Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-31 / 106. szám

1952 december 31. SZABAD nSgrId 3 A bányavállalatok tervteljesítéséről Az érsek vadkerti Tartós béke tszcs állattenyésztési eredménye A nógrádi szénmedence bá­nyavállalatai közül december 27-én mindössze négy vállalat tett eleget az 1952-ben reá­háruló tervfe'adatokna.k. A vál­lalatok közül legjobb eredményt a mátranováki dolgozók értékel. Enné! az üzemnél a fizikai dolgozók és a mű­szakiak egy emberként har­coltak, hogy vállalt kötele­zettségüket maradéktalanul teljesíteni tudják. Sándor János főmérnök a Don- baiss-kombájn jobb kihasználása érdekében versenyre kelt Czikie Alberttal a sajókiazinczi válla­lat főmérnökével. A fizikai és műszaki dolgozók között kiala­kult versenyszellem és a jó munkafegyelem következtében több mint 11.000 tonna terven- leiüii szenet termeltek. A Zagyvái Szénbánya' Válilar 7 at dolgozói december 30-án úgy az operatív tervüket, minit a terven felül váMalt szénmetunyi- <-éget kitermelték. December 30-ig évi tervükön felül 11.200 torma szénét bocsátottak nép­gazdaságunk rendelkezésére Jó munkát végzett a Rónai válla­lat. amely közel 4000 tanná ti, a icsterenyei vállalat, amely közel S000 tonnát termelt az 1952-es tendeje volt ötéves tervünknek. Ebben az évben a muivkásiaká- sok százai, modern kultúrottho- nok, napköziotthonok, óvodák, orvosi rendelők, nőttek ki a föld­ből. Mindezeken kívül, azonban jelentősen meggazdagodtak bá­nyáink, gyáraink gépi berende­zései. A Sa'gótarjáni Tűzhely­gyárban korszerű öntöde léte­sült, a Vízválasztói Vasötvözet- gyárban megépült a harmadik kohó. Bányáinkban tömegével érkeztek a fúrógépek, Fejlőkala­pácsok, sót zénikombájnokkal és kiváló szovjet rakodógépekkel ismerkedtek meg az T932-es év­ben megyénk bányászai. Az 1952-cs tervév befejezése azonban nem jelent egy percnyi megállást sem a szocialista fej­lődésünk útján. 1953-ban a Víz­választói . Vasötvözetgyárban megépül a negyedik olvasztó- kemence. Ez azt jelenti, hegy az ötéves terv negyedik évében már három olvasztókemencével bővült a vasötvözetgyár. Az öt­éves terv kezdeté előtt mind­össze egy darab olvasztókemen­ce működött ebben az üzemben, s ma már a negyedik kemence építésének, munkálatai indulnak meg A Nógrádi S^énmedence bá­nyaüzemeiben. az 1953-as terv­évben 6 darab Sz. (53-as rakodó­gép érkezik még, ezenkívül 60 évben előirányzott széntermelési terven felül. A nagybátonyi, tiribesi, mi- zserfai és a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt többi vállalatait nagy felelősség terheli, akik a harmadik negyedévben Rákosi elvtársnak tett foga­dalmat még az év végére sem váltották valóra. A Rákosi elv társnak tett ígéret nemteljesftése kü'önösen szé­gyen azokra a kommunistákra, akik ném mutattak példát mun­katársaiknak és maguk sem tet­tek eleget vállalt kötelezettsé­güknek. Az 1952-es tervévre általában jellemző volt, hogy a hónap elejei lemaradást a. hónap végén igyekeztek behozni. Ez a rend- szertelen, tervszerűtlen, hullámzó ter­melés rányomta bélyegét a havi tervteljesítésre. A műszaki dolgozók a csapat- vezetőkkel karöltve harcoljanak azért, hogy az 1953-as évben egyenletes, tervszerű termelés valósuljon meg . minden üzem­ben. Fokozni kell a meglévő gé­pek kihasználási idejét és már az új tervév elejétől ‘kezdve napról napra, óráról