Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-04 / 81. szám

m

SZARAI) IVOCHAD

1952 október 4.

Az SIK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről

Már csak egy nap választ el a Szovjetunió* Kommunista Pártjának XtX. kongresszusától, amely leié feszült érdeklődéssel vs figyel tmríiel néz az egész világon barát és ellenség egyaránt. I

A XIX. pártkongresszus sereg- szem léje lesz a győzelmes szocializmusnak a béka és a szabadság szilárd bázisának, a kommunizmust diadalmasan építő szovjet kommunistáknak. A kongresszus nemcsak a szovjet népnek, hanem az egész világ dolgozóinak, a kommunista és munkáspártoknak is utat mutat a béke védelmében, a szocializmus. a kommunizmus építésében. Ez adja rendkívüli jelentőségét 6 ezért fordul olyan nagy figyelemmel az SZK(b)P XIX. kongresszusa felé az egész nemzetközi kommunista mozgalom, az egész dolgozó emberiség.

A XIX. kongresszus nyilvánosságra hozott történelmi jelentőségű dokumentumai: a jelentőségében és alkotásaiban minden eddigit felülmúló ötödik ötéves terv irányelvei, kibónta- koztatjiálk előttünk a kommunista társadalom ragyogó perspektíváit

A szervezeti szabályzat módosítása és kiegészítése még összeforrott abba, egy s égésibbé. erősebbé teszi és felíegyverzi a szovjet nép é csapatát, Lenin és Sztálin pártját az ötödik ötéves terv megvalósítására, a kommunizmus felépítésére, a szocialista haza aktív védelmére.

Lsínin és • Sztálin elvtárs a pártról szóló tanításukban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a piárt írott alaptörvényének, a szervezeti szabályzóin a;A.

A pártélet és a pártépítő munka egyik iegfontosabb feladata, hogy egész párttagságunkkal jobban megértessük a párt szervezeti szabályzatának jelentőségét és szenemét. Gondoskodjunk arról, hogy kádereink és párttagjaink tanulmányozzák, valóban alaposan megismerjék és következetzscn betartsák a párt alkotmányát.

A párt alaptörvényének, í szervezeti szabályzatnak szigorú betartásáért folytatott harc a pártmunkának., a pártélet javítá sáriak elengedhetetlen feltétele.

A szervezeti szabályzat legfontosabb módosítása, hogy nagymértékben növeli a párttagok kötelességét és felelősségét tt párt ügyéért, a párt határozatainak végrehajtásáért. A szervezeti szabályzattervezet 3. pontjának b) alpontja még külön is kiemelve meghatározza; „.4 párttag kötelessége, hogy tevékenyen harcoljon a-párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a páettagscsupán egyetértsen a párt határozataival; kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunistáik passzív és formális viszonya a párthatározatokhoz, gyengíti a párt harcképességét, s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal.1’

, A kommunizmus gigászi építkezései, hatalmas természet- átalakító munkálatai az ipari és mezőgazdasági termelés ugrásszerű emelkedése a tudomány, a technika, a kultúra óriási fejlődésének új és sokkal magasabb követelményeket támaszt a kommunista társadalmat építő szovjet nép vezetése és nevelése terén. A kommunista társadalom nemcsak anyagilag, hanem szellemileg és erkölcsileg is az eddig nem ismert magasságba emeli fel az embereket. A kommunista társadalom a szocialista társadalom tagjainál is műveltebb, kulturáltabb, magasabb erkölcsű, fejlettebb- jellemű, bátor, szilárd ' akaratú, a nép és a haza iránti kötelességüket példásan teljesíteni tudó Kommunista embereket követel. A kommunista társadalom felépítésének vezetése és megszervezése. fejlett kommunista gondolkodású emberek kinevelése, a kommunista párt, a kommunisták megtisztelő történelmi hivatása. De hogy a kommunisták mé'tóan be tudják tölteni történelmi hivatásukat, és kineveljék a kommunista társadalom- újtí- pusú embereit, saját magukat i» át kell nevetniük, át kell for- tnálniok. A kommunistáknak emelni kell általános szakmai tudásukat, kulturáltságukat, és

ki kell fejleszteni magukban a kommunista társadalom tagjainak kiváló tulajdonságait.

