Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-24 / 104. szám

2 szabad ívSonln »52 2ÍL PART ES PARTÉPÍTES * Úgy vigyázzunk tagsági könyvünkre, minta szemünk fényére Leleplezik Érsekvadkerten * a kulákok aljas munkáját Pártszervezeteink befejezték a párttagság összeírását, s mint annyiszor, most is dicséretes munkát végeztek pártvezető­ségünk, pártaktivistáink. Nem egy alapszervezetünk 6okszáz kilométerre levő párttagját felkereste, hogy végrehajtsák a Központi Vezetőség határozatát. A párttagság összeírása erőpró­ba volt. Megmutatta, hogy fele­lős funkcionáriusok hogyan sze­retik a pártot, hogyan harcolnak a párt határozatainak végrehajtá­sáért. A Salgótarjáni Acéláru­gyár pártszervezetei ió munkát végeztek, mert az összeírással párhuzamosan, a pártcsoportok munkáját is megjavították, így érték le, hogv novemberben, a . párttagság 99 százaléka fizetett tagsági díjat. A hiányzó 1 szá­zalék abból adódott, hogv 19 párttag ideiglenesen távol volt pártszervezettől. De több alap-, szervezetünkről mondhatjuk el. hogv lelkiismeretesen fogtak a határozat végrehajtásának. Nem egy pártszervezetben, mint a Tűzhelygyár öntödéjében 's, rendszeresen ellenőrzik, hogy minden párttagnak be van-e írva az összeírás végrehajtása és mozgósították a pártcsoport­vezetőket, hogy a tagdíjat min­őén párttag rendszeresen és idejében befizesse. Pártszervezeteink lelkesen ké­szülnek a taggyűlésre, ahol az új tagsági könyvet fogják ki­osztani. „Ünnep lesz ez a mi üzemünkben — mondta Spaglna elvtárs — olyan ünnep, amely minden párttagnak emlékezetes lesz sokáig." Pártszervezeteink a íz új tagsági könyv kiosztását felhasználják arra, hogv még szorosabbra zárják a kapcsola­tot a pártszervezet és párttag­ság között. Hogv minden párt­tag megtanulja, mit jelent párt­tagnak lenni! Több alapszerve- zetben újból tanulmányozzák a párt szervezeti szabályzatát, hogv megismerhessék a pártta­gok jogait és kötelességeit. A tagsági könyv a legféltet­tebb kincs minden párttag szá­mára, mégis a párttagság ösz- szeírása során azt tapasztal­tuk, hogv vannak alapszerveze­tek és párttagok, akik nem ta­nulták meg a párttagsági könyv, a párttagság megbecsü­lését. A Salgó—Rónai pártszer­vezetünkről november hónapban 39 párttag nem fizetett tagsá­gi díjat. Ez nem véletlen. Ez az alaoszervezet volt az amelv legkésőbb hajtotta végre a párt tagság összeírásáról szóló párt- hat áróza tót. de akkor is úgv, hogv kétszer kellett visszaadni az okmányokat. A párttitkái Hulitka András elvtárs azt mondta, hogv többen nem akar­nak 'fizetni tagsági díjat. Nem gondolt arra, hogy ezzel' azt árulta el. hogy az összeírás so­rán nem tisztázták ezekkel az- elvtársakkal a párthoz való vi­szony kérdését. Tehát pártsze- rütlen. felelőtlen munkát végez­tek, amit most nehéz helyre­hozni. Előfordult az is a MÁV II. alapszervezetnél, hogv ösz- szeírtak olyan párttagot, amit már más alapszervezet is ősz- szeírt. mert. felületesen tanul­mányozták át az elvtánsak a Központi Vezetőség határoza­tát. A határozatot még nem haj­tottuk végre. Még hátra van az új tagsági könyvek kiosztá­sa, ami 1953 január 2. és 31-e között kell ünnepélyes tag­gyűlésen kiosztani. Azok a párt- szervezetek, akik megértették, a Központi Vezetőség határozatá­nak po'itikai jelentőségét és agitációjukban beszéltek a párt­tagság megtisztelő fogalmáról és elmondották, hogv minden párttag kötelessége, féltve őriz­ni a tagsági könyvét, vigyázni, nehogy az ellenség kezébe ke­rüljön. Elmondották, hogy a párttagsági könyvére csak az lehet büszke, aki él n párttag­ság jogaival és kötelességeivel. Az vigyáz a pártra óvja az ellenségtől, erősíti a pártot, aki elsajátítja a marxista-leninista elméletet, a pártmegbizatást megtiszteltetésnek veszi, példát mutat a termelésben, megbírál­ja azokat, akik nem hajtják végre a párt- és kormányhatá­rozatokat, legven az vezető vagV dolgozó egyaránt. Harcol az ellenség ellen bárhol és bár­milyen formában, amely gátolja szocialista építő és nevelő munkánkat. Keménven és harco­san kiáll mindenütt pártunk po­litikája mellett.* Az úi tagsági könyv kiosztása nagyjelentőségű politikai és szervezési feladat. Sajiro« akad egv-két alan szervezet ahol csu­pán adminisztratív feladatni látnak benne. A legutóbbi titkári értekezleten egyik hivatali párt- szervezet titkára azt javasolta, hogy szediék össze december 31-ig a régi tagsági könyveket és a tagsági könvvek árát. úgy sincs szükség már a régi tag­sági könyvre. A régi tagsági könyvet a párt­tag csak a taggyűlés e'őit adia le. aho| rögtön megkapja az új tagsági 'könwét fékkor kell ki­fizetni az új tagsági'könw árát a 3.— forintot.) Az új tagsági könyvet osak az kaphatja meg, aki érvényes tagsági könyvvel rendelkezik, (tehát az 1952. évi december havi tagsági dijat ki­fizette és összeírták. A régi tag­sági könyvének leadása és az új tagsági könyv árának kifize­tése után kapja meg a párttag az új tagkönyvét. Alapszervezeteink nagy gond­dal és felelősségérzettel készül, nek a tömeggyülésekre. Gondos­kodnak arrój is, hogy a, távol­lévő párttagok is*- el jöhessenek erre a taggyűlésre. A pártcso- porfvezefők még a taggyűlésig többször beszélnek a parlagok­kal, és arra is .felkészülnek, hogy a januári tagság Hunt minden párttag a taggyűlés után rögtön kifizethesse. Harcoljanak pártaktivistáink azért, hogy minden párttag megértse, mit jeleni a kommu­nista párttagsági könyv, mi­lyen nagy megtisztelés, milyen sok kötelességet jelent a mi pár­tunk tagjának tenni. KVDELA JCZSEF a salgótarjáni pártbizottság titkára Az érsekvadkerti tanács kivé te] nélkül megköveteli, hogy mindenki teljesítse állampolgári kötelességeit, betartsa az állami fegyelmet. A kuJákság fogcsikorgatva és dühödt ellenállássá! fogad-1 a tanács ezirányban kiejtett mun­káját. Ez annyit jelenteit, hogy Mrekvicska Béla, 27 holdas ku- lák mérgében morogni kezdett, mert hisz a tanács határt szabott a zsírosodásániak. Mint egy vad állat rontott be a tanác.sházira. s a legdurvább szavakkal káro- molta az érselcvadkerti dolgozó nép küldötteit, a tanács dolgo­zóit. Asztalhoz csapdostia a be adási könyvet. Azt hitte ez a kulák, hogy most is Horthy kép vistelőtestülétének a tagjai, úgy beszélhet a dolgozó emberekkel mint „azelőtt“. Mrekvicskának 27 hold földje van. cséplőgépet tartott, s ebből Ji nagyon megszerettük a bányászatot“ Kuris Mihály Szécsényfelfalu- ból, mint úttörő lett lapunk le­velezője. ipari technikum tanulója lett. Messze került Nógrád megyé­ből, de lapunknak azóta is hű Fiatal levelezőnk a nyáron levelezője. Legutóbb a bánva- befejezte általános iskolai tanul- ipari technikum tanulóinak éle- mányát és a tatabányai bánya- téről írt levelet. harácsol,ta össze földjét, ebből zsírosodott meg. Ezreket ha rá csőit össze a gabona és más ter­mékek emelésének útján. Sa nyargatta s megfosztotta föld­jeiktől a megszorult, dolgozó parasztokat. Horváth Béla és Ke­resztes Mihály dolgozó parasz­tok cselédeskedtek akkor nála. A 27 hold földet éhbérért dolgoz ták meg. Amikor a kommenciót kérték a kuliktól; kizavarta őket a házból és nem fizette ki nekik a kommenciót. A ' cselé­deknek tovább keltett doígozntiok, mert hisz Horthy-rendszerében nem volt más kiút számukra. Lerongyolódva, továbbra is húzták a Mrekvicska jármát. Mrekvicska Béla kulák a múlt rendszerben befészkel ődött a képviselőtestületbe is. Ott min­den olyan, kezdeményezést, ami a közösség javát szolgálta vol­na, minden meggondolás nélkü; visszautasította azzal, „kódusok- nak nem adunk semmit”. Ezért aztán nem csoda, hogy most e zsírqs kuláknak nem tetszik az. hogy Ersekvadkertnek két gyö­nyörű óvodája van, ahol 140 gyermek élvezi a demokrácia se­gítségét, nem tetszik neki az. hogy az egyik óvoda központi fűtéses, vízvezetékes, hogy az érsekvadkerti dolgozók ma már cementjárdán közlekednek. Sem­mi sem tetszik neki, ami a nép anyagi és kulturális felmeikedé­sét szolgálja. Mrekvicska kulik gyűlöli a dolgozó parasztokat, gyűlöli azért, mert nem zsákmányolhat­ja már ki őket, nem hízhat kö­vérre vérükön. Ezért mindent ef- követ, hogy ártson a dolgozók államának, hogy gátolhassa az érsekvadkerti dolgozó parasztság jobb életének a kialakulását. Szabotálja a begyűjtési tervet, 10 mázsa búzával. 8 mázsa rozs- zsal, két mázsa kukoricával, 3 mázsa napra,forgóval, 40 mázsa burgonyával adósa az államnak. A tej-; tojás-, baromfi-; sertés- beadása is ugyanígy áll. De a tanács nem enged hátralékot, a legkíméletlenebb büntető eíjárást indítja e szabotáló kulák és 20 társai ellen. Az érsekvadkerti dolgozó pa­rasztság csak úgy tudja a bal. dog jövőt biztosító szocialista gazdálkodást megvalósítani, ba következetesen harcol a tatá- kok ellen. M u a tatabányai 2. számú bányaipari technikum tanutói — írja — tudjuk, hogy a pártnak, a mi szeretett Rákosi elvtársunk­nak köszönhetjük szép eleiünket, ragyogó jövőnket. Azt, hogy ilyen korszerű kollégiumunk és iskolánk van, ahol minden esz­köz rendelkezésünkre áll, hogy nagytudású szakemberekké neve­lődjünk. Megfelelő körök állnak a tanulók rendelkezésére, amelyek mind azt szolgálják, hogy a bányászatot jól elsajátítsuk. Vannak szakkörök,' melyeken a tatabányai sztahanovista vájárok tarta­nak előadást. A bányaművelési szakkörön például Tajkov elvtárs a tatabányai I4.es akna sztahanovista vájára tartott előadást, ahol elmondta, hogy egyes üzemeknél a bányavezetés hibái aka­dályozzák a jobb munkát. Elmondta itthoni tapasztalatait és azo­kat Is, amelyeket a Szovjetunióban szerzett. Vz az előadás is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mii ifjú technikusok ne csak a bányászat technikáját sajá­títsuk el jól. hanem politikailag is fejlett, szélestáfókörű. mű­szak' káderré váljunk. Megfelelő politikai körökön tanulunk, hogy politikailag is kellően fejlődjünk.’’ A földműves szövetkezetek mérlegkészítési munkái elé Megyénk fö'.din üve-sszövetke ■ Mi. akik itt Tatabányán va­gyunk, már megszerettük a bá­nyászatot, sok szépséget talá­lunk benne, de azt szeretnénk; ha több nógrádimegyei tanuló is itt, ebben az iskolában folytatná tanulmányát. Meg szeretném is­mertetni velük a mi életünket. Éppen ezért, mint a Szabad Nógrád levelezője időnként a lapon keresztül fogok beszámol­ni a mi kollégiumi életünkről és munkánkról, hogy sok tanuló szeresse meg a bányászatot úgy, mint ahogy mi megszeret­tük. Kuris MüvSly levelező zetej az 1952-es mérlegkészítés előtt állnak. Ezt a nagy és fele­lősségteljes munkát 1953 január 31-ig kell végrehajtaniok. A mérlegkészítés munkálna bele kell kapcsolódnia a földműves- szövetkezetek vezetőségének, va­lamennyi dolgozójának is. Na­gyon fontos a vezetőség el­lenőrző és irányító munkája. A szövetkezeti könyvelőkre ha­talmas feladat hárul, hisz 17 főldmflvessizövetkezetnek nincs még könyvelője, s ígv ezek mér­legeit a meglévő könyvelőknek kell elvégezniök. A hathónapos továbbképzés és a patronáló, mozgailom eredményei alkalmas­sá teszik a jelenlegi könyvelői gárdát arra. hogy sikerrel meg­oldhassák e nagv feladatot. Eh­hez azonban szükséges a járási szövetségek, de a megyei szövet­ség munka társainak állandó se­gítsége is. A feladat nemcsak abból áll; hogy mérlegek határidőre elké­szüljenek, hanem azoknak minő­ségileg is kifogástalannak keif lenniök. Ponitosan számot keli!, hogy adjanak a földművesszövet­kezetek va győri helyzetéről és visszatükrözzék az eredménye­ket, de a hí anyóssá gokat is. A jó és pontos mérleg elkészítésével ki lehet javítani a hibákat, a még jobban lehet a nép vagyo­nával gazdálkodni. A nagy feladat megoldása megköveteli a munkafegyelem területén még megnyilvánuló 'a- zaságok megszüntetését. Vala­mennyi könyvelőnek át kell érez­nie. hogv a mérlegek nontbs és batáridőre való elkészítésével nagymértékben hozzájárulnak a szövetkezet} mozgalom fejlődé­séhez a falu szocialista átalaku­lásához. fforti GyösS megyei revizor f A pártoktatás anyagához A „Szovjetunió belső hely­zetének” megvitatása során több konferencián és politi­kai iskolán vitatkoztak a hallgatók olyan kérdések fe­lett. mint pl. mit értünk ter­melési színvonal alatt. Mi­kor emelkedik a munka ter­melékenysége, mit .értünk a nemzeti jövedelem fogalma alatt? Ml a reálbér stb. Sok politikai iskolán nem elég pontosan lettek ezek a fogalmak meghatározva, több helyen maga a propa­gandista sem ismerte eléggé ezeket a kérdéseket és nem tudott a hallgatók kérdésére választ adni. Ezért az aláb­biakban adunk néhány fon­tos kérdésre választ. Mit értünk termelési színvonal alatt? A termelési színvonal a terme­lés mennyiségét és minőségét jelenti. Ä termelés mennyiségi színvonalát az előállított termé­kek értékévef vagy az egy főre eső termék mennyiségeve} mér­jük. A minőségi színvonalhoz tartoznak: a, műszaki technoló­giai fejlettség, a gépi felszere­lések korszerűsége stb. A termelési színvonal emelé­sének fontos eszköze a szocia­lista iparosítás, amely az alap­anyagok és a termelési eszközök termelésének állandó emelése útján biztosítja a fogyasztási cikkek egyre nagyobb tömeg­ben; jobb minőségben és széle­sebb választékban váló termelé­sét. A szocialista iparosítás biz­tosítja a mezőgazdaság kor­szerű gépekkel való ellátását is. A mezőgazdaság termelési szín­vonalának emelése a dolgozók jobb ellátását eredményezi és több nyersanyagot jelent az ipari feldolgozás számára, Hogyan emelkedett az ipari termelés színvonala a Szovjetunióban ? Majenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán értékelte ae iparban és a mezőgazdaság­ban a termelési színvonal emel­kedését. A Szovjetunió ipari termelé­sének színvonala jelenleg lénye­gesen meghaladja a háború előt­tit. Az ipari termelés háború utáni átállítása 1946-ban lénye­gében befejeződött. Ezután az ipari termelés gyors ütemben növekedett, úgy, hogy 1951-ben az ipar össztermelése több mint kétszerese volt az 1940. évi ter­melésnek és 1952-ben az ipar kb. 2—3-szot annyi terméket fog gyártani, mint 1940-ben. A Szovjetunióban az egv főre eső ^>ari termelés felülmúlja a há­ború előtti színvonla'ait. 1951- ben 1940-hez viszonyítva a kö­vetkezőképpen alakult az egy főre eső termelés: » Villamosenergia-termelés több mint kétszer <yinyi. nyersvas- termelés 50, acéltermelés 70, széntermelés 60. posztó-, szövet­termelés 20, gyapjúszövet-terme­lés több mint 60 százalékkal emelkedett. Az ötödik ötéves tervben, az ipari termelés színvonalának a Szovjetunióban 1955-re 1950­hez viszonyítva ^0 százalékkal kel! emelkedni, ezen beiül a ter­melési eszközöket gyártó ipar­ágak termelésének kb- 80. a fo­gyasztási cikkek termelésének pedig kb, 65 százalékkal kell emelkedni. Ha az ipar terén ezt a feladatot teljesítik, ez azt je­lenti, hogy 1955-ben az ipar össztermelése az 1940. évi ter­melés háromszorosa lesz. A mi iparunk termelése Is ál­landóan és gyors ütemben erő­teljesen fejloui.;. Az ipari terme­lésünk ebben az évben a múlt­évihez viszonyítva, ha, aecember hónap folyamán }s teljesítjük ter­vünket 22 százalékkal növek­szik. Az iparon belül a befejezett termelés terén a nehézipar 32.5. a teljes termelés terén pedig 29.9 százalékkal termelt többet, •mint a múlt év azonos idősza­kában. Az imperialista sajtó minden­nek az eredménynek ellenére ar­ról beszél, hogy Magyarország gazdasága csődbe jutott. ..Az imperialista éhes disznó makkal álmodik*' mondotta Rákosi elvtárs az országgyűlési beszédében. Széntermelésünk fejlődésének irama a kapitalista országokéhoz képest igen gyors. Az egy főre eső széntermelés ! 938-hoz viszonyítva Magyar- országon megkétszereződött. Angliában viszont, melynek bá­nyáit semmiféle hadikár nem érte; még ma sem érte el az 1938-as szintet. Nvugat-Német- országban pedig az utolsó bé­keév 75 százaléka, alatt van. Az egy f5re eső széntermelés Magyarországon az idén 40 százalékkal magasabb, mint Franciaországban. Mindezek az adatok a, szóéba lista gazdálkodás fölényéről ta­núskodnak a kapitalista gazdál­kodással} szemben. Míg a Szov­jetunióban és a szocializmust építő országokban a termelés színvonala úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban szaka,dalia. nul és gyors ütemben fejlődik, addig a kapitalista országokban a termelés egyhelyben topog, vagy csak igen kis mértékben fejlődik. Ez a fejlődés is a hadi- termelés terén mutatkozik. A szovjethatalom 35 év alatt olyan ipari haladást ért el, amelyre a kapitalista országok­nak évszázadokra volt szüksé­gük. Míg a Szovjetunió a szov­jethatalom éveiben ipari ter­A termelőmunka eredményes­ségének foka a termelésre for­dított munka mennyisége és az előállított termékek mennyisége vagy érték« közötti összefüggés. Mikor emelkedik a munka termelékenysége ? A munk3 termelékenysége ak­itor emelkedik, ha változatlan, munkáslétszémmal, illetően vál­tozatlan számú munkaórává,} a termékek nagyobb mennyiségét, vagy ugyanazt a termékmennyi­séget kisebb munkáslétszámmak A gépesítés, a technika, fej­lesztése a szocialista munka, verseny, a Sztaihanov-mózgalom az új munkamódszerek beveze­tése (pl. gyors dróthúzás), újí­tások a munka jó megszervezése stb. A munka eredményessége növelésének szocialista módsze­re a termelékenység fokozása. Ez az intenzitás fokozásával el­lentétben nem a munkás fizikai tönkretételé', hanem ellenkező­leg munkájának megkönnyítését eredményezi. A magambh ered- ménvf nem a nagyobb fizikai erőkifejtés, hanem a munka ész­szerű megszervezése • techni­melését 39-®zeresére emelte, addig Angliának az ipari terme­lés ugyanilyen növelésére 162 évre volt szüksége (1790—1951- >£•) Franciaország ipari termelése pedig a legutóbbi 90 év alatt mindössze 5—5-szörösére nőve. kedett. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti, a legutóbbi 35 év alatt csupán 2—6 szeresére emelte ipari termelését. Illetőleg kevesebb munkaórává; állítjuk elő. A munka termelékenységéi ál­talában 1 munkás által 1 mun­kaórára (vagy munkanap) alatt előállított termékek mennyiségé­vel mérjük. Pl: egy esztergályos 1 nap alatt (8 óra alatt) 8 ten­gelyt esztergált meg. A munka termelékenysége emelkedik, ha ugyanannyi idő alatt (8 óra) alatt több tengelyt, tehát 10 ten­gelyt esztergái meg egy eszter­gályos. Tehát 2 tengely rneg- esztergálásáva! nőtt a munka termeléken yeége. ka fejlesztése stb. biztosítja. A munka termelékenységétől különbözik a munka , intenzitása. Ez meghatározott időtartam alatt elvégzett munka mennyi­sége. A munka intenzitásának növekedése azonos időtartam alatt több munka elvégzését, te­hát nagyobb fizikai erőkifejtést jelent. A munka intenzitásának növelése, a tőkés egyik fő esz­köze a kizsákmányolás fokozá­sára. Az intenzitás fokozása a meg­erőltetett fizikai erőigénybevé­tel folytán a munkást idegileg és fizikailag egyaránt tönkre te­szi (pl: Bedaux-Tajlor rardraar stb.). Malenkov elvtárs a Szovjet Kommunista Párt XIX. kon­gresszusán mondott beszédében elmondotta, hogy a párt hogyan harcolt a munkatermelékenység rendszere® emeléséért. „Mert ez a legfontosabb feltétel a szo- cial.sta termelés növekedésé­nek és tökéletesedésének. Fő­ként ezzel magyarázhatók azok az óriási sikereki melyeket a Szovjetunió termelésének fej­lesztésében elértünk. 1940-től 1951-ig a munka termelékeny, sége az iparban 50 százalékkal emelkedett, az ipari termelés növekedésének 70 százaléka eb­ben 02 időszakban a munkater­melékenység emelkedéséből származott. A munkatermeíékenvség gvorg emelkedését a Szovjetunióban lehetővé tette, hogy széles kör­ben meghonosították az új tech­nikát, hogy gépesítik és villa­mosítják a termelést, hogy job­ban szervezk a munkát és ál­landóan emelkedik a dolgozók általános műveltségi és kulturá­lis színvonala és nő a dolgozóik szakképzettsége. Az ötödik ötévé« tervben a munka termeléken vségnefc az inarban kb. 50. az építőiparban 55; a mezőgazdaságban 40 szá­zalékkal kell emelkedni. Az MDP II. kongresszusa; me.lv módosította népgazdasá­gunk ötéves fenét, a munkatér* melékenység eme'ésében az eredetileg tervezett 50 helyett 90 százalékban határozta meg a munka termelékenvsévének eme- 'ését. 1952. év eVő 10 hónapié­ban megelőző ér haso-dó idő­szakához víszonvífva 17.4 szá­zalékkal emelkedett a műnk»- termelékenység. Mit értünk a munka termelékenysége alatt? A mnnkatermelékenyscg emelésének fő eszköze:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents