Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-27 / 105. szám

1952 december 27. SZABAD nSgrXd 3 A tanácsülések 1952. évi tapasztalatai December hónappal lezárultak íz 1952-ea év tanácsülései. Az 1953-as év küszöbén vessünk vissza egy pillantást az elmúlt évre. értékeljük a tanácsülések eredményeit, hibáit, hosrv okul­junk abból aiz elkövetkezendő évben. Nézzük sz eredményeket- Egyházasdengelegen tanácsülé­sen a tanácstagok arról hatá­roztak, hogy a község eddigi Egyhózasdengeleg nevét törli, 6 felveszi a Békefalva nevet. A dolgozó parasztok tudják, mire kötelezi őket a Békofáivá név viselése. Ez csak egy a sok kö­zül. de ez is kifejezésre juttatja a tanácsülések döntö jelentősé­gét. a tanács munkájának ered­ményét. De mindezen kívül számos községben, mint Po- gonyban, Maconkán a jól előké­szített tanácsülések a legfonto­sabb állami feladatok végre­hajtását segítették elő. Szélese­dett a tanára tömegkapcsolata, a dolgozók aktívabban vettek részt az állami feladatok végre­hajtásában. De az eredmények mellett mégis meg kell állapítani azt. hogy .megyénkben hónapról hó­napra állandóan hullámzott a 'tanácsülések színvonala, a be­számolóit. a tagok megielenése. vendégek részvétele. Ez mind azért van, mert a tanácsülése­ket nem tervszerűen tartják meg. Például Dejtár községben december 7-én délelőtt 11 órára tanácsülést tűztek ki. Ezt nem tartották be, hanem áttették a következő hétre, lgv aztán nem sikerült a tanácsülés. Nem sok­kal vitte előbbre a munkát. Ipolyvece községben a tanács­ülés megkezdésének időpontjá­ban a tanácstitkár még az ut­cán lótott-futortt és valósággal „könyőrgőtt” azért, hogy a dol­gozók iöi jenek el a tanács­ülésre. Másik hiba meg az, hogy » beszámoló 10—15 perces, s olyan unalmas volt, hogy a dolgozók nagy része elhagyta a tanácsülést. Az eredmények mellett tehát azt a következte­tést lehet levonni, hogy a ta­nácsülések legnagyobb hibáia az volt, hogy inkább ötlet­szerűen készültek a tanács­ülésre, mint tervszerűen. Hiány* zott a felvilágosító munka, a mozgósítás, az elnöki beszá­molókra való alapos felkészü­lés. Ennek hiányában kisebbe­déit a tanácsülések iránti ér­deklődés. Mi tehát a feladat? A községi tanácsok elnökei már most alaposan átgondolva készítsenek egy negyedévre előre munkatervet a tanácsülé­sek idejéről, napirendi pontjai­ról A tervkészítésbe vonják be az állandó bizottságok elnökei is Az állandó bizottságoknak részeseivé kell válniuk a tanács­ülések munkájában. A községi pártszervezeteknek nagy segít­séget kell adniuk a tanácsok munkáiéhoz. Irányítani, nevelni kell a tanácsok tagjait, hogy aktívabb munkát tudjanak ki­fejteni. Ez elsősorban vonatko­zik az állandó bizottságok mun­kájának a megjavítására. Hát kik élnek a nép között, ha nem az állandó bizottságok tagjai? Az ö kapcsolatuk a legszoro­sabb, a legelevenebb a dolgozó parasztokkal. S ahol jól dolgo­zik az állandó bizottság, erős és szilárd a tömegkapcsolata, ott az eredmény sem marad el. Sok javítanivaló van az el­nöki beszámolókon is. Emelni kell az elnöki beszámolók szín­vonalát. Ne legyen az unalmas, sablonos, hanem a határozatok végrehajtását, a lüktető életet tükrözze. Bírálja a tanács munkájának fogyatékosságait és szabja meg a feladatokat kon­krét határozat formájában, Egv- egv elnöki beszámolóhoz már jó előre gyűjteni kell az ada­tokat, megbeszéléseket kell foly­tatni a« állandó