Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-15 / 84. szám

1952 október 15. szabad x8cn'(n 3 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme - a marxizmus-leninizmus győzelme A Xagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme színval­lásra kényszerítette a szociál­demokratákat. Állást kellett fogta Int ok a világ első győ­zelmes szocialista forradalmá­val, az épülő, egyre erősödő szocialista állammal kapcsolat­ban. Mi volt a helyzet az Októ­beri Forradalom előtt? Addig a szociáldemokraták egy sor or­szágiban szinte minden gátlás nélkül űzhették a munkásosz­tály becsapását szolgáló nagy­hangú demagógiájukat. Arcát­lanul lobogtatták a marxizmus zászlaját, magukat a szociaiiz­mus híveivé kiáltván ki. Tehet­ték, mert a sok beszéd nem ártott a kapitalizmus ügyének, sőt sok hasznot is hajtott, hi­szen ezzel a taktikával sok munkást sikerült becsapni és a forradalmi elemek befolyása alól kivonni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után megváltozott ez a helyzet. Az egész világ láthatta, mit jelent a munkásosztály és szövetsége­sének, a dolgozó parasztság­nak a forradalma, mit jelent és hová vezet a marxizmus. Létre­jött, a világ első szocialista ál­lama: a Szovjetunió. Termesze2 tes, hogy ezután mindenki, aki lelkes híve volt a proletárdikta­túrának, a iegodaadobban tá­mogatta az első győzelmes pro­letárdiktatúrát, a szovjetek or­szágát. A szociáldemokraták, akik már régóta csak szavakban voltak marxisták, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme óta a vdág első pro­letárdiktatúrája a Szovjet­unió eilen fordultak és impe­rialista gazdáikat kiszolgálva a legvadabb rágalmakat terjesz­tették és terjesztik a szocializ­mus országáról támogatják az imperialisták minden Szovjet­unió ellenes gaztettét. Ezzé! tisztán láthatóvá vájt az az áthághatatlan szakadék, amely a szociáldemokrácia és a marxizmus között tátong. Egy­re világosabbá vált, hogy a marxizmus egyedüli hordozója és támasza a leninizmus. A szociátdemokraiizmus pedig a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság becsapásának, áruba- boesátásának és a dolgozó nép fel szabadi; láva ellenségeinek „ideológiája.” A két világháború között a •zoci ál demokraták minden cse­lekedetükkel újra, meg újra iga zott ák Lenin elvtársnak azt a megállapítását, hogy a szo­ciáldemokrata politikusok „a burzsoázia valóságos ügynökei a munkásmozgalomban, a ka­pitalisták osztályának mun­kás ügyvivői.” A szociáldemok­raták voltaik, akik gazul elárul­ták a Magyar Tanácsköztár­saság ügyét. A hiYhedlt szociál­demokrata „vezérek” a magyar proletárdiktatúra bukása után, nyíltan kérkedtek aljas, bom­lasztó tevékenységükkel, hogy ezzel is igazolják magukat a véreskezű pribék;. Horthy és társai előtt. A magyar szociál­demokrata párt mandátumait azzal vásárolta meg Bethlentől a Horthy-fasizmus parlamentjé­ben, hogy eladta a munkás- osztály, a dolgozó parasztság ügyét és széleskörű, áruló, be­súgó tevékenységre vállalko­zott a „királyi’' államrendőrség számára De világszerte ugyan­ilyen volt a helyzet. Az angol, iramra, német szociáldemokra­ták buzgón támogattak minden reakciós törekvést és lelkesen segédkeztek a fasizmus hata­lomra segítésében. És mindeze­ken felül egyetlen üvöltő kó­rusként szidták, gy alázták, rá­galmazták a Szovjetuniót, élen­jártak a kegyetlen, kommunis- taellanes hajszában és szolgai alázattal támogatták a Szovjet­unió elleni háborút. A második világháború után még mélyebbre züllött! a szo­ciáldemokrácia. A szociálde- mokraia pártok most már nem­csak saját országuk burzsoáziá­jának szolgálatába álltak, ha­nem egyben az amerikai impe­rializmus kiszolgálói, ügynökei lettek. A jobboldali szociálde­mokrata pártok amerikai pár­tokká. az Egyesült Államok ag­ressziójának közvetlen eszkö­zeivé változtak át. Az angol „munkáspárt” adta ei Angliát az amerikai impe­rialistáknak, ők küldtek csapa­tokat Koreába, a „munkás­párti” kormány indította el Maláj'íöidön a szabadságért küzdő nép ellen az irtóháborút. A francra, belga, hcüand, nor­vég, svéd, finn szocialisták az amerikai imperializmus érde­keinek legfőbb szószólói. Ha azután egyre nyilvánvalóbbá váló áruló .politikájuk következ­tében rohamosan csökkeni kezd tömegbázisuk, akkor amerikai gazdájukkal egyetértésben „el­lenzékbe” vonulnak, hogy ol­csó demagógiával, valamit visszaszerezzenek. A szociálde­mokrata pártok a Szovjetunió és a népi demokráciák legva­dabb ellenségei, az imperialista háború legfőbb propagandistái. A szociáldemokrata pártok a szószólói a rothadt kozmo- poiitizmus „elméletének”, amely az amerikai imperializmus ideológiai fegyvere az amerikai behatolás megkönnyítésére és megmagyarázására. A szociál­demokrata kozmopoliták azt hirdetik, hogy a nemzetek sza­badsága és függetlensége ósdi. divatjamúlt fogalom, mert 3 mai korban a függetlenséget p'.á kelj. „rendelni. r, valami fel­sőbb államnak.' Ez a „felsőbb állam” az Amerikai Egyesült Államok. A népi demokratikus orszá­gokban, így Magyarországon is, a szociáldemokrata párt, ha más formában is, de lénye­gében ugyanezt az aknamun­kát végezte. A magyar szociál­demokrata párt vezetőinek je­lentékeny része Horthy rendőr­spiclije, vagy angol kém, vagy mind a kettő volt, s a felsza­badulás után fokozatosan az amerikai imperialisták szolgá­latába léptek, az ő utasításaik szerint dolgoztak. A szociálde­mokrata tömeg nagy többsége azonban a Szovjetunióval ro­konszenvezett, helyeselte a mun­kásegységet, követelte a har­cot az imperialisták, a fasiszta maradványok, a tőkés reakció ellen. Ebben a helyzetben a szo- c:á!demokrata párt áruló veze­tői kettős játékra kényszerül­tek. A tömegek jelé a demok­rácia híveiként mutatkoztak, ti­tokban a felszabadult nép vív­mányai ellen áskálódtak. A dolgozó tömegek sikeres meg’lévesziése érdekében a szo­ciáldemokrata vezetők egy ré­sze bizonyos „munkamegosz­tást“ is alkalmazott. Az egyre jobban látható jobboldal mel­lett létesítettek egy „baloldali” politikusokból álló szárnyat es ahogyan a helyzet megkívánta, úgv manővereztek a két szárnnyal, -ho! a „balt”, hol a jobbot tolva előtérbe. Vala­hányszor az a veszély fenye­gette a szoc'áidemokrata pár­tot, hogy a túlságos nyílt áru­lás következtében a tömegek elfordulnak tőle. az álbalolda! azt a feladatot kapta, hogy mű­ellenzéki eskedésse! megz-a va rj a a tömegek tisztánlátását és to­vábbra is szociáldemokrata be­folyás alatt tartsa őket. Amikor a tömegek ellenállha­tatlan nyomása következtében létrejött a munkásosztály egysé­ges, marxista-leninista pártja, s a szoeiáidemokraia párt meg­szűnt hazánkban, a jobboldali szociáldemokraták egy része kül­földre szökött, hogy ott foly­tassa hazaáruló tevékenységét. Másik része, ideig-óráig meg­húzta magát, amíg a nagy vi­har elmúlik a feje felett. elvtárs irányította rájuk a fi­gyelmet a DIStZ kongresszu­sán. „Ezek az urak egyide:g meg­lapultak, de az utolsó időben újra működésbe téptek. Most persze egész más a működésük. Most ők azok, akik lazítják a jegyeimet, növelik a selejtet, tanácsokkal látják el és báto­rítják a normalazitókat, a bér- csalókat, a táppénzcsalókat, terjesztik az ellenség rémhíreit, igyekeznek aláásni a dolgozók jó hangulatát. Szövetkeznek az imperialisták ügynökeivel, együttműködnek népünk szívós ellenségeivel, az egyházi reak­cióval. Nép- demokráciánk most rájuk irányítja a közfigyelem fényszóróját, és nekilát, hogy ezeket a régi árulókat, akik de­mokráciánk fellegvárában, az ipari munkásságon belül szol­gálják az ellenséget, végleg le­leplezze és ártalmatlanná te­gye" A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1952 június 27—28 i ülésének hatá­rozata ismét felhívta a dolgo­zók figyelmét a szociáidemok- ratizmus lebecsülésének vészé' ly ességé re és a szód ál demok­ratizmus elleni harcra. .‘Tud­nunk kell: — mondja a, hatá rozat, — ha kTizdenühk kell egyes munkásrétegek elmara­dottságával, ha fontos harci kérdésként vetjük fel a munka- és bérjegye'em ügyét, ha a munkaverseny itt-ott formálissá válik, ha [elüli fejét a dema­gógia, ka ellenséges kártevő munkába ütközünk üzemeink­ben — akkor nemcsak általá­ban .polgári maradványokkal hanem konkrétan szociáldemok­rata ideológiával, esetleg szer­vezett szociáldemokrata tevé­kenységgel állunk szemben.” A béke megőrzéséért folyta­tott harcban a siker záloga: a munkásosztály egysége. Az amerikai és angol imperialis­ták, s csatlósaik az általános népi erők széttagol ására és bomlasztására törekednek. E te kintetben különösen a jobb­oldali szocialistákra. a reakciós szakszervezeti vezetőkre építe­nek. Éppen ezért a békéért foly­tatott erőfeszítések egyik leg­fontosabb feladata a munkás- osztály összes erőinek megszer­vezése. Ezt a feladatot a szo­ciáldemokrácia elleni szívós, következetes harcban lehet csak megoldani, ez a harc — ismerve az ellenség aljas, képmutató ábrázatát — igen magasfokú éberséget kíván. Ebben az esetben is mind elevenebben kel! élni Sztálin elvtárs megállapításával, hagy: „Nem lehet a kapitalizmussal végezni, ha nem végzünk a szo- C' áldemokratizmussal a mun­kásmozgalomban.” Földművesszövetkezeteink gyorsítsák meg a minőségi vetőmag kiosztását Megyénkben a pásztói járás­ban búza, a szécsényi járásban az ősziárpa kötelező cseréjét rendelte el a földművelésügyi minisztérium.' A pásztó! járásban a héfoaimi földművesszövet'kezet végez jó munkát a . vetőmag kicserélése terén, A fémzáros . búzavető­mag 60 százalékát kiosztotta és az adu Inisz-trációs munkát is pontosan elvégezte A balassa­gyarmati járásban lévő »sesztvei föl dművesszövetkezet • héhalmiaknál is jobb munkát végzett, mert a vetőmagot 100 százalékban kőszlotta és az adminisztrációja is pontos. Ugyanilyen szép eredményt ért el a nógrádstpeki földműves- szövetkezet, ahol a fémzárolt ősziárpa vetőmagot ugyancsak 100 százalékig kiosztották a dolgozó parasztok között. Nem lehet ezt elmondani Mo­hóra és Nagy'.óc községekről, ahol úgy a községi tanácsok, mint a íöldművesszövetkezetek rossz munkát végeztek ezen a téren. Különösen súlyos a lemaradás Nagykóc községben, ahol az ősziárpa vetőmag csupán 25 százalékban került kicserélésre. A cserei erű,létén fekvő taná­csok, földművesszövetkezetek íerményfelvá,sárlók vegyenek példát a felsorolt, jó munkát végző terménygyüjtőktől, hogy a nagyobb termést biztosító fémzárolt minőségi vetőmagot a dolgozó parasztok minél e'öbb elvethessék, hogy minél előbb behozhassák a vetésben mutatkozó lemaradást. Eszményi Józsefivé Nógrádmegyet Termény- forgalmi Vállalat dolgozója A búzavetésnél alkalmazzuk a fejlett agrotechnikát \ SERTÉSTENYÉSZTÉS NÉPGAZDASÁGI FONTOSSÁGA Sertésállományunk a felsza­badulás óta 94 százalékkal növe­kedett, ami lehetővé tette, hogy a dolgozók szabadon vásárol­hatják a zsírt húst és egyéb hentesáru készítményeket. Sertésé!töményünk jelen'ős ré­sze a dolgozó parasztság kezén van Tanácsainknak legfonto­sabb feladatuk, hogy az új, állattenyésztési módszereket a dolgozó parasztság sertés- tenyésztési munkájában is, meg­honosítsák. Fontos feladat az anyakoca állomány biztosítása, fejlesztése. Törekedni keil arra, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok hasz­nosítsák munkájukban a tszcsk-nél már eddig is jói bevált egy ivarzás alatt történő kétszeri búgatás módszerét. Ezzel az eljárással az el lések átlagát ké'szeresen is megtud­juk növelni. A süldőkocák ki­vételével az egész kocaállo­mánynál alkalmazzuk a régi, kétszeri malacoztatást. A malac- eihuilások megszüntetése érde­kében gondoskodjunk azok ter­mészetszerű tartásáról, nedves­ségmentes szárazlevegőjű ólak­ban való tartásáról, kifutókról, jártatásról. Továbbtenyésztésre azokat az egvedeket kelt meghagyni, ame­lyek a !eg*öbb darab számú alomból származnak. A hizlalás meggyorsítása érdekében a választás után fokozottabban takarmányoz- zuk a malacokat, így el lehet érni, hogy 12 hó­napos korban legalább 130 kg súlyra hízzanak a sertések. A hizlalás első időszakában (70— 80 kg súlyig) a feiete'ett takar­mányok fele zöld silótakarmá­nyokból és szénafélékből álljon. Az abraktakarmány pótlására etessenek lucernát és lóhere lisz­tet (lucerna, lóhereszénát, kala­pácsos darálón daráltatni). Sertéstenyésztésünk gyors, fel- fejlesztése jólétünk biztosításá­nak egyik aiapja, ezzel a dolgo­zók zavartalan , húsfélékkel való e'látását biztosítjuk, s egyben a dolgozó parasziság életszínvo­nalát is emeljük. Donnán Miklós MT sertéstenyésztési agronómus. Mi, az újmajori kísérleti gaz­daság vezetői is részt vettünk a pásztói járás mezőgazdasági osztálya által rendezett gazda­gyűlésen. ahol a járásunk csat­lakozott a ceglédi [járás dolgo­zó parasztjainak versenyfelhívá­sához. Mi is megfogadtuk, hogy az őszi vetési munkákat október I5-re befejezzük. Tudtuk, hogy a kísérleti gazdaságnak példa­mutató munkát kell végeznie a vetési terv teljesítése terén. En­nek megfelelően fogtunk hozzá az őszi vetési munkához. A vetési munkánkban alkal­mazzuk a fejlett agrotechnikai módszereket abból kiindulva, hogy ezéknek együttes alkalma­zása eredményezheti a legna­gyobb termést. Az . alkalmazott agrotechnikai eljárásaink a1 kö­vetkezők: Fontos a korai vetés.-Az idő­ben elvetett gabona tud az ősz folyamán jól megbokrosodni és megfelelően átteleini. Fontos, a mélyszántás is vetés al á, ezért szükségesek a nyári és koraőszi előkészítő munkák. Ezek jó mi­nőségben és idejében való vég­zése biztosítja a jó vetőágyat. A harmadik ilyen fontos tényező az ülepedett talaj. Vetés előtt leg alább tíz nappal előbb felszán­tottuk. hogy elég idő legyen a talaj ülepedésére. Tudtuk azt hogy amikor már a kikelt gabo­na után ülepszik a talaj, az a növény fejlődésére már káros hatású. Nagyon fontos az is, hogy közvetlenül a vetés előtt kultivátorozzunk, vagy tárcsáz­zunk. A nagy termés egyik biz­tosítékai ai megfelelő szakszerű­séggel végzett trágyázás. Mi al­kalmaztuk a szemcsézett műtrá­gyázást. A keresztsoros vetés már az elmúlt évben i® nagyobb termést biztosított. Most is alkalmazzuk a vetésben. A keresztsoros vetés lehetővé teszi a jobb növény-el­osztást, s megfelelő formában’ biztosítja a növények tenyészte- rület-ét. Ennek megfelelően job­ban bokrosodik, több napfényt kap, szalmája erősebb lesz, nem dől meg és így könnyebb arató- géppel, vagy kombájnnal learat­ni. Ami a legfontosabb, a ke­resztsorú vetés emeli a termés­hozamot. A jó termés alapja a nemesített vetőmag, mely örök­letesen hordozza maigában a na­gyobb termés lehetőségeit; Ugyan így nagy' gondol fordí­tunk a csávázásra is, mert C9«tf ez biztosít védelmet a gabona- üszők kártételével szemben. Kí­sérleti gazdaságunk búzatábláin a fenti eljárásokat alkalmaztuk. Biztosak vagyunk abban, hogy, az idea évhez hasonlóan, jövőre! is kiemelkedő terméseredménye­ket fogunk elérni. Az időbeli vetést csak jó mun­ka-szervezéssel lehet végrehajta­ni. Ezért megbeszéltük a dolgo­zóinkkal a vetési munka nagy je-' lentőségét. Rámutattunk, hogyha időben vetünk, követik példán­kat a dolgozó parasztok is. A gazdaság dolgozói, különösen a párttagok jó példamutatással jártak elől a munkában. A ve­tési munkákat gépesítve végez­tük, gép végezte a műtrágyaszó­rást, a kultivátorozást, amikor egy táblává! készen voltunk, megindultak a traktoros vetőgé­pek, hossz—keresztirányban. Igen fontos, különösen az idei csapadékos időjárás esetén, hogy mind két irányban történjék a vetés egyidejűleg, nehogy az egyik irányban elvetett mag előbb csírázzon ki, mint a má­sik. Búzavetéseink nagyrésze már kikelt. Így megerősödve megy a télbe. Vállalásunk telje­sítését e jó munkaszervezéssel, október 15-re be is fejezzük. Acs Antal Kísérleti Gazdaság vezető kuta­tója Teljesítse vállalt kötelezettségét a pásztói járás Már elmúlt három hete, hogy a pásztói járás csatlakozott a ceglédiek .nagyszerű versenyfel­hívásához, amely az őszi szán­tás-vetés idő előtti befejezésére, a magasabb terméshozam bizto­sítására irányult. Nézzük meg, milyen eredményeket értek el a vállalások teljesítése terén: Szép eredmények vannak. Az Ujmajori Kísérleti Gazdaság 80 százalékban keresztserosan vég­zi a vetést, s befejezték a takar­mánykeverékek vetését. Az erdőkürti Rákosi terme­lőcsoport szeptember 30-án befejezte az ősziek vetéséi. Alkalmazzák a szovjet vetési módszert is. A pásztói Szabad­ság terme!őcsoportnál a rozs és takarmánykeverékvetés szépen zöldéi. A búzavetés 70 százalé­kát elvégezték és a keresztsoros vetést alkalmazzák. Kutasó és Bokor szövetkezeti községek, majd Hasznos község is teljesí­tette vetéstervét. Az eredmények mel'ett azon­ban sok a hiányosság, mely úgy a járási tanács mezőgazdasági osztályának, mint a járási párt- bizottságnak fogyatékos munká­ját tükrözi. Súlyos hiba, hogy nem minden község ismeri a járási versenyváílalást. így MátraszőHös község sem. Pásztó város párt titkára sem tudja, hogy létezik-e ilyen versenyvál­lalás. Úgy a járást pártbizott­ság. mint a járási tanács mező­gazdasági osztálya részéről hiá­nyos az ellenőrzés. Úgy néz ki, ho.oy a puszta versenyvállalásokat gyűjtik, de kevésbbé foglal­koznak azok végrehajtásá­nak ellenőrzésével. Pedig Horváth Márton eivtárs arra tanít, hogy „agitácionk cél­jává a felajánlások válogatás nélküli gyűjtése helyett a válla lások teljesítését kell tenni.” Nem szabad elfelejteni azt, hogy a vállalás teljesítése politikai kérdés, osztályharc kérdése. A kulákok elleni harc terén is mu- 'asztások történtek, mert a já­rás 90 kuiúkja közül alig 10— 15-en végezték el a trágyak*- liordási munkál. Ugyanakkor a mezőgazdasági munka szabotá- lása .lén alig 10—15 kulák el­len indítottak bűnvádi eljárást. Ez nem mást takar, mint oppor­tunizmust. A pártszervezeteknek le kell leplezniük az őszi munkát szabotáló kulákságot, mint nép- gazdasági tervünk szabotál óit, a béke ellenségeit, s meg kell gyü'öltetniök járás dolgozó parasztjaival. Csak a tömegfelvi- lágo-sító politikai munka-eredmé­nyezheti a versenymozgalom ki­szélesítését a vállalások rr.ara- déknéliküli teljesítését. A járási tanácson sok a javítanivaló ezen a téren. Dudok Mihály, a mezőgazda- sági osztály vezetője nem a lég­iéi ki i smeret esebben foglal koz: k a vál'alás teljesítésének ellen­őrzésével. Kitűnik ez abból is, hogy a versenyváüalás'i szerző­dést 100 akta közül sem tudta előkeresni. Ebbő! következik, hogy a vállalás teljesítése véka alá van rejtve és a bürokrác'a útvesztőjén sikkad ei. Dudok Mihály osztályvezető minden reális alap nél-kii', felelőtlenül szépítgeti, na­gyítja az eredményeket, fi­gyelmen kívül hagyva azt, hogy ezzel félrevezeti a pár­tot, a megyei pártsajtót, de a járás dolgozó parasztjait is. A járás vállalta a rozsvetés szeptember 28-ra való befejezé­sét. Mondani sem kell, hogy le­maradás van ezen a téren. Du­dok Mihály ezt azzal alkarja el­kendőzni, hogy a terményforgal­mi vállalat későn küldte a vető­magot, holott az igazság az, hogy rozs vetőmagot nem is igé­nyelt a pásztói járás, mivé1 ön-, ellátó ezen a téren. A lemaradás eredményekké való változtatása szívós, ke­mény munkát követel úgy a já­rási pártbizottságtól, mint a ta­nácstól. A járási pártbizottság következetesebben harcoljon a tanács pártirányításának meg­valósításáért. Kemény, kommu­nista kritikával kell segítenie a tanács munkáját. Ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy az alsóbb pártszerveze­tek a kommunista példamu­tatás előtérbe helyezésével életet vigyenek a verseny- mozgalomba, s tegyék azt a dolgozó paraszt­ság tömegmozgalmává. Ne fe­lejtsék el, hogy a versenyvál- la'ás teljesítéséért, és túlteljesí­téséért folyó politikai tömeg- mozgósítás sikere mindenekelőtt a versenyagitáción múlik. A dolgozó parasztok lelkes föl- ajánlását kövesse az ugyanolyan mértékű teljesítmény is. A járási tanács vezetői úgy dolgozzanak, hogy az ellenőrzést, irányítást végző szakemberek a hely­színen végezzék munkájukat. Figyeljenek fel olyan káros je­lenségekre, mint amilyen Aíűí- raszöUosön van, hogy nem is­merik a versenyvá'lalást és a fogaterők nagyobb része el van vonva a vetési munkából, más munkák végzésére. Ahol kevés az igaerő, mint Kalló községben is, szervezzék meg, hogy a dol­gozó parasztok egymást segít­sék ki a vetési munkában. A járás vezetői, dolgozó pa­rasztjai harcoljanak keményen a vállalás terén meglévő lemara­dás behozásáért, mert a helye­sen végzett őszi vetés sokezer mázsa terménnyel növeli né­pünk ellátását, hazánk erejét.

Next

/
Thumbnails
Contents