Elsősorban a kötelességtudatot, a párt ügvéért való felelősségérzetet, a fegyelmet, az áldozatkészsége1:, az éberséget, a bátorságot, a helytállást, a kommunista morált, az igazság- érzetet, a szocialista hazaszeretete t és az internacionalizmust.

Másrészt azért van szükség a párttagság elé .állított követelmények fokozására, mert csak ennek biztosításával lehet megvalósítani a kommunista párt másk főfeladaíát, hogy: „állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben".

Végül azért van szükség a párttagok elé állított követelmények fokozására, mert az SZK(b)P párttagsága a Nagy Honvédő Háború alatt jelentősen megnövekedett és kicserélő- dött. A páftba sok új fiatal párttag került s ez szükségessé teszi, hogy még nagyobb figyelmet szenteljenek ezeknek az elvtársaknak szilárd, kommunista nevelésére, a szervezeti szabályzatban meghatározott tulajdonságok kifejlesztésére.

A Szovjetunió ' Kommunista Pártjában a párttagok és tagjelöltek mind jobban kiveszik részüket a- pártmunkából és harcolnak a határozatok végrehajtásáért. A kommunisták mindenütt példát mutatva elöl járnak a szocialista versenyben, a- tervek teljesítésében, túlteljesítésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a minőség emelésében, az önköltségcsökkentésében. a takarékosságban, a köztulajdon védelmében, az ellenség elleni harcban. A kom- munisfE'k személyes példamutatása lelkesíti és mozgósítja a tömegeket a feladatok végrehaj tására'.

Pártunk valamennyi tagja és tagjelöilje számára rendkívül fontos és tanulságos a párt.ago,; köíeiességeinex meghatározása. A ml pártunk más viszonyok között és más fejlődési szakaszban ugyan, de az utóbbi évekében szintén fokozottabb követelményeket állít a> párttagság elé. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i KV-ülésen az SZK(b)P tapasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva, mondotta: „Mindenért, mi ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reánk háruló feladatokat, annál inkább meggyorsul a szocializmus építése, dolgoz;! népünk felvirágzása.” E gondolatot fejlesztette tovább Rákosi elvtárs pártunk második kongresszusán. „Fokoznunk keli pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a példa- mutatást, az áldozatkészséget, a bátor elszántságot. Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánul ásának. Ennek a széliemnek a megerősítése és fel szítása kongresszusunk egyik fő feladata’1 — mondotta Rákosi elvtárs.

A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatában meghatározott kötelességek szellemét alkalmazta a magyar viszonyokra a Politikai Bizottság április 10-i határozata, mely azt a feladatot állította a párt elé, hogy: „a párttagokkáti és ,agjelöltekkel szemben a párlfegye- lem, az öntudat, tanulás, a marxista-leninista tudás, a párt iránti áldozatkészség, a termelésben való példamutató kommunista hely.állás terén fokozatosan magasabb követelményeket -kell állítani... A pártbizottságoknak, alapszervezeti vezetőségeknek arra kell törekedniük, hogy necsak a tagság túlnyomó többsége, de minden párttag teljest se a párttá' szembeni kötelességét és aktívon kivegye részét a pártmunkából.'’

Miért állított Rákosi elvtárs, a Politikai Bizottság határozata magasabb követelményeket a párttagok elé a köteles ségte! je- sítés, a párt ügyéért való felelősség terén?

Azért, mert a fordulat éve után a proletárdiktatúra győzelmével hazánk és népünk életében és munkájában is új szakasz kezdődőit; a kapitalista

társadalomnál sokkal fejlettéből és magasabbrendűbb szocialista társadalom építésé. A szociaiiz) mus építése, a dolgozó nép politikai áinevelése fokozottabb feladatot ró pártunkra. ,Pártunk mnden tagja és tagjelökje elé nagyobb követelményeket Ékít a helytállás a példamutatás, á párt- és állami fegyelem, d ól - gozó népünk politikai nevelésé terén.

Másrészt a feszült, nemzetközi helyzetben, amikor a déli határainkon az amerikai imperialisták vészéit csábosa, a fasiszta Tito és kémbandája nap mint nap provokál, am kór nyugati határainktól nem mesz- sze a háborúra készülő imperialisták csapatai állnak, akkor a béke megvédése, hazánk aktív védelme, ellenségeink' agresszív cselekedeteivel szembén megköveteli, hogy fokozottabb követelményeket állítsunk pár- tagjaink és tagjelöltjeink éle a a kötelezettségi? jds.it és. az éber ség, a helytállás, a példamutatás, a párt, a haza ügyéért való felelősség terén.

Végül de nem utolsósorban a fokozott követelmények állítását pártunk felszabadulás utáni fejlődése és jelenlegi helyzete lesz: rendkívül szü'kségeessé. A mi pártunk a felszabadulás után a szociáldemokrata és a többi pártokkal, a tömegekért vívott harcban szélesebbre tárta kapuit és komoly könnyítéseket tett a pártba való fölvételnél. Sok pártszervezet komoly hibákat követett el a tagfelvétel terén. Számos helyen nem válogatták ki gondosan a tagokat, a tagtoborzások, sőt kollektív tagié vételek voltak. Tag- ja nk közűi sokan még politikailag nem elég fejlettek, nincsenek eléggé kipróbálva és nem szoktak még hozzá a . szigorú párti: gy: lem betartásához, a párt iránti kötelesség .teljesítéséhez, a helytálláshoz, Egyes rart t a gok m aga t arí ás ába n,

egyes pártszervezetek munka- módszerében sok még a szociáldemokrata maradvány! ’Párttagjainknak még nem vafli húsává vérévé a bolsevik múMaktilus, a párj ügyéit,. ,ya:p b^tor, helyj:- állás.’tPóKÖzóft. kő'vetetmtMfékéi áí 1 íiámi a párttagság elé egyberi harcot jelent a szociál^mökra- tizmus ellen, a szoedenr. maradványoknak sorainkból való kiirtásáért.

Ugyanakkor rá teü mutatni arra is, hogy, a pártmunka legfőbb gyengéje, hogy párttagjainknak jelentékeny része még nem értette meg a párthatározat lényegét és a II. kóngresz- szus, valamint a politikai bizottság határozatának végrehajtása nem folyik kielégítően, s a javulás messze elmarad ,a követelmények mögött, párttagjaink egy részénél még bajok vanr.ak a köteiességieljesílés, a pártiegyelem, a párt ügye Iránti felelősségérzet körül. j | í

Nemcsak a párttagok,! líantrn a párt-, állami és tömeg’szerve- zeti funkcionáriusok között is vannak olyanok, akik nem hajtják végre a párt és a kormány igen fontos határozatait, utasításait. Az Utóbbi időben különösen gyakran fordul elő komoly opportunista elhajlás. az üzemekben, hagy nem hajtják végre a termelés megszervezéséne.;, a munkafegyelem megszilárdítására, a normalazítás, a bérósalás, a béralaptóllépés elleni és a tervidőpontok betartására vonatkozó hat ároza tokát,

falun pedig a begyűjtés, az adófizetés, az állampolgári fegyelem. a kuIákok visszaszorítására vonatkozó fontosabb határozatokat. Városban ós falun iá elhanyagolják a parképítésre vonatkozó fontos határozatok végrehajtását.

Egyes állami, gazdasági és tömegszervezeti vonalon dolgö zó kommunáin vezetőknek különös elképzeléseik vannak a pártfegyelemröl. Azt hiszik, hogy rájuk nem kötelezőek a párttagok számára előírt szabályok Azt hiszik, hogy nekik nem kell megjelenni a pártgyűlésekien. aktivaértekezleieken. hogy számukra nem Kötelező a pártmunka és elfogultságukra fű változva , kivonhatják magukat a pártoktatásból. Azt hiszik, hogy. a párifegyölem csak az egyszerű párttagok számára kötelező,. Ezt a súlyos tévedést gyorsan fel kell számolni egész pártunkban.

