Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)
1952-12-31 / 106. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZABOD MDP NOGRADMEGYEI .PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili. ÉVF. 106. SZ. ARA: 50 FILLÉR 1952 DECEMBER 31. \ titoista fcqvverkezési hajsza és a jugoszláv dolgozók uvomoriiságos helyzete Írta: R- Golubovies, a Szocialista Jugoszláviáért*• című lap főszerkesztője 4 fegyverkezési hajsza, amelyet az amerikai imperialisták és csatlósaik az új háború kirobbantása érdekében folytainak, az imperialista tömb minden országában a dolgozók elnyomorodásáí vonja maga után. Jugoszláviában a fegyverkezési hajsza lázasabb és kíméletlenebb. mini bármely más tőkés országban. .A múlt év októberében a washingtoni urak és belgrádi lakájaik katonai egyezményt kötöttek. A belgrádi fasiszta kormány ettől kezdve teljes egészében háborús vágányra állította az ország gazdasági életét. A Tito-kiikk az idén az állami költségvetés 17 százalékát és az egész nemzeti jövedelem 60 százalékát háborús készülődésre költi. A békés iparágak termelése emiatt jelentősen csökken. A titóisíák hivatalos adatai szerint az idén 1951-hez képest 45 százalékkal csökkent a textiláruk termelése. 40 százalékkal az élelmiszeripari, 68 százalékkal,a sütőipari. 52 százalékkal a tejipari termelés. A pfftnutiparban 49 százalékkal, a harisnya és kötszövöttáru iparban 50 százalékkal, a bőr- és cipőiparban 30, a szappaniparban 38. a szeszgyártásban 36, a mezőgazdasági gépgyártásban 35. a dohányiparban 40 százalékkal kevesebb árut állítanak elő, mint tavaly. Ezek a titóisták hivatalos adatai. A békés iparágak termelésének valódi csökkenése jóval felülmúlja ezeket a számokat. Ugyanakkor a Tito-klikk a legfontosabb ipari üzemeket háborús termelésre állította át. A titoista kormány az idén azt javasolta, hogy a költségvetési előirányzatok mellett költsenek még mintegy 130 milliárd dinárt az új hadiüzemek építésére, vagy a régiek kibővítésére, továbbá hadifontosságú utak és vasutak, repülőterek, hadikikötők és más katonai létesítmények építésére. Az amerikai monopó.tőkéseknek azonban nincs nvére. ha a gyarmati és függő országokban bármiféle ipar is kifejlődik, legyen az akár a hadiipar. Ok inkább arra törekszenek, hogy megfojtsák ezeknek az országoknak nemzeti iparát és teljesen saját uralmuk alá vessék őket. így aztán az idén július elején az Egyesült Államok urai azt követelték a Titö-klikktől, hagyja abba a tőkebefektetést a hadiiparba, vagy bármely más iparba és használja minden pénzét hadi fon totes ágú utak és vasutak, hadi kikötők, repülőterek, stb. építésére. A Tito-klikk engedelmességgel fogadta ezt a parancsot; Tiip már július 27-éti hivatalosan bejelentette, hogy abbahagyják egy csomó- gyár építését és az ezévi i.' vocn szértyiő ipari- építkezések több mini 60 sziláiéivá« he- szuntelifc. Az alapvető tőkebefektetési összegeket és ur ország tegfon tosabb anyagi eszközeit átállították a hadifontosságá utak és vasutak, hadikiköiők, repülőterek építésére, fegyvervásárlásra, stb. Egyedit' Belgradbari hadifontossámi vasútvonal építésére kb. 90 milliard dinárt'irányoztak elő. Bar kikötő építésére kb. 10 miiliárdot a hadiíoniosságú utak építésére kb., 7 miliiárdot, stb. A hadiipar és egyéb gyárak és üzemek építését viszo-nt közvetlenül az amerikai, monopóltökések vették kezükbe, annak a megegyezésnek alapján, amelyet az amerikai kormány az idén szeptember elején kötött' belgrádi szolgáival. A szerződés értelmében áz Egyesült Államok kormánya! biztosítja az amerikai monopol tőkések 'jugoszláviai tőkebefektetéseit. A monopóltökések nyilván félnek, hogy a jugoszláv nép felszabadító harca elsöpri a föld színéről a Tito-rendszert az ő tökebefekíelésükkel együtt és ezért követelik, hogy kormányuk'biztosítsa tőkéjüket. Az ameri. kai kormány pedig Jugoszlávia min-den anyagi eszközét ellenőrzése és rendelkezése a'á vonja, mint zálogot a Wallstreet! monopóltökések biztosítására. A tőiké» rendszer helyreállítása és az ország gazdasági életének háborús vágányra állítása -azt eredményezte, hogy a jugoszláv dolgozók százezrei maradtak munka nélkül., lakás 1 és kenyér nélkül. A munkanélküliek serege napról napra nő 1950-ben Jugoszláviában mintegy 170.000 munkanélküli volt, 1951-ben a munkanélküliek száma túlhaladta a 200.00Ü-et. az idén pedig ismét 50.000-rel emelkedett. A munkások névleges bére- és reálbére egyaránt állandóan-csökken. Esik a pénz értéke és fokozódik az infláció is. Az elmúlt néhány hónapban a Tito-klikk átlag havi 700—800 dinárral csökkentette a munkások bérét. Adóst pedig 20 milliárd dinárral, vagyis a béralap kb. 40 százalékával tervezik az egész béralap csökkentését. Ez az intézkedés újabb súlyos csapást mér a jugoszláv munkások érdekeire. Kém kevésbbé súlyos a falusi dolgozók helyzete sem. A dolgozó parasztok sorra tönkremennek. Ennek következtében 1951- ben 2.5 millió hektár szántóföld maradt par ágon, az idén pedig a szántóföldek 30 százaléka. A gabonatermés sokkal alacsonyabb a háború előttinél. 1951-ben a tengeri termés sokkal alacsonyabb » háború élőt tilt'*!. 1951-ben a tengeri -termés 600.000 tonnával csökkent a háború előtti színvonalhoz képest. Az idén a titóisták beismerése szerint gabonából és más mezőgazdasági •terményekből még kevesebbet takarítanak be, mint tavaly. 1948- tp: 1951/végéig a titoista lapok adatai szerint több, mint 320.000 paraszt teljesen tönkrement. Ugyancsak a titoista lapok beismerése szerint ejiben az évben újabb 246.000 falusi dolgozó veszti el javait és válik nincstelen zsellérré. Az óriási adók, a mezőgazdasági és ipari cikkek árának egyre növekvő különbsége, a falusi dolgozókkal végeztetett ingyenes kényszermunka az amerikai leigázók érdekében: mindez szörnyű nyomorba sodorta a falusi dolgozók millióit. A városokban és falvakban tízezrével ténferegnek a mezítlábas, rongyos emberek, akiknek nincs egy falat kenyerük, az Utcán és parkokban alszanak, lopásból tengetik életüket, Ezekután nem is csodálkozhatunk azon. hogy Jugoszláviában a hivatalos adatok szerint csupán tüdővészben több. mint 100.000 ember hal meg évente, a munkásoknak átlag 80 százaléka tüdőbeteg és Jugoszlávia majdnem az első helyen áll a világon a lakosság halálozási arányszáma tekintetében. A jugoszláv dolgozók azonban nem tűrik mindezt tétlenül. Tevékenyen harcolnak a felszabadításért a fasiszta járom és a gyarmati elnyomás alól, a békéért, súlyos anyagi helyzetük megjavításáért. Ez a harc napról napra fokozódik és minden bizony- nya-1 a fasiszta Tító-uralom megsemmisüléséhez és a- jugoszláv népek {elszabadulásához ‘vezet. Szovjet-Grúzia áram term e-lese 1939—1951 között 2.3-szeresére emelkedett. Az ötödik ötéves tervben több üj vízierőművet létesítenek Grúziában. A szamqorai öntözőrendszerrel eqyütt épü'ő tyetrlhevi vízierömü enerqiáját fel foqják használni a környező kolhozok villamosításába is. Képünk a tyetrilTevi vizierőmü csőhálózatának szerelését mutatja be. A munkafegyelem lazasága miatt több mint 448 5 tonna szén esett ki a termelésből a negyedik negyedévben a Tiribesi üzemnél A Tiribesi Szénbánya Vá: tolat becsületes dolgozói szívós harcot folytattak a má sodik félévi terv teljesítéséért. A harmadik negyedévben Rákosi elvtá-rsnaik megfogadták, hogv terven felül több mimt 2SOO tonna- szenet tenmelnek ki. Vál lalt kötelezettségüket azonban nem teljesítetnék, sőt ,még a tervükéit sem, ment a harmadik negyedévben 3240 tonna szénnel!' maradtak adósok. A negyedik negyedév-ben a becsületes bányászok megfogadták, hogy az előző negyedévi adósságukat bepótolják ígéretük va’.óravállásá- ba-n azonban egyre jobban akadályozza őket a mindjobban lazuló munkafegyelem. Hónapról hónapra emelkedik az igazolatlanul hiányzók száma .az üzemnél! és ez is egyik oka. hogv a negyedik negyedévben úiabb 543 fonna szénnel növekedett aiz adósságuk. A harmadik negyedévben 89 igazolatlan hiányzás történt. A negyedik negyedévben december 27-ig már 345-re emelkedett a távolmaradók száma. Súlyos veszteséget jelent ez népgazclaságunikinaik. mert ezáltal több trrf-nit 448.5 tonna szórj maradt kitérmel-ettenüí. _ bz a szén-mennyiség €9 család részére elegendő egyévi tüzelésére. Értékéből! 36 osailád élhet meg 1 hónapig. •A munkafegyelem lazulása különösen novemberben fokozódott. Ebben a hónapban 183 igazolatlan mulasztás történt, mely arra vall, hogy a munkafegyelem megszilárdításáért még mindig keveset tettek az üzemnél. A decemberi hónapban 24-én és 26-án em-rikedet-t különösen az igazolatlan mulasztók száma. Ezen a két napon 44-en maradtak távol igazolatlanul. Ezek a dolgozók semmibe vették a minisztertanács határozatát, amely december 26-áf munkanappá nyilvánította. Súlyos hibát követett el 26-án Szt-remi Béla aknász, aki minit műszaki dolgozó, igazolatlanul mulasztott ezen a napon, sőt a többi munka társait? alkik-kel előző napon együtt mulatozott, arra biztatta, hogy csak mulassanak nyugodtan, majd beírják nekik a fizetett szabadságot. Neki, mint párttagnak és műszaki dolgozónak kötelessége az lett volna, hogy munkatársait a következő nap feladatainak az elvégzésére figve’-ra'eziesse, de ő figyelmen -kívül hagyta Gyarmati Géza aknászt is, aki kérte, hogy ne buzdítja munkatársait a munkafegyelem lazítására. Sztremi Béla aknász felelőtlen cselekedete elősegítette, liogv 26- án Tarján-i Sándor és Tóth Sándor vájárok is igazolatlanul távol maradjanak. A becsületes bányászok har cá-t akadályozzák az üzemnél ofyan dolgozók, mint Kottán Imre vájár, aki csak a negyedik negyedévben 23 esetben marad-t távol munkahelyétől es az ilyen dolgozó irigy szemmel nézi a m.ás-ik becsületes munkás elért eredményét, irígyli, hogy az rendesen öltözködik, míg neki csak egy ruhája van Hozzá hasonló Kóros Ferenc vájár, aki családos ember létére már 8 ízben, maradt otthon a negyedik negyedévben. De ilyen Zubor József csillés, aiki a szeszesital rabja- lett és már edd'g 7 hiányzása van. Súlyos hibát követnek el a® olyan vájárok, a-kikre kormányunk sokat áldozott, hogy becsületes emberekké váljanak. De olyan, mint Skra- bu-t József vájár, aki hatszo-r hiányzott, vagy Tóth Tibor, aki távolmaradásával már 9 esetben akadályozta a- többi munkatársainak a termelését. Ezenkívül’ Havjik István csillés már számos esetben megsértette a- munkafegyeyrnet. Október 20-tól már 13 esetben nem jelent me? munkahelyén, e mellett már két esetben megtagadta a m-unkái Legutóbb december 26-án a gumiszai-a-ghoz lett beosztva-, de ő aiz alacsony helyre való hivatkozással otthaigyta- munkahelyét. Az ilyen fetelőtfen emberek akadá'yozzák az üzemterv teljesítését. mert távoí-niaradás-ukk-ail visszatartják a becsű 1-elíies dolgozókat is. Az igazolatlan hiányzások tfte-Ifett azonban akadályozza a t-ervtelljesttést a 480 perc nem kihasználása, melynek következtében naponta 14 csille szénnel termőinek teve-sebbe-t. De található az üzemnél olvan csapat is, minit a Mákos Pálé. melv a novemberi hónapban egv ai,kálómmal a műszak megkezdése után másfél órán keresztül a szerszámosládán elmélkedett a munka-társaivaí a termelés tehetőségeiről. Ö minit párttag, nem a termelés fokozására buzdította munkatársait, hanem ő járt elől rossz példával, mikor leült társai közé és neun törődött a tervteijesítéssel. Persze az ilyen dolgozó fizetéskor zúgolódik, hogy keveset keres. Mákos Pá- lék is 27 forintot 'kerestek naponta a -múlt hónapban, de aki -kihasználja a 480 percet és harcol a terv teljesítéséért, mint Gordos túlsó Péter, aki a Mákos Palák munkahelyén is 44 forintot keresett naponta. Előfordul az üzemnél olyan eset is, hogy egyes, csapatok a munka-időt alvással töltik el így Biró b. Miklós a múlt jió- napban -két esetben is elaludt a bányában, de hozzá hasonlóan még Bakos Lajos gépkezelő és Sári Imre kovács a munkájúkat félbehagyták és lefeküdtek a bányában. A munk-aííg-velem lazulása- eigyre jobban figyelmezteti az üzem párt- és szakszervezeti, valamint a villa-lat vezetőségéi, hogy az eddiginél még keményebben lépjenek fel az igazolatlanul faVdiintara-dóklkaiI szemben. Ne tűrjék tovább, hogy a becsületes dolgozok harcát felelőtlen személyek akadályozzák. Na-p-nap után foglalkozzanak a munka-fe,gyelem-lazitóbka! és ebben a munkában nyújtsanak segítséget a pár-tnak és szak- szervezetnek az üzem -kommunistái és csapatvezetői. Ahol a vállalást az irodában dolgozók tudta nélkül készítik A nógrádmegyei Tatarozó- és Építő Vállalat december 21 -re, Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére vállalta, hogy a munkahelyeken az építkezéseket még az 1952-es évben befejezik. Adott szavukat azonban csak a Salgótarjáni Tűzhelygyár II. öntödéjének és a H-es számú i ini verm a építkezésénél váltották be. Már a fölaján'ás megléteiméi hibát követett el a vállalat vezetősége és a szakszervezet, mert nem az alulról jövő kezdeményezésre alapozták a vállalást. A dolgozókkal már csak a vállalás megtétele után ismertették a vállalat fogadalmát, így kevés eredménnyel járt. a felajánlás. A vállalat és üzemek szakszervezetei nem igyekeztek az elkövetett hibát kijavítani még ezután sem foglalkoztak megfelelően a versenyszervezéssel, s annak nyilvántartásával. Ennek következtében a dolgozók között a ver- senvlendület napról napra csökkent. Különösen elhanyagolta a szocialista munkavers-env kiszélesítését a sa gótarjání járás építésvezetője és szakszervezete. A verseny kiszélesítése helyett állandóan az objektív nehézségekre hivatkoznak, gépkocsi- hiányra, amely az utóbbi időben teljesen megoldódott, mert a teherfuvarozási vállalat öt gépkocsit bocsátott a rendelkezésükre. A szállítási felelős. Bás- tyi István azonban a vá'latatnak biztosított gépkocsikat albérletbe átadta a salgótarjáni vasút- á'lomás főnökének, nem törődve azzal, hogy a dolgozók anyaghiány következtében tervüket nem tudják . teljesíteni. Ez azonban nem érdekelte Bástyi István szállítási felelőst, mert az állomás-főnökkel olyan megállapodást kötött, hogy minden egyes fuvar után 10 forintot kap. így a szállítási felelős 6000 forintot keresett ezzel a megállapodással. A vállalat párt- és szakszervezete, valamint a vállalat vezetősége súlyos hibát követett el, hogy az ilyen és hason’ó esetekkel nem foglalkozott. Helytelen, hogy az üzemi háromszög már több, mint egv hónap ja nem tartott ülést, pedig az üzemi háromszög! ülésen kell megbeszélni a vállalatnál és az üzemekben felmerülő" problémákat, azoknak rövid időn belüli megszüntetését. Az ilyen hanyagságok következtében történt az meg. hogv december 21-re tett vállalásukat csak 40 százalékig teljesítették. Ezért súlyos fele'ősség terheli Ben-kő István technikust is, aki a vállalt kötelezettség teljesítésének az ellenőrzését elmulasztotta. Feladata a párt- és szakszervezet. a vállalat vezetőségének, hogy a még meg'évő hiányosságokat rövid időn belül számolják fel és az eddiginél még nagyobb lendülettel, felelősségteljesebb munkával igyekezzenek kiszélesíteni a szocialista munka- versenyt, melymek egyik a'apja, az aulról jövő kezdeményezés. Vonják felelősségre az olvan dolgozót, aki csak a saját érdekével törődik és figyelmen kívül hagyja a dolgozóknak a tervteljesítéséért folytatott küzdelmét. Váli Ferenc, a megvei tenács építési osztályának technikusa. A Gazda-mozgalommal több mint 262 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg a 63/1. sz. Építőipari Vállalat dolgozói A 63/1. sz. Építőipari Vállalat dolgozói kiváló eredményeket értek el a Gazda-mozgalom terén az 1952-es tervévben. Minden használható hulládé« vasanyagot egy helyen tároltunk, s ezeket kengyelek készítéséhez, vasbetonoszlopokhoz, vagy a betonozásnál alátétként használtuk fel. Vasanyagból egész évben a hulladékok fettiaiaználáéával hu- szonkétezer 890 forint megtakarítást értünk el. Építkezéseinknél igen jelentős szereit tölt be a faanyag. Ezen a téren is minden használható hulladékot és régi anyagokat felhasználtunk zsaluzáshoz. A döntő tervév esztendejében a faanyag gazdaságos fel- használása révén 94.000 forint értéket takarítottunk meg. Hasonló eredményt tudunk felmutatni a.cement- és téglaanyagok takarékos felhasználása terén is. Cementből több mint 30.000 forint értékű anyagot, téglából pedig csak az év második felében értünk el jelentősebb megtakarításokat, de a hulladéktégla felhasználása folytán az év végére ebhői is több mint 34.000 forintra szaporodott megtakarításunk. A Gazda-mozgalomhoz való csatlakozásunk tehát nem volt eredménytelen, mert az egész évben több mint 262.000 forint értékű anyagot takarítottunk meg a hulladékok feldolgozásával és az anyagok takarékosabb felhasználásával. Olyan eredmény ez. amely a 63/1. számú Építőipari Vállalat dolgozóinak öntudatáról tanúskodik, amely igazolja azt, hogy a vállalatnál igen sokan megértették a takarékosság fontosságát és magukénak érzik az anyagot, sajátjuknak, amit feldolgoznak és amit építenek. Eredményeink azonban még tovább fokozhatok, ha munkánkból kiküszöböljük az eddigi fogyatékosságokat. Hiba volt, hogy ebben az évben még nem vezettük be az egyéni anyagtakarékossági számlákat, nem tettük személyileg érdekeltté a dolgozókat az anyagtakarékos- ság terén. Az 1953-as évben azonban dolgozóink részére egyéni anyag-takarékossági számlákat nyitunk és dolgozóink a megtakarított érték arányában premizálva lesznek. Az egyéni megtakarítási számlákat a könyvelés tartja nyilván, az építésvezető által beadott adatok leellenőrzése folytán. így az 1953-as évben még nagyobb eredményekkel Fogunk büszkélkedni és ezáltal elősegítsük az ötéves tervet, dolgozó népünk hazájának szocialista építését. STER ISTVÁN igazgató
