Szabad Nógrád. 1952. december (8. évfolyam. 98-106. szám)

1952-12-10 / 100. szám

4 SZABID KÖGItlil» 1952 december 19. Tartsuk be a közlekedési szabályokat Népi demokráciánk fejlődésé­vel, ötéves tervünk végrehajtá­sával párhuzamosan fejlődik közlekedésünk is. Ennek követ­keztében egyre több gépkocsi, motorkerékpár és kerékpár ke­rül a közúti forgalomba, amely szintén dolgozó népünk élet- színvonalának emelkedését mu­tatja. Még soha ennyi , közleke­dési eszköz Nógrád megyében nem közlekedett mint napjaink­ban és ezeknek száma napról napra emelkedik. : ötéves tervünk végrehajtásá­nak igen lényeges kérdése a gyors és balesetmentes közleke­dés. Hiszen a nyersanyagot a közlekedés juttatja el az üze­mekbe, áruinkat a közlekedés szállítja a dolgozókhoz, dolgo­zóink többsége a közlekedésen keresztül jut el munkahelyére. Tehát mint látjuk, ha közleke­désünk zavarmentes, nagy mér­tékben hozzájárul ötéves ter­vünk teljesítéséhez, boldogabb etetünk kialakításához. Ellenke­zőleg, ha közlekedésünk rossz, sok a baleset, hátráltatja a terv teljesítését és mérhetetlen káro­kat okoz népgazdaságunknak. Aíivel tehetjük biztonságossá közlekedésünket? Erre egy mondattal lehet válaszolni. „Tartsuk be a közlekedési sza­bályokat”, mert így embertár­saink életét biztosítjuk. A dol­gozók többsége megérti ennek fontosságát, de akadnak olya­nok is, akik megsértik és súlyos károkat okoznak népgazdasá­gunknak, népi: demokráciánkban a legfőbb értéket, az emberi életet veszélyeztetik. Az ilyen fegyelmezetlenkedők három hó­nap alatt három embertársuk életét oltották ki, tizenkét dol­gozó súlyos és 39 könnyebb se­besülést szenvedett. Ez azt jelenti, hogy Nógrád megyében egy hónap alatt egy 2Ö lét­számmal dolgozó üzemnek, le kellett volna állni, mert ennyi dolgozó esett ki a termelésből. Ezek, a közlekedési szabályokat semmibevevők három hónap alatt több mint 100 ezer forint kárt Okoztak népgazdaságunk­nak,. amely összegből 4—5 csa­ládi házat is fel lehetett volna építeni.- Sokan nem gondolnak arra, hogy amikor gépjármüvet ve­zérnek s mégisznak égy pdhár BSft, hogy abból milyen súlyos baleset származhat. Moravcsik Ferenc eosegi lakos motorke­rékpárját ittasan vezette, ne­kiment egy lovaskocsinak s a szállított személy baleset kö­vetkeztében meghalt. Emellett 2000 forinttal károsította meg népgazdaságunkat. Sokan nem veszik figyelembe a közlekedési viszonyokat és gyorsabban haj­tanak a megengedettnél. Vas Gyula jobbágyi községben en­nek következtében az árokba ment és az általa szállított személy sérülésébe belehalt, s 1500 forinttal károsította meg a nép államát. Kaszás Miklós szurdokpüspöki lakos kivirágí- tatlan lovaskocsijával halálra gázolta Medgyesi Gézát, aki szintén nem használt lámpát kerékpárján. Gyakori tapaszta­lat, hogy a vasútátjárók előtt nem állnak meg a kocsik, vagy hibás kocsikkal közlekednek, amelyért felelősség terheli a vállalatok vezetőit is, mert megengedik, hogy így közleked­jenek. Sorolhatnánk vég nélkül az elkövetett fegyelmezetlensége­ket, amelyet lépten, nyomon le­het tapasztalni. Lovaskocsik és kerékpárosok, nem figyelik az irányváltozást, egyes szülők nem kellő gondossággal vigyáz­nak mindannyiunk legdrágább kincsére, a gyerekekre és hagy­ják azokat az úttesten játsza­dozni, a kerékpárosok pedig es­ténként a gyalogjárdán is köz­lekednek. Ezek a szabálysérté­sek, amelyek előfordulnak, mind-mind baleseti veszélyt rej­tenek magukban, arrt’t sokan nem vesznek számításba. Hatóságainknak legfontosabb feladata, hogy rendet teremtsen közlekedésünk területén. Har­cot kell indítani a fegyelmezet- lenkedőkkel szemben, s a dol­gozókat fel világosító munkáin keresztül meggyőzni a közle­kedési szabályok betartásának fontosságáról. A hatóság a dolgozó nép támogatása nélkül ezt a feladatot nem tudja ered­ményesen elvégezni. Szükséges, hogy a dolgozók íszéles tömege alkalmazza a bírálat fegyverét a közlekedési szabályokat sem- mibevevőkkel szemben és ehhez a pártszervezetek is adjanak fokozott támogatást. E téren is érvényesülni keli elsősorban a kommunista példamutatásnak. A_ közlekedési fegyelem meg­szilárdításával elejei vesszük -a balesetnek, meggyorsítjuk és biztonságossá tesszük közleke­désünket, s ez is nagy mérték­ben hozzájárul ötéves tervünk végrehajtásához. A salgótarjáni járás termelőcsoportjainak baromfitenyésztési munkájáról A kétéves állattenyésztési terv előírja, hogy a termelőszövetke­zetekben évi 100 daraib tojást kell elérni egy baromfitól. Ez a terv gondos és felelősségteljes munkára kötelezi a termeiőcso- portjainkat. A baromfitenyész­tés igen hasznos és jövedelme­ző. Nézzük meg a salgótarjáni járás termelőcsoporíjait, miiyen barom fi ten yés zettel rendel kéz­nek. 1952 elején tszcs-ink baromfi- állománya számszerűen 645 da­rab volt, még az év vége felé már 1550 darabra gyarapodott. E számszerű adat csak ai törzs­állományra vonatkozik. A ba­romfitenyésztés igen jó ütemben halad a eeredi „Búzakalász” az etesi „Haladás” tszcs-kben, ahol elindították s eredményesen is végrehajtották a „kötlóalj-moz­galmat’'. Pl. a eeredtótújfaCui „Búzakalász” tszcs-ben a közös baromfiállományból több mint 30 darab tyúkot ültettek meg 600 darab tojással. Ugyancsak a háztáji gazdálkodásból 25 da­rab tyúkot ültettek meg, a kö­zös baromfiállomány szaporítá­sára. Kora tavasszal gondoskod­tak a baromfik elhelyezéséről, s annak gondozására női munkai- erőt bíztak meg, mely munká­ját lelkiismeretesen végezte. Az említett termelőcsoportok ba­•uTORHÓNA’ November 10-től december 10 ig BÜTORÍRITKISÍIŐ VAUMAT Salgótarján, Rákóczi-út 53 alatti boltjában NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ konyha, hálűsioba stb. berendelés romíiállománya nagyot fejlő­dött, 6 így, teljesíteni is tudták baromfiból és tojásból állam iránti kötelezettségüket. Ezt a mozgalmat azonban nem alkalmazták, nem fejlesz­tették tovább a többi termelő- csoportok. A közös baromfite­nyésztés kifejlesztését nagyban gátolta az, hogy az élelmiszer- ipari minisztérium fertőzött to­jásból keltetett csibéket szállí­tott a ceredi „Kelet fénye” s még_ számos csoportnak, mely csibék napok múlva elpusztul­tak. De nehogy azt gondoljuk, hogy csak ez 'ai hiba áll fenn a baromfitenyésztés terén. Szá­mos csoportban az elpusztult baromfiállományért az elnökök felelősek. Pl. a zabari „Uj Élet” tszcs vezetősége és tagsága nemigen törődött a baromfi, állatállományával, mert a ré­szükre leszállított naposcsibe el­helyezéséről, gondozásáról* ta karmányozásáró! nem gondos­kodtak. Így mind a 200 darab naposcsibe elpusztult. A nagy- bárkányi „Uj Élet” tszcs-ben is ugyanilyen felelőtlen munka folyik, mert' van úgy, hogy két napig nem adnak enni a barom­finak. A bagiyasaljai tszcs-ben is_ a vezetőség felelőtlen mun­kája következtében pusztult ki a baromfiállomány. Termelőcsoportjaink vezetői­nek fel kell számolniok e fo­gyatékos munkát, mert csak így lehet megvalósítani a kétéves állattenyésztési terv baromfi- tenyésztésre vonatkozó határo­zatát. Kövessék az élenjárók példáját, indítsák be a nagy­szerűen bevált „kollóalj-mozgal- mat”, létesítsenek közös ba­romfitenyészetet, mely jövedel­mezőbbé teszi a csoport gazdál­kodását, növeli a tagság jöve­delmét, s lehetővé teszi az ál­lam iránti kötelezettség pontos teljesítését. Herencsényi József salgótarjáni járási tanács mezőgazdasági osztálya. nevelők közös munkaj A szülők és A romhányj Szülői Munkaközösségbe elevenebb élet van, mint a múlt évben volt. Friss lendület­tel kaiposolódtak be az iskola munkájába a szülők. A gyenge tanulmányi ered­mény és a feltűnően f egyel mezet’ennek mondható magatar­tás megjavításának érdekében a szülőik megszervezték az ut­cafelelős hálózatot és ellenőrzik a délutáni tanulási idő pontos betartását, a tanuló- párok munkáját. A gyengén ellátott is­kolai szertárak fej­lesztésére is nagy gondot fordítanak. Létrehozták a mag- gyüjteményt, akvá­riumot vásároltak, amely nemcsak öröm valamennyi gyermek számára, de nagy­mértékben elősegíti a természettudományi oktatás eredményes­ségét. A szülők megértet­ték. hogy iskolánk becsületüigye, a „II. Rákóczi Ferenc” cím megszerzése, mely­nek előfeltétele az; hogv járási viszony­latban is élre kerül­jünk úgy a munkafe­gyelem megj avulása, mint a tanulók ma­gatartásai révén. A jó együtt mükö­íl hogy a szülők ma­gukénak érzik most már valóban' az is­kolát, megbecsülik, értékelik a pedagó­gusok munkáját. Rá­kóczi híres romhányi csatája óta! most fo­lyik itt évszázadok óta a legélesebb harc: harc a falu szel­lemi felemelkedésé­ért. az évszázados szellemi sötétség felszámolásáért. a* kultúrforra dalom győzelméért. Ennek sikere elé ma már bizakodóan nézünk, s egyik alapját ké­pezi a szülői munka- közösség és a neve­lők közös munkája. Ágoston Jolánt dós azt bizonyítja, DISZ-fiatalok A Magyar Repülő Szövetség az 1953-as kiképzési évben re­pülőgép motorszerelői, repülőgép vezetői és egyéb repüléssel és ezt kiszolgáló más ágazattal kapcsolatos iskolákat indít be. Azok a fiatalok, akik kedvet és hivatást éreznek az iskolákon való részvéteké és eddigi ter­melő munkájukkal, valamint mozgalmi munkájukkal erre ér­demességüket bebizonyították, jelentkezzenek a nagyüzemi DlSZ-bizottságon vagy a rtóg- rádmegyei DISZ-bizottságon, a feltételek bővebb ismertetése vé­gett. Súlyos büntetés okirathamisíiásért A salgótarjáni járásbíróság a napokban tárgyalta Liva Józs ef - né és Kazinczki Mária; 63-ps számú építőipari tröszt dolgo­zóinak bűnügyét. Liva Józsefné 1952. évi ápri­lis hó 9-én beteg lett. Az SZTK- ban megvizsgálták és a vizsgá­lat eredményeként április 15-re írták ki munkára. A vádlott a munkáltató-igazolványon az áp­rilis 15-i bejegyzést április 25-re javította ki, ezenkívül az aláíró orvos aláírását is áíja- vította. LiVa Józsefné a javítás megtörténte után közötte Ka­zinczki Máriával, hogy a mun­káltatói igazolványon ai kelte­zést átjavítótta és így nem megy munkába. Kazinczki Mária an­nak ellenére, hogy a közokirat hamisításról tudomást szerzett és tudta azt, hogy a meghami­sított kőítíkirát álkdlttibs árrá, hogy Liva józsefné munkamu- lasztást kövessen el, továbbá, hogy jogosulatlan táppénzt ve­gyen fel, mégis ezen hitelt ér­demlő tudomás ellenére a ható­ságnak feljelentést nem tett. A vádlottaknak, mint ipari ta­nulóknak népi demokráciánk módot nyújtott arra, hogy ta­nuljanak, Salgótarjánba is azért kerültek, hogy szakmailag to­vább képezzék magukat, jó munkásokká váljanak. Liva Jó­zsefné erre a gondoskodásra közokirathamisitás'sail és a kö­zösség megkárosításává' akart válaszolni, Kazinczki Mária pe­dig, azáltal, hogy a feljelentési kötelezettséget elmúl asztotta, elősegítette, hogy dolgozó né­pünket károsodás érje. A salgótarjáni járásbíróság ezért Liva Józsefnét négyhónapi börtönbüntetésre és 500 forittt pénzbüntetésre, Kazinczki Má­riát pedig 400 forint pénzbünte- füsté ítélte, ü szabadságvesztés büntetés végrehajtását a bíró­ság háromévi próbaidőre, fel­tételesen felfüggesztette. A mezőgazdasági szakkönyvekről ankétot tartottak Pásztón A pásztói állami könyvesbolt Irodalmi előadást rendezett a mezőgazdasági szakkönyvekré'l. Az értékes előad ást Varga Do­mokos író, a Falurádió munka­társa tartotta. Varga el.vtárs konkrét példákkal igazolta Li- szenko, Micsurin hatalmas mun­kásságát. amelyet elért a mező- 'giazdaságban, Äz előadást nagy figyelemmel hallgatták, majd utána elmondták tapasztalatai­kat egyes seaikkőnyvek gyakor­lati hasznáról. Zeke István fel­szólal ásában arról beszélt, hogy egyes dolgozó parasztok még ma is úgy vélekednek a köny­vekről, hogy: „Tudom én, ér­tem én, nem kell engem taní­tani". Ezeknek a dolgozó pa­rasztoknak száma azonban nap­ról napra kevesebb lesz. A fej­lett agrotechnika ismerete nél­kül ma már nem lehet eredmé­nyesen dolgozni a mezőgazda­ságban, nem lehet emelni a tér méshozamot. Díváid István a palotást Má­jus 1 termelőszövetkezetet hozta íeí példaként arra, milyen je­lentős eredményeket értek el ebben a csoportban, mert állan­dóan olvassák és alkalmazzák az új, fejlett módszereket. Ko­vács Imre. Pörös József s még többen felszólaltak, akik el­mondották. hogy egyre nagyobb szükség van a mezőgazdasági szakkönyvek tanulmányozására. A többi járási tanácsok me­zőgazdasági osztálya is szer­vezzen hasonló könyvankétokat, ismertessék azokat a könyveket, amelyekből a dolgozó paraszt­ság megismerkedhet a Szovjet­unió legfejlettebb mezőgazdasá­gának módszereivel és a dol­gozó népünk javára, saját ma­guk hasznára alkalmazzák e módszereket a gyakorlatban. A RADIO MŰSORÁBÓL DECEMBER 10, SZERDA Kossuth-rádió: 12.30: A Magyar Rádió népi ze-riekara játszik. -- 13.00; Baráti népek muzsikájából.. 13.30: Déli hangverseny.. — 15'00: Üitörő híradó. — 16.20: Mégis velünk vannak Hangiá ték. — 17.45: Szív küldi. — 20/10, Tíz perc külpolitika. 20.50; A Ma­gyar Rádió szimfonikus zene­kara játszik. Petöfi-rádió: 9.00: Dalok. — 11.00: Szovjet népek dalaiból.— 15.30: Az Elbától a Csendes- óceánig. — 15.45: Operetírészle­tek. — 17.40; Az állami népi együttes műsorából.. — 19.35: A Magyár. Rádió ajándékműsora a Mátnariováki Szénbányák Válla­lat dolgozóinaik. .— 20.10; Épül a kom m un i zmus. DECEMBER 11, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30; Egy hiba százat csinál. — 13.00; Szórakoz­tató szovjet zenekari muzsika, — 14.15; Ä Rádió Gyermek újság műsora. — 16.30; A népek kon­gresszusa a békéért. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát; — 22.00; Hírek, sport. — 22.23: A magyar zeneszerzők üdvözlik a békeharcos nyugati zeneművé­szeket. Petöfi-rádió; 8 40: Mai magyar operettekből. — 9.20; Az öreg erdő fia: A Gyermelcrádió mű­sora. — 15.00; ti ttörö mikrofon­nal az országban. — 17.40: Téli foglalkozás a mezőgazdaságban. —- 18.45; Szív küldi. — 19.05: Békében szép az é’et. Hang], — 22.00; Népdallal a világ körül. DECEMBER 12. PÉNTEK Kossuth-rádió: 13.00: Toki Hor­váth Gyula és zenekara játszik. — 14.15; Magyar együttesek mű­sorából. — 15.09: Békéért, si­kerért. — 17.15: A pártoktatás anyaigához. — 18.10; Nyugati szerzők a békéért. — 20.10: Hangképek a népek bécsi béke- kongresszusáről. — 22.25: Hang­verseny operakedve! őkn ek. Petöfi-rádió: 7.35: Vidám ma­gyar népzene. Hangi. — 10.30: Ä kisdobos Óvodások műsora. — 15.00: Színes népi muzsika. — 16.00; A nap hőse. Részletek Szeberényi Lehel új könyvéből. — 17.00: Szív küldi. — 17.55: Csárdások. — 18.45; Munkáskó- rtisok énekelnek béke da. okát. — 19.05: Egv falu, egy nóta. — 19,35; Jó munkáért, szép muzsi­kát. — 20.09: Saljapin éneke!. Eladó ház. Balassagyarmaton a Zrinyi-utca 7. számú ház éadő. Értekezni -lehet dr. Nádas Rezső ügyvédnél. Szakképzett trak orkezelőket keres a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Balassagyarmaton. Igen jó játékkal szép győzelmet aratott a salgótarjáni csapat Salgótarjáni Bányász—Budapesti Vasas 3:1 (1:1) Az elmúlj vasárnap játszotta utolsó bajnok'i mérkőzését a salgótarjáni csapat. A mérkőzés iránt igen nagv érdeklődés nyilvánult meg, hiszen kíván­csian vártáik a saígótarjáni szurkolók, hogy milyen ered­ménnyel és játékkal végez a ■tarjáim csapat az igen jó nevű Budápes&i Vasas ellen. így a ménkőzés kezdetére mintegy 4000 néző övezte ai játékteret. Zsolt játékvezető sípjelére a kö­vetkező összeállításban vette fel a küzdelmet a Salgótarjáni Bá­nyász: Oiáih, Kiss, Hegyi, Gás­pár — Szojika, Dávid — Bab- 5ena, Csuberdia, Opova, Vwe- zsál, Szabó. Kezdés után nem tud átmen­ni a Vasas a féivonalon, mert a tarjáni csatárok máris eillen- támadáísba mennek, s szép, for­más játék után Csuberda fölé- lövése szabadítja fel! a Vasas­kaput. Majd Szabó megy el a baloí dalon, de szerelik, s a Vasas jön fel. Szilágyit ketten is fogják, Hegyi és Szojka, de kettőjük között is szépen szök­teti Csordást-, akinek lövését Oláh védi. Egymásután három szöglet is jelzi a Bányász fölényét, de mindhárom eredménytelen ma­rad. A ható!dalon futó támadás után Csuberda és a Vasas ka­puvédője szialad a beadásra, azonban a tarjáni csatár egy gondolattá!! előbb éri el a lab­dát, melyet már csak a hálóban ér utói a vendégek kapuvédője. 1:0. Váratlan, szép gól volt. A gól után mintha a Vasasok kis­sé lehangollak lennének, úgy játszanak. Majd a tarjáni 16-os előtt szabadrúgáshoz jutnak. A Bányász-fiúk sorfalat állnak, de rosszul, s a nagyerejű bün­tető Oláh felett a hálóba vágó­dik. 1:1. A játék most már kiegyensú­lyozottabb lesz, de a félidőiig már az eredmény nem változik. A második félidőben nagyon rohamoz a tarjáni csapat. Opo­va nagy küzdelmet vív a Va­sas védőkkel,,,sokszor, ő lesz,,a győztes, azonban nem sikerül neki gólt lőni. A félidő közepén Szabó egy kapu ellőtt i tömörü­lésnél váratlan lövéssel meg­szerzi a vezetést. 2:1. Ezután már nyugoditabban játszik a Bányász. Föltűnően jól megy a játék Szojkának, Dávidnak és Opovának. Szojka hatalmas tér- ölelo rúgásaival és jő 'közbelé­péseivel vonja magára a figyel­met. Társa, Dávid, igen jó! használja ki a fizikumát, igen nagy munkát végez a védelem­ben, majd jó leadásokba! dobja támadásba a csatártársait. Dá­vid szemre nem játszik olyan tetszetősen, mint Szojika, de tel­jesítménye nem marad el a Szojkáétól. A Vasas-fiúk egyre kemé­nyebben játszanak, ,s egyre gyakrabban köveinek el Sport­szerűtlenséget. Zsolt játékvezető jónéhányszor elnézi ezeket. Sok, szór a tarjáni csapat ellen ítél, még akikor is, amikor egyálta­lán semmi sziaibáilytajanság nem történik. A mérkőzés utolsó ne­gyedórái álban még nagvobb lesz a kiüzde’em. Szilágyit, a közép­csatárt lecserélik a Vasasban, de az új középcsatárnak sem megy jobban a játék. Most már hol az egyik csapat, hol a má, sik csapat kapuja előtt van a labda. Szabó jó labdáit kap Opovától, behúzódik a tizenha­tos közepére s onnan váratlan lövést ereszt mpg s a jó! el­talált labda ellenéi'! hatatlanul vágódik a hálóba 3:1a Bányá- javára. Ezután már csak az eredmény tartására igyekeznek a tarjáni fiúk, s ez sikerül is nekik. S amikor a játékvezető sípja a mérkőzés végét jelzi, hatalmas taps fogadja a. közé. peri felsorakozó Bányász labda­rúgókat. A mérkőzés igen jó játékot hozott, melyen a Salgótarjáni Bányász harcolt a bennmara­dás biztosításáért, s azért, hogy bebizonyítsa azt is, hogy sok­kal jobb helyezésit elért csapa, toknak is méltó ellenfele tud lenni. Ez sikerült is nekik. Ha a salgótarjáni csapat minden mérkőzésen olyan szívvel! és lelkesedéssel játszott volna, mint a Vasas ellen, akikor nem a kiesés ellen kellett volna har- colníok hosszú hónapokon ke­resztül, hanem azért, hogy el­nyerjék a vidék 'legjobb csapa, tának a címét. A Vasas a harma'dik helyért 'küzdött, hiszen ha a budapesti csapat ezt a mérkőzést meg­nyeri, s a Dózsa Diósgyőrben kikap, álltkor a Bp. Vasas lett volna a harmadik. Igv nrnd- két csapatot egyformán fűtötte a győzelem utáni vágy. Ez azonban a gót arjáíb aknái volt nagyobb .és ez a lelkese­dés. a küzdeniakarás meghozta az eredményt, imént nagy harc után 3:1 arányú szép győze­lemmel fejezte be a salgótar­jáni NB I-es csapat az 1952. labdarúgó bajnoki évet, S így bebiztosította a bennmaradást, s most már a nagy harcok után nyugodtan térhet a csapat téli pihenőre, hogy majd az 1953. bajnoki évben újult erővel in­duljon harcba az: ország leg. jobb 14 csapata között a labda-, rugóba j noksá gban. Salgótarjáni Vasas—Hatvani Lokomotív 3:1 (1 -1) Salgótarjánban játszották le ezt a mérkőzést a Magyar Nép­köztársasági kupáért. Ä Salgó­tarjáni Vasas igien tartalékos csapattal vette fal a küzdelmet ezen a találkozón. Csal a — Vá- lóczi. Csincsik, Ilegyj — Kleiban I. La.ngár — Nagy. Tóth, Csete, Tátrai, Csontos össze ámítással kezd-e a játékot. A keményre fagyott, göröngyös pálya nagy feladat elé állította a két csapat játékosait. A labda pattogását nem lehetett kiszámítani, de a jeges talaj a mozgást is gátolta. Sókat csúszkáltak és bizonyta­lankodtak a játékosok. A salgótarjáni csapat jobban játszott az ellenfelénél, de csa­tárai nem voltak elemíéinyesek, s nem igen számítottak az el­pattanó labdára, a lyukat r úgó hatvani védő hibáira. Csete, Tóth és Tátrai lövéseit tette sokszor ártalmatlanná a hatvani kapu- védő, aki nem kímélve magát, mentette a veszélyes »lövésekéit. Az I. félidő közepén azonban Csete lövését nem védhette, mert összeszaladt az egyik hátvéd társával, s így Csete fejese za­vartalanul hullt a hálóba; 1:0. Az egyenlítés nem sokáig vá­ratott magára, mert egy hat­vani támadás után Válóczi sza­bály ta lamkodásér t mintegy 20 méterre a kaputól büntetőt ítélt a játékvezető. A büntető rúgás nagy erővel vágódott. Csalóról vissza, s a befutó hatvani összekötő nagy erővel lőtte azt a hálóba, 1:1. A félidő végéig már nem változott az eredmény, pedig mindkét csapat küzdött a vezető- gólért. így 1:1-es állással fordul­tak a csapatok. A második félidő elején a ven­dégek támadtak. Petre kitörései veszélyeztetik Csala kapuját. Majd Csete hagy ki helyzetet a hatvani kapu előtt. Lassan feljön a Vasas és a második félidő 30. percéitől kezdve- s.zép támadáso­kat vezet a vendégek kapujára, melyből azután az igen jól védő Berényinek még két gólt lőnek, így tehát végeredményben ,'i:l arányú győzelemmel hagyta el a játéktere: az 1952. évi Magyar Népköztársasági • Kupáért folyó labdarúgómérközés e'.=ö forduló­jában a Salgótarjáni Vasas. A mérkőzés igen nehéz és v e­szélyes ta'ajon folyt le Az el­múlt vasárnap óta sáros tálait, mely összefagyott, a hét végén feltétlen le kellett volna henge­relni. vagy fel kellett volna bo­ronáink mert hatalmas rögök, göröngyök tették a fesd épséget veszélyessé ezen a pályán; Ez a talaj könnyen okozhatott vo’na súlyosabb sérüléseket is. A mér­kőzések előtt okvetlen rendbe kell hozni a iát tiefere két, mert nem megengedhető az, hogy ilyen életveszélye^ talajon ren­dezzenek versenyt, mérkőzés: a sportkörök. ahol a sportolók egészsége, s testi épsége veszély­ben forog. Három szovjet és két csehszlovák uj csúcs szülelett súlyemelésben A Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Hónapja keretében Cseh­szlovákiába utazott szovjet spor. j tolók Osztravában és Bohumin- ban szerepeltek. A súlyemelő ver­senyen három szovjet és két csehszlovák csúcs szüiete t. A váltósúlyú Lomak.n nvomásban 134.5 kg-ra, lökésben 168 kg-ra v és az összetett versenyben 437 kg-ra javította meq az eddigi csúcsot Ki ünő eredményt ért el Ivanov is a könnyűsúlyban 360 kg-os teljesítménnyel. Ered­ménye az idén a világon a má­sodik legjobb eredmény. A cseh­szlovák versenyzők közül Sajti a pehelysúlyú lökésben 113.5 kg-ra javította meg Vavriskö csúcsát. A középsúlyú Hantych 109 kg-al ért el új csúcsot nyo­másban. Nagy sikere volt a szovjet női röplabda válogatottnak Bohumin- ban. Ellenfele az osztravai kerü­let válogatót ja volt. A csehszlo­vák csapat nagyszerűen tartotta magát, de a hajráiban a szovjet csapa1 ellenállhatatlan volt. A2 eredmény: Moszkva—Osztravai kér. válogatott 3;<X

Next

/
Thumbnails
Contents