Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-27 / 105. szám

4 SZABAU NOG«!» 1952 december 27. A TEHENE K FEJÉSE Jó eredménnyel vizsgáztak az edzőtanfolyam hallgatói MeqJelent „Hogyan ért el Agafonova minden tehenétől évi 7432 Hter tejet?” című füzet, mely igen gazdag se­gítséget ad állami gazdasá­gainknak, tszcs-inknek ahhoz, hogyan érjenek el magas tejhozamot. Minden lefejő tehenészetben dolgozónak is­mernie kell a fejés legfejlet­tebb módszerét, ha emelni akarja a tejhozamot és állan­dóvá akarja tenni a jő ered­ményeket. Agafonova kiváló szovjet fejőnő munkamód­szeréből a „Tehenek fejése” című részt közöljük. „A tejéii technikát én sem egyszerre sajátítottam el. Azelőtt a fejes alatt gyakran beszélget­tem a többiekkel, sőt néha még 0 munkát is abbahagytam. Olyanok is voltak az eredmé­nyeim. Akkor még nem vezették be nálunk a szigorú napi mun­karendet, a fejessel gyakran kés­iünk. A szovhozbai azonban állat­orvosi képzettségű igazgató ér­kezett. - Figyelmesen megnézte az állományt. Többször járt a farmon, figyelte munkánkat, í—zs'evette hiányosságainkat. A legközelebbi termelési érte­kezleten megbírálta a mi eddigi „rendünket” és mindjárt kihir­dette á-z új napirendet is, melyet az egész gazdaságra és a farm minden dolgozója számára köte­lezővé tett. Eleinte nehéz volt az új ren­det megszokni, de azután min­den eszerint ment. Az eredmé­nyek meggyőztek bennünket. Egész munkánk termelékenyebbé vált Akkor azután a következő eset történt. A fejőszéken ülve fejtem a tehenet, hol az ujjammal’, hol marokkal, ahogyan szoktam. Nem is vettem észre, hogy az igazgató figyeli a munkámat. Észrevettem őt és gyorsabban kezdtem fejni. Megszólított: —■ Mondja, Agafonova elv társnő, tud maga gyorsabban is fejni? — Még nem próbáltam — feleltem. — Próbálja meg — tanácsolta] és közben nézte az óráját. Gyorsabban kezdtem, fejni az ujjóimmal. Ezt is megfigyelte. — Ne az ujjúval fejjen, mert akkor hamar kifárad a keze. Marokkal kell fejni. A kéznek is könnyebb, meg a tehenet is job­ban ki lehet fejni Erre marokkal kezdtem fejni. Nézte az óráját és azt mondta: — Körülbelül 60 fejömozdalaf történt percenként. Ez kevés. A fejés után megkérdeztem, hogy mit számolt ö és mit jelent a szám? Megmagyarázta, hogy a jó fejőnők csak marokkal fej­nek és percenként 100 fejőmoz­dulatot végeznek mindegyik kezükkel. Ez nem hittem el neki. Azt tanácsolta, hogv azért csak próbáljam meg. Arra is tanított, hogy ne görnyedjek a fejés alatt, hanem üljek egyene­sen. A következő napon elhatároz­tam, hogy megkísérlem a gyor­sabb fejest. Láttam, hogy sike­rült. Néhány nap múlva a szov- hoz igazgatója megint ott volt a, fejesnél. Alegkértem, számolja meg, hány fejőmozdulatot teszek. 72-t végeztem. — Javult, de még mindig ke­ötéves tervünk negyedik' esz­tendejében, 1953-ban a bőripar termelését is jelentős mértékben emelni kell. Ahhoz azonban, hogy bőriparunk dolgozói fel­emelt tervüket teljesíthessék, el­engedhetetlenül szükséges, hogy minél több megfejelő nyers­anyaggal lássuk el őlcet. Ilven fontos nyersanyag a szakérte­lembe! lefejtett sertésbőr. Köz­tudomású, hogy nap-nap után hatalmas mennyiségű sertésbőr megy veszendőbe azáltal, hogv a seríésöléskor a bőrt nem fej­tik' le és így az népgazdaságunk számára nem hasznosítható. Bőriparunk dolgozói méltán elvárhatják mindenkitől, aki disznót hizlal és 61, hogv annak bőrét fejtse le és adia át a MEH-telepnek, vagy falusi földmüvesszövet'kezetnek. Tegye ezt mindenki, már azért is, mert a szakszerűen lefejtett sertésbőr kilójáért 25 forintot ■kap és ugyancsak kilónként 3 forint illeti meg a lefejtő bol­tért. Aki tehát maga öli d«s-z­vés — mondta és elment. — Rövidesen percenként 85-re sike­rült emelnem a végzett fejűmo'k- dulatoh számát. Most már megerőltetés nélkül 90—100 fejőmozdul atot végzek mindkét kezemmel. A szovhoz vezetője sokszor beszélt velünk, megmagyarázta a tőgymasszázs értelmét és hasznát... Elmond­ta, hogy miért kell a teheneket gyorsan fejni. Beszéli a helyes etetésről, a gondos ápolás jelen­tőségéről és még sok más hasz­nos dologról. Igyekeztem tanításait elsajátí­tani és most lényegesein jobban dolgozom, mint azelőtt. Most már megértem, hogy nagyon sok tehén, különösen, az idegesek, a kényesek, nagyon rövid ideig tejelnek. Ha az ilyeneket lassan fejjük, nem adják le a tejet. Nagy jelentősége van az is­tállóban a fejési idő pontos be­tartásának is Zaj, zörgés, csö­römpölés, beszélgetés, kiabálás mind zavarja a tehenet. Eltereli a figyelmét, ezért visszatartja a tejet. Fejés alatt nem szabad engedni, hogy más irányba, tere­lődjék a tehén figyelme. A tehén minden szerve a fejesre legyen beállítva. Az állatok megszokják a meg­határozott rendet, dé a rend megzavarása mindig idegesíti őket. Próbáljuk csak megváltoz­tatni ,a fejési rendet, mindjárt csökken a fejési átlag! Mindeze­ket számításba véve, én mindig meghatározott órában és sor­rendben fejem a teheneket. A fejést a következőképpen végzem: Egy vödörbe tiszta, meleg­vizet, törlőt, vaseiint viszek magammal a fejőszékkel és saj­tárral együtt, meg zsineget, ami­vel lekötöm a tehén farkát. Munkaköpenyemet fehér köpeny­nyel cserélem ki, a fejem be­kötöm. Először lekötöm a; farkát, lemosom a tőgyét, szárazra tör­lőm, azután leülök és kezdem masszírozni. Az első cseppeket nem fejem a sajtárba, mert ezek a szennye­sek. Csak marokkal, fejek. A fejést a hátsó cseesbimbóknál kezdem, mert ezekben általában több tej van. Utánuk következ­nek az elsők. Gyorsan fejek, percenként 90—100fejőmozdula­tot végzete mindegyik 'foearanmei A fejőmozdulattal összeszorí­tom a csecsbifnbókat és á tőgy egy részét is. Azokat a teheneket, melyek egy fejesre 10—12 liter tejet ad­nak, 9—10 perc alatt fejem meg. E.gy liter tej kiíejésére nem kell nekem több idő, mint egy perc. A fejés alatt a kezemet mindig szárazon tartom — ez a tehén­nek is kellemes érzés és biztosít­ja a tej tisztaságát is. Az alap- fejés után végzem a befejező masszírozást. Ezután következik a csepegtető fejés. Amikor telje­sen készen vagyok a fejésse’, szárazra törlőm a tehén tőgyét és bekenem vasé!lnnél. Kioldom a farkát és azonnal kiöntött) a, sajtárból a tejet. Kezet mosok és kezdem a kővetkező tehén fejő­sét. A Dana, Íz men a, Aljka és a. Lasztocska nevű tehenek szere­tik a gyors fejést. Ezek a tehe­nek távolléíem alatt majdnem mindig kevesebb tejet adnak, mert a váltó íejőnök lassabban fejnek. na iát, kilónként. 28 forintot kap a bőrért, vagyis összesen jóval többet, mint 100 forintot. A sertésbőr összegyü jtésének sikere nagymértékben azoktól a tanácsi dolgozóktól függ, akik a sertésvágási engedéí veket ki­adják. Ezeknek a dolgozóknál' módjukban van a vágási- enge­délyt kérőt felvilágosítani a sertésbőr gyűjtésének nép- gazdasági fontosságáról és el­lenőrizni aizt is, hogy aki az en­gedélyt megkapja, lefejti-e és átadja-e a megfelelő pénzért a sertésbőrt. Tudnia kell minden­kinek. hogv bőriparunk dolgozói az ígv összegyűlő sertésbőrök­ből'cipőt, csizmát, táskákat és sok más fontos és hasznos 'iparcikket készítenek, így öreg­bítve a magvar bőripar jó hírét. Ötéves tervünk ellen tehát a saját érdelve ellen is vét az, aki mairadiságbói, vagv nem­törődömségből elmulasztja a sertésbőr lefejtését, ezzel tekin­I télves összegtől esik el és megrövidíti népgazdaságunk fontos nyersanya gtart a lékét. Teheneinket hozzászoktattuk a háromszori fejeshez. De már ez sem látszik elegendőnek, mert a legtöbb tehenünk tőgyének be­fogadóképessége nagyobb, mint amennyi tejel ad. Például az Izrnena nevű tehén október 17-én ellett. Az első két napban háromszor fejtem naponta és háromszor végeztem csepegtető fejést. tehát összesen hatszor fej­tem. Legnagyobb fejési eredmé­nye november 21-én volt, 43 liter. Novemberben 1057, liter tejet. fejtem tőle, vagyis naponta átlagosan 35.2 litert, december­ben, pedig 1146.5 litert, ami 37 liiert jelent naponta. Januári eredménye 1036 liter volt, azez naponta 33.4 liter. Egyszeri fe­jesnél egy reggel, a Jegnagyobh eredmény: 17 liter volt. A tej- hozam átlalábam arányosan ősz- rk meg. Minden fejesnél átlag 10—12 liter. Amint az elmondottakból lát­szik, ettől a tehéntől több tej is fejhető, mint amennyit adott. Nálunk most folynak az elő­készületek a vilkamyfejéb meg­szervezésére és bevezetésére. Amikor1 ez megtörténik, bevezet­jük a naponkénltj négyszeri fejést Dolgozóink, befizetett adóik­ból Horthy társadalmi rendsze­rében nem kaptak vissza egy fillért sem. Ma, népi demokrá­ciánkban községeink, városaink dolgozói nemcsak az általuk befizetett adókat kapják vissza az ö érdekeiket szolgáló, hasz­nos beruházások és egyéb jut­tatások formájában, hanem en­nél lényegesen többet. Pártunk és kormányunk meg­becsüli és követendő példaként állítja a jó adófizető dolgozókat a többi dolgozók elé. Ezt a A Zaqyvapáífalvi Bányagép gyár dolgozói Sztálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletére ver senyre hívták sajtóíerjesztésben a ZagyvapálfaM Üveggyár dolgo­zóit. A versenyt december 20-án értékelték és a bányagépgyár dolgozói lettek az elsők. Tizenegy Szabad Nóqrád. huszonhét Tar­tós béke és négy Szabad Nép I előfizetőt szereztek. Ezzel szem ben a Zaqyvapáífalvi Üveggyár dolgozói csak hat Szabad Nógrád és két Szabad Nép előfizetőt szereztek a verseny időtartama alatt. A Zaqyvapáífalvi Bányagép­gyár dolgozói azonban az ered menyükkel nem elégszenek meg, továbbfolytatják a szervezési és felvilágosító munkát, mert tud­ják. hogy a sajtó fegyver a dol­gozók kezében. A párt vezetőség, a sajtóaktívák bevonásával ígé­retet tett, hogy 1953 jamiár 31-ig a Szabad Nógrád példány­Meg j utalnia/,fák At jól dolgozókat Föld művésszel vetkezeteink, ezen keresztül dolgozó parasztsá­gunk jelentős része nagysze­rű versenyvállalásokat tettek de­cember 21-re. Ezek a verseny- válUlások magukba fog atták a községek begyűjtési tervének határidő előtti teljesítését. Ezen a téren ért el kiváló eredményt Erdőkürt község, mert hisz becsülettel teljesítene begyűjtési tervét, úgy gabona­félékből, mint kaszásnövények­ből. Aztán meg sertésből 126, tejből 103, tojásból, 103, ba­romfiból 100 százalékra teljesí­tette begyűjtés.! tervét, méghoz­zá két héttel a határidő előtt. Ezért a begyűjtési miniszté­rium, mint begyűjtésben élenjá­ró községet pénzjuta ómban ré­szesítette. Lgy a füldmíivesszö- vetkezet dolgozói is szép juta­lomban részesültek. Bárnai Já­nos ügyvezető 700, Nyemec Já­nos terménygyüjtő 1000, Nede- tfcki Mihály terményadmínisztrá- tor 500. Mlinárcsik Mihály tej­kezelő 300 forint pénzjutalom­ban részesültek. BAKONYI LÁSZLÓ MÉSZÖV megbecsülést mutatja az. hogy a pénzügyminiszter elvtárs megyénk legjobb 300 adófizető­jét tüntette ki díszoklevéllel, mert egész évben példásan, pontosan teljesítették adófizetői kötelezettségüket. Ezeket a dísz­okleveleket ünnepélyes keretek között adták át a december havi tanácsüléseken a kitünte­tetteknek, akik között számos tszcs-taig dolgozó paraszt van. számát tízzel, a Tartós békéi tizenöttel, a Szabad Népet pedig öttel emelik, A Keiet-Nógrádmegyei Népboit salgótarjáni igazgatósába azon­nali felvételre keres kirakatren dezésben jártas munkaerőket és vásározó részlegéhez is azonnal felvesz munkatársakat. Jelentke­zés: \épbolt-'központ, Salgótarján, Régiposta-u. 13. SZABAD NOGRAO Az MDP Nográdmeqyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi-u. 92. Telefon szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest, Jozsefkörút S F. v.; Kulcsár Mihály Leányfalun, a vasútállomás szomszédságában egy hatalmas, vasráreos kapun ez a felírás ol­vasható: „Bányász útivrö-üdülő". Nyáron a széncsaták hőseinek gyermekei játszadoznak ifit, az árnyas tá'k alatt, vagy' lubickol­nak az ailg száz lépésre lévő Duna habjaiban. A hajdana felső tízezer egyik nyaralása felleg­várának minden kényelmét, min­den örömét most_ a becsületes dolgozók és azok gyermekei él­vezik. Az egykori luxusvillák kapuin ilyen felíratok oNaasha- tók: üdülő, gyermekotthon, sza­natórium ... Most tél van, a föld már ke­ményre fagyott,, a Duna vize sem csalogatja a fiatalokat, de a kéményekből sűrű, fekete füst stzáil fel — annak jeléül, ho>gy Leányfalun, az üdülőkben most is élénk élet folyik. Áz épületben mozgalmas kép tárul a belépő elé. Sporlmelegi- tcbe öltözött férfiak beszélget­nek, látható izgalommal. Azon­ban, ahogy az óra mutatója egyre halad a nyolcas .felé, úgy fokozódik «z ®z izgatottság is. Ugyanis ekkor kezdődik meg a bányászok társadalmi -labdarúgó edző i auf a. y ásnám a k z á r óv i-zs-gá - ja, Az ország különböző bánya­vidékeiről, Dorogról, Nagybá- tomybó!, Rudabányáról, Mátra- szeíéről, de valamennyi bányász- helyről jöttek ide össze ezek a férfiak 12 nappal ezelőtt, hogy elvégezzék a társadalmi edző- tánfolyamot. — Ne szurkoljanak annyira, sporttársak — csillapítja az iz­gatott fiúkat Szemző Gyula, a Salgótarjáni Bányász edzője, aki egyébként a tanfolyam vezetője. — Ha hiszik, ha nem,. sokkal ne-, hezebb egy döntő fontosságú mérkőzésen a tizenegyest be­rúgni, mint most itt vizsgázni. Hiszen valamennyien szorgal­masan, lelkesen tanultak. — En csak akkor hagyom abba a szurkol ácsi, ha már tül leszek a vizsgán — mondja az egyik fiú. Nyolc órakor Mándi Gyula ált ásni edző, Soós Károlly. a Do­rog.; Bányász, Szemző Gyula, a Salgótarjáni Bányász edzője és Baróti Lajos edző szólítja be egymásután a vizsgázókat Min­dén vizsgázó három kérdést húz é-s ezekre keíl-1 fek'n'ipk. Tizenegy órára fejezik be a vizsgáikat, igen jó eredménnyé1 A Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat kiadásában nemrégiben ökölvívással foglalkozó szak ­könvv jelent meg az „ökölvívás módszertana” címmel. A könyv három részből áll. Első két ré sze 38 óid a-! terjede’mü. s szer­zője Kovács Károly, harmadik ré­sze pedig 8a oldal terjedelmű, írója GeszlődI Guidó. A beveze­tőben a szerzők megemlítik, hogy munkájukban igyekeztek telluís-ziuílni a felbecsülhetetlen értékű szovjet tapasztalatokat, Gyeniszov éis Gradopulov meste­rek ú mutatáséit. Kovács Károly az ökölvívók módszeres edzésé­ről és életmódjáról ír ha-sznos tudnivalókat. Hangsúlyozza, hogy az ökölvívás kemény, férfias küz­delmen alapuló sportág, amely bátor, kitartó harcra, » haza megvédésére alkalmas