bizottság tag­jaival, ki kell kérni a dolgozó parasztok véleményét és ezel alapién kell összeállítani az elnöki beszámolót, amit aztán a VB elé terjeszthet jóváhagyás­ra. Az ígv elkészített elnöki be­számolók átfogiák az egész fa­lut és érdeklődést keltenek a dolgozókban. Szécsénv község­ben éppen ezért, mert a tanács- elnök lgv készül a tanácsülé­sekre. Igen színvonalas a ta­nácsülés. A tanácstagok a kflz- ség sorsa felett vitáznak, bírál­ják a káros felfogásokat, hatá­rozatokat hoznak a munka meg­javítására. Ennek aztán a 100 százalékon felüli begyűjtési tervtel jesítés az eredménye, s ezen túlmenőleg a mezőgazda- sági munkákban nincs elmara­dás, a község szépítésén társa­dalmi munkával dolgozik min­den ember. Kultúrházat építe­nek. ahol társadalmi munkával 7000 forintot takarítottak meg az állam javára. Építkeznek, dolgoznak, pezseg az élet a községben. Ezt mindenütt meg lehet tenni. A járási tanácsok adjanak alaposabb segítséget ehhez a községeknek. Legyenek mellettük a jobb munka kiala­kításánál apai gonddal. A jó tanácsülések tehát segí­tik a párt- és kormányhatároza­tok végrehajtását, segítik a dolgozók harcát a tervfeladatok megoldásában. Tehát ezeket az eredménye­ket, hibákat értékelve, lépjünk át az 1953-as tervévbe, hogy an­nak tervfeladatait sikeresebben oldhassák meg tanácsaink. Gerő elvtárs útmutatása alapján harcolnak a selejt csökkentéséért a Salgótarjáni Acélárugyárban Gerő elvtárs november 29-én, a Közp .»ti Vezetőségi ülésen tartott referátumában elmondot­ta, hogy ipari termelésünk nagy hiányossága az, hogy a selejt általaiban nem csőkként, sót egyes területeken inkább emel- kedik. Mi. a Salgótarjáni Acéláru* gyár dolgozói a párt- és a szak- szervezet segítségével ez évben 0.3 százalékos se­lejtcsökhentést értünk el. Ez évben több intézkedést tet­tünk a sele t csökkentése érde­kében, melyek minden esetben eredménnyel jártak. A MEO irá­nyításéval és a technológia­osztály segítségével sikerült a selejtet fokozatosan csökkente­ni, emellatt helyesen intézked­tünk akkor, mikor a műszaki értekezleteken — ahol a műsza­ki káderek megjelenését kőtele­zővé tettük — rendszeresen fog­lalkoztunk a minőség javításá­val. Eredményeinket — a selejt- csökkentés és a tervteljesítésben az 1953-as évben még tovább igyekezünk fokozni. Ennek ér­dekében a felkészülés előmunká­latait már részben meglettük. Az üzem folyamatosságához szükséges TMX munkálatoknak a beindítása megtörtént. Á minő­ségi munkák megjavítására el­engedhetetlenül szükségessé '■ált, hogy a szőggyártásná! a régi, elavult szögverőgépek he­lyett, modernebb, új gépeket ál­lítsunk be, amelyek üzemeink­ben készülnek. A termeies emelése és a mi­nőség javítása érdekében vas­öntödénknél a szárítókemencék építésére és a terület bővítésére megtettük a kellő intézkedést. Jövő évir beütemeztük a tisztítói darupálya meghosszabltását, hogy a vasöntöde a termelését zavartalanul folytathassa. öruvénvelnik minőségi megja* vitása érdekében a következő évben még szé­lesebb területen alkalmaz­zuk a modifikációs öntést, amellyel a meleghengerdék munkált folyamatosabbá! Tudjuk tenni, mert hosszabb élettartal­mú öntvények, kedvezően hatnak a meleghengerdék termelésére. A minőségi munkák megjavi fásét ez évben is súlyosan aka dályozta a rzén minőségének < romlása, amely főleg gézfejlesz fésűnkre volt káros kihatással. A minőség megjavítása érde­kében szükségesnek láttuk, hegy az 1953-as tervév beindításához a következő Intézkedéseket fo­lyamatba tegyük. A műszaki fej lesztést állandóan napirenden kell tartani, melynek keretein beiül a kis gépesítéseket nagyobb ütemben tudjuk megvalósítani, de ezek mellett elhatároztuk, hogy a jövő évben nap-nap után még nagyobb lendületle! küzdünk a minőség megjavíts sáért. Lizsnyánszky Antal műszaki Igazgató \ mátranováki Alkotmány-akna kommunistái versenyre hívták a kistereméi kommunistákat a pártoktatás sikeréért Kedves Elvtársak, Kisterenyej Szénbányák üzemelnek kommu­nista 'tclgozói! Nekünk. Mátranováki Szénbá­nyák Alkotmány-aknai kom­munista dolgozóinak tudomá­sunkra jutott, hogy pártunk Po­litikai Bizottságának az oktatás­ra vonatkozó határozatát caak igen kis mértékben hajtottátok végre, amit bizonyít az, hogy a párttagságnak csak 19 száza­léka vesz részt a pártok tat ács­ban Mi azzal a felhívással for­dulunk felélek, hogy változtas­sátok meg az eddigi téves és ká­ros felfogásokat pártunk Po­litikai Bizottságának az oktatá­sokra vonatkozó határozatá­val kapcsolatban. Javítsatok eddig magatartástokon, legye­tek segítségére a pártbizottságo­toknak azzal, hogy végezzetek eredményes agitációs népnevelő munkát, legyetek minél többen példamutatóak a termelésben. Ezzei a felhívásunkkal segítsé­get akarunk adni nektek abban a munkátokban, hogy a jelenle­gi 19 százalékról felemelkedjen, mint nálunk, 65—60 száza­lékra, azoknak a párttagoknak a száma, akik szemináriumokon keresztül Igyekeznek e sajtátflani a marxi-lenini elméletet. Aho- szemináriumokon gyan egyre jobban megismerkedünk a marx­ista-leninista elmélettel, úgy érezzük, hogy tisztábban látjuk az eddigi elért eredményeket, további harcunk céljait és ez erő­sít bennünket mindennapos mun­kánkban, azt könnyebbé és ered- ményesebbé teszi. Bizonyíték erre az, hogy üze­münkben egyre szaporodik a sztahanovisták száma, már ez- Idálg több mint száz munkásunk dicsekedhet azzal, hogy sztaha­novista lett. Üzemünk elnyerte a „Sztahanov-üzem", majd az „Alkotmány-akna" címet éa de­cember 2-án befejezte évi opera­tív tervét. Szeretnénk, ha ver­senyfelhívásként fogadnátok e felhívásunkat és úgy dolgozná­tok, hogy ez a verseny, ami köz­iünk és köztetek folytatódik, egyik legszebb, legnemesebb, verseny, ami azt a cé t szolgál­ja, hogv minél több felelősség­teljes, öntudatos párttagot ne­veljen pártunknak. így erősít­sük pártunkat, hazánkat, se­gítsük a szocializmus mielőbbi megvalósítását, a béke megvé­dését. Az Alkotmány-akna kommu­nista doJgozól nevében: NADASDI DEZSŐ párttitkár Teljesítjük a kétéves állattenyésztési tervet — SZÜGY KÖZSÉG VERSENYRE HÍVTA PATVARCOT — Szügy község dolgozó pa­rasztjai gazdagyűlésen vitatták meg a miniszferUnács kétéves állattenyésztési tervét. Itt hoz­tak határozatot arra, hogy ki­hívják versenyre Patvarc köz­ség dolgozó parasztságát. A tartjuk. Elhelyezésüket az elő­írásnak megfelelően biztosítjuk. A malacé hűllási vesztesé­get 5 százalékra csökkent- A malacokat már szopta­o Jük. O A tehenek év| átlagos tej­hozamát évi 100 literre emeljük. A réteken és legelőkön a verseny szempon* jait a követke­zőképpen határozták meg: O Vállaljuk, hogy az állatál­lományt a meg’évő szűkös szálastakarmányt észszerűen ei­tle után hatodik napon szemes- eleségre szoktatjuk. Az állat­egészségügyi rendszabályokat az állatorvos utasítása szerint be­tart iuk. O Az állatok takarmányozá­sának biztosítására úgy a osztva es a WKajiiiwiyozawra <» szántóföldi takarmányokat, szalmafe.éket I® felhasználva mint a fűhozamát Időben (feltárassal pácolással fü lesz- lekaszálJuki úíy takarítjuk be. t esset) 8* ál atokat a tel folya- | az minél jobb minőségű mán veszteség nélkü és kon- legyen> , ho(fy ebbö) minél ke. diciolerom.as nclkul at ele e ju . vesebb menjen veszendőbe. © Minden anyaállatot az ivarzás Időszakában a fej­lett tenyésztési eljárások fel- haszná'ásával kétszer fedezte­tünk, Illetve búgattatunk, s ez­zel a borjúszaporulatot 72 szá­zalékra, a malacszaporulatot pe- adni. dig 100 anyakoca után 600 da- A/ ,953 £vl s;»ózási ter­rabra emeljük. vünket 130 százalékra tel­Válla'Juk, hogy a közte- jesítjük, hogy ezzel bizto­dolgozó parasztot, aki „ kihívást elfogadta. 0 vállalta. hogy ezen felül, az egy anyakocája mellé 1953. év végére még egy szükséges tavaszi ápolási lo* késelésbe A* o munkálatokat időben elvégezzük, hogy ezzel a fűtermést növel­jük. Kos zur János egyénileg dol­gozó paraszt is nagyszerű v-r- senyvállaláat tett. Vállalta, hogy állat állománya szaporula­tát elhullás nélkül felneveli és az 1953. évi szarvasmarhasza­porulatra nevelési azerződéot Mészáros János, egyénileg dolgozó paraszt vállalta, hogy 1953. évi vágóállat-beadási ter­vét 150 százalékra teljesíti az előirt időre. Versenyre hívta ki Mészáros Sámuel dolgozó r>” rasztot, akt a kihívást elfogad­ta és vállalta, hogy azt 50 szá- Zalákkal túlteljesíti. Erre föl Mészáros János még azt vállal­o A kötelező tejbeadáson kí­vül, május 1-től kezdő­dően napi 50 liter szabadtejet fogunk a városi dolgozók tejel- liátására biztosítani, illetve be­versenyre hívta ki Cservenák Pál egyénileg dolgozó parasz­tot, aki n felhívást e fogadta, és vállalta, hogy 1953. év vé­gére egy darab szarvasmarhával gyarapítja állatállományát. Koszur Sámuel vállalta, hogy a jelenleg meg ivö állatállomá­nyát, mely egy darab lóból, egy darab szarvasmarhából, há­rom t&rab sertésből áll, 1953. év végére duplájára emeli és a tél folyamán kondíció és terme- nyésztésre kihelyezett ál- sítsuk a megfelelő takarmány- lés csökkentés nélkül állatait látni apaállatokat megfelelő ta- bázist. Mi, az 1952-es silózásl áttelelteti. Versenyre hívta ki karmányoz ássál, jó kondícióban tervet is túlteljesítettük. Török János bornál egyénileg köt az állami vállalattal. Páros- ta. hogy a vágóállat lel lesi lésé­ben beadandó áltat he'yett egy tenyésztésre alkalmas állatot ál­lít be. Barna János, egyénileg dol­gozó paraszt vállalta, hogy « tenyésztésre atka'matlanná váll tehene helyett egy új, tenyésztés­re alkalmas tehenet állít be a tenyésztésbe, s ennek szaporula­tát Is tenyésztésre felneveli Koszus Sámuel, mez. gazd. á'í. biz. elnöke, Török János, dolgozó paraszt, Krizsanylk Pál, VB- elnök, Mészáros János, dolgozó paraszt. Az MN DSZ-szervezet munkája a kongresszusi határozatok tükrében A z MNDSZ III. kongresszusa megszabta azokat a feladato­kat, amelyeknek a végrehajtásával az MNDSZ-szerveze- tek egyre jobban megtudnak felelni annak a feladatnak, amely a nők nevelése, a békeharcra való mozgósítás* terén rájukhárul. A nógrádmegyel MNDSZ-szervezetek értek el eredményeket a kon­gresszusi határozat végrehajtásában. A kongresszus óta 2000 új taggal emelkedett megyénkben az MiNDSZ tábora. 18 új csoport alakult. Egyes helyeken a nők egyre aktívabban kapcsolódnak be a békemotgalomha. Jól dolgoztak a bókeköl csőn jegy xét során. A békekongresszus előkészítése idején körülbelül HOO kisgyűléat tartottak az MNDSZ-ssseonyok. E gyre több olyan MNDSZ-aaszony van, mint Nógrád köz­ségben Pásztor Jánosné és Kaónczj Jánosné. akik ez- évi beadási kötelezettségük túlteljesítése után már az 1953-as évi baromfibeadásukat is túlteljesítették. Sok MNDSZ-aeazony mutatott jó példát többi asszonytársai- nalk a nyári és ősz! mezőgazdasági munkák Idején. Egyéni dol­gozó parasztasszonyokból es üzemi dolgozók feleségeiből 64 brigád egyenként 20— 25 taggal segített a mezőgazdasági munkákban * Íszcs-Knek és állami gazdaságoknak. Az MNDSZ III. kongresszusa óta megyénkben is több gon­dot fordít az MNDSZ megyetltkársága a nők oktatására. Míg az 1961—52-ee oktatási évben csak 1952 Januárjában Indult meg a szervezett oktatás, az Idén már októberben 190 olvasókör indult be, mintegy 2000 hallgatóval. Az Idái oktatási év előkészítése, a hallgatók Kiválogatása sokkal gondosabb volt, mint az elmúlt év­ben, személyesen elbeszélgettek az cktatásr* kiválogatott asszo­nyokkal. E zek az eredmények azt mutatják, hogy a nógTádmegyer MNDSZ titkársága harcol az MNDSZ kongresszus hatá­rozatainak a végrehajtásáért, de több hiányosság azt bizonyltja, hogy ez a harc nem kielégítő. Az MNDSZ III. kongresszusa komoly feladatok elé állította az MNDSZ titkárságokat, szervezeteket azon a téren, hogy szívós, felvilágosító munkával harcoljanak azért, hogy egyre nagyobb számban tudjanak nőket bevonni a termelésbe. A nógrádmegyei MNDSZ titkárság munkája nagyon hiányos ezen a téren. Az üzemi szervezetek megszüntet ésével szinte teljesen megszűnt a kapcsolat az üzemi nőbizottsáigok éa a területi MNDSZ-szervezetek között. Nem népszerűsítik a területi MNDSZ-asszcnygk között a termelésben élenjáró példamutató nőket. A háztartásbeli és dolgozó parasztasszonyokat nem ismertetik meg a bányákban, állami gaz­daságokban, más szocialista szektorokban és gyárakban dolgozó nők életével, eredményéivé!, holott caak ** Ilyen példákkal lehet a háztartásban dolgozó nőket ia bevonni a termelésbe. AZ MNDSZ* szervezeteknek harcolni kell azért, hogy az olyan asszonyc/kat, mint a Rcmhányi Cserépkályhagyirben dolgozó Hegedűs Julianna és Kies Ferencné női brigádjának a tagjait az egész megye dol­gozói megismerjék. Ez a két női brigád egész évben az elsők kö­zött volt az üsemben. Évi átlagos termelésűik 136 százalék. Ilyen példa nagyon sok van, de az MNDSZ-szervezetek, és maga a megyei titkárság eddig semmit sem tett azért, hogy az ilyen pél­dák nyomán egyre több nőt vonjanak be a termelésbe. K eveset foglalkoztak eddig a kétlak! dolgozók feleségeivel. Nem magyarázták meg, hogy mennyire káros az egész népgazdaság éa családjuk számára egyaránt, hogy az ipari munka mellett még a föld megművelésének gondját is férjeikre hárítják. Nem népszerűsítették azokat az asszonyokat, akik már belátták ennek helytelenségét és a szexi a i izmus építésébe úgy kapcsolód­tak be, a férjük válláról úgy vették le ezt a gondot, hogy a föld­del beleptek a tszcs-be és a maguk részéről » t*»cs-b*n végzett jó munkájukkal járulnak hozzá családjuk Jövedelmének az emelésé* hez. Nem mutatták be, hogy azok a dolgozók, akik így megszaba­dultak az otthoni földmunkától és csak a gyárban, vagy a bányá­ban dolgoznak, mennyivel Jobb munkát tudnak végezni, é« ez mit jelent a többtermelés szempontjából a nemzetgazdaságnak és mennyivel több kereset jut így a csatádnak. K ülönösen súlyos mulasztást követett el az MNDSZ megyetit- kársáig» a bányavidék ée a bányászlakta községek asszonyai­nak a nevelése, felvilágosítása terén. Nem irányította az itteni MNDSZ-csoportoknak a figyelmét döntően arra, hogy a mi asz- szonyaink is felelősek azért, hogy a bányászdolgozók nagymeny- nylségű szénnel maradtak adósai államunknak és ezzel egész né­pünknek. Ügy kell Irányítani az MNDSZ-raoportokat, hogy g tit­kárság mindig tisztán lássa, hogy a nőneveiok felvilágosító mun­kája ezen a téren milyen eredményt hozott. Hány MNDSZ-asszony mutatott Jó példát és lépett be a tszcs-be. Éneket pedig népszerű­síteni kell, így elérjük, hogy az MNDSZ-szervezeten kívül álló asz- ezonyetk is megértik ennek fontosságát. Javítani kell a falusi MNDSZ-osoportok és a szocialista szektorokban dolgozó asszo­nyok közötti kapcsolatot. A tszcs-ben dr/gozók, Jó eredményt el­érő asszonyok menjenek el a kívülállókhoz, vegyenek részt az olvasókörökön, az MNDSZ-gyűléseken, példáikkal mutassák meg., hogy mennyivel nagyobb lenne a tszcs-k jövedelme, ha elegendő volna a munkaerő é* |ól és időben megművelnék a földeket, mond­ják meg, hagy ez csak akkor lesz így, ha a tsaos-bem lévő dolgo­zók feleségei, hozzátartozói mind becsületesen kiveszik részüket a munkából, ha az ipari dolgozók feleségei belépve a tszcs-be, ott ugyanúgy dolgoznak, mint ahogy addig dolgoztak a földlükön, így fog megerősödni a közös gazdaság és akkor gazdag, boldog élete lesz minden tszcs-tagnak. Ha a megyet it káréig és a Járási titkárságok úgy irányítják a csoportok munkáját, hogy ez a munka megjavuljon, alkkor emel­kedni fog a gyárak és t bányák termelése, erősödni és gazdagodni fognak tszcs-ink, tehát erősödik egész országunk, eredményesebb lesz a békeharcunk. De amíg az asszonyokat mindenről fel nem világosítjuk, addig 6k mindig azt fogják várni, hogy csupán a férjük vegye ki részét a termelőmunkáDól. egyedül a férjük gofr. doskedjon a caalád eltartásáról. Amíg az asszonyokat megtéveszt) az ellenség hazug aknamunkája, vásárlási lázba esnek, kicsinyes zsörtölődő, a temek nagy részét a férjük villára rakó asszonyok maradnak. M NDSZ-szervezeteinknek nagy feladat* van az asszonyok, lányok nevelésében, a termelésben példamutató asszo­nyok népszerűsítésében. E feladat eredményes végrehajtásához keli adni az MNDSZ megyetitkárságnak »okkal nagyobb segítséget az aleóbb szervezeteknek. Jobban irányítsa, szervezze a csoportok munkáját, mert a csoportok kellő irányítása és ellenőrzése nélkül nem képesek végrehajtani azokat a feladatokat, amelyek úgy az oktatás, mint a felvilágosítómunka terén rájuk várnak. Maconka kézség minds« részletében teljesítette begyűjtési tervét Maconka község dolgozó parasztlat december 21-re vál­lalást tettek, hogy begyűjtési tervüknek 100 százalékig ele­get tesznek. E válla lás végrehajtásának sikere érdekében a között a községben községi tanács ér- még meglévő hát- tekez etre hívta őst- ralékos dolgozó pa­sse a begyűjtési ál- rOsztókat, s azokat landó bizottság tug- egyenként meglátó- iáit. valamint a be- gatták, s bírálatuk- adásban élenjáró kai késztették őket a dolgozó parasztokat, begyűjtési terv te.je- Felosztották egymás síiét ér*.

Next

/
Thumbnails
Contents