Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)
1952-12-10 / 100. szám
1952 december 10. SZABAD NOGRAD 3 A pártpolitikai és szervezőmunka megjavításával az 1952—53. évi terv maradéktalan teljesítéséért Benczúrfalva teljesítette december 21-re tett munkafelajánlását A megyei nagyválasztmányi ülés december 7-én tárgyalta meg Gerő elvtárs beszédét, melyet a Központi Vezetőség ülésén, november 29-én mondott. Nagy Kálmán elvtárs beszámolójában többek között a következőket mondotta. November 29-én pártunk Központi Vezetőségének ülésén Gerő elvtárs részletesen elemezte a magyar nép gazdasági helyzetét 1952-ben és feladatainkat a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban. Gerő elvtársi hosszú időre szabja meg feladatainkat s ezért a Központi Vezetőség ülés- anyagát állandóan faun mányozni ke I, ellenőrizni e határozat maradéktalan végrehajtását. A beszámoló felöleli az egész népgazdaság helyzetét és megszabja minden vonalon feladatainkat. Gerő elvtárs megállapításai, melyet az alapanyagipar területéről mondott, vonatkozik a mi üzemeink fejlődésére és hiányosságaira egyaránt. Ami a szénbányászat tervteljesítését illeti, bár az első félévi operatív tervünket teljesítettük, azonban a harmadik és negyedik negyedévben állandó lemaradás van. Lemaradásunkat súlyosbítja az a tény, hogy bányászaink ígéretet tettek Rákosi elvtársnak! a harmadik negyedévben 26 ezer tonna, a negyedik negyedévben 10 ezer tonna terven- felüíi szén kitermelésére. A lemaradás nagy felelősséget hárít ránk kommunistáikra, különösen a kommunista vezetőkre, Gerő elvtárs által felvetett hiányosságok különös élességgel mutatkoznak mci/kmegvénkb-n a bányagépek rossz kihaszna- i asa i>an. A legjobban kihasznált gép az O. típusú kaparó is mindössze 43.9 százalékig van üzemeltetve. Még gyöngébb a szovjet Don- bass-kombájn, az SZTR 30-as kaparó kihasználása. A gépek nem megfelelő kihasználásához jelentős mértékben járult hozzá, a bányáinkban meglévő elég nagyfokú szervezetlenség és az a tény, hogy a meglévő alkatrészeket sem oda adták, ahol arra szükség lett volna. Nem egyszer előfordult, hogy csúszdacsavar hiánya miatt órákat állt a razo- csúszda. ugyanakkor ez ie- lentős mennyiségben megtalálható volt a raktárban. A gépek rossz kihasználásához hozzájárul a még mindig laza munkafegyelem. Nem egy helyen gátolja a gép megfelelő kihasználását a szakismeret hiánya is. Olyan gépjavítókat tesznek a modern gépékhez, akik a leggyengébbek s így előfordult Mátranovákon például, hogy a Don hass-kombájnnal történt hibát tovább tartott megkeresni, mint kijavítani. A munkafegyelem lazulását bizonyítja az a tény is, hogy egész évben a negyedik negyedévben emelkedett legjobban a kieső műszakok száma. Míg ez év különböző hónapjaiban 9—10 százalék vcylt, addig novemberben 12 százalék fölé emelkedett. A szénbányászat vezetői párt- és tömegszervezeti funkcionáriusai helyenként is ahelyett, hogy a súlyos hiányosságoKat igyekeztek volna megszüntetni, a párt és kormány határozatával ellentétben a túlórák növelésére, a nagy termelési napokra s a vasárnapi munkára vettek irányt. A nagytermei esi ranokon levették a beruházásról az embercKet és a szántaihoz tették, bár az ott lévőknek sem tudták megszervezni az ürese»!! teéÜátást. Elhanyagolták ennek következtében bányáink jelentős részéSZÁBAD NÖGRAD Az MDP Nőqrádmeqyei Párt- bizofctsáqának lapja Felelős ktadö: Naqy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján. Rákóczl-U. 92. Telefon szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Szikra Lapnyomda Budapest. József-körűt 5 F. v.; Kulcsár Mihály ben a fenntartást, a gépeknél a megelőző karbantartást s hozzájárultak egészségtelen munka- körülmények megteremtéséhez. Az a vállalatvezető, akinek ilyen nézete van, az semmibe veszi a kollektív szerződést, kormányunk rendelkezéseit. Az ilyen nézeteknek következménye, hogy bányáinkban, de üzemeinkben is nőtt a balesetek száma. Bár megyénk több üzemében a tervteljesítésnél nincsenek ilyen súlyos lemaradások, de a felsorolt hiányosságok többé kevésbbé ott is megtalálhatók. A cikklista szerinti tervteljesítést, ha vizsgáljuk, rájövünk, hogy nincs minden rendjén. Megtalálható a munkaerőhullámzás az acélgyárban is. Súlyos hibák vannak a takarékosság vonalán. A Bányászat Anyagellátó Vállalatnál sok villanymotor van, amelyet egyáltalán nem használnak. Ugyanjgy az acélgyárban is nem kis mennyiségben lehet megtalálni fontos nyersanyagokat. melyeket felhalmoznak azért, hogy „biztonságban” legyenek. Ugyanezt a könnyelműséget tapasztaljuk a minőség elhanyagolásánál akkor, amikor bányáinkban túlságosan magas a palatartalom, üze- meinküen magas a selejtszázalék. Az építőiparnál például még senkit nem vontaik felelősségre azért, hogy sok cement ment tönkre a gondatlan kezelés következtében, vagy a Salgótarjáni Üveggyárban az első félévben készáru szállításnál 600.000. forint értékű áru ment tönkre. Ezeknek a hibáknak a felszámolása jelentős mértékben járul hozzá tervünk teljesítéséhez, fejlődésünk meggyorsításához. Hogy a mezőgazdaságban nem teljesítettük termelési tervünket, ennek fő oka a kedvezőtlen időjárás, de hozzájárult az is, hogy nem időben vetettünk el, nem alkalmaztuk megfelelően a fejlett agrotechnikát, illetve a zoolech- nikai eljárásokat sem. A tőkés nagybirtokos rendszer idején' hasbnlő; rendkívül kedvezőtlen időjárás ezrek számára jelentette volna az éhínséget és ezreket juttatott volna koldusbotra. Hogy nálunk ez a következmény nem lett. annak eredménye, hogy a mi pártunk, élén bölds tanítónkkal, Rákosi elvtárssa!, előrelátóan irányította államunkat és biztosítja dolgozó népünk zavartalan ellátását, egész népgazdaságunk fejlődését. Ehhez nagy segítséget ad a Szovjetunió és a népi demokráciák, azon az új alapon, amelyet a Bolsevik Párt XIX. kongresszusán részletesen ismertetett Malenkov elvtárs. A Központi Vezetőség egvík fontos feladatnak állította e'énk az onportunizmns eile ruharcot. Élesen mutatkozott meg a megalkuvás a vetőmag biztosításánál is, amikor egyes párt- és tanácsfunkcionárius az államtól várta ennek megoldását, bár minden lehetőségünk meg volt arra, amit a tények igazolnak is, hogy saját erőnkből megoldjuk. Hasonló jelenségek vannak a begyűjtésnél is, amikor egyes párt- és tanácsfuntaionárius, még a kulákot is sajnálja, hogy nincs neki mit beadni. Ennek következménye, hogy jelenleg is 97.2 százalékban állunk a gabonalbe- gyüjtéssel, a kukoricából 84.5 százalékra, napraforgóból pedig 78.1 százalékra. Az állatállományunk átteleltetésével kapcsolatban is hasonló jelenségek vannak, ahelyett, hogy biztosítanák a silózási terv teljesítését vagy megszerveznék a makk- gyűjtést. A Központi Vezetőség ülése élesen vetette fel, hogy „a fogyás aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, hogy kemény megtorló intézkedéseket alkalmazzunk a felvásárló, harácsoló reakciósok, rémhírterjesztők, feketevágók, a begyűjtést szabotálok, az üzé'kedők ellen, akik az aszályt