esml ereket nevel. A könyv tárgya:ja az üté­sek végrehajtását. A teohr ikai és taktikai felkészültséget, a hajié konyságot, az ügyességet, a ru­ganyosságot s az álföképssséget s ezek megszerzésének • íődját. Kovács munkájában meg(|nléke­TEDD TAKARÉKBETÉTBE... Előnyös kényelme« biztonságod Ilyen jó eredménnyel végzett többek közötf a kiesé szögletes- arcú, vöröseshajú Tözsér Péter is, aki elmondj*, hogy a falujá­ban, ahonnan ő jött, alig lakik 1400 ember, de a s-portoí itt is nagyon szeretik! Tözsér Péter sportbrigádvezeiő, a Mátraszele határában lévő .kisteleki bánya vájára. — Mátraszelén a felszabadu­lás előtt alig volt sportélet — mondja. — Rongy labdát rugdal­tunk, mert nem volt pénzünk bőrlabdára. Felszerelésről pedig álmodni sem mertünk. A fel- szabadulás után előbb Labdái hantunk, 1947-beh pedig már 11 pár cipőnk is volt. Majd így folytatja tovább: - Ma már gazdag sportszertárunk van. Most a pályaépítésre for. ditjuk erőink javát, mert még nincs megfelelő pá.y&nk. Biztos, hegy sikerülni fog, mert amit mi, bányászok ekkoránk, azt meg is csináljuk. A fejlődésben nincs megállás, dolgozóink igényei egyre «lőnek a kultúra, a sport területén is. Máfrászaién most már van fel­szerel és Lesz pálya is. A sport- kedvelő dolgozók már tovább terveztek: szakképzett edzőre is szükség van, aki a -megnűveke- dett igényeiket kielégíti, a;ki a mátraszeilei sportolókat a minő­ségi sport-munka, új sikereit, új győzelmek felé vezeti. Ezért vé gezte el Tözsér Péter az edző- tanfolyamöt. — Amikor el jöttem erre a tan­folyamra, a vájártársaim azzal indítottak útnak: „Péter, azután szorgalmasan tanulj! A fiatalo­kat úgy taniisd majd, hogy jö­vőre sokkul jobban szerepelje­nek. ’’ Tözsér Péter becsületesen ta­nult a tanfolyamon. A munka­helyén is állandóan 100 száza­lék felett termel. Most az ösz­tönzi, hogy az itt tanultakat ott­hon minél jobban hasznosíthas­sa. A tanultak felhasználásával hozzá akarja segíteni csapatát, hogy megnyerje a salgótarjánii járás bajnokságéit Ugyanis- eb­ben az évben csak a harmadik helyen ni diai végezni. Már jól besötéiedett, »mikor búcsúznak az edzőtaníöíyam hallgatói egymást ól. Mindegyik szeméből.-öröm csillog: jó mun­kával akarják meghálálni a Bányász SE gondoskodását, hogy segédoktatój képesítést nyerhettek. zik a sokoldal.Otvóg fontosságáról, az orvosi vizsgálat szükségessé­géről. a helyes étkezésről. Elég lövi-den, inkább vázlatosan fog­lalkozik az alapozó, a formába hozó. a formában tartó é« az át­meneti időszak munkájával. Irányelveket ad az edzések le­vezetéséhez. a technikai oktatás­ban a legfontosabb tudnivalókat vázolja. Részletesen tárgyalja a ver­senybíróság tagjainak feladatál. s Igen jól ismerteti a pontozás és a null'ki':'.:1 -vezeti—■■ alapelemeit, a •kor- és súlycsoportokat, a szerek előkészítésének és használatának módjait, a sorsolást és a páro­sítást, a szorílósegéd munkáját, az ökölvívók jogait és kötelessé­geit s taglalja a szabálytá aasá- g-ofcát — felelés, fogás, ütés — módozatait. Mondanivalóját gya­korlati példáikkal néhány he-.yen még érthetőbbé teszi. Rádió műsorából DECEMBER 27, SZOMBAT Kossuth-rádió: 11.30: Bölcsödaá. Irodalmi összeállítás. — 13.00; Könyv, muzsika, szirihá&. A rá­dió művészeti híradója. 14.30: A halál halt meg ott, Pablo Pteruda elbeszélő költeménye. — 15.50: Hangszer szó :ók. Hgk — 17.15: Az év sporttörténete. : — 20.15: Láttuk, haMo-ttuk. olvastuk. Vi­dám szombat esti zenés műsor. — 22.25: Tánc éjfélig. A magyar rádió tánczenek-ara játszik Kol- tay Valéria énekel. Petőfi-rádió: 7.00: Könnyű dal­lamok. Hg<l. —. 