(folytatjuk)

Részle1: Kovács István elvtárs előadásából

KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK

Part i/án liáliorii Columbiában

A reakció kibúvókat keres

Bogotában, Columbia fővárosában a hatalmon lévő konzervatív párt hívei.netnrég feldúlták és felégetlek két ellenzéki lap, az „El Tiempo'‘ésaz „Exs- lenefabek pectador’1 szerkesztőségét, továbbá támadásokat intéztek a liberális párt központja és az ellenzéki vezérek száza: ellen.

Ezek a programmok — jelentette ki az „Ei Tiempö“ szerkesztője,

— újabb epizódjai annak a tragédiának, amelybe az utolsó hárem év alatt vitte Columbiát a becstelen fasiszta kc'rmány11.

A külföldi sajtó közlése szerint! Columbiában terror uralkodik. E kis ország börtöneiben több mint háromezer politikai fogoly sínylődik, akiket ütlegelnek és kínoznak. A letartóztatottak többségét a dzaungelak- ben lévő koncentrációs-táborokba küldik, ahol sokan, elpusztulnak az éhségtől és a trópusi betegségektől. Partizán háború fo- ]ampc,gárai előtt.

?,iz SZK(b)P XIX. kongresszusáról szótó 'közlemény és az ötödik ötéves terv irányelvei tervezetének rtyÍ,fj[ánosságra hozása izgatott kommentárokat váltott ki a: nyugati lapokból. „Már szelídülnek", — rikácsolja az.egyik. „Szó sincs róla, még kíméletlenebbek lesznek, — jelenti ki a másik. „Még kím.élet- lesznek, ugyanakkor , azt a látszat«^, kejtik, .mintha megszelídülnének,“ — állapítja meg a harrnpdíj;,

Valóban... Mit nem gondoltak ezek a bolsevikok! Kórházakat^ iskolákat, duzzasztógátakat, kikötőket építeni csak azért, hogy „azt a látszatot keltsék,” mintha emelnék a nép életszínvonalát. Szegény szovjet polgárok! ... .Csak azért hogy összezavarják az amerikai külügyminisztérium „szakembereinek” kártyáit, kénytelenek több húst enni, autót vásárolni maguknak, főiskolára járatni gyerekeiket.

Milyen kár, hogy Pinay úr nem képes; ifiért „álnokságra” a franciákkal szemben! De az a helyzet, hogy sem Pin.ay űr, sem amerikai gazdái nem tudják, rászánni magukat ilyesmire. Azt a betont ugyanis, amelyet erődítmények és repülőtéri kfu- tópálvák építésére fordítanak, nyilván nem “lehet ugyanakkor duzzasztógátak és egyetemek felépítésére törtfítani.

Ugyanakkor, amikor egyre több jel mutaj; a kapitalista világ csődjére, amelyben nem i6 beszélnek. m4sr,ól, csak korlátozásról, deficitről, tragikus csődökről, újabb .adókról, a Szovjetunió a feltartóztathatatlan előrehaladás távlatait nyitja meg áilyik az amerikai-barát fasiszta kormány ellen. „A partizánhá- ború igazi népfelkelés, amelynek célkitűzése a nemzeti felszabadulás és az igazi demokrácia", írja a „Naticlas de Hoy’1 című lap.

MEGYÉNK HÍREI

A begyűjtési min'sztérium hozzájárult ahhoz, hogy mindazok a termelők, akik vagy a minőségi vetőmag el lenében beadandó szokvány gabona készlettel nem rendelkeznek, vagy veíési célra nincs meg a szok- ványmag készletük és azt lakóhelyükön beszerezni nem tudják, bárhol- a szabad piacon felvásárolhatják és azt lakóhelyükön átvehetik.

