Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)
1952-12-27 / 105. szám
2 SZABAD AÓ4.RAD 1952 december 27. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Háborús bűnösök propagandája A kétarcú Janus „A baktérium! egy ver alkalmazásával folytatott hábbrú a háborúnak mégha'ár ozat t formája. Alkalmazható e verek, vagy barmok eilen, továbbá a termés elpusztítására. “ Ezeket tanítja a „Mit kelt tudnod a baktériumháborúrór című brosúrái, amelyet a nyugat- németországi amerikai megszálló liatóságok adtak ki. A brosúra i^en nyíltan kifejti a baktériunihaború módszered. Utasításokat aid, hogyan kell baktériumok el spórásává] járványos betegségeket terjeszteni nagyobb vidékek lakossága közt, hogyan kelti megmérgezni a jószágot a kőzelljátás aláásása érdekében, sÉb. „Sokféle betegséget és fertőzést alkat mázhatunk a takarmány és egyébb hasznos növények megsemmisítésére — írják a brosúráit összeállító háborús bűnösök. — A betegségek és férgek kárt okozhatnak a gabonában és a gyümölcsfákban. Különböző rovarok megsemmisíthetik a gyümölcsöket. Sikló- repüléssel vegyszereket szórhatunk le.“ A IxxTsurg, szerzőit annyira elragadta az embergyülölet, hagy még Washington nyilatkozatainak tiszteletben tartásáról is megfeledkeztek. Megcáfolták azt a kijelentést, amely szerint az amerikai csapatok nem alkalmazzák az embertelen bakté- rlumtegyvert a koreai nép ellen. íme, mit mond a brosúra: ,,Bár a baktériumháború még nem folyik széles körben, kisebb területen már történtek ilyen kísérletek". Nem nehéz kitalálni, hogy az említett „kisebb terület" éppen a sokat szenvedett koreai félsziget, amelyet a Pentagon gyakorlótérnek használ! a tömegpusztítás legkegyetlenebb fegyverének kipróbálására. Ó idők, — ó erkölcsök! Keskenyablakű, sötét épület a kalser-ebersdorfi (Bécs) régi, császári katonai börtön. Az épületben már állami nevelőintézet van. Egyetlen hrng sem hallatszik ki a vastag kőfalakból. Senki sem tud biztosat arról, hogy kiket nevelnek ebben a mogorva házban, hogyan nevelik őket. A rejtelmekről azonban többnyire előbb-utóbb fellebbenit a fátyol. November végén, egy vaksötét éjszakán segélykiáltások hangzottak fel az épület úgynevezett „büntető részlegének1’ egyik cellájából. Aztán egyszerre csak 140 gyermek és serdülőkorú fiatal rontott rá az igazgatóságira, padokkal, tányérokkal, kaimcsóikkail felfegyve- rezve mindazokkal, amik kezük ügyébe esett. Az Igazgatóság kihívta a tűzoltóságot, miajd egy 200 főnyi rendörosztagot A fiatalok barikádokat építettek és kétségbeesett hősiességgel védték magukat. A „zendülést", gumifjottal, re- voilveraggyal és tü# fees kendőkkel elfojtották. Tucatjával vitték kórházba a« összevert véres gyermekeket: köztük sóik még 10 éves sem volt, 89 gyermeket letartóztattak és ,,bíróság elé állítanak”. Ez történt Kaiser-Ebersóorf- ban. Különösnek tűnhetik, de teljesen igaz, hogy a nevelőintézetben nevelt gyermekek szívből Irígyltk letartóztatott társaikat. Azok a tárgyalás befejeztével börtönbe kerülnek, de Kaiser Ebersdorf neveltjei jól tudják, hogy egyetlen börtönben sem bánhatnak velük oiySh kegyetlenül, mint a „nevelő intézet4'- ben. Az osztrák törvény például tiltja, hogy a bűnözőket sötét cellákba zárják, de KaiSer- Ebersdorfban a gyermekek gyakran három hetet ia sötét, szűk zárkában kénytelenek tölteni. Sokan esetleg azt gondolhat nlák, hogy Kaiser-Elbersdorfban a fiatalkorú bűnözőket tartják. Erről azonban szó sincs. 200 10—20 esztendős fiatalt nevelnek itt, de ezek közül alig né- hányan kerültek Ide bírósági ítélet következtében. A többiek ár va, vagy hajléktalan gyermekek. A gyermekek itt kaszámya- .fégyelemben, kop’altatás és ütlegel közt, sötét zárkában élnek. Befejezésül csak annyit fűzünk hozzá, hogy a kaiser-ebersdorfi nevelőintézet az osztrák igaz ságügy minisztérium vezetése alatt áll „Alávaló társaság" Az egyik holland hetilap nemrég részleteket közölt Marison- naik, a „Times” című angol lap tudósítójának leveleiből aki elesett a koreai fronton. íme az egyik ilyen levélrészlet: „Elegem van az amerikaiakból,.. Förtelmes emberek ... Napról napra rombolják a békés koreai városokat és falvakat, embertelen légitámadásaikkal. Minden katonára 51 békés lakos pusztulása jut... Milyen emberekkel szövetkeztünk Ázsiában... Li Szín Man Koreában, Qurini a Fülöp-szigeteken, Csai/i Kaj-sek Formozában, Bao Daj Indokínában — micsoda alávaló társaság.'1 A nyugati hatalmak számára egyre megoldhatatlan,ahb az Iráni kőolaj kérdése. Az amerikai! és angol diplomácia új meg új erőfeszítései csak még jobban összekuszálják a helyzetet. A sikertelen diplomáciai kísérletek közé sorolhatjuk azt a, nyilatkozatot Is, amelyet az amerikai külügyminisztérium adott december 6-án. A nyilatkozat szerint mindazok az amerikai cégek, amelyek a„ Anglia ál.al felállított blokád ellenére Iráni kőolajat akarnak kivinni, járjanak el a továbbiakban saját belátásuk szerint. A nyilatkozat nem szól arról, hogy milyen állást foglal el az Egyesült Államok kormánya, ha valamelyik amerikai ola.Jvai- dász viszályba keveredik az angol hatóságokkal. Ez a nyilatkozat szembetűnően kétértelmű. Úgy is értelmezhetjük, hogy Washington a továbbiakban nem akar segíteni az amerikai cégnek az iráni kőolaj kivitelében. Érthetjük azonban úgy is: Washington nem fogja megakadályozni, hogy a szóbaniforgó cégek megpróbálják áttörni az aingol blokádot. A nyilatkozat nyivánvalóan egyszerre két fél felé szól, bár a két fél érdekel homlokegyenest ellenkezőek. Az angol kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Washington támogassál a blokádat, amíg Irán le nem mond a kőolaj államosításáról. Washingtonban azonban ott sündörógnek az amerikai petróleufh társasé gok, amelyek az iráni kőolajra fenik a fogukat. Az amerikai diplomácia kétarcú, mint Janus. A lcülügymi- nisztérum szabad kezet enged az amerikai üzletembereknek az iráni kőolaj kivitelében, de ugyanakkor Anglia felé úgy tesz, mintha misem történt volna. Ez persze egészen sikerült. Londonban mégiscsak kitört a riadalom. A „Sunday Express” című lap Achesomék nyílt nyilatkozatáról kijelentette: ez annak a jele. hogy az Egyesült Államok fe] akarják vásárolni az összes angol kőol ajka termelési jogokat Iránban. A külügyminisztérium nyilatkozata úgy hangzik, mintha az Iráni olajért csak Amerika és Anglia vitáznék, Irán viszont egyáltalán » világon sem volna. Nem csoda, ha Iránban nagy felháborodást keltett az amerikai diplomácia újabb mesterkedése. A december 6-i nyilatkozat így még jobban összekuszálta az ellentéteknek azt a gombolyagát, amivé az iráni kőolaj kérdése változott. Határidő előtt teljesítették iiveghiízási tervüket a Zaqyvapálfalvi üveggyár dolgozói Szerkesztőségünkhöz a Zagyi táviratot küldtek a következő vápái falvi Üveggyár dolgozói | szöveggel: ..Büszkén jelenítjük. Hogy az 1952. évi üveghúzási tervünket decvr' jr 20-án, 11 óra 47 perckor befejeztük, (gy Sztál’n elvtárs születésnapjára vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk. Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói A zagyvái vállalat 20-án 155 2 százalékra teljesítette tervét Mi, a Zagyva! Szénbányák Vállalat dolgozói az 1952-es évben előttünk álló feladatokat teljesítettük. Különösen ióeredményt értünk el a sztálini műszakon, Ezen a napon 155.2 százalékra teljesítettük napi tervünket. Az 1952-es években elért eredményeinket a jövő évben még tovább fokozzuk. Termelésünk növelését segíti elő a Margit-tárói üzem négyes számú lejtős akna lemélyítése emellett bátran bízunk a harcos bányászainkban, akik már eddig Is számos javaslataikkal segítették az üzemek szűk keresztmetszetének a megszüntetését. Munkánkban eddig is nagy segítséget nyújtott a párt és a szakszervezet és további ilyen támogatás mellett az 1953-as tervünket határidő előtt teljesíteni tudjuk és tervenfelüji szén 'kitermelésére segítjük elő iparunk fejlődését. Kovács Antal A termelési értekezletek tapasztalatai a vasas üzemeknél A SZOT titkárságának határozata értelmében minden hó nap 1-től 10-ig termelési érte kebleteket kell tartani ahol megtárgyalják a dolgozók az elmúlt hónap eredményeit és hibáit, ismertetik a következő hónap feladatait. A területi bl zottság az ÜB-einökőkkel meg- beszé'te a december 1-től 10-ig tartott termelési értekezletek anyagát, üzemi bizottságaink üzemükben a bizottság tagjaival és a mühelytitkárokkal ismertették ai rájukháruló feladatokat. Helytelen volt azonban, hogy kevéebbé beszélték meg a huszasbizalmi elvtársakkal, akik- né' csoportbizalmi értekezleten kellett volna ismertetni a napirendi pontokat, a mozgósítani kellett volna munkatársaikat, hogy javaslataikkal segítsék elő az 1952, évi tervünk teljesítését. Ez azonban kevés helyen tör tént meg, de ahol a dolgozókat mozgósították, ott meg is mutatkozik az eredmény, mert azok az üzemek és műhelyek már teljesítették az évi tervüket, A hiányosságok ellenére is fejődés mutatkozott a decemberi termelési értekezleteken. Novemberben a dolgozóknak csak 75 százaléka jelent meg, decemberben már 80 százaléka részt vett az értekezleteken. De eredmény mutatkozik a hozzászólásoknál és a javasla tok számainál is. Novemberben csak 253 dolgozó tette meg a hozzászólását és javaslatát a terv határidő előtti teljesítésére. decemberben már 367 dolgozó szó’t hozzá és tette meg vajait kötelezettségét. Különös fejlődés tapasztalható a tűzhelygyár öntöde II-ben, ahol a dolgozók 98 százaléka megjelent, s közülük 24-en szólaltak fel. Többek között hasonló vá'lalást tetteik, mint id. Bandur Mihály, aki vállalta, hogy Sztálin elv- társ születésnapjára a december havi tervét mely 54 darab öntvény — teljesíti, Bandur elv- társ a vállalt kötelezettségét túlteljesítette, mert 62 darab öntvényt készített el december 21-re. De így tette meg vállalását az Alvégi-brtgád. mely két százalék selejtcsökkentést ajánlott föl és versenyre hívta Gyenes Vendel brigádját. Mind a két brigád 0.2 százalékkal túlteljesítette vállalását. További fe'adata a két brigádnak, hogy ezt az eredményt még tovább fokozzák. Az acélárugyár hideghengermű üzem dolgozói is teljesítették Sztálin elvtárs születésnap Iának tiszteletére tett fölaiánlá- sokat és december 19-én évi tervük befejezésével 900 ezer forint értékű úiabb vállalást tettek. Az elért eredmények ellenére is még számos hibák mutatkoz nak a szervezeti életben. Az aktívák nem minden esetben fog'alkoznak a dolgozókkal. Az acélárugyárban csak a beszámolók ellenőrzésére fordítottak nagy gondot, de kevésbbé foglalkoztak a dolgozók, különösen a műszaki káderek mozgósításával. így a termelési értekezletekre csak az a műszaki dolgozó ment el, aki a beszámolót tartotta. Hiba volt még az is a szakszervezet munkájában, hogy a délutános és az éjszakai műszaknál nem készítették eő a termelési értekezleteket. Üzemi bizottságainknak, aktíváinknak munkájukban rövid időn belül meg kell szüntetni ezt a tunyaságot, kényelmességet. Mindent el kell követnünk, hogy az értekezletek jól sikerüljenek, politikai felvilágosító munkával kell meggyőzni minden egyes do'gozót arról, h>jy az értekezleteken elhangzott ió tapasztalatokkal az évi tervük határidő előtti teljesítését segítsék elő. Üzemi bizottságainknak elengedhetetlenül szükséges, ho?y a kapott feladatokat az üzemi pártszervezetekkel megbeszéljék, kérjék annak segítségét, hogy az évi tervünk befejezésével biztosítsuk az 1953. évi tervünk zökkenőmentes átmenetét. Erre lesznek hivatva jövő hónap 2-től 10-lg megtartandó termelési értekezletek. Ez alkalommal el .ke l érni azt, hogy minden dolgozó megjelenjen és tudomás*, szerezzen arról, hogy müven eredményt értünk el az 1952-es tervévben, de megismerjék az egv- egv dolgozóra felbontott január havi tervet és azok túlteljesítésére tegyenek vállalást. Üzemi bizottságaink hassanak oda, hogy minden egyes termelési értekezleten rövid kultúrműsorokkal tegyék színesebbé, de követeljék meg a műszaki vezetőktől, hogy az elmúlt termelési értekezleten elhangzott javaslatokra konkrétan adják meg válaszukat, hogy azok közül mit valósítottak meg. Üzemi bizottságaink aktivaértekezlete- ken beszéljék meg a termelési értekezlet napirendi pontjait, hogy a huszasbizalmiak és az aktívák azokat ismertetni tudjak dolgozóikkal, akiknek ígv biztosítjuk az értekezletre való fel- készű'ést. javaslatok megtételét, a fennálló hibák megszüntetésére. Üzemi bizottságaink az elvégzett munkájukról állandóan számoljanak be a üzemi pártszervezeteknek és kérjék azok segítségét e,pv-egy feladat megoldásához. Ha üzemi blzottsá galnk így dolgoznak, akkor biz tosak lehetünk abban, hogy az 1953. évi tervünket nemcsak teljesítjük, hanem tilt is tudjuk teljesítem. Bagylnszki György Vasas szakszervezet területi elnöke A Leninről elnevezett Volga-Don csatorna jelentősége a Szovjetunió mezőgazdaságában „Az ötödik ötéves tervben széleskörű vízgazdálkodási rendszabályok megvalósítását vettük tervbe, öt év alatt 30—35 százalékkal növeljük az ön özött földterületekét.” (A Szovjetunió ötéves terv tervezete)) A Szovjetunióban Sztálin elvtárs kezdeményezésére hatalmas építkezések folynak: a világ legnagyobb vízlerőműveit építik fel a szovjet emberek olyan rövid idő alatt, me!vre még nőm volt példa az emberiség történetében. A kommunizmus alkotásai átalakítják a környező területek természeti viszonyaiig éghajlatát és nagy mértékben hozizájárulnak e területek mezőgazdasági szlnvon alán ak emeléséhez. A kommunizmus építkezései közül első a Vdlga—D on - cs a tor n a. 1952 július 27-én nyitották meg — aiz egész világ figye'métő! kísérve — a Leninről elnevezett. hajózható Volga—Don-csatomáit. Ez az esemény a term'-s’-'et átalakító szovjet ember ú>bb nagy győzelme. A Volga—Don csstono a Szovjetunió európai részének • tengereit egységes közlekedési háló- zatban ftv»'* ''-sz.e és Moszkvát öt tenger kikötőjévé teszik. De közlekedési jelentőségén kívül komoly szerepet játszik a Volga—Don-osatorna a Szovjetunió mezőgazdaságában is. A Volga és a Don között hatalmas kiterjedésű, termékenytál a !ú földek terülnek el, Magas búza- és gyaipottermést lehet itt elérni, a legelőkön nagyszámú csordát lehet legeltetni. De ezek a földek már a legrégibb Idők óta sokat szenvedték a szárazságtól, habár két olyan hatalmas folyó folyt a közelben, mint a Volga és a Don. Annak e'fenére, liogv a földek termőtalaja kitűnő és elegendő meleget is kap, igen ritka volt Itt a bő termés, csak azokban az években fordult elő, miikor elegendő csapadék volt. Hogy mtilyen, értéket képvisel a víz ezeken a területeken, azt a következő adatok érzékeltetikaz artyuhináról elnevezett kolhoz öntözött földjein 40.7—63.3 mázsa volt a termés, míg a többi földeken 11.3—13.6 mázsa. Tehát az öntözött földek termése négyszer-ötször nagyobb a többi szántóföldek termésénél. Ilyen csodás hatása van a víznek. Most már lesi víz! A környező területeik vízellátása a Volga—Don-csatorna egyik legfontosabb feladata. A cimljamszki vízgyűjtő segítségével lehetővé vált a Don lefolyásának szabályozása. és vizének felhasználása a környező szántóföldek öntözésére. Ez a nagymennyiségű víz (23 milliárd köbméter egy évben) eddig kihasználatlanul folyt az Azovi-tengerbe. Ma már ebből a vízmennyiségből 4—6 milliárd köbmétert használnak fel évente öntözésre és 9 milliárd köbmétert elektromos energia előállítására, An mák elérésére, hogy ezeken a területeken véglegesen megszüntették a szárazságot, az új vízdút létrehozásával egyidőben speciális öntözőé« a tornákat léte»! te ft ele, melyeknek hossza 2685 kilométer. Már ebben az évben 100.000 hektár aszályos föld kap vizet. De ez csak a kezdet. Az öntözöasatoma éptfése továbbfolytatódik. Terv szerint 1956-ig 750.000, hektár föld öntözését és 2 millió hektár téli nedvesítését biztosító csatornát építenek. Ai öntözött területek nemcsak bőséges búzatermést hoznak, de megterem rajtuk a gyapot, a rizs és még sok más, az Itteni lakosság számára új mezőgazadságl növény is. A szovjet tudósok számításai szn nt a Volga—Don-folyó melletti területek termelése az öntözés következtében nagy mértékben emelkedik: a búzatermés hatszorosára növekszik, a gyapoté ötszörösére, a szőlőé kilencszeresére. Az át fattenyésztés sok takarmányhoz jut. Tizenötszörösére emelkedik a tejhozam, négyszer annyi húst, kétszer-háromszor annyi gyapjút kannak a területeken. A. Bruk eivtárs g gazdasági tudományok kandidátusának számításai szerint az öntözött területeken termelt mezőgazdasági termékek értéke hektáronként az eddiginek négyszeresére fog emelkedni. A gyakorlat igazolja a szovjet tudósok számításait, így a rosizitovi területiben fekvő „Iljics hagyatéka" kolhoz évi összjövedelme 454.000 rubelt volit az öntözés előtt,'1 most 4 millió rubel a kőhöz évi jövedelme. Tehát majdnem tízszeresre emelkedett az öntözés következtében. De a földek vízzel valló ellátása csak egyik oldala a segítségnek, melyet a Volga—Don- csa'oma a környező területeik mezőgazdaságának nyújt. Nem kistlbb jelentőségű az az elektromos energia sem, melyet a «zovhozok, kolhozok, állami géoáltomások á Volga—Don-csatorna vtzierő- mÖveitől kapnak. Az olcsó villamosenergia lehetővé teszi a mezőgazdasági munkafolyamatok nagyfokú létesítését és könnyebbé, szebbé teszik a kolhoz- parasztok életét. A villamosenergiát ma már a legtöbb mező- gazdasági munkánál nagyszerűen fel tud ák használni: a szántásnál, boronálásnál. oséplés- nél, fejésnél, a juhok nyírásánál, vetőmagvak osztályozásánál egyaránt óriási jelentősége van a villamosít ásnak, melv megkönnyíti és jobb minőségűvé teszi a munkát. Annak szemléltetésére, hogy milyen nagyjelentőségű a villamosítás a mezőgazdaságban, elég ha megnézzük A. V. Vintyer akadémikus számításait, mely szerint egy kilowattóra energia 45 tehén megfejéséhez, vagy 15 juh meg- nyírásához elegendő. H» tudjuk azt, hogy a Volga—Don-csatornán felépülő ciimljaniszki vtzierőmű évente 500 millió kilowattóra energiát termel, láthatjuk az óriási perspektívát, amelyet a Volga—Don-csaitorna nyit a környező területek mezőgazdaságának villamosítása előtt. A Leninről elnevezett Volgái Don-csatom a, a kommunizmus első nagy építkezése megváltoztatja a természetet, olyanná alakítja, mely mind- inkíb könnyebbé, szebbé teszi a kommunizmust építő szovjet emberek életét, mely elősegíti a termelés eddig még nem látott bőséjgiét, mely szükséges a kommunizmus eléréséhez. A Szovjetunió tapasztalatait használjuk fei mi ötéves tervünk naov alkotása Inak építésénél, fov a ti&zalöki vízierömű építésénél, » VoVa— Don-csatorna építési tapasztalatait használják fel mérnökeink és munkasaimk. üj mederbe terelik a Tiszáit, mely hatalmas területeket fog öntözni, gyárakat hajt és falvakat világít. 97 kilométer hosszúságban szeli át aiz Alföldet a tiszántúli főcsatorna, melybe másodpercenként 60 köbméter víz ömlik a felduzzasztott folyóból. Ezen a főcsatornán keresztül öntözi majd a távoli környéket a tlszalök! óriás. De nagyjelentőségű g villamoisenergiaitermei!és is: évente 55 millió kilowattóra energiát termel a vízierőmű. Ennyi áraimmennyiség fejlesztéséhez évente 8000 vagon szenet kellene eltüzelnünk. Megváltozik a Tisza mentén az Alföld képe. Hullámzó búzamezők, kivilágított falvak hirdetik a szovjet nép példáját kővető alkotó munka győzelmét.