órára tel­jesíteni ke'l a tervfaiadatokat. darab fúrógép, 40 darab cső- szeüőztető, 450 darab csille és sok más értékes gépi berende­zés ad majd újabb segítséget bányászainknak a több szénért folyó' küzdelemhez. Tordason és Szurdok bánya­üzemnél e^y egy beszálló-lég­akna fog elkészülni. Kányás- aknán egy üzemi műhelyt építe­nek, ezenkívül ké, darab akna­toronyház és 1 darab kompresz- szorház épül még 1953-ban Ká- nyáson. A Nógrádi Szénmedencében az 1953-as évben 5 millió forint beruházást fordítanak újabb ku- íaió fúrásokra'. Szükséges azon­ban, hegy a miskolci mélyfúró vállalat segítse a nógrádi szén- medence kutatási munkálatait. A medencében jelenleg két da­rab gépi és v darab kézi mély­fúró garnitúra van. Ezekkel a berendezésekkel azonban nem lehet megoldani az 1953-ra elő­írt kutatási munkálatokat. Ép­pen ezért szükséges, hogy a Mis­kolci Mélyfúró Vállalat a Szénbánya ítj - Tröszt által még 1952 júliusban kért és a mélyfúró vállalat részéről de­cemberben beígért három darab mélyfúró garnitúrát most már haladéktalanul bocsássák is a nógrádi szénmedence rendelke­zésére, az előirányzott tervek maradéktalan teljesítése érdeké­ben! A z érsek vadkerti -Tartós béke tszcs már eddig is szép eredményeket ért el az ál­lattenyésztés terén. Ezzel elő­segítették népgazdaságunk erő­södését, a csoport közös vagyo­nának gyarapítását. Az eredmé­nyek mellett mégis mutatkozott hiányosság a sertéstenyésztés vonatán, mivel nem volt meg­felelő képzettségű gondozó és a sertések elhelyezése sem volt jó. A csoport ezen a hiányossá­gon okulva, megfelelő gondo­zót állított be és az elhelyezést a nyár folyamán a hízók és a süldősertések részére saját ere­jéből épített színszerü elhelye­zéssel oldottak meg. A téli elhelyezést az istállók lepadolásával, az ablakok kija­vításával megfelelővé tették. Az abrakhiány pótlását, — mely az’ aszályos év következtében mutatkozott — úgy oldják meg, hogy a sertésekkel lucerna­darát etetnek, mellyel nagy­A szocializmus építése meg­követeli, hogy a mezőgazdaság­ban az eddiginél fokozottabb mértékben emeljük a termésho­zamot. Ezt a feladatot csak úgy lehet elérni és megtoldani, ha a járási tanács legelsősor- bah a járásban lévő termelő­szövetkezeti csoportoknak foko­zott támogatást nyújt. A pásztói járási tanács segít­ségadása a szövetkezetek felé főleg arra terjed ki, hogy meg­tanítsuk csoportjainkat a fejlett agrotechnikai eljárások alka’- mazására. az erős. szilárd munkaszervezet lraíakftására. s ami igen fontos, nevelni a szö­vetkezeti. tagságot a szocialista munkafegyelemre. Ez a segítségadás konkrét eredményekben is lemérhető az idei aszálykár ellenére is. így tanulta meg a paiotási Május 1. de számos terme'öcsoportunik, hogyha megfogadják az alia műnk által javasolt szaktaná­csokat, alkalmazzák azt a gya­korlatban. az eddig éknél na­gyobb eredményeket képesek el­érni. sőt meg tudnak birkózni az aszállyal is. Ezt szemlélte­tően mutatja a szurdokpüspöki Béke tszcs eredménye, ahoi az agrotechnikai eljárások alkal­mazásával 22 mázsás átlag'er mést értek el árpából. A négy­zetesen vetett kukoricájuk is 20 mázsát adottfc holdanként az egyénileg (to'.gozó parasztok 8 mázsás átlagtermésénél szem­ben. Számos csoport vezetősége nem nagy jelen tőséget tulajdo­nított az agrotechnika alkalma­zásának, mint például az ecsegi és a t'ari termieiőcsoport, ahol ennek folytán nem dicsekedhet­nek eredményeikkel. mértékben pótolni tudják az ab­rakhiányt. a hhoz, hogy a termelőcso- port még nagyobb sike­reket érjen el az állattenyésztés terén, igen fontos az, hogy az állatgondozók szakmailag, po­litikailag képezzék magukat. Tehát rendszeresen el kell jár- niok a szaktanfolyamokra. Kö­vessék Kruzsnyik András fejő- gulyás példáját. Kruzsnyik András fejőgulyás jó szakisme­retekkel rendelkezik, s így el­érte, hogy a tehenek évi átla­gos tejhozama 2900 liter lett. Ezt a szép eredményt a jó gondozással és az egyedi takar­mányozással érte el. Az ellesnél 95 százalékos eredményt ért el a mesterséges megtermékenyítés folytán. Kruzsnyik András most azt tervezi, hogy bevezeti a há­romszori fejést és soronkövet- kező ebeseknél született borja­kat mesterségesen neveli fel. BENE ISTVÁN A meglévő eredményele szé­pek, d.e korántsem kietégítőek. Az, hogv több csoportunk nem érte el a- kivárni eredményt, ar­ról tanúskodik, hogy a járási tanács nem adott meg minden segítséget a járás termelőiszö­vetkezeteknek. Számos csoport­ban. mint a héhalmiba.n is, i.gien laza volt a munkafegyelem, több tag elhagyta a szövetkeze­tét. A jobbágyi tszcs-ben a ve­zetőség rossz munkája gátolta a jó munkaszervezet kialakítá­sát, a közös vagyon növelését. Nem léptek fel keményen, s nem adtak kellő tanácsot a munka- fegyelem-lazítok elleni harchoz, mint a szurdokpüspöki tszos- nél Ezek mind olyan mulasz­tások, melyek maguk is elősegí­tették azt. hogy számos ter­melőcsoport alacsony eredményt érjen el. Az a feladat, hogy a termelő­csoportok tagságál be kell ven ni a szakmai oktatásba, meg kell ismertetni velük az agro­technikai eljárásokat, hogy ta­vasszal alkalmazni tudják azt a közös munkában. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak még fokozottabb segítségei kell aTlnia ahhoz, hogy a ter* melőcsoportok szigorúan betart­sák és megvalósítsák a növény- termesztésre. állattenyésztésre vonatkozó minisztertanácsi hatá­rozatokat. Fej kelt számolni a futólagos ellenőrzést, egy-egy mezőgazdasági munkatárs, ha arra szükség van, napokig tar­tózkodjon a zalai ál a termelő- csoportoknál, amelyek nagyobb segítségre várnak. Cser Gyula járási tanács VB-einöke Megyénk bányáinak, gyárainak gazdag tervévei — 1953 újabb beruházásaiból — Az 1952-es tervév, döntő esz­Hogyan segítette a pásztói járási tanács a termelőcsoportok munkáját A fagy beálltával is lehet silózni Az állatok áttelel tetősének biztosítéka a silózási terv ma­radéktalan teljesítése. Ezt az ellenség is nagyon jól tudja, ezért a hideg idlő beálltával ^megkezdte támadását a silózási terv teljesítése eilen. Azt híreszteli, hogy 4 C fok hidegben si'lózni már nem lehet, mert a besilózott takarmányok vaigjy nem érnek be, vagy az erjedésük olyan lassú lesz, hogy a besilózott takarmányok tápér­tékét nagy veszteség éri. A re­akciónak ez az állítása á'l tudo­mányos, nem fele] meg a való­ságnak. Az igazság az, hogy a hideg időben is lehet silózni és ha megfelelő gondossággal vé­gezzük a silózást, úgy a takar­mány rövid idő alatt beer'ed. 4 C fok esetén a silózás üze­meltetési munkálatait ugyanúgy kell végezni, mint ahogy azt melegebb idő esetén végeznék Tehát a takarmányokat ugyanúgy fel kell tépetni. a szükséges nedvességet (65 szá- zeléik) ugyanúgy meg kell adni és a- levegő kiszorítását is ugyanolyan gondossággal kel! elvégezni, mint meleg időben. Azonban az egyes silóik meg­töltése utón nem földeljük le azokat azonnal, hanem a föld­réteg helyett 50—70 centimé*er vastagságban szalmával takar­juk be a besilózott takarmányt. Az így letakart silótakarmány néhány nap alatt eléri a szük­séges 16—18 C me'eget. A takarmány felmelegedését ellenőrizni kell olymódon, hogy­ha hőmérő rendelkezésünkre áll, azt egy másfélméteres rúdra kell szerelni, amit a besilózott takarmányba bedugva, azt 5 percig benthagyjuk. Ha,hőmérő nem áll! rendelkezésünkre, akkor a besilózott takarmány közepé­ről a szalmát eltávoiítva karun­kat nyújtjuk be a takarmányba és ha a takarmány langyos, il­letve 16—18 C meleg, akkor a szalmát eltávoiítva mégegyszer jöl letapossuk és utána 70 cen­timéteres földréteggel, földeljük be. A felmelegedés rendszerint a második napon, de legkésőbb a harmadik napon eléri a tó­várit hőmérsékletet. Tari Sándor megyei intéző, silózási előadó VDOOOOOOOOOOOOCX)OOOOOOC)OOOCXXX)OOOOOOOOOCXX lisztfelvásárlókat ítélt el í a szécsenyi járásbíróság s I A szécsényi járásbíróság 8 Deák Lajosné endrefalvi la- § kost, ki 19 holddal rendelke- § zik, fejadagja egész évre biz- 8 tosítva van, lakásán 200 kg I kenyériisztet, 140 kg finom- § lisztet, egy mázsa búzát és 50 § kg rozsot tároltj ennek eile- 8 nére a földművesszövetkezet- 8 né! 20 kg finomlisztet vásárolt 8 : fel az ellátatlanok elől — 8 8 hónapi börtönbüntetésre, 500 § forint pénzbüntetésre és 3 évi í közügyektől való eltiltásra \ \ ítélte. j Ifj. Papp Istvánt egyévi és I 8 hónapi börtön- és 1000 fo- í rint pénzbüntetésre, 1000 fo- | rint vagyonelkobzásra és 3 < évre a közügyektől való eltil- t tásra ítélte a járásbíróság, j mert fejadagja egész évre í biztosítva volt s ennek dacára ? az endrefalvi földművesszö- í I vetkezetben 1 mázsa kenyér- s lisztet vásárolt fel. A nevezett személyek szer- £ vezői voltak a vásárlási /láz- f na!<, pánikkeltésnek s így ve- í szélyeztették közellátásunkat. s iotXOtXOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXOOOOOOOOOOOOCXN Biztosítsuk állatállományunk részére a megfelelő férőhelyet A termelőcsoportok jövedel­mének egyik fő forrása a közős állatállomány létesítése, aminek alapföltétele ai szükséges férő­helyek biztosítása. • Fölismerte már ezt a cered-tótújfalui Búza­kalász tszcs is, ahol biztosítot­ták az állatállomány részére a megfelelő férőhelyet. A csoport tagsága, fáradságot neih kímél­ve épített állatállománya ré­szére istállókat. Igv sikerült az állatállományt fölfejleszte- nlök, ígv tudták teljesíteni az állammal szembeni kötelezettsé­güket, sőt a szomszédos tszcs- nek hízottsertést is tudtak köl­csönadni, ezenkívül a sza­badpiacon is tudtak értékesíteni. Ennek tudható be, hogy 100.000 forint áll rendelkezésére a tag­ságnak. Nem így gondolkodik azon­ban a varsányi Dózsa tszcs elnöke, aki a leghanyagabbul kezeli az állatállomány elhelye­zését biztosító építkezéseket Az építkezéshez megvan az anyag,' megvan a kölcsön, megvár. ? szakember is, csak hát az el­nök azt tartja, hogy „ne épít­kezzünk, mert évvégi elszámo­láskor kevés jövedelem jut ré­szünkre". Pedig a férőhelyek megépítése igen fontos a cso­port részére, mert a jelenlegi férőhely zsúfolásig megvan töltve sertéssel. A csoportelnök­nek a jövőre is kell gondolni, „nem szabad megenni azt a tyúkot, mely holnap aranyto­jást. tojna”. Vegyen példát a varsányi Dó. zsa tsz elnöke a ceredi Búza­kalász, a berceü Vörös Csillag, a nagyoroszi úttörő termelő- csoportoktól, amelyek biztosítot­ták fejlődő állatéí'.ományuk ré­szére a megfelelő férőhelyet. Andó József MT építési előadó Kedves traktorisiák, szerelők! Egy-két „röpke” nap és az 1952-es év át- ^ adja helyét az 1953-as újévnek. Egyéb­ként így szokott ez lenni. Csak az lij év igen szigorú, számonkéri mindenkitől — tőletek is, hogy megadtátok-e a társadalomnak nvndazt, amit tudtatok volna, avaigy ültetek erőiteken, oibetelt kézzel patópál módjára fütyülve arra, hogy teljesítve lesz-e vagy sem az éves, vagy az őszi mélyszán.ási terv. Az új év küszöbén- . tehát igen helye®, ha számadást készíttetek a hátatok mögött ha­gyott 1952-es év munkáiról. Kezdjük hát el a számadást. Többéves gazdag tapasztalat áll a gép- ■ áüomásíok rendelkezésére. Most úgy áll a dolog, hogy igen lemaradtatok a tervieljpsí- téssei. Tehát nem fejlesztettétek tovább az elért eredményeiteket. Ennek nemcsak tJiátjá'.ok ká­rát, hanem népgazdaságunk is. m'nt a mélyszániási tervet? S miért nem lehetett teljesíteni úgy az éves, mint a mélyszántást tervet? Úgy gondolom, ennek taglalását a vezető­ségnél kell kezdeni. Nincs meg a Harmonikus együttműködés a vezetők között. Ez pedig sú­lyos hiba. Talán s-jnak tudható be az is, hogy a cséplés befejezésénél is késlekedtetek, s így megsértettétek a minisztertanács határozatát. Aztán a cséplés utáni egy- vagy másfélnapos erőgépjavítási munkák végrehajtásában is le­maradtatok. Volt olyan erőgép, mely kettő­három, sőt öt napig is javítás alatt állt, holott ki lehetett volna javítani másfél nap alatt. Ennek az lett az eredménye, hogy több napos késéssel fogtatok hozzá az őszi talajmunka terv teljesítéséhez. Tehát nem használtátok ki a izámási munkákra alkalmas időjárást. S vaj­Ünnepi levél a kistérén yei gépállomás dolgozóihoz jón ki ezért a felelős? Az igazgató. Igen, ő fe­lelős a műszaki vonal tervezéséért is. A mikor aztán kijavítottátok az erőgépeket, Ä becsúszott a másik hiba-. Nem volt kit in­tetni az erőgépre. Ezért szenvedett törést a két- műszakos szántás megvalósítása is. Ennek te­tejére jött aztán az, hogy l.aukó Pái vezető mezőgazdász helytelenül csoportosította az erő-, gépeket. Szana-szét szórta azt a körzet minden községébe. Nézzünk meg egy példát. Kazár ha­tárába két erőgépet irányított, holott az ott lévő talajmunka mennyiséget egy erőgép is el­tudta volna végezni. így aztán nem lett ki­használva az erőgépek kapacitása sem. A szét­szórt gépekhez nem tudtatok megfelelő szak- ellenőrzést. biztosítani: így számos szakmai képzettséggel alig rendelkező fiatal traktoros, ha valami hiba adódott gépén, nem tudta azt kijavítani, be kellett néki menni a gépállomás­ra, s az nem kevesebb, mint egy-két napi ki­esésit jelentett a; munkából. így volt ezzel Ko­vács Ferenc traktorista is, aki gépevei Sám- sonbázán szántott. Gépét két hétre rá javítot­ták ki és így kevés volt a munka' teljesítmé­nye. E munkai apróbb részleteit azért vázoltain, hogy bemutassam a munkának azt- a nagyfokú szervezetlenségét, ami meg volt a gépállomá­son. Ha helyesen történt volna meg a gépek egynapos kijavítása, a gépek munkára való át­csoportosítása, hai teljes mértékben kihasználtá­tok volna az erőgépek kapacitását, az őszi ta­lajmunka végzésére alkalmas időt, tudtátok volna teljesíteni az őszi mélyszántási tervet. C zenteljünk egy pár sort a gépállomás és a tszcs közötti kapcsolatra is. A gép­állomás vezető embereinek hanyagsága folytán súlyosan megsértették e kapcsolatot. Felelőtle­nül történt a gépállomás és a tszcs közötti szerződéskötés. Helyesebben mondva, a gép ál - nak tartotta a tszcs-kke! való szerződéskötést, lomás vezetősége amolyan fölösleges „muszáj”- Mondanom sem kell, ezek a szerződések ho­mokra épültek, alig lett betartvai belőlük valami. A tszcs és a gépállomás elnézték egymás hi­báit. Például a ceregi „Keleti fény" tszcs tagjai nem takarították be a szerződésben vállalt ha­táridőre a kultor caszárat ai szántás alá kerülő földről. így a traktorosok beszántották a siló- zásra' alkalmas kukoricaszárat. Erre Deák István körzeti mezőgazdász még a füle bot­ját sem hajtogatta, pedig alkalmazni . kellett volna a tszcs felé a szerződésben foglalt 15 százalékos szankciót. Az ilyen súlyos lazaságok nem segítették a termelőcsoportok megszilárdítását, megerősí­tését. De hogy ezek a hibák előadódtak a gép­állomáson, nem elsősorban a gépállomás párt- szervezete, politikai helyettese felelős, mint ahogy a laza munkafegyelemért is. Még min­dig sok az igazolatlan hiányzás. S mind azért, mert gyenge a politikai fölvilágosító munka. Miben jut ez még kifejezésre? Leginkább abban, hogy a gépátlömás egy kommunistája, egy DlSZ-fiatatja sem teljesí­tette éves és őszi mélyszánitási tervét. Helyte­lenül kezelik az állatni vagyonit. Kint hagyják, a munkagépeket a határban, elpazarolják, tönk­reteszik a javítóműhely kéziszerszámait — s leginkább ai fiatalok között van ez meg. Nem félnek azok senkitől, majdnem hogy azt csi­nálják, amit akarnak. Zéti István példáját nézzük meg. December 24-re be kellett volna hordania vontatóval a kint hagyott munkagéoe- ket. Becsületszavát adta array hogy mint DISZ- • titkár, teljesíteni fogja ezt a feladatot. Ez csak ígéret volt, amit nem követett a tett. Tehát miről tanúskodik mindez, ha nem arról, hogy gyenge a politikai nevelő munka, a dolgozók szocialista öntudatra, munkafegyelemre való nevelése. Tehát sok a javítanivaló a politikai he­lyettes. a pártszervezet munkájában. II ?>’ gondolom, nagy vonalakban tükörképét ” adtam annak a munkának, meiy jelle­mezte a gépállomást az 1952-es évben. Ezek a hibák és mulasztások arra intenek benneteket, hogy ha így lesz az 1953-a.s tervévben is, nem álljátok meg helyeteket a falu szocialista át­szervezésében. Már pedig a ti gépáliomástok- nak is erős bástyává kell válni a falu jobb életének a kialakításában. Eien keil állnotok e nagy forradalmi harcban. A gépi technika elő­nyeivel kell megmutatni a dolgozó parasztság­nak a gépesített nagyüzemi gazdaság elő­nyeit. Ezzel kell rávezetnetek a dolgozó pa­rasztság ezreit a szövetkezeti útra. Ez pedig nagy felelősséget ró rátok. Arra kötelez benne­teket, hogy fölszámoljátok eddigi hibátokat, hogy megvalósítsátok a tervszerű munkát, a szocialista öntudatos munkafegyelmet, mely biztosítéka lesz az 1953-as tervfeladatok maira* dékta'an megvalósításának. Üdvözlettel: LANTOS LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents