Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-24 / 104. szám

WSJ december 21

SZABAD nSgrId

3

Megkezdte termelését az ország első teljesen gépesített öntödéje

A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelvervár lelkes dolgozói december 20-áin kettős ünnepre készülődtek. Ezen a napon az üzem majdnem minden dolgozójának akadt tennivalója az új öntőcsarnokban. Büszke örömmel nézegettük hősi munkájuknak az eredményét, mely ezen a napon került beindításra. Az itt dob gozó kiváló munkások, mégegy- szer tüzetesen átvizsgálják a gépeket, szalagokat és aiz új kupiókat.

Délután fél 3-kor már az üzem valamennyi dolgozója az úi öntőcsarnokban várta az ünnepély megkezdését. Büszkék voltak az itt megjelent dolgozók, mert az 6 alkotásuknak az avatására került sor. Bátran tekintettek Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképére, tudták, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tettek, mert a határidő előtt egv nappal előbb helyezik üzembe az úi öntőcsarnokot. Nehéz, küzdelmes munkával érték el, hogv rövid hat hónap alatt elkészítették a mechanizált öntöcsarnokot.

Az avatóünnepségen résztvett Babai József elvtárs, a kohó- és gépipari minisztérium kiküldötte, a megyei pártbizottság részéről Pintér László elvtárs. a városi pártbizottságtói pedig KudeMa József alvtár.s jelent meg.

A megnyitó beszédet Kovács Ernőné. az üzem pártitkára tartotta, többek között elmondotta, hogv ezen a napon kettős ünnepet ünnepelünk, először Sztálin elvtárs 73. születésnapját, másodszor pedig új alkotásunk beindítását. Elért eredményeinket Sztá'iír elvtársnak és a> szovjet népnek köszönhetjük, mert a tőlük kapott següséggel tudtuk .végrehajtani terveinket.

Ezután Babai József elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét és többek között elmondotta; „az e’ért eredményünkkel nem elégszünk meg. Az 1953-as évben a fejlődés még tovább fokozódik. A jövő évben itt, a Salgótarjáni Vasöntödében is befeiezik a koksz- és homoktároló építését, a fűtést kihővítiük az úi mechanikai öntödében, ugyanakkor megerősítjük és rendbehozzuk a tetőszerkezetet. duplakapacitású és nnguöntödévé feilesztiük fel a Salgótarjáni Vasöntödét. Ebből is látható, hogy a mi költségvetésűnk. a béke költségvetése. An vagi erőforrások nagy

részét népgazdaságunk fejlesztésére, továbbá dolgozóink anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére fordítjuk. Ehhez szükséges a takarékos gazdálkodás. a minőségi és mennyiségi munkák fokozása. Az 1953, év tervév; megköveteli, hogy a Salgótarjáni Vasöntöde dolgozói az év hátralékos napiad úeu használják fel, hogy biztosítsák december havi tervét, hogy a iöv'ó évben ne kelljen az utolsó negyedév hajrájával szépíteni az eredményt,"

Az ünnepélven mondott köszönetét a megvei pártbizottság nevében Pintér László elvtárs az öntöde építésében részvevő dolgozóknak. Maid beszédében elmondotta. hogy ez az alkotás is igazolja, hogy hazánkban valóban legnagyobb érték az ember, hogv az üzem gépesítésével megkönnyebbül az öntők munkája, a termelés "edig megháromszorozódik. egv műszakD

ecembep' 24 és 25-én me. gyénk kulturális életé nek újabb jelentős szakaszához értünk. Ekkor indulnak a második őszi országos kultúrverse- nyek elődöntői. Megyénkben a falusj és üzemi kultúrcsonort- jaink egyaránt lelkes előkészületeket tettek a ku'túrverseny sikere érdekében. Különösen falusi csoportjaink részéről nyilvánul, meg nagy érdeklődés, lelkes készülődés. Ez nagymértékben abból ered, hogy 1952. évi országos kultúrversenyün.k jellegében, célkitűzéseiben me-öben más. mint az előző évi kultúr- verseny volt. Egyre inkább az a fel a d a t a 'ku Wircsoport.j ai n kn ak.> tyogy elsősorban községük életének népi hagyományait dolgoz, zák fel. Ennek szép eredményei mutatkoztak már meg az 1951. évi kultúrversenyné] is; de most az e7évi versenynél ez már sokkal általánosabb.

U egmmatkozik a különb- 1 1 ség abban is. hogy kuí- túrcsoportjaink mostan! fe'ada- tai között a legdöntőbb a ku!-' túragitáció. A benevezett rigmusbrigádok, színjátszócsoportok olyan jelenetekkel, rigmusokkal készülnek, amelyek helyi jelban lehet annyit termelni a gépek segítségével, amit a régi öntödében három műszakban termeitek. Az új öntöde megépítésénél komoly harcot folytattak a fizikai és műszaki dolgozók, hogy a nehézségeket le tudják győzni és ma az 5 ió munkájuk eredményét állíthatjuk a termelés szol gá.latábat. Az építésben részvevő dolgozók szívesen követték Kalocsai József hegesztő, Bablena József, Jediicska József esztergályosok, Toronyi István, Srotka József lakatosok példáját.

De külön dicséretet érdemel a vállalat igazgatóia. aki fáradságot nem ismerve dolgozott annak érdekében, hogv határidőre eikészüliön az úi. modern öntöde. Az üzem műszaki dolgozói megtettek ennek érdekében mindent. de a tovább] feladatok elvégzésénél vegyék figyelembe, hogv a fejlődés folvamán állandóan modernebb teehn'kával lesz dolguk és ez megköveteli a műlegüek, a község életét, problémáit mutatják be. Másirányú fejlődé« is mutatkozik. Egy hasznos! paraeztasszony színdarabot írt arról, hogy Hasznosm hogyan igyekszik a klérus befolyásolni a dolgozó parasztokat. A balassagyarmati kórház dolgozói által megírt jelenet megmutatja, hegy nálunk legfőbb érték az ember. Ezek ió. kezdeményezések. amelyeket megyénk minden községében- követni kell.

elentős fejlődés mufatko. zik a tánc területén is. A bujáki 120 tagú népi együttes saját maga által összeállított bujáki lakodalmassal készül a kultúrversenyre. A homoktere- nyeiek is saját összeállítású néni játékokat tanulnak, amelynek maguk készítették a forgató, könyvet.

Még mindig vannak azonban olyan hiányosságok, amelyek akadályozzák a fejlődést. Sok községben még mindig többet törődnek a három felvonásos, erejűket meghaladó színdarabokkal, mint a napi életünket be. mutató jelenetekkel, vagy népi kultúránk felelevenítésével, ápolásával. Karonoskesziben nagyon szép kultúrotthon van. Ezt azonszaki vezetés állandó szakmai és politikai tudásának fejlesztését. ,Jl túzhelygyári pártszervezet, szakszervezet és üzemvezetősége még szorosabb kapcsolatot építsen ki a dolgozó tömegekkel, hogy munkájukat a jövőben is eredményesen végezzék, azokat a feladatokat, melyeket szocializmusunk építése a túzhelygyári dolgozók elé átlít, mindig jól végezzék e“ — fejezte be beszédét Pintér elvtárs.

Az ünnepélyen ezután Fodor Sándor eivtárs. a vállalat igazgatóia átvette az úi mechanizált öntödét és az építkezésben részvevő dolgozók közölt 8000 forintot. a kiváló dolgozóknak pedig sztahanov’sta o.klevelet nvni- tott át. Jó munkájáért oklevél lel tüntették ki Nagy Józsefet, Kuruc Károlyt ,és még négy harcos társukat

Az ünnepélyen ezután üzem- behelvezték a gépeket és megkezdték az öntési munkákat.

ban nem használják ki. Nem mutatják be a dolgozóknak mindennapi életünket, gyönyörű táncainkat, dalainkat. Sztálin elvtárs 73. szülét és napjára a Figaro házasságával készültek. Ez a három felvonásom darab elvonta a község fiataljainak figyelmét a kuí túrversenyről, mivel arra ilyen három felvonásos darabbal nem lehet készülni. Komoly hiba Karancs- keszi község vezetői részéről, hogy a fiatalok figyelmét nem az előttünk álló. rföntő feladatokra irányítják, amilyen a* békoharc, a döntő tervév teljesítése, építő- murikánk fogyatékosság-ai vagy az ellenség elleni harc.

Ezen hiányosságok ellenére mégis eredményekről beszélhetünk. Sokkal több művészeti együttes, nevezett be az idén, mint az elmúlt évben. Az akkori 117 benevezett együttessel szemben az idén 254 művészeti együttes nevezett be a kultúr- versenyre'.

kJ agy örömmel fogadták csoportjaink, hogy ai bemutatók 24—25-én lesznek. Az a véleményük, hogy a 24-i bemutatók nagyban hozzájárulnak a fenyőfa ünnepélynek szebb megünnepléséhez..

A kulü'trvemnyek a MtiwtomMm újabb állomása

A helyes trágyakezeléssel, a trágya okszerű felhasználásával a magasabb termésátlagokért

R ákosi eivtárs december 15-én az országgyűlés előtt tartott beszédében többek között rámutatott a mezőgazdaságban még ma is fennálló hiányosságokra, az alacsony termésátlagokra, melyet a. helytelen trágyázás és trágyakezelés döntően befolyásol, mert mint Rákosi elvtár® is mondotta: „a fagykár és aszálykár mellett is sokkal jobb le he. tett volna az idei termésünk, ha korszerű földművelést; a modern agrotechnika szabályait betartottuk volna," Rákosi elvtárs ezén megállapítása nem kis mértékben vonatkozik a mi megyénkre is. A megyében lévő szakemberek munkájában van javítanivaló. Minden szakember kötelessége, hogy elősegítse a magasabb termésátlagok elérését a talajerők fenntartás*, mellett; miejyet a Szovjetunióban eredményesen alkalmazott agrotechnikai módszerek betartásán és alkalmazásán keresztül érhetünk csak el. ötéves népgazdasági tervünk megköveteli, a tér. méshozam fokozását, a szükséges talaj javít ást. a trágyázást és a talajvédelem tervszerű alkalmazását.

Miért Is kell trágyázni?

A növények a tápláló anyagokat szén és oxigén kivételévé! a talajból veszik fel, vízben oldott sók alakjában. A növénytermesztés során azonban nagyon sok hidrogént, foszfort, káliumot elviszünk a talajból a magvak, gumók, gyümölcsök által. A kilúgozás által, is sok tápanyag veszendőbe megy. A humusis állandóan fogy. Ha a talajt nem akarjuk kimeríteni, akkor a termeléssel elvont tápláló anyag,> kát pótolnunk kell. A talaj táp- lálóanyag utánpótlást szerves és műtrágyázással biertoeilhatjuk és kelj !s biztosítanunk; mert ellenkező esetben magasabb termésátlagokat nem tudunk elérni. Mit is nevezhetünk trágyának? Trágya minden anyag amellyel a talaj termelékenységét növelni tudjuk — de nem szemét! Megyénkben még minidig lépten-nyomon találkozunk azzal a káros jelenséggel, hogy a trágya dombra minden szemetet, gyomot kiszórnak. így a trágya sokat veszít értékéből, nem lesz meg a kellő termést- fokozó hatása. Ezt a káros jelenséget meg kel! szüntetni. A helytelenül és rosszul kezeit trágya szervesanyag tartalmának kb. a felét e’veszti, de. elveszti legértékesebb részét; a nitrogénnek 70—80 százalékát is. Ezért kell vigyáznunk az istállótrágya helyes,, szakszerű kezelésére.

Hogyan biztosíthatjuk egyszerű, Könnyen megvalósítható módszerrel az isiálíótrágya helyes érettségét?

Q ondosan ki kell vá—

v lasztanl a trágyatelep helyét, ne helyezzük trágyatelepünket mélyedésbe, mert az ide összefutó víz értéktelenné 1 ónozz a istállótrágyánkiat. A trágyakazal helyét gondosan döngöljük, le és azonnal árkol- juk körül. Gondunk legyen arrai, hogv az ist ál! étvágya mapontta legalább 35—40 centiméter rétegben kerüljön a kazalra. Ezt igen egyszerű számítási műveletekkel biztosíthatjuk! Helyesen kel! megméretezni a kazal alapját, amit számosállataink számából tudhatunk meg. Ugv méretezzük a kazlat, hogy 8—10 számosállat napi trágyája kerüljön 1 négyzetméter alapterület- re. Ez azt jelenti, mivel a 8—10 számosállat napi trágyája

200 kg. be.akva körülbelül 40— 45 centiméter magas trágyaréteget képvisel. Ez a terhelés pedig elegendő ahhoz, hogy az erjedés a kívánt mértékben folyjon le. Arra te!(étiemül ügyeljünk, hogy a trágya azonnal az istálló telepre kerüljön, vagy azonnal gondosan teregessük el.

_ Az első héten gondosan ellenőrizzük a Irágyatelep hőfokát; és ha az 70 Celzius foknál magasabbra emelkednek, azonnal alaposan tapossuk meg. Ha már a kiszáradás jelei is mutatkoznak, úgy locsol’ ,k meg. A túl fel- melegedést könnyén ellenőrizhetjük. úgy, ha a trágyatelepbe vasvillát szúrunk, pár óráig benne hagyjuk és ha az annyira fel melegszik, hogy kezünk, hőfokát nem bírja, rögtön tudjuk; hogy túlmelegedéssel állunk szemben, ami azt jelenti, hogy azonnal meg kell taposnunk a trágyát. Azt pedig, hogy a kazalban a trágya megfelelően nedves-e, arról tudjuk meg; hogy két-három héttel a berakás után a trágyakaza? gyöngyözik. Ha ezt nem észleljük, locsoljuk meg trágyáiéval, fagy vízzel.

ondosan ügyeljünk arra Is, hogy berakáskor kellően keverjük az almot a bélsárra!, mert különben erőteljes penészedéssel találkozhatunk. Igen helyénvaló a nvers- foszfáfos. avagy szuperfnszfátos kezelési eljárás. Itt ügyelni kell arra; hogy megfelelő mennyiségű foszforsavat juttassunk berakáskor a trágyába. A helyes foszlforsav mennyiség a nyers istáHótrágyárvak kb. 1—2 százaléka. A trágya érlelési ideje rendesen 4—5 hónap, s akkor tekinthető befejezettnek, hai már trágyánk 40 Celzius fok alá hűlt le. Ne érleljük az istáilótrágyát nagyon hosszú Ideig, mert akkor túlérett trágyát kapunk. Az erjedési folyamat alatt még a helyesen kezelt istállótrágyát is veszteség éri. Általában az érés folyamán 20—30 százalékos nitrogénveszteségre és 30—40 százalékos súlycsök. kenésre számíthatunk. A trágyakazal olyan maga« legyen, hogy könnyen rá lehessen viliázni a trágyát. Két-három méterré; ’magasabb kazlat ne rakjunk. Ha a kazal betelt, azonnal földeljük le 30—40 centiméter földtakaróval, mert ez tömötten tartja a trágyát és megóvja a kiszáradástól. Ha csak lehetséges, valósítsuk meg a trágyának szarvasban való kezelését, mert így sok munkát takaríthatunk meg.

U a ezeket a szempon* tokát szem előtt tartva kezeljük trágyatelepünket, jómi- nőségű trágyát tudunk a talajba bemunkálni, ez pedig feltétlen maga, után vonja a termelési átlagok emelkedését. A szakszerű trágyázást kell megvalósítani például a sóshartyáni termelőszövetkezetben is. ahol eddig igen elhanyagoltan kezelték a trágyáié!epet. A. gépállomások agronómusainak meg kell adni minden szakma! segítséget a helyes trágyakezelés és föl- használás terén is. De nemcsak a gépállomások agronómusainiak feladata, ez; hanem minden mezőgazdasági szakembernek és földműveléssel foglalkozó dolgozónak. hogy a legértékesebb anyag úgy legyen 'fölhasználva, hogy az elősegítse a magasabb terméseredményeket, s ezen kereszti"] emelje a mezőgazdasági termelés színvonalát.

Cen* Imre

AMG főagronómus

Levelezőmozgalmunk fejlődésérői

A

munkás-parasztlevelezés jelentőségét nem mutathatjuk meg világosabban, mint ha Sztálin elvtárs szavait idézzük, aki a munkás- és parasztlevelezőről 6zó'.va kijelentette: ,Az egyik legfontosabb hajtóerőt jelentik hibáink feltárásában^ és a helyi párt, valamint szovjet épit'ámunkáak megjavításában.” Amikor Sztálin elvtárs a sajtóról és a sajtó levelezőiről beszélt, mindig úgy jellemezte ezt, hogy a bolsevik sajtó „láthatatlan kapcsolatot teremt a párt és a munkásosztály között" és azt mondta, hogy a sajtó csak úgy tudja ezt a felelősségteljes feladatát jó] ellátni, ha a tömegekkel tartott kapcsolat legkülönbözőbb eszközeit használja föl. „Ezen eszeközök között az olvasók levelei különleges és jelentőségüknél fogva kizárólagos helyet foglalnak el",

A ml pártsajtónk mindig szem előtt tartja Lenin és Sztálin elvtársak tanítását és nagy fontosságot tulajdonit a> dolgozók által megírt leveleknek. A „Szabad Nógrádinak, a nógrádmegyei pártbizottság lapjának is jelentősen javult a kapcsolata a, dolgozókkal. Különösen a megyei és az országos levelezőkonfereneia óta.

A szerkesztőségbe érkező bíráló levelek nyomán kivizsgál- juk vagy az illetékes szervekkel kivizsgáltatjuk az abban fölvetett hiányosságokat, s nem egy esetben javult a felsőbb vezetés, a munkaszervezés, a munkafegyelem, az így leközölt levék vagy a levél nyomán megírt cikk megjelenése után. Több. állandó levelezőnk van, akik rendszeresen, havonta 3—4 levéllel keresik fél szerkesztőségünket és komoly segítséget nyújtanak a lap tájékoztatásában. Agócs elvtárs. a nódrádkövesdi kőbányától rendszeresen közli a versenyeredményeiket, bírálja a hiányosságokat, ugyanígy Székely Aladár levelezőnk, a mátravidéki Gáti-bányából. A levelezőink nem egyszer konkrét javaslatokat, módszereket írnak meg, amellyel egy-egy hiányosságot ki lehet küszöbölni. Nemcsak bírálnák, hanem bátran megírják saját munkájuk fogyatékosságait. Csépány eivtárs egyik fiatal levelezőnk a pásztói gépállomásról, amikor arról tájékoztatta lapunkat, hogy miért nem megy jói. a gépállomáson a DíSZ-oktatás. bátran megírta azt is, hogy ezért főleg g maga, mint DISZ-titkár a felelős, mert nem vonta fele'őss.-gre azokat a vezetőségi tagokat, akik esek beszélnek a tanulás fontosságáról, de ők maguk nem tanulnak. ¥ evelezőink segítik a lap munkáját az ellenség elleni ■*J harcban. Nem egy olyan levél érkezik be. mint amilyent Jekkel elvtárs írt Endrefalváról. Bátran és élesen leleplezve a falu ellenségeit a kuláksággal szövetkező klerikális reakciót.

A dolgozókká} való kapcsolatunk elmélyülését, a dolgozókban a pártsajtó iránti bizalom növekedését bizonyítja, az a tény is, hogy egyre úfabb és Alább levélírók jelentkeznek. Nemcsak azok írnak, akik már régebben levelezői a lapnak, hanem olyanok is. egvre nagvobb számmal akik először keresik fel levelükké] a szerkesztőséget. Arra kértük ezeket a levélírókat. így az újság nyilvánosságán keresztül is. hogy írjanak gyakran, tájékoztassák rendszeresen lapunkat. Legyenek a közvélemény parancsnokai.

A beérkező levelek komoly segítséget nyújtanak ahhoz, •í*-hogy a lap belső munkatársai mindig tisztában legyenek .azzal, melyek a legfontosabb problémák a megyében, hol vannak olyan alapvető hibák, amikről okvetlen írni kell. A szerkesztőség azonkívül, hogy egyes leveleket szószerinf. a levél írójának az aláírásával közölt le, még sok más módon is föltudja. használni a munkás- és parasztievelezők leveje’t.

Sok levél tájékoztatása nvomán komoly cikket Irt a szerkesztőség valamelyik munkatársa. Nem egy levelet vezércikkben használunk fel. Kákonvi elvtára a tűzhelygyár kultúrfclelősének a leve'ét abban a vezércikkben közöltük amelyet kuítúrcsoportjainak feladatairól írtunk.

Levelezőink egyre bátrabban bírálják szocialista építőmunkánk fogyatékosságait, mert meggyőződtek róla, hogy a párt megvédi a levelezőket. Bárány elvtárs varsányi levelezőnk így írt erről egyik levelében: „Nem tudom elég hálásan megköszönni pár- tunknak, hogy a levelezőmozgalmat védi és megbünteti az olya. nokat, mint Tóth József, aki megtámadott azért, mert a feleségét bíráltam. Tóth Józsefet ezért elbocsátották a néphadsereg kötelékéből. önkritikát kell azonban gyakorolnom; amiért nem bíztam eléggé pártunk szavában és amikor ez a támadás ért, megszakítottam a levelezést, a Szabad Nögráddal. Most látom mennyire helytelen volt ez, mert a levelezőket valóban megvédi a párt és kíméletlenül fellép azok üldözőivel szemben. Legyen ez tanulság minden dolgozó számára; írják meg mindenkor az igazat a szocialista társadalom fejlesztése érdekében, akár tetszik ez azoknak a személyeknek, akik hibát követtek el, akár nem tetszik.'’, Ennek a levelezőnknek a, példája buzdítson arra minden dolgozót, hogy ne csak az eredményekről írjanak, hanem íriák meg azt is bátran, ha valahol rossz munka akadályozza fejlődésünket.

f evelező-mozgalmunk fejlődése terén azonban még mln- dig vannak hiányosságok. Maga a szerkesztőség is még elég gyakran elköveti a hibát, hogy túl soká válaszol az egyes levelekre és nem elég erélyesen követeli meg egyes szervektől. hogy gyorsan és pontosan vizsgálják ki a bíráló levelekben fölvetett kérdéseket. Egves pártbizottságaink még mindig nem ismerték fel a dolgozók által megírt levelek fontosságát. A pásztói járási pártbizottság minden esetben gyorsan kivizsgálja a fölvetett hibákat és azok okozóit, mindig rövid időn belli] intézkedik. De nem mondható el ez a szécsényi járás pártbizottságáról és még kevésbbé a salgótarjáni járási pártbizottságról. Itt a le<*- nagvobbfokú közömbösség tapasztalható a kivizsgálásra küldő't levelek iránt. Megtörténik, hogy többszöri figyelmeztetés, kérés ellenére is, hónapokig nem kap ai szerkesztőság választ, nem vizsgálják ki a dolgozók által fölvetett hibádat. Jó lenne, ha a járási pártbizottságok titkárai, munkatársai elolvasnák a Szabad Nép szeptember 20-i vezércikkét; amely nyomatékosan felhívta a pártszervezetek és a különböző állami szervezetek figyelmét. hogy sokkal nagyobb figyelmet. megbecsülést szent»! ienók a dolgozók leveleinek. Erre egyébként a Központi Vezetőségnek külön határozata, is van, amelynek betartása minden pártbizottságra'. pártszervezetre 'kötelező.

¥ evelezőmozgalmunk másik hiányossága az hogy nem egyenletesen fejlődik; hogv a dolgozók nem eléggé rendszeresen írnak. Egy-egy nagyobb ünnep, előtti verseny, az aratás, cséplés, a fémgvüités; vaigy más ilyen események alkalmával sokkal több levél érkezik he a szerkesztőségbe, mint más alkalmakkor. Azok a levélírók, akik ilyen eseményekről tájékoztatják a szerkesztőséget, később ismét elhallgatnak. Hogy leve- lezőmozgailrmmk fejlődjön az szükséges; hogy mindazok *, dolgozók. akik becsületesen, ki akarják verni részüket a szocializmus minél előbbi felépítéséből, azok állandóan kísérjék figyelemmel napi életünk ezernyi problémáját és mindazt írják meg a szerkesztőségnek am’vel elősegíthetik fejlődésünket. Egy-egy jó eredmény, munkamódszer; amely egv üzemnél elősegítette a terv teljesítését, ^ lapban leközölve az összes dolgozók közién cséré válhat. Egy üzemből, vagy községből megírt bíráló levél hozzájárul ahhoz, hogy másutt is kijavítsuk a hasonló hibákat.

A szerkesztőség rendszeresen megjutalmazza azokat a levelezőket, akiknek a levelező munkája segíti szocialista hazánk fejlődését, olyanokat, mint Holló elvtárs Palotásról, Csépány elvtárs. Agócs elvtárs, mint az endrefalusi kis teve- lezőnlk Kúria András