A szécsényi járásbíróság Szlávik György szalmaiercsi lakost mivel 1952—53 július hóra beütemezett sertését nem adta be, a burgonyáját engedé y nélkül szedte fel, egy év és 8 hónap szabadságvesztésre, 1500 forint vagyoni elégtételre, 1500 forint pénzbírságra ítélte.

■ , - . ★

A sertésbegyiijtés 1952—53-as első negyedévi tervének teljesítése igen jó ütemben halad. A megye globális eredménye 77.5 százalék; A járások versenyében első a rétsági járás 89.4, második a salgótarjáni járás 84.1, harmadik a balassagyarmati járás 76.6, négyzd’k a pásztói járás 69.6, míg ötödik a szécsényi járás 69 százalékkal.

Tereske község lemaradt versenyvállalása teljesítésével

, Tereske község dolgozói alig egy hónapja leikes versenyfölhívással fordultak a megye ösz- szes községének dolgozóihoz az őszi kapásnövények határidő előtti teljesítése céljából. Tereske község a mai napig burgonyából 72, kukoricából 61, napraforgóból 48 százalékra teljesítette tervét, — illetve vállalását. Ha figyelembe vesszük a járás községeinek begyűjtési teljesítményét, megállapítható, hogy

Tereske lemaradt a versenyben még járási viszonylatban is.

A járás területén 7 község teljesítette burgonyabejdási kötelezettségét, köztük Rétság 119 százalékra. A kukoricabeadás terén már Szendehely 92 százalékos tervteljesítésnél tart. A napraforgóból Szente és Kisecset községek 90 száza'ékban teljesítették beadási tervüket.

Tereske azért maradt le a versenyben, mert

a községi tanács a do'gozó parasztok versenymozgalmának szervezését elhanyagolta.

Nem Ismertette azt, hogy az őszi begyűjtési tervet épp oly lendüetesen kell végrehajtani, mint a kenyérgabona begyűjtést. Ezt a hibát keil kijavítania a tanácsnak hogy Tereske község újból kiérdemelje azt a megbecsülést, hogy elnyerje a minisztertanács vándorzászlaját.

Varga János

begyűjtési miniszter járási meghatalmazottja

„Utópia, hazugság, üres szavak”. — üvőltik a „szakemberek”. Immár harminc eve ugyanezt teszik!

A londoni „Financial Times” 1932-ben teljes komolysággal írta az első ötéves tervről:

„Sztálin és pártja, politikájuk eredményeképpen, ma az ötéves terv rendszerének csődjével s mindazon feladatok meghiúsulásával állnak szemben, melyeket az ötéves tervnek kellett volna megvalósítania.’'

J. V. Sztálin ezzel kapcsolatban megegyezte: „Aligha érdemes bírálni e vélemény szerzőit. Azt hiszem nem érdemes. Nem érdemes, mert ezek a „keménykoponyájú" emberek az olyanfajta középkori leletekhez tartoznak, amelyek számára a lényeknek nincs jelentőségük s bárhogy meg is valósítsuk ötéves tervünket, ezek mégiscsak a maguk nótáját fúj iák."

Akikor az első ötéves tervről volt szó.' Megvalósult, ahogv megvalósultak a további ötéves tervek fs. Azóta a „középkori ieetek” egyre jobban belegabalyodtak á saját hazugságaikban, hol a szocializmus „csődjét” jelentették, hol pedig javára írták azokat a sikereket, amelyeket semmiképpen nem tudtak letagadni.

Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete, amióta nyilvánosságra hozták, az. egész világ figyelmének középpontjában áll. A reakciós sajtó nem tudja eltitkolni, müven feivesztetfsé- get idézett elő a Szovjetunió béketörekvéseinek ez az újabb ékesszóló bizonyítékai.

A „Páris Presse” című francia lap egvik legutóbbi Sízá- mában emlékeztette olvasóit azokra ai korábban vallott „hipotézisekre,” amelyek szerint: „a Szovjetunió elvetette a gyorsított gazdasági fejlődés tervét, hogy legnagyobb termelési erőfeszítéseit a hadiipar medrébe terelje." A láp fizet kapcsolatban be- iámerte: „Az új tervről sz^tö' közlemény most megcáfolja ekekét' a hipotéziseket.''

Szerencsétlen szerkesztő! Akaratlanul is igazat mondott! De már a következő számban helyesbített: „Nincs kizárva, hogy az oroszok csak azért dolgozzék ki az új tervet, hogy hatásosan megcáfolják ezeket a hipotéziseket,”

A háttér világos. Ilyen ügyetlen kibúvókkal nem lehet eltüntetni az igazságot.

Müven bámulatos ellentét! Ugyanakkor, amikor a kapitalizmus világai napról napra: mélyebbre süllyed 4 nyomor és a zűrzavar örvényébe, a Szovjetunió, győzelemről győzelemre haladva, egyre jobban közeledik az emberiség örök álmának megvalósításához, — ahhoz a társadalomhoz, amelynek alapja az igazságosság és a testvériség.

Ki vonhatja kétségbe a szovjet ország és kormánya békés törekvéseinek őszinteségét? A Szovjetunió nemcsak akarja: a békét: h sz abba; hogy a békét rrseg lehet őrizni! Ha nem akarná a békét, ha támadó háborúra készülné, vájjon tudná-e egész energiáját a nép életszínvonalának emelésére irányítani?

Semmiféle hazugság, semmiféle rágalom nem állhat ja útját az igazságnak. Az egyszerű nyugati emberek egyre gyakrabban felteszik maguknak a kérdést: „Miért gyötörnek bennünket a fegyverkezési terhekkel? Mit jelent az úgynevezett „védelmi“ politika, ka egy olyan nép ellen irányul, amely ily megcáfolhatatlan bizonyítékait adja a békés jövőbe vetett hitének.'’

Adenauer és Seebohm „egyesíti“ Európát

A nyugateurópai államok miniszterei és diplomatái között az utóbbi hetekben ismét divatba jött, hogy Európa „általános egyesítéséről” szónokolnak. Nem is csak az úgynevezett .európai szén és acélipari egyesülés keretében történő gazdasági „egyesítésről” beszélnek, nemcsak' katonai „egyesítésről” a hírhedt európai védelmi közösségben, hanem politikai „egyesi* lésről” is.

Ennek az „egyesítésnek” egyik Iegbu7-góbb apostola: Adenauer bon.ni kancellár. Az utóbbi napokban többször tartott ködös szónoklatokat azokról az előnyökről, amelyek a leendő „Egyesült Európa” tagállamaira várnak és arról, milyen: fontos ez a terv az „európai kultúra” megőrzése szempontiából.

Amit Adenarer burkolt formában úgyszólván exporícélc?;- ra tálal, az lényegesen világosabb és népszerűbb formában fejti ki kormányának' egyik minisztere, Seebohm:. Utóbbi szeptember 14-én tizenötezer, Csehszlovákiából áttelepített német

előtt tartott beszédében azt fejtegette, miit értenek Bonnban Európa és európai kultúra alatt. Seebohm kiderítette, hogy „Európa ott végződik, ahol németek laknak mivel európai kultúra ' csakis ott létezik, ahol németek élnek.”

A bonni miniszter felfedezése nem különösen eredet1: egyszerűen Hitlerek egyik alaptételét kerődzi. ,

Nyíltan fasiszta szellem hatja át Seebohm má:s szónoklatait is. Szavai szerint a Szudéta- vidéknek az „elsőszülöttségi jog a apján“ Némeio-rszághcz kell ■ tartoznia. A Szudéta-vidíl; hozzá es a‘olása a bonni köztársasághoz. szerve; része az „Egyesült Európáért’1 folyó harcnak.

Meg kell jegyezni, hogy Se- ebclim e nyilatkozata, nem egyedülálló. Mind ő, mind egy másik bonni miniszter, Lukaschek gyakran terjesztettek elő az utóbbi időben nyilvánosan hasonló követeléseket.

A bonni kormány minisztereinek hadjárata mutatja; hogy a Hitier-féle elméletek teljes következetes cs átgondolt propagandájáról van szó.