önős céljaikra, a nép érdekei ellen akarják kihasználni." Ez a kérdés nálunk is fontos helyet fog'al el, mert nem ritka jelenség az időszaki felvásárlási láz, amely egyszer a kenyérnél mutatkozik, máskor a zsírnál, cukornál, vagy más szükségleti .cikkeknél. Párttagjainknak, funkcionáriusainknak, jobban fel kell figyelni mint eddig, hogy egyesek a kenyeret, a kenyérlisztet a takarmány drágasága miatt az állatokkal etetik fel. Pártszervezeteink nagyobb gonüot TorűiisanaK arra, hogy a kommurvsiaK nelvi álljanak az el lense g rémhíreivel szemben és mindenhol kommunista magatarrást tanúsítsanak. A terméshozam emelése érdekében meg kell javítani a politikai nevelőmunkát. A szakpropagandát elsősorban a tszcs- ben Kell megjavítani és csak ügy fogjuk elérni a magasabb terméshozamot és ez által vonzóbbá tesszük a nagyüzemi gazdálkodást a ma is még egyénileg dolgozók előtt. Az állattenyésztés vonalán lemaradás mutatkozik. A tehénnél is biztosítani kél ennek fejlődését. Hogy 1953-ban az iparban a 16 százalékos termelésemelkedést elérjük, ez magasfökú szervezettséget, fegyelmezett szorgalmas munkát követel a pártszervezetektől, tömegszerveze- tektől, mu nká s os ztá 1 yuraktól, egész dolgozó népünktől. Az iparban úgy kell dolgozni, hogy -z 1952. évi tervet te jesítsük és ezzel biztosítsuk a zökkenőmentes átme- netet az 1953. évi tcrme- lésre. Erre különösen fontos ügyelni, mert már most lehet tapasztalni, hogy egyes helyeken a mindenáron való tervteljesítés Következtében a jövő évnegyedre nem gondolnak, feldolgozzák a íélkéezárut. Második fontos feladat, a minőség javítása szénbányászatunkban és megyértk minden üzemében egyaránt. A tervet nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is teljesítem kail. A szocializmus építése nemcsak több árut ki- vám hanem jobb minőséget is. Háramlik feladat az üzemvezetés színvonalának megjavítása, üj módon vezetni úgy lehet, ha szakmailag képezzük magunkat, ismerjük a technikát, figyelembe vesszük a dolgozók javaslatait. A dolgozók magukénak érzik az üzemeket és joggal várják el vezetőiktől', hogy bírálatukat, javaslataikat figyelembe vegyék. Meg kell szüntetni a munka- versenyben mutatkozó bürokratizmust, mert ez gátolja a szocialista verseny további fejlődését. Pártszervezeteinknek hatékonyabban kell segíteni, irányítani, ellenőrizni a szakszervezetek munkáját. A mezőgazdáságban úgv a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben fő felA Mátranováki Szénbányák Alkotmány-akna üzeme az 1952-es tervévben közel egyhónapi előnyt szerzett. Előirányzott évi operatív tervüket december 2-án befejezték. Ez alkalommal fogadalmat tettek, hogy az év hátralévő idejében még 14.250 tonna szenet termelnek fejlődő iparunk számára. Az Alkotmány-akna dolgozói az év elejétől kezdve becsületes, kemény munkát végeztek, megértették, hogy egyre több szénre van szükség, hogy fejlődő iparunk szénszükségletét biztosítani tudjuk. Jó munkájuk eredményeképpen az 1952-es évben megszerezte az él üzem címet, utána a sztahanovista- üzem címet, majd a harmadik negyedévben végzett jó munkájuk eredményeképpen az Alkotmány-aknai elnevezéséért folyó versenyben is első lett megyénk bányaüzemei közül. Ezekhez a sorozatos győzelmekhez hozzájárult, hogy az üzem kommunista csapatvezetői élére álltak a több szénért folyó küzdelemnek. Czene József nováki sztahanovista vájár csapatával együtt 118.3 százalékra teljesítette ezidáig az egész évre előirányzott termelési tervet. Tajti István és brigádja pedig 113.7 százalékot ért el átlagosan, az egész évre adat a terméshozam emelése. ügy kell felKészülni a tavaszi vetésekre, . hogy biztosítva legyen a vetőmag. Jól meg kell szervezni a szakoktatást, hogy minden termelőszövetkezetben megismerjék a legfontosabb agro-, illetve zoótecbnikai eljárásokat. Pártszervezeteink feladata, hogy a párt politikai és szervezési munkájának javításával biztosítsák e feladatok végrehajtását. Nevelni a kádereket, hogy azok keményen tudjanak harcolni a párt célkitűzéseinek maradéktalan végrehajtásáért. Bányász pártszervezeteinknél jól működő pártcsoport-bizalmi és népnevelő hálózat Kiépítése fontos feladat. Biztosítani, hogy a bányászoktatás színvonalban javuljon. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtására szükséges, hogy jól dolgozó párt- szervezeteket hozzunk létre a mindennapi feladatok közben nevel ifik funkcionáriusainkat kommunista helytállásra, a párt határozatainak végrehajtására, a nárt és Rákosi elvtárs iránti szere- tetre. A nagyválasztmányi ülésen többen felszólaltak. Bérezés Henrik, a Salgótarjáni Acélárugyár. vállalatvezetője elmondotta, hog” Gerő elvtárs által felvetett eredmények, hibák rájuk is vonatkoznak. A hiányosságok főképpen szervezés, munkafegyelem, az ütemes termelés vonalán állnak fenn. A mi üzemünkben is, bár jelentős eredményeket értünk el, de megtalálható a gépek megelőző karbantartásának elhanyagolása. Ez különösképpen vonatkozik a szeggyárra. A munkaversenynél hiba, hogy nincs biztosítva kellőképpen a verseny nyilvánossága. Fodor Sándor elvtárs, a Tűzhelygyár válluUtvezetője elmondotta, hogy az üzemvezetés alacsony színvonala náluk is megmutatkozik. A vezetés színvonalát jó nevelőmunkával fogjuk biztosítani Nem harcolnak az üzemek vezetői kellően a munkaerővándorlás ellen, nem nevelik eléggé az új munkásokat szakmailag és politikailag. A szakszervezet munkájával kapcsolatban megemlíti, hiba, hogy a műszakiakat a versenynvilvá- nosság biztositáísáná! a ’atszol- gáltatónaik látják. Holló Imre elvtárs, a palotási Május 1 tszcs agronómusa elmondotta, hogy búzatermésük holdanként 16 mázsa lett. Termelőszövetkezetük beszolgálta- tási kötelességüknek 100 százalékban eleget tett, s ai jó eredményeket elérték, mert alkalmazták a fejlett agrotechnikai módszereket. (A választmányi ülés többi felszólalását lapunk legközelebbi számában közöljük.) előirányzott tervteljesítés- ben. De nemcsak a széntermelő munkások járultak hozzá ehhez az eredményhez. Derekasan kivették részüket a tervteljesítésért folyó harcból a szállító- munkások is, akik állandóan arrai törekedtek, hogy a termelő- csapatok részére biztosítja legyen az ürescsitle-ellátás. Nádaséi Dezső elvtárs, az Alkotmány-aknai párttitkára és Simon Miklós munkaérdemrendes vájár az Alkotmány-aknai szak- szervezeti titkára. Éjt nappallá téve a műszaki vezetőkkel karöltve segítették a verseny sikerét, tanácsaikkal és felvilágosító szavakkal látták el a dolgozókat. Fáradhatatlan munkájukról vettek példát az üzem dolgozói és napról napra újabb sikereket értek el a termelés terén. A termelés további sikere érdekében azonban elengedhetetlenül fontos, hogy a műszaki dolgozók még nagyobb éberséggel és körültekintéssel végezzék munkájukat. Bányajárás alkalmával a legkisebb hibára is figyeljenek föl és a termelés további fokozása érdekében a fölfedett hibákat napról napra küszöböljék ki. Kovács D. László, igazgató. Benczúrfalva tojás- és baromfi begyűjtésben még megyei viszonylatban is az élenjáró községek közé tartozik. A község dolgozó parasztjai vállalták, hogy tojás- és barcmíibegyüjtés: tervüket Sztálin e’.vtáns születésnapjára 100 százalékban teljesítik. Benczúrfalva dolgozó parasztjai vállalásuknak becsülettel eleget tettek, mert baromfiból 109, tojásból 107 százalékos a tervteljesítósük. A vállalás teljesítésében Gás. pár József községi párttitkár, Agner Gyula tanácselnök, Barta István és ifjabb Maguly János tanácstagok jártak elől jó példával. Már jóval a határidő előtt 100 százalékon felül eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Ilyen példamutatást az. tán szívesen követnek a dolgozó parasztok, olyanok, mint itFöldművessizövetkezeteink egyre inkább kiveszik részüket a falu szocialista átalakításából. Termelőcsoportoikat szerveznek, melyek speciális szőlő-, dohány- termesztéssel foglalkoznak. Ezek a szövetkezetek előiskolái a fejlettebb típusú tefmelőseövetikie- zeti csoportoknak. A sziráki fö>)dművesszövetke- zet, már szervezett egy szőlőtermelő csoportot. Az elmúlt szombaton megszervezte a dohánytermelők csoportját. Kollár János, a szövetkezet Népköztársasági Érdeméremmel kitüntetett ügyvezetője párttaghoz méltóan harcol a dohánytermelő csoport jabb Rici László, Tőzsér János, Cibuiya József. Paulusz András, akik ldmaigasló eredményt értek e! a tojás- és baramíitervtelje- sítés terén. A tanács lelkesen szervezte az adott szó teljesítéséért folyó harcot. Ezért közösen dolgoztak a pártszervezettel, mozgósították az állandó bizottságok tagjait, akik tanácsüléseken, gazdagyűlóseken ismertették a begyűjtési eredményeket. A hátralékosokat a tanács szívós felvilágosító munkával tervük teljesítésére serkentette. Eddig a községben csak két gazda volt hátralékban. Az állandó begyűjtési bizottság jó felviláigositó munkával etérte, hogy mindkét hátra»- lékos teljesítette begyűjtési tervét. Hegyi András levelező megszervezéséért. Nem is maradt el az eredmény. 25 dolgozó kis- és középparaszt lépett be a dohánytermelő csoportba. Köztük van Hatuska Dániel 9 holdas középparaszt, Frik Péter 4 holdas, és Falta Béláné dolgozó parasztasszony is. A dohánytermelő csoport tagjai nagy lelkesedéssel beszélnek elkövetkezendő múmiájukról, mely be fogja nekik bizonyítani a szövetkezés előnyét az egyéni gazdálkodással szemben. Bakonyi László, a Szabad Nógrád levelezőj« 14.250 tonna terven felüli szenet termelnek az Alkotmány-akna dolgozói A sóshartyáni „Virágzó élet“ tszcs életéről A sóshartyáni dolgozó kis- és középparasztok alig egy évvel ezelőtt léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A szövetkezetnek 126 tagja van és 700 hold szántón gazdálkodnak. A szövetkezeteket „Virágzó életről” nevezték el. Ennek a szövetkezeti községnek minden anyagi lehetősége megvan ahhoz, hogy jó vezetéssel, munkaié gye lemmel milliós vagyonnal rendelkező szövetkezetté váljék. Hiszen ezt akarja minden szövetkezeti dolgozó, ezért választották a felemelkedés útját. Hogy ezeket az eredményeket a tagság elérje, jó, harcos vezetőségre van szükség. Ez pedig hiányzik most a szövetkezetben. Szorcsik János csoporte'.nök figyelmen kívül hagyva a minisztertanács határozatait, végzi munkáját. Pedig a miniszter- tanács április 20-i határozata megszabja a csoportelnükök feladatát, mely szerint mindenért, az állattenyésztés _ fejlesztéséért, a munkafegyelemért, az állami fegyelem betartásáért elsősorban az elnök felelős. Ezeknek a határozatoknak jó vagy rossz végrehajtásiától függ a csoport gazdagodása, tagjainak jobb élete. Ezeket hagyta figyelmen kívül Szorcsik János csoportelnök. Az őszi vetésnél megengedte, hogy a vetést végző brigád a gabonavetés nagyobb részét kézzel végezze el, ne pedig a kereszt- sorosán. Csak a járási tanács mezőgazdasági osztályának közbelépése eredményezte szí, hogy a 90 hold ősziárpa és búzavetésből 24 holdat keresztsorosan vetett el a csoport. Ma már meg lehet nézni a két vetési mód közötti különbséget. A keresztsoros vetés nagyon szép. Olyan, akár egy zöld szőnyeg. A kézzel vetett terület pedig foltos. A csoport tagsága már ebből láthatja a keresztsoros vetés előnyét. De ugyanilyen nemtörődöm munka folyik az állattenyésztés vonalán is. 28 darab anyadisznó ja van a csoportnak, melynek malacai 4—5 hónap óta nem voltak kihajtva a legelőre. Nincsen azoknak megfelelő egészséges férőhely. így a malacok legtöbbje megkoszosodik, tüdővészt kapnak és elpusztulnak. Pedig minden anyagi lehetőség rendelkezésére áíl a csoportnak, hogy a sertéseket összevonják, s olcsó áron megfelelő férőhelyet készítsenek azok számára. A másik súlyos hiba az, hogy a tagság közül senki sem akar a sertések mellett dolgozni. Nem látja a csoporttagság a sertéstenyésztés jövedelmezőségét. Ha ilyen lesz a vezetés továbbra is, akkor nincs biztosítva a kétéves állattenyésztési terv csoportra jutó részének végrehajtása. Mert hisz a terv azt írja elő, hogy a termelőszövetkezetekben 100 anyakoca után 860 darab malacot kell felnevelni. Márpedig ez a terv a csoportra nézve Is törvény, melynek végrehajtásától elsősorban a csoport jövedelme fog megnövekedni. A rossz vezetés következtében tehát nem fejlődik a baromfi, sertés á lomány, s így ezekből nem is tudta teljesíteni a csoport az álltam iránti kötelezettségét. Az állatok takarmányozása is tervszerűílenül folyik. Elpazarolják a takarmányt, s így nehézségekbe fog ütközni az állatok átteleltetése. A sóshartyáni „Virágzó élei” termelőszövetkezetnek nagy lehetőségei vannak a gazdaság fellendítéséhez. Hogy ez menynyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint Gömöri Henrik járási agronómusnak a nyilatkozata. „A csoport földterületéből 150 kh gymölcsösre való terület. Hegyes, dombos, tehát gépi művelésre nem alkalmas. Az a terv, hogy erre a 150 holdnyi területre gyümölcsöst telepítünk. 30 hold már be van telepítve. Ez nagy jövedelmet fog biztosítani a csoportnak. Mondjuk 100 kh gyümölcsös amikor 5—6 év múlva termővé válik, ha egy gyümölcsfáról 50 icg termést szed le a csoport, ez már 300 ezer kiló, egyforintjával számítva a termés kilóját, máris 300 ezer forintot jelent ez a csoportnak. Tehát jövedelmező a gyümölcstermesztés. A járási mezőgazdasági osztály javasolta halastó létesítését is. Erre nagyon jó lehetősége van a csoportnak. A falu végén lévő réten, ahol 5—6 holdas halastavat lehetne létesíteni 50 méteres fold gát építésével. Ez a tó legkevesebb 50 mázsa halat termelne evenle. E* is többezer forinttal gyarapítaná a csoport közös vagyonát. Emellett a tóban még libatenyészetet ts lehetne folytatni mely ugyancsak többezer forintot jövedelmezne.” Amint látjuk, ahhoz, hogy a szövetkezet milliomos szövetkezet legyen, megvan minden anyagi lehetőség. Dehát ezt a nagyszerű tervet végre is kell hajtani. Ezt pedig csak a tagok bizalmát élvező vezetőség tudja megoldani a csoport kommunistának peldamutatasával, mely alkotó munkára serkenti a tagság egészét. Szirákon dohánytermelő csoportot szervezett a földmíívesszövetkezet jnL-- jfc*