8.40: Színes mu­zsika. HgL — 15.45: Strauss-ke- ringőkböl. Hgl. — 16.35: Közgaz­dasági negyedóra. — 19.35; A Magyar Rádió kiis-agyü ttese ját­szik. DECEMBER 28. VASÁRNAP Kossu h-rádió: 11.00: Béke és Szabadság. A Magyar Rádió bé* kemüsora. — 14.15; Művészleme­zek. — 16.00; Ismerkedjünk hol­napunkkal. A Szovjetunió szocia­lista mezö'gazd a sága. — 17.00: Kincses Kalendárium. — 20.20; L egszebb Vérdi -lem ezei nkiből. H.gtf. — 22.10: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. Petőfi-rádió: 11.35: Levél Arany János>hoz. — 12.50: Életünkről. — 14.00: Dunat’evsizikij műveiből — — 14.45: A Tartós békéért, népi demokráciáért! c. lap ismerteté­se. — 16.00: A Rádió gyermek- színházának műsora. — 16.40; Szív küldi savnak sz:\esetu Bőriparunk dolgozói igényt tartanak a sertésbőrökre Díszoklevéllel tüntették ki megyénk háromszáz legjobb adófizetőjét Földi B. István, pénzügyi osztályvezető Miért látogatottak Tar községben a Szabad Föld Téli Esték előadásai? Megyénk területén a Szabad Föld Téli Esték előadásainak megszervezésében — épp úgy. mint az el­múlt évben — most és Tar község halad az élen. Az előadások beindítása, eleién, ok­tóber hónapban két előadást tartottak 620 hallgató előtt, míg november hó­napban 5 előadást 1330 hallgató jelen­létében. November­be r tehát Tar község összlakosságának 58 százaléka vett részt a Szabad Föld Tér Esték előadásain. Miért van ez az állandó szép ered­mény? Talán azért mert más dolgozók élnek Tar község­ben, mint a megye más ^ községében? Nem. Ök is ugyan­olyan emberek, mint megyénk többi tiz- és tízezer dolgozóin A párttitkár, a tar nácselnök és „ nép­művelési ügyvezető is olyan emberek, mint a többi közsé­gekben. Csak hogy ők másképpen érté­kelik a Szabad Eöld Téli Esték előadá­sok fontosságát, a dolgozók tudatának az átneyelését. a falu kulturális éleiének a felemelését Petró Zoltán, nép­művelési ügyvezető igen szoros kapcso­latot tart a párttal, tanáccsal. a tömeg- szervezetekkel, ame­lyek igen hagy se­gítséget adnak szer­vező munkájához. De segítenek neki a szervezésben az út­törők is, akik meg­hívják szüleiket az előadásokra. Nagy segítséget ad nekik a.z előadó; munkakö­zösség is, azzal, hogy az előadásokra iái felkészülnek és szemléltető eszközök kel teszik színvona­lasabbá. érdekeseb­bé az előadásokat. Az előadások alkal­mával oktatófilmekét vetítenek, ami szoro­son kapcsolódik az előadáshoz. A novem. béri tanácsüléseken Tar községben ts, mint az egész pász­tói járásban, az ál­landó bizottság vál­lalta. hogy a tét jo- yamán fölvilágosító munkával, a lakosság 80 százalékát bevon­ják a Szabad Föld Téli Esték előadás ui- ra. A jó népneveTó- munka. mint mindig Macónka községben is szép eredménnyel járt. A község de­cember 2t-re a gabo­natervet 130 százar lékra teljesítette. Ku­koricából 107, burgo­nyából 117, napra­forgóból 115, vágó­marhából 171, sertés­ből 135. tejből 101. tojásból 102. barom­fiból 115. szénából 112 százalék lett a terv-teljesítésük. Mct- conka község dol­gozó - parasztjainak állammal szembeni kötelezettség teljesí­tése példaképül áll­jon megyénk vala­mennyi hátralékos dogozó parasztja előtt. Ez a példa serkentse őket arra hogy december 31-ig ök is becsülettel tel­jesítsék állampolgári kötelezettségüket. az állami begyűjtési ter­vet. Fekete Sándor a megyei tanács be­gyűjtési oszt. vezetője Sajtóterjesztési verseny a Zaqyvapáífalvi Bányagépgyár és az üveggyár SPORTKÖNYVEKRŐL Az ökölvívás módszertana

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents