri az új párt- szervezethez való szabályos át­igazolását. Ekkor megkapja az átjelentőt, távozását a párttag­sági könyvébe is bevezetik az átjelentővel ezután öt napon be­lül köteles jelentkezni az új alapszervezet vezetőcégénél tag- nyi 1 v á nta-rtäsbavétel végett. Addig, amíg szabályosan nem jelentkezett át az új alapszer­vezetében, nem vehet ott részt taggyűlésen és tagsági bélyeget sem kaphat. Ha a párttag csak ideiglene­sen távozik alapszervezetéből, egyhónaptól három hónap'g ter­jedő időre (például tanfolyamra megy, vagy kiküldetésbe),' nem kell átjelentkezni más alapszer­vezetbe. Egy igazolást kell vin­nie alapszervezetétöl, amivel je­lentkezik annál az alapszerve­zetnél, ahol ideiglenesen tar­tózkodni fog, ahol nyilvántar­tásba veszik. Amíg az ideigle­nes tartózkodási helyén van. ott vesz részt pártmunkában, ott kap tagsági bélyeget, és vesz részt taggyűléseken. Amikor visszatér régi helyére, bejelenti eltávozását és jelentkezik újból a régi alapszervezeténél, ahol nem veszik újból nyilvántartás­ba. mivel nem is lett törölve. A párttitkárok személyesen beszélgessenek el azzal, aki el­távozik és mikor átadja az át­jelentőt, oktassa ki és hívja fel a figyelmét az eltávozó párttag­nak, vagy tagjelöltnek, hogy az új 1 ' en köteles öt napon be­lül jelentkezni az alapszervezet vezetőségénél.. A Z ALAPSZERVEZETEK TITKÁRAI kötelesek négy napon belül (ahol üzemi vagy hivatali, községi pártbizott­ság van, ott a pártbizottság titkára 48 órán bélül) az eltá­vozást jelenteni közvetlen fe­lettes pártbizottságának és en­gedélyt kérni, hogy törölhesse a tagnyilvántartásból az eltávo. kottát. Csak akkor lehet törölni a tagnyilvántartásból az eltávo­zottat, ha erre a felettes párt- bizottságtól az engedélyt- meg­kapja. Ekkor a törlés után az eltávozott pártokmányait két napon belül közvetlen felettes pártbizottságának kell megkül­deni, akitől az engedélyt meg­kapta. Annak az alapszervezetnek (pártbizottságnak) titkára, aho­vá érkezik az át jelentett párt­tag, vagy tagjelölt, kötelessége, hogy személyesen beszélgessen el az érkező párttaggal, gondo­san ellenőrizze le párt- és más személyazonossági okmányait. Ha rendben találja, ideiglenesen nyilvántartásba veszi és 48 órán bélül jelenti felettes pártbizott­ságának. Csak akkor veheti véglegesen nyilvántartásba, ha erről a felettes pártbizottság ér­tesítette. Ha a felettes párt- bizottság két-három héten belül nem értesíti, sürgesse meg a jóváhagyást. A párttag, vagy tagjelölt ad­dig is, míg a végleges nyilván­tartáshoz nem jön meg az en­gedély, kapja rendesen a tag­sági bélyeget, részt vesz tag­gyűléseken és végez pártmun­kát, ugyanúgy, mint a többi párttag, aki az alapszervezethez tartozik. A párttag nyilvántartás álla­potáért, rendbentartásáért, sze­mélyesen az alapszervezet titká­ra felelős. Az olyan párttag, tagjelölttel szemben, aki bejelentés, illetve szabályos átjelentő nélkül tá­vozik és megérkezése után új alapszervezetéinél öt napon be­lül nem jelentkezik, a pártfe­gyelem megsértése miatt párt­fegyelmit kell indítani ellene. S ZIGORÚAN FELELŐS­SÉGRE KELL VONNI azt a pártfunkcionáriust, aki szabályos átjelentő nélkül tag­nyilvántartásba vesz párttagot, vagy aki elmulasztja felettes pártbizottságának a távozásokat, vagy érkezéseket jelenteni, az okmányát nem juttatja el előírt időben felettes pártbizottságá­nak. Feladat, hogy politikai, felvi­lágosító munkán keresztül min­den egyes párttag, tagjelölt, pártfunkcionárius tisztában le­gyen ezekkel a tennivalókkal és erről ellenőrzések során szemé­lyes beszél eetésen keresetül kel! meggyőződni. Járási és városi pártbizottsá­gok sokkal alaposabban ellen­őrizzék a végrehajtást, adják meg a segítséget, útmutatást az alsóbb szervek vezetőségének, hogy ez a munka január 1-re zavartalanul meginduljon. Ha mindezeket szabályosan végre­hajtjuk, ezzel erősítjük pártun­kat, annak egységét, szervezett­ségét. A fásítás jelentősége Kormányzatunk a nagy Szov­jetunió példájára hazánkban is elrendelte a fásítást. A fásítá­sok célja, hogy a mezőgazdasá­gilag műveletlen szántókat és rossz legelőket fásítással a nép­gazdaság szolgálatába állítsuk. Megyénk területén az' 1952. évre 365 kh föld bejásitása volt előírva. Ebből a tavaszi tervelö- írás 73 kh hold föld volt. amit 199 százalékban' teljesítettek megyénk dolgozói. A tavaszi fá­sításnál kitűntek jó munkájuk­kal a rimóci termdöcsoport, az endrefalvi legeltetési bizottság a karancssági községi tanács és a palotási úttörők. A jó munka mellett meg kell emlékezni a hibákról is. A ho- mokterenyei legeltetési bizott­ság, mely államunk pénzén vá­sárolt 20.000 darab facsemetét nem ültette el. hanem azt köte- gekben a legelőn hagyta elpusz­tulni. A nagykeresziúri Petőfi- fszcs is elkövette ezt a súlyos hibát. Megyénk területén sok helyen azt a maradi elvet tarifák, hogy ..megnő az erdő magától is”. Kekünk nem lehet erre az elvre adni. nekünk fás’tani kell, mert ezt kívánja tőlünk a hatalmas ütemben fejlődő iparunk, bá­nyászatunk. Tehát el kell látni iparunkat fanyersanyaggal, hogy iparunk zökkenőmentesen tetjesVhesse tervét. BORDÁS ISTVÁN Becsülettel befizették kölcsön jegyzésüket A harmadik béke- nek, hogy a dolgozó Ezek a szövetke- kölcsönjegy zés sí- parasztok földjein zeti tagok Sztá’in kere elősegíti ötéves magas technikájú elvtárs születésnapja népgazdasági tér- gépek szántsanak, tiszteletére jogadal- viink megvalósítású- Ezt értették meg mai tettek, hogy kai­nak meggyorsítását, Táj ti Imre kiss, Mag csönjegyzésüke/ de- elősegiti, hogy a deme István ceradi cember 31-ig határ­községekben mi- termelőszövetkezeti idő előtt december előbb kigyulladjanak tagok, akik példa- 20-ig kifizetik. Vál- a kultúra lámpái, te- mutató jegyzést tét- látásukat becsületlel hát villanyt kúpnak tek a harmadik bé- teljesítették, a községek, hogy új kekölcsönjegyzés BÖLCSŐ PÁL kuttúrházak épülje- idején. VB titkár, Cered. * Megteremijük annak feltételeit, hogy a kö vetkező ötéves tervber. minden városban és falui- teljesen megvalósíthassuk az álta- ‘ láncs (középfokú) tízosztályos oktatást.” A VILÁG LEGFEJLETTEBB ISKOLARENDSZERE (Szaburov; az SZKP XIX. kongresszusán el­mondott beszédéből.) A szocializmus a müveit emberek társadalma. a kommunizmus építése, a társadalom gazdasági, szociális és kulturális erőinek rohamos fejlő­dése, elképzelhetetlen magas képzettségű, nagy­műveltségű szakemberek nélkül, az egyszerű dolgozók kulturális színvonalának állandó, gyorsütemű fejlődése nélkül A tudás megszerzésének főeszköze a-z iskola. Ezért az isko a,szervezés * a Szovjetunióban — bátran mondhatjuk — a feladatok homlokteré­ben áll. Nincs a világon még egy olyan or­szág. melyben az iskolarendszer fejlesztése és kiszélesítése terén olyan eredményeket értek volna el, mint a Szovjetunióban. A Szovjetunióban 57 nrllió tanuló van, tehát a lakosságnak mintegy 29.7 százaliéka jár isko­lába. Angliában 14.4 százalék, Franciaország­ban 13.5 százalék, Amerikában még ennél is ke­vesebb az iskolások arányszáma E lenyűgözően magas számoknak megfelelő az I a hatalmas ősszeg, amelyet a szovjet állam a közművelődésre, s ezen belül közoktatásra for­dít. 1952-ben a Szovjetunió közoktatási költség- vetése 57 milliárd rubelt tesz ki. Ez az összeg körülbelül negyvenszerese az USA egész kultu­rális költségvetésének. A szovjet állam egy tanulóra évente mintegy 1000 rubelt költ. összehasonlításként, a cári Oroszországban az egy tanulóra fordított állami kiadások összege nem haladta meg az egy rubel nyolcvan kopejkát. A Szovjetunióban csak a háborúutáni évek­ben. állam-költségen 23.500 új iskola épült. Eh- -hez hozzá kell még számítani annak a 83 ezer iskolának az újjáépítését, melyet a fasiszta rab­lók döntöttek romba, vagy raboltak ki az áltar luk megszállt vidékeken. Azért hangsúlyoztuk, hogy áil-ami költségen, mert a Szovjetunióban jelentős iskolaépítkezések folynak, egyes véd­nökséget vállaló vállalatok, kolhozok költségén is. 1951-ben csak az Orosz Federációban a véd­nökséget vállaló szervezetek 1300 új iskolát épí­tettek és 60 ezer iskola tatarozását végezték el. A Szovjetunió új ötéves tervének keretében a város és falusi iskola építkezések száma az előbbi ötéves tervhez képest 70 százalékkal növekszik. Az iskolapolitikának számokban kifejezhető nagyszerű eredményei mellett, másik egyedül­álló vívmánya az egységes szovjet iskolarend­szer megteremtése. Ez azt jelenti, hogy1 a Szov­jetunióban két alapvető, egységes felépítésű és tananvagú iskolatípus van, a> hélosztályos és a tízosztályos iskola A hétosztályos iskola elveszese minden szovjet gyermek számára- kötelező. Ezután a szovjet fiatalok, ha tovább akarnak tanulni, a három­éves technikumokon, vagy általános középiskolák­ban folytathatják tanulmányaikat, vagy pedig egy szakma elsajátításával bekapcsolódhatnak a közvetlen termelőmunkába^ A városokban és az ipari vidékeken, de már a falvakban is, mindjobban terjed a tizosziályos iskola fejlet­tebb típusa. A tízosztályos iskola első hét évé-' nek tananyaga semmiben sem különbözik a hét­osztályos iskola anyagától. Az utolsó három év során pedig az eddigi középiskolai anyagot sa­játítják el a tanulók. A két iskolatípus között' semilyen válaszfal nincs, a hétosztályos isko­lába. Ezután pedig bármely főiskolára beiraí- kózhatik. A Szovjetunióban ezzel kiküszöbölték az igazságtalan és népellenes „zsákutca” rend­szert. mely nálunk is legutóbbi időkig fennállt. Ez azt jelentette, hogy egyes alacsonyabb is­kolatípusokból (polgári iskola, kereskedelmi is­kola) nem volt átmenet a magasabb típusokba. Ezzel az uralkodó osztályok azt érték el, hogy ai dolgozók gyermekei, akik többnyire csak az ilyen iskolákig jutottak el. nem vehettek részt a magasabb fokú oktatásban. Baisse párizsi > filozófiai professzor, egy a Szovjetunióban járt francia főiskolai küldöttség tagja a következőket mondottat el az egységes szovjet iskolarendszerről: „Engem mindenekelőtt a szovjet iskolarend- * szer felépítésének harmóniája és észszerüsége lepett meg. A Szovjetunió elemi és középisko­lai végzettsége között nem tátong semmiféle szakadék, a közöttük lévő átmenet normális és folyamatos. Az összes gyermekek, akik elvégez­ték a kötelező- hétosztályos iskolát, tanulmányai­kat folytat hat iák, és elvben fulutatniok ke / — a tízosztályos iskola hátralévő osztályaiban. Szeretném r,iég hozzáfűzni azt, hogy a Szovjet­unióban ragyogóan oldották meg a különböző fokozatokban. Épp ezérí semmiféle zökkend nincs akkor." ha a tanuló általános iskolából szakiskolába megy át.” A koir^unista társadalom magasabb kulturális követelményeit azonban a hétosztályos iskolá­ban kízjyt ismeretanyag nem biztosit)a> kenő­képpen.' Ezért a szovjet oktatási szervek újab­ban a tízosztályos iskola terjesztését tartják fő­céljuknak. „Azt a feladatot tűztük ki — mondotta Sza­burov elvtárs Kongresszusi beszédében —, hogy az ötéves terv végéig a köztársaságok főváro­saiban, városaiban a területi, határterületi és nagyobb ipari központokban befejezzük az át­térést a hatosztályos oktatásról az általános középfokú (tízosztályos) oktatásra, ezenkívül megteremtjük annak feltételeit, hogy a kővet­kező ötéves tervben minden városban és falu­ban teljesen megvalósíthassuk az általános kö­zépfokú (tízosztályos) oktatást. E célból a vá­rosi iskolák VIll—X. osztályos tanulóinak szá­mút 1955-re 1950-hez képest — négyszeresére, a falusi iskolákban pedig 4.5-ére kell növel­nünk.” Szovjetunióban jelenleg általános hétosztályos kötelező oktatás nem csak követelmény és papí­ron előírt törvény, hanem a társadalmi és ál­lami szervek, a közvélemény áltat ellenőrzött, biztosított valóság. Alapját természetesen az képezi, hogy ai szovjet gyermekek számára a tanulás anyagi feltételei rendelkezésre állnak. Az' L'SA-ban 6 millió iskolaköteles gyermek nem jár iskolába, mert szüleinek anyagi hely­zete ezt nem engedi- meg. Ilyen ese-t a Szovjet­unióban nem fordulhat elő. A kommunizmust építő Szovjetunióban nem egy­könnyen lehet olyan családot találni, melyben a gyermekek közül valakinek ne íe-nne közép- vagy főiskolai végzettsége. Szinte viharos gyorsaságúnak mondható a nemzeti köztársaságok kulturális felemelkedése. A szovjet alkotmány a következetes proletárin- ternacionailizmus elvéből indult ki, amikor azt vallotta, hogy a nemzetek egyenjogúsága addig nem valósulhat meg, míg a korábban elnyomott nemzetiségeknek nem nyújtanak kellő an vagi és kulturált* előfeltételeket hátrányos helyzetük felszámolására. A cári Oroszországban a nemzeti határv'dé- kek lakossága szinté kivétel nélkül írástudatlan 297% 1AA% 135% SZOVJETUNIÓ ANGLIA FRANCIAORSZÁG A Szovjetunióban 57 millió tanuló van. tehát a lakosságnak mintegy 29,7 százaléka jár isko­lába. Angliában 14,4 százalék, Franciaországban 13.5 százal-ík, Amerikában még ennél is kevesebb az iskolások arányszáma. 1952-ben a Szovjetunió közoktatásügyi költségvetése 57 milliárd rubelt tesz ki. Ez az összeg körülbelül negyvenszerese az USA egész kulturális költség­vetésének. volt. Például a forradalomelőtti Turkméniában ezer emberre csak 7 írástudó, Üzbegisztánban 16, Oszetiában 21 jutott. írástudó asszony Oroszországban a keleti határvidékek lakói kö­zött egyáltalán nem akadt. Egész Azerbajd­zsánban például 1905-ben mindössze 21 lány járt iskolába. Negyven nemzetiségnek nem volt saját írása, ábécéje. M3 3 Szovjetunió iskoláibon több mint száz nyelven folyik az oktatás. A tanulók száma az üzbég SzSzK-ban 65-szörösére, a Kazah Köz­társaságban 72-szeresére nőtt. Kirgiziának a forradalom előtt nem volt saját írása, és a la­kosság teäjesen írástudatlan volt. Most a 'köz­társaságban 1638 iskolában 326 ezer gyermek tanul, a köztársaságnak tucatnyi főiskolája és szakmai középiskolája van. Az azerbajdzsáni állami Lenin Pedagógiai Főiskola évente több főiskolai képzettségű pe­dagógust nevel, mint amennyit az imper a'lsta járomban sínylődő Irán, Afganisztán és Török­ország főiskolái együttvéve. A Szovjetunió legészakibb vidékein a forra­dalom előtt mindössze 54 isko’a volt. Itt most több mint 2000 iskola- működik, az ősla­kossághoz tartozó tanulók 70 százalékáról pe­dig teljes mértékben az állam gondoskodik. Még csodálatosabbak a szovjet iskolarendszer további fejlődésének távlatai. A szovjet pedagó­gusok főfel-adatuknak tartják a tanulók minden- oldalú elméleti és gyakorlati technikai, egyszó­val politechnikai nevelését. A politechnikai ne­velést mind szélesebb mértékben vezetik be a szovjet iskolákban és a középfokú szakmai kép­zést ezzel párhuzamosan mind összébb vonják, Sztálin elvtárs nagy jelentőséget tulajdonított a poll technikai oktatásnak. A nem régen meg­jelent „Szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. műben Sztálin elvtárs ki­fejti, hogy a „szellemi és fizikai munka közötti lényeges különbség megszüntetésé a munkások kulturális és technikai színvonalúnak, a mű- szakszemélyzet színvonalára való felemelése útján, számunkra feltétlenül elsőrendű jelentő­ségű.” Nagy szellemi és erkölcsi kultúrájú ^emberek nevelését ugyanis csak a- sokoldalú, kezdetben ált-ailános ismereteket adó neveléssel lehet el­érni. A korai szakmai képzés bizonyos mér­tékig korlátozza a későbbi szabad pályaválasz­tást. Lenin már a forradalom után rámutatott arra, hogy a gyermekeknek 17 éves korig ál­talános műveltségre kell szert tenniök és csak ezután mélyedjenek el egy-egy tudományág be­hatóbb tanulmányozásában. A proletariátus nagy vezérének ezt a mélyenjáró elgondolását ai szakemberhiány következtében jóidéig nem ie-. hetett megvalósítani. Ma már a Szovjetunióban mindjobban kibonia­koznak ennek az eszményi oktatási rendszer­nek a feltételei. A következő ötéves tervben a sokoldalú képzettséget nyújtó tízosztályos iskola elvégzése már a falun is kötelező lesz. Az isko­lázás kötelező korhatára- tehát 17 év lesz, 6—8 év múlva n-em lesz a Szovjetunióban olyan fia­tal. aki ne tenné le a-z érettségi vizsgát. A kommunizmus valósága túlszárnyalja majd a hajdani pedagógusok legmesszebbtörő álmait r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents